A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-IV-1128/2012. számú határozata a Rába Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár részére átfogó ellenőrzés lezárásáról és felügyeleti intézkedés alkalmazásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által a Rába Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztárnál (székhely: 9027 Győr, Martin u.1.) (Pénztár) lefolytatott átfogó ellenőrzést követően Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi h a t á r o z a t o t hozom. A Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében az alábbiakra szólítom fel a Pénztárat: 1. A Pénztár Igazgatótanácsa a jövőben a) a jogszabályban meghatározott időközönként tartsa meg ülését. b) a jogszabályi előírások szerint évente hozzon döntést a Befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. 2. A jövőben maradéktalanul biztosítsa a negyedéves jelentésekben közölt adatok és az azokat alátámasztó főkönyvi kivonatok egyezőségét. 3. a) Igazolja tartalékok szerinti bontásban 2012. szeptember 30-ra az eszközök és források egyezőségét. A Pénztár a kötelezést 2012. november 30. napjáig teljesítse és dokumentumokkal alátámasztva igazolja a Felügyelet felé. b) A jövőben kiemelt figyelmet fordítson az egyezőség fenntartására. 4. Kötelezem a Pénztárat, hogy eseti adatszolgáltatás keretében hiteles aláírást tartalmazó papír alapú vagy elektronikus adathordozó benyújtásával havonként tájékoztassa a Felügyeletet az alábbiakról: a) a működési és likviditási tartalék likvid eszközeinek nyitó állománya (bankszámla, készpénz, likvid értékpapírok), b) a tárgyhavi működési és likviditási tartalékot illető bevételek, c) a tárgyhónapban a működési tartalékot terhelő tételes kiadások, d) a fenti pontok egyenlegeként a tárgyhónap végén rendelkezésre álló likvid működési és likviditási tartalék, e) a tárgyhónapot követő hónapban várható, a működési és likviditási tartalékot terhelő kiadások. Határidő: a tárgyhónapot követő hónap 10. (tizedik) munkanapja; az első adatszolgáltatást a 2012. novemberi adatokra vonatkozóan 2012. december 10-ig kell a Felügyeletre eljuttatni. 5. Az igazgatótanács elnöke e határozatot az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésén 15 (tizenöt) napon belül, a pénztártagokkal a következő közgyűlésen ismertesse. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A törvényszék a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének
kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s I. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS LEFOLYTATÁSA A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 53. -a és 54. (1) és (4) bekezdése alapján a 2012. június 12. napján kelt kiértesítő levél szerint a Pénztár működésének átfogó ellenőrzésére hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében átfogó ellenőrzést (Vizsgálat) folytatott le a Pénztárnál. A Vizsgálat célja a pénztári tevékenység kockázatainak feltárása volt. A Vizsgálat részeként a Felügyelet 2012. július 16. és 2012. július 19. napja között helyszíni ellenőrzést tartott a Pénztárnál. A Vizsgálat alá vont időszak 2007. január 1-jétől a helyszíni vizsgálat befejezésének időpontjáig terjedt. A Felügyelet a Vizsgálat megállapításait a 2012. augusztus 31. napján kelt Vizsgálati Jelentésben (Vizsgálati Jelentés) foglalta össze, és azt ugyanezen a napon nyilatkozattételre megküldte a Pénztár részére, 15 (tizenöt) napos határidő tűzésével. A Psztv. 57. (5) bekezdése szerint az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. A Pénztár a 2012. szeptember 18. napján kelt és 2012. szeptember 21. napján érkezett beadványában tájékoztatta a Felügyeletet a Vizsgálati Jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiről (Észrevételek). Az Észrevételeket a Felügyelet áttekintette, kiértékelte és a jelen határozat meghozatala során figyelembe vette. A Vizsgálat ellenőrizte a Felügyelet J-IV-258/2005. számú határozatban előírt kötelezések teljesítését, és megállapította, hogy e határozat 2-3. és 4. b) pontjainak végrehajtása során a Pénztár intézkedést igénylő mulasztást nem követett el. II. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI, A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE, AZ ÉSZREVÉTELEK ÉS EGYÉB NYILATKOZATOK ÉRTÉKELÉSE II.1. Az Igazgatótanács működésével kapcsolatban feltárt hiányosságok II.1.1. Az Igazgatótanács üléseinek gyakorisága II.1.1.1. A Vizsgálat megállapításai A Felügyelet megállapította, hogy a vizsgált időszakban minden évben előfordult, hogy a Pénztár 3 fős Igazgatótanácsának (Igazgatótanács) ülései között a Pénztár alapszabályának (Alapszabály) 45. -ában előírtnál több idő telt el. Az Alapszabály, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezés előírja, hogy az Igazgatótanácsnak legalább háromhavonta kell ülést tartania, azonban a Vizsgálat megállapította, hogy 2008. június 12. és 2008. október 15. között 125 nap, 2008. december 11. és 2009. április 22. között 132 nap, 2009. április 27. és 2009. szeptember 10. között 136 nap, 2010. március 8. és 2010. október 22. között 228 nap, 2011. április 1. és 2011. október 18. között 200 nap telt el az Igazgatótanács ülései között. (Vizsgálati Jelentés 1.2. (5) pontja, Belső irány. 1.) II.1.1.2. A megállapítások minősítése A Pénztár fenti gyakorlata sérti az Alapszabály hivatkozott 45. -át és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 24. (4) bekezdését, amely alapján az igazgatótanács az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább három havonként ülést tart. II.1.1.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár elfogadta a Felügyelet megállapítását, továbbá jelezte, hogy a jövőben körültekintőbben jár el fentiek tekintetében. A Felügyelet a megállapítását fenntartja. 2
II.1.2. A Befektetési politika évenkénti kötelező felülvizsgálata II.1.2.1. A Vizsgálat megállapításai Az Igazgatótanács üléseinek jegyzőkönyvei alapján a Vizsgálat megállapította, hogy az Igazgatótanács a Pénztár befektetési politikájának (Befektetési Politika) évenként kötelező felülvizsgálatát csak 2007-re vonatkozóan végezte el dokumentáltan, azaz az elmúlt négy évben nem hozott döntést a Befektetési Politika módosításáról vagy annak változatlanul történő fenntartásáról (Vizsgálati Jelentés 1.2. (6) pontja, Belső irány. 2.). II.1.2.2. A megállapítások minősítése Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII.26.) Korm. rendelet (Öbr.) 16. (8) bekezdése alapján a pénztár igazgatótanácsa legalább évente köteles döntést hozni a Befektetési Politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. Azzal, hogy a 2008., 2009., 2010. és 2011. években az Igazgatótanács nem hozott döntést a Befektetési Politika esetleges módosítása kérdésében, a Pénztár megsértette a hivatkozott jogszabályi rendelkezést. II.1.2.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár az Észrevételekben előadta, hogy a 2008. október 15-i, a 2008. december 11-i, a 2009. április 22-i, a 2009. szeptember 29-i, 2010. október 22-i, 2011. január 26-i, 2011. december 12-i igazgatótanácsi üléseken téma volt a befektetés, ezzel együtt a Befektetési Politika is. A Pénztár az Észrevételekben jelezte továbbá, hogy a jövőben alaposabban fogalmaz a jegyzőkönyvek készítésekor. A Pénztár által tett észrevétel a megállapítást nem módosítja, mivel a Felügyelet nem azt állította, hogy az Igazgatótanács ülésein nem foglalkozott befektetési kérdésekkel, hanem azt, hogy a Befektetési Politika módosításáról szóló döntés nincs az ülésekről készült jegyzőkönyvekben dokumentálva. Előzőekre tekintettel a hivatkozott jogszabálynak való megfelelés nem fogadható el. II.2. A pénztári adatszolgáltatások vizsgálata II.2.1. A Vizsgálat megállapításai A Felügyelet szúrópróbaszerűen megvizsgálta a Pénztár 2009. IV., 2010. IV., 2011. IV. és 2012. I. negyedéves jelentések adatainak főkönyvi kivonattal való alátámasztottságát (3.2.1. sz. melléklet). Összesen hét esetben állapított meg a Vizsgálat 4.000,- Ft (négyezer forint) és 39.013.000,- Ft (harminckilencmillió-tizenháromezer forint) közötti nagyságú eltéréseket a jelentések és a főkönyvi kivonatok adatai között: 2009. IV., 2011. IV. negyedévben a negyedéves jelentésben szereplő befektetési tevékenység bevételeinek összegei, 2011. IV., 2012. I. negyedévben a működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredményének összegei, 2011. IV. negyedévben a tartaléktőke, 2012. I. negyedévben az egyéb működési bevételek és a felügyeleti díj összege tekintetében. A működési tevékenység eredményének eltérése esetében a főkönyvi kivonatokban a tárgynegyedévi eredmény még nem került elszámolásra, 2012-ben az eseti bevételek összege az egyéb bevételek összegében is szerepel a negyedéves jelentésben. Az egyéb eltérések okai az átadott dokumentációkból nem állapíthatóak meg (Vizsgálati Jelentés 3.2 (43) pontja, Adatszolg. 1.). II.2.2. A megállapítások minősítése Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (Öszr.) 52. (3) bekezdése rendelkezik a főkönyvi kivonatok és analitikus nyilvántartás egyezőségének megteremtési kötelezettségéről. A Pénztár által benyújtott adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a Pénztár nem gondoskodott a kimutatások közötti egyezőség megvalósításáról, megsértve ezzel a pénztári nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseket, mely szerint a negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból - év végén leltárral is alátámasztott - főkönyvi kivonatot készíteni. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a 3
könyvviteli számlák tárgynegyedévi nyitó egyenlegét, a tárgynegyedévi tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgynegyedév végi záró egyenlegét. II.2.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár az Észrevételekben kifejtette, hogy a főkönyvi kartonokon látszik az átvezetés, könyvelés rögzítése, csatolva a karton, az esetleges módosítások végett, költségcsökkentésre való tekintettel nem került újra kinyomtatásra a főkönyv. A Pénztár jelezte továbbá, hogy az Észrevételekhez PDF formátumban mellékelte a jelentés és a főkönyv közti eltérés kimutatására a szükséges főkönyvi kartonokat. Tekintettel arra, hogy a Pénztár az Észrevételekhez nem csatolt főkönyvi kivonatot, a főkönyvi kartonok alapján amelyek egyébként csak az eltérések egy részére vonatkoznak a Felügyelet nem tudja elfogadni az eltérések magyarázatát. Az észrevétel a megállapítást nem módosítja. II.3. A számviteli nyilvántartások vizsgálata II.3.1. A Vizsgálat megállapításai A Felügyelet ellenőrizte a pénztári tartalékok és a hozzájuk rendelt portfoliók állományának egyezőségét a 2009. december 31-i, 2010. december 31-i, 2011. december 31-i és 2012. március 31-i időpontokra. A Vizsgálat megállapította, hogy két esetben a Pénztár egészét tekintve az eszközök nem nyújtottak fedezetet a forrásokra ezen belül a fedezeti célú források fedezettsége mindig fennállt, míg az összes vizsgált esetben megállapította, hogy a tartalékok eszköz-forrás egyezősége nem állt fenn, többnyire a működési és a likviditási tartalékokhoz a szükségesnél kevesebb, ugyanakkor a fedezeti tartalékhoz a megkívántnál több eszközt rendeltek hozzá. 2010. december 31-én az eszközök értéke 43.187,- Ft-tal (negyvenháromezer-egyszáznyolcvanhét forinttal), míg 2012. március 31-én 347.344,- Ft-tal (háromszáznegyvenhétezer-háromszáznegyvennégy forinttal) volt kevesebb a forrásokénál. A Vizsgálat megállapította továbbá, hogy az alapok eszköz-forrás egyezősége az egyik vizsgált esetben sem állt fenn, többnyire a működési és a likviditási alaphoz a szükségesnél kevesebb, ugyanakkor a fedezeti alaphoz a megkívántnál több eszközt rendeltek hozzá. Így 2009. december 31-én a fedezeti alapon 2.814.724,- Ft-tal (azaz kétmilliónyolcszáztizennégyezer-hétszázhuszonnégy forinttal) többet, a működési alapon 1.859.347,- Ft-tal (egymillió-nyolcszázötvenkilencezer-háromszáznegyvenhét forinttal), a likviditási alapon 780.011,- Ft-tal (hétszáznyolcvanezer-tizenegy forinttal) kevesebbet; 2010. december 31-én a fedezeti alapon 2.110.598,- Ft-tal (kétmillió-száztízezer-ötszázkilencvennyolc forinttal) többet, a működési alapon 1.930.595,- Ft-tal (egymillió-kilencszázharmincezerötszázkilencvenöt forinttal), a likviditási alapon 223.190,- Ft-tal (kettőszázhuszonháromezeregyszázkilencven forinttal) kevesebbet; 2011. december 31-én a fedezeti alapon 803.375,- Fttal (nyolcszázháromezer-háromszázhetvenöt forinttal), a működési alapon 1.718.004,- Ft-tal (egymillió-hétszáztizennyolcezer-négy forinttal) többet, a likviditási alapon 2.339.506,- Ft-tal (kettőmillió-háromszázharminckilencezer-ötszázhat forinttal) kevesebbet; 2012. március 31- én a fedezeti alapon 2.400.715,- Ft-tal (kettőmillió-négyszázezer-hétszáztizenöt forinttal) többet, a működési alapon 2.759.623,- Ft-tal (kettőmillió-hétszázötvenkilencezerhatszázhuszonhárom forinttal) kevesebbet, a likviditási alapon 11.564,- Ft-tal (tizenegyezerötszázhatvannégy forinttal) többet mutattak ki az eszközöknél (Vizsgálati Jelentés 3.2 (46) pontja, Számvitel 1.). II.3.2. A megállapítások minősítése A Pénztár fentiekkel megsértette az Öszr. 13. (4) bekezdésében foglaltakat, amely alapján a pénztárnak a mérlegében szereplő összes eszközt e rendeletben, valamint az Öbr.-ben foglaltakra figyelemmel a következő fő csoportokba kell sorolni, és az analitikus nyilvántartásban kimutatni: a) a pénztár működését és kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök; b) a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló (fedezeti célú) eszközök; c) a likviditási fedezetet szolgáló (likviditási célú) eszközök. 4
II.3.3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár az Észrevételekben arra hivatkozott, hogy a könyvvizsgálója által rendelkezésére bocsátott táblázat alapján megvizsgálta az eszköz forrás egyezőséget, és nem talált olyan esetet, ahol az eszközök nem nyújtanak fedezetet a forrásokra. A Pénztár véleménye szerint a fedezeti és működési kötelezettségek közötti eltérés adja a Vizsgálat során kimutatott tartalékok közti eltérés alapját. A Pénztár előadta, hogy a kötelezettségek részletezését tartalmazó táblázatot az Észrevételekhez mellékeli. A Pénztár kifejtette továbbá, hogy a tagoktól levont szja-t tartalmából adódóan fedezeti kötelezettségként kezeli. A Pénztár az Észrevételekben jelezte ugyanakkor, hogy a jövőben nagyobb figyelemmel jár el az alapok közti csoportosítás során. A Pénztár az Észrevételekhez nem mellékelt olyan dokumentumot, amely a Vizsgálati Jelentésben található levezetés módosítását indokolná. A tagdíjköveteléseket és a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát a Felügyelet nem vette figyelembe az egyezőség vizsgálata során, mivel azok olyan jellegű tételek, amelyekhez nem kapcsolódik ténylegesen befolyt bevétel, a Pénztár az észrevételében azonban ezeket is figyelembe vette. A Felügyelet a megállapítását fenntartja. II. 4. A működési tevékenység finanszírozhatóságának vizsgálata II.4.1. A Vizsgálat megállapításai A Pénztár beszámolói valamint a negyedéves adatszolgáltatásai alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Pénztár működési célú bevételei 2008-as évhez viszonyítva jelentősen csökkentek, a működési célú kiadások, ráfordítások viszont 2011. év végéig közel azonos szinten maradtak. (1. számú tábla) ( ) A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a vizsgált időszakban egy kivételtől eltekintve a Pénztár minden évet veszteséggel zárt, és nem rendelkezik hosszabb távra elegendő tartalékokkal. A Pénztár a működés finanszírozhatósága érdekében 2009. évtől ismételten számol el tagdíjbevételt a likviditási alapra, valamint 2011-ben az egyéb likviditási célú tartalék összegéből ( ) Ft-ot ( ) átcsoportosított a tartaléktőkébe. A Felügyelet megvizsgálta a likviditási vészhelyzet elhárítására illetve a működőképesség biztosítására a Pénztár által készített terveket, azonban a Felügyelet álláspontja szerint a tervezett intézkedések nem tekinthetők megfelelőnek, figyelemmel arra, hogy a tervezetben negyedévente ( ) Ft ( ) működési eredményt vettek figyelembe, azonban az elmúlt negyedéveket tekintve ennél nagyobb veszteség várható. A tervezett költség-megtakarítások, amelyekre konkrét intézkedés történt (bérleti díj csökkenés, egy fő létszámcsökkentés az alkalmazotti létszámban) nem mutatnak olyan mértékű költségcsökkentést, amely a likviditási vészhelyzetet maradéktalanul megoldaná. Fentiek alapján a pénztári működés finanszírozási helyzete jelentős kockázatot jelent, figyelemmel arra, hogy a működés több éve veszteséges, a 2012. I-II. negyedévet figyelembe véve várhatóan a 2012. IV. negyedévben a veszteség finanszírozására nincs megfelelő forrás (Vizsgálati Jelentés 3.3 (58) pontja, Likviditás 1.). II.4.2. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár az Észrevételekben arra hivatkozott, hogy eddigi működése során, az első negyedév minden esetben sokkal nagyobb negatívumot mutatott, tekintettel arra, hogy a munkáltatók a korábbi gyakorlat alapján december utolsó napjaiban utalják a tagdíjakat, így az első negyedév folyamán számviteli szempontból 2 (két) havi bevétel áll szemben a 3 (három) havi költséggel, a negyedik negyedév során viszont 4 (négy) havi bevétellel szemben áll a 3 (három) havi költség. A Pénztár kifejtette továbbá, hogy a pénzügyi terveiben, már 2012. évre nem így történt a költségek beállítása, viszont a törvényi változás (27% EHO terheli a munkáltatói hozzájárulást az eddigi SZJA kötelezettségen felül) indokolttá tette, hogy a munkáltató decemberben utaljon a korábbi időszaknak megfelelően. A Pénztár következő 5
tervei a szerint készülnek, hogy negyedévente 3 (három) havi bevétel és 3 (három) havi költség kerül szembeállításra, amely alapján az eddigieknél kisebb mértékű negatív eredménnyel számol a Pénztár. A Pénztár az Észrevételekhez mellékelte a 2012. évi módosított és a 2013. évi pénzügyi terveket, melyek azt hivatottak számszerűsítve bemutatni, hogy az eddigi negatív működési eredmény nem növekszik tovább, valamint optimális esetben némi növekedés van kilátásban. A Pénztár meglátása szerint a tervezett módosításokkal hosszútávon talpon tud maradni. A Felügyelet a módosított pénzügyi tervre vonatkozóan jelzi, hogy az érdemben csak akkor fogadható el, ha a Pénztár közgyűlése meg is szavazza a tagdíjmegosztási arányok módosítását, illetve a költségeket szinten tudják tartani. A Felügyelet a megállapításait fenntartja, Pénztár észrevétele nem módosítja azokat. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 61. (1) bekezdése alapján, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja az Öpt.-ben, a Felügyelet határozatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését ha törvény eltérően nem rendelkezik az Öpt.-ben meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki. A Psztv. 38. (4) bekezdése alapján a Felügyelet felhívására a Pénztár köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni. III. 1. Felszólítás a jogszabályoknak való megfelelésre A Psztv. 7. d) és e) pontjai szerint a Felügyelet feladata a Pénztár működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata, valamint ha törvény eltérően nem rendelkezik eljárás az előbbiek megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása. Az Öpt. 65. (3) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében, az Öpt.-ben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására határidő kitűzésével felszólíthat. A határozat indokolásának II.1-3. pontjában kifejtett megállapítások alapján a határozat rendelkező részének 1-3. pontjában előírt felügyeleti intézkedésről határoztam. Az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül az a) pont alapul vételével tekintettel voltam a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára. Megítélésem szerint a feltárt jogsértések nem hordoznak olyan rendszerbeli kockázatot, amely jelentősen veszélyeztetné a Pénztár biztonságos működését. Ezek alapján a felszólítás alkalmazását elegendőnek láttam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Pénztárat a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértések megvalósításától, továbbá ösztönözzem a jogszabálysértéseket megvalósító körülményei megváltoztatására. Az intézkedés alkalmazásánál mérlegeltem azt a körülményt, hogy a Pénztár taglétszáma alacsony, ezért az önkéntes nyugdíjpénztári piacon csekély súlyú piaci szereplőnek minősül. III. 2. Rendkívüli adatszolgáltatás elrendelése 6
A Psztv. 38. (3) bekezdése alapján a Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. -ban meghatározott szervezetek és személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Az Öpt. 64/C. (1) bekezdés szerint a pénztár a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít. A Psztv. 38. (4) bekezdése értelmében a Pénztár köteles meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani. A Felügyelet kiemelt figyelmet fordít a Pénztárak működési, likviditási helyzetére. A szükséges intézkedéseket elsősorban a működés finanszírozására felhasználható tartalékok alakulása határozza meg, ezért a Felügyelet kiemelten fontosnak tartja, hogy folyamatosan, havonként is információt kapjon azok nagyságáról, összetételéről. A fentiek okán a Pénztár likviditási helyzetének ellenőrzése érdekében az Öpt. 64/C -a alapján eseti adatszolgáltatást rendeltem el, amelynek keretében a Pénztárat a jelen határozat rendelkező részének 4. pontjában rögzített adatok fentiek szerinti szolgáltatására köteleztem. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett időszak 2012. november 1-jén kezdődik. Az adatszolgáltatási kötelezettség az intézkedés visszavonásáig tart. III. 3. Tájékoztatásra kötelezés A rendelkező rész 5. pontjában előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Öpt.-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak feladatait és hatáskörét az Öpt. 24 27. -ai, egyetemleges felelősségüket feladatkörükben kötelezettségeik megszegésével okozott kárért az Öpt. 20. -a rögzíti. * * * A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Ket. 71. -ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdés a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén, a 332. (2a) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdés c) pontja, valamint 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napján jogerős. Budapest, 2012. november 05. Dr. Sáray Éva, a PSZÁF alelnökének felhatalmazásával Dr. Csere Bálint s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója 7