AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ



Hasonló dokumentumok
Az Egészségügy. 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos

Az egészségügyi rendszer

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Egészség, versenyképesség, költségvetés

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

A magyar egészségügy múltja, jelene. Dr. Sinkó Eszter

Az egészségügyi rendszerek jellemzői. Az egészségügy finanszírozása

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban ( ) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is''

a vizitdíj és a napidíj elsô éve

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Betegút-szervezési és fejlesztéspolitikai feladatok ellátása Dr. Drexler Donát

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása

Az egészségügyi ellátások finanszírozása

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészségügyi ellátások finanszírozása

Az egészségügy helyzete, miért gondolkodnak a reformon

Egészségügyi rendszer, gyógyszerellátó rendszer

Egészséggazdaságtan és - biztosítás. 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK március 24., március 31. 1

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

TÁMOGATJUK, TŰRJÜK VAGY

Az Intézet havi betegforgalmi és finanszírozási adatait összefoglalva az alábbiakról tájékoztatom:

A Magyar JáróbetegSzakellátási Szövetség állásfoglalása szeptember 19., Balatonfüred

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészségpolitikai helyzetkép: kormányváltás utáni időszak

A évi fekvőbeteg struktúraátalakítás folyamata április 26. Dr. Cserháti Péter

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Egészségügyi kiadások a GDP százalékában közöj OECD átlag. Egészségügyi kiadások a GDP százalékában ben 10% Magyarország

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

A sürgősségi ellátás. Med-Econ Kft.

Népegészségügyi Program

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTER

Az egészségügyi rendszerek jellemzői. Az egészségügy finanszírozása

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet

A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna

hatályos:

NEAK Szakmai Fórum. Farkas Marianna ellátási főigazgató-helyettes. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

Egészségügyi ellátások finanszírozása május 23.

Kulcsszavak: hivatásrend, emberi erőforrás, orvosok, regionális eloszlás, OECD

Az egészségügyi rendszerek jellemzői. Az egészségügy finanszírozása. Ragány Károly SE-EMK január

NAPI GAZDASÁG KONFERENCIA Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai Budapest, október 13. TODAY S RESEARCH FOR TOMORROW S HEALTH

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

Ragány Károly Egészségpolitikai tendenciák a magyar egészségügyben január

Az egészségügy évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügyi rendszer szabályozása

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

JAVASLAT. alapító okiratok módosítására

A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban

Előadók: Dr. Kisimre László, Tóth Szilvia, Györe Sándorné

Richter Csoport hó I. negyedévi jelentés május 7.

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Egészségügyünk helyzete a népszavazás után. Az egészségbiztosítás alakulása

A hivatkozott jogszabály alapján a legfontosabb finanszírozást érintő módosítások az alábbiak:

A privatizáció hatása a hazai egészségügyi szolgáltatásokra

Sinkó Eszter: Az ellátórendszer átalakításának hatása a hozzáférésre, az elmúlt három év tapasztalatai alapján május 31.

Tájékoztató a védőnő ellátások évi változásairól

Richter Csoport hó I-III. negyedévi jelentés október 31.

A labordiagnosztika finanszírozása és a tervezett változtatások

1 Nyitó állomány 24,5 28,7 82,8 136,0. 2 Vagyonátvétel és egyéb növekedés 4,0 4,0. 3 Vagyonelemek értékesítése, megtérülése 16,4 11,8 28,2

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

. 7-ágaywéa Hivatala. trkezctt' 2006 NOV 3 0. Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

Korányi András

Richter Csoport hó I-III. negyedévi jelentés november 6.

A laboratóriumi diagnosztikai tevékenység finanszírozásának változása. Molnár Attila Főosztályvezető helyettes

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet december 2.

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31.

Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke azonnal

Az egynapos ellátások helyzete Magyarországon

2016. évi CXIII. törvény egyes törvényeknek az egyetemi kórházak létrehozásával, fenntartásával és működésével kapcsolatos módosításáról 1

Tartalomjegyzék. 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

Egészségügyi technológiák és szakellátások befogadása

A tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti. Az ELLÁTÁSI FORMÁT a következők szerint kell feltüntetni: ( B lap 6.

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Dr. Dózsa Csaba 1,2, Dr Kövi Rita 3 1. Miskolci Egyetem, 2 Med-Econ Kft., 3 ELTE MEDICINA2000 ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Átírás:

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve: Költségvetési korlát (fejkvóta, ktg. korlát, kórházi napok díj.) Teljesítményalapú finanszírozás (szolgáltatásfin.) Igen (+) Költséghatékonyság Nem (-) Igen (+) Eü.-i kiadások kontrollja Nem (-) Igen (-) Elégtelen ellátás Nem (+) Nem (+) Indokolatlan beavatkozás Igen (-) Nem (-) Az ellátás progresszivitása Igen (+) Zárt kasszák rendszere (ár és volumen összekapcsolása)

Az ellátás szintjei és jellemző finanszírozása Fekvőbeteg-ellátás (kórházak) (esetfinanszírozás) Járóbeteg-ellátás (rendelőintézetek) (szolgáltatásfin., esetfin.) Kapuőri szerep Alapellátás (háziorvosok) (fejkvóta, szolgáltatásfin.)

VERSENY ÉS HATÉKONYSÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

Verseny az egészségügyben Hatékonyság az egészségügyben A közkiadások alakulására ható tényezők: gazdasági tényezők társadalmi tényezők demográfiai tényező egészségügyi rendszer paraméterei ellátórendszer (kapacitások kihasználtsági foka, az egészségügyi dolgozók bérének szintje és növekedési üteme, az ellátás progresszivitása és kórházközpontúsága, az indokolatlan orvosi beavatkozások aránya ) finanszírozási rendszer technológiai fejlődés

Input-mutatók Outcome-mutatók Forrás: World Health Statistics 2013 (WHO) 10000 lakosra jutó orvosok száma 2005-2012 2010 2011 10000 lakosra jutó nővérek száma 10000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 1 millió lakosra jutó CT berendezések száma Nők születéskor várható élettartama Férfiak születéskor várható élettartama Ausztria 48.6 79.7 77 28.8 84 78 Cseh Köztársaság 37.1 87.9 71 13.2 81 75 Franciaország 33.8 93 69 NA 85 78 Németország 36.9 113.8 82 NA 83 78 Magyarország 34.1 64.2 71 6.6 79 71 Hollandia NA NA 47 12.3 83 79 Norvégia 41.6 319.3 33 NA 83 79 Szlovákia 30 NA 65 NA 80 72 Egyesült Királyság 27.7 94.7 33 NA 82 79 Egyesült Államok 24.2 98.2 30 NA 81 76

közkiadások visszafogására az egészségpolitika rendelkezésére álló direkt és indirekt eszközök: a technológiai fejlődés hátrányainak kezelése, a szükségtelen ellátások visszaszorítása az ellátás progresszivitásának fokozása fölös kapacitások visszaszorítása a társadalom elöregedéséből fakadó terhek csökkentése a kórházcentrikus ellátás visszaszorítása finanszírozási mechanizmusának átalakítása társadalombiztosítás vagy az állami egészségügyi hatóság ügynökszerepének fokozása a kiadások részleges áthárítása a magánfinanszírozásra (costshifting), azaz a közfinanszírozás visszavonulása költségvetési korlát

A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Fontosabb paraméterek (2013): Szolgáltatók domináns tulajdonformája: állami Finanszírozás domináns formája: közösségi Forrásteremtés: társadalombiztosítás (Szociális Hozzájárulás) Forrásallokáció: 1. korrigált fejkvóta (alapellátás) 2. Szolgáltatásfinanszírozás (járóbeteg-ellátás) 3. Esetfinanszírozás/HBCS (fekvőbeteg-ellátás) + TVK (Teljesítmény volumen korlát)

Fontosabb évszámok a magyar egészségügy történetéből (a rendszerváltás után) 1989 A társadalombiztosítás formálisan is leválik az állami költségvetésről 1991 A Társadalombiztosítási Alapot két részre bontják: Nyugdíjbiztosítási Alapra és Egészségbiztosítási Alapra. 1991 1993 Megalakult a társadalombiztosítás két alapját irányító Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és Egészségbiztosítási Önkormányzat 1992 Háziorvosi rendszert 1992 Társadalombiztosításról szóló törvény módosítása után az egészségügyi ellátás megszűnt állampolgári jogosultság lenni 1993 A fekvőbeteg-ellátásban a HBCS-, a járóbeteg-ellátásban pedig a fee-for-service finanszírozást vezetik be 1999 Az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) 2000 Az alapellátásban dolgozó orvosok (háziorvosok, fogorvosok) praxisát vagyoni értékű joggá nyilvánították 2007 Dobozdíj, vizitdíj, kórházi napidíj bevezetése 2008 Népszavazás a vizitdíjról és a kórházi napidíjról (+ a képzési hozzájárulásról)

2010 Az egészségpolitika aktuális programja: a Semmelweis-terv 2011 A patikaliberalizáció visszafordítása (új gyógyszertárak alapítása már komoly feltételekhez kötött) 2011 Népegészségügyi termékadó Chipsadó (sós és cukrozott ételekre, italokra; az E-alap bevétele) 2011 GYEMSZI Az egészségpolitika új csúcsszerve / fejlesztési központja (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) 2012 Egészségügyi Térségek (8 db) kialakítása (regionalizáció) - 0.9-1.6 millió fő közötti térség, amely intézményeiben az ellátás minden szintje és formája elérhető, az alapellátástól a legbonyolultabb beavatkozásokig 2012 A munkáltatói tb-járulék, helyett szociális hozzájárulási adó (mértéke változatlan 27 %) 2012 A fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátás állami feladat - A települési és megyei önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények (kórházak, rendelőintézetek) állami tulajdonba kerültek - Az intézmények fenntartói és vagyonkezelői feladatait a GYEMSZI látja el

Kórkép a magyar egészségügyről 1990 és 2006 között 2006-2012 között járulékfizetési morál nagyon rossz Ø kórházközpontú ellátás (Hollandiában 7-szer, Nagy-Britanniában 14-szer annyi egynapos műtétet végeznek, mint Mo.-on (2006)) Aránytalanságok az ellátórendszerben Ø/ (10.000 lakosra jutó gyakorló orvosok száma 2005 végén a fővárosban 69,4 volt, szemben a 25,5-as vidéki átlaggal) fölös kapacitások Ø/ OEP nem tölti be megfelelően az ügynökszerepet növekvő gyógyszerfogyasztás Ø orvos beteg-találkozók kiugró száma Szolgáltatók (kórházak) jelentős adósságállománya (> 100 mrd. Ft)

Orvos-beteg találkozások száma (millió fő) Forrás: ESKI 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Háziorvosi ellátás Járóbeteg-szakellátás Fekvőbeteg-szakellátás

Az Egészségbiztosítási Alap (kiadás, egyenleg) Forrás: ESKI Kiadás/GDP Egyenleg/GDP 0.08 0.07 0.06 0.05 0.04 0.03 0.02 0.01 0.00-0.01-0.02 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 Reál kiadás ( 1993=100) 140 130 120 110 100 90 80 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993