Valószínűségszámítás összefoglaló

Hasonló dokumentumok
A valószínűségszámítás elemei

A valószínűségszámítás elemei

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

Eseményalgebra. Esemény: minden amirl a kísérlet elvégzése során eldönthet egyértelmen hogy a kísérlet során bekövetkezett-e vagy sem.

Nemparaméteres próbák

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

Matematika III. 4. A valószínűségi változó és jellemzői Prof. Dr. Závoti, József

Készítette: Fegyverneki Sándor

Jármőtervezés és vizsgálat I. VALÓSZÍNŐSÉGSZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK Dr. Márialigeti János

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Prof. Dr. Závoti József. Matematika III. 4. MA3-4 modul. A valószínűségi változó és jellemzői

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 6. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása A csoport

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Közlemény. Biostatisztika és informatika alapjai. Alapsokaság és minta

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

Van-e kapcsolat a változók között? (példák: fizetés-távolság; felvételi pontszám - görgetett átlag)

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

4. Az A és B események egymást kizáró eseményeknek vagy idegen (diszjunkt)eseményeknek nevezzük, ha AB=O

Biometria az orvosi gyakorlatban. Számítógépes döntéstámogatás

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

36 0,3. Mo.: 36 0,19. Mo.: 36 0,14. Mo.: 32 = 0, = 0, = 0, Mo.: 32 = 0,25

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással,

Megoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ

x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:

Matematika III. 5. Nevezetes valószínűség-eloszlások Prof. Dr. Závoti, József

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Gyakorló feladatok. Az alábbi feladatokon kívül a félév szemináriumi anyagát is nézzék át. Jó munkát! Gaál László

Gazdasági matematika II. tanmenet

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Mi a modell? Matematikai statisztika. 300 dobás. sűrűségfüggvénye. Egyenletes eloszlás

Területi sor Kárpát medence Magyarország Nyugat-Európa

1. Kombinatorikai bevezetés

Matematikai statisztika I. témakör: Valószínűségszámítási ismétlés

Elméleti összefoglaló a Sztochasztika alapjai kurzushoz

2. A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : x 4 81 F (x) = x 4 ha 3 < x 0 különben

Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus. KOKI,

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok 2. útmutató

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

A Statisztika alapjai

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA

i p i p 0 p 1 p 2... i p i

Számítógépes döntéstámogatás. Statisztikai elemzés

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Valószín ségszámítás és statisztika

Kísérlettervezés alapfogalmak

Gazdasági matematika II. Tantárgyi útmutató

biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás

A statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.

Valószínűségszámítás

Biometria, haladó biostatisztika EA+GY biometub17vm Szerda 8:00-9:00, 9:00-11:00 Déli Tömb 0-804, Lóczy Lajos terem

A biostatisztika és informatika szerepe a mindennapi orvosi gyakorlatban

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Normál eloszlás

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10

Valószín ségszámítás és statisztika

Véletlenszám generátorok és tesztelésük. Tossenberger Tamás

Gyakorló feladatok valószínűségszámításból végeredményekkel. a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli, a nehezebb feladatokat jelöli

NEVEZETES FOLYTONOS ELOSZLÁSOK

Kísérlettervezés alapfogalmak

Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek

Valószínűségszámítás. Tómács Tibor. F, P ) egy valószínűségi mező, A P (A). Ha ϱ n az A gyakorisága, kísérletek száma, akkor minden ε. p(1 p) nε 2.

GRADUÁLIS BIOSTATISZTIKAI KURZUS február hó 22. Dr. Dinya Elek egyetemi docens

Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 5. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Biostatisztika. Sz cs Gábor. 2018/19 tavaszi félév. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

STATISZTIKA. A Föld pályája a Nap körül. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687)

4. A negatív binomiális eloszlás

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Műszaki és gazdasági adatok elemzése

Matematika III. 3. A valószínűségszámítás elemei Prof. Dr. Závoti, József

Kiválasztás. A változó szerint. Rangok. Nem-paraméteres eljárások. Rang: Egy valamilyen szabály szerint felállított sorban elfoglalt hely.

Valószínűségszámítás és statisztika a fizikában február 16.

Bevezetés. Valószínűségszámítás 2 előadás III. alk. matematikus szak. Irodalom. Egyéb info., számonkérés. Cél. Alapfogalmak (ismétlés)

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Backhausz Ágnes 1. Bevezetés A valószínűség elemi tulajdonságai... 5

2013 ŐSZ. 1. Mutassa be az egymintás z-próba célját, alkalmazásának feltételeit és módszerét!

Matematikai statisztika Tómács Tibor

Centrális határeloszlás-tétel

Valószín ségszámítás. Survey statisztika mesterszak és földtudomány alapszak Backhausz Ágnes 2018/2019.

1. A kísérlet naiv fogalma. melyek közül a kísérlet minden végrehajtásakor pontosan egy következik be.

Az ész természetéhez tartozik, hogy a dolgokat nem mint véletleneket, hanem mint szükségszerűeket szemléli (Spinoza: Etika, II. rész, 44.

matematikai statisztika

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Prof. Dr. Závoti József. Matematika III. 3. MA3-3 modul. A valószínűségszámítás elemei

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

Legfontosabb bizonyítandó tételek

Átírás:

Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-8 Fa: 463-3-9 http://www.vizgep.bme.hu

Valószínűségszámítás összefoglaló Történelem: o o o Görögöknél: nem XVII. sz. szerencsejátékok, különösen Franciaországban Ötlet: a kor matematikusaihoz fordultak Első eredmények: PASCAL és FERMAT Sokáig ellentmondásos KOLMOGOROV (933) aiomatikus megalapozás Val.szám összefoglaló

Valószínűségszámítás összefoglaló Véletlen Jelenséget (eseményt) meghatároz a körülmények, feltételek teljes halmaza Ha mindent figyelembe veszünk: egyértelmű Ha csak egy részét (csak a lényegeseket) : véletlenszerű Véletlen kísérlet (jelenség) Kimenetelét a figyelembe vett körülmények nem határozzák meg egyértelműen (Előállítjuk, vagy csak megfigyeljük) Pl: egy termék élettartamának megfigyelése, a Duna vízállásának megfigyelése, a hallgatóság vizsgaeredménye, infláció, kockadobálás 3 Val.szám összefoglaló

Valószínűségszámítás összefoglaló Esemény A kísérlet (bennünket érdeklő) eredménye Egyszerű (elemi) pl. izzólámpa élettartama É h Összetett pl. izzólámpa élettartama h<é<h Biztos esemény É<e6 h Lehetetlen esemény É-3h 4 Val.szám összefoglaló

Alapfogalmak Gyakoriság n kísérletek száma k a bennünket érdeklő ESEMÉNY darabszáma, a gyakoriság pl: n45 hallgató vizsgázott matematika A-ből, közepest kapott k hallgató A n és k összefügg Relatív gyakoriság γk/n Relatív gyakoriság tulajdonságai γ biztos esemény : γ 5 Val.szám összefoglaló

Relatív gyakoriság Relatív gyakoriság és a kísérletek száma: γk/n rel.gyak.5.4.3...5.4.3.. 3 4 5 6 7 8 9 3 4 5 6 7 8 9 Ha n γ ingadozása 6 Val.szám összefoglaló

Relatív gyakoriság.5.4.3. Átlag. 3 4 5 6 7 8 9 Berajzolható egy átlag, ami körül a rel.gyak ingadozik Ez az átlag az esemény valószínűsége (mérnöki megfogalmazás) 7 Val.szám összefoglaló

Valószínűség Hogy jutottunk ide? Véletlen Kísérlet Esemény Gyakoriság Relatív gyakoriság valószínűség A valószínűség jelölése: A esemény, ennek valószínűsége: P(A)p 8 Val.szám összefoglaló

Valószínűség Valószínűség Az eseményhez rendelt számérték P(A)p; függvénykapcsolat Pl. A{fej dobás szabályos érmével}; P(A).5 A{3-as dobás kockával} P(A)/6 9 Val.szám összefoglaló

Valószínűség A valószínűség tulajdonságai A relatív gyakoriság alapján Legyen A véletlen esemény,.) P(A).) B legyen a biztos esemény, P(B) pl. biztos eseményre: kockadobás eredménye legfeljebb 6 vizsgajegy és 5 között van, stb. Val.szám összefoglaló

Valószínűség 3. Ha A és A események egymást kizáróak, akkor P(A U A) P(A) + P(A) Magyarázat: Legyen A; A; A66 a kockadobás eredménye. Szabályos a kocka: P(A)/6; ; P(A6)/6 P(A U A4) { vagy 4} /6 + /6 /3 Val.szám összefoglaló

Valószínűség Kolmogorov aiómáit: Legyen A véletlen esemény,.) P(A).) B legyen a biztos esemény, P(B) 3. Ha A és A események egymást kizáróak, akkor P(A U A) P(A) + P(A) Val.szám összefoglaló

Valószínűségi változó Determinisztikus változó A figyelembe vett körülmények egyértelműen meghatározzák a változó értékét: s út; t idő a v sebesség vs/t V térfogat; ρ sűrűség. az m tömeg m ρv Valószínűségi változó A figyelembe vett körülmények nem határozzák meg egyértelműen a változó értékét: Sorozatgyártás (azonos körülmények): τ élettartam Célba lövés: r távolság a céltábla közepétől Mérési eredmény (hiba) ξ Jele általában görög betű. 3 Val.szám összefoglaló

Valószínűségi változó Determinisztikus változó: v m/s Valószínűségi változó Ingadozik: sokféle értéket vehet fel Lehet diszkrét: pl. kockadobás, meghibásodások száma, mobiltelefonra befutó hívások száma, stb. Lehet folytonos: holnapi középhőmérséklet, élettartam, Hogyan jellemezhető? 4 Val.szám összefoglaló

Eloszlásfüggvény (folytonos változó) F() γ F γ P{ξ<} F 5 Val.szám összefoglaló

Eloszlásfüggvény (diszkrét változó) F().8.6.4. 3 4 5 6 7 6 Val.szám összefoglaló

Eloszlásfüggvény (folytonos változó) F() Szavakban: F() F()P{ξ<} ξ valószínűségi változó F() eloszlás függvénye A függvényérték annak az eseménynek a valószínűsége, hogy ξ -nél kisebb 7 Val.szám összefoglaló

Eloszlásfüggvény (folytonos változó) F() Tulajdonságai Monoton növekedő: ha > F( ) F( ) F() Határértékei: lim lim + F F ( ( ) ) Balról folytonos 8 Val.szám összefoglaló

9 Val.szám összefoglaló Eloszlásfüggvény (folytonos változó) F() F(a) a b F(b) ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( a F b F b a P b F b P a F a P < < < < ξ ξ ξ Intervallumba - esés valószínűsége

Sűrűségfüggvény ξ sűrűségfüggvényének nevezzük az f() függvényt, ha F() eloszlásfüggvény differenciálható és: f ( ) df d ebből következik F ( ) f ( t) dt Val.szám összefoglaló

Sűrűségfüggvény F() Tulajdonságok f ( ) f () a b f ( ) d a b F(b) F(a) b a f()d Val.szám összefoglaló

Alapfogalmak Fontos fogalmak: Véletlen esemény Gyakoriság, relatív gyakoriság, Valószínűség Valószínűségi változó Eloszlásfüggvény Sűrűségfüggvény Val.szám összefoglaló

Várható érték Valószínűségi változó részleges jellemzése: o o az ingadozás közepe várható érték az ingadozás mértéke szórás 3 Val.szám összefoglaló

Várható érték ξ,..., ξ, ξ 3 ξ n Megfigyelés sorozat, pl. testmagasságok ξ n n i ξ i Átlag: az ingadozás közepe Részintervallumokra bontás 45 j j + ν ν ν j j gyakoriságok ξ n K j j ν 4 Val.szám összefoglaló

5 Val.szám összefoglaló Várható érték Folytatás: j K j j j j j K j j j j j K j j j K j j f n n n ) ( ν ν ν ξ d f M ) ( (ξ )

Várható érték Összefoglalva: Ki akartuk számolni a valószínűségi változó ingadozásának közepét. Ez a matematikai átlag. Ha nagyon sok elem átlagát vesszük, akkor ξ M (ξ ) f ( ) d 6 Val.szám összefoglaló

Várható érték Tulajdonságai: additív: ξ η M ( ξ) M( ξ + η) M( ξ) + M( η) M ( ξ) Lineáris η aξ + b; a, b konstans M ( η) M ( aξ + b) am ( ξ ) + b Konstans várható értéke önmaga 7 Val.szám összefoglaló

Szórás A valószínűségi változó várható értéke körüli ingadozását, szóródását méri a szórás, ennek négyzete a szórásnégyzet. M ( ξ M ( σ [ ξ M ( ξ )] ha a M ( ξ )) konstans ) σ D D ( a) 8 Val.szám összefoglaló ( ξ ) Átlagos négyzetes eltérés szórásnégyzet A szórásnégyzet pozítiv négyzetgyöke a szórás

Szórás Tulajdonságok: Legyen: ξ ; D ( ξ ) Kérdés: σ ξ η a ξ + b szórása ( η) D ( aξ + b) a D ( ξ ) D( η) a D( ξ ) D Legyen: ξ ; η σ ξ ; σ η Kérdés: ( ξ + η) szórása (ξ és η független) ( ξ + η) D ( ξ ) D ( η) D + 9 Val.szám összefoglaló

Nevezetes eloszlások Binomiális eloszlás: kísérletnek két kimenetele lehet: A vagy Â. Jelöljük P(A)p és P(Â)-p Magyarázat: egy szállítmányban p3% selejt van. Kérdés, hogy n5 darabot kiválasztva, pontosan db selejtet találok. 3 Val.szám összefoglaló

Nevezetes eloszlások: egyenletes eloszlás f().35.3.5..5..5-3 4.8 valószínűségi változó egyenletes eloszlású a [a,b] intervallumban, ha egyenlő valószínűséggel esik egyenlő hosszúságú részintervallumokba. a b3 F().6.4. - 3 4 3 Val.szám összefoglaló

f() F() Nevezetes eloszlások: egyenletes eloszlás.35.3.5..5..5-3 4.8.6.4. - 3 4 f ( ) 3 Val.szám összefoglaló b M ( ξ ) f a + b σ b a. 5 a ( ) d 3 ( b a) 3 σ 4 3 4

Nevezetes eloszlások: normális eloszlás f().5..5..5-6 -4-4 6 8 F() sűrűségfüggvény: f ( ) e σ π m ; σ ( m ) σ m: várható érték σ: szórás F().8.6.4. -6-4 - 4 6 8 eloszlásfüggvény: 33 Val.szám összefoglaló F ( ) f ( t) dt

Nevezetes eloszlások: normális eloszlás Két paraméteres eloszlás: m és σ Jele: ξ єn(m, σ) Ha m és σ: standard normális eloszlás. Standardizálás: ξ s ξ m σ Belátjuk, hogy ξ s єn(, ) 34 Val.szám összefoglaló

35 Val.szám összefoglaló Nevezetes eloszlások: standardizálás Belátjuk, hogy ξ s єn(, ) σ ξ σ ξ σ ξ ξ m M m M m M M s ) ( ) ( ) ( ) ( σ ξ σ ξ σ ξ ξ ) ( ) ( ) ( ) ( D m D m D D s

Nevezetes eloszlások: standard normális eloszlás f().5.4.3. Standard normális eloszlás m; σ. -4-3 - - 3 4 F().8.6.4. -4-3 - - 3 4 36 Val.szám összefoglaló

Nevezetes eloszlások: standard normális eloszlás ξ єn(m, σ) ξ s єn(, ).5.5.4.4.3.3 f(). f()... -6-4 - 4 6 8-4 -3 - - 3 4 F().8.8 F().6.4 F().6.4.. -6-4 - 4 6 8-4 -3 - - 3 4 37 Val.szám összefoglaló

Nagy számok törvénye Bernoulli (73) Nagy számú kísérlet esetén a relatív gyakoriság tart az esemény valószínűségéhez. n kísérletek száma k kedvező esetek száma, p az esemény valószínűsége limp( n k n p ε ) 38 Val.szám összefoglaló

Nagy számok törvénye limp( n k n p ε ) Sztochasztikus konvergencia k n ε { ε { p n 39 Val.szám összefoglaló

Nagy számok törvénye Átlag és várható érték kapcsolata ξ, ξ,... ξ n ξ n i n ξ i ξ st m 4 Val.szám összefoglaló

Centrális határeloszlás tétel Az n darab független valószínűségi változó összegének eloszlása tart a normális eloszláshoz: ξ + ξ +... + ξn n m lim P( < ) Φ( ) n n σ ahol: u Φ( ) e π du 4 Val.szám összefoglaló

Centrális határeloszlás tétel f ξ Példa: Legyen ξ egyenletes eloszlású valószínűségi változó. f f 3 ξ + ξ ξ + + ξ ξ3 f 4 3 ξ + + ξ + ξ3 ξ4 4 3 4 Val.szám összefoglaló

Fogalmak Várható érték Szórás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Normális eloszlás Standardizálás Nagy számok törvénye Stochasztikus konvergencia Centrális határeloszlás tétel 43 Val.szám összefoglaló