A vagyon értékelésének egyes kérdései a zárási feladatokhoz kapcsolódóan (180 perc) a beszámoló tükör a vállalkozás működéséről

A vagyon értékelésének egyes kérdései a zárási feladatokhoz kapcsolódóan (180 perc) a beszámoló tükör a vállalkozás működéséről

1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása ÜZLETI ÉV Közzététel Fordulónap Elfogadás Mérlegkészítés napja A vagyon megjelenítése (mérleg) A vagyon nyomon követése (könyvvitel) A vagyon kommunikálása (beszámoló) Törvényben meghatározott időpontig

1. Közzétett beszámoló eltávolítása a céginformációs szolgálat honlapjáról 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet: a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről (2016.01.01-ig) 3. (6)A cég kérelmére - ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet - a már közzétett beszámoló a céginformációs szolgálat honlapjáról nem távolítható el. A beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére nincs mód. Ismételt benyújtás esetén a céginformációs szolgálat a megküldött dokumentumokat nem fogadja be, amely tényről elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére. 3

1. Nyilatkozat beszámoló passziválásához 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet: a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről (2016.01.01-től) 3. (6) A cég kérelmére a már közzétett beszámoló - a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel a céginformációs szolgálat honlapjáról nem távolítható el. (7) Ha nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi. A legfőbb szerv által elfogadott beszámoló közzétételének lehetőségét a céginformációs szolgálat a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, kizárólag egy alkalommal biztosítja, feltüntetve az utólagos közzététel napját és a változás tényét is. A passzív státuszú beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad. A változás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak. 4

1. Nyilatkozat beszámoló passziválásához 11/2009.(IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet: a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről (2016.01.01-től) 3. (8) Ha a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által kibocsátott független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról rendelkezik, a céginformációs szolgálat a cég kérelmére a független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló nyilatkozatot és az ismételt független könyvvizsgálói jelentést közzéteszi. A kérelemhez mellékelni kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló határozatát. E bekezdésben foglaltak esetén a(7) bekezdés szerinti időbeli korlátozás nem érvényesül. Nyilatkozat benyújtható: - postai úton, - személyesen, vagy - elektronikus úton. - 5

1. Nyilatkozat letölthető http://ebeszamolo.im.gov.hu/passzivalas_nyilat kozat 6

1. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása A számviteli törvény szerinti értékelés változásának szakaszai 1. 1992-1995 2. 1996-2000 3. 2001-2003 4. 2004-től Mindenek felett az óvatosság elve Közelítés a valódiság felé Ellentmondások feloldása A valódiság elvének további térnyerése K > P Tartós, jelentős Leértékelni kötelező, felértékelni tilos K > P K < P Tartós, jelentős Leértékelni kötelező, felértékelni tilos, kivéve a befektetett eszközök meghatározott körét A felértékelés csak lehetőség K > P K < P Tartós, jelentős Leértékelni kötelező, felértékelni tilos, kivéve a befektetett eszközök meghatározott körét A felértékelés csak lehetőség A pénzügyi instrumentumoknál lehetőség nyílt a valós értéken történő értékelésre. Egy részüknél eredményágon történő elszámolás Csak lehetőség Visszaírás nincs Visszaírás nincs Visszaírás kell Visszaírás kell

2. A vagyon megjelenítése, nyomon követése és kommunikálása a jelenlegi értékeléssel kapcsolatos szabályozás nem egységes elméleti alapokon nyugszik, azonban az irányvonalak napjainkra már körvonalazódni látszanak Az eszközök fordulónapra vonatkozó értékelésének alapösszefüggései Könyv szerinti érték - Eredményt módosító leértékelési különbözetek + Eredményt módosító leértékelési különbözetek visszaírása ± Devizás mérlegtételek fordulónapi értékeléséből adódó árfolyam-különbözet Mérlegérték + Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek - Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek visszavezetése Piaci érték

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése Bekerülési érték Előállítási költség Beszerzési érték Ehhez kapcsolódik - terv szerinti értékcsökkenés - értékvesztés - terven felüli értékcsökkenés + értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig (elkészültéig) felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értéke Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezik meg, akkor a rendelkezésre álló információk alapján kell a bekerülési értéket meghatározni. Az eredeti bekerülési érték és a tényleges érték eltérhet egymástól Ha az eltérés jelentős Ha az eltérés nem jelentős az eszköz bekerülési értékét kell módosítani. (Ha még megvan) a különbözetet egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni. A módosítás nem visszamenőleges hatályú! Például: ingatlanvásárlás esetén a vagyonátruházási illeték

2. Szellemi termékekkel kapcsolatos speciális szabályok Szt. 25. (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

2. Innovációs törvény - 2014. évi LXXVI. törvény 3. 1. alapkutatás: olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását, 2.alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat, amelynek célja új ismeretek, tudás és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű továbbfejlesztésének elősegítéséhez, 11. kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést,

2. Szellemi termékekkel kapcsolatos speciális szabályok Elszámolás sajátosságai: Terv szerinti értékcsökkenés: döntés szerinti módszerrel (nincs időkorlát), Terven felüli értékcsökkenés és visszaírás: számviteli politika szerint, Értékhelyesbítés: döntés szerint alkalmazható Kapcsolat K+F (kísérlet-fejlesztés) tevékenységgel: átsorolás szellemi termékre (saját előállításnál), Szellemi termék felhasználói joga: vagyoni értékű jogoknál szerepeltetendő

2. Szellemi termékekkel kapcsolatos speciális szabályok Szellemi termékek Immateriális javaknál nem értelmezhető: a Beruházások számlamegfelelő számla, o Befejezetlen szellemi termékek: Szellemi termék számlán o Elkészült szellemi termék sajátossága: elkészülés időpontjától terv szerinti értékcsökkenés számolható el o Az önköltségszámítás során a külső fél által számlázott összegeket is figyelembe kell venni, így az év végén a még befejezetlen szellemi termék aktiválásakor: a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben elszámolandók!

2. K+F tevékenységgel kapcsolatos speciális szabályok v Nem aktíválható: o Alapkutatás és o Alkalmazott kutatás v Aktíválható: o K+F (gyártásfejlesztés, gyártmányfejlesztés; meglévő tudományos ismeretek alkalmazása javított termék, eljárás létrehozására), o Döntés esetén: lekötött tartalék képzési kötelezettség

2. K+F tevékenységgel kapcsolatos speciális szabályok v Elszámolásának indokoltsága: a jövőben várhatóan hasznosítható kísérleti fejlesztéseinek költségét ne a felmerülés évében számolják el az eredmény terhére. v Feltétele: számvitel politikai döntés, v Olyan költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladják, v Be nem fejezett kísérleti fejlesztés költségeit is itt szerepeltetendők, ha a jövőben várhatóan megtérülnek v Külső fél által számlázott összegek: közvetlenül számolandók el K+F-ként v Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók.

2. K+F tevékenység csoportosítása v Befejezetlen: terv szerinti értékcsökkenés elszámolása tilos v Befejezett o Hasznosítható: leírása elkezdődhet o Nem hasznosítható: terven felüli értékcsökkenés o Átsorolás más eszközre: ü szellemi termék, ü tárgyi eszköz, ü saját termelésű készlet.

2. K+F tevékenységgel kapcsolatos könyvelés v Terv szerinti értékcsökkenése: a befejezést követő maximum öt év alatt v Könyvelése, döntés alapján aktíválás: Számlázott értéke T 11. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke - K 45. Szállítótartozás Saját előállítás (közvetlen költségei már elszámolva 51-56-on) T 11 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke - K 58 Aktivált saját teljesítmény Kapcsolódó tétel (mindkettőnél) T 413 Eredménytartalék - K 414 Lekötött tartalék

2. K+F tevékenységgel kapcsolatos könyvelés v Kísérleti fejlesztés befejezésekor (hasznosuláskor) Időszaki amortizáció elszámolása (hasznos és marad K+F) T 571 Értékcsökkenési leírás K 119 K+F értékcsökkenése Kapcsolódó tétel (értékcsökkenés összegével) T 414 Lekötött tartalék K 413 Eredménytartalék K+F eredménytelen lesz (bizonyossá válik, hogy a jövőbeni bevételekből nem fognak megtérülni): terven felüli értékcsökkenés T 86 Terven felüli értékcsökkenés K 119 K+F terven felüli értékcsökkenése T 119 K+F terven felüli értékcsökkenése K 112 K+F aktivált értéke

2. K+F tevékenységgel kapcsolatos könyvelés K+F tevékenység révén létrejött szellemi termékként állományba vétele: T 114 Szellemi termék K 112 K+F aktivált értéke Kapcsolódó tétel: lekötött tartalék visszavezetése T 414 Lekötött tartalék K413 eredménytartalék Szellemi termékként átsorolás, ha ü társaság használja, vagy ü ha azt több alkalommal lehet értékesíteni. STK-kénti elszámolás: ha a szellemi terméket csak egy alkalommal lehet értékesíteni.

2. K+F tevékenység - adózás K+F elszámolt közvetlen költsége: adózásban elismert költség, amely Adóalap meghatározásánál még egyszer figyelembe vehető. Az adóalap-csökkentés a vállalkozó döntésétől függően: o a költségek felmerülése (számviteli elszámolásának) évében egy összegben vagy o a számviteli törvény szerint aktiválható kísérleti fejlesztés esetében: az egyes években elszámolt értékcsökkenés összegében valósulhat meg. o Az adóalap-csökkentés következtében az adóalap negatívvá is válhat (veszteségelhatárolás szabálya szerint elhatárolható), o Másoktól megrendelt K+F tevékenység értéke után kedvezmény nem vehető igénybe, o Nem csökkenthető a Tao alap, ha K+F költség ellentételezése vissza nem térítendő támogatásból történt.

2. Tárgyi eszközök Beruházás, felújítás, karbantartás (Szt. 3. (4) 7. 8. 9. pont) Az adott gazdasági esemény felújításként vagy karbantartásként történő besorolása NEM a könyvelő feladata. A vállalkozás vezetőjének számviteli politikában rögzített döntése alapján kell meghatározni.

2. Tárgyi eszközök: Beruházás, felújítás, karbantartás Sztv. 3. (4) 7. 8. 9. pont) Kérdés Karbantartásnak vagy felújításnak kell tekinteni a régi, fa ablakok műanyag ablakokra való cseréjét, illetve a radiátortestek cseréjét? Válasz Karbantartásnak, ha a funkciójában, használhatóságában nem következett be lényeges változás. Kérdés A társaság tulajdonát képező területen környezeti kármentesítés történik, amelynek során a társaság által korábban szennyezett talajt kicserélik. Hogyan kell elszámolni a szennyezett talaj cseréjét? Válasz A felmerülés időszakának az eredménye terhére kell elszámolni.

2. Immateriális javak (tárgyi eszközök) Terven felüli leírás, visszaírás Szokatlan esemény miatt feleslegessé válás megrongálódás megsemmisülés hiány esetén, ha értéke tartósan lecsökken, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan Év közben is Piaci értéken történő értékelés miatt Fordulónapon meglévő eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke Egyéb ráfordítás Visszaírás: Maximum a terven felüli leírás összegéig, ha a terven felüli leírás feltételei már nem állnak fenn. Csak a következő év fordulónapján meglévő eszközöknél. Év közben nem lehet visszaírás. Egyéb ráfordítás Visszaírás nincs Egyéb bevétel Átsorolás a készletek közé: ha az eszközt rendeltetésszerűen nem használjuk..

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök Kérdés Milyen költségeket lehet az alapítás-átszervezés aktivált értékében számításba venni? Az ide tartozó költségek csak akkor aktiválhatók, ha a az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység bevételeiben várhatóan megtérülnek. Alapítás esetén: a tevékenység megkezdését megelőzően felmerülő költségek (a megkezdett tevékenység többletköltségei már nem) Átszervezés esetén: minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos költségek. Tárgyi eszközök új telephelyre való áttelepítésének költségei. Szervezeti struktúra átalakításának költségei.

2. Immateriális javak, tárgyi eszközök (példa) Kérdés Új telephelyre való költözés esetén a termelőgépek átszerelésének költségeit rá lehet-e aktiválni a gépekre? A meglévő tárgyi eszközök áttelepítése nem minősül bővítésnek, nem jelenti a rendeltetés megváltoztatását, nem növeli az élettartamot, nem az eszköz átalakítása és nem felújítás. A teljesítménye sem növekszik. Tehát az átszerelés költségeit nem lehet a gépre ráaktiválni.

3. Készletek év végi értékelési módja Az értékelés és a nyilvántartás kapcsolata Értékben és mennyiségben sem vezet nyilvántartást Fordulónappal kötelező a leltározás és az értékelés Hiány nem értelmezhető Csak értékben vezet nyilvántartást Leltározási kötelezettség van Hiány nem értelmezhető Csak mennyiségben vezet nyilvántartást Leltározási kötelezettség nincs A hiány értelmezhető Mennyiségben és értékben is vezet nyilvántartást Leltározási kötelezettség nincs A hiány értelmezhető Legalább háromévente tényleges mennyiségi felvétellel leltározni kell!

3. Készletek Vásárolt és saját termelésű készletek minősítése A minőségi előírásoknak nem felel meg megfelel le kell értékelni piaci haszonanyag vagy hulladékérték alapulvételével Piaci értéken P < K teljes értékű készlet Könyv szerinti értéken P > K Értékvesztés egyéb ráfordítás Értékvesztés visszaírása egyéb bevétel, ha a fenti tendenciák megfordulnak Felértékelni tilos

3. Készletek A vásárolt és a saját termelésű készletek minősítése Akkor is, ha az értékvesztés A minőségi előírásoknak véglegessé válik (következő üzleti év nem felel értékesítési meg árai) megfelel le kell értékelni piaci haszonanyag vagy hulladékérték alapulvételével Piaci értéken P < K teljes értékű készlet Könyv szerinti értéken P > K Értékvesztés egyéb ráfordítás Értékvesztés visszaírása egyéb bevétel, ha a fenti tendenciák megfordulnak Felértékelni tilos

3. Készletek Alvállalkozói teljesítés vagy közvetített szolgáltatás? A vállalkozás szolgáltatás értékesítés B vállalkozás szolgáltatás értékesítés C vállalkozás A szolgáltatást B vállalkozó nem a saját tevékenységéhez veszi igénybe, hanem változatlan formában továbbszámlázza azt. A vevője is és egyben szállítója (nyújtója) is a szolgáltatásnak. B és C viszonylatában a szerződésnek tartalmaznia kell a közvetítés lehetőségét, a számlának pedig a közvetítés tényét. A továbbszámlázás nem feltétlenül változatlan áron történik. A közvetített szolgáltatások nem azonosak az alvállalkozói teljesítményekkel. Minden feltételeknek megfelelő szolgáltatás lehet közvetített, de nem minden alvállalkozói teljesítés minősül közvetített szolgáltatásnak. Alvállalkozói teljesítések A szerződés és a számla tartalmazza..???? Közvetített szolgáltatások

3. Készletek Kérdés Tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak az E- útdíj? Az utat használó saját nevében és saját javára veszi igénybe a szolgáltatást. A közvetített szolgáltatásnak nagyon fontos tartalmi eleme a szolgáltatás változatlan formában történő nyújtása. A közvetített szolgáltatás fogalma tehát nem teljesül. Válasz: nem

3. Készletek speciális megjelenítése Hol szerepeltetendők a következő készletek? Idegen helyen tárolt készletek Bizományba átvett készletek Bizományba átadott készletek Nem számlázott szállítások Úton lévő készletek Mindig a tulajdonosnak Tovább nem számlázott alvállalkozói számlák és közvetített szolgáltatások: vásárolt készletek Befejezetlen termelés: a befejezetlen szolgáltatás is!

3. Készletek Saját termelésű készletek saját boltban történő értékesítése Saját termelésű készletek értékesítése: ELÁBÉként nem lehet elszámolni Saját termelésű készlet marad! 5-ös számlaosztályban történő könyvelés esetén: STK ÁV ként kell elszámolni

3. Készletek Bérmunka elszámolása Sztv-ben: nincs külön definíció a bérmunkára Átadott, de le nem számlázott anyag, áru, saját termelésű készlet megmunkálásának ellenértéke Elszámolása: a bérmunka díja az átadott eszköz bekerülési értékét növeli, a bérmunkát végzőnél: árbevételként számolandó el.

3. Készletek Saját termelésű készlet: jogutód társaság vagyonmérlegében Nem a jogutód állította elő: vásárolt készletnek minősül

4. Követelések: adós nem teljesített a mérlegkészítésig Fizetési határidő Fordulónap előtt Fordulónap után q Elengedett követelés: q Behajthatatlan követelés: q ÉRTÉKVESZTÉS: Követelések minősítése Hitelezési veszteség? ÉV KÖZBEN állománycsökkenés (2015-ben):* 88 (T) 3. Követelések (K)* Legkésőbb év végén állománycsökkenés: ha pénzügyi rendezése biztosan elmarad 86 (T) 3 (K) Év végén mérlegérték csökkenés, ha a pénzügyi rendezése kétséges 86 (T) 3. Vevők értékvesztése (K) *Megjegyzés: 2016-tól 86. Egyéb ráfordítás

4. KÖVETELÉSEK ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE ÉRTÉKELÉS SORRENDJE: 1. Behajthatatlan követelések elszámolása: behajthatatlanság tényét és mértékét az adózónak kell bizonyítania a jogcímek dokumentálásával 2. Értékvesztés elszámolása: óvatosság elvének érvényesítése 3. Értékvesztés visszaírása 4. Év végi devizás követelések átértékelése

1. Követelések A végrehajtás során nincs (elég) fedezet Egyezségi megállapodásban elengedett (csőd és felszámolási eljárás esetén) A felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján nincs fedezet Nem lehet eredményesen érvényesíteni (magas végrehajtási költség, az adós igazoltan nem lelhető fel) Behajthatatlan (Tényét és mértékét bizonyítani kell!) Bíróság előtt nem érvényesíthető Adóalapot növel! A felszámolás befejezésekor az átvett eszköz nem nyújt rá fedezetet Elévült

4. Követelések Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés Fő szabály Növeli az adózás előtti eredményt Kivéve

4. Behajthatatlan követelés Gyakorlati kérdések: qbehajthatatlanság tényét és mértékét dokumentálni kell: - mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információkra alapozva, - szigorúan a fogalmaknál felsorolt esetekben behajthatatlan; - A követelések behajthatatlanná minősítésének részletes szabályait a számviteli politikában rögzíteni szükséges. vvégrehajtó nemleges jegyzőkönyve alapján, vcsődegyezség aláírt megállapodása szerint (csődegyezségben résztvevőkre), vfelszámolási eljárásnál: egyezségi megállapodás a követelés elengedéséről, felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata, illetve a vagyonfelosztási javaslat alapján, vköltség/haszon elve alkalmazásánál: a számviteli politikában meghatározandó összeg dokumentumokkal igazolva (végrehajtás, a fizetési meghagyás, illetve a bírósági költségek

4. Behajthatatlan követelések Gyakorlati kérdések: vadós nem lelhető fel: postáról visszaérkezett fizetési felszólítás önmagában nem elégséges! vbíróság előtt nem érvényesíthető követelés: be nem jelentett követelés! velévült követelés: általában 5 év -2013-ban életbe lépett új Ptk.-ból elévülés megszakítási jogcímei közül kikerült az írásos felszólítás, így -2018-ban minden olyan jelenleg fennálló követelés el fog évülni, amelyet a kötelezett nem ismert el és érvényesítését bírósági úton nem érvényesítették

4. Behajthatatlan követelések Gyakorlati kérdések: vmérlegben év végén szerepeltethető követelések: - elismert, - jogszerűen követelhető, - behajtható összegei. vrészben, vagy egészében behajthatatlan követeléseket: legkésőbb mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként kell leírni.

4. Értékvesztés elszámolásának általános szabálya A mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni- az 52-56. -ban foglaltak alapján-, minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítésig ki nem egyenlített, tartósság minősítésénél figyelembe veendő: - múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján a különbözet legalább egy évig fennáll, - A különbözet tartósnak minősül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Szt 46. (4)

4. Követelések értékvesztése Szt 55. (1) El kell számolni: - Adós minősítése alapján - Fordulónapján fennálló és mérlegkészítésig pénzügyileg nem rendezett követelésekre (követelésjellegű időbelire is) - A mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - A könyv szerinti érték a várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözetre, ha - A különbözet tartós és jelentős.

4. Követelés értékvesztésének visszaírása ADÓS MINŐSÍTÉSE alapján (egyedileg) Csak év végén (fordulónapon fennálló és mérlegkészítésig nem rendezett összegekre) Korábban elszámol ÉV összegéig Várhatóan megtérülő összeg > KSZÉ Sztv. 55. (3) Nyilvántartás szerinti árfolyam MAX a követelés KSZÉ-ig: Devizásnál: Elismert devizaösszeg - ÉV devizában + ÉV visszaírás devizában

4. Követelés Tao.tv. 4. 4/a. behajthatatlan követelés: az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 %-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető; 2016-tól pontosított szöveg

4. Követelés Tao.tv. 7. (1) az adózás előtti eredményt csökkenti: n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,

4. Nyilvántartott értékvesztés Tao. tv. szerinti 20 %-os behajthatatlan követelés: üalátámasztása elkülönült számítást igényelhet, ha üa nyilvántartott értékvesztés nincs a könyvviteli nyilvántartásokban, üáltalában eltér a számviteli nyilvántartások szerinti halmozott értékvesztések összegeitől, üaz elévült és bíróság előtt nem érvényesíthető követelés összegeit is vizsgálni kell a 20%-os szabály alkalmazásánál: nem minősül az adózásnál elismert behajthatatlan követelésnek.

4. Követelés Tao.tv. 8. (1) az adózás előtti eredményt növeli: gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege, h) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nemáll,

4. Követelés átalakuláskor Tao.tv. a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást, egyesülést, szétválást követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg. Tao. 16. (2)i)

4. Követelés Tao.tv. 3. számú melléklet: A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások 10. A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.

4. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Tao.tv. 3/A. sz.melléklet 13. 2016-tól az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;

4. A KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE, AZ ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA, A BEHAJTHATATLAN ÉS AZ ELENGEDETT KÖVETELÉS FIGYELEMBEVÉTELE A TÁRSASÁGI ADÓ ALAPJÁNÁL Növelő tételek Az adóévben: Sztv. szerint elszámolt értékvesztés összege. KIVÉVE: pü/bef szolgáltatások Tao.8. (1) gy Adóévben (behajthatatlan követelésnek nem minősülő) elengedett követelés összege Tao.8. (1) h) Kivéve: - magánszeméllyel szembeni, vagy - kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állóval szembeni követelés Nem a vállalkozás érdekében felmerült ktg/ráf: - Bíróság előtt nem érvényesíthető, - Elévült követelések Tao. 3. sz. melléklet 10. pont Nem a vállalkozás érdekében felmerült - 3. sz. melléklet 13. pont Csökkentő tételek Az adóévben: Sztv. szerint elszámolt visszaírt értékvesztés összege. Tao.7. (1) n A követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált rész. Tao. 7.. (1. n) Követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel. Tao.7.. (1. n) Maximum a nyilvántartott értékvesztésig Behajthatatlan követelés fogalma: TAO tv. 4. 4/a

4.Követelés kiválás gyakorlati kérdése Követelés, ha a kiválást követően válik behajthatatlanná? Kiválással létrejövő jogutódhoz került Számviteli bekerülési értéke: értékvesztéssel csökkentett érték Jogutódnál: nincs nyilvántartva a Sztv szerinti ÉV összege

4.Követelések az adózó átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor Jogutódnál a jogelődtől átvett követelés: vvégleges vagyonmérlege szerinti értéken, va vagyonmérleg szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg, valamint va követelés behajthatatlanná válása esetén : úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna (ha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg). Tao. 16. (2) i)

4. Adósonként kisösszegű követelések speciális kezelési módja Az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára: - az adósok együttes minősítése alapján (becsléssel) - százalékosan is meghatározható (egy összegben elszámolható), - elkülönítetten kimutatható - ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor az adósonként kisösszegű követelések %-osan meghatározott értékvesztésének összege és az előző évi azonos csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - további értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. Szt 55. (2)

4. ADÓSONKÉNT KISÖSSZEGŰ KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE Besorolás elve: Számviteli politika alapján ADÓSOK együttes minősítése alapján (becslés) ->ÉV módszere -> számviteli politika FORDULÓNAPON a csoportban (összevontan) szereplő, FORDULÓNAPIG ki nem egyenlített kisösszegű követelések Elkülönített nyilvántartás DE: csoportban lévő követelések évközi változása egyedileg könyvelendő - Befolyt összegek - Behajthatatlan - Elengedett SZTV 55. (2) Jelentős különbözet meghatározása a számviteli politikában Elkülönített csoport év végi minősítése szerinti ÉV vagy ÉV visszaírása<-> Előző évi ÉV különbözete (ÁV)

4. Kisösszegű követelések értékvesztése Példa Számviteli politika adatai: - Kisösszegű követelések értékhatára: 150eFt - Becslés szerinti értékvesztés mértéke (előző 3 év átlaga alapján számítva): 40% - Jelentős különbözet minősítése: előző értékvesztés 10%-a Kisösszegű követelések adatai: Csoport bekerülési értéke (NYE): Év közben behajthatatlan követelések: 1.500eFt 300eFt Értékvesztés NYE: 400eFt Fordulónapon kisösszegű követelések (ZE): 1.600eFt Könyvelje el a kapcsolódó gazdasági eseményeket!

4. Kisösszegű követelések értékvesztése Megoldás Behajthatatlan követelés könyvelése: (T) 86. Egyéb ráfordítások - (K) 31. Követelés 300 Év végi számítás: 1.600*0,4=640 Ellenőrzés: 400*0,1=40 (Jelentős értékhatár) Állomány változás=640-400=240 (jelentősnek minősítve) Év végén ÉV könyvelése: (T) 86. Egyéb ráfordítás - (K) 319. Kisössz. követelések ÉV 240

4. Követelés Tao.tv. Példa: 2014. Követelés eredeti összege: Értékvesztés tárgyévi elszámolt összege: Könyvelés: (T) 86 - (K) 319 3.000eFt (365 napon túli) 500eFt 500eFt Adóalap : + 500eFt (következő évi nyilvántartott ÉV összege) 2015. Értékvesztés tárgyévi elszámolt összege: 1.000eFt Könyvelés: (T) 86 - (K) 319 1.000eFt Adóalap: +1.000-500= +500eFt /3000*0,2=600/ Nyilvántartott ÉV következő évben : 500+1.000-500=1.000eFt

4. Követelés Tao.tv. Példa: 2016. A/ESET: nem változik a követelés minősítése Adóalap korrekció : - 600eFt (3.000*0,2) Nyilvántartott ÉV következő évben: 1.000 600= 400eFt B/ ESET: behajthatatlan (felszámoló nyilatkozat alapján) Könyvelés - ÉV összevezetése: (T) 319 - (K) 31 1.500 - Tárgyévi ráfordítás: (T) 86 - (K) 31 1.500 ADÓALAP: - 1.000eFt ELLENŐRZÉS : + 500 (2014) + 500 (2015) 1.000 (2016) = 0

4. Követelések Speciális szabályok a követelések értékelésével kapcsolatban Behajthatatlan követelés Lehet a 100 ezer forintot meg nem haladó, 180 napja lejárt esedékességű követelés is Értékvesztés Mérlegkészítés időpontjában, ha a követelés 180 napja lejárt 30 % 270 napja lejárt 50 % 365 napja lejárt 100 % értékvesztést kell elszámolni a bekerülési érték százalékában Visszaírás Fordulónappal, ha a piaci érték legalább 30 %-kal több, mint az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti érték

5. Részesedések bekerülési értéke alapításkor/ vételkor

Beszerzés Beszerzési ár+bizományosi díj+vásárolt vételi opció díja Apportként átvett Társasági szerződés szerinti értéke Tőkeleszállítás Piaci érték Térítés nélküli átvétel, ajándék, többlet Piaci érték Felszámolás, végelszámolás Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték Követelés ellenében átvett Piaci érték Vagyonfelosztási javaslat szerinti érték Megállapodás szerinti érték Átalakulás - megszűnt részesedésre jutó Megszűnt társaság: Végleges vagyonmérleg szerinti arányos ST érték Kiválásnál: kiválással létrejött társaság végleges vagyonmérleg szerinti arányos ST érték

65

5. Létesítő okirat felülvizsgálata és Ptk. szabályokhoz igazítás az egyesületek és alapítványok 2017. március 15-éig kötelesek létesítő okiratukat felülvizsgálni és a Ptk. szabályaihoz igazítani, 3 millió forintot el nem érő jegyzett tőkével rendelkező kft.-knél 2017. március 15-éig kell intézkedni a tőkeemelésről (nem kell a Ptk. szabályait addig alkalmaznia,), 3 millió forintot elérő jegyzett tőkével rendelkező kft.-knél a társasági szerződés Ptk.-hoz igazításának határideje: 2016. március 15. (kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez való igazítás miatt benyújtott módosítási kérelmek bejegyzése illeték és költségmentes).

5. Osztalék Jegyzett, de be nem fizetett tőke esetén 3:162. [A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása] (1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. 3:185. [Az osztalék] (1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.

5. Apport Apport lehet: - vagyoni értékkel rendelkező dolog, - szellemi alkotáshoz fűződő jog, - egyéb vagyonértékű jog, - elismert vagy bírósági határozaton alapuló követelés. Értékelése: Független könyvvizsgáló- szakértő - igénybevétele (nem kötelező Kft-nél), Rt-nél sem kötelező, ha üaz apport értéke három hónapnál nem régebbi beszámolóval alátámasztott, továbbá üaz olyan értékpapírok esetén, amelyek piaci értéke megállapítható.

5. Ázsiós tőkeemelés pénzeszközzel - Tulajdonosnál Bejegyzés előtt fizetett összeg T 36. Követelés (részesedésből) - K 38. Pénzeszköz Bejegyzéskor: ázsiós tőkeemelésnél a fizetett teljes összeg kerül a részesedés bekerülési értékébe T 17/37. Részesedések -K 36. Követelés (részesedésből) Év végén részesedés értékelése: értékvesztés T 87. Részesedések értékvesztése - K 179/ 379. Részesedések

5.Tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyon terhére - Tulajdonosnál Nem változik a tag részesedés szerzésének bekerülési értéke (nem könyvelendő), Eredményhatás: megszűnésekor! tőkeleszállításkor, értékesítéskor, a társaság

5. Tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyon terhére - Tulajdonosnál -Nem minősül bevételnek a magánszemélynél értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként szerezte a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén Szja tv. 77/A. (2)b) -Szja fizetési kötelezettség: üzletrész értékesítésekor, apportálásakor

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-ig 1. Bejegyzés előtt teljesített apport Eszközök könyv szerinti értékén T 88. Rendk. ráf. (apportált eszk) K 1-3. Eszközök Létesítő okirat szerinti értéken (bejegyzésig) T 36. Követelés (részesedésből) - K 98. Rendkívüli bevételek Létesítő okirat szerinti értéken (bejegyzéskor): Jelentős veszteség keletkezhet az év végi értékelésnél (értékvesztés) T 17/37. Részesedések -K 36. Követelés (részesedésből)

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-ig 2. Bejegyzés után teljesített apport Eszközök könyv szerinti értékén T 88. Rendk. ráf. (apportált eszk) K 1-3. Eszközök Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 98. Rendkívüli bevételek

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-tól 1. Apport, ha a bevitt vagyontárgy nem értékpapír (részesedés vagy tartósan adott kölcsön) üveszteségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K 1 3. Eszköz (nem részesedés, értékpapír, tartós kölcsön) Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 86. Egyéb ráfordítás - K 3/4. Technikai számla

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-tól 1. Apport, ha a bevitt vagyontárgy nem értékpapír (részesedés vagy tartósan adott kölcsön) ünyereségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K 1 3. Eszköz (nem részesedés, értékpapír, tartós kölcsön) Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K 96. Egyéb bevételek

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-tól 2. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés apportálása üveszteségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 17. Tartós részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Rész-ből származó ráf.árf.veszt.- K 3/4. Technikai számla

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-tól 2. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés apportálása ünyereségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 17. Tartós részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K 97. Rész-ből származó bev.árf.nyer.

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-tól 3. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy tartósan adott kölcsön apportja üveszteségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 18-19. Tartós ÉP, kölcsön Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Bef. pü-i e-ből sz.ráf.,árf.veszt. - K 3/4. Technikai számla

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-tól 3. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy tartósan adott kölcsön apportja ünyereségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 18-19. Tartós ÉP, kölcsön Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K 97. Bef. pü-i e-ből sz.bev.árf.nyer

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-tól 4. Forgóeszközök között kimutatott részesedés vagy értékpapír apportálása üveszteségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 37. Részesedések, értékpapírok Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Pénzügyi műv. egyéb ráf. - K 3/4. Technikai számla

5. APPORT - Tulajdonosnál 2016-tól 4. Forgóeszközök között kimutatott részesedés vagy értékpapír apportálása ünyereségjellegű különbözetnél Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 37. Részesedések, értékpapírok Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K 97. Pü-i műv. egyéb bevétele

5. Részesedések értéke és a pótbefizetés Tulajdonosnál Pótbefizetés teljesítésekor: T 413. Eredménytartalék - K 38. Pénzeszköz Tulajdonos cég saját tőke értéke: csökken Részesedés év végi értékelésénél: további ÉV elszámolása nem indokolt, De: tulajdonosnál adódhat saját tőke probléma Pótbefizetés megszüntetése: T 38. Pénzeszköz - K 413. Eredménytartalék Egyéb eszközzel történő megszüntetésnél: értékesítés szabályai szerint!

5. Tőkekivonás miatti jegyzett tőke csökkenés Tulajdonosnál 2016-ig Tőkeleszállítás bejegyzéskor Részesedés kivezetése T 88. Rendkívüli ráfordítások - K 1/3. Részesedés Járó ellenérték T 36. Egyéb követelés K 98. Rendkívüli bevételek Átvett egyéb eszközök T 1 3. Eszközök- K 47. Egyéb kötelezettségek T 466. Előzetes áfa- K 47. Egyéb kötelezettségek T 47. Egyéb kötelezettségek- K 36. Egyéb követelések Megjegyzés: megszűnő részesedésre jutó LT: nem csökkenthető a LT összege kiadása: EREDMÉNYTARTALÉKBÓL(befektetést élvező társaságnál!) Átadott eszköz elszámolása az értékesítés szabályai szerint Követelés/kötelezettség összevezetése

5. Tőkekivonás miatti jegyzett tőke csökkenés Tulajdonosnál 2016-tól Eltérés a korábbi szabályozástól: - Nettó módon történő elszámolás (technikai számla) - Rendkívüli eredmény helyett: pénzügyi Tőkeleszállítás bejegyzéskor Részesedés kivezetése: T ¾. Technikai számla - K 1/3. Részesedés Járó ellenérték T 36. Egyéb követelés K 3/4. Technikai számla Nyereség/veszteség elszámolása - Részesedésekből származó bev. árf. nyer./ráf.árf.veszt. - Pénzügyi műv. Egyéb bev./ráford.

5. Részesedések értéke átalakulás, egyesülés, szétválás esetén TULAJDONOSNÁL Bekerülési érték (megszerzett új részesedésre vonatkozóan), a megszűnt részesedésre jutó: Megszűnt társaság végleges vagyonmérleg szerinti arányos SAJÁT TŐKE értéke (beolvasztó társaság tulajdonosánál nincs megszűnt részesedés!) Kiválásnál: kiválással létrejött társaság végleges vagyonmérleg szerinti arányos ST érték

5. Részesedések értékét megalapozó vagyonmérlegek átalakuláskor BEFEKTETÉST ÉLVEZŐ TÁRSASÁGNÁL Megszűnt társaság végleges vagyonmérlegéből: Jogelődre vonatkozó saját tőke adatok (összeolvadó, csak a beolvadó, különváló társaságok) Kiválásnál a kiváló társaság végleges vagyonmérlegéből: Jogutódra vonatkozó saját tőke adatok (kiválással létrejött társaság)

5. Részesedések értéke átalakulás, egyesülés, szétválás esetén TULAJDONOSNÁL 2016-ig Bruttó elszámolás elvének érvényesülése! Könyvelés 1. Könyv szerinti értéken T 88. Rendkívüli ráfordítások - K 1/3.Megszűntrészesedés 2. Megszerzett részesedés vagyonmérleg szerinti értéken T 1/3. Új részesedés- K 98. Rendkívüli bevételek

5. Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni 2016-tól az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál); Sztv. 84. (2) d)

5. Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni 2016-tól az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a több; Sztv. 84. (2) e)

5. Részesedések könyvelése átalakulás, egyesülés, szétválás esetén 2016-tól NETTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE! 1. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés megszüntetése, könyvelés a tulajdonosnál üveszteségjellegű különbözet esetén Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 17. Tartós részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Rész-ből származó ráf.árf.veszt.- K 3/4. Technikai szla

5. Részesedések könyvelése átalakulás, egyesülés, szétválás esetén 2016-tól 1. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés megszüntetése, könyvelés a tulajdonosnál ünyereségjellegű különbözet esetén Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 17. Tartós részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla K 97. Rész-ből származó bev.árf.nyer.

5. Részesedések könyvelése átalakulás, egyesülés, szétválás esetén 2016-tól 1. Forgóeszközök között kimutatott részesedés megszüntetése, könyvelés a tulajdonosnál üveszteségjellegű különbözet esetén Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 37. Részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport vesztesége T 87. Pénzügyi műv. egyéb ráf. - K 3/4. Technikai számla

5. Részesedések könyvelése átalakulás, egyesülés, szétválás esetén 2016-tól 1. Forgóeszközök között kimutatott részesedés megszüntetése, könyvelés a tulajdonosnál ünyereségjellegű különbözet esetén Eszközök kivezetése könyv szerinti értékén T 3/4. Technikai számla K T 37. Részesedések Létesítő okirat szerinti értéken T 17/37. Részesedések - K 3/4. Technikai számla Apport nyeresége T 3/4. Technikai számla - K 97. Pü-i műv. egyéb bevétele

5. Értékvesztés vha a mérlegkészítés időpontjában a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket: T 87 - K 17/37 vaz értékvesztés megítélésének szempontjai: piaci tendenciák, tőzsdeiárfolyamok megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő összeg saját tőke / jegyzett tőke aránya könyv szerinti érték / névérték aránya

5. Értékvesztés - Szt. 54. 54. (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik ésjelentősösszegű. (2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, b) amegszűnő gazdasági társaságnál a várhatóanmegtérülőösszeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. szerinti, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.

5. Értékvesztés elszámolásának általános szabálya A mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. -ban foglaltak alapján -, minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítésig, tartósság minősítésénél figyelembe veendő: - múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján a különbözet legalább egy évig fennáll, - A különbözet tartósnak minősül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Szt 46. (4)

5. Értékvesztés visszaírása vha a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és jelentős összeggel nagyobb a könyv szerinti értéknél, vmaximum: az eredeti bekerülési értékig, vkönyvelés: T 17/37 - K 87 vtovábbi különbözet esetén: lehetőség az értékhelyesbítés

5. Részesedések értékelése Időpontja: a mérleg fordulónapja (mérlegkészítéskor ismert információk alapján) Értékvesztés elszámolásának feltételei A három feltételnek egyidejűleg kell fennállnia 1. A könyv szerinti érték meghaladja a felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéket 2. A különbözet jelentős nagyságrendű (a számviteli politikában rögzített jelentős mértékkel mérve) 3. A különbözet tartósan fennáll (1 év óta fennáll, vagy végleges) Az értékelést megelőző múltbeli időszak tapasztalati adatai és az értékelést követő, jól előrevetíthető jövőbeli időszak becsült adatai alapján, amelyeket minden esetben bizonylatokkal kell alátámasztani, Értékvesztés elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai Értékvesztés visszaírása (mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és jelentős összeggel nagyobb a könyv szerinti értéknél) : pénzügyi műveletek ráfordításait csökkenti Értékhelyesbítés lehetősége: a visszaírás feletti különbözetre

5. Ázsiós tőkeemelés - Tulajdonosnál NAV állásfoglalás Tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés miatti adóalap-korrekció: Tao. tv. 8. (1) bekezdés d) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 11. pont)] Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült, az adóalapnál elismert ráfordításnak a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;

5. Ázsiós tőkeemelés - Tulajdonosnál NAV állásfoglalás A rendelkezés alapulvételével a Tao. tv. 8. (1) bekezdés d) pontja alapján az adózás előtti eredmény-növelési kötelezettség csak azokban az esetekben merül fel, ha a Ptk. hatálya alá tartozó (belföldi) gazdasági társaságokban a tulajdoni részesedést az adózó olyan tőkeemelés révén szerezte, amelynek célja -annak megszüntetése, hogy a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alatt maradjon (mert a társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezett a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével Gt. 51. ), vagy

5. Ázsiós tőkeemelés - Tulajdonosnál NAV állásfoglalás -veszteségrendezés, mert veszteség folytán a saját tőke a korlátolt felelősségű társaságnál a törzstőke felére, részvénytársaságnál az alaptőke kétharmadára csökkent (Gt. 143., 245. ), s az ilyen tőkeemelés következtében szerzett tulajdoni részesedésre az adózó értékvesztést számol el. [Nemzetgazdasági Minisztérium 10461/2/2010. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály