Mindenki egyenlő, de nem egyforma. Integrált pedagógiai Program Pestújhelyi Óvoda M a n ó v á r Ó v o d a, B ú j ó c s k a Ó v a o d Budapest, 2013. szeptember 01.
Az óvoda adatai Az óvoda neve: Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Pestújhelyi Óvoda OM azonosítója: 201555 Székhelye: 1158. Budapest, József Attila utca 59-61. Tagintézmény neve, címe: Pestújhelyi Óvoda Bújócska Tagóvoda Az óvoda fenntartója: Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete, 1153. Budapest, Bocskai u. 1-3. Az óvoda vezetője: Csörgőné Bánhalmi Éva Az intézmény tevékenységei: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 85101 Óvodai nevelés Ellátandó alaptevékenység: 85101-1 Óvodai nevelés ellátás 85101-2 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, ellátása 56291-2 Óvodai intézményi közétkeztetés A pedagógiai program: módosításának ideje: 2013. 08. 31. hatálybalépés ideje: 2013. 09. 01. 2
1. PREAMBULUM Óvodai programunkat úgy kell megfogalmaznunk, hogy a ránk bízott gyermekek legyenek egészségesebbek, boldogabbak, tiszteljék egymást- és a természetet. Meg kell őriznünk a hagyományokat, értékeket a gyermekek és kollégák viszonyában egyaránt. Programunkkal a Közös Európa elvárásainak is eleget kell tennünk: a beilleszkedés segítésére olyan nevelési módszereket kell találnunk és alkalmaznunk, melyekkel elősegítjük, hogy a gyermekek felnőve készen álljanak a változásra, helytálljanak idegen környezetben, kommunikatív készségük fejlett legyen, tartalmas emberi kapcsolatokat tudjanak kialakítani, magatartásuk etikus legyen, ismerjenek idegen nyelveket, látásmódjuk kritikus legyen, egészséges életvitelt alakítsanak ki, s képesek legyenek a különbözőség elfogadására, esztétikus produktumok előállítására. Munkánkat a család nevelésére alapozzuk, s a családdal együtt kívánjuk megvalósítani is, úgy, hogy a tevékenységek alapja, kiindulási- és visszacsatolási pontja a gyermekek számára a játék legyen. Nekik, nekünk, s minden gyermeket nevelő társunknak szól a Fröbel-től ismertté vált mondás: GYERTEK, ÉLJÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT 3
2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1. GYERMEKKÉPÜNK A gyermek öröm, a reménység. Gyönge testében van valami virági, ártatlan lelkében van valami égi, egész kedves valója olyan nekünk, mint a tavaszi vetés, ígéret és gyönyörűség. (Gárdonyi Géza) Nagy bátorság másnak az életébe beleavatkozni, másokat nevelni. Mérhetetlen felelősség, hogy milyen érzelmeket indítunk el, hatásukkal milyen nyomot hagyunk bennük, amely kihat további fejlődésükre. A családi nevelésre építünk. Szívvel berendezett, virágokkal, gyermekmunkákkal díszített óvodába kell nem beszoktatni, hanem befogadni a gyermekeket. Elfogadni az egyéniséget, a különbözőséget. Magabiztos, környezetükben jól eligazodó gyermekeket szeretnénk nevelni. Legyenek képesek problémáik megoldásában közreműködni, érzékenyen, nyitottan fogadják egymás ötleteit. Legyenek együttműködők. Forduljanak bizalommal a felnőttekhez. Szeressék a természetet, védjék a növényeket, az állatokat. A boldogság és a siker kulcsa minden életpályán az őszinte, kiegyensúlyozott és megértő magatartás önmagunkkal és másokkal szemben. (Selye János) Empátia, a gyermek tisztelete kell, hogy megnyilvánuljon az óvónő részéről. Az óvónő beleéli magát a gyermek problémájába, megérti és segíti őt. Keresi a megoldást, közben 4
kimutatja és megfogalmazza saját érzelmeit is. Fő nevelési módszere a pozitív példa kiemelése. Emberként kezelje a gyermekeket. Törekedjen arra, hogy minden gyermek egyformám magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Minden emberi kapcsolat kétoldalú. Akkor sikeres, ha a segítő és a segített megkapja, amire szüksége van. A gyerekeknek segítségre van szükségük, az óvónőknek arra az érzésre, hogy segíthetnek. 2.2. ÓVODAKÉP Óvodáink kertvárosi környezetben, családi házak között helyezkednek el. Nyolc csoporttal működik, két telephelyen, integrált óvodai neveléssel. Az integrált nevelést telephelyenként két fejlesztésre alkalmas szoba segíti. Az integrált nevelés a környezetben megnőtt igény kielégítésére került az óvoda nevelési feladatai közé. Az egészséges gyermekek nevelése szempontjából kedvező a gyermekek integrálása, a különbözőség elfogadtatása, a közös játék és egyéb tevékenységek során. Azért is fontos volt a feladat felvállalása, mert kerület szerte megnőtt a spontán integrációk száma. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedését nagymértékben segítheti a kellő időben megkezdett speciális nevelés, fejlesztés. Fontosnak tartjuk,hogy az integrált óvodai nevelésben csak annak az egészséges kisgyermeknek szabad részt vennie, akinek szülei teljes mértékben elfogadják a különbözőséget, empátiával fordulnak a sérült emberek felé. Sok türelemmel és tervezett rendszerességgel fejlesztjük a gyermekek kézügyességét, esztétikai igényességét, testi fejlettségét, melyhez az óvodai csoportok igényes kialakítása nagyban hozzájárul. Gyakorlatban is alkalmazzuk az egymástól való tanulás elvét, tevékenységünket a szülők pozitívan értékelik és támogatják. Az a határozott véleményünk, hogy a kis intézmények biztosítják legjobban a gyermekek fejlődését és fejlesztését szolgáló koncepciók megvalósítását. A kis csoportlétszám nagyobb lehetőséget ad az egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra, az új kezdeményezések, elképzelések, módszerek bevezetésére. 5
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Óvodai nevelésünk célja a sokoldalú személyiség fejlesztése, az életkori és egyéni sajátosságok kibontakoztatása és megerősítése; a speciális szükségletek kielégítésével a családi nevelés segítése, kiegészítése. Az óvodai nevelőmunka átfogja a gyermeki személyiség egészét és biztosítja az érzelmi, testi, értelmi és közösségi fejlődést. Célunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél: eredményeket értékelő környezet kialakítása, amely segíti harmonikus személyiségfejlődésüket egyéni fejlesztésük, fejlődésük segítése, hátrányok csökkentése, egy befogadó, egyenlő esélyeket biztosító óvodai élet megvalósítása. 3.2. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI A személyiségfejlesztés alapvető feltétele a testi-lelki szükségletek kielégítése a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel közösen. Az integrált óvodai nevelésnél még nagyobb hangsúlyt kap mindez. Elsődleges, hogy mi, óvodapedagógusok nyitottságot mutassunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iránt; biztosítsuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, segítsük elő a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Fontos, hogy a humanisztikus alapértékeket elfogadjuk és hogy az értelmi fejlesztést, tanulást átértékeljük. Ebben az interakcióban alapvető a tapasztalat, biztonság és kölcsönösség, az elfogadás és az elfogadottság érzésének tanulása. A sokféle ember sokféle módon történő együttéléséhez szükségünk van az empátiára, a toleranciára és a különbözőség elfogadására. 6
A személyiségfejlesztés területei: a) egészséges életmód alakítása b) érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés, c) anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. a) Egészséges életmód alakítása Kiemelt jelentőségű ebben az életkorban az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel alapjainak elsajátítása. Az óvodai nevelés elősegíti a gyermekek egészségének védelmét, az összerendezett mozgás, edzettség, testi szükségletek és mozgásigény kielégítését, gondozottságot; a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelésből adódó feladatok ellátását, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítását, a környezettudatos magatartás megalapozását, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Fontos a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, hiszen az óvodás korban kialakuló mozgáskoordináció és az egyes mozgásformák elsajátítása szoros kölcsönhatásban van az idegrendszer fejlődésével, amely kihat a gyermek fejlődésének egészére. b) Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodás gyermek legfőbb igénye az érzelmi biztonság. A kisgyermeknél az emóciók dominálnak, ezért fontos, hogy az óvodában derűs, nyugodt légkör vegye körül. Szükséges, hogy óvodába lépéskor pozitív érzelmi hatások érjék, óvónő és gyermek, gyermek és dajka kapcsolata szeretetteljes legyen. Fontos a szociális érzékenység fejlődése, az én-tudat alakulása. Az óvodai nevelés megalapozza a feladattudat, feladattartás és az önállóság képességét. Az óvoda lehetőséget teremt társas kapcsolatok kialakítására, neveli a gyermekeket a különbözőség elfogadására. 7
Kiemelten fontosak a szocializáció szempontjából a közös élményekre épülő tevékenységek. Ezek segítik a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését. Az SNI gyermekeknél a nevelés hatására a sérülés arányában ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, képességnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Az óvoda feladata ezeknél a gyermekeknél, hogy csak annyi segítséget nyújtson, amennyi az önálló cselekvéshez szükséges. Fontos a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez biztosítani a speciális ismeretekkel rendelkező szakembereket. A gyermekek nyitottságára építve kell megismertetni velük szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjanak csodálkozni a természetben, környezetükben megmutatkozó jóra és szépre. c.) Anyanyelvi az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építi a tevékenységeket, amelyek útján tapasztalatokat szereznek társadalmi és természeti környezetükről. Az anyanyelv fejlesztése kiemelt feladat. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, kérdéseik megválaszolására nagy figyelmet kell fordítanunk. Az SNI gyermekeknél fokozottan megjelenik a beszédtanulás készségének fejlesztése. Elsősorban a spontán tapasztalatokra kell építenünk. Fontos az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Kiemelt feladatot jelent a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél az egyes területeken meglévő, kiemelkedő képességek, teljesítmények felismerése, gondozása. A különleges gondozást segíti a kiscsoportos vagy egyéni formában, sérülés-specifikus módszerekkel, terápiákkal, technikákkal végzett óvodai nevelés. 8
3.3. KIEMELT NEVELÉSI ALAPELVEINK 1.) Elismerjük a nevelésben a család elsődleges szerepét és támaszkodunk a családon belüli értékekre. Tiszteljük és elfogadjuk a szülőt, annak gyökereit, nyelvi- és hagyománykultúráját. Fontos hogy a szülő érezze a segítő szándékot az óvoda részéről. 2.) A gyermek kiszolgáltatott, ezért alapvető követelmény jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Nevelési folyamatunk meghatározott elvek, szabályok alkalmazásával valósul meg. A megvalósulásban kiemelt szerepet játszik az óvodapedagógus. 3.) A különbözőségre nem rácsodálkozunk, hanem aktívan segítjük elfogadását, támogatását. 4.) Az óvodapedagógusok bizalmas információkkal is rendelkeznek, ezért kiemelt nevelési elv a pedagógiai etika. 5.) Fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógusok legyenek toleránsak, vegyék figyelembe az egyéni különbségeket, igényeket, segítsék a gyermekek fejlődését személyre szabottan a harmonikus fejlődés érdekében. 6.) Minden óvodapedagógus tartsa elsődlegesnek, hogy az SNI gyermek iránti elvárást sérülésének jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. 9
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1.SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos. Az elfogadó, támogató, segítő attitűdű óvodapedagógus modell, minta a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Fontos, hogy az óvoda dolgozói megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai, migráns gyermekek nevelésének célkitűzését is. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködésével történik. Az óvoda engedélyezett pedagógus álláshelyei: 16 fő óvodapedagógus 1 fő gyógypedagógus 1 fő óvodavezető Nevelőmunkát segítők álláshelyei: 8 fő dajka 2 fő pedagógiai asszisztens Technikai dolgozók álláshelyei: 1 fő óvodatitkár 2 fő konyhai dolgozó 10
Speciális szakemberek Az integrált csoportokban lévő SNI gyermekeket külön-külön, sérülésüknek megfelelően sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs eljárásokkal kell fejleszteni. Ezért szükséges, hogy gyógypedagógus irányításával, segítségével egyénileg fejlesszük a gyermekeket. 4.2.TÁRGYI FELTÉTELEK Intézményünk nyolc csoporttal működik két telephelyen. Óvodáink - tornaszoba kivételével - rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel (fejlesztő szoba, logopédiai szoba). Az óvodák épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit próbáljuk úgy kialakítani, hogy a gyermekek biztonságát és kényelmét szolgálják. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Fontos, hogy minden helyiséget esztétikusan, gyermekbarát módon rendezzünk be. 4.3. NAPIREND, HETIREND A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő tevékenységek tervezésével, szervezésével. A gyermekek a tevékenységeket, az óvodapedagógus átgondolt felajánlásai alapján, saját döntésüknek megfelelően egyénileg, mikro-csoportosan vagy csoportosan végzik. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és igényekhez. Az életkori jellemzők, az egyéni fejlettség, a tevékenységek jellege befolyásolják a szervezeti formákat. Az egész nap során érvényesülnie kell a 11
folyamatosságnak és a rugalmasságnak. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Napirend általános mintája 06:00-tól 07:00-ig gyülekezés, játéktevékenység 07:00-tól 10:00-ig szabad játék, gondozás, tízórai, szervezett tevékenységek, egyéni fejlesztések 10:00-tól 11:45-ig gondozási tevékenységek, mosdózás öltözködés játék a szabadban, egyéni fejlesztések 11:45-től 12:45-ig öltözködés, gondozási tevékenységek, mosdózás, ebéd, mosdózás 12:45-túl 15:00-ig pihenés 15:00-tól 15:45-ig gondozási tevékenységek, mosdózás, uzsonna 15:45-től 18:00-ig szabad játék hazamenetelig A heti rendben is vannak visszatérő stabil, a rendszerességet biztosító tevékenységek. Fontos, hogy életkortól függően naponta helyet kapjon a rendszeres mozgásfejlesztés. A keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. Heti két alkalommal minden korosztálynak kötelező a testnevelés. 12
Hetirend általános mintája: Hétfő Mozgás, Külső világ tevékeny megismerése, Kedd Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Szerda Mozgás, Rajzolás, mintázás, kézimunka, Csütörtök Külső világ tevékeny megismerése, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Péntek Rajzolás, mintázás, kézimunka, Verselés, mesélés Logopédiai, gyógypedagógiai, egyéni fejlesztések Logopédiai, gyógypedagógiai, egyéni fejlesztések Logopédiai, gyógypedagógiai, egyéni fejlesztések Logopédiai, gyógypedagógiai, egyéni fejlesztések Logopédiai, gyógypedagógiai, egyéni fejlesztések 4.4. TERVEZÉSDOKUMENTÁCIÓ Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Felvételi és mulasztási napló Óvodai csoportnapló A gyermek fejlődését nyomonkövető dokumentáció Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció: Egyéni fejlődési lap 13
A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett dokumentum, amely tartalmazza: a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza: a gyermek anamnézisét a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi, szociális, értelmi, beszéd, mozgásfejlődés), valamint egyéb megfigyeléseket, a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, elért eredményeket, gyógypedagógus fejlődést szolgáló javaslatait, szakértői bizottság megállapításait, a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. 4.5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A nyitottá válás és a nyitottság elengedhetetlen feltétele a külső és belső kapcsolatok kialakítása, azok tartalmassá tétele, a kapcsolattartás rendszerének és módjának beszabályozása. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Külső kapcsolataink: A Fenntartó Önkormányzat és végrehajtó szervei. Családvédelmi- és családsegítő szolgálat. Pedagógiai Szakszolgálat 14
A gyermekek egészségét vigyázók: védőnő, gyermekorvos, Tisztiorvosi Szolgálat. XV. kerület Egyesített Bölcsődék Pestújhelyi Általános Iskola Közművelődési intézmények: Művelődési ház, Közösségi házak, Bábszínház, Múzeum Egyéb civil szervezetek: támogatók, szolgáltatást végzők, stb. Az óvoda élelmezését ellátó Kft. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Cél: A gyermekek nevelésének érdekében őszinte, barátságos viszony kialakítása a szülőkkel. Viselkedésünkkel, imponáló szakértelmünkkel modell állítása. Etikus magatartásunkkal az óvodapedagógusok és az óvoda státuszának erősítése. Feladatunk: Az óvodapedagógusok vegyék figyelembe a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítsék az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás a családhoz illeszkedjen. A szülők tisztelete, a család nevelési elsődlegességének elismerése. Kapcsolatunk épüljön a tapintatra, mélyüljön el közös programok, együttes tevékenységek alkalmával. Szabályrendszerünk legyen biztonságos, a szeretetteljes légkör kialakulását segítse elő. Pedagógiai felkészültségünk legyen tudatos, legyünk nyitottak az új iránt, képezzük magunkat folyamatosan. Munkánkban érződjön az óvónői empátia. Napi munkánk a maximumot nyújtsa minden gyermek számára. A kapcsolattartás formái: 1.) Közvetlen kapcsolattartás: 15
családlátogatás anyás beszoktatás szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák 2.) Közös programok: óvodai ünnepségek nyitott délutánok közös kirándulások munkadélutánok 4.6. GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÜNK A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekvédelem minden dolgozó feladata. A gyermekek védelme során nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága miatt, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés alapján, tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. Ha a gyermek-és ifjúságvédelmet a legtágabb értelemben fogjuk fel, akkor e feladatoknak ki kell terjedniük a gyermek fejlődésével összefüggő valamennyi kérdésre. Figyelemmel kell kísérni minden olyan körülményt, amelyből arra lehet következtetni, hogy egy gyermek fejlődését valamilyen ok gátolja, vagy nehezíti. Célunk, hogy megelőzzük, elhárítsuk, vagy enyhítsük azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy meggátolják, másrészt segítsük 16
azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. Óvodavezető feladata: intézmény törvényes működtetése gyermekvédelmi feladatok megszervezése, ellátása szociális szolgáltatások feltérképezése, azonosítása Egyes családok részéről speciális szükségletek jelentkezhetnek: életkörülményeik, szerepük, életkoruk vagy egyéb problémáik miatt. Ezekben az esetekben a szülőknek legyen tudomásuk arról, hogy az óvodapedagógusok ismerik gondjaikat, készek arra, hogy közösen megvitassák, hogy mit is lehet és kell tenni a nehézségek, feszültségek elhárítása érdekében. Célunk a bizalomteljes szülő-pedagógus kapcsolat, ami nélkülözhetetlen a problémák közös megoldásában. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok: Egyéni esetkezelések során a gyermekek személyes gondjainak feltárása, pedagógiai eszközökkel történő segítése. Közreműködés a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében. A veszélyeztetett helyzet javítása érdekében külső intézmények (FIÓKA, Családsegítő Szolgálat, Gyámhivatal) megkeresése. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet enyhítése, a nehéz családi és anyagi helyzet jelzése. Gyermekétkeztetés biztosítása. Életmód-életvitel orientálása. Különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlása. 17
Előadások, rendezvények szervezése. Helyzetfelmérés: A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek felmérése az óvodákban. Családlátogatás során felmérni a családok helyzetét, szükségleteit, életvitelét. Tájékozódás a gyermekek családban elfoglalt helyéről, életviteléről. Szervezési feladatok: Kapcsolattartás a szülőkkel, gyermekekkel. Kapcsolattartás külső intézményekkel (FIÓKA, Gyámhivatal) Segítségnyújtás ahhoz, hogy a gyermekek egyéni problémáik megoldásához külső szakember segítségét is igénybe vehessék. Szabadidős tevékenységek ajánlása. Prevenciós munka: Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás. Szociális tevékenység: Rendkívüli segélyekre javaslattétel. Segélykérelmekhez környezettanulmány elvégzése. Krízishelyzetben lévő gyermekek gondjainak megoldása. Gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: Kiemelt figyelmet fordítunk az egyenlő bánásmód alkalmazására. Tilos a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztésére, esélyegyenlőség megteremtésére. 18
A sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos feladatok: az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljanak meg, a fejlesztések ne terheljék túl őket, a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák váljanak az óvodai élet elemeivé. Feladataink: a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése, szükség estén egyéni fejlesztési terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása, a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatok beépítése a foglalkozások szervezésébe, alkalmazkodás az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, a gyermekek haladásának figyelemmel kísérése, gondoskodásba kerülés alapján, tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. 4.7. A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI 4.7.1. Egészséges életmód alakítása Cél: Óvodás korban kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel alapjainak elsajátíttatása, szokásainak kialakítása. 19
Célunk elősegíteni a gyermekek egészségének védelmét, az összerendezett mozgás, edzettség, testi szükségletek és mozgásigény kielégítését, gondozottságot; a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelésből adódó feladatok ellátását. Fontos a gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai Biztosítsa az egészséges életmód feltételeit, a helyes életritmus kialakulását. Alakítsa ki a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat. Az óvoda helyiségeit, udvarát úgy alakítsa ki, hogy az a pedagógiai feladatok megvalósítását segítse. Biztosítsa az életkori sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő mozgást, edzést, pihenést, étkezést. Segítse a gyermek testi képességeinek fejlődését. Az SNI gyermekeknél a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatokat lásson el. A segédeszközök használatát tanítsa meg és fogadtassa el. Változatos tevékenységformák biztosításával az egészséges fejlődés megalapozása (jó napirend). Megbetegedések megelőzése, együttműködés a családdal, óvodaorvossal. Szervezze meg az óvodavezetővel közösen az orvosi szűréseket, vizsgálatokat. Az egészséges életmód alakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében: Az elvárásokat a gyermek fejlődési üteméhez igazítjuk. A gyermek sérülésének típusát és mértékét figyelembe véve megfelelő élethelyzeteket teremtünk, a kialakult feltételes reflexeket erősítjük. Biztosítjuk a gondozáshoz szükséges speciális feltételeket, a szükséges tárgyi eszközöket (kapaszkodók, feljárók). 20
A szakszerű segítségnyújtás elengedhetetlen, amely az óvodapedagógus, dajka, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens munkaköréhez tartozik. Fontos, hogy kellő időt és türelmet biztosítsunk az SNI gyermekeknek a feladatok elvégzéséhez. A türelem, biztatás, dicséret, pozitív példaadás elengedhetetlen a fejlődéshez. Az óvodai nevelés a SNI gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Ezért fontos, hogy mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek ami az önálló cselekvéshez szükséges. Gyermeki tevékenységek A növekedés és testi fejlődés feltétele a táplálkozás. Fontos, hogy táplálkozásuk változatos, tápanyagokban gazdag legyen. A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Fontos a családi és óvodai szokások összehangolása. Fokozatosan eljut a gyermek önmagával, ruházatával, használati tárgyaival kapcsolatban is a rend és tisztaság igényének kialakulásához. Az öltözködés védekezés az időjárás változásaival szemben; ennek figyelembe vételével öltözködjenek. Sokat mozogjanak a gyerekek. A csoportszobában és az udvaron egyaránt használják ki a spontán mozgási lehetőségeket. Séták, kirándulások alkalmával nem csak mozgásigényüket elégítik ki, hanem közös élményeket is szereznek. Edzéssel növeljük a gyermekek ellenálló képességét (légfürdő, vízfürdő, napfürdő). Ezért nagyon fontos, hogy minél több időt töltsenek a gyerekek a szabad levegőn. 21
A mozgás és a pihenés egyensúlyban legyen. Biztosítanunk kell a gyermekek számára az egyéni igényeknek megfelelő pihenőidőt. A gyerek akkor aludt eleget, ha felkeltés nélkül, magától ébred fel. Módszertani alapelvek Az óvónő törekedjen a család és az óvoda gondozási szokásainak összehangolására. Vegye figyelembe a gyerekek egyénileg eltérő igényeit, egyéni sajátosságait. Az óvónő törekedjen bensőséges kapcsolatok kialakítására. Érvényesítse a fokozatosság elvét. Az óvónő biztosítsa a megfelelő feltételeket a helyes szokásrend kialakulásához. Az óvónő törekedjen a mozgáskultúra fejlesztésére. Érvényesítse a környezetvédelemmel és a környezettudatos magatartással kapcsolatos szokásokat. Kapcsolatok más nevelési területekkel Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelés egészét. A gondozási teendők ellátásánál sok lehetőség adódik a beszélgetésre. Fontos, hogy az óvónő ne legyen türelmetlen, ne sürgesse a gyerekeket. Az alapvető gondozási szokásokat a gyermek a családból hozza magával, ezért nagyon fontos, hogy az óvónő tapintatosan fejlessze és egészítse ki ezt a szokásrendszert. Mindig a már kialakult szokások alkossák a kiindulási pontot. Az egészséges életmód szokásait óvodáskorban kell megalapozni. A mozgásigény kielégítése is a nevelés fontos feladata. Ezért nagyon lényeges a mindennapos mozgás. A helyesen megválasztott mozgásanyag elősegíti a megfelelő testi fejlődést, biztosítja a derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. A gondozási tevékenységek terén is kapjon hangsúlyt az egymás munkájának megbecsülésére nevelés, egymás segítése a tevékenységek során. 22
4.7.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Cél: Célunk a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlesztése, éntudatuk alakítása, önkifejező törekvéseik segítése. Fontosnak tartjuk, hogy az elfogadás, megértés jellemezze Őket, értsék, hogy az emberek különböznek egymástól. Elősegítjük, hogy az óvodába kerülő gyermek tanuljon meg kommunikálni és együttműködni a csoport többi tagjával. Fontos a játéktevékenység mely alatt megtanulják a közösségi élethez szükséges magatartási formákat (együttműködés, figyelem, türelem, önfegyelem, bizalom, alkalmazkodás, szabályok elfogadása, tapintatosság, kudarctűrő-képesség, tiszteletadás).a jó közösséget egyéniségek alkotják, akik egyéni vágyaikat a közösség érdekeinek alá tudják rendelni. A gyermekek nyitottságára építve megismertetjük Őket szűkebb és tágabb környezetükkel, amely megalapozza a szülőföldhöz való kötődést és a hazaszeretetet. Az óvodai szocializáció részét képezi továbbá a hagyományok teremtése, őrzése, ápolása, formálása; hiszen a közös gyökerek kötődési pontokat jelentenek, ezáltal közösségalakító hatásuk van. Az óvodapedagógus feladatai Biztosítsa a gyermekek számára a biztonságot nyújtó nyugodt, derűs és barátságos légkört. Modellként irányítsa a csoport életét. Segítse a gyermekek közötti kapcsolatok, az együttműködés, az együttjátszás képességének kialakulását. Legyen megértő, toleráns, kezelje a konfliktusokat. Erősítse a gyermekekben a mások iránti tisztelet és megbecsülés érzését. Helyezzen hangsúlyt az élménybefogadás képességének, az érzelmek kifejezőképességének fejlesztésére. 23