Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében között
|
|
- Anna Vassné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja magát. Bajcsy-Zsilinszky Endre, 1942 A mottónak választott idézet a magyar függetlenségért folytatott harc mártírja, Bajcsy- Zsilinszky Endre 1942 decemberében kelt, Horthy Miklós kormányzónak címzett memorandumából való. Az emlékirat elítélte a magyar csendőri és katonai alakulatok újvidéki mészárlását, amelynek áldozatul esett több ezer ártatlan szerb polgári lakos is. Bajcsy- Zsilinszky számos alkalommal figyelmeztetett a helyes nemzetiségi politika szükségességére: úgy vélte, hogy a zavaros és szennyes hullámok közül Magyarországnak e tekintetben Ararát-hegyként kéne kimagasodnia. Ezzel szemben látni fogjuk, hogy a II. világháború befejezését követően nem sikerült beváltani az akkor már halott Bajcsy-Zsilinszky álmát: a külső körülmények, a nagyhatalmi erőviszonyok nem tették azt lehetővé, de hiányzott a magyar vezetés belső elszántsága, kellő akarata is. Előadásunk bevezető részében röviden megvizsgáljuk, miként változott megyénk nemzetiségi összetétele az évszázadok során. Ezt követően a második világháború utáni Magyarország nemzetiségi viszonyait leginkább befolyásoló két esemény: a német kitelepítés és a csehszlovák magyar lakosságcsere megyei vonatkozásait vázoljuk fel. A mai Komárom-Esztergom megye változatos etnikai képe a 18. század végére alakult ki. Az itt élő, döntően magyar, szlovák és német ajkú lakosság elődei a század folyamán érkeztek mai lakhelyükre. E nagyarányú népmozgás legfőbb kiváltó oka a másfél évszázados török uralom és az ezt lezáró felszabadító háború volt, amely romokban heverő falvakat, városokat, lakatlan pusztaságot hagyott maga után. A Rákóczi-szabadságharcot követő békésebb időszakban elkezdődött a gyéren lakott ország benépesítése, elsősorban német és szlovák ajkú telepesekkel. Csupán néhány példát említünk, a teljesség igénye nélkül. A tatai Esterházy-uradalom első német telepeseit között telepítették Dél-Németországból Agostyánra, Alsógallára, Dunaszentmiklósra, Felsőgallára, Vértessomlóra és Vértestolnára. Ezt megelőzően, gr. Esterházy József 1731-ben a Felvidék északnyugati megyéiből származó szlovák jobbágyokat telepített Vértesszőlősre. Nyergesújfalura, Tátra, Dorogra több hullámban is telepítettek németeket a 18. sz. folyamán. Máriahalomra, az egykori Kirvára, II. József uralkodása idején, az utolsó nagy Schwabenzug (sváb betelepítési hullám) idején hoztak közel 100 német családot a mai Baden-Württemberg tartományból. A szervezett és spontán telepítések eredményeként, az egykori Esztergom járásban már 1773-ban hat német és hat szlovák nyelvű település is volt a 11 magyar mellett. Ez különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a török hódítás előtt e falvak lakossága többnyire magyar nyelvű volt, és egyedül Esztergom sz. kir. városban éltek latinusnak vagy olasznak nevezett vallon kereskedők, zsidók, örmények, németek. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint az esztergomi járás lakosságának közel 58%-a magyar, 24%-a német és 18%-a szlovák anyanyelvű volt. A tatai járás népessége is kevert volt nemzetiségi szempontból, bár nem annyira, mint az esztergomié: 1910-ben a magyar anyanyelvűek az összlakosság közel 73%-át, a németek 19%-át, míg a szlovákok több mint 7%-át alkották. A harmadik, a gesztesi járás lakossága mindvégig majdnem színtiszta magyar maradt.
2 2 Az 1941-es népszámlálás az anyanyelv mellett a nemzetiségi hovatartozást is vizsgálta Magyarországon. A mai megye területére kivetítve, az összlakosság száma 212 ezer volt. Ebből anyanyelv szerint 85% volt a magyar, 11% a német és 3% a szlovák lakos. A nemzetiségi hovatartozás alapján ennél homogénebb összetételű volt a népesség: 92% vallotta magát magyar, közel 7% német, és mindössze 0,3% szlovák nemzetiségűnek. Ez a nemzetiségek körében jelentkező erőteljes asszimilációval magyarázható: a szlovák anyanyelvűek csaknem 90%-a a fenti adatok alapján magyar nemzetiségűnek tartotta magát, míg a német anyanyelvűek esetében ez az arány 58% volt. Ha az 1941-es adatokat összevetjük a legközelebbi, 1949-es népszámlálás adataival, meglepő eredményre jutunk: a hivatalos adatok első ránézésre ugyanis azt sugallják, hogy nyolc év alatt szinte teljesen eltűntek a nemzetiségek, a megye lakossága csaknem teljes egészében magyarrá lett. A magyar anyanyelvűek aránya ugyanis 85%-ról 98%-ra ment fel, míg a német és a szlovák anyanyelvűeké meredeken zuhant: 11%-ról 0,6%-ra, illetve 3%-ról 1,1%-ra. (Az 1949-es népszámlálásnál nem vizsgálták a nemzetiségi hovatartozást, csak az anyanyelvet.) Mivel magyarázható ez a látszólag radikális homogenizálódás? A számos tényező közül elsősorban a magyarországi németek közötti kitelepítését, valamint az között lebonyolított csehszlovák magyar lakosságcserét kell kiemelnünk. Mint látni fogjuk, e folyamatok mégsem eredményezték a német, illetve a szlovák lakosság teljes eltűnését, amint erre a népszámlálási adatok alapján következtethetnénk. A magyarázat abban rejlik, hogy a nemzetiségek feltehetően nem merték megvallani anyanyelvüket, és magyarnak jelentették ki magukat. Ez különösen a megfélemlített németekre volt érvényes, akiket közvetlenül a háború után egész Közép-Kelet-Európában a győztes nagyhatalmak, különösen a Szovjetunió aktív támogatásával háborús bűnösöknek kiáltottak ki, és tervbe vették kollektív megbüntetésüket: deportálásukat vagy a megszállt német területekre való kitelepítésüket. A Közép-Kelet-Európai németek kitelepítését a győztes nagyhatalmak potsdami értekezletén határozták el 1945 nyarán. Ennek következtében Lengyelországból 7 8 millió embert, Csehszlovákiából pedig mintegy hárommilliónyit űztek el, az összes szudétanémetet. Magyarországról 185 ezer németet telepítettek ki, ezzel a hazai németség száma a felére csökkent. A magyar kormány kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy az itthoni németek kérdése nem nemzetiségi kérdés, hanem a fasizmus maradványai felszámolásának része, amire egyébként a Moszkvában kötött fegyverszüneti megállapodás kötelezte. Bár elvileg elhatárolódott a kollektív felelősség elvétől, még a potsdami határozat előtt kérte két jegyzékben a nagyhatalmakat, hogy a magyarországi németség fasiszta részét kitelepíthesse. Arról a mintegy 300 ezer emberről lett volna szó, akik 1941-ben a 475 ezer német anyanyelvű közül német nemzetiségűeknek vallották magukat. Később 250, majd 200 ezerre csökkentették e számot. A potsdami határozat alapján a szovjetek viszont 450 ezer német kitelepítését követelték, ami abszurd volt, hiszen a háború alatti kényszersorozások, a kiürítés, majd a szovjet deportálások miatt 1945-ben már nem is élt ennyi korabeli szóhasználattal élve: sváb Magyarországon. A korabeli magyar közvélemény túlnyomó többsége támogatta a Hitler zsoldosainak, ötödik hadoszlopának titulált svábok kiűzését. A politikai pártok többsége is ezen a véleményen volt, kivéve a Szociáldemokrata Pártot. Számos neves közéleti személyiség viszont határozottan tiltakozott a kollektív bűnösség elvének alkalmazása ellen, köztük Bibó István vagy Mindszenty József esztergomi hercegprímás. Megyénkben is kezdetét vette a német lakosság üldözése. A szovjet hadsereg 1945 januárjában számos németet hurcolt el kényszermunkára Dorogról és Máriahalomról, májusban pedig a magyar hatóságok kezdték el a németek internálását a komáromi Csillagerődbe. Az márciusi földreformtörvény értelmében elkobozták a kollektíven háborús bűnösökké nyilvánított egykori volksbundisták földjét. Ezt követően számos esetben
3 3 összeköltöztették a német családokat, majd megüresedett ingatlanjaikba nincstelen hazai telepeseket helyeztek el júniusában Bajon például 111, Tarjánban 108 ún. volksbundista háza és földje került elkobzás alá. A hónap végéig Szomoron 15 családot telepítettek le. Október elején Dunaszentmiklósra először horvátországi menekült családok érkeztek, majd pilismaróti telepesek. A Németországba való áttelepítés országos szinten január 16-án vette kezdetét, amikor is Budaörsről elindultak az első szerelvények. Megyénkben abban az évben március 24-én Leányváron, majd április első napjaiban Máriahalmon és Szomoron került sor kitelepítésre, Németország amerikai övezetébe. Leányváron a kitelepítettek száma több mint nyolcszáz lehetett, a község lakossága így a felére csökkent. Az otthon maradottak fele magyar, fele pedig a kitelepítés alól mentesített német nemzetiségű bányász volt. Rajtuk kívül szinte minden németet elvittek. A máriahalmi kitelepítettek a csomagjaikkal megrakott, közel 200 lovas kocsiból álló karavánnal mentek Piliscsaba vasútállomásig. Ahogy megindult a karaván, megszólalt a templom harangja is, elsiratva híveit. Volt, aki azt a földet szorongatta kendőjében, amit a temetőből vitt el, őseire emlékezve. Szomorról több mint 300 embert telepítettek ki, őket is szekereken szállították a herceghalmi vasútállomásig második felében újra kezdődtek a kitelepítések a megye területén, ezúttal már Németország szovjet megszállási övezetébe. Az újabb kutatások szerint ez nem öltött akkora méreteket, mint ahogy azt előzetesen tervezték. A tatai járás területéről eddigi ismereteinkkel ellentétben ekkor egyedül Környe községben került sor kitelepítésre, 465 személyt vittek el augusztus végén. A végrehajtás módja nagy megütközést keltett a környező falvakban, mivel a volksbundisták zöme a községben maradhatott, míg a magukat magyar nemzetiségűeknek valló német anyanyelvűeket kitelepítették. További kutatást igényel, hogy az esztergomi járás mely községeiben hajtották végre ténylegesen a kitelepítést 1947 folyamán. Annyi bizonyos, hogy például Dorogon két lépcsőben, augusztus 27-én és 30-án került sor erre, és megközelítőleg embert érintett. A hazai németekkel szembeni megkülönböztető politikának 1950-ben vetettek ténylegesen véget: egy márciusi minisztertanácsi rendelet érvénytelenítette a velük szemben addig hozott korlátozó intézkedéseket. A kitelepítések, jogfosztások traumáját az itthon maradt németség azonban csak lassan heverte ki. A németség kitelepítése mellett a magyar csehszlovák lakosságcsere végrehajtása is döntő befolyással volt megyénk nemzetiségi viszonyaira. A két esemény egyébként szoros összefüggésben állt egymással, hiszen a magyar vezetés azért is szorgalmazta a németek egy részének a kitelepítését, hogy helyet szorítson a Csehszlovákiából elüldözött magyar menekülteknek, illetve a lakosságcsere révén hazánkba érkező felvidéki magyar telepeseknek. A csehszlovák politikusok 1945 után élen jártak a németekkel és magyarokkal szembeni kollektív bűnösség elvének hirdetésében. A magyar kisebbség felszámolása érdekében a prágai kormány szinte minden lehetséges eszközt bevetett: tömeges kitelepítéssel, deportálással, reszlovakizációval, lakosságcserével próbálkozott. A magyar kormány ellenezte a lakosságcsere gondolatát: egyrészt elutasította a szlovákiai magyarok kollektív felelősségre vonását, másrészt a hazai szlovákok közül sem akart távozásra kényszeríteni senkit, az önként áttelepülők útjába azonban nem kívánt akadályt gördíteni. Annál sürgősebb volt a kétoldalú megállapodás kierőszakolása a csehszlovák félnek. A nagyhatalmak nyomásának eredményeként is, végül február 27-én, Budapesten aláírták a megállapodást. Lényege: a csehszlovák hatóságok jogot nyertek annyi szlovákiai magyar kitelepítésére, ahány Csehszlovákiába önként áttelepülni óhajtó magyarországi szlovák jelentkezett. A magyar fél számára az volt a legmegalázóbb, hogy míg a magyarországi szlovákok számára az áttelepülés önkéntes és bármikor visszavonható volt, addig a szlovákiai magyarok áttelepítése egyoldalú csehszlovák kijelölés alapján történt, és kényszer jelleget öltött. A szlovákok áttelepülésének előkészítésére, a jelentkezési nyilatkozatok átvételére és az egész
4 4 áttelepítési akció lebonyolítására a csehszlovákok különbizottságot küldtek Magyarországra, amely hat hétig propagandát folytatott, majd összeírta a jelentkezőket. Munkáját a magyar szerveknek segíteniük kellett. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság összesen 16 körzetben fejtett ki tevékenységet, közülük kettőnek a központja a megyénkben volt: az ötös körzeté Esztergomban, a hatosé Bánhidán. A bizottságok célja itt is az volt, hogy minél több embert rábírjanak: iratkozzanak föl a Csehszlovákiába áttelepülők listájára. Propagandájuk erőszakos, gátlás nélküli és gyakran egyezménysértő volt, visszatetszést, felháborodást váltott ki a helyi magyar lakosság körében. Fő érvüket az képezte, hogy Csehszlovákia győztes állam, és Magyarország, mint vesztes, még évtizedekig súlyos gazdasági körülmények között kénytelen élni. Vértesszőlősön és több más helységben azzal is agitáltak, hogy aki feliratkozik, annak három héten belül hazahozzák a Szovjetunióban hadifogságban lévő hozzátartozóját. A bizottság tagjainak agresszivitása különösen a bánhidai körzetben nemegyszer tettlegességig fajult. Vértesszőlősön május 9-én négy-öt orosz tiszt kíséretében szlovák katonák jelentek meg, hogy letartóztassák a helyi rendőrség tagjait és a jegyzőt, aki kénytelen volt elmenekülni. Oroszlányban a kommunista párt helyi vezetőjét fenyegette letartóztatással egy szlovák ezredes, Bánhidán pedig szlovák katonák a rendőrbiztost bántalmazták. A szlovák lakosok többségére hatással volt a csehszlovák propaganda. Számításaink szerint az esztergomi járás községeiben és Esztergom városában több mint négyezer személy iratkozott föl a listákra. Bár 1941-ben ennél alig többen, mintegy ötezren vallották magukat szlovák anyanyelvűnek a járásban, mégsem vonható le a következtetés, hogy szinte az összes szlovák kitelepülésre jelentkezett volna. Így pl. Kesztölc 1991 szlovákjából csupán 1091-en iratkoztak föl, Piliscséven 1704-ből 927-en, Pilisszentléleken 473-ból 210-en. A jelentkezők között ráadásul voltak magyar nemzetiségűek is, sokan kétszer jelentkeztek, a listára felkerült halottak vagy ismeretlenek száma sem volt kevés. Az is igaz, hogy feltehetően a népszámlálás adatai nem tükrözték mindig a valóságot: 1941-ben Sárisápon mindössze 35 szlovákot mutattak ki, és ehhez képest meglepő, hogy öt évvel később 1025-en vallották magukat szlováknak és jelentkeztek áttelepülésre. Hasonló problémával szembesülünk a tatai járás néhány községi adatának vizsgálatakor is: Vértesszőlősön 1941-ben mindössze 137 személy vallotta magát szlováknak, 1946-ban viszont 427-en jelentkeztek. A kitelepülésre feliratkozók számából ugyanakkor nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a szlovák nemzeti identitástudatra vonatkozóan, hiszen a jelentkezőket elsősorban a nagyobb lehetőségek, a jobb életkörülmények ígérete vonzotta. A magyarországi szlovákok intézményes áttelepülése 1946 júniusában vette kezdetét, amikor is 141 bányászcsalád települt át a dorogi szénmedencéből Csehszlovákiába. Ugyanazon év őszén lehetőség nyílt az áttelepülésre jelentkezett és teljesen nincstelen, vagyontalan szlovákok távozására is. Első konvojaik szeptemberben indultak útnak Komáromból, majd Bánhidáról, Tatabányáról, Esztergomból és más településekről követték őket. A tulajdonképpeni lakosságcsere 1947 tavaszán kezdődött el. Az intézményesen hazánkba telepített mintegy 12 ezer felvidéki magyar család közül összesen 335 került a megyébe, a legtöbben Dorogra, Környére, Leányvárra, Oroszlányra. Az első csoportok 1947 júliusában érkeztek. A telepesek lakáshoz, földhöz, munkához juttatása nehéz feladatnak bizonyult az amúgy is túlzsúfolt, háborús károkat szenvedett vármegyében. A kitelepült szlovákok után kevés ingatlan maradt, azok is jórészt használhatatlanoknak bizonyultak. A dorogi szénmedence tizenkét községében állítólag egy üres lakás sem volt, a kitelepített németek házait helyi bányászok kapták meg. A tatai járás községeiben a visszamaradt németek összetelepítésével próbálták lakáshoz juttatni a felvidékieket. Kecskéden rátelepítés történt: nyolc szlovákiai magyar család lakott együtt a kitelepítésre kerülő németekkel.
5 5 A lakosságcsere 1948 decemberében a megyében is véget ért. Az első hónapokra jellemző kitelepülési hév ekkorra már réges-rég lelohadt. Jelentkezésüket 1946 második felétől kezdődően sokan visszavonták Vértesszőlősön például egy hét leforgása alatt 25 család jelentkezett vissza. Az november 22-én, illetve 23-án Kesztölcről kitelepült Velmovszki Paula és Mincér Hippolit a megyéből utolsóként távozó szlovákok között volt. Az ezt követő évek már Rákosi országlásának évei. A hivatalos propaganda a nemzetiségek egyenjogúságáról szónokolt ugyan, de a tényleges szovjet nemzetiségi politikával összhangban, titokban Budapesten is azzal számoltak, hogy a lélekszámukban megfogyatkozott, identitásuktól inkább szabadulni akaró nemzetiségek éven belül beolvadnak a többségi lakosságba. Szerencsére nem így történt. L. Balogh Béni
Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára
Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval
Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett
ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN
Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint
(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.
Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia
A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói
KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki
SZKA208_13. A kurdok
A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik
Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,
KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,
A jóvátételben nem volt kegyelem
2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?
II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
Építésügyi hatóságok szervezete, működése. Mészáros Tamás Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal
Építésügyi hatóságok szervezete, működése Mészáros Tamás Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal jogszabályi környezet szervezet és illetékesség: 343/2006. (XII.23.)
(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a
1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné
5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS
5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint
Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek
Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA
DISPUTA Rehabilitálni, de kit? 2006 szeptemberében a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának javaslatára a köztársasági elnök a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével posztumusz helyreállította
Csúcshegyi Villany-Harsona
Beruházási körkép Ebben a lapszámban a környéket érintő nagyberuházásokról gyűjtött információkat adjuk közre, benne a Harsány lejtő lakópark Ürömi leágazás 110-es út és vasút felújítás. Az információkat
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
Az 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig
ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak
Bauer Tamás Cukor a sebbe
Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az
Szlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László
dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg
dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon
és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony
Oktatási intézményrendszer és diákpopuláció Erdélyben 1918 1948 között
Oktatási intézményrendszer és diákpopuláció Erdélyben 1918 1948 között ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK 276 ISSN 2068-309X ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK 276 GIDÓ ATTILA Oktatási intézményrendszer és diákpopuláció
1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.
1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját
A KIS MAGYAR VILÁGRÓL
ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.
A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította
EILC beszámoló Poznanból 2009. augusztus 31- szeptember 28
EILC beszámoló Poznanból 2009. augusztus 31- szeptember 28 Fodor Tamás oldal 1 Fodor Tamásnak hívnak, jelenleg 4. éves műszaki menedzser hallgató vagyok a Budapesti Műszaki Főiskolán és volt olyan szerencsém,
Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor
Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma
Z G I A T K Ö E R É E T T N
Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)
Demográfia. Lakónépesség, 2005
Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,
A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban
MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE
MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE irta : B iró Zoltán A szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése új történelmi szakasz abban a harcban, amelyet a magyar nép szabadságáért
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok
JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási
Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)
1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult
Főhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
Amerikai Nagykövetség, Budapest
Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország
Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében
Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása
A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború
Karig Sára jelentése a hazahozatali kormánybiztosnak 1946. november
Karig Sára jelentése a hazahozatali kormánybiztosnak 1946. november 10.401/3 HAZAHOZATALI KORMÁNYBIZTOSSÁG Kormánybiztos Úr! Bécsi kiküldetésemből visszatérve, alábbiakban jelentem az ott lefolytatott
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor
89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November
A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE
96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.
ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai
TARI ISTVÁN. Hamis hősök kora
TARI ISTVÁN Hamis hősök kora Az 1914-es szarajevói merénylet röviden szólva államalapító emberölés volt! Az a század eleji merénylő, szerb gyilkos egy új állam, birodalom megalapítását készítette elő szörnyű
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)
KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM
Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán
20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra
ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött
Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?
Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?
JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.
A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű