Türr István Gazdasági Szakközépiskola Baja Kompetencia alapú helyi tantervek a nyelvi előkészítő évfolyamok számára
A kompetencia kifejezés a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal. Ez a nyolc kompetencia-terület, melyek a tudás alapú társadalomban mindenki számára nélkülözhetetlennek. 1. Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli és írásbeli kifejezés, valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Megfelelő módon történő nyelvi érintkezésre való alkalmasság a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Nagyjából ugyanazokat a területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje, a nyelvtudás foka az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől, szükségleteitől függő. Olyan készségeket is igényel, mint a közvetítés és a kultúrák közötti megértés. 3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapművelet, a százalékok és törtek használatát, fejben és írásban végzett műveleteit, amindennapi életben való alkalmazásukat. A hangsúly inkább a tevékenységen van, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való hajlam és képesség. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak értő alkalmazása az emberi környezet szükségszerű átalakítása során. 4. Digitális kompetencia Az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása a munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. Logikus és kritikus gondolkodáshoz, magas szintű információkezelési képességhez kapcsolódik. A kompetencia alapvetően a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását,bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációban történő részvétel képességét foglalja magában. 5. A tanulás tanulása Az önállóan és csoportban történő ismeretszerzés képességét jelenti. Része a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban történő alkalmazásának képessége. E kompetencia szintjétől függ, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. 6. Személyközi és állampolgári kompetenciák Mindazok a viselkedésformák, amelyek szükségesek a társadalom életében történő hatékony és konstruktív részvételhez, az esetleges konfliktusok oldásához. Mind a személyes, mind a csoportos érintkezés nélkülözhetetlen részei akár a köz-, akár a magánéletben. 2
7. Vállalkozói kompetencia Egy aktív és egy passzív összetevője van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a már létező újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának képességét. Része az egyén felelőssége saját pozitív és negatív - cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, valamint a sikerorientáltság. 8. Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon történő kreatív kifejezését foglalja magában. Fontos szerepe van a közízlés alakulásában, az esztétikai tényezők mindennapjainkban betöltött szerepének formálásában. Tudatosítja az európai kultúra sokszínűségét, a más kultúrák elfogadása és tisztelete melletti identitástudatot. Forrás: Az Európai Tanács referenciakerete 3
Anyanyelvi beszédkultúra 0. évfolyam Évi 111 óra Célok A szóbeli kommunikáció fejlesztése és tudatosítása A beszélgetőtársaik véleményének megismerése és a társas kommunikáció szabályainak betartása A kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáinak megismerése és gyakorlása A nyilvános szereplés felelősségének és gyakorlatának kialakítása Különböző kommunikációs technikák és visszaélési módszerek megismerése A kommunikáció különböző műfajainak helyes használata Az önálló véleményalkotás és kritikai gondolkodás képességének fejlesztése A szövegértés és szövegalkotás képességének fejlesztése Az információk összegyűjtésére és rendszerezésére vonatkozó technikák megismerése Tananyag Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra 1.A megfigyelés és koncentráció gyakorlatai 1.1 Koncentrációs és lazítójátékok 1.2 Csoportkohéziós játékok 1.3 Ön- és társismereti játékok 1.4 Érzékelő játékok 1.5 Bizalomgyakorlatok 2. Kommunikáció és metakommunikáció 2.1 Bevezető gyakorlatok 2.2 A közlésfolyamat tényezői 3. Beszédtechnika 3.1 Légzés 3.2 Ritmusgyakorlatok 3.3 Hangadás 3.4 Beszédhangok képzése 3.5 Kiejtés 4. Testbeszéd - testünk részvétele a kommunikációban 4.1 Megjelenés 4.2 Testtartás 4.3 A tér felismerése és használata 4.4 A gesztusok 4.5 Mimika 4.6 A tekintet 5. Zenei kifejezőeszközök az élőszóban 5.1 Hangszín 5.2 Hangterjedelem 4
5.3 Hangmagasság 5.4 Hangsúly 5.5 Hanglejtés 5.6 Hangerő 5.7 Szünetek, tördelés 5.8 Beszédtempó 6. Társas kommunikáció különféle szituációkban 7. Szerepvállalás nyilvánosság előtt 7.1 A szerepbe lépés 7.2 A szónoki szerep 7.3 A hitelesség 7.4 A hallgatói szerep Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába 1. Szövegtan 1.1 Vázlatkészítési gyakorlat 1.2 Szövegkohézió 2. Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése 2.1 Klasszikus szövegek, beszédek elemzése 2.2 Különböző témájú és műfajú szövegek olvasása, értelmezése 3. Szövegalkotás 3.1 Témakiválasztás 3.2 A beszéd körülményei 3.3 Anyaggyűjtés, -elrendezés 3.4 Az anyag elrendezése a beszéd szerkezete 3.5 Bevezetés, a kezdés technikái 3.6 Kidolgozás: a gondolatmenet felépítése, tárgyalás 3.7 Befejezés, a lezárás technikái 4. Tömegkommunikációs műfajok vizsgálata, elemzése 4.1 Az újságok és folyóiratok stílusa 4.2 Híradás és szórakoztatás 4.3 A rádió és a televízió szerepe 4.4 A reklám 4.5 A film és az irodalom 4.6 Színház, színjátszás, dráma Stilisztika 1 Stílusárnyalatok 2. Trópusok Disputa 1. Bevezetés 1.1 A disputáról általában 1.2 Értékek és elvek 2. A konszenzust kereső viták 5
2.1 A vita elemei a tétel 2.2 A vita elemei az érv 2.3 A vita elemei a definíció 2.4 A csapatok felkészülése a vitára 2.5 Bíráskodás Fejlesztési követelmények A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelelő együttes alkalmazása ill. értelmezése A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása Beszédpartnerrel való együttműködés, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása, az eltérő vélemény tisztelete Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására, a manipulációs szándékok felismerése A kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos használata Szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően, önkontroll és szövegjavítás Képesség élmények, belső képek megőrzésére és felidézésére, alkotott világok kialakítására Képesség az önálló véleményalkotásra és - nyilvánításra, az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése Módszerek A tantárgyi órakeret felhasználásának célja a tanulók készségeinek fejlesztése, ezért a középpontban a gyakorlat áll. A tanórákat a hagyományos ismeretközvetítés helyett az egyéni és csoportos tanulói tevékenységre, tréning jellegű foglalkozásokra építjük. Az ismeretek és készségek elsajátítása induktív módon történik, a tanár csak szervezője az önálló munkának. A fentiek miatt az értékelésben sem követhetőek a hagyományos módszerek. A készségek fejlődését nem lehet havi 1 osztályzattal mérni, hanem egy hosszabb időtartamot kell vizsgálni. A tanulók teljesítményét félévenként szervezett vizsgán értékeljük. A félévi és év végi osztályzat kialakításának alapja: a vizsgán nyújtott teljesítmény, az elméleti tudás és az órákon való aktív részvétel. A vizsga anyaga: Első félévben prózai és verses szöveg előadása, amely során a vizsgázó tudatosan és célszerűen használja a kommunikáció és metakommunikáció minden általa megismert elemét. A vizsgát csoportos megbeszélés követi, melyben a hallgatóság értékeli a választott megoldást, a vizsgázó pedig megindokolja, miért a választott kommunikációs elemekből építette fel munkáját. 6
Második félévben: vázlat alapján előadott kiselőadás szabadon választott témáról, melyben a vizsgázó egyaránt számot ad szövegszerkesztésbeli és kommunikációs ismereteiről. Eszközök Hajas Zsuzsa: Szövegértés és szövegalkotás c. tankönyv Digitális tananyag ( Toldy Ferenc Gimnázium) Technikai eszközök: magnó, CD-lejátszó, számítógép, videolejátszó, televízió, videokamera Szemléltető eszközök, forrásanyagok: lexikonok, művészeti albumok, zeneművek, ismeretterjesztő anyagok. 7
Óraszám: 37 tanítási hét 3 óra = 111 óra Célok: Matematika 1. Fejlesztés-központúság megvalósítása a tanulók komplex fejlesztése; valamint a matematikai tartalmak fokozatos felépítése, mélyítése, bővítése 2. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a különböző adottságú, képességű tanulók felzárkóztatásának illetve tehetségük kibontakoztatásának változatos módszerekkel történő megvalósítása 3. Gondolkodási képesség erősítése, fejlesztése különböző gyakorlati életből merített matematikai problémán keresztül. A matematika problémák tálalása szövegbe ágyazottan történik, ezáltal erősíthető a matematikai feladatokhoz való problémafelismerő, gondolkodó hozzáállás. 4. A matematika hasznosságának, gyakorlati hasznosíthatóságának, más műveltségterületeken történő alkalmazásának hangsúlyosabb szerepeltetése a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében. Tananyag 1. Számolási készség fejlesztése a) számológép használata (zárójel, memória) b) fejszámolás c) közelítő értékek, kerekítés d) számok és műveletek, műveleti sorrend, zárójel e) szabályjátékok f) számok keresése számegyenesen 2. Játékok és nyerő stratégiák a) feladatok a sakktáblán b) dominó c) aknakereső d) nyerő stratégiák (gyufaszálak, amőba, korongok elhelyezése rácshálón) 3. Geometria a) térszemlélet fejlesztése, mértani testek elkészítése b) játékos feladatok egybevágóságra (párkeresés tengelyes tükörkép, középpontos tükörkép, elforgatott alakzatok közül) c) területszámítás (építkezés, tapétázás, csempézés, szükséges kőlapok és tapétatekercsek száma) d) darabolási, és területátalakítási feladatok 8
4. Egyenletek, szöveges feladatok a) Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása b) szöveges feladatok (mókás, régi szövegezésű feladatok ill. hétköznapi életből merített problémák, grafikus megoldás) 5. Oszthatóság, számrendszerek a) Oszthatósági szabályok b) Többjegyű szám ismeretlen jegyeinek keresése pl. 4,9,8,24,45,72-vel való oszthatóság esetén c) Maradékos osztással kapcsolatos szöveges feladatok d) a számírás és a számolás története (könyvtári keresőmunka) e) számrendszerek, átírások, műveletek f) számelméleti feladatok a hindu és arab kultúrából, illetve a középkorból és a reneszánsz korból 6. Logikai feladatok a) Számrejtvények b) Mérlegjáték c) Órák közötti kapcsolat felderítése d) Számkonstrukciók e) Logikai puzzle (kép feltárása négyzethálón, ha adott az összefüggő fekete négyzetek száma soronként és oszloponként) 7. Kombinatorika a) A skatulya elv alkalmazásai b) Ismeretségi kérdések (gráfok) c) Szerencsejátékok és a nyerési esélyek latolgatása d) Kockadobások, kockajátékok 8. Függvények 9. Statisztika a) Grafikonok elemzése, adatok kiolvasása b) Közös adatgyűjtés, táblázatkészítés, grafikonok hétköznapi kérdésekről (időjárás, betegségek, közlekedés stb.) c) Grafikus manipulációk Tanulói eszközök Belső jegyzet Négyjegyű függvénytáblázatok Nagyméretű spirálfüzet Különböző színű golyóstollak, ceruzák, radír Körző, egyenes és derékszögű vonalzó, szögmérő Számológép Tanári felszerelések és eszközök 9
Belső jegyzet Egységes érettségi feladatgyűjtemény MATEMATIKA I., II. Négyjegyű függvénytáblázatok Fehér és legalább négy különböző színű kréta Számológép Geometria feladatgyűjtemény I. II. Matematika feladatgyűjtemény I. II. Készüljünk az érettségire I. II. III. Iskolai felszerelések és eszközök jó minőségű, nem fénylő nagyméretű táblák kréták táblai vonalzó, körző és szögmérő szemléltető testek számítógép számítógépes szoftverek: Excel videó videokazetták, oktatóprogramok írásvetítők, fóliák Tanítási módszerek frontális oktatás páros tanulás csoportmunka projektmódszer matematikai, logikai játékok egyéb kooperatív tanulási eljárások Értékelési módszerek Témazáró dolgozatok megírása, amely csak feladatokat tartalmaz. Kisebb lélegzetű röpdolgozatok írása, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból. Házi feladatok ellenőrzése. Tanulók táblánál történő szerepeltetése, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból. Frontális tájékozódás. Csoportos értékelés A dolgozatok értékelése %-os formában történik. 0-20% elégtelen 21-40% elégséges 41-60% közepes 61-80% jó 81-100% jeles 10
A 0. osztály tanterve történelem tantárgyból A tantárgy célja, hogy: - a tanulók pozitív személyiségvonásai tovább fejlődjenek - a történelmi személyiségek példája alapján találják meg a helyüket emberként és állampolgárként. - a múlton keresztül értsék meg a jelenkor problémáinak gyökerét, környezetük időnként akár negatív megnyilvánulásait. - alakuljon ki bennük a felelős magatartás, a közösségért tenni akaró személyiségjegyek. - lássák meg, hogy egy-egy probléma megoldásához több út vezet, s az egyénnek van lehetősége a választásra, a döntésre, s ezzel élnie is kell. - a jelenre vonatkozó tudásuk miknél személyesebb és élményszerűbb legyen. - a tanulók segítséget kapjanak szocializációjukhoz, erősödjön problémaérzékenységük, döntéskészségük, az életben való eligazodás képessége. - forráselemző készségük, értő olvasásuk olyan szintre emelkedjen, hogy a következő évek során a tananyag problémaközpontú feldolgozása ne jelentsen gondot. - a mitológiai és mondai elemek megismerésével árnyaltabb képet kapjanak a múltról. - a múlt feldolgozása ürügyén lehetőség nyíljon szituációs játékokra, dramatizálásra, hogy ezzel is gyakorolják a konfliktuskezelést, kulturált vitavezetést, érvelési technikákat. - teljes képet kapjanak az információ szerzés lehetséges módozatairól. - rálátása legyen a tanulóknak egy-egy történelmi korra, árnyalt képet szerezzenek a társtudományok segítségével. - a kor aktuális problémáit értsék, probléma érzékenyek, toleránsak és nyitottak legyenek az új megoldásokra is. - A meglévő hiányosságaik pótlásával, a készségei fejlesztésével megalapozódjon a történelem tantárgy későbbi sikeres tanulására való képesség Követelmények: - értsék meg, hogy több szempontból nézhetjük a múlt eseményeit, adott konkrét történelmi esemény több akár egymásnak ellentmondó szakvéleményt is kiválthat. - ugyanígy tudják értékelni az ugyanarról az eseményről különböző aspektusból megnyilatkozó forrásokat, legyenek kritikusak a vélemények összevetésekor. - értsék, hogy a történelmi folyamatokat az adott kor embere máshogy élte meg, mint a mai ember. - tudják a tanulók az elsődleges és másodlagos forrásokat kezelni, ismerjék az anyaggyűjtés szabályait. - alakuljon ki a tájékozódási készségük (könyvtár, kézikönyv, atlasz stb.) a szakirodalomban, a társtudományok anyagaiban. - legyenek jártasak a modern ismerethordozók használatában (Internet, CD-ROM). - ismerjék fel - a tantárgy jellegéből fakadóan nagy súllyal szereplő összefüggéseket, s azt hogy ezek az összefüggések nem mindig képezhetők le egy egzakt módon, olykor igen bonyolult cselekménysorban kell a lényeget a lényegtelentől megkülönböztetni. - a történelmi példák alapján váljon világossá az egyén lehetősége a történelmi folyamatban, illetve az egyes ember felelősségvállalásának, véleményalkotásának fontossága. - a kifejezőképesség fejlesztésének e szakaszában az események elbeszélésein túl legyenek képesek a források pontos tartalmi ismertetésére, kiselőadások megtartására, az érvelés technikájának kultúrált alkalmazására. 11
- lássák át a szinkronizmusokat, az egyetemes és magyar történelmi események párhuzamiságát, egymásráhatását, valamint az általános kultúrtörténeti kapcsolódásokat. Órakeret: 74 óra Témakörök: Demokratikus állampolgárságra nevelés (15 óra) - A demokrácia fogalma, működése, diktatúra - Az állam irányítási formái - A helyi demokrácia megnyilvánulásai - A helyi demokrácia működése, gyakorlati példák - Látogatás a helyi önkormányzatnál - Ügyek, ügyintézés - Szabadság, szabadosság, tolerancia - Állampolgári jogok és kötelességek - Diákjogok, emberi jogok - Vita és vitakultúra - Civil szervezetek, érdekérvényesítés - Helyzetgyakorlatok életszerű példákon keresztül Források, forráselemzés (10 óra) - Tárgyi források, a múzeumok szerepe, múzeumlátogatás - Írott források, forráskritika, források felhasználása, összevetése - Magyar mondavilág - Magyar krónikák, legendák és a valóság - Mitológia (görög, római hitvilág) - Kelták, vikingek és más legendás népek történetei - Legendás hősök és a valóság (Robin Hood, Arthur király, stb.) - Mondák, regék dramatizálása, értelmezése - Szövegelemzések Információszerzés, információrögzítés (10 óra) - A könyvtár, könyvtári katalógus - Internet használat ismeretszerzés céljából - A dokumentumfilm szerepe - A játékfilm és a valóság - Interjúkészítés - Kutatás, kutatási eredmények rendszerezése - Vázlat, jegyzet, előadás, referátum - Rejtvények, játékok, versenyek - Fontos és mellékes információk elkülönítése, vélemények ütköztetése Korok és kultúrák (25 óra) - Ókor a kultúra, tudomány, művészetek, vallás, mindennapi élet tükrében. - A középkor a kultúra, tudomány, művészetek, vallás, mindennapi élet tükrében. - Az újkor a kultúra, tudomány, művészetek, vallás, mindennapi élet tükrében. - A modernkor a kultúra, tudomány, művészetek, vallás, mindennapi élet tükrében. - Projekt-munka, prezentálás - Áttekintő adatbázis készítése számítógépes segédlettel is. A kor aktuális problémái (10 óra) - Hírek és álhírek - Politika és az ember - Civilizációs ártalmak, környezetszennyezés - A média szerepe 12
- Újságolvasási technikák - Problémaérzékenység - Szenzáció és a valóság - Globalizáció, elidegenedés - Tolerancia, intolerancia - Élhető világ Eszközök: A témakörök feldolgozását segítő tanári, tanulói szakirodalom: Képes Történelem - sorozat (Móra Könyvkiadó) Új Magyar Lexikon (Akadémiai Kiadó) Királyok könyvek (Officina Nova) Az emberiség krónikája (Officina Nova) A technika krónikája (Officina Nova) Egyetemes Guinness Enciklopédia (Pannon Könyvkiadó) Nagy Felfedezők Utazásai (Magyar Könyvklub) Magyar Larousse (Akadémiai Kiadó) Magyarország Története (Akadémiai Kiadó) Bakos: Idegen Szavak és Kifejezések Szótára (Akadémiai Kiadó) Világpolitikai Kislexikon (Kossuth Könyvkiadó) Szemtanú sorozat kötetei Művészeti albumok, lexikonok Vallástörténelmi lexikonok Zenei lexikon Iskolai eszközök Vizuális eszközök (iskolai): Szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok, folyóiratok, napilapok. Audovizuális eszközök: Videofilmek egy-egy történelmi korszakról, számítógépes programok, diafilmek, CD-ROM, Internet A tanítás módszerei 1. A tanulói tevékenység szervezésében és irányításában a legdöntőbb szerep a tanárra hárul. egyedül ő építheti ki a történelemtanítás folyamatát a tanulók képességeinek és fejlődésének megfelelően; ő ellenőrizheti és korrigálhatja a tanulói tevékenységet; a tanulókra döntő hatást gyakorol személyisége, meggyőződése, állásfoglalása, tekintélye stb. 2. Az élőszó, a sokféle eszközök mellett, továbbra is megőrizte a történelemtanításban a vezető szerepét. 3. A tanulók felkészítése az új anyag elsajátítására lehet sokoldalú, függ az adott anyag milyenségétől. A feldolgozás történhet: a) Gondolkodtató magyarázattal Feladat: a tanulókkal bizonyos mennyiségű ismeret közlése; érdeklődést keltsen az anyag iránt; 13
ösztönözze a tanulók aktivitását, megismerő tevékenységét: emlékezetét, gondolkodását, képzelőerejét, átélőképességét stb. b) Tanár irányításával, kérdések segítségével, feladatok megoldásával, az új anyag megbeszélése, feldolgozása Feladat: a tanulók gondolkodását a tények lényegének feltárására irányítani; aktivizálni a tanulók gondolkodását. c) A két eljárás ötvözetével (tanári magyarázat + gondolkodtató kérdések együtt) Az a és b változat megköveteli a tanulóktól, hogy előre készüljenek, hozzáolvassanak, hogy minél aktívabban részt tudjanak venni az óra menetében. d) Csoportos foglalkozások (lehet otthoni vagy órán való felkészüléssel) például dokumentumok bemutatása, forrásszemelvények elemzése, térképmunka. e) Beszámoló vagy kiselőadás adott témáról (tanári segítséggel, útmutatásával) f, projekt-munka Értékelés A számonkérés során a tanagyag jellegéből következően mind a szóbeli, mind az írásbeli munkára nagy hangsúlyt kell fektetni. A kitűzött tantárgyi célok elérését segíti, ha mindkét számonkérési formát rendszeresen és váltakozva alkalmazzuk. Szóbeli számonkérés - önálló felelet: egy megadott téma részletének folyamatos kifejtése, - tanári kérdésekre válaszadása - grafikonok, diagrammok, történelmi források, cikkek, dokumentumfilmek, játékfilmek, gyakorlati tapasztalatok elemzése, - kiselőadás megtartása, vita levezetés és részvétel - anyaggyűjtés egy adott témához, - kiállítás elkészítése, prizentáció Írásbeli számonkérés - nagyobb témakörök feldolgozása után felmérő teszt (főleg a készségek mérésével, ahol lehetséges adott, konkrét ismeretek mérésével) - forráselemző feladatok, forráskritika, források összevetése - filmek írásos elemzése - adatgyűjtési feladatok - adatok rendszerezése - korok áttekintése különböző aspektusokból Osztályozási szempontok: Hagyományos értelemben vett jegyekkel nem kívánunk értékelni. A megfelelt, nem felelt meg kategóriával kívánjuk lezárni a félévi, évvégi munkát. 14
Önismereti és személyiségfejlesztő óra Magánélettan tanterv Keretek: Heti 1 óra kiscsoportban (15-17 fő), összesen 37 óra Igény: Minden egészséges kamaszban feltámad az önismeret igénye. Az önismeret azt jelenti, hogy tudom, ki vagyok, mire vagyok képes, mi dolgom a világban. Bízom és hiszek magamban. Másoktól függetlenül, szabadon tudok dönteni a magam dolgában. Cél: A serdülőkorú gyermek megtanulja: Önmagát érdekesnek és értékesnek látni Az élete célját keresse Másokra empatikusan odafigyeljen Másokkal kommunikáljon. További cél a pozitív énkép kialakítása csoportban, csoportmódszerekkel dolgozva. A csoport egy sokszemű tükör. A pozitív énkép azt jelenti, hogy nem sodortatjuk magunkat az eseményekkel, nem kerülünk felelőtlenül helyzetekbe, és nem vagyunk függőek azoktól a helyzetektől, kapcsolatoktól, amelyekben részt veszünk. A csoportban való együttműködés feltétele: 1. elfogadó csoportlégkör kialakítása 2. bizalom 3. titoktartás 4. őszinteség, szókimondás Az önismereti csoportmódszer a következő képességeket alakítja ki és fejleszti: önismeret reális pozitív énkép emberismeret tolerancia alkalmazkodás empátia rugalmasság kapcsolatteremtés önkifejezés konfliktus felismerése, konfliktuskezelés döntésképesség, önállóság, vállalkozó kedv megbízhatóság szolgálat, segítőkészség érdekérvényesítés közéleti aktivitás közösségi szellem, szociabilitás koncentrálás, kitartás verbális készség. Feladat az órák során a fent felsorolt képességek kialakítás, fejlesztése. Természetesen személyenként változó, hogy kinek mennyi csoportidő, mennyi és milyen csoportélmény hozza meg a kívánt személyiségváltozást. 15
Követelmény, hogy az első év végére a tanulók önkifejezése, kommunikációs készsége fejlődjék. A csoport közösséggé alakuljon, a csoportszellem erősödjék. A csoporton belül a másság elfogadása, a tolerancia, az empatikus figyelés váljék dominánssá. Lehetőség szerint a tanulók alkalmazzák egyéb színtereken is az itt szerzett ismereteket, képességeket. Szerződéskötés, a közösen hozott szabályok vállalása: Formai keretek meghatározása (heti 1 óra, hol, pontos kezdés, részvevők, hiányzás jelzése, igazolása, értékelés). Tartalmi keretek meghatározása (óráról órára adott a téma, de ha egy kialakuló új téma van, ami nagyon érdekli a csoportot, akkor ebbe az irányba folytatódik a témafeldolgozás a csoportvezető irányításával). Titoktartási kötelezettség: minden, ami a csoportban elhangzik, az a csoport tulajdona, onnan ki nem kerülhet. Másnak elmondani tilos. Ez érvényes tanárra, tanulóra egyaránt. Mindezen formai és tartalmi szabályokat együtt kell elfogadni és a betartásukat megfogadni az első találkozó alkalmával. Nem azért jönnek el a tanulók az órákra, mert kötelező, hanem, mert így állapodtunk meg. Ismertetni kell a Magánélettan tárgy oktatása előtt ennek lényegét, célját, játékosságát. Tananyagbeosztás 1. fejezet Ők és Én (A fejlődéslélektan témáiból) Őseim, családfa (Honnan jöttem, mit örököltem?) A szülő, nagyszülők értékei, céljai (A különböző értékű családok összekerülése, értékek átadása.) A szülők etikai értékei (Miért kellenek a nevelésben etikai értékek?) Öröklött-szerzett tulajdonságok (Genetikusan hozott és tanult tulajdonságok.) A szülők célja a gyerekekkel (Joga van-e a szülőnek tulajdonként kezelni a gyermekét, lehet-e célja vele, lehet-e cél nélkül nevelni?) Lázadás, egyéni érdek, érték (Konfliktus a szülő-gyerekek érdekei között.) Felelősség, féltés, majomszeretet (A szeretet minősége.) Tekintély, példaképek, hősök (Árt-e a szeretetnek a tekintély? Kell-e példaképként viselkedni a szülőknek?) Alá-fölérendeltség (A gyerekek kiszolgáltatottsága, alárendeltsége, demokratikus nevelés.) Érdekeltérések, konfliktusok (A szülő-gyerek közötti hétköznapi konfliktusok.) 2. fejezet Ti és Én.(A szociálpszichológia témáiból) Az osztály értékei (Milyen eltérő értékekkel kerülnek a közösségbe.) Egyéni és csoport érdekek (A másság elfogadása, beilleszkedés, kirekesztettség.) Saját címer, jelvény, jelkép (Identitáskeresés, identitáserősítés.) Területfoglalás, etológia (Kinek mekkora térre van szüksége.) Rivalizálás a fiúk között (Csoport elvárások a fiúk között.) Rivalizálás a lányok között (Női rivalizálás.) Lányok és fiúk együtt (A két nem együttlétéről.) Kozmetika, ápoltság, szépség (Igényesség, életkori sajátosságok a külsőnkön.) Divat, áramlatok, divatáramlatok (Minden új és még sincs új a nap alatt.) Beilleszkedés (Helyzet a csoportban.) 16
3. fejezet Te és Én (A szexuálpszichológia témáiból) Ismerkedés, gátlások (Senkinek i sem kezdődött könnyen.) A barátság metamorfózisa: a szerelem (Hogyan lesz más típusú a kapcsolat.) Mit mondjak neki? (Kapcsolatteremtési nehézségek, gátlások.) Szavakkal és szavak nélkül (Kommunikáció külön neműek között.) Virág-, zsebkendő-, kesztyű-, legyezőnyelv (Régi idők kapcsolatteremtő játékai.) Egyéni stílus (Saját külső stílusunk megtalálása.) A férfiideál Tartózkodás, kacérság, nőiesség Líra, költészet, romantika (Érzelmek a szerelemben.) Szerelmed, a barátaid és Ő 3. fejezet Én és Én (A személyiségpszichológia témáiból) Ki vagyok én? Egyéni kiállítás múltról, jövőről (Identitás.) Értékrend, elvek, hit (Egyéni életértékek.) A gyermekkor terhei (A gyereknek se könnyű.) Kamaszkor (Életkori sajátosságok.) Önelfogadás, elfogadtatás (Függőség, függetlenség a csoportban.) Önismeret és változás (Fejlődés, az önelfogadás fejlődése.) Én és az önfegyelem (Tanulás és a munka.) A konfliktustól a harmóniáig (Ki lehet békülni magunkkal és másokkal.) Magánélettan záróra A témafeldolgozás módszerei: A tankönyv írásainak felhasználása közös felolvasással Szépirodalmi idézetek felhasználása, dramatikus megjelenítése Filmek, filmrészletek használata, megbeszélése Játékok, gyakorlatok használata Ábrák, kérdőívek, fotók, grafikák használata a beszélgetés indításaként Értékelés Követelmény a tanórai aktív részvétel, és egy önálló dolgozat elkészítése a témákhoz illeszkedően, szakirodalom felhasználásával. A félévi és az év végi osztályzat kialakítása az órai munka és a dolgozat értékelésével történik, esetleges gyűjtőmunkát figyelembe véve. A csoportmunkában folyamatos a tanulók megfigyelése, az önmagukhoz képest bekövetkező változás jelzése, a csoportfolyamatok alakulásának visszajelzése. Tankönyvek A tanulók által használt tankönyv: Bácskai Júlia: Magánélettan I. A csoportvezető által használt könyvek: Bácskai Júlia: Magánélettan I. - A magánélettan tanítása Bácskai Júlia: Az önismeret pszichológiája 17
Tanterv a nyelvi előkészítő osztállyal induló évfolyamok számára 0. évfolyamtól a 12. évfolyamig Angol nyelv I. A nyelvtanítás általános célja Az intenzív nyelvoktatás alapvető célja a nyelvi kompetenciák kialakítása, azaz a mindennapi életben használható nyelvtudással felvértezni a tanulókat. Ez a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztésén keresztül lehetséges, amely a következőket jelenti: Cél 1. A tanuló olyan szinten sajátítsa el az angol nyelvet, hogy a hétköznapi kommunikáció során sikeresen tudja azt használni mind írásban, mind szóban. 2. A nyelvi készségek megfelelő szintű megalapozása tegye lehetővé számára, hogy reális választási lehetősége legyen a nyelvtanulás folytatása, illetve az angol nyelvi érettségi letétele. 3. Ismerkedjen meg az angol nyelvi közösségek mindennapi életével, társadalmával, kultúrájával. 4. A civilizációs ismeretanyag révén tegyen szert szélesebb látókörre, fejlődjön ki tolerancia képessége, ébredjen fel érdeklődése a másság iránt. 5. Szeresse meg a nyelvtanulást, jelentsen számára intellektuális élményt és élvezetet az angol nyelv használata, és segítségével gazdagodjon személyisége, bővüljenek társas kapcsolatai, ismeretei a világról. 6. Szerezzen ismereteket az emberi nyelv egyetemes természetéről, ezáltal alakuljon ki nyelvi tudatossága az idegen nyelven, illetve anyanyelvén is. Kapjon kedvet más nyelvek tanulásához. 7. Ismerkedjen meg olyan általános tanulási módszerekkel /prediction, guessing, következtetés stb./ amelyek segítik tanulási szokásainak kialakítását, és evvel az önálló tanulást. A 0. évfolyam hosszú távú célja a tanulókat olyan ismeretekhez juttatni, melyek birtokában sikeres emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek a középiskolai tanulmányaik befejezése előtt a 11. évfolyam végén. Az emelt szintű érettségi vizsga 5-ös, illetve 4-es érdemjegye elérése esetén középfokú C típusú nyelvvizsgával egyenértékű. Fejlesztési feladatok Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, hallás, olvasás, írás) területén. Természetesen a tanulók egyéb, személyes kompetenciájának fejlesztése is folyik. Az előrehozott, emelt szintű érettségi sikeres teljesítése után az iskola biztosítja, hogy a tanuló a nyelvi ismereteit speciális (szak-) nyelvi irányban tovább fejlessze. Az intenzív nyelvi előkészítő évfolyam hozzájárulhat a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához, a tanuló egész személyiségének fejlődését, látókörének és szellemi befogadóképességének bővülését, a tanár-diák közötti közvetlenebb kapcsolat kiépülését elősegíti. 18
Szervezési feladatok A rendelkezésre álló órakeret felosztása az alábbiak szerint történik. A 0. évfolyamon heti 11 órában 3 nyelvtanár részvételével történik a nyelvoktatás a következő felosztásban 6 óra kommunikáció 3 óra nyelvtan 2 óra média országismeret A 9. évfolyamon évi 3,5 órával gazdálkodhatunk az alábbi beosztásban: az első félévben heti 4 óra, a második félévben heti 3 óra jut idegen nyelv oktatására. Természetesen itt már egy nyelvtanár közreműködésével csoportonként. A 10.,11. évfolyamokon heti 4 órában folyik az idegen nyelv tanítása, 11. évfolyamon már belép a 2. idegen nyelv oktatása is, választható tantárgyként heti 3 órában. A 12. évfolyamon is heti 4 óra van az első idegen nyelv oktatására. Bevezető A középiskolai nyelvoktatás kimenetele kétszintű érettségi vizsga letételét teszi lehetővé. A 12. évfolyam végére minden diáknak B2-C1 szintű nyelvtudást kell szereznie. Az idegen nyelv tanulás célja a tanulók kommunikációs képességének mélyítése az adott nyelven a négy nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség). Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják át: középszinten az A2 B 1 szinteket, emelt szinten a B2 C1 szinteket. Az idegen nyelv tanulásának és tanításának közvetlen céljai A tanulókban olyan gyakorlati és elméleti tudást kell kifejleszteni, hogy képesek legyenek megérteni az adott idegen nyelven beszélőket és használni is tudják azt. Ki kell alakítani minden tanulóban a pozitív hozzáállást mind a saját, mind pedig egymás nyelvi fejlődéséhez, beleértve, hogy kellő figyelmet fordítsunk a toleranciára, a közös élmény lehetőségének megteremtésére, az együttműködésre. Ennek érdekében az idegen nyelvet tanító tanárnak arra kell törekednie, hogy megfelelő gyakorlatot nyújtson a tanulóknak, hogy a kommunikációs, gondolkodási képességeik fejlődni tudjanak a nyelv tanulása közben. Meg kell ismertetni a tanulókat a célnyelv irodalmával, hagyományaival, kultúrájával. Be kell bizonyítani a nyelvtudás hasznosságát, a tömegtájékoztatási eszközök, számítógépek segítségével. A nyelvtanítás leggyakorlatiasabb célja, mennyire tudja azt a tanuló hasznosítani munkába állás, illetve továbbtanulás során. Kognitív célok: ismeretek, információk közvetítése Pragmatikus célok: kommunikációs készség kialakítása Személyiségfejlesztő célok: nyitottság, tolerancia a másik iránt (tanulótárs), illetve a célnyelven keresztül más kultúra iránt. 19
Kommunikációs szándékok, fogalomkörök: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás, - köszönés, elköszönés, - bemutatás, bemutatkozás, - telefonálásnál bemutatkozás, - telefonálásnál elköszönés, - szóbeli üdvözletküldés, - személyes és hivatalos levélben megszólítás, - személyes és hivatalos levélben elköszönés, - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, - engedélykérés és arra reagálás, - köszönet és arra reagálás, - bocsánatkérés és arra reagálás, - gratuláció és arra reagálás, - együttérzés és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - rokonszenv, ellenszenv, - hála, - sajnálkozás, - öröm, - elégedettség, elégedetlenség, - csodálkozás, - remény, - félelem, - bánat, - bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: - véleménykérés és arra reagálás, - valaki igazának az elismerése, - egyetértés, egyet nem értés, - érdeklődés, érdektelenség, - tetszés, nem tetszés, - dicséret, kritika, szemrehányás, - ellenvetés, - ellenvetés visszautasítása, - akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség, - ígéret, - érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: - dolgok, személyek megnevezése, leírása, - események leírása, - információkérés, információadás, - igenlő vagy nemleges válasz, - válasz elutasítása, - tudás, nem tudás, - bizonyosság, bizonytalanság, feltételezés, kétely, - ismerés, nem ismerés, - emlékezés, nem emlékezés. 20