A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS LEFOLYTATÁSA

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-IV-32/2013. számú határozata a Vasutas Egészségpénztárral szemben felügyeleti intézkedés alkalmazásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által a Vasutas Egészségpénztárnál (székhely: 1144 Budapest, Kőszeg u. 26.) (Pénztár) lefolytatott átfogó ellenőrzést követően Dr. Szász Károlynak, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi h a t á r o z a t o t hozom. A Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében az alábbiakra szólítom fel a Pénztárat: 1. A jövőben a tagok azonosítása során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban foglaltaknak maradéktalanul tegyen eleget. 2. a) A tagdíj nem fizetőktől történő hozamlevonás számítására vonatkozó gyakorlatát feleltesse meg a jogszabályi előírásoknak. b) Hozza összhangba az Alapszabálynak a tagdíj nem fizetőktől történő hozamlevonás számítására vonatkozó rendelkezéseit a Hozamfelosztási szabályzattal. A Pénztár az a) és b) pont alatti kötelezést jelen határozat kézhezvételét követő 60 (hatvan) napon belül teljesítse és dokumentumokkal alátámasztva igazolja a Felügyelet felé. 3. Az igazgatótanács elnöke e határozatot az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésén 15 (tizenöt) napon belül, a pénztártagokkal a következő közgyűlésen ismertesse. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s I. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS LEFOLYTATÁSA A Felügyelet a december 14. napján kelt kiértesítő levél szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvénynek (Psztv.) 53. -a és 54. (1) bekezdése alapján a Pénztár működésének átfogó ellenőrzésére, a pénztári tevékenység kockázatainak feltárására hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében átfogó ellenőrzést (Vizsgálat) folytatott le a Pénztárnál. A Vizsgálat részeként a Felügyelet január 22. és 29. napja között helyszíni ellenőrzést tartott a Pénztárnál. A Vizsgálat alá vont időszak január 1. napjától a vizsgálat helyszíni szakaszának lezárásáig terjedt.

2 A Felügyelet korlátozott terjedelmű és mélységű, nem teljes körű vizsgálatot folytatott. A Vizsgálat értékelte a Pénztár által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat és adatokat, az intézmény munkatársaitól és vezetőitől szóban kapott tájékoztatásokat. A Felügyelet a Vizsgálat megállapításait vizsgálati jelentésben (Vizsgálati Jelentés) foglalta össze, amelyet a április 25. napján kelt levél mellékleteként megküldött nyilatkozattételre a Pénztár részére, 20 (húsz) napos határidő tűzésével. A Psztv. 57/A. (4) bekezdése szerint az ellenőrzési eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított 20 (húsz) napon belül írásban észrevételeket tehetnek. A Pénztár a május 16. napján kelt és a Felügyelethez ugyan azon a napon érkezett beadványában tájékoztatta a Felügyeletet a Vizsgálati Jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiről (Észrevételek). A Felügyelet az Észrevételeket áttekintette, kiértékelte és a jelen határozat meghozatala során figyelembe vette. II. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI, A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE, AZ ÉSZREVÉTELEK ÉS EGYÉB NYILATKOZATOK ÉRTÉKELÉSE II. 1. Pénzmosás, terrorizmus finanszírozása kiszűrésének vizsgálata (a Határozat 1. pontja) II A Vizsgálat megállapításai a) A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár Pénzmosási szabályzatának (Pénzmosási szabályzat) VI.3. fejezetének első mondata úgy fogalmaz, hogy a Pénztár az ügyfélátvilágítás során köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. A Pénzmosási szabályzat értelmében nyilatkozatnak tekinthető az is, ha a pénztártag aláírja a belépési nyilatkozatot, mert a vonatkozó jogszabályok alapján nincs lehetőség más nevében való belépésre. A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár szolgáltatás teljesítésekor nem a Pénzmosási szabályzat mellékletét képező Azonosítási adatlapot használja, hanem egy másik fajta Azonosítási adatlapot (Használt adatlap), mely nem tartalmazza a tag állampolgárságára vonatkozó adatot, illetve a tag azon nyilatkozatát, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. (Vizsgálati Jelentés pont, Pénzm. 1.) b) Az elhunyt tag örököseinek történő kifizetéskor (tagi azonosító: XXX, XXX) a jogosultakra vonatkozóan a Használt adatlap kitöltése történik meg. (Vizsgálati Jelentés pont, Pénzm. 2.) c) A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztárnak szeptember 30. napján 624 (hatszázhuszonnégy) fő nem teljes körűen azonosított tagja volt, ebből 11 (tizenegy) tag vett igénybe szolgáltatást. A 11 (tizenegy) tagból 3 (három) tag a szolgáltatás igénybevételekor azonosítva lett, azonban 8 (nyolc) tag (például a XXX, illetve a XXX azonosítójú tagok) a szolgáltatás igénybevételekor sem került azonosításra. A kifizetésekre évet megelőzően került sor. (Vizsgálati Jelentés pont, Pénzm. 3.) II A megállapítások minősítése a) A Pénztár azzal, hogy a Pénztárba belépő tagok esetében nem áll rendelkezésre olyan nyilatkozat, amelyből megállapítható lenne, hogy a tag saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, megsértette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 8. (1) bekezdését, mely szerint az ügyfél-átvilágítás során az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. 2

3 b) Azzal, hogy kilépésekor azonosító adatlap kitöltését nem rendszeresítette a Pénztár, illetve azzal, hogy a kilépési kérelem nem tartalmazza a kilépő tag állampolgárságára vonatkozó információt, a Pénztár megsértette a Pmt. 7. (2) bekezdés ac) pontját, mely szerint a szolgáltató az azonosítás során köteles rögzíteni a természetes személy állampolgárságát. A Pénztár a fenti tényállás megvalósításával megsértette továbbá a Pmt. 8. (1) bekezdését, mely szerint a szolgáltató ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni az üzleti kapcsolat létesítésekor, és ebben az esetben az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. c) Azzal, hogy a Pénztár 8 (nyolc) tagját a szolgáltatás igénybevételekor sem azonosította, megsértette a Pmt. 11. (5) bekezdését, mely szerint az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (Öpt. ) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. II Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése a) A Pénztár a megállapításra érdemi észrevételt nem tett, ugyanakkor jelezte, hogy a megállapításnak való megfelelés érdekében a Pénzmosási szabályzat 2. számú mellékletének módosítására a 2013 júniusában tervezett igazgatótanácsi ülésen kerül sor. A Pénztár jogsértést nem vitatta; a Felügyelet a megállapítását fenntartja. b) A Pénztár észrevételében jelezte, hogy az elhunyt tag örökösével történő elszámolásához szükséges adatlapot kiegészíti a Pmt. 7. (2) bekezdés ac) pontjának megfelelő adattal (állampolgárság) és a 8. (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozattal. A Pénztár érdemben nem cáfolta a megállapításban foglaltakat, így azt a módosítás figyelembe vételével a Felügyelet továbbra is fenntartja. c) A megállapítást a Pénztár tudomásul vette. A Pénztár észrevételében jelezte, hogy a határozat meghozatalakor kéri annak figyelembe vételét, hogy az elmúlt több mint 2 (kettő) évben a Pénztárnál teljes körűen be nem azonosított pénztártag részére szolgáltatás kifizetés nem történt. Mivel a Pénztár nem cáfolta a megállapításban foglaltakat, azt a Felügyelet nem módosítja, hanem továbbra is fenntartja. Azt a tényt, hogy az elmúlt 2 (kettő) évben nem azonosított tag részére a Pénztár nem teljesített kifizetést, a Felügyelet az intézkedés alkalmazása tükrében értékeli. A vizsgálat során átadott dokumentumok a Pénztár észrevételét alátámasztják. II. 2. A tagdíjat nem fizető tagokkal kapcsolatos eljárás vizsgálata (a Határozat 2. pontja) II A Vizsgálat megállapításai a) A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár tagdíjat nem fizető tagjaival szembeni eljárása során az egyéni egészségszámlán már jóváírt hozam terhére érvényesíti a maximálisan levonható összeget, nem pedig a negyedévben felosztott hozam függvényében. (Vizsgálati Jelentés 3.1. pont, Műk.kock. 2. és 3.) b) A Vizsgálat alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Alapszabály VI. fejezet 11. pontja értelmében az e pont szerinti hozamcsökkentés mértékét, alkalmazását a pénztár Hozamelszámolási szabályzata, valamint Tagokkal való elszámolási szabályzata tartalmazzák. A Pénztár tagdíjat nem fizető tagjaival szembeni eljárásáról rendelkező szabályzatainak vizsgálata során a Felügyelet megállapította továbbá, hogy a hatályos (és korábbi) Alapszabály rendelkezésével ellentétben a Pénztár 3

4 Hozamelszámolási szabályzata a tagdíjfizetést elmulasztó tagoktól való levonásról nem rendelkezik. (Vizsgálati Jelentés 3.1. pont, Műk.kock. 4.) II A megállapítások minősítése a) Az Öpt. 2. (3) bekezdés d) pontjában foglaltak értelmében az egyéni számlát a pénztár csak az Öpt-ben, illetve az Öpt. felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg. Az Öpt. 14. (3) bekezdésében foglaltak alapján a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától jogosult az egészségpénztár a tag egyéni egészségszámlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni. Azzal, hogy a Pénztár tagdíjat nem fizető tagjaival szembeni eljárása során az egyéni egészségszámlán már jóváírt hozam terhére nem pedig a negyedévben megállapított, az egyéni egészségszámlán még jóvá nem írt hozam összegének figyelembe vételével állapítja meg a maximálisan levonható összeget, megsértette az Öpt. 2. (3) bekezdés d) pontját, valamint az Öpt. 14. (3) bekezdését. b) A Pénztár azzal, hogy Hozamelszámolási szabályzata a tagdíjfizetést elmulasztó tagoktól való levonásról nem rendelkezik, megsértette az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 21/F. (1) bekezdését, mely szerint a hozamfelosztási szabályzat tartalmazza mindazon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján az időszaki hozamokat a pénztár meghatározza, valamint az egyes alapok és számlák között felosztja, illetve jóváírja. A Pénztár a fenti tényállás megvalósításával megsértette továbbá a saját Alapszabálya VI. fejezetének 11. pontját, mely szerint az e pont szerinti hozamcsökkentés mértékét, alkalmazását a pénztár Hozamelszámolási szabályzata, valamint Tagokkal való elszámolási szabályzata tartalmazzák. II Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése a) A Pénztár észrevételében jelezte, hogy a Felügyelet megállapításában hivatkozott jogszabályhelyekből nem következik, hogy a Pénztár utólagosan, évente egyszer, az éves zárlati munkák keretében ne alkalmazhassa a hozamelvonás elszámolását a tárgyévben jóváírt (és a hozamelvonáskor is rendelkezésre álló) hozam terhére. A Pénztár észrevétele kitér továbbá arra, hogy az Alapszabály az éves tagdíjfizetés lehetőségét is megengedi, ezért a tagdíj-nemfizetés tényét is csak éves szinten lehet megállapítani. A Pénztár ugyanakkor megjegyzi, hogy a Felügyelet álláspontját tudomásul véve a hozamelvonás szabályozását az elvárásoknak megfelelően átalakítja és alkalmazza. A Felügyelet a Pénztár észrevételére válaszul jelezte, hogy az Öpt. hivatkozott szakasza csak a jogszabály által nevesített esetekben teszi lehetővé az egyéni számla megterhelését, mivel az egyéni egészségszámlán már jóváírt hozam esetében ilyen rendelkezést az Öpt. nem tartalmaz, a Pénztár nem jogosult az egyéni számla Pénztári gyakorlat szerinti megterhelésére. b) A Pénztár észrevételében előadta, hogy az Alapszabály VI. fejezet 11. pontja értelmében a hozamcsökkentés mértékét, alkalmazását a Hozamelszámolási szabályzat valamint a Tagokkal való elszámolási szabályzat tartalmazza. Az Alapszabályban leírtak szerint a Pénztár Tagokkal való elszámolási szabályzatában (szabályzat VI. pontja) határozta meg a nem fizető tagokkal szemben alkalmazott jogkövetkezményeket. A Pénztár megjegyezte, hogy a megállapításban foglaltak teljesítése érdekében a Hozamelszámolási szabályzatban is szabályozni fogja a nem fizető tagokkal szemben követendő eljárást. 4

5 A Pénztár észrevételében megerősítette továbbá, hogy a Hozamfelosztási szabályzat nem tartalmazza az Alapszabályának VI. fejezet 11. pontja szerinti hozamcsökkentés szabályait. A fentiek alapján a Felügyelet a megállapítást továbbra is fenntartja. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 7. d) és e) pontjai szerint a Felügyelet feladata többek között a Pénztár működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata, valamint ha törvény eltérően nem rendelkezik eljárás az előbbiek megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása. A Psztv. 61. (1) bekezdése alapján, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a Psztv-ben, az Öpt-ben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a Pénztár működésére vonatkozó egyéb jogszabályban, a Felügyelet határozatában, a Pénztár belső szabályzatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését ha törvény eltérően nem rendelkezik a Psztv. 4. -ában meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki. A Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a Felügyelet az Öpt. 65. (3) bekezdése alapján az ott meghatározott intézkedéseket akár együttesen is alkalmazhatja. A Pmt. rendelkezéseinek a megsértése, illetőleg a Pmt-ben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a Pmt. 35. (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazza. III. 1. Felszólítás a jogszabályoknak való megfelelésre Az Öpt. 65. (3) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet az Öpt-ben és pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására esetleg határidő kitűzésével felszólíthat. A Felügyelet a Pénztárat mint a Pmt. 1. (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatót a Pmt. 35. (1) bekezdés a) pontja alapján felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Pmt. rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, illetve a Pmt. 35. (1) bekezdés d) pontja alapján kötelezi a jogsértés abbahagyására. A jelen határozat indokolásának vonatkozó pontjaiban kifejtett megállapításokra, illetve a határozatban hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel a határozat rendelkező részének 1-2. pontjában előírt felügyeleti intézkedésről határoztam. Az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül tekintettel voltam elsősorban az a), e) és f) pont alapul vételével a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára, a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, illetve a Pénztár együttműködési hajlandóságára. A feltárt jogsértések nem hordoznak olyan rendszerbeli kockázatot, amely jelentősen veszélyeztetné a Pénztár biztonságos működését. Megítélésem szerint a Pénztár jogszabályszerű működésének helyreállításához és a Pénztár tagjai érdekének védelmében szükséges a Pénztár rendelkező rész szerinti, a vonatkozó jogszabályi előírások betartására vonatkozó felszólítása. A felszólítást szükségesnek és elegendőnek tartottam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Pénztár a jövőben tartózkodjon a hasonló típusú jogsértések elkövetésétől, továbbá ösztönözve legyen a jogszabálysértéseket megvalósító körülményei megváltoztatására. III. 2. Tájékoztatásra kötelezés A rendelkező rész 3. pontjában előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az 5

6 igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Öpt-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak feladatait és hatáskörét az Öpt ai, felelősségüket a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért az Öpt a rögzíti. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 71. -ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdés a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén, a 332. (2a) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdés c) pontja, valamint 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napján jogerős. Budapest, július 15. Dr. Gázmár Zoárd, a PSZÁF alelnökének felhatalmazása alapján Dr. Csere Bálint s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója 6