TÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK



Hasonló dokumentumok
Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

Allergia immunológiája 2012.

Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusa

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? password: immun

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Az allergiás reakció

Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétél kard

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Túlérzékenységi (hypersensitiv) reakció

Túlérzékenységi reakciók Gell és Coombs felosztása szerint.

TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes egyedekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki

Immunbetegségek. Asztma. Szénanátha. Reumatoid artritisz. 1-es típusú Diabétesz mellitusz

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Hogyan alakul ki az allergiás reakció? Erdei Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék április 28

Vércsoportszerológiai alapfogalmak. Dr. Csépány Norbert Transzfúziós tanfolyam Debrecen

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Paraziták elleni immunválasz

18.2. ábra Az azonnali típusú túlérzékenységi reakció kialakulásának mechanizmusa I. szenzibilizáció

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

Immunológia (szerk.:erdei A., PrechlJ., Sármay G.) Medicina, 2012.

Immunológia október 3. Erdei Anna

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

A veleszületett (természetes) immunrendszer. PAMPs = pathogen-associated molecular patterns. A fajspecifikus szignálok hiányának felismerése

Immunhiányos állapotok. Öröklött immunhiány

Táplálék intoleranciák laboratóriumi vizsgálata vérből és székletből

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Az immunrendszer mőködése egészséges és allergiára hajlamos egyénben. Immunológiai alapismeretek. Dr. Veres Gábor I.sz. Gyermekklinika, Budapest

4. A humorális immunválasz október 12.

1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták

Intracelluláris bakteriális fertőzések

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Immunológia alapjai. Hyperszenzitivitás előadás. Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH.

ÁOK Immunológia Konzultáció

Allergológia Kurzus 2011

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

A légutak immunológiája Az allergiás reakciók pathomechanizmusa. Dérfalvi Beáta II.sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem Budapest

A gyomor-bélrendszer immunológiája: az orális tolerancia mechanizmusa

Tumor immunológia

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az urticaria patomechanizmusa, klinikuma, diagnosztikája és kezelése

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Egyetemi Doktori (Ph. D.) Értekezés. Immunológiai és inflammatorikus folyamatok vizsgálata krónikus apikális. periodontitiszben. Dr.

3. Az ellenanyagokra épülő immunválasz. Varga Lilian Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika

Atopiás dermatitis Gáspár Krisztián

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

A szervezet immunválasza a vérátömlesztésre

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok

Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE)

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

JELÁTVITEL A VELESZÜLETETT IMMUNRENDSZERBEN PRR JELÁTVITEL

Doktori értekezés. Malignus lymphomában szenvedő betegek komplement funkcióinak vizsgálata az SLE-ben szerzett tapasztalatok felhasználásával

AZ IMMUNOLÓGIAI LABORATÓRIUM DIAGNOSZTIKAI LEHETİSÉGEI.

A fentiek tükrében az anyagszállító szervrendszer alapfeladatai a következők:

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Az immunológia alapjai

A transzplantáció immunológiai vonatkozásai. Transzplantáció alapfogalmak. A transzplantáció sikere. Dr. Nemes Nagy Zsuzsa OVSZ Szakképzés 2012.

Glutén asszociált kórképek

A szervezet válasza a parodontium bakteriális behatásaira. 3. óra

ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Regulátoros T sejtek és sejtes környezetük immunmediált gyermekkori gasztroenterológiai kórképekben

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika

Tóthné Fülep Beatrix. Korszerű lehetőségek a fizioterápiában III. Hévíz

A vér alakos elemei és azok funkciói

Dr. Komócsi András Doktori (Ph. D.) értekezés

Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek

Étel allergiák és étel intoleranciák

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Elméleti párhuzamok az ateroszklerózis és az intoxikált interstícum között

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok

Immunológia alapjai

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése

Procalcitonin a kritikus állapot prediktora. Fazakas János, PhD, egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Válasz Dr. Szűcs Gabriellának Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére

Kutatási beszámoló A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.


Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének

A kórokozók ellen kialakuló immunválasz jellemzői; vírusok, baktériumok

A rövidtávú limfocita aktiváció vizsgálata áramlási citometriával

Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro

Immunkomplexek kialakulása, immunkomplexek által okozott patológiás folyamatok március 21. Bajtay Zsuzsa

Jelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában

A szervspecifikus autoimmun betegségek pathomechanizmusa. Dr. Bakó Gyula DE OEC III. Belklinika Ph.D. Kurzus, Debrecen, 2011.

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)

3. Az alábbi citokinek közül melyiket NEM szekretálja az aktivált Th sejt? A IFN-γ B interleukin-10 C interleukin-2 D interleukin-1 E interleukin-4

Az immunológia alapjai (2015/2016. II. Félév) Előadó: Kövesdi Dorottya

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

1. EGFP transzfektált HEK sejtek sortolása NFAT jelátviteli vizsgálatokhoz.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Átírás:

TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az immunrendszer az idegen anyagra nem megfelelően reagál Többnyire ártalmatlan anyagok hatására alakul ki, másodszori (esetleg többszöri) találkozás eredményeként TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE AZ ELLENANYAG MEDIÁLT TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÍPUSAI I. típusú azonnali II. típusú III. típusú IV. típusú késői Ellenanyag mediált T sejt mediált I. típus II. típus III. típus Ellenanyag izotípus Sejtfelszíni Antigén Sejtfelszíni vagy mátrix- receptor kötött Effektor mechanizmus Példa Hízósejt aktiváció Allergiás rhinitis, asthma bronchiale, anaphylaxia Komplement, Fc R + sejtek (fagociták, NK-sejtek) Egyes gyógyszerallergiák (pl. penicillin) Az ellenanyag megváltoztatja a jelátvitelt Komplement, fagociták Krónikus urtikária Szérumbetegség, (ellenanyag az Arthus-reakció Fc RIα ellen) A szenzitizáció folyamata I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ ALLERGIA Első találkozás a pollennel Az bejutása, felvétele Antigénspecifikus T-sejtek aktivációja IgE termelés és azok kötődése a hízósejtek felszínéhez 1

foszfa tidil-kolin PAF PGD2 LYSO-PC ciklooxigenázigená PGD2 PLA 2 g I I TT AA M arachidonsav 5-lipoxigenáz LTC4 LTC4 LTD 4 LTE 4 szekréc ió KÉSŐI MEDIÁTOROK b a I T A M Fc eri I T A M IgE I I T T AA MM Lyn Syk endoplazmás retikulum Ca2+ citokin gének szekretoros transzkripciója granulum NFAT AP-1 NF-k B citokinek IL-3, IL-4, IL-5, IL-6 TNFa PIP 2 PI-PLCg IP 3 AZ ALLERGÉN HATÁSÁRA A HÍZÓSEJTBEN KIVÁLTOTT REAKCIÓK PKC mediátorok DAG foszfolipid KORAI MEDIÁTOROK Biogén aminok hisztamin Enzimek triptáz, kináz, karboxipeptidáz A hízósejt degranuláció hatása függ a szöveti környezettől Hányás, hasmenés, hasi görcsök Hízósejt aktiváció és degranuláció Emésztőrendszer Légutak Vérerek Megnövekedett emésztőnedv szekréció és perisztaltika Csökkent átmérő és megnövekedett nyáktermelés Köhögés, mellkasi szorítóérzés, sípoló légzés Megnövekedett vérátáramlás és permeabilitás Ödéma, gyulladás és megnövekedett szállítás a nyirokcsomókba A vérbe jutó allergének hatására anafilaxia alakul ki Az ek a véráramból a szövetekbe lépnek és test szerte aktiválják a szöveti hízósejteket IgE-fedett hízósejtek vér kapilláris Hízósejt degranuláció és gyulladásos mediátorok felszabadulása Szív és érrendszer Légzőrendszer Emésztőrendszer Anafilaxiás sokk: kapilláris permeabilitás megnő ödéma a szövetek megduzzadnak (nyelv) vérnyomáscsökkenés szövetek csökkent oxigenizációja ESZMÉLETVESZTÉS MAPkináz proteinek (miozinkönnyűlánc) foszforilációja Simaizom kontrakció Bronchokonstrikció, nehézlégzés, sípolás Simaizom kontrakció Hányás Folyadékkiáramlás a bél lumenbe hasmenés SZINDRÓMA szisztémás anafilaxis akut urtikária Allergiás rinitisz szénanátha asztma étel allergia AZ IgE ÁLTAL KÖZVETÍTETT IMMUNVÁLASZ TÍPUSAI GYAKORI ALLERGÉNEK gyógyszerek állati mérgek földi mogyoró rovar csípés allergia teszt pollen házi atka ürülék állatszőr pollen házi atka ürülék csonthéjasok földimogyoró halak, kagyló tej, tojás A BELÉPÉS HELYE intravénás (közvetlen vagy szájon át történő felszívódás szubkután belégzés belégzés szájon át VÁLASZ ödéma ér áteresztő képesség növekedése tracheális okkluzió keringés összomlása halál a véráram lokális fokozódása éráteresztő képesség növekedése orr nyálkahártya ödéma orr nyálkahártya irritáció légutak szűkülete fokozott nyálka képződés légutak gyulladása hányás hasmenés pruritusz (viszketés) urtikária (csalánkiütés) anafilaxis (ritka) Hízósejt degranuláció, allergiás reakció szenzibilizált személy bőrében ImmunoCAP specifikus IgE molekulák kimutatása vérből 1. szérum előkészítése 2. inkubáció 3. jelölés/kimutatás Prick-teszt 2

II. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ Sejtfelszíni vagy szöveti hez specifikusan kötődő IgG ellenanyagok az t kifejező sejtek érzékennyé válnak a komplement függő lízissel és/vagy az opszonizált fagocitózissal szemben frusztrált fagocitózis (lítikus enzimek szabadulnak ki) szövetkárosodás az ellenanyag gátolja vagy stimulálja a sejt funkcióját nincs direkt szövet károsodás (pl. receptor blokkoló autoantitestek M. gravisban) NK, Mf ADCC A II. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ MECHANIZMUSAI IgG FcγRIII IgG C' komplement aktiválás a célsejtek célsejtek elpusz- elpusztítása az effektor az NK-sejt effektor vagy NK-sejt makrofág által vagy makrofág által a célsejtek célsejtek elpusz- elpusztítása komplementmediált komplement-mediált lízis által lízis által a receptor ellenes receptor-ellenes autoantitest megváltoztatja a a jelátvitelt jelátvitelt A GYÓGYSZER ÉRZÉKENYSÉG KIALAKULÁSÁNAK MECHANIZMUSA I. Komplement kötődése, opszonizáció A GYÓGYSZER ÉRZÉKENYSÉG KIALAKULÁSÁNAK MECHANIZMUSA II. A penicillin-specifikus ellenanyagok kötődnek a módosított fehérjékhez Módosult fehérjékből származó peptidek prezentálása Bakteriális transzpeptidáz inaktiválása Saját sejtfelszíni fehérjék módosítása Th2 sejtek aktiválják a módosult fehérje ekre specifikus B-sejteket A sejtek pusztulása komplement-mediált lízis útján A sejtek pusztulása opszonizációt követő fagocitózis útján Ellenanyag termelés az aktivált B- sejtekből képződő plazmasejtek által FRUSZTRÁLT FAGOCITÓZIS SZÖVETI ANTIGÉNEKET FELISMERŐ IgG ELLENANYAGOK KÖZVETÍTÉSÉVEL Néhány példa II-es típusú túlérzékenységi reakcióra Kötődés Opszonizáció Internalizáció Enzim felszabadulás C3R FcR A nem fagocitálható szövet károsodik Abszorbeált (gyógyszer) C3b C3b C3b C3b C3b C3b Újszülöttek hemolitikus anémiája Transzfúziós reakció Gyógyszer által kiváltott Hemolitikus anémia Trombocitopénia Agranulocitózis Penicillin alapú antibiotikumok Anti-aritmiás quinidin Opszonizált felület Kötődés Frusztrált fagocitózis Enzim felszabadulás 3

III. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ AZ IMMUNKOMPLEXEK ÁLTAL OKOZOTT SZÖVETKÁROSODÁS FOLYAMATA Az oldott ekhez kapcsolódó ellenanyagok kis méretű cirkuláló majd lerakódó immunkomplexek (túlsúly) Függ: az immunkomplex méretétől, az -ellenanyag aránytól, az ellenanyag affinitásától, az ellenanyag izotípusától ellenanyag komplementaktiválás (C3a, C5a) endotélium immunkomplex C' bazofil granulocita C' PMN kemotaxis lerakódás vé rle mezké k vazoaktív aminok Érfal permeabilitás Frusztrált fagocitózis érfal bazális membrán Az immunkomplexek aktiválják a komplementrendszert, a neutrofil és bazofil granulocitákat és a trombocitákat III TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ TÜNETEI AZ IMMUNKOMPLEXEK LERAKÓDÁSÁNAK HELYÉTŐL FÜGGENEK Bejutás Intravénás (magas dózis) szubkután Kialakuló kórkép vaszkulitisz nefritisz artritisz Immunkomplex lerakódás helye Érfal Glomerulusok Ízületek Perivaszkuláris területek Arthus-reakció Lokalizált III-as típusú túlérzékenységi reakció Lokális vaszkulitisz alakul ki a lerakódó immunkomplexek miatt Légzéssel a szervezetbe kerülő ek (penészgomba, állati ürülék) is hasonló folyamatot váltanak ki a tüdőben Pl. farmertüdő és galambtenyésztő tüdő IgG izotípusú az ellenanyag belégzés Arthusreakció Farmertüdő Alveolokapilláris határfelület IV-es típusú túlérzékenységi reakció IV Típus IV. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ T-SEJT KÖZVETÍTETT FOLYAMAT MAKROFÁGOK RÉSZVÉTELE Immunsejt Antigén Effektor mechanizmusok Th1 sejt Th2 sejt CTL Makrofág aktiváció Eozinofil aktiváció Sejt asszociált Cytotoxicitás Kemokinek, citokinek citotoxikus anyagok citotoxikus anyagok gyulladásos mediátorok Példa a hiperszenzitivitási reakcióra Kontakt dermatitisz, Tuberkulin próba Krónikus asthma, Krónikus allergiás rhinitis Kontakt dermatitisz 4

Késői típusú (IV-es) túlérzékenység Késői típusú (IV-es) túlérzékenység 1. A válasz kiváltása Antigén felismerés a limfoid szövetekben T-sejt expanzió és differenciáció 2. Effektor T-sejtek vándorlása az lokalizáció helyére Differenciált effektor T-sejtek belépnek a keringésbe Effektor T-sejtek a perifériás szövetekben találkoznak az nel CD4+ effektor Th1 sejtek CD8+ T-sejtek (CTL) Differenciált effektor T-sejtek belépnek a keringésbe 3. Makrofág aktiváció Fagocitált mikróbák pusztítása Effektor sejtek aktivációja Fokozott leukocita toborzás immun gyulladás Késői típusú túlérzékenység (DTH) pl. tuberkulin próba Tuberkulin próba Az t szubkután juttatják be, ahol a helyi APC k révén kerül bemutatásra A Th1 effektor sejtek felismerik az t és citokineket termelnek, melyek az endotél sejtekre hatnak Az bejutási helyén látható duzzanat a fagocita sejtek és a plazma kiáramlása miatt képződik Ag = Pl. Mycobacterium fehérje (PPD) Tű beszúrása Ag bevitel 24 72 óra korábbi immunizációból visszamaradt memória T H 1 sejtek Negatív reakció Pozitív reakció (induráció átmérője) A késői típusú hiperszenzitivitás (DTH) kémiai mediátorai Kontakt szenzitizáló anyag* hatására létrejött DTH Antigén bemutatása szöveti makrofágok által, Th1 aktiváció A pozitív tuberkulin próba DTH reakció eredménye A kontakt szenzitizáló anyag áthatol a bőrön és saját fehérjéhez kötődik, amelyet a Langerhans sejtek felvesznek Kontakt dermatitis A saját fehérjéhez kötött szenzitizáló ágenst a Langerhans sejtek bemutatják a Th1 sejteknek, amelyek IFNγ-t és más citokineket termelnek Az aktivált keratinocyták citokineket (IL-1, TNFα) és kemokineket (IL-8, IP-9 és MIG) szekretálnak A keratinocyták és Th1 sejtek által termelt faktorok aktiválják a makrofágokat, melyek gyulladásos mediátorokat termelnek Kemokinek Makrofágok toborzása az bejutásának helyére IL-3/GMCSF Monocyta képződés a csontvelőben TNFα és TNFβ Lokális szövetkárosodás, adhéziós molekulák expressziójának növekedése IFNγ Vaszkuláris adhéziós molekulák expressziójának növekedése, makrofágok aktivációja, inflammatorikus mediátorok kibocsátása *általában a bőrön áthatoló kis molekula, amely saját fehérjékhez kötődik, így ezek módosulnak és az immunrendszer számára idegenné válnak 5

Kontakt szenzitizáló anyagot tartalmazó növény Kontakt szenzitizálás hatására Poison ivy Mérgező borostyán v. Mérges szömörce Anacardiaceae (család), Toxicodendron (genus) Toxicodendron radicans or Rhus toxicodendron Catechol gyűrűs lipidek (Urushiolok): R = (CH 2) 14CH 3vagy R = (CH 2) 7CH=CH(CH 2) 5CH 3 vagy R = (CH 2) 7CH=CHCH 2CH=CH(CH 2) 2CH 3 v. R =(CH) 2) 7CH=CHCH 2CH=CHCH=CHCH 3 v. R = (CH 2) 7CH=CHCH 2CH=CHCH 2CH=CH 2 stb. Catechol (reaktív haptén) Bőr fehérjéi Catechol bőrfehérjékhez kötve 7-10 nap 1-2 nap Primer szenzitizáció Szenzitizált T sejtek keletkezése és memóriasejtek kialakulása Második találkozás T memóriasejtek gyors aktivációja Gyulladásos reakció és dermatitis 6