Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató kifejlesztésére került sor. A fejlesztés megidítását az idokolta, hogy a emzeti számlák és a beruházási statisztikák számításaihoz építméyfőcsoportok szeriti botásba számított termelőiár-idexekre va szükség. Egyes számításokhoz közgazdaságilag idokolt a kibocsátási típusú (output) mutató haszálata, amely az építőipari vállalkozások termelői árait veszi figyelembe, így a költségeke túlmeőe a profit és a termelékeység változását is. Az új mutató az építőipari vállalatok mukaszerződésekbe foglalt áraiak adatszolgáltatásá alapul, ez a vállalatok ágazati besorolásáak köszöhetőe lehetővé teszi potosabb ágazati áridexek kiszámítását is. Az építőipari termelőiár-idex számításáak céljai és felhaszálási területei: az építési piac ármozgásáak bemutatása (kojuktúramutató), emzetgazdasági statisztikai számítások igéyeiek kielégítése (beruházásiár- és volumeidex, illetve emzeti számlák), az építőipari értékmutatók deflálása (építőipari volumeidex számítása), egyéb statisztikák szükségletei, pl. mezőgazdasági ráfordítások áridexéek egyes részidexeihez (épületek) iput idexkét. A magyar építőipari árstatisztika módszertai fejlesztési törekvései túlmeőe a emzetközi előírásokat tekitve is szükségessé vált a emzeti számlák számításaihoz egy deflátorkét is jobba haszálható áridex kifejlesztése. Az Európai Bizottság 98/75/EK határozata (998. ovember 30.) az ár- és volumemérésről a emzeti számlák számításaiál, a taács 2223/96. sz. redeletéek magyarázata deflálási célra em alkalmazhatóak ( C ) miősítette a korábbi építőipari költségidexet. Eze ok miatt is az új áridex bevezetése utá az építőipar áralakulásáak bemutatására kizárólag az új termelőiár-idex haszálatos. A többféle lehetőség közül az ú. főbb építési tételekre botott * módszer haszálata tűt a legcélravezetőbbek, amely a emzeti számlák, a beruházások, és az iput-output táblák adataiak deflálásához, illetve rövid távú kojuktúramutatókét is haszálható eredméyt ad. Az új építőipari árstatisztika reprezetásai az építőipari mukafolyamatok részekre botásával yert mukatételek, meghatározásuk, részletes leírásuk, a leggyakrabba haszált (a felhaszált ayagoktól függő) változatok kiválasztása számos építőipari (külső) szakértő közreműködését igéyelte. 2. Az építőipari áridex számítási metodikája 2. Ágazati és építméyfajta idexek Az építőipari termelőiár-idexeket külöböző részletezettségbe határozzuk meg. Számítuk idexeket a TEÁOR építőipari alágazataira és az Építméyjegyzék építméyfajtáira. Az áridexszámítások kiidulópotja az építési mukafolyamatok felbotásával yert homogé elemek, ú. egyedi építési tételek árváltozása. A megfigyelt építési tételek ára * A emzetközi szakirodalomba compoet cost éve ismert módszer keretébe mukatételekre botjuk a mukafolyamatokat; a megfigyelési egység a mukatételek mértékegységyi meyiségre (pl. m 2 ) vetített egységára.
mide esetbe az építtető által a kivitelezőek megfizetett, áfát, telekárat, egyéb, végső tulajdoost terhelő költségeket és díjakat em tartalmazó árat jeleti. Az ágazati idexszámítás első lépésekét vállalati idexeket számítuk az adott vállalat által végzett egyedi építési tételváltozatok viszoyszámaiak (a tárgyidőszakba és a bázisidőszakba megfigyelt ár háyadosáak) egyszerű számtai átlagakét. Az így mide egyes adatszolgáltatóra kiszámított vállalati idexet több lépcsőbe, az adott aggregációs szithez tartozó tárgyévél két évvel korábbról származó termelési értékekkel súlyozva aggregáljuk. Először az építméyfőcsoportokét (épület, illetve egyéb építméy) és alágazatokokét az építőipari vállalkozások létszám-kategóriáiak idexeit számoljuk ki, majd a létszám-kategóriákhoz tartozó, a tárgyévet két évvel megelőző év (2008-ba a 2006- os év) termelési értékeiből az építméyfőcsoportokéti alágazati idexeket, azutá ezeket aggregálva az összevot alágazati idexeket. Az így kapott alágazati idexek aggregátumakét áll elő az építőipar egészére voatkozó idex. Az építméyfajták idexeiek kiszámításakor szité az egyedi tételváltozatok viszoyszámaiból iduluk ki, de ebbe az esetbe em a vállatokra számítuk áridexet, haem építési tételidexeket számítuk az adott tételhez tartozó összes egyedi tételváltozat viszoyszám egyszerű számtai átlagakét. A tételidex fogalmával aalóg az ipari termelőiár-statisztikába számított termékcsoportidex. Az építméyfajta idexeket a tételidexek súlyozott átlagakét számítjuk ki, a külső szakértők által építméyfajtákét gyűjtött súlyok felhaszálásával, amelyeket a szakértők több száz kokrét építméy költségvetéséek feldolgozásából yertek. (A számítás meete és az alkalmazott képletek a. sz. mellékletbe, míg a folyamatábra a 2. sz. mellékletekbe található.) Az építméyfajták és az alágazatok áridexeit két okból em kapcsoljuk össze. Egyrészt, az építméyfajták idexei csak a beruházási mukákat fedik le, a fetartási jellegűeket em. A fetartási mukákak a megfigyelése ehézségekbe ütközik, mivel a reprezetások álladósága léyegese kisebb mértékű, mit a beruházási jellegű mukákál. A súlyok meghatározására sem alkalmazható a beruházásokál haszált módszer. Szembe egy újoa megépülő építméyel, amikor az egyes tételek súlya jól meghatározható az építméy teljes értékéhez viszoyítva, egy már meglévő építméy esetébe egy adott mukatétel értékéből em lehet súlyt képezi, hisze em most készül a teljes építméy, így ics mihez viszoyítai. (A fetartási mukák aráya az 5 fős és agyobb vállalkozások termelésébe 2006-ba 24% volt.) A másik ok abból fakad, hogy a két idex külöböző céllal készül. Az építméyfajta idexeket a beruházások deflálásához kívájuk felhaszáli, amelyeket építméyfajta szerit összesítük, míg az alágazati idexeket a emzeti számlák és az építőipari volumeidex számításához haszáljuk fel, a termelést a vállalatok ágazati besorolása szerit veszik számba. Az építméyfajta idex egy átlagos építméy áráak változását mutatja, az egész építméyét, az alapozástól a befejező mukákig. Az alágazatok elhatárolása a tevékeységeke alapul, em az építméyfajtáko. A tételek termelésére voatkozó felmérés ics, em közelíthető az építméyfajták termeléséek alágazato belüli megoszlásával. Jobba fedi a valóságot, ha a számítás sorá a tételek helyett az adott alágazatba sorolt vállalatok árviszoyszámaiból iduluk ki. A fetebb említett okok miatt az építőipari aggregált áridexet az alágazati idexekből számítjuk és em az építméyfajtákéból (ld. 2. sz. melléklet ábrája). 2
2.2 Lefedettség Az építméyjegyzék három-, illetve égyjegyű csoportjaira (építméyalcsoport, illetve építméyfajta) számítuk áridexet a beruházási jellegű mukákra, a 20 alcsoportból 6-ra, amelyek közül hatot mélyebbe is megbotuk. A megfigyelt építméyfajták a beruházási jellegű építőipari termelés 9%-át teszik ki. Nem figyeljük meg az építméyjegyzék Repülőtéri futópályák (23), Komplex ipari létesítméyek (230), Sport és üdülési célú építméyek (24) és a Máshová em sorolt egyéb építméyek (242) alcsoportjait (aráyuk a beruházási jellegű építőipari termelése belül 2006-ba 9%). Eze építméyalcsoportok jellegzetessége, hogy vagy agyo összetett építméyeket tartalmazak, és így eheze lehet rájuk súlyokat képezi, vagy pedig olya egyedi építméyeket, amelyeket ritká építeek, és így a folyamatos idexszámítást em lehet biztosítai. A Repülőtéri futópályák (23) súlya pedig elhayagolható. A megfigyeltek közül az Egyéb em lakóépületek (27), a Vasutak (22), a Hidak, felüljárók (24) és a Kikötők, vízi utak, gátak (25) alcsoportokba em kapuk redszerese elegedő meyiségű adatot a megbízható áridexhez (eze építméyalcsoportok aráya 2006-ba 5% volt). Így aak a 2 építméyalcsoportak a részesedése a beruházási jellegű építőipari termelésből, amelyekre megfelelő miőségű idexet tuduk számítai, mitegy 75%. A külöböző építméyfajták fetartási jellegű mukáiak megfigyelése, amelyek ehézségeit az előző potba bemutattuk, további módszertai megfotolásokat és fejlesztéseket igéyel. Az építőipari alágazatok közül csak az Építési eszköz kölcsözése személyzettel (45.5) marad ki a megfigyelésből, eek részesedése a termelésből elhayagolható (2006-ba 0,5% körüli). A kijelölt adatszolgáltatók termelése a teljes építőipar egyharmadára tehető. A kijelölt adatszolgáltatók száma az utóbbi évekbe 900 körül alakult (2008-ba 960), a megfigyelésre kiválasztott építési tételeké pedig 27. 3. Az új áridex felhaszálása 3. Építőipari volumeidex A volumeidexek számításához felhaszálható idexek a 2003-as TEÁOR-kódok szerit: az Építőipar összese (45), a Szerkezetkész épület, egyéb építméy építése (45.2), Épület gépészeti szerelése (45.3), a Befejező építés (45.4) alágazatok, az Épületek () és az Egyéb építméyek (2) áridexei az előző év azoos egyedévi báziso. Mivel az építőipari volumeidexek számítása 2008-tól az új termelőiár-idexek deflátorkét való felhaszálásával törtéik, az eddigi gyakorlathoz képest változást jelet, hogy a havota redelkezésre álló áridexek helyett egy egyedéves áridexet kell kiidulási alapkét felhaszáli midhárom hóapba. Mivel icse arról iformáció, hogy a egyedéve belül az egyes hóapokba milye az áralakulás, illetve tekitve az építőipar sajátosságait, miszerit a szerződéses árak rövid távo, egyedéve belül em agyo változak, optimális megoldásak az tűik, hogy a megfelelő aggregátum előző év azoos egyedévéhez viszoyított idexe képezze a deflátor idex számításáak alapját a egyedév midhárom hóapjába. Eze megoldás kézefekvő előye, hogy viszoylag egyszerű, hátráya azoba, hogy az építőipari termelés havi mutatójához három hóapo keresztül ugyaazt a deflátor idexet szolgáltatja, ami mideképpe szükségmegoldásak tekithető. A egyedéves áridexekből havi idexeket képezi sokféleképpe lehet, ehhez azoba vagy redelkezi kellee valamely hasoló mutató egyedéve belüli alakulásával, vagy pedig a egyedéve belüli áralakulásra voatkozó feltételezésekkel kellee éli, amely 3
em sokkal lee megalapozottabb, mit a egyedév hóapjai belül változatla deflátor idex feltételezése. Az építőipari termelés és az építőipariár-idex statisztikák eltérő feldolgozási gyakorisága, miatt problémát jelet, hogy a végleges építőipariár-idex em készül el a egyedév első hóapjára, amikor arra szükség vola az építőipari termelés volumeidexéek kiszámításhoz. Így aak érdekébe, hogy ezt az igéyt kielégítsük, ki kell számítai a kívát botásba az előzetes, becslése alapuló áridexeket. Célszerűek tűik az építőipari volumeidexeket a tárgyegyedév első két hóapjába ezekkel a becsült áridexekkel meghatározi és a tárgyegyedév harmadik hóapjába a végleges adatokkal az előző két hóap adatait revideáli. A végleges áridexeket helyettesítő becsült idexek előállításához a legkézefekvőbb megoldásak az tűik, hogy egy adott időpotig beérkezett és feldolgozott adatokból egy előzetes feldolgozást végezzük, amely jól reprezetálja az adatszolgáltatókat szakágazatok, létszám-kategóriák, árbevétel-megoszlás, illetve építméyfajták szempotjából. A tapasztalat szerit az adatszolgáltatók valamivel több mit fele esetébe a beérkezett kérdőíveket fel lehet dolgozi, és a kért átadási határidőre el lehet végezi az igéyelt áridexek számítását. A feldolgozott adatszolgáltatók köre egyedévről egyedévre viszoylag csak kis mértékbe módosul, egymással agy átfedést mutat, így a mita is viszoylag stabil. A agy súllyal redelkező adatszolgáltatók elsőbbséget élvezek a sürgetési és adatfeldolgozási folyamatba, hisze értelemszerűe az ő adataik befolyásolják legjobba az építőipariár-idex alakulását. Az előzetes idex számításakor hasolóa járuk el, mit a teljes adatszolgáltatói mitával készülő áridex számításáál, ugyaazo program lefuttatásával pótoljuk a hiáyzó tárgyegyedévi árakat. A defláláshoz szükséges előző év azoos időszakához viszoyított áridex a három megelőző egyedév téyadatáak és az utolsó (tárgy) egyedév becsült, előző egyedévi bázisú idexéek szorzatakét áll elő. Léyeges kérdés, hogy az előzetes és a végleges adat között mekkora lehet az eltérés, azaz a deflátor idexek utólagos revíziója meyire változtathat az építőipari volumeidexeke. Az elmúlt két évbe a kísérleti számítások sorá elmodható, hogy az Építőipar összese (45) áridexei esetébe mide egyedévbe százalékpot alatt maradt az eltérés az előzetese becsült és a végleges téyadatok között, míg az alágazati idexek, illetve az épületek és egyéb építméyek esetébe sem haladta meg a,5 2 százalékpotot. 3.2 Építőipari kojuktúra mérése Az építőipari termelőiár-idex elsődleges fukciója, hogy az építőipar egészébe, aak alágazataiba, az épületek és az egyéb építméyek tekitetébe, illetve az építméyfajták voatkozásába bemutassa a termelői árak alakulását, eligazítást yújtva az iparág kojukturális folyamataihoz. 3.3 Nemzeti számlák, termelési számla A termelési oldalról törtéő éves GDP számításaihoz éves áridexre va szükség. A számításokhoz jeleleg a TEÁOR 03 szeriti két számjegyű ágazataira igéyelek áridexeket. Mivel a teljes építőipar egy ágazatba (45) tartozik, az igéy az építőipar éves áridexére voatkozik A 2008-as TEÁOR bevezetése utá a kétjegyű szit három aggregátumot fog jeletei. Az ágazati kapcsolatok mérlegéek (ÁKM) számításához a szakágazati áridexeke túlmeőe termékcsoportos áridexekre is szükség va, ezek a gyakorlatba a forrás- 4
felhaszálás táblákhoz (SUT) bemeti adatkét az SZJ hat számjegy mélységű aggregátumaiból képzett termékcsoportos áridexeket jeletik. A egyedéves GDP számításai az építőipar egyedéves áridexét igéyli, mélyebb botás élkül. Eek megfelelőe először a 2008.. egyedév tárgyidőszaki, 2007 átlag egyedév báziso számított idex felhaszálása törtéik meg. 3.4 Beruházásiár-idex A beruházásiár-idex számításai építméyfajta idexeket igéyelek az építméyjegyzék háromjegyű (építméyalcsoport) szitjé, egyedévete, előző év azoos egyedévi báziso. Az új építőipari termelőiár-idex, amely építméyfajták szeriti botásba is készül, miőségi előrelépést jelet. Az építméyjegyzék 20 háromjegyű csoportjából 2-re redelkezük termelőiár-idexszel, amelyek az építési beruházások 2006. évi értékéek 75%-át fedik le, az épületek beruházásáak 92%-át és az egyéb építméyekéek a 58%-át. 3.5 Mezőgazdasági ráfordításiár-idex A mezőgazdasági ráfordításiár-idexbe a felhaszált ayagok és az eergia mellett figyelembe vesszük az építési beruházások áralakulását is. Az építőipari termelőiár-idex a számításokhoz egyedéves áridexeket biztosít az Szerkezetkész épület, egyéb építméy építése (45.2), Épület gépészeti szerelése (45.3), Befejező építés (45.4) alágazatokba A mezőgazdasági ráfordítási áridex számításába 2008.. tárgyegyedévétől az építőipari termelőiár-idex kerül felhaszálásra. 4. Az új TEÁOR (2008) szeriti botásra való átállás hatása Az új építőipariár-idex bevezetésével azoos évbe, 2008-ba új TEÁOR ómeklatúra is bevezetésre kerül, ami a NACE Rev 2.- alapul. Az új besorolás agymértékbe változtat az építőipari tevékeységek csoportosításá. Az építőipari ágazat bővüli fog a TEÁOR 03 szeriti gatlaberuházás, eladás (70) szakágazattal, és a TEÁOR 08 szeriti Épületépítési projekt szervezése (40) szakágazatba fog szerepeli. Az építőipari tevékeységek a TEÁOR 03 szeriti db két számjegyű ágazat helyett 3 ágazatba sorolódak, az 5 db háromjegyű alágazat helyett pedig 9 lesz, ezek közül 3 egyezik meg valamely mostai alágazattal. Folyamatos lesz az idexsor az Építőipar összese szitjé (a három kétjegyű alágazatot aggregálva) és a 3 változatla alágazatba. Ezek: Építési terület előkészítése (45.), Épület gépészeti szerelése (45.3), Befejező építés (45.4). A termelési érték alapjá az építőipar 60%-át kitevő Szerkezetkész épület, egyéb építméy építése (45.2) alágazatot háromfelé botják, így ebbe az alágazatba megtörik az idexsor. Az Építési eszköz kölcsözése személyzettel (45.5) alágazatot, melyek részesedése az építőipari termelésből kevesebb, mit %, más tevékeységekkel voják össze. A TEÁOR-változás az építőipar és az alágazatok áridexét ériti. Az alágazati idexek számítása a vállalatok átsorolásával biztosítható. Az új TEÁOR a Szerkezetkész épület, egyéb építméy építése (45.2) alágazatot túlyomórészt épületek és egyéb építméyek építésére választja szét. A agy cégek viszot mid az épületek, mid az egyéb építméyek építésébe agy súllyal bírak. Azokra a vállalatokra, amelyek épületekhez és egyéb építméyhez tartozó tételidexeket is küldeek, az idexszámítás kezdeti fázisába, amikor a vállalati idexeket számoljuk, az épületek és az egyéb építméyek tételeiből két 5
ugyaahhoz a vállalathoz tartozó idex számítódik, két külöböző súllyal (mitha kettébotaák egy vállalatot). Mivel az építméyfajta- és alcsoportidexeket a 2000-től hatályos Építméyjegyzékómeklatúra alapjá kiszámítjuk, ezért ezek idősorai em fogak megtöri, mivel a TEÁOR-változás em befolyásolja az Építméyjegyzék-ómeklatúra szerkezetét. (Az Építőipar ágazati megoszlása a 2003-as és a 2008-as TEÁOR szerit megtalálható a 3. számú és a 4. számú mellékletbe, a 2000-től hatályos építméyjegyzék főbb aggregátumai pedig a 5. számú mellékletbe.) 5. Megjeletetedő adatok Az új építőipariár-statisztika egyedéves áridexei az Építőipar című gyorstájékoztatóba jeleek meg, a 6. számú mellékletbe található táblázat szerit (a 2008-as TEÁOR szeriti botásba 2009. tárgyegyedévétől tesszük közzé). A gyorstájékoztató túlmeőe a Tájékoztatási adatbázisba és a STADAT-ba az ágazati és az építméyalcsoport-idexek tábláit a felhaszálók redelkezésére bocsátjuk a következő bázisoko: ágazati idexek esetébe előző egyedévi, előző év azoos egyedévi, előző év decemberi, illetve évkezdettől számított előző év azoos egyedévi bázisoko, míg az építméyalcsoport-idexek esetébe előző egyedévi, illetve előző év azoos egyedév bázisoko. Az új építőipari termelőiár-idex első publikálásával egy időbe az építőipari költségidex publikálása megszűik. 6
. sz. melléklet Az építőipari termelőiár-idex számításáak folyamata és az alkalmazott képletek. Vállalati árviszoyszámok v p v p p 0 az adatszolgáltató egy reprezetásra voatkozó viszoyszáma a reprezetásra (mukatétel-változatra) az adatszolgáltató által jeletett fajlagos egységár a tárgyegyedévbe p 0 a reprezetásra az adatszolgáltató által jeletett fajlagos egységár az előző egyedévbe Pótlás: tárgyidőszaki adathiáy eseté pótoljuk a hiáyzó árviszoyszámot a mukatétel idexével (tételidex). 2. Tételidexek (országos) Előző egyedévi báziso: a mukatételhez tartozó reprezetások vállalati viszoyszámaiak egyszerű számtai átlaga cpa v i v i cpa a mukatétel egyedi áridexe az i-dik adatszolgáltatóak a mukatételhez tartozó reprezetásra voatkozó árviszoyszáma a mukatételhez tartozó vállalati árviszoyszámok száma. 3. Építméyfajta áridexe Előző egyedévi báziso: a tételidexek súlyozott átlaga cpe cpa i cpe * cpa i az építméyfajta áridexe az i-dik mukatétel egyedi áridexe az i-dik mukatétel súlya az építméyfajtá belül 7
(külső szakértők megvalósult építméyek költségvetéseiből gyűjtötték, felülvizsgálva 5 évete) a mukatételek száma az építméyfajtá belül. 4. Vállalati áridex: a vállalati árviszoyszámok egyszerű számtai átlaga építméyfőcsoportokét, előző egyedévi báziso. cb v i cb az adott adatszolgáltató áridexe v i az adatszolgáltatóak az i-dik reprezetásra voatkozó árviszoyszáma a vállalati árviszoyszámok száma. 5. A létszámcsoport áridexe (építméyfőcsoportokét) Előző egyedévi báziso: a vállalati áridexek súlyozott átlaga. cp6 cb i cp6 * cb i a létszámcsoport áridexe az i-dik adatszolgáltató áridexe az i-dik adatszolgáltató súlya, az adatszolgáltató hazai építőipari termeléséek értéke a tárgyévet megelőző második évbe az adatszolgáltatók száma a létszámcsoportba. 6. Alágazati áridexek Előző egyedévi báziso: a létszámcsoport idexek súlyozott átlaga. Építméyfőcsoportos: cp8 * cp6i cp8 az alágazat építméyfőcsoportos áridexe az i-dik létszámcsoport áridexe (építméyfőcsoportokét) cp 6 i az i-dik létszámcsoport súlya az alágazato belül (a létszámcsoport építőipari termeléséek értéke a tárgyévet megelőző második évbe) a létszámcsoportok száma az alágazato belül. Összevot: az építméyfőcsoportos alágazati idexek súlyozott átlaga. 8
cp9 2 2 * cp8i cp9 az alágazat összevot áridexe az alágazat építméyfőcsoportos áridexe cp 8 i az építméyfőcsoport súlya az alágazato belül (az építméyfőcsoport építőipari termeléséek értéke a tárgyévet megelőző második évbe). 7. Építméyfőcsoportok idexe Előző egyedévi báziso: az építméyfőcsoportos alágazati idexek súlyozott átlaga. cpb 2 2 * cp8i cpb az építméyfőcsoport áridexe az alágazat építméyfőcsoportos áridexe cp 8 i az alágazat súlya az építméyfőcsoporto belül (az alágazat építőipari termeléséek értéke a tárgyévet megelőző második évbe). 8. Építőipariár-idex: az összevot alágazati áridexek súlyozott átlaga. cpa * cp9i az építőipariár-idex cpa cp 9 i az i-dik alágazat összevot áridexe az i-dik alágazat súlya az építőiparo belül (az alágazat építőipari termeléséek értéke a tárgyévet megelőző második évbe) az alágazatok száma. 9. Előző év azoos egyedévi bázisú idexek: a tárgyegyedév és a megelőző három egyedév előző egyedévi báziso számított idexeiek összeszorzásával képezzük. t t * t * t 2 * t 3 az aggregátum áridexe előző év azoos egyedévi báziso az aggregátum áridexe előző egyedévi báziso a tárgyegyedévbe 9
t- az aggregátum áridexe előző egyedévi báziso az előző egyedévbe A számított aggregátumok: tételidexek építméyfajták áridexe létszámcsoportok áridexe alágazatok építméyfőcsoportos és összevot áridexei építőipariár-idex. 0. Éves (év/év) aggregátumok: az előző év azoos egyedévi báziso számított idexekből képezzük a égy egyedéves iputidex átlagolásával. / év év 4 i 4 év / év i az aggregátum éves áridexe előző évi báziso az aggregátum egyedéves áridexe előző év azoos egyedévi báziso A számított aggregátumok: építméyfajták áridexe alágazatok építméyfőcsoportos és összevot áridexei építméyfőcsoportok idexei építőipariár-idex. 0
Az idexszámítás folyamatábrája 2. sz. melléklet Tételsúlyok Árjeletések Vállalati és aggregátum -súlyok Vállalati árviszoyszámok Tételidexek Vállalati idexek Létszámcsoportidexek Építméyfajtaidexek Alágazati idexek Építőipariár-idex
3. sz. melléklet Az építőipar felosztása a 2003-as TEÁOR szerit Részesedés az építőipari TEÁOR 03-kód Megevezés termelésbe 2006-ba (%) 45 Építőipar 00,0 45. Építési terület előkészítése 4,2 45. Épületbotás, földmuka 45.2 Talajmitavétel, próbafúrás 45.2 Szerkezetkész épület(rész), egyéb építméy építése 45.2 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése 45.22 Tetőszerkezet-építés, tetőfedés, vízszigetelés 45.23 Autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése 45.24 Vízi létesítméy építése 45.25 Egyéb speciális szaképítés 65,9 45.3 Épület gépészeti szerelése 2,2 45.3 Villayszerelés 45.32 Szigetelés 45.33 Víz-, gáz-, fűtésszerelés 45.34 Egyéb épületgépészeti szerelés 45.4 Befejező építés 8, 45.4 Vakolás 45.42 Épületasztalos-szerkezet szerelése 45.43 Padló-, falburkolás 45.44 Festés, üvegezés 45.45 Egyéb befejező építés 45.5 Építési eszköz kölcsözése személyzettel 0,5 2
4. sz. melléklet Az építőipar felosztása a 2008-as TEÁOR szerit TEÁOR 08-kód F 4 4. 4.0 4.2 4.20 42 42. 42. 42.2 42.3 42.2 42.2 42.22 42.9 42.9 42.99 43 43. 43. 43.2 43.3 43.2 43.2 43.22 43.29 43.3 43.3 43.32 43.33 43.34 43.39 43.9 43.9 43.99 Megevezés Építőipar Épületek építése Épületépítési projekt szervezése Épületépítési projekt szervezése Lakó-, em lakó épület építése Lakó-, em lakó épület építése Egyéb építméy építése Út, vasút építése Út, autópálya építése Vasút építése Híd, alagút építése Közműépítés Folyadék szállítására szolgáló közmű építése Elektromos-, híradástechikai célú közmű építése Máshova em sorolt. egyéb építméy építése Vízi létesítméy építése Egyéb máshova em sorolt. egyéb építméy építése Speciális szaképítés Botás, építési terület előkészítése Botás Építési terület előkészítése Talajmitavétel, próbafúrás Épületgépészeti szerelés Villayszerelés Víz-, gáz-, fűtés-, légkodicioáló-szerelés Egyéb épületgépészeti szerelés Befejező építés Vakolás Épületasztalos-szerkezet szerelése Padló-, falburkolás Festés, üvegezés Egyéb befejező építés Egyéb speciális szaképítés Tetőfedés, tetőszerkezet-építés Máshova em sorolt egyéb speciális szaképítés 3
Építméyjegyzék, 2000 5. sz. melléklet ÉJ 2000-kód ÉPÜLETEK LAKÓÉPÜLETEK Egylakásos épületek 2 Két és aál több lakásos épületek 3 Közösségi lakóépületek 2 NEM LAKÓÉPÜLETEK 2 Szállodák és szálló jellegű épületek Megevezés (Szállodaépületek és egyéb, rövid idejű tartózkodásra szolgáló épületek) 22 Hivatali épületek 23 Nagy- és kiskereskedelmi épületek 24 Közlekedési és hírközlési épületek (Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, termiálok és kapcsolódó épületek, garázsépületek) 25 pari épületek és raktárak 26 Szórakoztató, közművelődési, oktatási és egészségügyi célú épületek (Szórakoztatásra, közművelődésre haszált épületek, közgyűjteméyek, iskolák, egyetemek és kutatóitézetek, kórházi és egyéb egészségügyi ellátást yújtó épületek, sportcsarokok) 27 Egyéb em lakóépületek (Mezőgazdasági épületek, istetiszteletre és vallásos tevékeységre haszált épületek, törtéelmi vagy védett műemlékek, máshová em sorolt egyéb épületek) 2 EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK 2 KÖZLEKEDÉS NFRASTRUKTÚRA 2 Utak 22 Vasutak 23 Repülőtéri futópályák 24 Hidak, felüljárók, magas vezetésű autóutak, alagutak és aluljárók 25 Kikötők, vízi utak, gátak és egyéb vízgazdálkodási létesítméyek 22 CSŐVEZETÉKEK, TÁVKÖZLŐ- ÉS ELEKTROMOS HÁLÓZATOK ÉS MŰTÁRGYAK 22 Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik 222 Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik 23 230 Komplex ipari létesítméyek (Báyászati vagy egyéb kitermelő létesítméyek, erőművek, vegyipari üzemi létesítméyek, máshová em sorolt ehézipari üzemi létesítméyek) 24 EGYÉB, MÉG BE NEM SOROLT ÉPÍTMÉNYEK 24 Sport és üdülési célú építméyek 242 Máshová em sorolt egyéb építméyek 4
6. sz. melléklet A gyorstájékoztatóba megjeleő ágazati és építméyfajta szeriti botás Az alábbi táblázatba megtalálhatók azok a TEÁOR 03 szeriti szakágazatok, illetve építméyalcsoportok, amelyek tételeire redszerese érkezek elegedő meyiségű adatok az adatszolgáltatóktól, és ezekből megfelelő miőségű áridexsorok képezhetők, így felhaszálhatók az építőipari termelés és a beruházási adatok deflálásához. A 2008. tárgyegyedévétől megjeleő gyorstájékoztatóba is ezeket közöljük a következő égy bázishoz viszoyítva: Előző egyedév00 Előző év azoos egyedév00 Előző év utolsó egyedév00 Évkezdettől halmozott (kumulált), előző év azoos időszaka00. Megevezés TEÁOR 03- kód TEÁOR 08- kód Építőipar 45 - Szerkezetkész épület (rész), egyéb építméy 45.2 - építése Épület gépészeti szerelése 45.3 - Befejező építés 45.4 - Építméyjegyzékkód Építőipar - F Épületek építése - 4 Egyéb építméy építése - 42 Speciális szaképítés - 43 Épületek összese Egyéb építméyek összese 2 Egylakásos épületek Két és aál több lakásos épületek 2 Közösségi lakóépületek 3 Szállodák és szálló jellegű épületek 2 Hivatali épületek 22 Nagy- és kiskereskedelmi épületek 23 Közlekedési és hírközlési épületek 24 pari épületek és raktárak 25 Szórakoztató, közművelődési, oktatási és 26 egészségügyi célú épületek Utak 2 Távolsági csővezetékek, távközlő- és elektromos 22 hálózatok és műtárgyaik Helyi (települési) csővezetékek, távközlő- és 222 elektromos hálózatok és műtárgyaik 5