Steven Weinberg: Mi történik egy kvantummechanikai mérés során?

Hasonló dokumentumok
Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén

Kvantum összefonódás és erősen korrelált rendszerek

Dekoherencia Markovi Dinamika Diósi Lajos. Elméleti Fizikai Iskola Tihany, augusztus szeptember 3.

Wigner tétele kvantummechanikai szimmetriákról

Az impulzusnyomatékok általános elmélete

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április 3. 1 / 28

Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

[17] L. Molnár, Linear maps on matrices preserving commutativity up to a factor, Linear Multilinear Algebra, megjelenés alatt.

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában

Matematika (mesterképzés)

Reciprocitás - kvantumos és hullámjelenségek egy szimmetriája

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26.

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Szinguláris érték felbontás Singular Value Decomposition

Operátorkiterjesztések Hilbert-téren

A spin. November 28, 2006

17. előadás: Vektorok a térben

Alkalmazott algebra - skalárszorzat

Kronecker-modulusok kombinatorikája és alkalmazások

3. Feloldható csoportok

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április / 35

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

Lie-csoportok. 1. Folytonos csoportok 1 FOLYTONOS CSOPORTOK. Kontinuum számosságú csoportok esetén elemek jellemzése valós paraméterek

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Kvantumszimmetriák. Böhm Gabriella. Szeged. Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest november 16.

Határozatlansági relációk származtatása az

Önadjungált és lényegében önadjungált operátorok

Kvantum marginális probléma és összefonódási politópok

1 A kvantummechanika posztulátumai

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

1. Az euklideszi terek geometriája

Szubkonvex becslések automorf L-függvényekre

6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió

Fizikus Vándorgyűlés 2016 Szeged, augusztus 26.

MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )

6.6. Integrálható rendszerek, zaj, operátorelmélet

Differenciálegyenlet rendszerek

3. előadás Stabilitás

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Bevezetés az algebrába 2 Vektor- és mátrixnorma

Alkalmazott algebra - SVD

GROVER-algoritmus. Sinkovicz Péter. ELTE, MSc II dec.15.

Gy ur uk aprilis 11.

Két 1/2-es spinből álló rendszer teljes spinje (spinek összeadása)

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat


Tartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás

Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,

Kvantum termodinamika

3. Fékezett ingamozgás

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés

A gyakorlati jegy

Klasszikus és kvantum fizika

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik

Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció. Képtér, magtér, dimenziótétel, rang, invertálhatóság

Diszkrét Matematika II.

Lineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák

azonosságot minden 1 i, l n, 1 j k, indexre teljesítő együtthatókkal, amelyekre érvényes a = c (j) i,l l,i

Diszkrét matematika gyakorlat 1. ZH október 10. α csoport

Vektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

1. Bázistranszformáció

µ: U U U folytonos leképezés, µ ( α, β ) az α és β paraméter-vektorú csoportelemek szorzatának paraméter-vektora

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

CALOGERO-RUIJSENAARS TÍPUSÚ INTEGRÁLHATÓ RENDSZEREK. I II III IV Elméleti Fizika Szeminárium Szeged, április 13.

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben


Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Markov-láncok stacionárius eloszlása

Modern fejlemények a kvantumelméletben. Elméleti Fizikai Iskola Tihany, augusztus szeptember 3.

TÖRTénet EGÉSZ pontokról

i=1 λ iv i = 0 előállítása, melynél valamelyik λ i

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

1. feladatsor Komplex számok

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Folytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor

Legyen H komplex Hilbert tér. A T: H H lineáris leképezést kontrakciónak nevezzük,

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

differenciálegyenletek

7. DINAMIKAI RENDSZEREK

5. előadás - Regressziószámítás

Numerikus módszerek 1.

Cayley oktoniók és a G 2 Lie csoport

Átírás:

QM és CP Weinberg válasz Steven Weinberg: Mi történik egy kvantummechanikai mérés során? (magyar hangja Vecsernyés Péter) Wigner FK, Budapest CICO, Szeged 2016.01.01.

Kivonat QM és CP Weinberg válasz A kvantumechanika méréselméleti dogmái szerint méréskor "fölfüggesztődik" a vizsgált részrendszer unitér időfejlődése, és a részrendszer a mért mennyiség sajátállapotába (szelektív mérés), avagy az általa generált abeli részalgebrájába (nem-szelektív mérés) "ugrik". Ezek az "ugrások" teljesen pozitív leképezések a részrendszeren, melyek oda-vissza kapcsolatban vannak egy nagyobb rendszer unitér "szendvicsléseinek" a vizsgált részrendszerre történő megszorításával. Ezért fölmerül a kérdés: lehet-e egy nem-szelektív mérés dinamikai folyamat "eredménye", azaz teljesen pozitív leképezések időparaméterezett félcsoportjának hatására időben aszimptotikusan előálló állapot? A szemináriumon Weinberg konstruktív igenlő válaszát és a szükséges fogalmakat, korábbi eredményeket ismertetjük.

Tartalom QM és CP Weinberg válasz 1 QM-keretek és teljesen pozitív leképezések QM dinamika és mérés Teljesen pozitív (CP) leképezések CP leképezések félcsoportjának generátora 2 Weinberg válasz Weinberg konstrukció

Tartalom QM és CP Weinberg válasz 1 QM-keretek és teljesen pozitív leképezések QM dinamika és mérés Teljesen pozitív (CP) leképezések CP leképezések félcsoportjának generátora 2 Weinberg válasz Weinberg konstrukció

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai időfejlődés QM jelölések, fogalmak megfigyelhető algebra: A absztrakt nem-kommutatív C -algebra vagy ábrázoltja B(H) L(H)-ban dinamika: α: (R, +) Aut A unitéren implementált, ha A-t már ábrázoltuk π : A B(H), π(α t(a)) = U t π(a)u t, ahol U : (R, +) U(H) (kezdő)állapot: ω : A C, lineáris, pozitív, normált funkcionál ω(αa + βb) = αω(a) + βω(b), ω(a A) 0, ω(1) = 1, ábrázolásban normális állapot: ω(a) = Tr (ρπ(a)), ρ pozitív, Tr (ρ) = 1 sűrűségmátrix vektorállapot: ω(a) = (Ω, π(a)ω), egy rangú sűrűségmátrix ρ = Ω Ω Heisenberg kép időfejlődés operátorokon: L(H) A A t := U t AU t α t(a), t R pozitív, egységőrző leképezés Schrödinger kép időfejlődés állapotokon: S(A) ω ω t := ω α t, t R, speciálisan ρ t = U tρu t

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai időfejlődés QM jelölések, fogalmak megfigyelhető algebra: A absztrakt nem-kommutatív C -algebra vagy ábrázoltja B(H) L(H)-ban dinamika: α: (R, +) Aut A unitéren implementált, ha A-t már ábrázoltuk π : A B(H), π(α t(a)) = U t π(a)u t, ahol U : (R, +) U(H) (kezdő)állapot: ω : A C, lineáris, pozitív, normált funkcionál ω(αa + βb) = αω(a) + βω(b), ω(a A) 0, ω(1) = 1, ábrázolásban normális állapot: ω(a) = Tr (ρπ(a)), ρ pozitív, Tr (ρ) = 1 sűrűségmátrix vektorállapot: ω(a) = (Ω, π(a)ω), egy rangú sűrűségmátrix ρ = Ω Ω Heisenberg kép időfejlődés operátorokon: L(H) A A t := U t AU t α t(a), t R pozitív, egységőrző leképezés Schrödinger kép időfejlődés állapotokon: S(A) ω ω t := ω α t, t R, speciálisan ρ t = U tρu t

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Kvantummechanikai mérés A M = i m ip i spektrálfölbontású önadjungált megfigyelhető szelektív (= "M-sajátállapotba ugrasztó") és nem-szelektív (= "M által generált abeli részalgebrába ugrasztó") mérése Heisenberg kép: µ M : A A szelektív: µ M (A) := P i AP i /ω(p i ), ω(p i ) valószínűséggel (gyakorisággal) nem-szelektív: µ M (A) := i P iap i, egyfajta re-preparáció Schrödinger kép: ˆµ M : S(A) S(A) szelektív: ω i := ω Ad P i /ω(p i ), nem-szelektív: ω M := i ω Ad P i egyaránt "elrontják" az unitéren implementált dinamikát, de mindkét mérés teljesen pozitív (CP) leképezés µ: A A pozitív egységőrző leképezések pozitív, ha µ(a +) A + := {A A A A} a pozitív elemek kónusza egységőrző, ha µ(1) = 1, ahol 1 az A egységeleme állapotot állapotba visznek: ω S(A) ω µ S(A) azaz "őrzik a valószínűségi interpretáció lehetőségét" ω µ ha µ nem egységőrző, normálni kell: S(A) ω(µ(1))

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Teljesen pozitív leképezések és kapcsolatuk részrendszerekkel µ: A A teljesen pozitív (egységőrző) leképezés olyan pozitív (egységőrző) leképezés, mely tetszőleges véges részrendszerrel való "triviális" kiterjesztésre is poziív leképezés marad azaz ha µ n := µ Id n : A M n A M n pozitív n N unitér szendvicselés, nem-szelektív mérés: egységőrző CP leképezés szelektív mérés: CP, de nem egységőrző Két "CP-állítás" S=system és E=environment kapcsolatáról QM-ben teljes rendszer részrendszer Ha U t U(H S H E ), t R unitér dinamika a teljes rendszeren B(H S ) A Φ t(a) := Tr E [(1 S ρ E )U t (A 1 E )U t] B(H S ) egységőrző CP leképezés B(H S )-en t R lehetne "CP-dinamikát" nézni a részrendszeren az unitér helyett

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Részrendszer CP leképezései és izometrikus/unitér szendvicselés részrendszer kiterjesztett rendszer Ha Φ egységőrző, σ-gyengén folytonos CP B(H S )-en H E és V izometria H S H E -n, hogy minden ρ E S(H E ) Φ(A) = Tr E [(1 S ρ E )V (A 1 E )V ], A B(H S ) (további kiterjesztéssel V unitérré tehető, de az már ρ E -függő) részrendszer minden CP-je izometrikus/unitér szendvicselés megszorításából jön nem-szelektív mérés: nincs benne stochasztikus elem egyfajta egységőrző CP-"újrapreparálása" a részrendszernek a mérőműszer segítségével, a mérőműszerrel kiterjesztett teljes rendszerben Weinberg kérdés: eredményezheti-e ezt az egységőrző CP leképezést egy lineáris determinisztikus effektív egységőrző CP-dinamika t aszimptotikus időben?

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Részrendszer CP leképezései és izometrikus/unitér szendvicselés részrendszer kiterjesztett rendszer Ha Φ egységőrző, σ-gyengén folytonos CP B(H S )-en H E és V izometria H S H E -n, hogy minden ρ E S(H E ) Φ(A) = Tr E [(1 S ρ E )V (A 1 E )V ], A B(H S ) (további kiterjesztéssel V unitérré tehető, de az már ρ E -függő) részrendszer minden CP-je izometrikus/unitér szendvicselés megszorításából jön nem-szelektív mérés: nincs benne stochasztikus elem egyfajta egységőrző CP-"újrapreparálása" a részrendszernek a mérőműszer segítségével, a mérőműszerrel kiterjesztett teljes rendszerben Weinberg kérdés: eredményezheti-e ezt az egységőrző CP leképezést egy lineáris determinisztikus effektív egységőrző CP-dinamika t aszimptotikus időben?

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora Részrendszer CP leképezései és izometrikus/unitér szendvicselés részrendszer kiterjesztett rendszer Ha Φ egységőrző, σ-gyengén folytonos CP B(H S )-en H E és V izometria H S H E -n, hogy minden ρ E S(H E ) Φ(A) = Tr E [(1 S ρ E )V (A 1 E )V ], A B(H S ) (további kiterjesztéssel V unitérré tehető, de az már ρ E -függő) részrendszer minden CP-je izometrikus/unitér szendvicselés megszorításából jön nem-szelektív mérés: nincs benne stochasztikus elem egyfajta egységőrző CP-"újrapreparálása" a részrendszernek a mérőműszer segítségével, a mérőműszerrel kiterjesztett teljes rendszerben Weinberg kérdés: eredményezheti-e ezt az egységőrző CP leképezést egy lineáris determinisztikus effektív egységőrző CP-dinamika t aszimptotikus időben?

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}

QM és CP Weinberg válasz QM dinamika és mérés CP leképezések CP leképezések generátora CP leképezések félcsoportjának generátora megszorítások: CP-leképezések speciális családját nézzük a félcsoportot alkotókat: Φ t Φ s = Φ t+s; t, s R +, ezek közül is a korlátos generátorokkal rendelkezőket (B(H) = M n(c) esetén ez nem megszorítás) Két Lindblad tétel Φ t := exp(tl) CP(A) korlátos L generátoráról: L: A A korlátos lineáris -leképezés, L(1) = 0 Def. Legyen D(L; A, B) := L(A B) L(A )B A L(B) L teljesen disszipatív, L CD(A), ha n N: D(L n; A, A) 0, A M n(a) (D 0 a reverzibilitás hiányát jelzi, L nem-deriváció voltát) T 1 Legyen Φ t := exp(tl). Ekkor Φ t CP 1 (A) L CD(A) T 2 Legyen L CD(B(H)) σ ha L az alábbi alakú L(A) = i[h, A] + k ahol H = H ; V k, k V k V k B(H) V k AV k 1 2 {V k V k, A}

Weinberg válasz QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Minden M n M = i m ip i önadjungálthoz létezik egységőrző ˆL Lindblad dinamika a sűrűségmátrixokon dρ(t) dt = ˆL(ρ(t)) := i[h, ρ(t)] + k V k ρ(t)v k 1 2 {V k V k, ρ(t)} (azaz alkalmas H, V k választás), hogy ρ 0 M n sűrűségmátrixra lim t exp (tˆl)(ρ 0 ) =: ρ = i P iρ 0 P i. ˆL egységőrzésének és Neumann entrópia növekedésének kapcsolata: Benatti, Narnhofer ˆL egységőrző, ˆL(1/n) = 0 k V k V k = k V kv k ds(ρ(t))/dt 0 ahol S(ρ) := Tr (ρ log ρ) a Neumann entrópia M = i m ip i nem-szelektív mérésének képe: µ M (M n) := i P im np i = M M n

Weinberg válasz QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Minden M n M = i m ip i önadjungálthoz létezik egységőrző ˆL Lindblad dinamika a sűrűségmátrixokon dρ(t) dt = ˆL(ρ(t)) := i[h, ρ(t)] + k V k ρ(t)v k 1 2 {V k V k, ρ(t)} (azaz alkalmas H, V k választás), hogy ρ 0 M n sűrűségmátrixra lim t exp (tˆl)(ρ 0 ) =: ρ = i P iρ 0 P i. ˆL egységőrzésének és Neumann entrópia növekedésének kapcsolata: Benatti, Narnhofer ˆL egységőrző, ˆL(1/n) = 0 k V k V k = k V kv k ds(ρ(t))/dt 0 ahol S(ρ) := Tr (ρ log ρ) a Neumann entrópia M = i m ip i nem-szelektív mérésének képe: µ M (M n) := i P im np i = M M n

Weinberg válasz QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Minden M n M = i m ip i önadjungálthoz létezik egységőrző ˆL Lindblad dinamika a sűrűségmátrixokon dρ(t) dt = ˆL(ρ(t)) := i[h, ρ(t)] + k V k ρ(t)v k 1 2 {V k V k, ρ(t)} (azaz alkalmas H, V k választás), hogy ρ 0 M n sűrűségmátrixra lim t exp (tˆl)(ρ 0 ) =: ρ = i P iρ 0 P i. ˆL egységőrzésének és Neumann entrópia növekedésének kapcsolata: Benatti, Narnhofer ˆL egységőrző, ˆL(1/n) = 0 k V k V k = k V kv k ds(ρ(t))/dt 0 ahol S(ρ) := Tr (ρ log ρ) a Neumann entrópia M = i m ip i nem-szelektív mérésének képe: µ M (M n) := i P im np i = M M n

QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel Lindblad egyenlet lineáris mátrix-differenciálegyenlet M n-ben 1. "sajátmátrix-probléma" megoldása: ˆLS α = λ αs α, S α M n 2. időfejlődés exponencializált sajátértékekkel: ρ(t) = α aα exp(tλα)sα, ahol ρ(0) = α aαsα sajátmátrixok tere teljes, ha ˆL normális operátor M n-en mint Hilbert téren, de (A, B) := Tr (A B)-re nem az releváns sajátértékek t aszimptotikában: Re λ α = 0 Re λ α < 0: sajátmátixaik "elfogynak" a kifejtésből Re λ α > 0: nem szerepelhetnek ρ(0) kifejtésében mert Tr ρ(t) = Tr ρ(0) miatt a α 0 ellentmondásra vezet: 1. ha Tr S α 0, akkor Tr ρ(t) fölrobbanna, 2. ha Tr S α = 0, akkor a nempozitív S α dominálná a pozitív ρ(t)-t ˆL alakjából + kirótt egységőrzéséből (entrópianövekedésből): Re λ α 0 és Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k Tr (SαS α)re λ α = Re Tr (SαˆL(S α)) = 1 Tr ([S α, Vk ] [S α, Vk ]) 2 k 1 2 Tr (SαS α (Vk V k V k Vk )) k

QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ˆL -leképezés: Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k L(S α) = L(S α) = λ αs α: sajátmátrix* sajátmátrix konjugált sajátértékkel azaz Re λ α = 0 S α V := {V k, V k, k} M n Q V ˆL(Q) = i[h, Q] M n V [H, V ] unitális -részalgebrában Re λ α = 0 sajátértékű ˆL-sajátmátrixok lineáris bázist alkotnak hisz (A, B) := Tr (A B)-re a i[h, ] normális (antihermitikus) operátor invariáns altere M n-ben ha V k -k és H választásával M = V [H, V ] 1. ρ M = µ M (M n), de nem föltétlenül konstans 2. ρ = i P iρp i i[h, ] operátor M -beli sajátértékei zérusok i[h, ] tisztán képzetes sajátértékei additív monoidot alkotnak egyrészt: Sα-hoz λ α = λ α =: λ α 1, másrészt: i[h, S αs β ] = i[h, S α]s β is α[h, S β ] = (λ α + λ β )S αs β S αs β 0, akkor λ αβ = λ α + λ β következmény: ha M abeli, azaz M M n maximális abeli 2. Sα k 0 ha M abeli, hisz Sα k Sα k = (SαS α) k λ α k = kλ α 0, k N ellentmond M M n véges dimenziós voltának

QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ˆL -leképezés: Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k L(S α) = L(S α) = λ αs α: sajátmátrix* sajátmátrix konjugált sajátértékkel azaz Re λ α = 0 S α V := {V k, V k, k} M n Q V ˆL(Q) = i[h, Q] M n V [H, V ] unitális -részalgebrában Re λ α = 0 sajátértékű ˆL-sajátmátrixok lineáris bázist alkotnak hisz (A, B) := Tr (A B)-re a i[h, ] normális (antihermitikus) operátor invariáns altere M n-ben ha V k -k és H választásával M = V [H, V ] 1. ρ M = µ M (M n), de nem föltétlenül konstans 2. ρ = i P iρp i i[h, ] operátor M -beli sajátértékei zérusok i[h, ] tisztán képzetes sajátértékei additív monoidot alkotnak egyrészt: Sα-hoz λ α = λ α =: λ α 1, másrészt: i[h, S αs β ] = i[h, S α]s β is α[h, S β ] = (λ α + λ β )S αs β S αs β 0, akkor λ αβ = λ α + λ β következmény: ha M abeli, azaz M M n maximális abeli 2. Sα k 0 ha M abeli, hisz Sα k Sα k = (SαS α) k λ α k = kλ α 0, k N ellentmond M M n véges dimenziós voltának

QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ˆL -leképezés: Re λ α = 0 [S α, V k ] = 0, k L(S α) = L(S α) = λ αs α: sajátmátrix* sajátmátrix konjugált sajátértékkel azaz Re λ α = 0 S α V := {V k, V k, k} M n Q V ˆL(Q) = i[h, Q] M n V [H, V ] unitális -részalgebrában Re λ α = 0 sajátértékű ˆL-sajátmátrixok lineáris bázist alkotnak hisz (A, B) := Tr (A B)-re a i[h, ] normális (antihermitikus) operátor invariáns altere M n-ben ha V k -k és H választásával M = V [H, V ] 1. ρ M = µ M (M n), de nem föltétlenül konstans 2. ρ = i P iρp i i[h, ] operátor M -beli sajátértékei zérusok i[h, ] tisztán képzetes sajátértékei additív monoidot alkotnak egyrészt: Sα-hoz λ α = λ α =: λ α 1, másrészt: i[h, S αs β ] = i[h, S α]s β is α[h, S β ] = (λ α + λ β )S αs β S αs β 0, akkor λ αβ = λ α + λ β következmény: ha M abeli, azaz M M n maximális abeli 2. Sα k 0 ha M abeli, hisz Sα k Sα k = (SαS α) k λ α k = kλ α 0, k N ellentmond M M n véges dimenziós voltának

QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció Weinberg konstrukció kiegészítésekkel ha M nem-abeli, akkor ρ lehet nem konstans például: M 4 2M 2 M, azaz M 2M 1, továbbá M 4 4M 1 H M 2M 1 M E1 12 mátrixegységre λ E 12 = i(h 1 h 2 ) 0 de ez nem szükségszerű, például H V választás 2. H V M = V [H, V ] = V azaz M -ben i[h, ] sajátértékei zérusok és M = V

Irodalom QM és CP Weinberg válasz Weinberg konstrukció G. Lindblad: On the generators of quantum dynamical semigroups Commun.Math.Phys. 48, 119 130 (1976) F. Benatti, H. Narnhofer: Entropy behaviour under completely positive maps Letters in Math.Phys. 15, 325 334 (1988) S. Weinberg: What happens in a measurement arxiv: 1603.06008v1