Mese a családokért - részletes projekt ismertetés A projekt célja lehetőséget teremteni a nagyvárosi, gyermekeiket a nagycsaládból kiszakadt, a gyermeknevelési gondokkal és örömökkel magukra maradt szülőknek arra, hogy a mesék segítségével megtalálják az utat egymáshoz és gyermekeikhez. A projekt leírása "A mesék olyan elevenek, mint az élet, olyan régiek, mint az öregek, olyan ifjak, mint a gyerekek, olyan kegyetlenek, mint saját esztelenségeink, és olyan bölcsek, mint az igazság, amit keresünk. Aki valóban meg akarja érteni őket, mernie kell elhagyni korábbi álláspontját, hagynia kell magát elragadni a mese által" /Arnica Esterl/ A projekt előzményei, a téma mellett való elköteleződés okai A Mese a családokért projekt alapötlete olaszországi tanulmányaim során született, amikor a La Sapeinza Egyetem (Róma) erasmus-os hallgatójaként alkalmam volt megismerkedni egy, a magyarországitól nagyban eltérő pszichológiai szemléletmóddal, mely az egyén helyett elsősorban a közösségre koncentrált. Szintén itt ismertem meg több, a mesét a pszichológiával ötvöző, azt prevenciós/terápiás eszközként használó pszichológus munkáival: elsősorban Alba Marcoli és Paola Santagostino könyveivel. Sajnálatos módon mind az olasz mind a magyar társadalomra jellemző, hogy tagjai egyre kevesebben és később kötnek házasságot, egyre kevesebb gyermeket vállalnak. Jellemző továbbá, hogy a modern, nagyvárosi emberek eredeti családjaiktól távol, közösségeikből kiszakadva élnek. Ennek köszönhetően a szülőszerep nehézségeivel egyedül küszködnek, hiszen még nem épültek ki azok az új közösségi formák, melyek az anyák és apák segítségére lennének. Léteznek ugyan játszóházak, jóga és korai készségfejlesztő központok, ezek célja azonban elsősorban a szülők tehermentesítése, a gyerekek fejlesztése, nem pedig a szülők támogatása a harmonikus családi élet megteremtésében és fenntartásában. Mindezeket felismerve elhatároztam, hogy előkészítem, és Budapest szerte meghirdetem a Marcoli módszerén alapuló szülői mesecsoport magyar változatát. Ennek első lépéseként 2010 tavaszán A mese és terápiás felhasználási lehetőségei címmel írtam meg szakpszichológusi postgraduális képzésem záródolgozatát (ELTE, Tanácsadó szakpszichológus képzés). A dolgozat célja az Alba Marcoli módszerén alapuló szülői mesecsoport működésének szakmai körökben való bemutatása, a módszer magyarországi adaptációjának felvetése volt.
Meséket, mondákat, mítoszokat évezredeken át meséltek egymásnak az emberek születésről és halálról, bolyongásról és felnőtté válásról; egyszóval az adott törzs, népcsoport élete szempontjából legfontosabb, legalapvetőbb dolgokról. A mesék a világ minden táján megjelentek, szellemi tanításokat hordoztak és segítséget nyújtottak közösségek kialakításához, fenntartásához és működéséhez. A mese valójában az évszázadok során gazdagodó és csiszolódó népi kultúra leképeződése, melyben a népszokások és a hétköznapok problémái egyaránt visszatükröződnek. A mese kiemelkedően fontos jegye, hogy sok más klasszikus irodalmi műfajtól eltérően képlékeny és reaktív; a mesélő minden alkalommal újraformálja azt saját képességei és a hallgatóság függvényében. Fontos továbbá, hogy a mese segítő, gyógyító hatású lehet, mert a problémáival küszködő ember a történetet önmagára és saját éppen aktuális konfliktusaira vonatkoztatva képes megtalálni problémáinak saját megoldását. Mindezt a mesék szinte észrevétlen teszik, akadálytalanul juttatva az információt a megfelelő helyre. A fentiekből kiindulva világosan látszik, hogy a mese olyan eszköz, melynek prevenciós értéke páratlan segítségével rengeteg kapcsolati zavar megelőzhető, mely a gyermekkori (tanulási/viselkedésbeli, stb. problémák) csökkenéséhez vezethet. Az adaptálandó módszer/ A mesecsoport jellege Jelen projektben adaptálandó módszer Alba Marocoli analitikus, klinikai pszichológus és pszichoterapeuta mesecsoport technikája. Marocli hosszú évtizedek óta foglalkozik gyermekkori pszichés zavarokkal, családi problémákkal, a mesék alkalmazására is e területen való terápiás és oktatói munkája ihlette. Marcoli az első mesét 1984-ben, súlyos tüdőgyulladással ágynak dőlve írta. Ekkoriban kiscsoportos foglalkozásokat tartott iskolai gondokkal küszködő, és oppozíciós viselkedésbe menekülő kamaszok számára, a meséket róluk és nekik írta, azonban később úgy alakult, hogy azokat a szülők körében alkalmazta - ráébredt ugyanis, hogy a mese más fajta nyelvezete és világa lehetőséget nyújt a szülők számára, hogy az őket foglalkoztató problémákat másvalaki (gyermekük, egy másik felnőtt) szemén keresztül lássák. Tapasztalatait és az általa írt meséket témánként összerendezve számos pszichoedukatív mesekötetet jelentetett meg nagy sikerrel Olaszországban (Il bambino nascosto, Il bamcino arrabbiato, Il bambino perduto e ritrovato, stb.) Alba Marcoli a meséket elsősorban szülői és tanári önsegítő csoportokban alkalmazza, önismereti, közösségépítő céllal. Mesecsoportjait egy olyan különleges helynek tartja, ahol az ember megtanul másoktól tanulni. Véleménye szerint a mesék rendkívül hatékony eszközei az érzelmi kommunikációnak. A csoport működése és célja A mesecsoport tagjai pszichológiai témákat dolgoznak fel egy-egy mese meghallgatása által, melyet szabad beszélgetés követ, melyben bármely csoporttag bármiféle témát felvethet és belefonhat a közös gondolkodásba. A csoportokat a csoportvezető (pl. pszichológus) nyitja és zárja le, illetve ő az, aki a csoportnak az adott alkalomra szóló mesét felolvassa ebben tehát eltér a csoport többi tagjától, annak vezetőjeként jelenik meg. A csoportvezető, azonban a mese felolvasását, meghallgatását követő diszkusszióban maga is aktívan részt vesz, és abból maga is tanul.
A mesecsoportok fő céljai a következőek (ld. Marcoli, 1996, 293.old.: Il bambino arrabbiato): Általában a felnőttek, de legfőképpen önmagunk és a gyermekek lelki világának jobb megértése, az ön-, és mások ismeretének elmélyítése. Tehát egyfajta érzelmi fejlesztés. Lehetőséget teremteni arra, hogy a bennünket körülvevő valóságot más(ok) nézőpont(j)ából is szemügyre vehessük; rugalmasabbá, jobban alkalmazkodóvá váljunk A gyermekek és nehézségeik mélyebb megértése. Lehetőséget teremteni arra, hogy gyermekkori (gyakran saját gyermekeinkre projektált, és az őt összezavaró) élményeinket újra birtokba vegyük, megértsük, megőrizzük, vagy hagyjuk elengedni. A felelősség kérdésének firtatása helyett a problémával kapcsolatos kérdésfeltevést, elmélkedést facilitálja Saját gyermekkori sérelmeink nehéz és fájdalmas tudatos szintre emelése, anélkül, hogy azokat rendbe akarnák hozni egy ideális, elvárásainknak mindenben megfelelő gyermeken keresztül. Lehetőséget teremteni arra, hogy ha kis mértékben is, de változás történjen a gyermekekhez való hozzáállásunkban az együtt növekedés és az együtt változás élményével gazdagítva minket. A fentiekből kiindulva JELEN PROJEKT LEGFONTOSABB CÉLJAI: Alba Marcoli meséinek (témakörönként min. 5 mese) magyar nyelvre való fordítása, adaptálása a kulturális közegnek, mese/mondavilágnak megfelelő átalakításokkal o Ehhez szükséges a személyes kapcsolatfelvétel, konzultációs lehetőség a mesék szerzőjével, Alba Marcolival Kapcsolat kialakítása a magyar védőnő hálózattal, szülész-nőgyógyász szakemberekkel, gyermekorvos hálózattal, játszóházakkal, kerületi nevelési tanácsadó hálózattal illetve a családsegítő központokkal akik a program célközönséggel való megismertetésében lehetnének segítségünkre. (Illetve amely szakemberek bevonásával a jövőben a program szélesebb körben folytatódhatna.) Szülői mesecsoportok indítása (5db) Budapest különböző helyszínein élő családok számára (több csoport akár egymással párhuzamosan eltérő napokon, vagy egymást követő időszakokban) o A projekt végső célja a módszer megismertetése a szakemberekkel, illetve a célcsoporttal, hogy a projekt lezárultát követően újabb csoportok indulhassanak, vagy folytatódhassanak. o Hosszútávú cél továbbá a csoportok során felmerülő sajátos, a hazai közegben előforduló gyermekekkel, szülőséggel kapcsolatos problémák mesékbe foglalása => az új mesékből és a csoportélmények alapján: pszichoedukatív jellegű meséket és létező magyar családok történeteit, problémamegoldó technikáit, felismeréseit, érzéseit tartalmazó könyvek összeállítása, kiadása.
Célcsoport: Olyan budapesti szülők (nők és férfiak vegyesen), akik gyermekeiket egyedül, vagy erősebb közösségi háló (nagyszülők, rokonok, barátok) segítsége nélkül nevelik Szülőnek minősül: vér szerinti szülő, mostohaszülő, nevelőszülő, örökbefogadó szülő, a gyermekkel egy háztartásban élő vele szemben szülőként viselkedő felnőtt személy A szülők életkora kb. 20-60 év (mivel a tapasztalatok szerint a eltérő családi életciklusban levő családok tagjai hatékonyan képesek segítséget nyújtani a más életciklusban levő családok tagjainak) Csoporttag csak pszichiátriai kezelés alatt nem álló, józan életet élő (nem alkohol/szerfüggő) felnőtt szülő lehet Éveken keresztül dolgoztam gyerekekkel, eleinte tanárként, majd pszichológusként, s azt tapasztaltam, hogy a szülők felkészületlensége, éretlensége, saját feldolgozatlan lelki problémáikból adódó feszültségeik gyakran a gyermekekre zúdulnak. Ez legtöbbször nem nyílt agresszió formájában jelentkezik, amit inkább ki lehetne védeni, hanem rejtetten, burkoltan, szinte a levegőn keresztül árad. S ha a szülő nem képes saját lelki terheit cipelni, az esetek nagy részében gyermeke próbálja meg azt átvenni tőle. Ez azonban minden esetben komoly problémákhoz vezet, hiszen az átvett teher a gyermeket akadályozza abban, hogy saját életében felmerülő problémáival megtanuljon megküzdeni, így a nehézségek halmozódnak, egyre nagyobb hegyként tornyosulnak a kisgyermek elé. A fenti gondolatokból kiindulva úgy gondolom igen fontos lenne, hogy a gyermekneveléssel sokszor (generációs és közösségi értelemben) magára maradt szülő lehetőséget kapjon arra, hogy saját nehézségeivel, félelmeivel, hibáival és sérelmeivel szembe nézzen. Úgy véltem minderre lehetőséget ad a mesecsoport, melyben a fentieken túl a tagok átélhetik, hogy egy cipőben járnak, egymást is támogathatják, erősíthetik. A programba bevonásra kerülő (csoporttagok) száma: Csoportonként 8-15 fő, tehát összesen 75fő Indoklás (avagy miért válik a program a célcsoport előnyére): A mesék, a csoporttagokban felmerülő történetek, asszociációk szálainak egymásba fonódása és szerteágazása egy időben képes az egyén, és a csoport történetének leképezésére, visszatükrözésére. A szülő a csoportban többé nincs egyedül a problémáival; s ami még ennél is fontosabb, a csoportban a problémák (szülői hibák), mint a növekedéshez szükséges elemek kerülnek megbeszélésre. A csoport tehát nem a bűntudat érzését növeli, hanem a problémát mintegy átkeretezve erőt és lehetőséget ad tagjainak az együtt gondolkodásra, a fejlődésre.
A módszer a fentieken túl egy fajta pszichoedukációs eszközként is felfogható, hiszen a mesék egyszerre támaszkodnak a kultúrára (segítségükkel adtuk át évszázadokon keresztül az élet, halál legfontosabb kérdéseire megfogalmazott válaszainkat, érzéseinket), hatnak az ember érzelmeire (belső képek, emlékek, képzelet, stb.). A mesecsoport a továbbá kis költségigényű, széles körben alkalmazható prevenció eszköz lehet a szakember kezében. Program felépítése: 1. szakasz: A. Marcoli mesének magyar nyelvre fordítása, adaptálása a szerző együttműködésével, illetve a szerző beleegyezésével 2. szakasz: A szülői mesecsoportok meghirdetése a fent felsorolt szakemberhálózatok bevonásával Mesék gyerekekről felnőtteknek címmel 3. szakasz: A csoportok levezetése 4. szakasz: A program lezárása, értékelése A csoportok időtartama, keretei: egy csoport időtartama 12 hét (kb. 3 hónap) lenne, melynek során a szülők és a foglalkozásokat vezető pszichológus szakember heti egy alkalommal találkozna 90perc időtartamára tervezett csoportlétszám: 8-15fő + csoportvezető A csoportok hely/eszközigénye: egy a csoport számára megfelelő méretű fűthető barátságos helyiség, melyben lehetőség van a résztvevők körbeültetésére (optimális esetben a közreműködő orvosivédőnői, stb. hálózat, vagy más együttműködő szervezet/magánszemély által rendelkezésre bocsátott helyiség) A 12 alkalmas szülőcsoportot felépítése/témái: 1. mese a mesékről/ismerkedés egymással és a módszerrel 2. (szeparációs) szorongás 3. az egyedülálló szülő félelmei 4. kontroll kérdései (túl kontrollálás, túlféltés) 5. kontroll kérdései (alulkontrollálás, a mindent szabad veszélyei) 6. az érzelmekről való kommunikáció 7. ami a nem mögött megbújhat 8. a nagy változások kérdései (válás, családi krízis, szülő elvesztése) 9. a harag formái, jelei 10. a harag gyökerei 11. az elvesztett harag nyomában 12. az élmények megbeszélése/csoportzárás
A fenti témák mesékbe burkolt felvezetésével és közös megbeszélésével célom, hogy a szülők, családok erejét és hatékonyságát növeljem. A csoporttagok saját mesehallgatási élményeiken keresztül (melyek belső képzeleti képeket, emlékeket hívnak elő) képesek az őket foglalkoztató, aggasztó témák megközelítésére, azok megvitatására. A mesék a modern, nagyvárosi szülőknek segítségére vannak, hiszen közvetítik az adott probléma egy-egy lehetséges (adott kultúrában, közegben elfogadott) megoldását. A témák kiscsoportos feldolgozása lehetőséget ad arra, hogy a csoporttagok egymásnak mindegy tükröt tartva a másik szemén keresztül is önmagukra ismerhessenek, felfedezhessék rejtett tartalékaikat. A mélyen rejlő érzések, gondolatok, vágyak és lehetőségek fellelése és kifejezése, mely hosszú idei segítséget nyújthat családi kapcsolataiban. A megvalósítás helye Budapest, az együttműködők/csoportvezető által biztosított helyszíneken A megvalósítás időtartama 3-6 hó előkészítés meghirdetés (1. 2. szakasz) 3 hó csoportok levezetése (3. szakasz) 1 hó program lezárása, értékelése (4. szakasz) JELEN PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ EGYÜTTMŰKÖDŐKET KERESÜNK - TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: POLLÁK ÉVA (70-516-42-38), evipoll@gmail.com