A mikroszkóp vizsgálata

Hasonló dokumentumok
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése

A mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Newton-gyűrűkkel Folyadék törésmutatójának mérése Abbe-féle refraktométerrel

Mikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv

5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz

OPTIKA. Vékony lencsék. Dr. Seres István

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

100 kérdés Optikából (a vizsgára való felkészülés segítésére)

OPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István

OPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István

A fény visszaverődése

Megoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk.

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv. mikroszkóp vizsgálatáról 8

Digitális tananyag a fizika tanításához

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

11. Előadás Gradiens törésmutatójú közeg II.

A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.

Optika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás

GEOMETRIAI OPTIKA I.

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.

Távérzékelés (EG527-ABBAB) 2. gyakorlat: Egyszerő mérések és számolások digitális légifényképeken

9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv

Tornyai Sándor Fizikaverseny Megoldások 1

24. Fénytörés. Alapfeladatok

7. Előadás. A vékony lencse közelítésben a lencse d vastagsága jóval kisebb, mint a tárgy és képtávolságok.

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése.

2. OPTIKA. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül.

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007)

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek

Mechanika - Versenyfeladatok

12. Előadás. síktükör felé induljon a sugár. Amíg a forrásig visszajut a folyamatot három elemre bonthatjuk

Optikai eszközök modellezése. 1. feladat Egyszerű nagyító (lupe)

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

Történeti áttekintés

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v

Ugrásszerűen változó törésmutató, optikai szálak

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1

A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban.

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika gyakorlat Példa: Leképezés hengerlencsén keresztül. 1. ábra. Hengerlencse. P 1 = n l n R = P 2. = 2 P 1 (n l n) 2. n l.

Összetett hajtómő fogszámainak meghatározása a fordulatszám ábra alapján

1. RÖVIDEN A MIKROSZKÓP SZERKEZETÉRÕL ÉS HASZNÁLATÁRÓL

A gradiens törésmutatójú közeg I.

Mágneses szuszceptibilitás mérése

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

Munka és energia. r 1

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Munka és energia. Δr 1

Az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

10. mérés. Fényelhajlási jelenségek vizsgála

Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5

A RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZEREK MŰVELETTÍPUSON ALAPULÓ KAPACITÁSELEMZÉSÉNEK EGYSZERŰSÍTÉSE

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Rugalmas állandók mérése

Képernyő. monitor

Optika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok

17. Diffúzió vizsgálata

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Geometriai optika. Alapfogalmak. Alaptörvények

Fénysebesség E Bevezetés

Szög és görbület mérése autokollimációs távcsővel

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK

f r homorú tükör gyűjtőlencse O F C F f

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

Geometriai Optika (sugároptika)

Fizika 2. Feladatsor

XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA

Mechanizmusok vegyes dinamikájának elemzése

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:

1. Egyensúlyi pont, stabilitás

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR : MATEMATIKA, EMELT SZINT

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

VALÓS SZÁMOK MEGKÖZELÍTÉSE TÖRTEKKEL

NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!

Keresztnév: Vezetéknév:

6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS. A mérés célja: ismerkedés a villamos elven mköd kontakthmérkkel; exponenciális folyamat idállandójának meghatározása.

A behajlási teknő geometriája

Rövid ismertető. Modern mikroszkópiai módszerek. A mikroszkóp. A mikroszkóp. Az optikai mikroszkópia áttekintése

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz

AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

Mágneses szuszceptibilitás mérése

Átírás:

8. Mérés A miroszóp vizsgálata ót Csaba elsőéves Anyagtuomány mesterszaos allgató ZLGPN Szera élelőtti csoport mérés iőpontja: 05... jegyzőönyv beaás iőpontja: 05..8.

. Mérés elve.. A miroszóp sugármenete Az első ábrán a miroszóp épalotásána vázlatos bemutatását látatju, aol min az objetívet, min az oulárt egyszerű véony lencseént ábrázoltu.. ábra A miroszóp felépítése. ábra A miroszóp épalotása A vizsgálanó tárgyról iinuló fénysugara elsőént az objetíven alana eresztül. Az objetív és az oulár fóuszsíjai egymástól, a miroszóp felépítése által megatározott, állanó távolságban vanna. Ez az optiai tubusossz ( ). A épszeresztést a lencsé átsó gyújtópontjain és a özéppontjain átmenő sugaraal mutatja a. ábra, arra az esetre, melyben az objetív által előállított K ép az oulár első gyújtósíjában van, teát a végső épet aomoáció nélül a végtelenben látju. Ha a végső épet a tiszta látás távolságában ívánju szemlélni, az oulárt annyival beljebb tolju, ogy az. és. sugara egymást a szemüntől ~5 cm távolságban messé. Végereményéppen a miroszóp ereő nagyítása az objetív és az oulár nagyításána szorzata: N N N. össz ob o

.. Az objetív nagyításána mérése Az objetív nagyítása efiníció szerint: K N ob T Az objetív nagyítását objetív-mirométer és oulár-mirométer segítségével méretjü meg. A miroszóp elyes beállítása esetén az objetív épe és az oulár-mirométer száleresztje együtt látszi élesen. Az objetív nagyítását úgy apju meg, ogy a tárgyasztalra elyezett objetív-mirométer valaány osztásána megfelelő valói osszúságot (T tárgyméretet) összeasonlítju az oulárban látató, nei megfelelő épmérettel (K), amelyet az oulár-mirométerrel sálájána segítségével mérün meg. A 3. és 4. ábrá alapján T T T, és K K K. Ebből a ét aatból az objetív nagyítását már i tuju számolni. 3. ábra Az objetív nagyítás mérés iinulási elyzete.3. Az objetív fóusztávolságána mérése 4. ábra Az objetív nagyítás mérés végelyzete

Az objetív nagyítása a. ábra alapján, a K-t és a T-t tartalmazó asonló áromszöge segítségével, ifejezető a tubusossz ( ) és az objetív fóusztávolság (f ) ányaosaént is. K N ob T A tubusosszat azonban özvetlenül nem tuju mérni. Az objetív fóusztávolságána megatározásáoz ezért ét ülönböző tubusossz mellett ell megmérnün az objetív nagyítását, és ezután, a tubusossz megváltoztatásána ismeretében, a fóusztávolság már számolató. Ugyanis a. ábra alapján, a ét tubusosszra felírva az objetív nagyítását: N ob f; N ob f. A ét ifejezést ivonva egymásból az objetív fóusztávolsága (f ) a tubusosszmegváltozással ifejezető: f N ob N ob A nagyítást étszer mértem. Egyszer az ereeti tubusosszal, másoszor peig a tubusosszabbító beitatása után..4. A numerius apertúra megatározása A miroszóp leépezéséne részleteit az Abbe-féle leépezési elmélet írja le. Az Abbeelmélet szerint a miroszópnál a T tárgy renszerint véony, alulról megvilágított elyről elyre más fényáteresztő épességű réteg. A onenzorról a tárgyra bocsátott fény a tárgy átlátszó, ill. fényelnyelő részein átalava, mint egy rácson, elajlást szenve. A rácson történő fényelajlás leírása szerint a a rácsot n törésmutatójú özeg veszi örül, a rácsállanó, a. elajlási ren szöge, aor a övetező összefüggés érvényes:. nsin A legisebb távolság, amit az objetív fel tu bontani: nsin u aol a megvilágító fény ullámossza, n a tárgy és az objetív özötti özeg törésmutatója, u peig az objetívre eső fénynyaláb félnyílásszöge, aogyan az 5. ábra mutatja. A ifejezésben szereplő A nsin u mennyiséget numerius apertúrána nevezzü. f

5. ábra A numerius apertúra méréséez Az objetív numerius apertúráját a övetezőéppen atározatju meg. Egy =0-5 mm vastag, átlátszó asábot elyezün a tárgyasztalra, és erre egy üveg tárgylemezre ragasztott pengét teszün. A miroszópot élesre állítju a penge élére, ezzel a tárgytávolságot állítju be. Ezt övetően a tárgylemez alól ivesszü a magasságú asábot, vagyis a tárgyat távolsággal a tárgysí mögé elyezzü. Eltávolítju az oulárt, és elyébe lyublenét teszün. Ezzel elérjü, ogy izárólag az objetív sugármenetét vizsgálju, másrészt a lyu biztosítja, ogy minig azonos pontról szemléljü az A és B ponto A és B épét. Ugyanis megmérjü azt, ogy a tárgyasztalon meora távolsággal ell elmozítani a pengét, amíg éppen megjeleni a lyublenén eresztül nézve (A pont), aig, míg teljesen eltaarja az objetívbe tartó fényt, vagyis míg a penge éle átala a épmezőn (B pont). Az 5. ábrán ezt a távolságot a-val jelöltü. Így az u félnyílásszöge: a u arctg melyből az objetív numerius apertúrája iszámítató..5. Lencse görbületi sugarána mérése Newton-gyűrűel A Newton-gyűrű létrejötte fényinterferencián alapuló jelenség. Az elrenezés a övetező: a vizsgálanó gömbfelületre átlátszó síüveg lemezt elyezün, és az egészet egy miroszóp tárgyasztalára tesszü. A fényne a lemezre merőlegesen ell beesnie, ezért a visszavert fényben aarun olgozni, az objetív elé ferén egy féligáteresztő türöt elyezün, mely az olalt álló lámpa fényét a felületre vetíti. Ezt az elrenezést látatju a 6. ábrán.

6. ábra A lencse görbületi sugarána mérése A vizsgálanó jelenség a lencse és a síüveg özött levő levegőréteg felső felületéről, valamint a lencse felületéről visszaverőő nyalábo özött létrejövő interferencia. A ialauló interferenciaép az egyenlő vastagság görbéit mutatja, amelye lencsé esetében gyűrű alaúa, sötét özépponttal. Eze az un. Newton-féle gyűrű. Ha a lencse görbületi sugara, aor az interferencia görbé olyan oncentrius sötét örö, melye sugarai: r állanó, aol,, 3... Homorú lencsé görbületi sugarát ( ) is megméretjü, a a lencsét egy isebb, e ismert görbületi sugarú ( ) omború lencsére elyezzü. Az apott sugarat nevezzü -ne. Ez a asznált lencsé sugaraival a övetező apcsolatban van:.. Mérés eszözei fénymiroszóp objetíve oulár spetrállámpa tubuosszabbító lencsé r grafion mereeségéből

plexi-asáb penge 3. Mérési aato és iértéelés mérőely: abla felőli 3.. Az objetív nagyításána mérése A mért aatoat az alábbi táblázatban foglaltam össze. objetív T K T száma K N ob Nob 0.50 0.79.00.76 3.94 06586 0.80.97.30 3.98 4.0.0 3.5.60 5. 3.94 4609.00 0.47.50 4. 7.30 féligáteresztő türös 4.00.0 5.50 6.49.98. táblázat Az objetív nagyításána mérése A nagyítást az alábbi éplet alapján számoltam: K N ob T 3.. Az objetív fóusztávolságána mérése A mért aatoat a. táblázatban foglaltam össze. tubusossz-megváltozás: K T 4.00 cm objetív T K T K N ob N ob száma f / cm 06586 3.0 0.4 4.70 7.79 5.0 3.97 3.54 4609 0.80 0.34.60 7.5 8.96 7.30.4 A fóusztávolság ibájána számítása: f N ob N ob f f N N ob. táblázat A fóusztávolság mérése ob 0.0 0.03 4.00 5.0 3.97 ob ob 06586 N N N N f f 4609 Nob N Teát az objetíve fóusztávolsága: f 3.54 0.0cm ob 0.0 0.03 4.00 8.86 7.30 ob ob 06586 f 4609.4 0.0cm 3.3. A numerius apertúra megatározása A mért aatoat a 3. táblázatban foglaltam össze. asáb magassága:.00 cm 0.056 0.04 objetív x x gyári x a a u n A száma A 06586 68. 7.6 0. 4.4 0. 0.096 0.093 0.0 0.03

4609 67. 73.4 0. 6.3 0. 0.56 0.556 0.6 3. táblázat A numerius apertúra megatározása Numerius apertúra ibájána számítása: a x x05686 0., x4609 0.575 x a x 0. 0.0 x 0.05045, x a x 4.4.00 x 05686 4609 0. 6.3 0.0 0.036746.00 3 3 x u 05686 0.0055495 5.5 0, u 4609 0.0057875 5.6 0 u x A ncos uu A 0. 0.575 3 3 3 3 0.0965.5 0 5.5 0, A cos0.565.6 0 5.5 05686cos 4609 0 Teát a numerius apertúrá: A 0.093 0.0055 05686 A 4609 0.556 0.0055 3.4. Lencse görbületi sugarána mérése Newton-gyűrűel -4 Használt ullámossz: 589 nm 5.89 0 mm 3.4.. Domború lencse görbületi sugarána megatározása A 4-es lencse nem címés olalát vizsgáltam. A mért aatoat a 4. táblázatban foglaltam össze. x mm x mm / bal jobb / r r 3. 4.5 0.8 0.0476.86 4.87 0.337 0.37 3.6 5.3 0.4 0.774 4.38 5.3 0.4933 0.433 5.4 5.48 0.5436 0.955 6.06 5.63 0.5990 0.3588 7.9 5.80 0.650 0.438 8.78 5.93 0.6963 0.4848 9.66 6.07 0.7399 0.5475 0.53 6.9 0.789 0.63 4. táblázat Domború lencse görbületi sugarána megatározása r a gyűrű valói sugarát jelöli, melyet a övetezőéppen számoltam i ( N. 98): r N x jobb x bal obj Ábrázolva r -et a függvényében, maj a pontora egyenest illesztve: obj

0.7 0.6 0.5 0.4 r 0.3 0. 0. 0.0 Equation y = a + b*x Aj. -Square 0.9997 Value Stanar Error B Intercept -0.036 0.004 B Slope 0.064 3.444E-4 0 3 4 5 6 7 8 9 0 Az egyenes mereesége: m A fentie alapján: 7. ábra Domború lencse görbületi sugarána megatározása 0.064 0.00034mm m 05.5 mm 0.55 cm m Nobj 0.00034 0.03 0.05606 m N 0.064.98 obj Teát a omború lencse görbületi sugara: 0.55 0.7cm 3.4.. Homorú lencse görbületi sugarána megatározása A 5-ös lencse címés olalát vizsgáltam. A mért aatoat az 5. táblázatban foglaltam össze. x bal x jobb mm r r 3.36 5.39 0.3406 0.60.9 5.87 0.4950 0.450 3.56 6.3 0.658 0.379 4.7 6.5 0.73 0.5085 5.0 6.78 0.7987 0.6379 6.78 6.99 0.874 0.764 7.55 7.0 0.9480 0.8987 8.38 7.4.07.036 9.8 7.60.077.603 0.00 7.78.376.94

Ábrázolva 5. táblázat Domború lencse görbületi sugarána megatározása r -et a függvényében, maj a pontora egyenest illesztve:.4..0 0.8 r 0.6 0.4 0. 0.0 Equation y = a + b*x Aj. -Square 0.99994 Value Stanar Error B Intercept -0.049 0.0005 B Slope 0.3048 3.9986E-4 0 3 4 5 6 7 8 9 0 Az egyenes mereesége: m A fentie alapján: 8. ábra Homorú lencse görbületi sugarána megatározása 0.3048 0.00033 mm m.5 mm.5 cm m Nobj 0.00033 0.03 0.066 m N 0.3048.98 obj 0.50 cm 0.55 0.50 0.7 0.06638 0.55.5 Teát a omorú lencse görbületi sugara: 0..3cm.5 cm 0.04964 cm 0.5 cm