I. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS LEFOLYTATÁSA

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-IV-1121/2012. számú határozata az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral szemben célvizsgálat lezárásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágazatánál (székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1.) (Pénztár) lefolytatott célvizsgálatot követően Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi h a t á r o z a t o t hozom. A Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében az alábbiakra szólítom fel a Pénztárat: 1. A május 31-i visszalépő tagi kifizetés kalkulációja után feldolgozott analitikák miatti eltéréseket tekintse át, és a visszalépő tagokkal rendezze azokat. A Pénztár a kötelezést a jelen határozat kézhezvételét követő 60 (hatvan) napon belül teljesítse és dokumentumokkal alátámasztva igazolja a Felügyelet felé. 2. Rendezze az önellenőrzések utólagos feldolgozása során a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal szemben érvényesített többlet visszaigényléseket. A Pénztár a kötelezést a jelen határozat kézhezvételét követő 60 (hatvan) napon belül teljesítse és dokumentumokkal alátámasztva igazolja a Felügyelet felé. 3. Az igazgatótanács elnöke e határozatot az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésén 15 (tizenöt) napon belül, a pénztártagokkal a következő közgyűlésen ismertesse. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A törvényszék a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s I. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS LEFOLYTATÁSA A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 53. -a és 54. (1) és (4) bekezdése alapján a április 4. napján kelt kiértesítő levél szerint a Pénztár magánpénztári ágazata működésének vizsgálatára hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében célvizsgálatot (Vizsgálat) folytatott le a Pénztárnál. A Vizsgálat célja a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényekből fakadó feladatok ellátásának, továbbá a Pénztár magánpénztári ágazata likviditási helyzetének vizsgálata volt. A Vizsgálat részeként a Felügyelet május 25. és június 27. napja között helyszíni ellenőrzést tartott a Pénztár magánpénztári ágazatánál. A Vizsgálat alá vont időszak a Pénztár magánpénztári ágazata alapításától a helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjáig terjedt. A Vizsgálat a következő területeket fogta át:

2 I. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (TB. rendszer) visszalépett tagok részére a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól (Alap) visszaigényelt tételek ellenőrzése II. A tagi kifizetések költségeinek tagok részére történő elszámolásának vizsgálata III. A Pénztárhoz visszaérkezett visszalépő tagi kifizetésnek az Alap részére történő tovább utalásának vizsgálata IV. Az Alap részére átadott függő tételekből beazonosított, a pénztárban maradó tagokat megillető tagdíjbefizetések és ahhoz kapcsolódó hozamok összege visszaigénylésének, egyéni számlán történő jóváírásának vizsgálata V. Az Alap által jelzett visszaigénylések, egyéb elszámolások alátámasztottságának vizsgálata VI. A Pénztár működési, likviditási helyzetének vizsgálata VII. A tagok részére megküldött egyéni számlaértesítők megküldésének, alátámasztottságának vizsgálata VIII. A visszalépő tagi kifizetések elszámolásával összefüggő panaszügyek vizsgálata IX. A hozamgarantált tőke számításához a más pénztáraknak átadott adatok helyességének vizsgálata X. A TB. rendszerbe visszalépő tagok vagyonának átadását követően kapott osztalékok és egyéb követeléseknek az Alap részére történő átadásának vizsgálata XI. Határozati kötelezések és vizsgálati levélben szereplő javaslatok teljesítésének vizsgálata XII. Végelszámoló pénztáraknál a végelszámolási folyamat jogszabályi megfelelőségének vizsgálata A Felügyelet a Vizsgálat megállapításait a augusztus 8. napján kelt vizsgálati jelentésben (Vizsgálati Jelentés) foglalta össze, és azt ugyanezen a napon nyilatkozattételre megküldte a Pénztár részére, 15 (tizenöt) napos határidő tűzésével. A Psztv. 57. (5) bekezdése szerint az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. A Pénztár a augusztus 29. napján kelt és ugyanezen a napon érkezett beadványában tájékoztatta a Felügyeletet a Vizsgálati Jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiről (Észrevételek). Az Észrevételeket a Felügyelet áttekintette, kiértékelte és a jelen határozat meghozatala során figyelembe vette. A Pénztár magánnyugdíjpénztári ágazata a május 31-i küldöttközgyűlési határozat alapján július 1-jén megkezdte végelszámolását. II. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI, A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE, AZ ÉSZREVÉTELEK ÉS EGYÉB NYILATKOZATOK ÉRTÉKELÉSE II. 1. A hozamgarantált tőkeszámítás vizsgálata II A Vizsgálat megállapításai A Vizsgálat a hozamgarantált tőke számításával kapcsolatban kettőszázhúsz tag bevallási és befizetési adatainak ellenőrzését követően az alábbiakat állapította meg: a) Az XXX TAJ számú tag egyéni számlájára a Pénztár nyilvántartása szerint tagdíj, illetve tagdíj-kiegészítés jogcímén érkeztek befizetések. Mind a pénztártag részére megküldött Kimutatás a reálhozam számításról dokumentumban, mind a Vizsgálat során elvégzett hozamgarantált tőkeszámításban, ,- Ft, azaz Kilencszáznyolcvankettőezeregyszázkilencvenhárom forint összeg szerepel a hozamgarantált tőke összegeként. A Vizsgálat által elvégzett kalkuláció alapján a tag jogosult lett volna ,- Ft, azaz Huszonhétezer-hétszázöt forint összegű hozamgarantált tőke feletti összegre, azonban a Pénztár által átadott dokumentum szerint, amely a tagi kifizetéseket tartalmazza ( pszáf_4_pont_utalási lista_végleges ), csak a tagdíj-kiegészítés került átutalásra a 2

3 pénztártag által választott önkéntes nyugdíjpénztár részére (Vizsgálati Jelentés I.1. [6] pont). b) Az XXX, XXX, XXX TAJ számú tagok esetében eltérés található a Pénztár és a Vizsgálat által elvégzett hozamgarantált tőkeszámítás között. Az eltérés jellemzően csekély összegű, 138,- Ft, azaz Egyszázharmincnyolc forint és 1.106,- Ft, azaz Egyezer-egyszázhat forint közötti volt. Az XXX TAJ számú tag esetében a Vizsgálat megállapította, hogy az egyéni számláján 2001 és 2003 decemberében nem szerepelt jóváírás, ugyanakkor a pénztártagnak megküldött, a hozamgarantált tőkeszámítás alapjául szolgáló Kimutatás a reálhozam számításról dokumentum tartalmazott erre az időszakra vonatkozóan is jóváírt összegeket. A fenti eltérés miatt a hozamgarantált tőke összegének értéke magasabb, ami azt eredményezi, hogy ezen tagok esetében az eredetileg kifizetetthez képest a hozamgarantált tőke feletti összeg alacsonyabb, vagyis ezen pénztártagok irányába a Pénztár túlfizetést teljesített (Vizsgálati Jelentés I.1. [6] pont). II A megállapítások minősítése A Pénztár azzal, hogy a fent felsorolt tagok részére a jogszabály alapján járó összegtől eltérő kifizetést teljesített, megsértette a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (Mpt.) 24. (14) bekezdését, amely szerint a visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy a) a számítás fordulónapjaként május 31-ét, b) május hónapra a KSH által közzétett, áprilisra vonatkozó inflációs rátát kell alkalmazni. II Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár az XXX TAJ számú tagra vonatkozóan tett észrevételt. E szerint az érintett pénztártag vonatkozásában valóban kevesebb hozamgarantált tőke feletti összeg visszaigénylés, illetve tag részére történő kifizetés történt. Az esetet felülvizsgálva megállapították, hogy nevezett átlépő pénztártagra a hozamgarantált tőke feletti összeg kiszámítását követően még feldolgoztak olyan, a hozamgarantált tőke számítását befolyásoló, az átadó pénztártól kapott analitikát, amelyek nem kerültek figyelembevételre a kalkuláció során és emiatt a hozamgarantált tőke összegét magasabb értékkel állapították meg. Így a pénztártag kevesebb összegű kifizetésben részesült. A Felügyeleti jelentésben foglaltak alapján a Pénztár felülvizsgálatot indított. A teljes felülvizsgálat megállapította, hogy 196 (egyszázkilencvenhat) pénztártag esetében fordult elő az, hogy a reálhozam kalkulációt követően a július 18. és július 20. között feldolgozott analitikák miatt a korábbi kalkuláció során kevesebb hozamgarantált tőke feletti összeg került meghatározásra és kifizetésre a tag részére. Ezen tagok esetében a jelzett analitikák feldolgozása következtében magasabb összegű lett a hozamgarantált tőke feletti összeg. A Pénztár megkezdi a rendezést és a kiutalt, valamint az újrakalkulált hozamgarantált tőke feletti összeg különbözetének összegét visszaigényli az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-től (ÁKK). Az ÁKK által visszautalt összeget kifizeti az érintett tagok részére, amennyiben a kifizetendő összeg, figyelembe véve az utalás és a tagi levelezés költségeit is, meghaladja a 200,- Ft-ot, azaz a Kettőszáz forintot. A Pénztár a jogsértést nem vitatta, kizárólag az ennek kiküszöbölése érdekében tervezett intézkedéseiről tájékoztatta a Felügyeletet. A Felügyelet nem fogadja el a Pénztár azon észrevételét, hogy a kifizetéssel kapcsolatosan felmerült költségeket a pénztártagoknak kifizetendő követeléssel szemben érvényesíti, mert az egyes analitikák késedelmes feldolgozása nem a pénztártagok mulasztására vezethető vissza. A fenti okból a Felügyelet a megállapításait fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja azt. II. 2. A függő tételek kezelésének vizsgálata II A Vizsgálat megállapításai 3

4 A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár az önellenőrzések utólagos feldolgozása során a következőképpen járt el: A Pénztár a korábbi bevallást (Alapbevallás) negatív előjellel könyveli (sztornózza), és pozitív előjellel lekönyveli az új önellenőrzést. Az Alapbevallás negatív előjellel végrehajtott könyvelése után a munkáltatói folyószámlára helyezi a Pénztár az így keletkezett, felszabadított virtuális összeget, ami a munkáltatói befizetések beérkezési sorrendjének megfelelően sorban áll. A Pénztár sajátos könyvelési rendszerének működéséből fakadóan az új önellenőrzés lekönyvelését követően keletkezett pozitív bevallás egyenleg automatikusan keresni kezdi a felszabadult befizetési tételeket. Ha a sorba állított munkáltatói befizetések alapján a legrégebbi befizetés (szabad pénz) egy ÁKK-nak visszaadott tétel, akkor automatikusan visszaigénylés indul az ÁKK felé, anélkül, hogy az esetlegesen korábban visszaigényelt összeget a Pénztár az ÁKK részére visszautalná, vagy a felszabadított virtuális összeget figyelembe vette volna a visszaigénylés pontos összegének meghatározása során. A Pénztár ugyanígy jár el, ha az Alapbevallásban és az önellenőrzésben szereplő tagdíj (tagdíj-kiegészítés) összege azonos (a pozitív és negatív előjelű könyveléssel összességében az eltérés 0,- Ft), és az Alapbevallás alapján a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) összege a tag egyéni számláján az ÁKK-tól történt visszaigénylést követően jóváírásra került. A Pénztár által alkalmazott gyakorlat az XXX TAJ számú tag két Alapbevallásának, illetve az azokhoz kapcsolódó önellenőrzések lekönyvelése alapján az alábbiak szerint mutatható be: január hónapra a Pénztárhoz érkezett egy Alapbevallás ,- Ft, azaz Tizennégyezer-hatszázhatvanöt forint tagdíjról, majd az Alapbevallástól eltérő összegben három önellenőrzés érkezett ugyanezen időszakra. Az önellenőrzések egyenként ,- Ft, azaz Tizenkilencezer-hatszázharminckilenc forint összegben a tagdíjra vonatkozóan érkeztek. A három önellenőrzésből az egyik hibás, míg kettő helyes volt. A Pénztár rendszere sorrendben dolgozva először mínuszként írta le az Alapbevallást, lekönyvelte az első, jó önellenőrzést, majd mínuszként írta le az első önellenőrzést és lekönyvelte a második önellenőrzést. Összességében tehát ,- Ft, azaz Tizenkilencezer-hatszázharminckilenc forint tagdíj került a tag részére önellenőrzés alapján jóváírásra. Ezzel egyidejűleg azonban ,- Ft, azaz Tizennégyezer-hatszázhatvanöt forint összeg az Alapbevallás alapján felszabadításra került, így az ÁKK-tól a két összeg közötti különbözet, 4.974,- Ft, azaz Négyezer-kilencszázhetvennégy forint lett volna visszaigényelhető. Ezzel szemben a Pénztár ,- Ft-ot, azaz Harminckilencezer-kettőszázhetvenkilenc forintot igényelt vissza február hónapra érkezett egy Alapbevallás ,- Ft, azaz Tizenháromezernyolcszázharminchét forint tagdíjról, majd ugyanezen időszakra az Alapbevallástól eltérő összegben két önellenőrzés érkezett a tagra két különböző időpontban ,- Ft, azaz Tizenötezer-hétszáznegyvennégy forint tagdíjról. A két önellenőrzésből az egyik hibás volt, a másik helyes. A Pénztár rendszere sorrendben dolgozva először mínuszként írta le az Alapbevallást, amivel felszabadult a ,- Ft, azaz Tizenháromezer-nyolcszázharminchét forint korábban jóváírt tagdíj összege, és lekönyvelte a helyes önellenőrzést. A Pénztár a teljes ,- Ft-ot, azaz Tizenötezer-hétszáznegyvennégy forintot visszaigényelte az ÁKKtól, a különbözet összege 1.907,- Ft, azaz Egyezer-kilencszázhét forint helyett (Vizsgálati Jelentés IV.1. [32-36] pont). II A megállapítások minősítése A fenti eljárásokkal a Pénztár megsértette az Mpt. 24. (12) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket, amelyek szerint a Pénztár ( ) b) a függő tételekből beazonosított, pénztártagot illető tagdíjbefizetések és ahhoz kapcsolódó hozamok összegét havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig igényli vissza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól. 4

5 A Pénztár a fenti jogszabályi rendelkezéstől eltérően a pénztártagokat megillető tagdíjbefizetések összegén túl is igényelt vissza tételeket az ÁKK-tól az önellenőrzések könyvelése során. II Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése A Pénztár az észrevételében kifejtette, hogy az önellenőrzések, helyesbítések január 1- jétől a korábbi időszakhoz képest eltérően működnek. Míg korábban, január 1. előtt a munkáltató az önellenőrzés során csak a különbözetről adott bevallást, addig a központi beszedési rendszerben az önellenőrzés, helyesbítés adatcserét jelent. Ez a pénztári rendszerben két könyvelési lépésben tehető meg. A korábban érkezett és feldolgozott bevallás negatív előjellel könyvelésre kerül, majd ezt követően az újonnan érkezett bevallás (önellenőrzés) kerül feldolgozásra pozitív előjellel, vagyis két bevallásként, független a bevallásban szereplő összegektől. A negatív könyvelés virtuális pénzt helyez a munkáltatói folyószámlára a könyvelés napjával, míg a pozitív könyvelés a bevallás beérkezésének dátumával szintén a folyószámlára kerül várakozó tételként. Tekintettel arra, hogy a Pénztárnak a visszaigénylés miatt az ÁKK-nak átadott munkáltatói függő tételeket is nyomon kell követnie, az ÁKK-nak átadott munkáltatói függő számla és a Pénztárnál lévő függő számla időrendi sorrendben áll és egy munkáltatói folyószámlának minősül. Ezt támasztja alá, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) 53. (1) bekezdése szerint a befizetéseket az esedékesség sorrendjében kell kiegyenlíteni. A fentiekből kifolyólag tehát a pozitív bevallás kiegyenlítése az ÁKK-tól történő visszakéréssel valósult meg, ha időrendben az a legkorábbi felosztásra kerülő pénz a munkáltató folyószámláján. A fentiek alapján véleményük szerint a Pénztár helyesen járt el. A Pénztár álláspontja szerint a Felügyelet által hivatkozott Mpt. 24. (12) bekezdése nem rendelkezik az önellenőrzés feldolgozásának módjáról, a technikai végrehajtásról, ezért kérték figyelembe venni azt, hogy a Pénztár jogszabálysértést nem követett el. A Pénztár megvizsgálta a Felügyelet által kifogásolt önellenőrzéseket. Mindössze negyvennyolc tételt (nyolc pénztártagot) érintően került sor ilyen önellenőrzés feldolgozás. Az így keletkezett munkáltatói függő egyenleget a Pénztár a végelszámolás befejezésével átadja az ÁKK-nak. A Pénztár érvelése szerint a pozitív bevallás kiegyenlítése az ÁKK-tól történő visszakéréssel valósult meg. Ennek megfelelően azonban a negatív bevallás(ok) (az Alapbevallás, önellenőrzés sztornózása) könyvelése során a Pénztárnak a felszabadult összeget vissza kellett volna utalnia az ÁKK részére, így lenne biztosítható, hogy ne keletkezzen újabb függő tétel a foglalkoztatói számlán. A Pénztár észrevételében jelezte továbbá, hogy az eljárásra nincs jogszabályi előírás, a felügyeleti megállapítás alátámasztása a megjelölt jogszabályhellyel nem megalapozott. A Felügyelet ezt az érvelést nem fogadja el, mivel az Mpt. idézett 24. (12) bekezdés b) pontja egyértelműen azt tartalmazza, hogy a pénztár a függő tételekből beazonosított, pénztártagot illető tagdíjbefizetések és ahhoz kapcsolódó hozamok összegét igényelheti vissza az Alaptól, minden ezen túli visszaigényléssel a Pénztár megsérti a fenti jogszabályt. Az ismételt visszaigénylés a Pénztár könyvelési módszerére vezethető vissza, mely nem képes megfelelően kezelni a Tb rendszerbe visszalépésből, illetve ezzel összefüggő visszaigénylésekből fakadó sajátosságokat. A Pénztár az észrevételében közli, hogy a keletkezett munkáltatói függő egyenleget a végelszámolás befejezésével át fogja adni az ÁKK-nak. Ezzel a Pénztár maga is elismeri, hogy az általa alkalmazott módszer alapján visszautalási kötelezettsége keletkezett az ÁKKval szemben. 5

6 A fent kifejtettekre tekintettel jelen esetben irreleváns a Tbj ára történő hivatkozás, mely a foglalkoztató által befizetett tagdíj elszámolására vonatkozóan állapít meg egy sorrendet. E jogszabályhely alkalmazása ugyanis nem vezethet többlet tételek visszaigényléséhez. A Felügyelet a Pénztár korrekcióra irányuló szándékát pozitívan értékeli, de ez a jogsértés tényét nem teszi semmissé. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 61. (1) bekezdése alapján, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja az Mpt-ben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Felügyelet határozatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését ha törvény eltérően nem rendelkezik az Mpt-ben meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki. A Psztv. 38. (4) bekezdése alapján a Felügyelet felhívására a Pénztár köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni. III.1. Felszólítás a jogszabályoknak való megfelelésre Az Mpt (1) bekezdés a) pontja szerint a Felügyelet a Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében felszólíthatja a Pénztárat esetleges határidő kitűzésével a jogszabályi feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására. A határozat indokolásának II.1-2. pontjában kifejtett megállapítások alapján a határozat rendelkező részének 1-2. pontjában előírt felügyeleti intézkedésről határoztam. Az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül az a) pont alapul vételével tekintettel voltam a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára. Megítélésem szerint a feltárt jogsértések nem hordoznak olyan rendszerbeli kockázatot, amely jelentősen veszélyeztetné a Pénztár biztonságos működését. Ezek alapján a felszólítás alkalmazását elegendőnek láttam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Pénztárat a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértések megvalósításától, továbbá ösztönözzem a jogszabálysértéseket megvalósító körülményei megváltoztatására. III.2. Tájékoztatásra kötelezés Jelen határozat rendelkező részének 3. pontjában előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Mpt.-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság feladatait és hatáskörét egyrészt az Mpt ai rögzítik. Másfelől az Mpt a alapján az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait egyetemleges felelősség terheli a feladatkörükbe tartozó kötelezettségük megszegése tekintetében. * * * 6

7 A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a Psztv. 7. d) és e) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 71. -ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdés f) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdés a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén, a 332. (2a) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdés c) pontja, valamint 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napján jogerős. Budapest, október 11. Dr. Sáray Éva s. k., a PSZÁF alelnöke 7