h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének EN-IV-50059/2011. számú határozata a Pannónia Nyugdíjpénztár részére kiegészítő vállalkozási tevékenység engedélyezéséről A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) a Pannónia Nyugdíjpénztár (székhely: 1072 Budapest, Nyár u. 12.) (Pénztár) által benyújtott kérelem és Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom. h a t á r o z a t o t 1. Engedélyezem, hogy a Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánnyugdíjpénztárak részére a gazdálkodás nyilvántartását, ezen belül az alábbi tevékenységeket végezze: - gazdálkodás nyilvántartásának vezetése, szolgáltatások teljes körű ügyintézése, ideértve a pénztári befektetések a befektetések tárgyát képező eszközök megőrzésére nem kiterjedő nyilvántartását is; - szofverfejlesztés és karbantartás tevékenységek kizárólag a pénztári gazdálkodás nyilvántartása céljából és e körre korlátozottan; - könyvelés, analitikus nyilvántartások vezetése, a Felügyelet részére nyújtandó adatszolgáltatások teljesítése; - pénztári szabályzatok készítése és aktualizálása, e körben tanácsadás és elemzés ideértve a pénztári befektetésekkel kapcsolatos tanácsadást és elemzést is a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény 5. (1) bekezdésének e) pontjában és 5. (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenységek kivételével; - ügyfélszolgálat működtetése; - levelezési, irattározási, archiválási és postai ügyintézés. 2. A Pénztár kérelmét az 1. pontban meghatározottakon túlmenő részében, a tevékenységeknek a pénztárakon kívüli, egyéb gazdálkodó szervezetek számára történő végzése valamint a TEÁOR számok szerinti engedélyezés tekintetében elutasítom. A Pénztár köteles kiegészítő vállalkozási tevékenységét részben vagy egészben megszüntetni, vagy jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásba kihelyezni, amennyiben a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételei az adóévben meghaladják a pénztár összes bevételének 20 százalékát. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének

2 kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s I. A PÉNZTÁR ÁLTAL BENYÚJTOTT KÉRELEM ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS A Pénztár január 10-én az önkéntes ágazata által végezni kívánt kiegészítő vállalkozási tevékenység végzése iránti engedély kérelmet nyújtott be a Felügyelethez. A kérelem a rendelkező rész 1. pontjában meghatározott tevékenységek végzésének engedélyezésére irányult. Mivel a kérelem és a hozzá csatolt mellékletek nem tartalmaztak minden szükséges információt, a Felügyelet február 10-én, május 17-én hiánypótlási felhívást, továbbá szeptember 6-án kiegészítési felhívást bocsátott ki. A Pénztár március 22-i hiánypótlásában a január 10-én beérkezett kérelméhez képest eltérően jelölte meg azt a személyi kört, amely számára a végezni kívánt tevékenységek útján szolgáltatásokat kíván nyújtani. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak (önkéntes pénztárak) helyett, a személyi kört bővítve közelebbről meg nem nevezett és körül nem írt módon külső gazdálkodó szervezetek, elsősorban nyugdíjpénztárak számára történő szolgáltatásnyújtás engedélyezését kérelmezte július 11-én érkezett levelében a Pénztár úgy nyilatkozott, hogy nem csak pénztárak, hanem gazdasági társaságok részére is kívánja nyújtani az engedély kérelemben meghatározott szolgáltatásokat. A Pénztár szeptember 27-én érkezett kérelem kiegészítésében az ügyfélszolgálati tevékenységgel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem tudja nevesíteni, hogy mely szervezetek részére fog ügyfélszolgálat működtetésére vonatkozó szolgáltatást nyújtani. A Pénztár kérelmében a végezni kívánt tevékenységeket a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló TEÁOR 2008 szerinti kódok alá is besorolta, ám az egyes kérelmezett tevékenységeket nem feleltette meg konkrétan az egyes TEÁOR számoknak és megnevezéseknek. A Pénztár szeptember 27-én érkezett kérelem kiegészítésében megerősítette arra irányuló kérelmét, hogy a Felügyelet az általa megjelölt TEÁOR számok szerint engedélyezze számára a végezni kívánt tevékenységeket. II. IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (Öpt.) 2. (4) bekezdés d) pontja szerint a kiegészítő vállalkozási tevékenység a pénztár szervezetében folytatott mindazon gazdálkodási tevékenység, amelyet az alaptevékenységként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, a pénztár szolgáltatási kötelezettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújt. Az Öpt. 31. (1) bekezdése értelmében a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet kizárólag a Felügyelet engedélyével folytathat. Az Öpt. 31. (3) bekezdése alapján a kiegészítő vállalkozási tevékenység engedélyezési rendjét a Felügyelet állapítja meg. Az Öpt. 31. (4) bekezdése kimondja, hogy a pénztár köteles kiegészítő vállalkozási tevékenységét részben vagy egészben megszüntetni, vagy jogi személyiséggel rendelkező 2

3 vállalkozásba kihelyezni, amennyiben a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételei az adóévben meghaladják a pénztár összes bevételének 20 százalékát. III. A FELÜGYELET DÖNTÉSE A Felügyelet a kérelem elbírálása során azt vizsgálta, hogy a kérelmezett tevékenységek megfelelnek-e a kiegészítő vállalkozási tevékenység Öpt. 2. (4) bekezdésében meghatározott fogalmának és a pénztártevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak, továbbá, hogy a tevékenységek engedélyezése nem veszélyezteti-e a Pénztár kötelezettségeinek teljesítését és a pénztártagok érdekeinek védelmét. Az eljárás során megállapítottam, hogy a más önkéntes pénztárak és magánnyugdíjpénztárak részére végezni kívánt gazdálkodás nyilvántartása tevékenység a Pénztár kérelmében és az ahhoz hiánypótlás és kérelem kiegészítés keretében csatolt iratokban meghatározott tartalommal az Öpt. 2. (4) bekezdése szerinti kiegészítő vállalkozási tevékenységnek minősül. A kérelmezett kiegészítő vállalkozási tevékenység végzését a pénztártevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályok nem zárják ki. Az eljárás során nem merült fel olyan körülmény, amely szerint a kiegészítő vállalkozási tevékenység veszélyeztetné a Pénztár kötelezettségeinek teljesítését és a pénztártagok érdekeinek védelmét, figyelembe véve egyrészt, hogy a Pénztár a saját meglévő és fejlesztés alatt álló nyilvántartási kapacitásait kívánja felhasználni, másrészt, hogy az Öpt. 31. (4) bekezdése bevételi korlátot szab az önkéntes pénztárak által végzett kiegészítő vállalkozási tevékenységnek. A fentiek mérlegelése alapján a rendelkező rész 1. pontjában foglaltak szerint határoztam és a kiegészítő vállalkozási tevékenység végzését engedélyeztem a Pénztárnak. A Pénztár kérelme kiterjedt a pénztári szabályzatok készítése és aktualizálása tevékenység más pénztár számára történő végzésére is, s e körben tanácsadást és elemzést is kíván folytatni. A választható portfoliós rendszert működtető önkéntes nyugdíjpénztárak és magánnyugdíjpénztárak egyéb szabályzataik mellett választható portfoliós rendszer működésére vonatkozó szabályzatot valamint befektetési politikát kötelesek készíteni. A választható portfoliós rendszer szabályzata és a befektetési politika elkészítése és aktualizálása során végzett tanácsadás és elemzés a pénztári befektetésekkel kapcsolatos tanácsadást és elemzést is magába foglalhat. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 5. (1) bekezdésének e) pontja alapján a befektetési tanácsadás befektetési szolgáltatási tevékenységnek, az 5. (2) bekezdésének f) pontja szerint továbbá a befektetési elemzés kiegészítő szolgáltatásnak minősül. A befektetési elemzés fogalmát a Bszt. 4. (2) bekezdésének 8. pontja tartalmazza, mely szerint az pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást. A tőkepiacról szóló CXX. törvény (Tpt.) 5. (1) bekezdésének 9. pontja alapján a befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, 3

4 befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé. A befektetési tanácsadás a Bszt. 4. (2) bekezdésének 9. pontja értelmében pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. A Pénztár a gazdálkodás nyilvántartása körében befektetések nyilvántartása tevékenység végzését is kérelmezte. A Bszt. 5. (2) bekezdésének a) pontja szerint a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása tevékenység kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül. A Bszt. 7. (1) bekezdése kimondja, hogy Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. A Bszt. 8. (1) bekezdése alapján befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével végezhető, illetve nyújtható. A Bszt. 8. (4) bekezdése szerint kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti elszámolóház vagy központi értéktár befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető. A Bszt. 2. -ának e) pontja kimondja, hogy e törvény hatálya nem terjed ki arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban. A Bszt. és a Tpt. fenti szakaszai alapján önkéntes pénztár nem szerezhet befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére szóló engedélyt. Erre tekintettel a Pénztár által a választható portfoliós rendszer szabályzata és a befektetési politika elkészítése és aktualizálása során végzett tanácsadás és elemzés tevékenység nem terjedhet ki a Bszt. szerinti befektetési elemzés és befektetési tanácsadás, valamint a Tpt. szerinti befektetési ajánlás tevékenységekre, továbbá a befektetések nyilvántartása nem járhat együtt a befektetések tárgyát képező eszközök őrzésével, ezért a rendelkező részben ennek megfelelő korlátozással engedélyeztem a kérelmezett tevékenységeket. A Pénztár kérelmének azon részét, amely a kérelmezett tevékenységeknek a más önkéntes pénztárak és magánnyugdíjpénztárak körén kívül egy pontosan meg nem határozott közelebbről, név szerint meg nem nevezett vagy a végzett tevékenység által körül nem írt személyi kör számára történő végzésére irányul, a rendelkező rész 2. pontjában elutasítottam. A pénztárak által a Felügyelet engedélyével végezhető kiegészítő vállalkozási tevékenység Öpt. 2. (4) bekezdés d) pontjában meghatározott definíciója szerinti a kiegészítő vállalkozásként végzett tevékenységnek a pénztár alaptevékenységeként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kell kapcsolódnia és arra vissza kell hatnia, s ez a feltétel kizárólag a pénztártagok, a pénztárak és a pénztári szolgáltatást ténylegesen nyújtó személyek (egészségpénztári szolgáltatók) esetében valósulhat meg. A személyi, tárgyi feltételeknek, illetve eszközöknek a pénztári alaptevékenység végzése során fennmaradó szabad kapacitásait a Pénztár felhasználhatja kiegészítő vállalkozási tevékenység végzéséhez, ám egy be nem határolt kör, azaz bárki számára történő tevékenység 4

5 végzés a kapacitások kifejezetten e célból, vagyis a kiegészítő vállalkozási tevékenység végzése céljából történő bővítését is igényelheti, ami nem áll összhangban az Öpt. 3. (2) bekezdésében meghatározott zárt gazdálkodás és (8) bekezdése szerinti non-profit (nem haszonelvű) gazdálkodás alapelvével. Az ilyen széles kör számára végzett tevékenység továbbá nem felelne meg a kiegészítő vállalkozási tevékenység Öpt. 2. (4) bekezdés d) pontjában meghatározott fogalmának sem, mert a tevékenységnek a pénztár alaptevékenységeként megjelölt szolgáltatások szervezésére és nyújtására történő visszahatása nem lenne kimutatható. Abban az esetben ugyanis, ha a kérelemben megjelölt tevékenységek keretében nyújtott szolgáltatásokat nem másik pénztár veszi igénybe, a szolgáltatások egy része így például a pénztári szabályzatok készítése és aktualizálása nem értelmezhető, a szolgáltatások másik része pedig elveszti a Pénztár alaptevékenységeként megjelölt szolgáltatásokhoz kapcsolódó jellegét. A tevékenységeket a Felügyelet a tényleges tartalmuk és nem statisztikai besorolásuk szerint engedélyezi. A TEÁOR kódok alatti tevékenység megnevezések statisztikai célú gyűjtő fogalmak, melyek nagy része nem kötődik kizárólagosan meghatározott alanyi körhöz, nincs közvetlen kapcsolat a tevékenységet végző személyek minősége, esetleges speciális ágazati törvény hatálya alá tartozása és a fogalmak által fedett tevékenységek között, ebből következően az egyes TEÁOR számok alatt sok esetben tágabb körű tevékenységfogalom található, mint amelyet a tevékenység végzője jogszabályok szerint végezhet. Tekintettel arra, hogy a Pénztár az általa kérelmezett tevékenységeket nem feleltette meg konkrétan az általa kérelmezett TEÁOR számokkal jelölt tevékenységeknek, az engedélyt a TEÁOR számok megjelölése nélkül adtam meg. Jelen engedély nem mentesíti a Pénztárat az alól, hogy az engedélyezett kiegészítő vállalkozási tevékenység gyakorlásához esetlegesen szükséges egyéb hatósági engedélyeket beszerezze, nyilvántartásba vételi, bejelentési, vagy egyéb kötelezettségének eleget tegyen. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 7. a) és d) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 71. -ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, december 5. Dr. Sáray Éva s. k., a PSZÁF alelnöke 5