PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, Hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére És az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, És hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) 2014. szeptember 1

Tartalomjegyzék Szakmai alapdokumentum... 9. Bevezető... 13. Küldetésnyilatkozat... 18. Nevelési program 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 20. Nevelési-oktatási alapelveink... 20. Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai... 22. A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz-és eljárásrendszer... 29. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 32. 3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 34. Az egészségnevelés célja... 34. Az egészséges életmód kialakítása érdekében végzendő feladatok... 35. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek... 35. Tanórai tevékenységek kapcsolattartás tantárgyakkal... 36. Segítő kapcsolatok... 38. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 38. A közösségi szolgálat... 38. Intézményünk egyéb közösségépítésért szolgáló feladatai... 40. 5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 42. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 45. A pedagógusok oktatói és nevelői feladatai... 45. A pedagógusok adminisztrációs feladatai... 46. A pedagógusok szervezeti feladatai... 47. A pedagógiai etikával összefüggő feladatok... 47. 7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 48. 2

8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek... 50. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 50. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 51. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 52. Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja (AJKSZP)... 55. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 56. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai... 57. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységei... 57. Szociális Szolgáltatások... 59. 9. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok... 59. A fogyasztóvédelmi oktatás célja... 59. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában... 60. Módszertani elemek, feladatok... 60. 10. Fakultatív hit- és vallásoktatás... 61. 11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 62. A tanulói közösségekkel való kapcsolattartás... 62. 12. A szülő, a tanuló és a pedagógus és az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formái... 63. A szülőkkel való kapcsolattartás... 63. Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái... 65. Az iskolai és a gazdálkodó szervezetek kapcsolattartásának formái... 66. 13. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 67. 14. Felvétel és átvétel más iskolából... 79. 15. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 79. 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 81. A) Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola jegyzéke B) Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény jegyzéke 3

Helyi tanterv Fejlesztési területek... 82. 1.1. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 82. 1.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 83. 1.3. Állampolgárságra, demokráciára való nevelés... 84. 1.4. Gazdasági, pénzügyi nevelés... 84. 1.5. Fenntarthatóság, környezettudatosság... 85. 1.6. A tanulás tanítása, az életkorig tartó tanulás képességének elsajátítása... 85. 1.7. Testi és lelki egészségre nevelés... 86. 1.8. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése... 87. 1.9. Médiatudatosságra való nevelés... 87. 1.10. Pályaorientáció... 87. 1.11. Az erkölcsi nevelés... 88. 1.12. A családi életre nevelés... 89. 1. Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, a székhelyiskola tantárgyi rendszere és óraterve... 89. 1.1. A nevelő, oktató és szakképző munka pedagógiai szakaszai... 89. 1.2. A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai (kimenő rendszerben)... 90. 1.3. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 92. 1.4. Érettségi tantárgyak... 92. 1.5. Óratervek... 99. 1.5.1. Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztályok óraterve... 99. 1.5.2. Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztályok óraterve... 113 1.5.3. A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve... 121 1.5.4. A négy évfolyamos informatika ágazati osztály óraterve 129 1.5.5. Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a 2012-2013-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben)... 134. 1.5.6. Az öt évfolyamos vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve a 2012-2013-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben)... 135. 1.5.7. Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a 2011-2012-es tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben)... 137. 1.5.8. Az öt évfolyamos vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve a 2011-2012-es tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben)... 138. 4

1.5.9. Ügyvitel szakmacsoport óraterve a 2012-2013-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben)... 139. 2. Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény tantárgyi rendszere és óraterve... 141. 2.1. Az oktató nevelő munka színterei... 141. 2.2. Szakközépiskolai óratervek... 147. Kereskedelem és vendéglátó-ipari ágazati szakközépiskolai képzés óraszámai (2013. szept. 1.)... 147. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport... 148. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport... 149. 2.3. Szakiskolai óratervek... 151 Szakiskolai képzés óraszámai (2013. szept. 1.) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport... 151 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 153. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 155 4.1. A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink... 155. 4.2. A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái... 155. 4.3. Az egyes modulok tantárgyak összevont jegyeinek értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe... 157. 4.3.1 Szakközépiskolai orientációs és szakmacsoportos oktatásban. 157 4.3.2 Szakképzésben... 160 4.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje... 160. 4.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai... 164. 4.6. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái... 165. 4.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 166. 4.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként... 166. 5. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei... 167 5.1. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei a székhelyiskolában... 167. 5.1.1 A felvételi eljárás rendje, a 9. évfolyamra történő felvétel feltételei 167 5.1.2 A szakképző évfolyamra történő felvétel feltételei 167 5.2. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei nappali tagozaton 5

a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézményben... 168 5.3. A felsőbb középiskolai évfolyamra lépés feltételei... 169 5.4. Az átvétellel kapcsolatos iskolai alapelvek... 170. Szakmai program 1. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai... 172 1.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők... 172 1.2. A szakmai program általános céljai.... 172. 1.3. A szakmai képzés feladatai... 174. 1.4. Az OKJ és lehetőségeink... 177. 1.5. A szakmai képzésben alkalmazott eljárások... 180 1.6. A szakmai gyakorlat szervezése... 181 1.7. Ágazati és szakmacsoportos beiskolázás és a szakképző évfolyamra lépés feltételei... 183 1.8. Előzetes tudás beszámítása... 185 1.9. A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése... 186 1.10. Szintvizsga... 188 1.11. Modulok értékelése-modulzáró vizsga... 189 1.12. Szakmai vizsgáztatás... 189 1.13. Pályakövetési rendszer... 190 1.14. A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke... 190 1.15. Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek... 190 1.16. A szakmai képzés személyi feltételei... 191 2. Az iskola szakmakínálata... 191. A székhelyiskola szakmakínálata... 194 Közgazdasági szakmacsoport, ágazat... 194 Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, ágazat... 194 Ügyviteli szakmacsoport, ágazat... 195 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, ágazat... 195 Informatikai szakmacsoport, ágazat... 195 Óratervek... 196 Közgazdasági szakmacsoport, ágazat... 196 Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, ágazat... 254 Ügyviteli szakmacsoport, ágazat... 286 6

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport-logisztikai ügyintéző. 317 A tagintézmény szakmakínálata... 323. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, ágazat... 323 Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport, ágazat... 324 Élelmiszeripari szakmacsoport, ágazat... 325 Óratervek... 326 Kereskedelem ágazat és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport szakközépiskolai képzés... 326 Kereskedő szakképesítés... 333 Vendéglátó-ipari ágazat és vendéglátás-turisztika szakmacsoport óratervei... 338 Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés... 338 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport-szakiskolai képzés... 351 Eladó szakképesítés... 351 Bolti eladó szakképesítés (kimenő rendszerben)... 356 Vendéglátás-turisztika szakmacsoport szakiskolai képzés... 370 Cukrász szakképesítés... 371 Pincér szakképesítés... 376 Szakács szakképesítés... 381 Vendéglátó eladó szakképesítés... 386 Pincér szakképesítés (kimenő rendszerben)... 392 Szakács szakképesítés (kimenő rendszerben)... 400 Érvényességi rendelkezések... 408 A hatálybalépés időpontja... 408 A hatályosság időtartama, a módosítás lehetőségei... 408 A pedagógiai program nyilvánossága... 408 A pedagógiai program véleményezése, elfogadása, jóváhagyása... 409 Mellékletek... 413 1. sz. melléklet A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. sz. melléklet A helyi tanterv tananyaga és követelményei tantárgyanként (nyelvi előkészítő évfolyam, közgazdasági szakmacsoport, ügyviteli szakmacsoport, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport) 7

3. sz. melléklet Különböző vizsgák szervezésének és lebonyolításának szabályai 4. sz. melléklet A középszintű érettségi vizsga tantárgyankénti témakörei 5. sz. melléklet A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 8

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai alapdokumentuma 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítás MIK SZMSZ 22/2013 (VIII. 5.) módosítása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 3100 Salgótarján, Május 1. út 58. 2.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei 2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 4. 2.2.1.2. Tagintézmény telephelye: 3100 Salgótarján, Ady E. út 2. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerve neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: összetett iskola 5. OM azonosító: 032302 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 9

6.1. 3100 Salgótarján, Május 1. út 58. 6.1.1. Szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1.nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2.felnőttoktatás nappali, esti 6.1.1.3.évfolyamok: négy, öt 6.1.1.4.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5.nyelvi előkészítő 6.1.1.6.érettségire felkészítő négy évfolyam Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D E Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport azonosítószáma ágazat Szakképesítés megnevezése OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Idegenvezető 54 812 01 XXVIII. Turisztika 18. Vendéglátásturisztika 2 2. Irodai asszisztens 54 346 01 XXV. Ügyvitel 16. Ügyvitel 2 3. Logisztikai ügyintéző 54 345 01 XXVI. Kereskedelem 2 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 4. Pénzügyi 54 343 01 XXIV Közgazdaság 15. Közgazdaság 2 termékértékesítő 5. Pénzügyi-számviteli 54 344 01 XXIV Közgazdaság 15. Közgazdaság 2 ügyintéző 6. Ügyviteli titkár 54 346 02 XXV. Ügyvitel 16. Ügyvitel 2 7. Pénzügyi termékértékesítő (bank, biztosítás) 54 343 01 XXIV Közgazdaság 15. Közgazdaság 2 8. Turisztikai szervező és értékesítő 54 812 03 XXVIII. Turisztika 18. Vendéglátásturisztika 6.1.2. iskolai maximális létszám: 625 fő 6.1.3. iskolai tanműhely 6.1.4. iskolai tanműhely maximális létszáma: 54 6.1.5. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 4. 6.2.1. szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1.nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2.felnőttoktatás nappali, esti 6.2.1.3.évfolyamok: négy 2 10

6.2.1.4.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.1.5.érettségire felkészítő négy évfolyam Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A B C D E Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport azonosítószáma ágazat Szakképesítés megnevezése 1. Kereskedő 54 341 01 XXVI. Kereskedelem 2. Vendéglátásszervezővendéglős 54 811 01 XXVII. Vendéglátóipar 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 6.2.2. szakiskolai nevelés-oktatás 6.2.2.1.nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.2.2.felnőttoktatás nappali, esti 6.2.2.3.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.2.4.Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Cukrász 34 811 01 18. Vendéglátás-turisztika 3 2. Eladó 34 341 01 17. Kereskedelemmarketing, 3 üzleti adminisztráció 3. Pincér 34 811 03 18. Vendéglátás-turisztika 3 4. Szakács 34 811 04 18. Vendéglátás-turisztika 3 5. Vendéglátó eladó 34 811 05 18. Vendéglátás-turisztika 3 Szakképesítések a 2014/2015. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D Szakképesítés Szakmacsoport azonosítószáma Szakképesítés megnevezése 11 OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. Cukrász 338110110000000 18. Vendéglátás-turisztika 2 2. Élelmiszer- és vegyi áru 313410100103102 17. Kereskedelemmarketing, 2 eladó üzleti

adminisztráció 3. Műszaki cikk eladó 313410100103103 17. Kereskedelemmarketing, 2 üzleti adminisztráció 4. Pincér 338110210000000 18. Vendéglátás-turisztika 2 5. Ruházati eladó 313410100103105 17. Kereskedelemmarketing, 2 üzleti adminisztráció 6. Szakács 338110310000000 18. Vendéglátás-turisztika 2 7. Vendéglátó eladó 338110410000000 18. Vendéglátás-turisztika 2 6.2.3. iskola maximális létszáma: 560 fő 6.2.4. iskolai tanműhely 6.2.5. iskolai tanműhely maximális létszáma: 60 6.2.6. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.3. 3100 Salgótarján, Ady Endre út 2. 6.3.1.sportcélú feladat 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 3100 Salgótarján, Május 1. út 58. 7.1.1. Helyrajzi száma: 1856 7.1.2. Hasznos alapterülete: bruttó 2856 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.2. 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 4. 7.2.1. Helyrajzi száma: 1240 7.2.2. Hasznos alapterülete: bruttó 3462 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.3. 3100 Salgótarján, Ady Endre út 2. 7.3.1. Helyrajzi száma: 1245 7.3.2. Hasznos alapterülete: bruttó 3005 nm 7.3.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.3.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 12

Bevezető Salgótarján két középiskolájának történetében 2007. július 1-jétől kezdődően új fejezet nyílt. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának határozata, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal megszünteti, és a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolába integrálja. A létrejött intézmény neve Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola. Iskolatörténetek A közgazdasági szakközépiskola elődjének a Salgótarjáni Magyar Királyi Állami Kereskedelmi Középiskola tekinthető, amelyben 1939. szeptember 5-én indult meg a tanítás az első évfolyamon a Bem utca 4. szám alatt. 1946-ban a kereskedelmi iskola birtokolta épületben 8 osztály tanítására nyílt lehetőség. Az ekkor Salgótarjáni Állami Kereskedelmi Középiskola néven működő intézménybe már leánytanulókat is felvettek. Az 1950-51-es tanévtől kezdődően a közgazdasági irányvonal vált uralkodóvá, a név is Állami Salgótarjáni Közgazdasági Középiskolára változott. A 60-as években - a pénzügyi, banki, közigazgatási szakemberek iránti igényt kielégítendő - újabb ágazatokon indult képzés. 1958-ban vette föl az iskola az 1848-as forradalom jeles alakjának, Táncsics Mihálynak a nevét. A 70-es években a középszintű közgazdászok iránti megnövekedett igény tette szükségessé, hogy 1978-ban nagyobb épületbe - a jelenlegi helyére - költözzön az intézmény. Az emberi erőforrások fejlesztése program keretében 1992-ben beindított általános közgazdasági képzést a Világbank hitellel támogatta. Az iskola - 188 induló közül eredményes pályázatával - a kezdetektől részt vett a szakmacsoportos közgazdászképzés kidolgozásában és beindításában. A korábbi, túlzottan specializált szakmai oktatás helyett jól konvertálható, széles alapozást biztosítunk a majdani szaktárgyakhoz, mivel több szakterületen is felhasználható alapismereteket nyújt programunk. Felkészítjük tanulóinkat a mindenkori munkaerő-piaci 13

igényeknek megfelelő szakmai képesítés megszerzésére, felsőfokú tanulmányok folytatására. Ez a képzési forma korszerű általános és szakmai alapműveltség megszerzésére ad lehetőséget, melynek eredményeként diákjaink vállalkozó, alkalmazkodni és váltani tudó, munkabíró, a munkahelyet megbecsülő és a technika iránt fogékony fiatalokká válnak. A 2004/2005. tanévtől új képzési formába kapcsolódtunk be: idegen nyelvi (angol és német) előkészítő évfolyammal bővített közgazdasági osztályt indítottunk. Ez az öt évfolyamos képzési forma igen népszerű: a 9. évfolyamon az idegen nyelv (heti 12 órában) és az informatika (4 órában) tanulása mellett elsősorban a készségek fejlesztésén van a hangsúly. A 10. évfolyamtól kezdődően szakmacsoportos képzés folyik, amely a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. A nappali tagozaton iskolarendszerű Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést az iskola az 1995/96. tanév óta folytat a munkaerőpiac igényeinek megfelelően. Az érettségit követő ifjúsági szakképzés korszerűsítését 1998-2000 között a Világbank újabb hitellel támogatta. A program melynek keretében iskolánk a pénzügyi-számviteli ügyintéző és az ügyintéző titkári szakmák tananyagfejlesztésében vett részt a szakképzés megújítását, a munkaerőpiac által igényelt, gyakorlatorientált képzés bevezetését szolgálta. A 2003/2004-es tanév újabb mérföldkő szakképzésünk megújításában, hiszen A vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú oktatásban elnevezésű Phare-program módot ad arra, hogy tanulóink középiskolai tanulmányaik során az általuk alapított szimulált vállalkozások működtetésén keresztül felkészüljenek az üzleti életre. A szakképzési kínálatunk növelése, ill. a munkaerőpiac igényeinek kielégítése miatt folyamatosan növeljük és változtatjuk az érettségire épülő szakmák kínálatát. A hagyományosan közgés közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportos (közép-és emelt szintű) szakmák mellett kínálunk kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartozó emelt szintű logisztikai ügyintéző képzést is. A 2007/2008-as tanévben intézményünk a városban elsőként bevezette a modulrendszerű, kompetencia alapú szakképzést az új OKJ-s szakmák esetében. A városfejlesztés koncepcióval összhangban, reagálva a környezeti igények változására a 2011/2012-es tanévtől idegen nyelvi (angol és német) előkészítő évfolyammal bővített 14

vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos osztályt indítunk. A székhelyiskolában inkább az idegenforgalom, még a tagintézményben a vendéglátás a domináns. Együtt az OKJ-ben szereplő valamennyi vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakma oktatására vállalkozhatunk a szakképzési szakaszban. A 2013-14-es tanévtől áttérünk felmenő rendszerben az ágazati beiskolázásra és a hozzá kapcsolódó 9-12. évfolyamon folytatott szakképzésre. Diákjaink a szakmai érettségi vizsgával a munkaerőpiacon használható, a foglalkoztatottság növelését is jelentő szakképesítést szerezhetnek. Ha még egy évig az intézményünkben maradnak, akkor az ágazathoz tartozó újabb végzettséget szerezhetnek a komplex szakmai vizsga letételével. Emellett feladatunk a felsőoktatásba bejutásra felkészítés is. A székhelyiskolában 2013 szeptemberétől közgazdasági, turisztikai és ügyvitel ágazati osztályokban indítunk szakképzést. A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény története a kezdetektől napjainkig átalakulások sorozatáról szól. Nyomon követhetők a társadalomban végbemenő folyamatok, a gazdaság átrendeződése, az oktatási koncepciók változása, a város, a megye fejlődése, a kereskedelem és vendéglátás szerepének növekedése. 1954. szeptember 1-jén a salgótarjáni Kereskedő Tanulóiskola az Állami Salgótarjáni Közgazdasági Középiskola épületében (Bem út) albérlőként kezdte el munkáját. 3 osztályt indítottak, a tanítás a délutáni órákban volt. Az tantestület óraadókból állt. A gyakorlati oktatást boltvezetők, helyettesek, tapasztalt szakemberek vezetésével végezték. A tanulókat vállalati keretigény alapján vették fel, és a vállalat a szakmunkásvizsga után mindenkinek biztosította a munkahelyet. 1959-1974: Borbényi László kinevezett iskolaigazgató lett. Vezetői tevékenységét 31 évig nagy szakértelemmel, szakmaszeretettel, emberséggel végezte. Új helyre költözött az iskola, a Május 1. úti általános iskola épületébe. A tanítás még mindig délután volt. A létszám nagyon gyorsan a duplájára, majd pedig háromszorosára emelkedett. Az 1959/60-as tanévtől megszűnt a kétéves képzési forma, egységesen minden szakmában a hároméves képzésre tértek át. A 70-es években kialakult a saját tantestület. A gyakorlati oktatás továbbra is a vállalatoknál folyt (duális képzés). A tanulók az adott munkahely belső tagjaként vettek részt az üzlet vagy vendéglátóegység életében. Munkájukra számítottak, ezzel 15

felelősségérzetüket fejlesztették. Az üzlet elért eredményeiért ők is részesültek erkölcsi és anyagi elismerésben. Kiépült az iskola szakoktatói rendszere is. A csoportos foglalkozások oktatókabinetekben folytak. A tanulók a szakmában nélkülözhetetlen készségeket, képességeket az iskola oktató-nevelő munkája során és a munkahelyi dolgozók pozitív példái közvetítésével sajátították el. 1974-1992: Az iskola önálló épülethez jutott (Május l. út 79.), a ruhagyár volt épületébe költözött. Sikerült kialakítani a tárgyi feltételeket, az oktatás délelőttre került. A tanulói létszám 300 fő körül mozgott, a tantestület 14 fős lett. Külső óraadókat a cukrász szakma kivételével már nem kellett alkalmazni. Kialakult az iskolára jellemző pezsgő élet, sokszínű tanórán kívüli tevékenységgel, egészséges versenyszellemmel, lelkes tanárokkal és aktív, érdeklődő gyerekekkel. Mai hagyományaink gyökerei jórészt ide nyúlnak vissza. Az 1990/91-es tanév történelmi időszak volt nemcsak a magyar társadalomban, hanem az iskola életében is. Megtörtént a rendszerváltás, elindult a piacgazdaságra való áttérés. A nagyvállalatok többsége szétesett, kezdetét vette a privatizáció, gomba módra szaporodtak a kereskedelem és vendéglátás területén a kisvállalkozások. Szükségessé vált az oktatás struktúrájának megváltoztatása is. Ekkor indítottuk az integrált képzést. Ez több lehetőséget is kínált. Átmenetileg megoldódott a gyakorlati munkahelyek megszűnéséből adódó bizonytalanság. Bekapcsolódtunk a szakközépiskolai képzési rendszerbe. Idegen nyelvet tanuló, vállalkozó szellemű szakemberek képzésére álltunk át. A megnövekedett létszám, illetve a szakközépiskolai képzés rendszere miatt két épületben és négy gyakorlati kabinetben tanítottunk (a Május 1. úti mellé megkaptuk a Bem úti épületet is). Ez a széttagoltság hosszú távon az oktatás rovására ment volna, ezért az önkormányzattól egy nagy iskolaépületet kaptunk. 1992-ben újra költöztünk, a volt fiúkollégium épületébe. Ezzel megszűnt a területi széttagoltságunk. Újra a tartalmi munkára koncentrálhattunk. Folytatódott a szerkezetátalakítás: az integrált képzés mellett bekapcsolódtunk a PHARE Szakmunkásképző Iskolák Átalakítási Programjába. 16

1996-ban egy kereskedelem-marketing, 1997-ben egy vendéglátó-idegenforgalom szakmacsoportos osztállyal elkezdtük a világbanki program szerinti szakközépiskolai oktatást. 1996-tól folyik a szakmunkásképzés átalakítása is: 1998-tól már a NAT-nak megfelelően, 2 év alapképzésből és 2 év szakképzésből álló rendszerben tanulhatnak az ide jelentkező tanulók. 2001-től a törvény előírásai szerint felmenő rendszerben vezettük be a kerettantervre épülő helyi tantervünket. A rendszerváltást követő bizonytalan 2 év után gyorsan rendeződtek kapcsolataink a régi és új vállalkozókkal, így mind a mai napig biztosítani tudjuk a gyakorlati képzésre alkalmas helyeket, ahol egyre nagyobb az igény tanulóink iránt. Együttműködésükre, segítőkészségükre számítunk, szakmai tapasztalataikra építünk. A 2012 őszétől az fenntartó döntése alapján nagyobb teret kap iskolánkban a szakiskolai képzés. Az induló kilencedik osztályok közül kettőben szakiskolai, egyben szakközépiskolai képzés történik. A 2013/2014-es tanévtől kerül bevezetésre az új OKJ szerinti képzés, ahol a szakközépiskolai képzésben négy évfolyamon általános műveltséget megalapozó képzés mellett szakmai és gyakorlati oktatást is folytatunk. Feladatunk, hogy a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra készítsük fel diákjainkat. A szakiskolában három évfolyamon a szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti tananyag elsajátítása mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló képzés folyik, feladatunk a szakmai vizsgára történő felkészítés. Az új szakképzési rendszerre való átállással az Európai Unió által szorgalmazott duális képzési formának a kiterjesztésével még szorosabb együttműködésre van szükség a gazdálkodó egységekkel annak érdekében, hogy megfelelő szakmai alapismeretekkel, korszerű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakemberek kerülhessenek ki iskolánk falai közül. 17

Küldetésnyilatkozat Ön a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját tartja kezében. Ezt a pedagógiai programot és szerves részét képező helyi tantervet az iskola tantestülete készítette a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga követelményeinek figyelembe vételével. Nevelőtestületünk az iskola arculatát - az iskola szülői munkaközösségének és a tanulók diákönkormányzatának véleményét is figyelembe véve - szűkebb-tágabb iskolahasználói környezetünk szükségletei szerint határozta meg. Iskolánk hagyományai és céljai szerint a művelt, igényes szakember képzésének intézménye, amely gondoskodni kíván a gyermekek jelenének és jövőjének biztonságáról. A kor kihívásainak megfelelően már nem az ismeretek felhalmozását tartja a legfontosabb célnak, hanem azt, hogy minden diákja képessé váljon a megszerzett ismeretek későbbi, szüntelen bővítésére, elmélyítésére, azok alkalmazására a változó világban. Valljuk, hogy a kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, és egy adott szaktárgyi területen jelentkező követelmények magasabb szintű teljesítése. Fontosnak tartja, hogy diákjai a tudásnak, mint eszköznek a segítségével örömmel fedezzék fel az őket körülvevő gyorsan változó világot, alkalmazkodni tudjanak annak elvárásaihoz. Képessé váljanak saját sorsuk tudatos befolyásolására és alakítására. Gondolkodásuk fejlődése emberi és szakmai képességük kibontakoztatását, további tanulmányaikat szolgálja. Fontosnak tartja, hogy olyan készségek birtokába juttasson minden gyermeket, melyek alapjait jelentik az egyén jövőjének, lehetővé teszik, hogy felnőttként méltó emberi életet élhessenek. 18

Fontosnak tartja, hogy egyéniségük személyiséggé teljesedjen, mindeközben saját maguk és közösségük iránt érzett felelősségtudatuk kialakuljon. Megtanulják egyéni és közösségi terveiket harmonizálni, hogy majd felnőttként képesek és készek legyenek felelős cselekvések vállalására. Fontosnak tartja, hogy a szakképzés a szakértelem kiművelését, a széles körű alapozásra épülő szakmára történő felkészítést jelentse a jövőben is. A pedagógiai program készítésekor munkánkat ezek a jövőbeni feladatok vezérelték. Fentiek megvalósítása érdekében pedagógia programunk és a helyi tanterv egészében a Nemzeti alaptantervben, kerettantervekben és a szakképzési kerettantervekben megfogalmazott kompetenciák és az azokra épülő kiemelt fejlesztési feladatok szellemiségét igyekeztünk érvényre juttatni. Bízunk abban, hogy programunk segítséget nyújt mindazoknak, akik iskola- vagy szakmaválasztás előtt állnak. Reméljük, szakmai és pedagógiai munkánkat figyelmükkel a továbbiakban is megtisztelik. 19

NEVELÉSI PROGRAM A nemzeti köznevelésről szóló törvény 1 2 bekezdése szerint: A köznevelés közszolgálat, amely feltörekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételei teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi, szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. Ezen gondolat szellemében fogalmazzuk meg programunkat. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Nevelési-oktatási alapelveink, értékeink Alapelvünk, hogy minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és megbecsülés. Különösen vonatkozik ez azokra, akik erre leginkább rászorulnak: a gyermekekre. A tiszteletből és megbecsülésből következik, hogy támogatjuk tanítványaink egyéni képességeinek kibontakoztatását, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítva. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek alapvetően érdeklődő, befogadni akaró lények, és hisszük, hogy az iskola kultúraközvetítő szerepét csak akkor tudja betölteni, ha a tanulók fokozódó öntevékenységére, ismeretszerző képességeinek fejlesztésére alapoz, együttműködik a családdal, megosztja a szerepeket a különböző iskolai közösségekkel, segít megérteni és újraértékelni az ellentmondásos mindennapi tapasztalatokat. Arisztotelésszel együtt valljuk: "Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra." Nevelő-oktató munkánk középpontjában a személyiség fejlesztése áll. Szándékunk: 20

gondolkodni, beszélni és tanulni tanítani. Úgy véljük: nem csak tudományokat, művészeteket, hanem szakmákat is tanítunk diákjainknak; akik azonban nem csupán alanyai az oktatásunknak, hanem együttműködő, cselekvő részesei is. A legkorszerűbb általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő és szakmai ismereteket kívánjuk átadni tanítványainknak; s hogy a gyorsan változó XXI. század világában el tudjanak igazodni: a tanulás életprogrammá válását segítjük elő. Fontos, hogy kialakuljon tanulóinkban a hatékony és önálló tanulás képessége, és fel tudják ismerni azokat a képzési lehetőségeket, amelyek fejlődésüket biztosítják. A kompetencia-alapú oktatás alapelvének tekintjük, hogy képességek, készségek fejlesztése történjen iskolánkban. Az oktatás középpontjában az alkalmazásképes tudás álljon, amely lehetővé teszi, hogy a külön fejlesztett kompetenciák az alkalmazás során szerves egésszé váljanak, így életszerűvé téve az iskolai munkát, a tananyagot. Mindennek feltétele egy új pedagógiai-módszertani kultúra meghonosítása, különös tekintettel a tanár személyiségére (annak példamutatására) és felkészültségére; a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósítására; a problémaközpontú tanításra; a megértésen, tevékenységen alapuló fejlesztésre; az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógusszerep kialakítására. Úgy gondoljuk, mindenki tehetséges valamiben, s legfőbb szándékunk, hogy diákjaink képességeit, készségeit felismerjük és fejlesszük. Felelősséget érzünk hátrányos helyzetű tanulóinkért: valamennyi rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük őket. Gondot fordítunk sajátos nevelési igényű diákjainkra: minden lehetséges módot megragadva igyekszünk biztosítani fejlődésüket. Tehetséges, érdeklődő tanulóink számára az emelt szintű érettségire való felkészítéssel az elmélyültebb tudás lehetőségét kínáljuk. 21

Hisszük, hogy tanítványaink fizikai és szellemi fejlődésének összhangja vezet el egy olyan harmonikus személyiséghez, aki képes lesz majd a folyton változó világ igényeihez alkalmazkodva teljes életet élni. 1.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai Elsődleges célunk a személyiség fejlesztése érdekében a műveltség közvetítés és tudás építés, amely magába foglalja az általános műveltség megszilárdítását és elmélyítését, valamint a szakmai tudás korszerű ismeretek átadását. Olyan ismeretek közvetítésére törekszünk, amelyek megalapozzák a tanulók általános műveltségét, ezzel a szakképzésben vagy felsőfokú intézményben való továbbtanulást, és a későbbi folyamatos önképzést, betekintést adnak az ágazatba tartozó vagy a szakmacsoportba tartozó szakmáiba, ezzel segítve a pályaválasztást, hasznosíthatók az önálló életkezdés szakaszában, előnyt jelentenek szakirányú továbbtanulásnál, illetve szakirányú szakképzésben folytatott tanulmányok esetén beszámíthatók a szakképzési időbe, megalapozzák a szakmai elméleti tudást és kiegészítve azt gyakorlati tapasztalatokkal, vállalkozó szellemű, jó szakemberekké válhatnak, amelyek megakadályozzák a leszakadást és teret adnak a tehetségeknek. A célok megvalósításához igyekszünk forrást teremteni, ezért rendszeresen pályázunk elképzeléseink megvalósítása érdekében. Mivel egyre több iskolánkban a hátrányos helyzetű tanuló nagyobb odafigyelést, folyamatos felzárkóztatást igényelnek. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében a kompetencia alapú oktatás tagintézményben való bevezetésével célunk a képességek, készségek attitűdök olyan irányú fejlesztése, mely során tanulóink alkalmazásképes tudást szereznek és képessé válnak az egész életen át tartó tanulásra, a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásra. Ezzel önálló intézményi innovációt valósítunk meg és annak eredményét nyomon követjük. * megakadályozzák a leszakadást és teret adnak a tehetségeknek. 22

A célok megvalósításához igyekszünk forrást teremteni, ezért rendszeresen pályázunk elképzeléseink megvalósítása érdekében. Mivel egyre több iskolánkban a hátrányos helyzetű tanuló nagyobb odafigyelést, folyamatos felzárkóztatást igényelnek. a kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körű adaptációját, a tagintézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével; a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése; a szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket a tagintézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza; hogy újszerű tanulásszervezési eljárásokat vezessünk be; hogy a tanulók képességeit, kulcskompetenciáit egyénre szabottan fejlesszük; hogy az elektronikus írástudás intézményi szinten elterjedjen; az újszerű tanulásszervezési eljárások hatékonyabb alkalmazása érdekében egyes tantárgyak ill. műveltségterületek oktatását tantárgytömbösített rendszerben szervezzük, a hagyományos tanórai kereteket fellazítva nagyobb lehetőséget ad a csoportmunkára, kooperatív tevékenységekre, projektek kidolgozására, tanulói portfóliók készítésére, bemutatására; pl. szakmai számítások a diákok érdeklődését alapul véve tágítsuk tovább a világ iránti nyitottságukat; hogy az önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényességet és felelősségérzetet állítsuk a középpontba; hogy tanulóink megismerjék és elfogadják az alapvető emberi értékeket, melyek nyomán maguk is értékőrző, értékteremtő felnőttekké válhatnak, és képesek lesznek kiegyensúlyozott, teljes emberi életet élni; fejlesszük tovább tanulási szokásaikat az egyéniségüknek megfelelő leghatékonyabb módszerek irányában; sikerélményekhez juttatva őket ösztönözzünk a jobb teljesítményre, oldjuk a kudarcoktól való félelmüket, szorongásaikat; 23

az ismeretközlő tanítás mellett adjunk teret az önálló tanulási tevékenységre építő módszereknek is; a diákok kötelességtudatának fejlesztését szolgálja az önállóan elvégezhető és elvégzendő feladatok rendszeres ellenőrzése és értékelése. Célunk, hogy a gazdasági nevelés által tanulóink tudatos fogyasztókká (tudatos vásárló) váljanak, és nyitottabbak legyenek a gazdaság világa felé. A vállalkozói ismeretek és készségek kialakítása törekszünk, hogy a közgazdasági ismeretek az alapműveltség részévé váljanak. Az ágazati szakképzés lehetőségét kihasználva szakmát adunk és igyekszünk vállalkozóvá nevelni diákjainkat. Szakképző évfolyamon pedig tanulószerződéssel vállalkozón nevelni a való életben gyakorolnak diákjaink heti rendszerességgel és összefüggő nyári szakmai gyakorlaton. Célunk, hogy a nyelvi előkészítő tanulóink 30 %-a tanulmányai befejezéséig megszerezze az ECDL-bizonyítványt (legalább 4 modulvizsgát tegyen), a székhelyintézményben a nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók 60 %-a az első idegen nyelvből államilag elismert bármely típusú nyelvvizsgával rendelkezzen, vagy sikeresen teljesítse a hivatal által szervezett mérést. Ennek elérése érdekében a vizsgákra felkészítő szakköröket szervezünk. Célunk, hogy mindenki érdeklődési körének megfelelően kibontakoztassa képességeit. A tanórák keretében figyelembe vesszük a tanulók eltérő felkészültségét, képességét. Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk az arra rászorulóknak. Tehetséges tanulóink számára az igényeiket felmérve szakköröket szervezünk. Lehetőséget biztosítunk az iskolai, városi, megyei és országos szintű versenyeken való részvételre. Célunk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása. 24

Iskolánk felvállalja a nyelvi fejlődés zavarának következtében kialakult diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését/oktatását, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása érdekében. Feladatunknak tekintjük az egyéni teljesítményre, egyéni képességszintre támaszkodó tanulási technikák elfogadását, elsajátítását és fejlesztését. A tanórák keretében figyelembe vesszük a tanulók sajátos nevelési igényéből fakadó felkészültségét, képességeit. A tagintézményben a negyedéves értékelések alkalmával egyénenként értékeljük az érintett tanulócsoportba tartozó diákok előrehaladását. Az érintett osztályfőnökök és szaktanárok folyamatos kapcsolatot tartanak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő pedagógusaival. A TÁMOP 3.3.10.B-12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása pályázattal célunk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása. A maximális lehetőséget kihasználva 50 tanulót vontunk be a pályázatba. A szakemberek bevonásával történő egyéni fejlesztés és tanulóink felkészítése a továbbtanulásban kulcsfontosságú tantárgyakat illetően egyaránt szolgálja az alapkészségek fejlesztését és a képességek kibontakoztatását. A mentori foglalkozások az osztályfőnökök azon munkáját segítik, amelyek a célcsoport tanulóinak tanulási motivációját erősítik, ezáltal a középfokú oktatásban tartásukat szilárdítja meg. Az egyéni foglalkozások keretében alkalom nyílik a továbbtanulás lehetőségeinek megismertetésére. Ennek kiegészítéseként pályaválasztási tájékoztatókon veszünk részt, ill. a felsőoktatási intézmények nyitott napjainak látogatását is beterveztük szervezett formában. Tanulás módszertani technikák elsajátítására és a szociális kompetenciák fejlesztésére is lehetőség van a mentori foglalkozásokon. A szükségletektől és a lehetőségektől függően gyógypedagógust, fejlesztőpedagógust vagy egyéb szakembert is alkalmazunk. A projekt fő tevékenysége a szaktanárok egyéni fejlesztéséből és mentori foglalkozásokból áll, amelyek arra hivatottak, hogy a tanulókat továbbtanulásra sarkalljuk, fejlesszük képességeiket, részképességeiket egyénileg az egyes tantárgyakból és ennek segítségével próbáljuk megmenteni őket a lemorzsolódástól. Ezzel a tanulói célcsoporttal jobb eredmény érhető el egyéni foglalkozás keretében, ahol több lehetőség van bizonyos tananyagok 25

elmélyítésére. Rövid távú célként fogalmaztuk meg tanulóinak lemorzsolódásának csökkentését. Vállalásaink A célcsoport minimum 80 %-a javítani fog a tanulmányi eredményén. A célcsoport végzős tanulóinak minimum 80 %-a sikeres érettségi vizsgát tesz. A tanulók legalább 95%-a nem fog 250 tanóránál többet mulasztani. Tovább erősítjük eddigi kapcsolatainkat a különböző külső szervezetekkel az együtt szervezett szakmai, szabadidős programok terén, ezzel is segítve a gyerekek eredményes iskolai beilleszkedését és pályaválasztását. Olyan helyi közösségekkel vettük fel a kapcsolatot, ill. kötöttünk velük együttműködési megállapodást, amelyek segítik tanulóinkat a kitűzött célok elérésében. (Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda, Nógrád Megyei Munkaügyi Központ) Húsz közösségépítő program megvalósítását. Célunk az egészséges életmódra nevelés, a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása. Az osztályfőnök, az iskolaorvos, a védőnő és meghívott szakemberek segítségével előadásokat szervezünk az egészségmegőrzésről és a betegségek megelőzéséről. Az iskolai sportkör tanórán kívüli sportolási lehetőségeket biztosít. A tanulók igényeinek függvényében szakosztályokat működtetünk. Célunk, hogy diákjaink számára legyen fontos a kötődés a kisebb és nagyobb közösségekhez: a családhoz, a nemzethez, a hazához; érezzenek felelősséget ezekért a közösségekért. Legyenek nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. Megismertetjük velük az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében. A felnövekvő nemzedék számára kulcsfontosságú a nemzeti kultúra és a nemzeti múlt megismerése. A magyar kulturális örökség megismerése mellett megtanítjuk diákjainkat más kultúrák elfogadására, tiszteletére. 26

A magyarországi és a határon túli magyar fiatalok közti kapcsolat kialakítása és erősítése céljából határon túli kirándulást szervezünk. A családi életre nevelés a szülői házzal közös feladat, amelynek legfogékonyabb korszaka a serdülőkor. Ebben a folyamatban a pedagógus személye, személyisége különösen nagy szerephez jut. Igyekszünk helyes magatartási mintákat adni tanítványainknak, amelyek aztán beívódhatnak a személyiség legmélyebb rétegeibe, és elősegíthetik a megfelelő szocializációt. Folyamatosan tudatosítjuk bennük az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség viszonyát. Kialakítjuk diákjainkban a komplex környezetszemléletet, fejlesztjük a természettel való harmonikus társadalmi és gazdasági együttélés iránti igényt. A pozitív közösségi viselkedés kialakulásához olyan iskolai életrendet teremtünk, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mert a magatartási szabályok átláthatók és kiszámíthatók, mindenkitől következetesen elvártak (iskolai házirend). Érzékelhető és elsajátítható pozitív mintákat adunk, másfelől igyekszünk megbeszélni - mert kizárni nem tudjuk - a negatív mintákat. Olyan érzelmi légkör megteremtésére és fenntartására törekszünk, amely nyílt és előítéletektől mentes, tiszteletben tartja a másik ember személyiségét. Az együttműködési készség fejlesztése érdekében a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőséget adunk tanítványainknak a vitára, az együttesen elvégzendő feladatok megoldására. Célunk az iskola nyitottságának fenntartása, meglévő kapcsolataink ápolása. A családdal való együttműködés színterei a fogadóórák, a szülői értekezletek; de ezeken kívül is szívesen látjuk a szülőket a gyermekeikkel kapcsolatos gondok megbeszélésére. Folyamatosan kapcsolatban állunk az általános iskolákkal: tájékoztatókon veszünk részt, nyitott napokat szervezünk a 8. osztályosoknak, hogy megismerjék intézményünket. Évek óta sikeresen szervezünk a székhelyiskolában közgazdászpalánta vetélkedőt a környék 8. osztályos diákjai részére. 27

a középiskolákkal: versenyeket, vetélkedőket, közös programokat rendezünk; az érettségi után a szakképző évfolyamaink iránt érdeklődők pedig nyitott napok keretében ismerkedhetnek meg iskolánkkal. A Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. az egész iskolát érintő rendezvényeink, valamint kulturális és zenei programjaink számára ad helyet. Kapcsolatokat tartunk fenn a többi középiskolával, a Balassi Bálint Könyvtárral, az Apolló mozival. Az egészségvédelem céljából folyamatosan együttműködünk az iskolaorvossal, a védőnővel. Továbbra is meghatározónak tekintjük a fenntartóval való kapcsolatunkat. Célunk, hogy iskolánk minden tagja tartsa tiszteletben és ápolja a hagyományokat. Megismertetjük diákjainkkal az intézményünkben kialakult szokásokat, hagyományokat. A tanév programjában beillesztve lehetővé tesszük, hogy mindenki részese lehessen az iskolai és társadalmi rendezvényeknek, ünnepeknek, megemlékezéseknek. Teret adunk hagyományteremtő új programoknak is. Célunk, az intézményben folyó oktató-nevelő munka minőségének biztosítása és fejlesztése. Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha diákjaink 70 %-a hangot ad elégedettségének; a szülők többsége helyesli és támogatja az iskolában folyó oktató-nevelő munkát; tanulóink a képességeiknek megfelelő eredményeket érik el; a tovább tanulni szándékozók 70 %-a folytatja tanulmányait; diákjainkat egészséges versenyszellem, a megmérettetés igénye jellemzi: 40 %-uk vesz részt tanulmányi és egyéb versenyeken; a diákönkormányzat a diákélet meghatározó szervezeteként a tanulók megelégedésével működik; az iskolaközösség valamennyi tagja folyamatosan együttműködve dolgozik a közösen kitűzött célokért; a külső és belső mérések igazolják oktató-nevelő munkánk eredményességét. 28

1.3. A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelési-oktatási munkánk során alkalmazott valamennyi módszernek az alapja az együttműködéshez szükséges jó tanár-diák kapcsolat. A tanórákon alkalmazott szervezeti megoldások: szintfelmérés alapján kialakított csoportok az idegen nyelvekből, matematika és informatika tantárgyakból; emelt szintű felkészítés a 11-12. évfolyamon az intézmény által meghatározott tantárgyakból; nyelvi laborban tartott órák (angol, német, francia); a számítógépek alkalmazása a közismereti és szakmai tantárgyakban; projektoktatás: a vállalkozói ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása a szakmacsoportos alapozásban, a tanulmányi kirándulások és az iskolai rendezvények lebonyolításában. A kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése érdekében a következő tevékenységeket hajtjuk végre a tagintézményben: kompetencia alapú oktatást vezetünk be szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika, szociális-életviteli és környezeti kompetenciaterületen, matematikai logika kompetenciaterületi oktatást építünk be fizika órán 9. évfolyamon, a digitális tartalmakat és infokommunikációs taneszközöket használjuk az oktatási gyakorlatban. Oktatómunkánkban különös figyelmet fordítunk arra, hogy az ismeretátadás és képességfejlesztés; a reális, befogadhatóbb, korszerűbb tananyagmennyiség; a tanulóközpontú és az órai munkában differenciált módszertan; a tanulásszervezés változatossága; a tanulói tevékenység aktivizálása; a gondolkodási és problémamegoldási képességfejlesztés 29

érvényesüljön. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében alkalmazott munkaformák, eljárások és módszerek a tanítási órákon: tanári magyarázat:beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés; a tanulók motiválása, bizalmának elnyerése, az érdeklődés felkeltése az új ismeretek befogadására; tevékenységközpontú pedagógia, kooperatív tanulás: csoportmunka és pármunka a különböző szempontok, ill. az együttműködés érvényesítésére, melynek középpontjában a tanuló áll; projektmódszer alkalmazása a tantárgyak közötti kapcsolatban, a Táncsics Napok pályázatai, programjai szervezésekor; az európai nyelvtanulási módszer alkalmazása az önértékelés fejlesztésére; differenciálás: az egyéni haladást is szem előtt tartó feladatok adása, ill. tevékenység végeztetése; prezentációs technikák révén a meggyőzés módszerének elsajátíttatása (szóbeli és írásbeli prezentáció); a tagintézményben IKT-eszközök alkalmazása a TÁMOP 3.1.4 kompetencia alapú oktatás pályázatba bevont tanulócsoportok érintett óráin; az elvégzett feladatok folyamatos értékelése: biztatás, megerősítés, dicséret, a kudarcok oldása, segítőkészség, tolerancia és következetesség kell hogy jellemezze. A tanórán kívüli módszerek, munkaformák és eljárások: a tagintézményben a TÁMOP 3.1.4 keretében bevezetett új tanulásszervezési eljárások közül évente megszervezünk egy három hetet meghaladó projektet, egy témahetet. évente megszervezzük a tanulás tanulása moduláris oktatási programot a 9. évfolyamon a Keriben tanuló diákok számára; Valljuk, hogy olyan nevelésre és oktatásra van szükségünk, melynek során minden gyermek megismeri saját lehetőségeit és a pedagógussal és szülővel együtt arra 30