Meze Eleér Veres Vlér TÁRSADALOMSTATISZTIKA
Készült z Apácz Közlpítváy és RODOSZ táogtásávl Lektorált: Mgyr Tvdr Meze Eleér, Veres Vlér Edtt de Pres Uverstră Clueă, 00 Kolozsvár Egyete Kdó, 00 ISB 973 60 03 8 /Meze Eleér Veres Vlér: Sttstcă Soclă. Curs uverstr/ Tprul eecutt l GEWALT Clu
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁYEGYETEM Meze Eleér Veres Vlér TÁRSADALOMSTATISZTIKA Egyete egyzet Egyete Kdó Kolozsvár 00
Trtloegyzék I.rész. A TÁRSADALOMSTATISZTIKA ALAPJAI. A TÁRSADALOMSTATISZTIKA, MIT TUDOMÁY...9. STATISZTIKAI ISMÉRVEK (VÁLTOZÓK)... 0.. MÉRÉSI PROBLÉMÁK A TÁRSADALOMTUDOMÁYOKBA (VV)... 0.. ALAPFOGALMAK (VV)....3. ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA (ME)....4 A VÁLTOZÓK TÍPUSAI (VV)....3.. A érés skálák típus....3.. A változók típus... 4 3. ADATOK ELOSZLÁSA, GRAFIKUS MEGJELEÍTÉSE (VV)... 7 3.. A VÁLTOZÓK ÉRTÉKEIEK ELOSZLÁSA... 7 3... Dszkrét dtok eloszlás... 7 3... Folytoos dtok eloszlás... 30 3.. KÉT VÁLTOZÓ EGYÜTTES ELOSZLÁSA, KOTIGECIA-TÁBLÁK... 3 3.3. GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSI MÓDOZATOK... 33 4. AZ ADATOK ÖSSZEGZÉSÉRE HASZÁLT STATISZTIKAI MUTATÓK... 35 4.. A CETRÁLIS TEDECIA MÉRŐSZÁMAI... 35 4... A (szát) átlg (ME)... 35 4... A edá (VV)... 39 4..3. A pozcoáls értékek (VV)... 40 4..4. A ódusz (VV)... 4 4.. A SZÓRÓDÁS MUTATÓI... 43 4.. A rge (VV)... 43 4... A kvrtls devácó (VV)... 43 4..3. Az átlgos eltérés (VV)... 43 4..4. A szórás és szóráségyzet (vrc) (ME)... 44 4..5. A szórás tuldoság. Két változó kovrcá (ME)... 46 4..6. Az átlg és szórás kszáítás részeredéyek lpá (ME)... 48 5. VALÓSZÍŰSÉGSZÁMÍTÁS ALAPFOKO (ME)... 5 6. KÉT VÁLTOZÓ KÖZÖTTI KAPCSOLAT MÉRÉSE... 56 6. MIŐSÉGI VÁLTOZÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK (VV)... 56 6... A χ -prób... 57 6... A χ próbár épülő érőszáok... 6 6.. MIŐSÉGI ÉS MEYISÉGI VÁLTOZÓ KAPCSOLATA (ME)... 6 6... Átlgértékek összehsolítás... 6 6... Átlgértékek összehsolítás AOVA-teszttel (F prób)... 67 6.3. MEYISÉGI VÁLTOZÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK. A KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓ (ME)... 70 7. MITAVÉTEL (ME)... 78 7.. A MITAVÉTEL MATEMATIKAI ALAPJAI... 78 7.. A MITAVÉTEL TÍPUSAI A TÁRSADALOMTUDOMÁYOKBA... 8 7... Egyszerű véletle kválsztás... 83 7... Rétegzett kválsztás... 84 7..3. Lépcsőzetes kválsztás... 85 5
II.rész. MAGASSZITŰ STATISZTIKAI ELEMZÉSEK. REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS (ME)... 89.. EGYVÁLTOZÓS REGRESSZIÓK... 9... Leárs regresszó... 9... Leárs regresszór vsszvezethető eset... 05..3. eleárs regresszók..... TÖBBVÁLTOZÓS REGRESSZIÓK... 6. FAKTORAALÍZIS (ME)... 8.. PÉLDA ARRA, HOGYA HELYETTESÍTHETŐ 4 VÁLTOZÓ 4 FAKTORRAL... 8.. A FAKTOROK SZÁMÁAK CSÖKKETÉSE... 4.3. A FAKTORAALÍZIS ALAPEGYELETE... 8.4. SAJÁT ÉRTÉKEK, SAJÁT VEKTOROK... 30.4.. Értelezések... 30.4.. Tuldoságok:... 30.5. KOMMUALITÁSOK (KUMULÁSOK)... 3.6. A SAJÁTÉRTÉKEK ÉS SAJÁTVEKTOROK MEGHATÁROZÁSÁAK HOTELLIG-MÓDSZERE... 34.6.. A ódszer leírás... 34.6.. A ódszer lklzás... 35.7. TURBOPASCAL PROGRAM A HOTELLIG-MÓDSZER ALKALMAZÁSÁRA... 4.8. A FAKTOROK FORGATÁSA... 46.9. ÉSZREVÉTELEK A FAKTORAALÍZIS KAPCSÁ... 47.0. ALKALMAZÁS AZ SPSS PROGRAM SEGÍTSÉGÉVEL... 48 3. KLASZTERAALÍZIS (ME)... 57 3.. A KLASSZIKUS KLASZTERAALÍZIS MÓDSZERÉEK RÖVID LEÍRÁSA... 57 3.. A BEMUTATÁSHOZ HASZÁLT ADATÁLLOMÁY... 57 3.3. A TÍPUSBA SOROLÁS... 59 3.4. A KÜLÖBÖZŐSÉG MÉRTÉKE: A TÁVOLSÁG... 6 3.5. A KLASZTEREK KÖZTI TÁVOLSÁG... 68 3.6. AZ ALGORITMUS... 69 3.7. ALKALMAZÁS AZ SPSS PROGRAM SEGÍTSÉGÉVEL... 69 3.8. AZ L-KÖZÉP MÓDSZER (K-MEAS CLUSTER VAGY QUICK CLUSTER)... 75 3.9. CSOPORTOSÍTÁS A SŰRŰSÉG-MÓDSZERÉVEL... 77 3.9.. Az lgortus részletesebb leírás... 77 3.9.. Az lgortus prétere... 78 3.9.3. A ódszer lklzás... 78 3.9.4. A ódszer beuttás kokrét péld segítségével... 79 III.rész. MELLÉKLETEK. AZ F-ELOSZLÁS (F-PRÓBA) KRITIKUS ÉRTÉKEI P0.05-ÖS SZIGIFIKACIASZITE... 88. A T-ELOSZLÁS (AZ T-PRÓBA) KRITIKUS ÉRTÉKEI P0.05, P0.0 ÉS P0.00-ES SZIGIFIKACIASZITEKE)... 90 3. χ -ELOSZLÁS (AZ χ -PRÓBA) KRITIKUS ÉRTÉKEI P0.05, P0.0 ÉS P0.00-ES SZIGIFIKACIASZITEKE)... 9 IRODALOM... 9 6
I. rész A TÁRSADALOMSTATISZTIKA ALAPJAI 7
8
. A TÁRSADALOMSTATISZTIKA, MIT TUDOMÁY A társdlosttsztk, t eve s utt, z áltláos sttsztk egy sátos változt. Azért e odák zt, hogy egy ágzt, ert sttsztk tetkák egy területe, társdlosttsztkát pedg társdlotudoáyok közé soroluk. Iseretes, hogy z áltláos sttsztkáb, vlószíűségszáításr és gy száok törvéyére lpozv egbízhtó becsléseket lehet végez, felerülő pottlságok száítások részét képezk, hbák áls értéke (stdrd hb) külöböző egbízhtóság sztekhez egdhtó. A társdlosttsztk tudoáyos géyessége s z áltláos (tetk) sttsztká lpul, á z sérvek, változók, uttók és elárások társdl vszoyok sátos érés ódához vk gzítv, így egyes száítások ellege, tetk értelebe vett potosság gyráztr szorul, dőkét kívávlót hgy g utá. A érés szt eghtározás, érés hbák befolyás sátos elleggel bír társdlotudoáyokb. Megtörték, hogy egy ódszert oly dtokr s lklzk, elyek cseek kellő potossággl érve. A társdlosttsztk ezekkel probléákkl s eg kell brkózzo. Bár külö tudoáyág társdlosttsztk, külö eze tére Roááb e képezek szkebereket egyetle egyetee se, vszot ttárgykét oktták külöböző szkoko. A g sátos eébe külöböző társdlotudoáyok, t szocológ, pszchológ, pedgóg, gyógypedgóg, poltológ és közgzdságt segédtudoáyák tekthetük, ely élkül ezeke területeke e, vgy csk korlátozott értékbe végezhetők kuttások. E tudoáyágk eységek evezett ódszert közvetleül társdlosttsztkár épül, zzl összefoódk. A felsorolt tudoáyágk között közgzdságt sátos helyet fogll el, ugys közvetleebbül foódk össze sttsztkávl, tt őség típusú kuttás súly eleyésző. A közgzdságtb áltláb potosbb érés sztekkel v dolguk, d több dszcplíáb, így sok zt godolák, hogy közgzdság elezések e társdlotudoáyok, he terészettudoáyok területére trtozk. A vlóság z, t hogy Morgester (960) egegyz, ttól, hogy vszoylg potosbb érhetők gzdság ellegű dtok, ettől közgzdságt e válk egzkt tudoáyá, és eek egfelelőe ódszertlg ugycsk társdlosttsztkár épülek z elezése. 9
. STATISZTIKAI ISMÉRVEK (VÁLTOZÓK).. Mérés probléák társdlotudoáyokb (VV) Ahhoz, hogy egy társdlotudoáy kuttás keretébe sttsztk elezést végezzük oly dtokr v szükségük, elyekkel száol tuduk, eység ellegű összesítéseket végezhetük. A társdlokuttás áltláos ódszert segítségével egtuluk zt, hogy foglzzuk eg egy érdekes kérdést úgy, hogy z kuttás problé legye, továbbá probléár hogy foglzhtuk eg hpotézseket. A hpotézseket koceptulzál kell, ezt követőe kpott dezókt pedg opercolzáluk. A kuttás problé se e több, se e kevesebb, t z bzoyos kérdés vgy kérdéscsoport, elyre kuttásk kell válszt d (owk, 98, 9 p.). Példképp egelíthetük egy pkb gykr előtérbe kerülő társdl probléát: ro lkosság belleszkedése z őket befogdó társdlkb. Erre votkozó külöböző hpotézseket sorolhták fel: () tellektuáls képesség tektetébe cs külöbség roák és több etku tg közt; () ez belleszkedés dőbe és térbe külöbözőképpe zlott le és zlk pkb s; (3) khgsúlyozott eletkező eltérések zért ekkor gyok, ert leglább eyre eltérőek társdl körüléyek; stb. A hpotézs koceptulzálás ltt z értedő, hogy hszált foglkk lye érhető dezót kell egér. Tsztáz kell zt, hogy például z dő szó peródust fed (ásodk vlágháború előtt, 945 964, 965 989, 990 utá), tér földrz távolságot elet-e vgy csk országhtárt, t kell érte z tellektuáls képesség és társdl körüléyek szvk ltt. Az opercolzálás fázs z, ely eghtározz, hogy rögzíthetük z dtfelvétel sorá vzsgált problé külöböző ellezőt, ttrbútut. E folyt eredéyekét kpuk eg z úgyevezett operácós foglkt. A gykorltb áltláb kérdőíves feléréssel gyűtük dtkt. Ilyekor kérdőív kérdéseek egfoglzás képez z opercolzálás folytát. A kérdésekkel, z operácós foglk segítségével próbáluk egrgd, ér társdl probléák egyes spektust. Egy társdl ttrbútuot zob többféleképpe s opercolzálhtuk, ezért érés eredéye éképp eltérő lehet. Az első problé tehát bból dódk, hogy társdlotudoáy érések z llető ttrbútu egy dott részét tudák egrgd, szerecsés esetbe eletős részét, eellett vszot érés ód sátosságából dódó egrgduk vlt, t e s krtuk ér. Ezt evezzük érés hbák. Ez hb utt eleség és érés ód egfelelése között eltérést. Azt oduk, hogy egy tuldoság vgy foglo érése kkor érvéyes, h érés eredéye tükröz k vlód ellegét, értelét. Egy ásk ehézsége érésekek bból dódk, hogy érés skálák, ellyel rögzíte kruk tuldoságokt, ellezőket e redelkezek y fokozttl, értékkel, t ey foráb e tuldoság egelek vlóságb. Aeybe tuldoságok több árylttl redelkezek, t skál értéke, yb érés egy Prokuszterész ágyhoz hsolíthtó. A vlóságb egy felérés dott célll törték, hol kuttók száol kell tudoáyág és z dtfelvétel korlátvl, ezért z áryltok leérése élkül s eg lehet rgd egy tuldoság előfordulásák léyeges ódoztt. Egy tuldoság érésekor rr s kell törekedük, hogy külöböző szeélyek esetébe (lletve egy ás felérés lklávl s) érőeszközük ugyzt tuldoságot ére és ugyzo szepotból. A érőeszköz zo sátosságát, hogy külöböző helyzetekbe ugyzo tuldoság zoos spektusát rgd eg, egbízhtóságk evezzük 0
Arr kell törekedük, hogy z opercolzálás eredéyekét kpott foglk és ek egfeleltetett érőeszközök z összes egkérdezett szeély esetébe ugyúgy éreek, e zt elet, hogy ugyzt z eredéyt kpuk, vel ás-ás értéket, forát, teztást uttht tuldoság több szeélyél. A léyeg z, hogy h két szeély véleéye egegyezk, kkor érőeszköz ezt eg tud állpít egbízhtó ódo. Rövde csk eyt érés probletkááról, erről bővebbet tlál z olvsó külöböző szkágk kuttás ódszertáról szóló írásokb... Alpfoglk (VV) A sttsztk elezések sorá eg kell elölük zt hlzt, elyre votkozk vzsgáltuk. A társdlotudoáy vzsgáltokb ez redszert egy szeélyekből álló közösség, de lehet tézéyek, szervezetek, közgzgtás egységek sokság s. Azo egységek összességét, elyre egy vzsgált ktered, lpsokságk evezzük. Modhtuk ég sokságk vgy populácók s. Például, h válsztó gtrtást szereték vzsgál Roááb, kkor z lpsokságuk például folyó év uár elseé regsztrált, válsztó korú épesség lesz, 000-be ez 7 560 455 szeélyből állt. H vzsgáltuk hvtlos sttsztkák, lletve válsztás eredéyek felhszálásá lpul, kkor sttsztk elezés tárgy z egész sokság. A vlóságb vszot száos társdl eleségre e állk redelkezésükre teles körű dtfelvételek, he tát veszük z lpsokságból vllye elárássl, és továbbkb tá végezzük sttsztk elezéseket. A tvétel fogláról és elárásról később szóluk. A kválsztott t eleeről begyűtük szükséges forácókt z elkészített érőeszközök segítségével (elyek redszert egy kérdőívbe vk belefogllv), z összegyűtött dtokt kódoluk és redszerezzük. Így egkpuk sttsztk elezések tárgyát, z dtbázst (ás evé dtátr). Az dtbázsb t (sokság) egységet esetekek evezzük. Mde eset egy sort fogll le z dtátrból. A t (vgy sokság) egysége tuldoságokkl elleezhetők, elyeket vzsgál (ér, d feldolgoz) kíváuk. Az dtbázsb tuldoságok t sérvek, sérv-változtok eleek eg. A tuldoságokk egfelelő sérveket z dtbázsb változókk evezzük. Mde változó egy oszlopot fogll le z dtátrból. A változók előfordulás ódoztt értékekek evezzük. A változók lehetséges értékeek egyást kölcsööse kzárók és teles körűek kell leük.. ábr Egy dtbázs (dtátr) szerkezete változók Sorsz. Q Q Q3 Q4 Q5 Q6 Q 4 500 450 5 6 45 3 5 0 0 3 4 3500 6 5 3 700 6 5 6 4 800 3 5 86 7 580 4 48 6 4 360 3 8 esetek t (sokság) eleszá értékek
Setkus tehát zt odhták, hogy z opercolzálás sorá yert foglk, tuldoságok érés eredéyekét egfelelő leszek sttsztk dtbázst lkotó változókk. Ez egfelelés zob e teles. Vk oly tuldoságok, elyekél egfeleltetett kérdésből e egy, he több változó s készül. Egy kuttás előkészítése, z dtgyűtés és z dtbázs elkészítése között összefüggésredszert z lább sé fogll össze: érték Kuttás hpotézsek, operácós kérdezés, változók, érték problé koceptulzálás tézsek opercolzálás foglk kódolás sérvek (kérdések) érték.3. Adtbázs létrehozás (ME) Adtbázst több progrb s készíthetük. A legegyszerűbbe z Ecel-be készíthetük el, ert ez progr legelérhetőbb. A progr dítás utá z dtszerkesztő üres táblázt elek eg képeryő, ebbe tábláztb zol írhtuk dtkt. Az első sorb íruk be változók evét, z első oszlop legye dg kérdőív (szeély, egység, stb.) zoosító (év, kódszá, sorszá), több rekeszekbe pedg íruk be egfelelő kérdőívből változók egfelelő értéket. Adtkezelés z SPSS for Wdows-b A tárgylás lp 7.5-ös verzó, de helyekét utlás törték DOS ltt futó SPSS/pc 4.0 5.0 változtokr s. A Wdows ltt verzók degykébe, de DOS ltt változtokb s, prcskötegek közvetleül eüből állíthtók össze, tehát cs szükség szts seretekre. A eüből vló utsításszerkesztés úgy törték, hogy eülstáról egyásb yló dlógusblkot és prcsdobozokt ytuk eg, elyekbe folyttáshoz szükséges lpbeállításokt, prcsprétereket (kpcsolókt) állíthtuk be, és végül dlógusblkbel OK gobr ktttv prcsköteg végrehtódk. Ugykkor lehetőség v rr s, hogy egszerkesztett prcsköteg beíródo egy szövegblkb ( Syt-blkb, h Pste gobr ktttuk), ho futtt lehet, de át s szekeszthetük tt futttás előtt. A Syt-blkb öálló s egírhtuk z utsításokt, eü felhszálás élkül, és vk oly utsítások, elyek csk Syt-blkból futtthtók. A DOS ltt változtok de eüből szerkesztett és kdott prcsköteget z utsításszerkesztő blkb egeleíteek és eek trtlát redszerese és utotkus erevleezre etk. A Wdows ltt változtok csk kkor etk k Syt-blk trtlát, h ezt felhszáló s kr. A korább egírt lye trtlo betölthető és utsítás tetszés szert futtthtók. A Wdows ltt változtok lpvető tuldoság, hogy eldításuk utá z dtszerkesztő (Dt Edtor) blk yílk eg és egyszerre ebből csk egy lehet betöltve (például z Ecelbe egydőbe több dtfált s be lehet tölte, elyek közül egyszerre csk egy ktív). A progr lpbeállítás Már z eleé áltos éháy lpbeállítást eszközöl progrb, ezt z Edt főeüpot Optos dlógusblkáb lehet egte. A dlógus blk több lpo ál külöböző beállításokt, ezeket áltláb fogduk el, de éháyt érdees testre szb, zz sátos értelez. A Geerl evű lpo Dsply Order for Vrble Lsts ezőbe állítsuk be Fle rádógobot (erre utotkus z Alphbetcl kkpcsolódk, t rádó hulláváltó gob, elyből egydőbe csk egy lehet bekpcsolv). Eek z lesz következéye, hogy változók lstá dg z dtálloáyb levő sorredet követ; z ábéce dt sorred zvró lehet, h például változók szá százál s több. Ugyeze Geerl evű lpo áluk z Ope Syt wdow t Strt-up ezőbe Yes bekpcsolását, így Syt-blk s egyílk utotkus progr betöltésekor. Mdkét eddg sertetett beállítás csk progr bezárás és úrdítás utá lesz érvéyes. A következő lp vgtor, eze beállíthtó többek közt z eredéyeket közlő szövegek cíebe betűtípus és éret (Ttle Fot), szöveg tördeléséhez szükséges dtok (Tet Output
Pge Sze és Tet Output Fot). Ez utóbb két szövegezőbe Wdth: Wde (3 chrcters) és Legth: Ifte beállítást áluk, lletve zok száár, kk képeryő z pró betűk tt z eredéyeket eheze bögészk, betűéret gyobbítását s. Fotosbb beállítást trtlz z Output Lbels lp, tt z Outle Lbelg ező Vrbles te lbels show s eüblkáb válsszuk k es d Lbels opcót, Vrble vlues te lbels show s ált közül Vlues d Lbels-t. Továbbá, Pvot Tble Lbelg ezőbe dkét eüblkb válsszuk hsoló z előbbhez z áltokt. A több lpo levő beállításoko e ódosítsuk, he dlógusblk OK gobár ktttsuk, d záruk be progrot és dítsuk úr el. Adtálloáy létrehozás Akor progr betöltődött, z dtszerkesztő egy üres tábláztot utt, oszlop degykéek eve vr. A szürke betükkel elölt oszlopok és szürke száokkl elölt sorok ltes (várkozó) állpotb várák z ktvzálást. Ez z életrekeltés többféle képpe törtéhet: legegyszerűbbe úgy, hogy fekete keretes rekeszbe blletyűzetről uérkus értékeket vszük be ( rekesz közvetleül krkterek gépelése ltt üres rd, de táblázt felett szövegsorb láthtó teles teredelébe, ég kkor s, h rekesz szélessége ezt e egedé eg), ekkor z Eter vgy kurzorozgtó blletyűk hszált utá feketére változk változó eve (vr0000, stb.) és sorszá. A változó típus F8. vgy 8., dkettő ugyzt elet: fpotos uérkus változótípus, tárolásár 8 krkter fog szolgál, elyből tzedesegy (gától értedő, hogy egy krkter tzedespot, és szükség eseté egy z előel, tehát z egész rész száár 4-5 krkter rd fö. A változót létrehozhtuk dlógus blkból s, Dt eüpot Defe Vrble áltár ktttv vgy egyszerűe duplát ktttv z oszlopfőre. Az ekkor egeleő dlógus blk (Defe Vrble) első szövegezőébe (Vrble e) olvshtó z érvéyes változóév, t, h vr0000 (vr0000, stb), változtssuk eg. A változóév hossz áls 8 krkter (lehetőleg 3-4 krkterből lkossuk eg), kötelezőe betűvel kezdődk (de kerülük el z o vgy l betüket, elyek száegyekre gyo hsolítk), több krkter betű, száegy vgy z láhúzás ele (lehet ég pot s, de eek hszáltát egyáltlá e álo). Aálo k0, k0,, q0, stb. változóeveket oly esetekbe, kor kérdőív válszokt rögzítük, p999, p000,,p59, stb. elöléseket épességszáot trtlzó változókr, r59, százlékos ráyt trtlzó változók esetébe. A progrb létrehozott ú változók esetébe álo rég változók (elyből szárzk) evéek öröklését, kegészítve egy betűvel rég év elé, például h 5 9 éves épesség százlékos ráyát progr segítségével száoltto k, kkor z ú változók evét áltos p59 rég változóév lpá rp59-re válszt. Be kell állít ég Defe Vrble dlógus blkb változó típusát (Type ), eg lehet d változó év ckéét és változó értékeek eletését hordozó ckéket (Lbels ), z érvéytele válszokt (Mssg Vlues ) és z dtszerkesztőbe képeryő z dt egeleítésére szát oszlopszélességet és sorgzítást (Colu Fort ). A változókk elég sokféle típus válszthtó Type dobozb, ezek közül kettőt elegedő hszál z dtálloáyok létrehozáskor vgy bővítésekor. Ezek közül s gykrbb uérkus (uerc) típust hszáluk, ég őség sérvek ktegórák elölésére s; ásk típus szöveges változó (Strg). Mdkét esetbe eg kell d változó rögzítésére szükséges krkterszáot s. A cke és z érvéytele válsz SPSS sátosság. A prcskötegekbe változó evéek kell szerepele, vszot kor eredéyekről olvsuk (z Output-blkb), változó eve ellett egelehet k leírás s. Ugycsk ó dolog változó értéke ellett olvs zok eletését s. A ckék hossz elég gy lehet, progr külöböző változtb ás-ás áls krkterszá. Gykorlt tpsztlt odt velük zt, hogy 5-30 krkter elég szokott le és hosszbbr e s áltos yút leírást. Hszáluk rövdítéseket, ég h kevese s értk zt eg teles értékbe, és léyeget sűrítsük be z első krkterekbe. Például, h változó korább ár elített p59, kkor cke e épesség szá z 99-es 3
épszáláláskor, 5 9 évesek legye, he A 5 9 evesek, 99-es epsz. Tácsuk továbbá z s, hogy cke kezdődö gybetűvel, tovább csk ksbetűk szerepeleek (h e kell tuldoév tt gybetűt hszál) és csk z gol ábéce betűt hszáluk, ert z ékezetes betűk szövegszerkesztőbe átvtt tábláztb ás elkét díszeleghetek. Az érvéytele válszok rr vlók, hogy ezekkel progr e végezze száításokt. H egy szeély e tud válszol egy kérdésre, ert e tud vgy e kr, kkor ezt kódolhtuk 99-el vgy -el, ez kéz száításál kellőe feltűő kód és k tuduk hgy száítás sorá, de progr száár cs feltűő kód, ezt ek be kell táplál. A DOS ltt változtok csk egy Mssg Vlue-t egedtek eg, Wdows ltt SPSS ár többszörös érvéytele válszt s egeged. Jó tud zt s, hogy létezk ugy z bztoságos elárás (és sokszor hszáluk s), hogy z érvéytele válszok eseté z llető rekeszt ürese hgyuk (átugoruk), de ez Syste Mssg (syss) változt e tesz lehetővé például zt, hogy köye egállpítsuk, lye eloszlásúk eválszolók (háy férf és háy ő e válszol egy dott kérdésre, stb.). Aeybe több hsoló típusú, ckéű és forátuú változók v, úgy egyet értelezzük Defe Vrble blkb, zutá ktttsuk z oszlopfőre, egelölve zt, készítsük egy ásoltot erről (Edt/Copy vgy CtrlC), ezutá ktttsuk egyet z értelezedő változó evére és ásoluk be regsztrált változót (Edt/Pste vgy CtrlV). Ezáltl változóéve kívül de ás préter beásolódk, csk változó evéek egváltozttás rd hátr. Vgyázzuk rr, hogy eybe egy rég változót kruk átkeresztel így, változó értéke s egsesülek, ecsk rég eve, cké. Elítést kell teük ég egy dtálloáy létrehozás ódról, éh előyös (h változók szá százál s több), vgy oly esetbe hszálhtó, kor csk rtká férük hozzá SPSS-sel redelkező géphez, de dolgozhtuk gykr olyo, elye csk szövegszerkesztő v. Egy szövegálloáyt kell létrehoz és.sps kteresztéssel, Tet Oly típuskét elete, ely szöveg prcskötegeket fog trtlz, tehát egírásár kcst vgyáz kell. A prcsköteg dg prcsszóvl kezdődk (ebből elég 4-5, de gykr csk z első 3 betűét beír), utá következek leírások, felsorolások, opcók, ezeket egyástól / el válszt el, d legvégé kötelezőe potk kell lee. Egy prcsköteg több képeryősort s elfogllht, sőt tácsos s tördel szövegét, beuttott példák lpá bárk ötletet szerezhet erre votkozó. A továbbkb tt köyvbe prcskötegek szövege Arl betűtípussl fog egele, keretbe fogllv. Péld egy dtálloáy szerkezetéek közlésére Syt-blkból vló végrehtás érdekébe: dt lst /ev -0() k - k - k3-7(3) k4 - k5 - k6 -. A prcsszó dt lst, változók ev, k, k,, k6. Az utsítás léyegébe Syt-blk tovább sorból vló dtbeolvsást elet, változó eve utá száok rr utlk, hogy egy szöveges dtsor háydk krkterétől háydk krkterég tered z llető változó (tehát ezáltl változó éretét, hosszát s közlölük), h ezeket e követ záróel, kkor z llető változó uérkus és egész szá, h záróel követ és záróelbe szá tlálhtó, kkor ez utóbb uérkus változóbel tzedesegyek száát d eg, és végül h záróelbe betű tlálhtó, kkor z z lfuérkus (strg, chrcter) típusr utl. A szöveg egírás közbe hszálhtó szövegszerkesztő dt lehetőség: Copy, Pste, Replce, stb, ás szövegszerkesztőbe egírt és egelölt szövegrész átvhető Syt-blkb. A Syt-blkb vló végrehtás érdekébe rr vgyázzuk, hogy kurzor prcsköteg sorb legye, d ktttsuk z eszköztár Ru evű yoógobár, vgy egyszerűbbe CtrlR blletyű kobácóvl futtthtuk z utsítást. Szükség lesz ég egy prcskötegre, ugys prog vár z dt beolvsást, ddg e ethető el z dtálloáy. Eek e kell feltétleül kooly dtokt trtlz (külöbe szerkezetközlésbe egdott krkterhelyek lpá z első két krktere egy dtsork degyk változób részt vesz), de egy e üres dtsor feltétleül kell létezze, ég kkor s, 4
h csk egy szóközt trtlz (hogy láthtó legye, egy száegyet teszük kezdő és záró prcsszvk közé). beg dt ed dt. Utá z dtszerkesztőbe ez z dtsor törölhető, úrírhtó, z dtálloáy fálb ethető. Ugycsk fálb ethető Syt-blk trtl s. A etésekhez hszáluk Fle eüpot Sve vgy Sve As prcst, z ezzel áró előyök tt: kéyeles leezegység és köyvtár válsztás, fál típus kválsztás. A Sve zol etést végez ár leeze egtlálhtó fálb, így terészetese z első etéskor e űködhet csk Sve As ódb. Ugytt Syt-blkb egdhtuk ckéket s vlt z érvéytele válszokt: vr lb ev A szeely eve /k ee /k Eletkor /k3 Utolso hv ovedele /k4 Elegedettseg ukkoruleyekkel /k5 Elegedettseg fzetessel /k6 Elegedettseg fookkel vl lb k Ferf o /k4,k5,k6 gyo elegedett Kcst elegedett 3 Ige s eg e s 4 Ksse elegedetle 5 gyo elegedetle. s vl k,k,k4,k5,k6 (99). dd vl lb k,k,k4,k5,k6 99 cs vlsz. s vl k3 (-). dd vl lb k3 - cs vlsz. A fet ks szöveg kellőe érzékeltet külöböző prcskötegek sztsát, z dd vl[ue] lb[els] ylvá e törl ár egdott ckéket, he hozzáuk d z ebbe szereplőket (h egy prcs leírásáb szögletes záróel s v, kkor ez zt elet, hogy ebbe záróelbe levő szöveg elhgyhtó, eek háyáb s végrehtódk z llető utsítás). Az dd szócsk élkül korább közölt ckék elvesztek vol, persze ez veszteség csekély, ert kor észrevesszük háyt, kyíthtuk Syt-blkot, kvíthtuk hbás utsítást és úr futtthtuk zt s, elyk előbb közl z érvéyes válszok kódt, d kvított utsítást futttuk, hogy hozzátolduk z érvéytele válszok ckét s. H érvéyesíte kell korább érvéyteleített kódokt, kkor s[sg] vl[ue] <változóév vgy változóév-lst> ( ). utsítást duk k, tehát e egy ásk prcsszóvl duló utsítássl tesszük ezt, he ugyzzl, ellyel érvéyteleítük, csk záróelbe e teszük set ( < és > elek közt szöveg leírás k, dtálloáytól függő, például változóevek lstá). Megegyezzük ég zt s, hogy változólst tgt szóközzel s elválszthtuk, beszúrhtuk őket szerkesztedő utsításb változókt beuttó blkból s. Adtálloáy átlkítás A következőkbe oly utsításokt uttuk be, elyekkel ú változókt hozhtuk létre. Ezek z ú változók vgy száítássl, vgy úrkódolássl, vgy dkét ódo keletkezhetek. Szeléltetésképpe vegyük egy Hrgt egye község flvból álló sokságot, változókkét csupá hárt hszáluk tt, z összlkosság száát 977-be (ptot77) és 99-be (ptot9), vlt ftlok száát 99-es épszáláláskor (0-4 évesek szá, p004). Az dtokt trtlzó táblázt egyk rekeszébe tlálhtó, t terészetese úgy értelezük, hogy oly szeély egy scs, száítógépes dtálloáyb pedg kötelezőe 0 -t kell ír (ellekező esetbe érvéytele dtkét elek eg). 5
. táblázt. Hooródszetárto község éháy épesség dt Flu épesség épesség 99-be 977-be Összes 0 4 éves flu ptot77 ptot9 p004 Abásflv 434 386 00 Bágy 395 56 8 Gyepes 50 76 7 Keéyflv 93 7 5 Kéos 94 46 6 Lókod 93 3 Recseyéd 0 74 7 Reete 37 77 Szetárto 69 599 8 Szetpál 583 496 99 Szetpéter 36 0 48 Városflv 4 33 4 Hozzuk létre egy oly változót, ely zt trtlzz kódolv, hogy települése ftlok ráy 99-be gyo kcs (-es kód), kcs (-es kód), gs (3-s kód) és gyo gs (4-es kód), ylvá község vszoyltb csupá. Először egy változób létrehozzuk ftlok százlékos eloszlását: cop rp004p004/ptot9*00. Az ú változó eve rp004 lesz, ckékkel e redelkezk (eybe lye evű változó ég cs z álloáyb), típus pedg 8. (h ú változóról v szó), zz 8 krkter hosszúság, elyből tzedesegy. Meglepetésükre rekeszek üresek, potosbb csk egy-egy potot látuk beük z dtszerkesztőbe. Egyelőre vlób kszáíttlok ég z ú változó értéke, tetk űveletek elvégzésére csk kkor kerül sor, h oly utsítást duk k, elyk z dtálloáy értékevel száol, vgy h végrehtást eplcte kérük egy utsítássl (eecute.). ee. Itt fotos egegyez zt, hogy előfordulht z s, hogy z ú változób több tzedeseggyel kell regsztrál száított értékeket, látszólg ehezebbe vlósíthtó eg, h progr z ú változókk 8. típust d. A progr író úgy oldották eg ezt probléát, hogy z ú változót lehető legtöbb szgfkás száeggyel száíttták k és regsztráltták progro belül, két tzedesegyű lk csupá egeleítés szté érvéyes, tehát bárkor átlkíthtuk egy tzedesegyűre, egészre, vgy kár 8 tzedesegyűre változó típusát, zz egeleítés foráát. Ez z előy éh hátráy s lehet, főleg kkor, h e veszük tudoást erről látsztegeleítésről, ugys tovább elezések sok tzedeseggyel tárolt eységekkel törtéek és e z dtszerkesztőbe láthtó csok lkokkl. A következő lépésbe elleőrzzük le, hogy e követtük-e el prcsszerkesztés hbát (tehát vlób százlékos összetételt kptuk-e eg). gyo fotos ez lépés, z ee. utsítást s végrehtó olyl próbálkozhtuk, elyk eredéyét felhszálv vllye ódo eg tuduk állpít zt, hogy krtukk egfelelőe htódott-e végre z ú változó létrehozás. Például, z ee. utá egézhetük, hogy Abásflv esetébe 00 ftl szte 400 lkosból vlvel többet d-e t 5%? A szerkesztés hbák áltláb olyok, hogy ezek eredéyekét túl kcs vgy túl gy értékek dódk, ezeket vszot egy gykorság-tábláztból ól észrevehetük (részletesebbe ezt z utsítást lásd később): fre rp004. 6
Az eredéy következő táblázt: RP00X4 Vld Totl.00 0.94.69 4.9 5.34 5.5 7.8 9.70 9.96.47.86 5.9 Totl Frequecy Percet Vld Percet Cuultve Percet 8.3 8.3 8.3 8.3 8.3 6.7 8.3 8.3 5.0 8.3 8.3 33.3 8.3 8.3 4.7 8.3 8.3 50.0 8.3 8.3 58.3 8.3 8.3 66.7 8.3 8.3 75.0 8.3 8.3 83.3 8.3 8.3 9.7 8.3 8.3 00.0 00.0 00.0 00.0 Elleőrzés végett egvzsgáluk zt, hogy lehetséges-e 0% ftl lkos (ge, Lókod esete), vlt leggyobb érték s redbe v-e. A község szte vszoylgos kevés vgy sok ftl ősítést s e szerezhetük be: gyo kevés ftl eletse 0% ltt ráyt, kevés 0-5%-ost, sok ftl 5-0%-os ráyt, végül gyo sok 0% fölöttt. Az úrkódolást egy ú változób végezzük el dg (sát tpsztltuk lpá áluk ezt), ugys z úrkódolássl gykrbb tévedük és h rég változó ég sértetleül egv, úr és úr próbálkozhtuk kódolásokkl, ddg íg zt érük el, szádékukb volt. Erről esokár eg s győződhetük. cop kp004rp004. recode kp004 (0 thru 0) ( thru 5) (6 thru 03) ( thru 64). ee. A copute szóból be kell ír z első égy betűt leglább, recode szóból vszot ötöt kell u beír, de ekkor ár beírhtó htodk s. e ks eglepetésükre zt látuk, hogy Bágy fluál kódoltl rd 0.94%, hsoló ég két flu esetébe: Gyepes (5.34%) és Recseyéd (5.5%). A gyrázt z, hogy recode prcsb csk egész száokt elöltük eg htárkét, így z úrkódolásból krekedtek 0% és % között esetek, 5% és 6% közöttek, hsoló e kpák ú kódot 0% és % közé eső értékek. Eze foíthtuk, h potosbb kódolás htárokt duk eg, de teles bztoságot e yút ég két tzedesegyű htár se (tt ó eredéyre vezet, de több száz vgy ezer esetet trtlzó álloáyb ár gykorbbk kbúvó értékek). Set se változtt helyzete, h ódosítuk változó forátuát egészre, ez csk felszíe törtéő változttás, tárolt értékek lehető leggyobb potosságúk (3-4 tzedesegy s lehet). Jobb eredéyt yút kódoldó változó kerekített vgy csokított foráb vló létrehozás. Jele esetbe csokított forát válsztuk, kerekítés függvéyszv rd). cop kp004truc(rp004). recode kp004 (0 thru 9) (0 thru 4) (5 thru 93) (0 thru 64). fort kp004 (.0). vr lb kp004 Ftlok ry telepulese. vl lb kp004 gyo keves (<0%) Keves (0-4%) 3 Sok (5-9%) 4 gyo sok (>0%). for kp004. Aáluk továbbá zt s t fet példáb s tettük, hogy z ú változók egeleítés forátuát cserélük k egészre (tzedesegy élkül lkr), változót és változó értéket ckézzük eg, és elleőrzzük le fet űveleteket egy gykorságot kérő utsítássl. Jele 7
esetbe z lább csos tábláztot kpuk, rról győz eg, hogy utsításkt krtuk szert htttuk végre progrl ( ősítések htárvol vtthtók, h pokkl később úgy godoluk, hogy zoko változtt kellee, kkor ezt köye egtehetük, ehhez Sytblkb be kell tölte korább egírt és ketett prcsfált, változtt kell egfelelő helyeke és úr lehet futtt z utsításokt): KP00X4 Ftlok ry telepulese Vld Totl gyo keves (<0%) Keves (0-4%) 3 Sok (5-9%) 4 gyo sok (>0%) Totl Frequecy Percet Vld Percet Cuultve Percet 8.3 8.3 8.3 3 5.0 5.0 33.3 5 4.7 4.7 75.0 3 5.0 5.0 00.0 00.0 00.0 00.0 A következő utsítássl egy sokkl boyolultbb tetk űveletet foguk progrl elvégeztet, például zt száítttuk k településekét, hogy ekkor z átlgos év övekedés üte (léyegébe csökkeésről v szó, de szkterológ övekedés üte) z 977-9-es peródusb. Eek kszáításár következő képlet szolgál: P ν p 00%, P0 hol ν z év övekedés rát %-b, p peródus évekbe, P 0 és P épesség szá peródus eleé és végé. cop 77900*((ptot9/ptot77)**(/5)-). fort 779 (F4.). Az eredéyekről tt ost beszáoluk egy összetett táblázt forááb: 3. táblázt. Hooródszetárto község épességsttsztká (977 9) Flu épesség 977-be épesség 99-be 0 4 éves Összese szeély % épességövekedés 977-9 (év %) flu ptot77 ptot9 p004 rp004 779 Abásflv 434 386 00 5.9 0.8 Bágy 395 56 8 0.94.8 Gyepes 50 76 7 5.34.3 Keéyflv 93 7 5.47.7 Kéos 94 46 6 7.8.9 Lókod 93 3 0 0.00 7. Recseyéd 0 74 7 5.5. Reete 37 77 4.9 3.8 Szetárto 69 599 8 9.70.0 Szetpál 583 496 99 9.96. Szetpéter 36 0 48.86 0.8 Városflv 4 33 4.69.6 8
Külöböző típusú dtálloáyok betöltése és etése külöböző típusb A legegyszerűbb betölte zt z dtálloáyt, elykkel erég dolgoztuk és k s etettük. Attól függőe, hogy z Edt // Optos dlógusblkáb Geerl evű lpo Recetly Used Fles Lst ezőébe z Etres háysr v beállítv (0-tól és 9-g), progr főeüéek Fle eüpotáál leyíló blkb y legutóbb hszált és ketett fál eve olvshtó (úttl együtt, ey ebből elfér z blky sorokb), ezek vlelykére egyet ktttv z egérrel z fál betöltődk (kvéve z oly eseteket, kor progro kívül törték vl z llető dtálloáyl: letöröltük, ás köyvtárb vttük, floppyr ásoltuk és leezegységbe cs leez vgy ás leez v). Gykr főleg száítógépes lborokb e tláluk eg Fle blkáb z dtálloáyukt (ás géphez ülük, ások vgy ár y ketést végeztük, hogy kérdéses álloáy ár lekerült lstáról. Ekkor ktttsuk z Ope -re ( Fle blkáb), vgy z eszköztárb z Ope yoógobr (kyíló pp z ábrá). A blletyűzetről s eldíthtó z Ope dlógusblk CtrlO blletyű kobácóvl. A dlógusblk eve Ope Fle, tehát fálevet kell egd, de zt s, hogy hol (elyk leezeegysége és elyk köyvtárb) v z llető fál. Előbb Look szövegblkár ktttsuk és kyíló lstából válsszuk k leezegységet. Eek leezegységek trtl dlógusblk középső részébe kerül, egy ge gy blkb. Itt egkeressük zt köyvtárevet, ely leezegységhez közvetleül kpcsolódk és kettőt ktttuk z egérrel rá. A gy blkb ost ár kválsztott köyvtár trtl lesz olvshtó. Folyttuk ddg köyvtárk kelölését, íg el e utuk hhoz, elykbe tárolv tlálhtó betöltedő fál és eg s elek eve z blkb. Ekkor fálévre ktttv ez bekerül Fle e utá ks blkb, hov ez év blletyűzetről s beírhtó (ebbe z blkb v szövegkurzor s), de bztoságosbb lstáról vló válogtás. H e tláluk gy blkb betöldedő fál evét, kkor ézzük eg, hogy leglsó lstás blkb (Fles of type) lye fáltípus v beállítv. Ez leggykrbb SPSS (*.sv), progr dítás utá első betöltés eseté dg ez, de h ás típusú fált töltük be, utá ár zt típus evet tláluk ebbe z blkb. Az SPSS for Wdows progr 7.5-ös verzó következő fotosbb típusú fálokt képes beolvs: sát típust, Fles of type-bel utlás erre: SPSS (*.sv); DOS ltt változt típusát: SPSS/PC (*.sys); Ecel dtfált: Ecel (*.ls); Lotus dtfált: Lotus (*.w*); dbse de változák dtfált: dbase (*.dbf); szövegfált, elybe de sorb változók értéke tbulátorellel vk elválsztv: Tb-delted (*.dt); sztfált: Syt (*.sps); eredéyfált: vgtor docuet (*.spo). Létezk ég éháy típus (ezeket rtká hszáluk) és v ég egy sor z utolsó lstáb, éspedg All fles (*.*). Ezt e úgy kell értelez, hogy de típust képes progr betölte, he zt, hogy de fál eve eg fog ele középső gy blkb. éh előfordulht, hogy ég z All fles se utt eg zt álloáyt, elyről bztos tuduk, hogy ott v z llető köyvtárb, leeze. Ez Wdows beállítás tt fordulht elő, ugys bzoyos típusú fálokt redszer retett fálkét kezel (például DOS ltt változtok dtfálk.sys kteresztése tt ezek s retett fálok lehetek). Ilyekor köyvtár kválsztás utá Fle e blkáb blletyűzetről bevezethetük fál evét kteresztéssel együtt. Akor de kválsztás egtörtét, z Ope gobr ktttuk, és z álloáy be fog töltőd z dtszerkesztőbe (dtfálok, ebből csk egy lehet betöltve), Syt-blkb vgy z Output-blkb (ezekből több s lehet betöltve). 9