A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

Átírás

1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy fő európai országok állampolgáraként harcol Szíriában és Irakban az Iszlám Állam, vagy más szélsőséges szervezet soraiban. A szíriai eseményekről viszonylag kevés szó esik a médiában, holott az EU-t megrengető problémák gyökerét Szíriában és Irakban kell keresnünk. Egy, a szövevényes konfliktus megértéshez elengedhetetlen bevezető után a közvetlen orosz légicsapások kezdete óta eltelt csaknem két hónap hadicselekményei kerülnek összegzésre. Az első erőszakos események Szíriában 2011 márciusában történtek a Bassár el-aszad rezsimje elleni tüntetéseken, illetve azokhoz kapcsolódva. A kialakuló erőszakspirál hamar polgárháborúvá, majd háborúvá terebélyesedett; a halálos áldozatok számát közé becsülik. A háború szó azért is indokolt, mert Aszad elnök ellenében foglal állás számos, a Közel-Kelet térségének regionális hatalmi ambíciókkal bíró tényezője, így Törökország, Szaúd- Arábia, Katar és Izrael, de az Egyesült Államok is aktívan segíti a szír kormány ellen felkelő egyes szervezeteket. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

2 Kormányellenes, katonai tevékenységet is folytató csoportból több százat ismerünk, ezek legjelentősebb ernyőszervezetei a főleg szunnita muszlimokból álló Szabad Szír Hadsereg (nagyságrendileg főt tömörít), melyet a nyugati média gyakran mérsékelt ellenzék néven emleget, illetve a politikai iszlamizmus különböző irányzataiból összeálló, ugyancsak szunnita Hódító Hadsereg (Dzsaish al-fatah). Az utóbbi ernyőszervezet mögött további kiemelkedő ernyőszervezeteket találunk, például az egyenként is fegyverest tömörítő Ahrar Al- Sham, a Sham Légió és az al-káida alá is betagozódó Dzsabhat Al-Nuszra. Az eleinte kizárólag szíriai állampolgárokból, zömmel átálló katonákból szerveződő Szabad Szír Hadsereget számos nyugati hatalom támogatja diplomáciai és katonai értelemben egyaránt. A Dzsaish al-fatah leginkább török, szaúdi és katari forrásokból finanszírozza tevékenységét, számos milícia ugyanúgy egy iszlám kalifátus létrehozásáért küzd, mint az Iszlám Állam, éppen ezért egyre növekvő arányban külföldi harcosokat tartalmaznak. A fenti szervezetekben mindössze egyetlen közös pont van, megdönteni Bassár el-aszad rezsimjét. Az ernyőszervezetek sejtjeit adó, vagy független kis milíciák gyakran szervezetet, nevet váltanak; a szélsőséges iszlamista, illetve terrorista bélyeget azonban nem lehet egyöntetűen rásütni a gyakran helyi érdekeket képviselő csoportokra. Sokuk csak azért alakult meg, vagy tagozódott be egy ernyőszervezet alá, hogy falujukban, lakónegyedükben biztosítsák a rendet, illetve kenyeret tehessenek az ott élők asztalára. A kormányerők oldalán ott találjuk Iránt, a központi iraki kormányzatot, iraki siíta milíciákat, Oroszországot, illetve a libanoni Hezbollah-ot. A helyzetet még inkább bonyolította az Iszlám Állam megjelenése; a kialakuló hatalmai vákuum keltető-hatása hozta létre a politikai iszlamizmus eme formáját, a terrorista szervezetek több évtizedes evolúciójának jelenlegi legfejlettebb termékét. A szíriai és iraki kurdok önálló állami lét felé mutató politikai törekvései még inkább szövevényesebbé tették a szembenállások hálózatát. A szíriai konfliktusnak tehát egyszerre szír belpolitikai, regionális politikai, világpolitikai, vallási, és részben etnikai értelmezési keretei is léteznek. Fordulat A szeptember 30-án kezdődő orosz direkt katonai beavatkozás mindenképp fordulatot hozott a háború menetében, amely az utolsó előtti pillanatban adott mentőövnek tekinthető Aszad elnök szempontjából. Természetesen Oroszország a nevezetes dátum előtt is támogatta a kormányerőket fegyverekkel, anyagiakkal, hírszerzési információkkal, kiképzőkkel, diplomáciai segítséggel. A rezsim ellenőrzése alatt álló terület a év során inkább szűkült, nyár végére már a csak a nyugati határszél várostengelyére, illetve az alavita vallási kisebbség által lakott tengerparti Latakia tartományra korlátozódott. Külső, (iráni, iraki, libanoni) szereplők nélkül a Szíriai Arab Hadsereg már korábban az összeomlás szélére jutott volna, a megszokott 170- IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 2

3 fős állománya ma legfeljebb főt számlál. A hadsereg elitalakulataiban kiemelkedő, egyébként csak 10-12%-os alavita kisebbség szolgálatra alkalmas korú férfiállománya gyakorlatilag kivérzett nyár végére, becslések szerint harmaduk életét vesztette. A hadsereg nyár folyamán deklaráltan feladta az ország keleti felét egy-két település kivételével, emellett a kormány elvesztette az északi Idleb és Aleppó tartományok felett csaknem teljesen az ellenőrzést. Az orosz beavatkozás első perctől kezdve minden olyan erő ellen irányult, amely a kormányzattal katonailag szemben áll, az orosz kommunikációban az ilyen személy terrorista. A bombázások kezdetben a katonai infrastruktúrát, kiképzőbázisokat, hadvezetési pontokat, raktárakat érintették. Az első hetekben nyújtott támogatás kevésnek bizonyult, egyre inkább fokozni kellett a bevetések intenzitását, kiterjesztve azokat a harcoló kormányerők támogatására, éppen ezért több helikopterbázis is létesült. A párizsi terrortámadások, az orosz utasszállító felrobbantása alkalmat adott az orosz erők nemzetközi negatív visszhangját nélkülöző további növelésére. Az orosz és iráni hadvezetés által koordinált kormányerők fő célja az észak-déli autópályák feletti ellenőrzés helyreállítása, a meglévő utánpótlási vonalak biztosítása, illetve Latakia tartományból az ellenséges szervezetek kiűzése. Az orosz gép lelövése után Szíriába vezényelt S400-as légvédelmi rendszer IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 3

4 Az orosz gép lelövése A mai mediatizált világban kiélezett helyzetek során szinte alaptételnek számít, hogy mindkét szembenálló fél gyökeresen ellentétes magyarázatokat ad, melyek a tényleges eseményektől gyakran távol állnak. Mik a tények és a legvalószínűbb forgatókönyv? Orosz gépek október folyamán minimum három alkalommal megsértették a török légteret, de támadásindítás nem történt. A SZU-24M típusú, mintegy 45éves konstrukciójú vadászbombázó átrepült Törökország egy beszögellése fölött. A beszögellés zsák alakú, az állam legdélebbi pontját is itt találjuk, hasonló zsák található Ausztria területében: Sopron és Ágfalva. A beszögellést 10-17másodperc alatt repülhette át a gép, 2-4kilométert tölthetett török légtérben. A repülő magatartásából következik, hogy nem számítottak csapásra, hiányzott a kísérővadászok, valamint a földi indítású rakéták támogatása. Ez abból is következik, hogy a szíriai kormányellenes felkelőknek, illetve az Iszlám Államnak sincs légiereje, vagy méteres repülési magasságig hatékony légvédelmi eszközei. Fontos hozzátenni: a hivatalos orosz kommunikáció tagadja a légtérsértés tényét, ám ez valószínűleg megtörtént. A törökök arra hivatkoznak, hogy tízszer figyelmeztették az oroszokat, csakhogy ennyi idő alatt nem lehet tíz figyelmeztetést leadni, még úgy sem, ha a belépés előtt egy perccel kezdenek rájuk szólni. Egy hangfelvételt nyilvánosságra hozott a török fél, ebben az ismeretlen forgalmat szólítják fel a török légtér tiszteletben tartására. Az ismeretlen forgalom megnevezés problémás, hiszen bármely, a szomszédos légtérben tartózkodó repülőgépre vonatkozhat. Az orosz gép útvonala a törökök szerint IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 4

5 Békeidőben mondhatni protokoll ehhez hasonló esetekben a vizuális azonosítás végrehajtása. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a török F16-os az orosz gép közelébe repül, majd annak jelzése alapján felszólítja a légtérsértés veszélyére. A török gép azonban támadott, a rakéta becsapódása már Szíria légtere fölött érte a SZU-24-es vadászbombázó pilótáit. Valószínűleg nem derül ki az igazság, ám érdekes információ lenne annak a napvilágra kerülése, vajon a rakéta indításának pillanatában már elhagyta-e a török légteret az orosz gép. Erdogan 2012-ben a következőket mondta: ha a gépünk a szír légtérben is volt néhány másodpercig, az nem mentség arra, hogy lelőjék. A szír légvédelem két berepülő török gépet is lelőtt az elmúlt években, a nyilatkozat jól mutatja a hatalmi harcok természetét, az álláspontok változékonyságát. Vélhetően a törökök egyszerűen az alkalmat keresték a kilövésre, meg akarták akadályozni a további légtérsértéseket egy gép lelövésével. A következményeket tekintve bíztak a NATO diplomáciai támogatásában, amit a NATO-nak muszáj megadnia, hiszen Törökország a NATO egyik legfontosabb pillére. Erdogan elnök minden bizonnyal frusztrált amiatt, hogy a Közel-Kelet regionális hatalmi vezetőjének szerepére pályázó Törökország szomszédságában az orosz hadsereg erői hétre-hétre egyre aktívabban van jelen; komoly problémát jelent Törökország számára, hogy elköteleződött az Aszad elnök ellen harcoló erők mellett. Rengeteg pénzügyi, illetve diplomáciai erőfeszítés nyugszik a rezsim cseréjéért vívott küzdelemben, utóbbinak különösen komoly ára van. Az erődemonstráció egyszerre szólhatott a szíriai rendezést szolgáló második Bécsi Békekonferenciának (ahol a török érdekek nem érvényesültek), illetve az EU-Törökország csúcsnak is jelezve: Törökország kemény tárgyalópartner lesz. Harcok Latakiában, Aleppóban és Hama-ban Latakia hegyei között november folyamán komoly sikereket arattak a kormányerők, ma ez minősül az elmúlt két hónap második legeredményesebb támadásának, ám a terület igen gyéren lakott. A kormány ellen harcolók között magasabb arányban találhatók csecsen, afganisztáni, illetve szíriai turkomán fegyveresek, akik jártasak a hegyi terep által megkövetelt hadviselésben. A turkománok elleni orosz bombázások igen érzékenyen érintik Törökországot, mivel törökként tekintenek rájuk. Aleppó városa több mint kétmilliós volt a harcok kezdete előtt, Szíria gazdasági centrumának számított. A már említett várostengellyel Aleppót mindössze egy harmadrendű út kötötte össze, ez maradt a kormányerők utolsó utánpótlási vonala, melyre támaszkodva a várostól délnyugati irányban erőteljes támadást indítottak. Az akció célja a jobb kapcsolatot nyújtó autópálya elérése Aleppó irányából, átvágva a felkelők utánpótlási vonalát. A kezdeti sikerek után képbe került az IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 5

6 Iszlám Állam; a szervezet félvén a kormányzat megerősödésétől a harmadrendű utat október közepén megtámadta, több ponton átvágta. Ugyanekkor az ország középső részén - ahol a legkeskenyebb az Aszad-rezsim által uralt terület - ugyancsak megkísérelte átvágni az autópályát a keresztények által lakott Mahin és Sadad irányába előretörve. Mindkét kísérlet megbukott több hetes harcok árán, az Iszlám Államnak ezek voltak az utolsó erős támadásai Szíriában. A háború menetében jellemző, hogy a felek a gyengébbnek tartott szereplőt kímélik, így az Iszlám Állam idén összességében hevesebb harcokat vívott a kormányellenes csoportokkal, vagy a kurdokkal. Az útszakaszok visszaszerzése után a kormányerők a felkelők ellen fordultak, nagyjából 500km 2 -t hódítottak vissza, de később bizonyos egységeiket más frontokra kellett átcsoportosítani. Ezt kihasználva november végén a kormányellenes erők ellencsapást mértek, az elbukott területek mintegy felét visszaszerezték, a jelenben azonban már újra defenzívában vannak a Hezbollah és a 4. páncéloshadosztály egy részének érkezésével. Aszad számára fontos, Iszlám Állam ellen elért siker volt a 2,5éve körbezárt Kweires légibázis felmentése, egyhavi harcok árán km 2 -t foglaltak vissza. Hama tartomány északi részén októberben komoly vereségeket szenvedtek a rezsim katonái a Szabad Szír Hadseregtől és a Dzsaish al-fatah-tól. Stratégiai értelemben nem jelentős Morek kisváros és több környező község elvesztése, azonban jelzik a háború elnyúlását. Moreket vélhetően egy hirtelen lerohanás érte, a kormányerők nehézfegyverzetet is hátrahagyva elmenekültek. Igaz, azóta a frontvonalat stabilizálták, a kormányellenes erők már hetek óta nem tudtak teret nyerni. Október óta visszafoglalt területek Aleppó tartomány déli részén IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 6

7 Összegzés Az orosz beavatkozás fordulatot hozott a háború és polgárháború menetében. A kezdeményező szerepet több fronton magukhoz vették a kormányzat erői, két hónap alatt 1000km 2 -t visszaszerezve. Fontos kiemelni, hogy előretörésük lassú és bizonytalan, nehézfegyverzetben megmutatkozó fölényüket nem tudják kihasználni. Az amerikai-szaúdi támogatásként leginkább a Szabad Szír Hadsereg egyes erőinek százával juttatott TOW páncéltörő rakéták utazó koporsókká változtatták a páncélosokat, melyeket több frontszakaszon csak fedezékből kiguruló, egy lövést leadó, majd visszaguruló tüzérségként lehet bevetni. Egy-egy, stratégiailag fontos faluért (pl. Khan Thuman, Sheikh Ahmad) hetekig véres harc folyik, a kormányzat elsőszámú problémája az emberhiány. A frontokon elképzelhetetlen pusztítás zajlik, a szektariánus törésvonalat elmélyíti, hogy kormányerők mellett egyre növekvő számban vannak iráni, iraki, libanoni siíta milíciák. Aszad politikai túlélése ma már újra realitás, a konfliktus gyors befejezése azonban semmiképp sem az. A háború mai ütemét tekintve még évekig tarthat, ami az oroszok egyre fokozódó beavatkozását valószínűsíti. Oroszország vezetésével nemzetközi politikai megoldásra van szükség, ha Putyin nem akar beragadni egy véres konfliktusban. Öröm az ürömben, hogy az Iszlám Állam megroppanni látszik az iraki, szíriai kurdok, illetve az iraki, szíriai kormányerők sikeres támadásainak és a nemzetközi légicsapások következtében. Egy bizonyos: a termékeny félhold háborúit még a jelen kaotikus állapotából szemlélve is könnyebb megnyerni, mint valós megoldásként a térség belpolitikai, regionális hatalmi, világhatalmi és szektariánus törésvonalait közelíteni. Ha egy politikai rendezés során ezek 2003-hoz hasonlóan elmaradnak, további konfliktusokra kell számítani. IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 7