Gyakorló feladatok I.

Hasonló dokumentumok
Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

1. Határozzuk meg, hogy mikor egyenlő egymással a következő két mátrix: ; B = 8 7 2, 5 1. Számítsuk ki az A + B, A B, 3A, B mátrixokat!

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

A gyakorlatok anyaga

Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták

Mátrixok 2017 Mátrixok

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

1. zárthelyi,

Matematika (mesterképzés)

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I márc.11. A csoport

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: június 8.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

VEKTOROK. 1. B Legyen a( 3; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(3; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(30; 10; 30)]

2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Az egyenes és a sík analitikus geometriája

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

= Y y 0. = Z z 0. u 1. = Z z 1 z 2 z 1. = Y y 1 y 2 y 1

λ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0

YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Matematika A1a Analízis

Lineáris algebra Gyakorló feladatok

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

Koordináta-geometria feladatok (középszint)

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 29.

Lineáris algebra. Közgazdász szakos hallgatóknak a Matematika A2a Vektorfüggvények tantárgyhoz tavaszi félév

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió.

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga

Bevezetés az algebrába 1

O ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 ) B ( 4, 3, 0 ) C ( 0, 3, 0 ) D ( 4, 0, 5 ) E ( 4, 3, 5 ) F ( 0, 3, 5 ) G ( 0, 0, 5 )

Gyakorló feladatok I.

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

Lineáris algebra. (közgazdászoknak)

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Valasek Gábor

Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás

Gyakorlo feladatok a szobeli vizsgahoz

Szili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÁSELMÉLETBE 1

Koordináta-geometria feladatok (emelt szint)

MA1143v A. csoport Név: december 4. Gyak.vez:. Gyak. kódja: Neptun kód:.

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 5. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok)

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12.

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

Koordináta-geometria II.

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

Gyakorló feladatok. Agbeko Kwami Nutefe és Nagy Noémi

Analitikus térgeometria

Meghirdetés féléve 2 Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 2+0

3. Lineáris differenciálegyenletek

I. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

Készítette: Fegyverneki Sándor

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.

1. feladatsor Komplex számok

FELVÉTELI VIZSGA, július 17.

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

10. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 10. előadás Sajátérték, Kvadaratikus alak

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Paraméter

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Lineáris egyenletrendszerek

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5

Lineáris algebra mérnököknek

Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar. Vektorok. Fodor János

Lineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )

Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )

Átírás:

Gyakorló feladatok I. a Matematika Aa Vektorüggvények tárgyhoz (D D5 kurzusok) Összeállította: Szili László Ajánlott irodalmak:. G.B. Thomas, M.D. Weir, J. Hass, F.R. Giordano: Thomas-féle KALKULUS I., TYPOTEX Kiadó, Budapest, 6. (Erre a könyvre így fogunk hivatkozni: Thomas ). Sydsæter Hammond: Matematika közgazdászoknak, Aula Kiadó, 998. (Erre a könyvre így fogunk hivatkozni: S H ). február

. Imroprius integrálok (Thomas. kötet: 77 94. oldal) (Sydsaeter-Hammond: 339 35. oldal) F. Az előző félévi előadások alapján ismételje át az első típusú és a második típusú improprius integrálokat. Számítsa ki az alábbi integrálokat: x α dx, + x α dx, + + x dx, x dx, x dx, x dx, 3 (x ) 3 dx. F. Számítsa ki az alábbi integrálokat: (a) (c) + 3 + x x dx, e x sin x dx, (b) (d) + + x + 3 (x )(x + ) dx, xe x dx, (e) + + e x dx, (f) Az (f) feladatban λ > adott valós paraméter. ( x λ) λe λx dx F3. Döntse el, hogy az alábbi improprius integrálok közül melyek konvergensek. Konvergencia esetén számolja ki az integrál értékét. (a) (c) (e) (g) xe x dx, (b) ln x x dx, (d) ln x, dx, ln x x dx, ln x + x dx, (f) e x cos x dx, dx, (h) (x + )(x + ) x (x + ) dx.

F4. Az összehasonlító kritérium felhasználásával mutassa meg, hogy az alábbi improprius integrálok konvergensek: (a) cos x x dx, F5. Mutassa meg, hogy 3 (b) sin x x dx. ( ) + dx = 4 5. x + 3 x b x F6. Mutassa meg, hogy a lim dx határérték létezik és véges, de a b + b +x improprius integrál divergens. x + x dx (Emlékeztetőül: a f(x)dx improprius integrált akkor mondjuk konvergensnek, ha a f(x)dx és f(x)dx improprius integrálok mindegyike konvergens, és ebben az esetben f(x)dx := f(x)dx + f(x)dx.) F7. A valószínűségszámításban a λ > paraméterű exponenciális eloszlás sűrűségfüggvénye így van definiálva: f λ (x) := λe λx (x [, + )). Néhány λ > paraméter esetén szemléltesse az f λ függvényt, és mutassa meg, hogy az f grafikonja alatti terület a [, + ) intervallumon minden λ > esetén -gyel egyenlő, azaz f λ (x)dx = minden λ > számra. F8. Legyen f λ (x) := λe λx (x [, + ), λ > ). Bizonyítsa be, hogy minden λ > paraméter esetén (a) xf λ (x) dx = λ (ez a szám az exponenciális eloszlás várható értéke); (b) (x /λ) f λ (x) dx = λ (ez a szám az exponenciális eloszlás szórásnégyzete). 3

F9. Milyen a, b R esetén lesz f(x)dx =, ha (a) f(x) := xe ax (x R); { e a bx, ha x [, + ) (b) f(x) :=, ha x (, ). F. Mutassa meg, hogy xe ax = minden a (, + ) paraméterre. F. Az f(x) := e x (x R) függvényt Gauss-féle haranggörbének szokás nevezni. Szemléltesse a függvény grafikonját. Az összehasonlító kritérium felhasználásával mutassa meg, hogy a e x / dx improprius integrál konvergens. Jegyezze meg, hogy Tekintse a Φ(x) := π x e x dx = π. () e t dt (x R) függvényt. Mi a szemléletes jelentése a Φ(x) számnak? Vizsgálja meg a Φ függvény tulajdonságait, és ábrázolja a grafikonját. Megjegyzések. o A statisztikában és a valószínűségszámításban fontos szerepet játszik az f és a Φ függvény. A szokásos elnevezések: Az f függvény az ún. standard normális eloszlás sűrűségfüggvénye. A Φ(x) (x R) függvényt (ennek jelölésére gyakran az erf (x) (x R) szimbólumot is használják) a standard normális eloszlás eloszlásfüggvényének, vagy valószínűségintegrálnak, illetve Gauss-féle hibaintegrálnak szokás nevezni. o Számos statisztikai problémánál fontos ismerni a Φ(x) (x R) értékeket. Az e x dx integrált azonban nem lehet elemi függvényekkel kifejezni, ezért a pontos értékek meghatározására nincs lehetőségünk. Közelítő (numerikus) értékeit táblázatokban szokás megadni. Egy ilyen táblázatot az utolsó oldalon láthatnak. F. Legyen µ tetszőleges valós és σ pozitív valós paraméter, és tekintse az f(x) := σ (x µ) π e σ (x R), függvényt. Mutassa meg, hogy 4

(a) (b) (c) + + + f(x)dx = ; xf(x)dx = µ; (x µ) f(x)dx = σ. Útm. Az (a) feladatnál használja az u = (x µ)/ σ helyettesítést és az () képletet, a (b)-nél pedig az F9. faladat eredményét. Megjegyzések. o A valószínűségszámításban az (a), illetve a (b) feladat eredményét röviden úgy fejezik ki, hogy az f sűrűségfüggvényű eloszlás várható értéke, illetve szórása µ, illetve σ. Ezért szokás az f függvényt a µ várható értékű és a σ szórású normális eloszlás sűrűségfüggvényének nevezni. o Érdekességképpen megjegyezzük még azt, hogy a fenti f függvénynek a harang alakú grafikonját, Carl Friedrich Gauss (777 855) arcképét, valamint Göttingen történelmi épületeit láthatjuk az 99-ben kiadott német márkás bankjegyen: 5

. Műveletek vektorokkal. Koordinátageometriai alkalmazások Műveletek vektorokkal Skaláris szorzat Thomas, 3. kötet. fejezet F3. Számítsa ki az a = (3,, ) és b = (,, 3) vektorok skaláris szorzatát. F4. Határozza meg λ értékét úgy, hogy az a = (3,, ) és a b = (, 5, λ) vektorok merőlegesek legyenek. F5. Határozza meg az a = (,, ) és a b = (,, ) vektorok szögét. F6. Számítsa ki az A = (, 5, ), B = (6, 3, 5), C = (6, 4, 9) csúcspontú háromszög szögeit. F7. Bontsa fel a v = (3,, 5) vektort az a = (4,, 3) vektorral párhuzamos és arra merőleges komponensek összegére. F8. Tükrözze az v = (, 6, ) vektort az a = (,, ) vektorra. Határozza meg a tükörkép vektor koordinátáit. Vektoriális szorzat F9. Számítsa ki az a = (,, 3) és b = (, 4, 7) vektorok vektoriális szorzatát. F. Határozza meg az ABC háromszög területét, ha A(,, ), B(,, ) és C(,, ). Vegyesszorzat F. Határozza meg az a = (,, 5), b = (,, 4) és c = (,, 3) vektorok abc, cba és cab vegyesszorzatait. F. Számítsa ki az a = (,, 3), b = (,, ) és c = (,, ) vektorok által kifeszített paralelepipedon térfogatát. F3. Bizonyítsa be, hogy az A = (4,, ), B = (3,, ), C = (4,, ) és D = (7,, 6) pontok egy síkon fekszenek. 6

Koordinátageometriai alkalmazások F4. Írja fel a P (,, 4) ponton átmenő n = (,, 3) normálvektorú sík egyenletét. F5. Írja fel az A(,, ), B(4,, ), C(,, 3) pontokon átmenő sík egyenletét. Számítsa ki a P (,, 3) pont távolságát a fenti síktól. Írja fel a P ponton átmenő, a fenti síkra merőleges egyenes egyenletét. Keresse meg a P pontnak a fenti síkra való merőleges P vetületének a koordinátáit. F6. Mutassa meg, hogy az x y+z = és a x 4y+z = síkok párhuzamosak, és határozza meg a két sík távolságát. F7. Írja fel az A(4,, 3) és a B(,, 5) pontokon átmenő egyenes vektoregyenletét, paraméteres egyenletrendszerét és egy egyenletrendszerét. F8. Keresse meg az x y + 4z = és az x + y z = 5 síkok metszésvonalának az egyenletét. F9. Határozza meg a P (,, 8) ponton átmenő és az x + = y = 3 z 3 egyenletű egyenesre merőleges síknak az egyenessel való döfésponját. F3. Számítsa ki a P (5,, 4) pont távolságát az x = t, y = 3t, z = 3t + 4 (t R) egyenletű egyenestől. sík egyenletét. Írja fel a P ponton átmenő és az adott egyenesre illeszkedő F3. Mutassa meg, hogy az x 3 = y + 4 = z 3 4 és x + 4 = y = z + 5 8 egyenletű egyenesek párhuzamosak. Határozza meg a távolságukat. két egyenesre illeszkedő sík egyenletét. Írja fel a 7

3. Lineárisan összefüggő és független vektorrendszerek. Alterek F3. Döntse el, hogy a következő R 3 -beli vektorok lineárisan függetlenek-e vagy nem: (a) 3,, ; (b),, ; 3 3 3 4 F33. Tegyük fel, hogy az R 6 tér b, b, b 3, b 4, b 5 és b 6 vektorai lineárisan függetlenek. Döntse el, hogy az alábbi vektorrendszerek lineárisan függetlenek vagy összefüggők: (a) b b, b 3 b, b 4 b 3, b 5 b 4, b 6 b 5, b ; (b) b b, b 3 b, b 4 b 3, b 5 b 4, b 6 b 5, b b 6. F34. Határozza meg a síkvektorok terének (azaz R -nek) az összes alterét. F35. Tekintsük az R 3 tér a := (, 3, 4 ), b := (, 7, ), c := (,, ) vektorait. Döntse el, hogy az x := ( 3,, ) vektor benne van-e a vektorok által generált az a, b, c szimbólummal jelölt altérben. F36. Igazolja, hogy az R 4 tér M := { (x, x, x 3, x 4 ) R 4 x + 3x = 5x 3 x 4 } részhalmaza egy altér R 4 -ben. Hány dimenziós ez az altér? Adja meg egy bázisát. Műveletek mátrixokkal 4. Mátrixok F37. Végezze el a következő szorzásokat: [ ] 7 x x, y, z 6 y. 5 z 8

F38. Számítsa ki az AB mátrixot, ha 3 4 A = 5 3 5, B = 4 3. 4 3 3 4 F39. Egy kereskedelmi cég n féle terméket forgalmaz m boltjában. Az A mátrix a ij eleme jelentse a j-edik termék i-edik boltban egy hónap alatt forgalmazott mennyiségét. A p vektor p i komponense jelölje az i-edik termék egyszégárát. Az A mátrix, az p vektor, az e i (a kanonikus bázisvektor), valamint az (az az oszlopvektor, amelynek minden koordinátája ) vektorok segítségével írja fel: (a) az r-edik boltban a q-adik áruból eladott mennyiséget; (b) az r-edik bolt bevételét termékenként; (c) a q-adik termék eladásából származó bevételt; (d) az egy hónap alatt eladott termékmennyiséget termékenként; (e) a havi összbevételt. F4. Határozza meg mindazon B mátrixokat, amelyek az [ ] A = 3 mátrixszal felcserélhetők. Determinánsok F4. Az elemi tulajdonságok alkalmazásával számítsuk ki az alábbi mátrixok determinánsát: 4 9 6 a b + c (a) b a + c, (i) 4 9 6 5 9 6 5 36. c a + b 6 5 36 49 F4. Legyen A =. Számítsa ki az A T A mátrixot és ennek a determinánsát. 9

Mátrix és vektorrendszer rangja F43. Határozza meg az alábbi mátrix rangját: 4. 3 6 3 F44. Az a és b paraméterek mely értékei mellett lesz az alábbi mátrix rangja 4: 3 7 5 3 a 5 3 3. b F45. Határozza meg az 3 a :=, a :=, a 3 :=, a 4 := 3 6 vektorok által generált altér dimenzióját, és adja meg az altér egy bázisát. Négyzetes mátrix inverze [ ] a b F46. Mutassa meg (és jegyezze meg), hogy a másodrendű A = c d akkor és csak akkor invertálható, ha det A = ad bc, és ekkor A = [ ] d b. det A c a mátrix F47. Milyen λ valós paraméterek esetén invertálható az alábbi mátrix: 5 9 3 5? 3 9 λ Írja fel ebben az esetben a mátrix inverzeit is. (Sortranszformációs módszerrel dolgozzon!) F48. Legyen A := 3 3 4 8 4 3 7 x. 4 8 y

Az x, y valós paraméterek mely értékei mellett lesz (a) az A mátrix rangja ; (b) az oszlopvektortér dimenziója 3; (c) a mátrix invertálható; (d) a sorvektortér valódi altér? F49. Legyen A := 3 8 4, B :=. 3 Igazolja, hogy az A mátrix invertálható, és határozza meg az inverzét. Oldja meg a következő mátrixegyenletet: Mátrixegyenletek A X = B. F5. Határozza meg azt az X mátrixot, amelyre X a T b C = X A teljesül, ahol A := 3, C :=, a := 3, b :=. 3 3 F5. Határozza meg azt az X mátrixot, amelyre B ( X + A ) = A T X + B teljesül, ahol 3 3 4 4 B :=, A := 9 4. 9 8

Lineáris egyenletrendszerek F5. Oldja meg az egyenletrendszert (a) mátrixinvertálással; (b) a Cramer-szabállyal; (c) a Gauss-féle eliminációval. F53. Oldja meg a valós számok körében x + x + x 3 = x x + x 3 = 4 4x + x + 4x 3 = 3x + x x 3 x 4 = 9x + x x 3 x 4 x 5 = 5 x x x 4 + x 5 = x + x x 3 3x 4 + 4x 5 = egyenletrendszert. Mennyi az együtthatómátrix rangja és a rendszer szabadságfoka? Adja meg a homogén rész megoldáshalmazának egy bázisát is, és írja fel a homogén egyenlet általános megoldását.