BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalmtudmányi Kar Nemzetközi Tanulmányk Intézet 2009/2010. őszi félév, III. évflyam

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Tartalmjegyzék Tartalmjegyzék...2 Kurzusinfrmációk...5 II. A pszt-bipláris krszak első hábrúja: a másdik öbölhábrú (1990 1991)... 9 Bevezetés...9 Történeti áttekintés...9 Közvetlen előzmény: az első öbölhábrú (1980-88)...10 Fnts események...11 Eredmények...11 A másdik öbölhábrú...12 Szaddam Huszein kai a támadás megindítására:...12 Nemzetközi knfliktussá válik az ügy...12 A másdik öbölhábrú nemzetközi jgi háttere...13 Egyéb szempntk...14 Miért nem buktatták meg a Szaddam rezsimet?...16 III. Palesztin-Izrael knfliktus: az slói flyamat...17 Bevezetés...17 Az Oslói flyamat...19 IV. Az első délszláv válság...21 Milyen kk vezettek ide?...22 Külső tényezők...22 Belső tényezők (vizsgakérdés lehet!)...22 A hábrú...24 1. Hrvátrszági szerb felkelések...25 2. A hábrú első színhelye: Szlvénia. Az ún. szlvéniai hábrú... 25 3. Hrvátrszág...26 4. Bsznia-Hercegvina...27 2

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Nagy szerb gndlat és nagy hrvát gndlat megjelenése párhuzamsan... 28 Bsznia...28 Okk melyek a lezáráshz vezettek:...30 Srsfrdító események...30 Daytni megállapdás (ez alapvetően szktt kérdés lenni)... 31 Az első délszláv válságra adtt nemzetközi válaszk...32 A Badinter Bizttság (esetleg zh kérdés)...32 Nemzetközi szankciók (EK nem, csak ENSZ szankciók)...35 NATO...35 V. Kszvó...35 A téma megalapzása...36 Miért válsággóc? Előzmények: kinek miért kell Kszvó?... 36 Kszvó történelme röviden...36 A válság...37 Kszvó a délszláv válság alatt...37 Daytni megállapdás...38 A 90-es évek...38 NATO bmbázás értékelése:...40 Bmbázás lezárása...41 Mérleg...41 Lezárás...42 VI. Ruanda...43 Bevezetés, általáns bemutatás...43 Belga gyarmatsítás...44 80-90-es évek...46 A plgárhábrú...46 Maga a népirtás...48 3

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Nyugati reakciók...49 Mérleg...50 VII. A szeptember 11-i terrrtámadás és következményei... 50 A terrrtámadás...50 Következményei...51 VIII. Afganisztán...52 Bevezető, Afganisztán története...52 Kik laknak Afganisztánban és hgyan alakultak ki a határai?... 52 Részletesebb események...53 A tálib rezsim...54 Al-Kaida...54 A tálib rezsim nemzetközi kapcslatai...56 Új Nagy Játszma...56 Terrrizmus ellenes hábrú és a tálib rezsim megdöntése...58 Az afganisztáni újjáépítés...59 Plitikai átmenet...60 Biztnsági, katnai szempntk...61 Gazdasági újjáépítés...61 Legfőbb kihívásk...61 Obama krmányzat, és a jövő...63 IX. Irak...64 Irak a 2 hábrú között: 91-2003...64 1998-as váltzásk...65 2001. szeptember 11....66 Nemzetközi jgi kérdések...66 Hábrú kirbbanásának kai...67 Hivatals kk...67 4

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Nem hivatals kk...68 A hábrú kirbbanása...69 Újjáépítés és dilemmái...71 Plitikai újjáépítés...71 Szaddam Huszein pere...74 Kivnulás...74 Kurzusinfrmációk Óra ideje, helye: C.V-VI. csütörtök, 13.10. Oktatók: Csicsmann László és Kemenszky Ágnes Vizsga: írásbeli valószínűleg egy nagybb esszékérdés, 2-4 félldalas kérdés (nem esszétípusú), és egy halm rövid-kérdés, pl. nevek, fgalmak. Tananyag: előadásk és a kötelező irdalm Kötelező irdalm: Nye Jr., J. S. (1992): What New Wrld Order? In: Freign Affairs, Spring92, Vl. 71 Issue 2, pp. 83 97. (lásd. EBSCO- adatbázis) Osl I. Declaratin f Principles n Interim Self-Gvernment Arrangements, 13 september, 1993. http://www.memri.rg/dcs/sl1.html T. Hrváth Attila: Ruanda 94. Egy krízis történelmi háttere. Kül-világ. 1. évf., 2004/2. sz. (Frrás: http://www.freeweb.hu/kul-vilag/2004/02/thrvath.pdf) Juhász József: Vlt egyszer egy Jugszlávia. Aula, Budapest, 1999. 262 274.. Juhász József Márkusz László Tálas Péter Valki László: Kinek a békéje? Hábrú és béke a vlt Jugszláviában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2003. 166 179.. [TO 04 K 46] Daytn Peace Agreement (The General Framewrk Agreement fr Peace in Bsnia and Herzegvina) (Frrás: http://www.scebih.rg/verview/gfap/eng/) Juhász J. Magyar I. Tálas P. Valki L.: Kszvó. Egy válság anatómiája. Osiris, Budapest, 2000. 210 234.. [TO 04 J 90] Az ENSZ Biztnsági Tanács 1244. számú határzata (Frrás: http://un.rg/dcs/scres/1999/sc99.html ldalról: Security Cuncil reslutin 1244 (1999) n the situatin relating Ksv) Thmas H. Jhnsn: Afghanistan s Pst-Taliban Transitin: the state f state-building after war. Central Asian Survey, Vl. 25. N. 1-2. (March-June 2006), 1-26.. (EBSCO-adatbázis) Külügyi Szemle Irak-különszámának tanulmányai (2007/2-3. szám). Elérhető nline az MKI hnlapjáról: http://www.kulugyiintezet.hu/index.php? regiksz=200723&kep=2 5

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Jhn S. Park: Inside Multilateralism. The Six-Party Talks. The Washingtn Quarterly, Vl. 28. N. 4., Autumn 2005, 75-91. http://www.twq.cm/05autumn/dcs/05autumn_park.pdf I. Az új világrend értelmezése és jellegzetességei A hideghábrús krszak lezárul 1989-ben. 1989 és 1991 között drámai váltzásk zajlttak a világplitikában, az egész hideghábrú alatt nem történt ennyi minden. Nem knkrétan az események skasága, hanem minősége fnts (hatalmi struktúra váltzása) Nvember 9-én lemlik a berlini fal (pntsan 18. 57-kr) 1989-ben, december 2-3-án zajlik a máltai találkzó (amerikai elnök id. Bush és a szvjet pártfőtitkár Grbacsv egy hajón találkznak) a hideghábrús rivalizálást lezártnak tekintik, az új világrend kifejezés is elhangzik már. Bush használja ezt a kifejezést: ez az új krszak az együttműködésre és nem a rivalizálásra fg építeni! Június 4: A Tienanmen téri események Kínában reprezentálják, hgy nem mindenhl zajlanak úgy az események, ahgy nyugatn képzelik. Kb. 3-4 ezer diák veszíti életét! 1990. któber 3: német egység. Európában a hatalmi egyensúly megváltzik, Németrszág pzícióba kerül. 1991-ben a legfntsabb esemény a Szvjetunió felbmlása (nem ekkr kezdődik a flyamat, csak ekkr tetőzik). A decemberi alma-ata-i találkzón bejelentik, hgy a Szvjetunió meg fg szűnni, mint a nemzetközi jg alanya. Világméretű váltzásk mennek végbe. Megszületik a New Wrld Order (egyértelműen az USA vezető szerepe nyilvánul meg, s ők pzitív tartalmmal töltik meg a fgalmat) Beszédek, melyek jelentősek ebben az időben Bush 1990. szeptember 11-én a kngresszushz intézett beszéde az új világrend értelmezéséről. Az USA által uralt világrend lesz, akárcsak a XX. század, úgy a XXI. század is az USA évszázada lesz. Terrrizmustól és erőszaktól mentes világ lesz. USA-nak fel kell vállalnia azt, hgy miután megnyerték a hideghábrút, mst meg kell nyernie ezt a századt, el kell terjeszteni a szabadságt, békét. Utal a Szvjetunió vereségére is. Fukuyama gndlatai köszönnek vissza (a történelem vége, a demkrácia egyeduralma) James Baker beszéde szerint a New Wrd Order gyakrlatilag egyenlő a New Atlantic Order-rel. Nem fedi le az egész világt az új rend, hanem az első világn belül kezdődik el. Eleve kizárja a harmadik és másdik világt (összemló szvjet tömb). Bush ENSZ KGY előtti beszéde: ENSZ szerepét hangsúlyzza. Szerinte az ENSZ mst azt a szerepet töltheti be, amit szántak neki, már nem gátlja a hideghábrús verseny. Kllektív biztnság letéteményese lesz. IMF előtt tarttt beszéde 1990 őszén: főként gazdasági szempntból értelmezi az új világrendet. A New Wrld Order-nek a szabadkereskedelem 6

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 és a liberalizáció elterjedésével kell pársulnia a harmadik világban. A szabadkereskedelem, és a privatizáció el kell, hgy terjedjen. Az új világrendnek van katnai, plitikai és gazdasági vetülete. Az amerikai külplitikából táplálkzik, amerikai értékrenden nyugszik. Néhány szerző pesszimista: ők a plitikaelméletek teretikusai, szerintük ez a rendszer csak új világ rendetlenség (New Wrld Disrder) a hideghábrú kiszámíthatóságt hztt, a kubai rakétaválság után kperáltak a nagyhatalmak nincs szabályrendszer már etnikai knfliktusk a leglényegesebbek, melyek az államk széteséséhez vezethetnek egy tanulmány szerint az USA vársai egy afrikai vársra fgnak hasnlítani azaz negatív flyamatk jönnek német egységet is skan pesszimistán fgták fel náci ambíciókat véltek felfedezni. Félő, hgy gazdasági súlya miatt egész Európát behálózza. A többség azért pzitívan látja a flyamatkat az USA-ban. Milyen magyarázati lehetőségek vannak erre a világrendre? 5 teória Jseph Nye munkája alapján 1. visszatérés a biplaritáshz Nem ért véget a kétpólusú világ, mert esetleg Orszrszág újra felépíti a birdalmi ambíciókat. Orszrszág egyenlő súlyú hatalm lesz az USA-hz képest. Biznys szakértők eleve leírják Orszrszágt (főleg gazdaságilag). Szerintük inkább Kínával kellene fglalkzni, ha biplaritás jön újra, akkr Kína lehet a másik fél. Mindkét nézet téves: Orszrszág egy az egyben próbál építeni a Szvjetuniótól örökölt nagyhatalmiságra, de hgy ebből újra hideghábrúhz hasnló versengés nőjön ki az nem valószínű. Kínát is téves emlegetni, gazdasági növekedése 9-10%-s tényleg, meg kmly katnai mdernizációt hajtttak végre, de nem tudja felvenni a versenyt! Ma sem, pláne nem akkr. 2. Multiplaritás elmélete (Bush is mndja ezt): nem kétpólusú, hanem többpólusú a világ ezek lennének a 21. sz. nagyhatalmai (USA, Orszrszág, Kína, Japán...) történelmi példa, 19. sz. nagyhatalmi kncert (bécsi kngresszus után kialakuló rend) 5 nagyhatalm egymással egyensúlyban van. legfőbb tévedés: itt nem egyenrangúak a partnerek! USA és Kína, vagy USA és Orszrszág nem egyenlő! hierarchia van a pólusk között, tehát nem lehet multipláris. 3. Hárm gazdasági blkkra, világgazdasági triádra való hivatkzás: USA (dllár) Japán (jen) és EU (euró) övezet. Világgazdasági flyamatkat meghatárzzák. világ nagy eseményeit a gazdasági hatalm dminálja nem a katnai. Biztnsági tényező szerepét negligálja. Japánban növekvő a katnai mdernizáció. Nem lehet beskatulyázni a világ eseményeit 4. Az unipláris hegemónia gndlata: népszerű a 90-es évek elején. Mivel a Szvjetunió összemlik, és az USA megnyeri a hideghábrút, elkezdődik az 7

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 USA által diktált világrend. Hegemónia minden téren, ma is divats elmélet nemcsak akkr. meg lehet-e cáflni? persze, mert a világ ennél bnylultabb! különféle kölcsönös függőségi, interdependens visznyk vannak, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. 5. Többszintű interdependencia: leginkább megfelelő. Külön kell nézni a dimenziókat. Katnai dimenzió: USA hegemón, gazdaság: igaz a triád, plitika: multipláris. Külön kell mindent szemlélni. Mit értünk nagyhatalmak alatt a 90-es években? mibenléte és fgalma megváltzik a hideghábrú utáni világban. főként amerikai szerzők fglalkznak ezzel a kérdéssel. Kissinger Diplmácia c. könyve végén és több más könyvében is fglalkzik ezzel a kérdéssel. (Krszakváltás az amerikai külplitikában) száms más szerzővel együtt azt mndja, hgy az USA előtt nagy kihívás áll, meg kell nyernie a békét. Nehezebb, mint megnyerni vlt a hideghábrút. Történelmi példákat hz. USA katnailag megnyeri az I. a II és a világhábrút is, de a békét kétszer elveszítette! ezek a nemzetközi rendszerek egyre rövidebb ideig maradnak fenn. Szűkülnek a periódusk. Ő, mint realista, arról beszél, hgy az USA lesz a 21. sz. legfőbb hatalma. De: Orszrszág fnts (világplitikában betöltött szerepe miatt új/régi nagyhatalm), európai integráció szintén (kibővítési és elmélyülési flyamatai tükrében alakul a ptenciálja gazdasági súlya van, világplitikai nem bizts). Japán gazdaságilag kiemelhető. Kína és India új játéks (gazdasági refrmkkal tűnik ki, világplitikába egyre nagybb beleszólása van) és van esetleg Afrikában (Nigéria és Dél-Afrikai Köztársaság) vagy Dél-Amerikában (Brazília és Argentína) is van ptenciális nagyhatalm. Zbigniew Brzezinski: Nagy Sakktábla c. könyv. 90-es évek közepén jelent meg (97-ben) magyarul 99-ben. hgyan látják amerikai szempntból az eseményeket nem nagyhatalmakról beszél, hanem azt mndja, a geplitikai kérdések fntsak. Két új fgalm gestratégiai játéks: az az állam, amely rendelkezik a kellő erővel és nemzeti akarattal, hgy megváltztassa a geplitikai helyzetet. (USA), Franciarszág, Németrszág, GBR nem (ő már nyugdíjas), Orszrszág és India igen. Japán nem az, Kínának minden esélye megvan. geplitikai pillér: azk az államk, melyek stratégiai helyen fekszenek. fntsságuk stratégiai elhelyezkedésükből fakad. Rajtuk keresztül lehet eljutni valami fnts területre, vagy meg tudják tagadni az erőfrrást valami gestratégiai játékstól Ukrajna, Azerbajdzsán, Dél-Krea, Törökrszág és Irán (utóbbi kettő lehet gestratégiai játéks is aktív plitikája miatt) 8

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 transzeurázsiai biztnsági rendszer létrehzása az USA célja. jó visznyt kell áplni velük, de sakkzni kell velük. lehetőség szerint az USA irányítsn. együtt kell működni az államkkal biznys kérdésekben, de ezek a nagyhatalmak ne fgjanak össze az USA ellen. nagyhatalmiság újfajta értelmezése. Kissinger nagyhatalmait is el kell fgadni, hiszen Kína és India mindenhl jelen van. II. A pszt-bipláris krszak első hábrúja: a másdik öbölhábrú (1990 1991) Bevezetés A szakirdalm 3 öbölhábrúról beszél. 1. 1980-88: az iraki iráni hábrú. 2. 1990-91. 3. 2003-as (USA Szaddam Huszein) A sajtó csak kettőről beszél, az iraki-iráni hábrút nem tekintik annak. Ami nekünk másdik, az nekik első, stb. 1990. augusztus 2-án rbban ki a másdik öbölhábrú. Huszein váratlanul/vagy nem váratlanul lerhanja Kuvaitt. Ezzel rbban ki a válság tulajdnképpen, de a kérdés nem ilyen egyszerű. Irak megsztttsága: lakssága már meghaladta a 30 millió főt, rendkívüli módn megszttt. etnikai és vallási megsztttsága nem egyenlő! etnikai: 80% arab, kb. 15 % kurd, maradék 5 % az egyéb kisebbség, pl. türkmének (mint Ali tanár úr) Törökrszág szerint 3 millióan vannak, de más adatk szerint néhány 100 ezren. vallásilag hmgénnek tűnik: 97% muszlim, 3 % főleg keresztény vagy más kisebb vallás. 97% megszlik: síiták vannak többen, 60% nagyjából. Kb. 40% szunnita muszlim. Szunnita arabk kezében összpntsul a hatalm. kurdk többsége szunnita északn laknak a kurdk, délebbre az arabk síita arabk élnek főleg délen, középső részén a szunnita arabk. De ez ennyire nem egyszerű! Történeti áttekintés Irak az Oszmán Birdalm felbmlásaikr jön létre, a területnek hsszú történelme van. kezdetben mnarchikus berendezkedésű. Hasemiták lesznek azk, akik irányítják. Fejszál lesz Irak első királya, 21-ben a britek rakják a trónra. 1932-ben frmálisan Irak függetlenné válik, a közel-keleti térségben elsők között. De a brit beflyás tvábbra is él. 9

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 1958-ban katnatisztek megdöntik a mnarchiát, innentől köztársaság. Kasszem és társai döntik meg, majd elkezdődik egy instabil állapt. Krmányk váltják egymást, rengeteg puccs. 1963-ban először Irak történelmében hatalmra kerül a Baath párt (= az arab újjászületés szcialista pártja) ami részben balldali idelógiára épül hasnlít a nasszerizmushz, csak Irakban és Szíriában működött (Szíriában ma is ez van) különféle szárnyai vltak 68-ban újabb puccs, a Baath párt egyik szárnya kerül hatalm, Al-Bakr lesz az elnök. Szaddam Huszein egyre feljebb kerül a plitikában. 68-tól kezdve a frradalmi irányító tanács alelnöke (= Irak elnökhelyettese) 1979-ig lesz ez, amikr is az első számú vezetővé válik. Életrajzából 1-2 dlg 37-ben született, egy Tikrit nevű településen. Fnts Irakban. (Irak középső részén található) előszeretettel vette körül magát a tikriti klánnal, a tikriti emberekkel. Saját rknai, stb. skat van külföldön, iskláit Egyiptmban és Szíriában végzi. Arab frradalmi hangulat elragadja. 58-as puccsban szerepet játszik, 58 után száms puccskísérletet készít elő. Többször ült börtönben. Egyiptmban jgi isklába jár, de nem fejezi be, hazajön. A Baath párt harcának élére áll. 68-ban lesz ugye alelnök. száms szerződés, ami fnts: 72-ben a Szvjetunióval barátsági szerződés: a Szvjetunió Irak legfőbb fegyverszállítója lesz. 15 évre szól Szaddam Huszein nevéhez kötődik a megkötése 70-es években a legfntsabb szerződés az algíri szerződés Iránnal. (a sahhal) 1975. március 6. több szempntból is nagyn fnts. Irak és Irán közti rivalizálásnak vet véget. területi vita (Satt al-arab flyó miatt) legfntsabb kijárat a Perzsa-öbölre. Történelmi jgkra hivatkzva Irakhz tartztt, Irán akart belőle egy részt. A megállapdásban az szerepel, hgy a sdrvnal a határ. Irak lemnd egy részéről. miért ment bele? kisebbségi kérdés miatt (egymás kisebbségeinek kihasználása kurd és síita arabk) Irán beleegyezik abba, hgy nem támgatja a kisebbségeket a Bakr-rezsimmel szemben. 79-ben jelentős váltzásk mind Irakban, mint Iránban. júliusban Al-Bakr átadja Huszeinnek a hatalmat = Szaddam Huszein a párt elnöke lesz Pahlavi dinasztiát megdöntik Iránban az iszlám frradalm srán. Khmeini ajatllah dönti meg, cél az iszlám köztársaság létrehzása. Közvetlen előzmény: az első öbölhábrú (1980-88) 1980. szeptember 22-től tart 1988. augusztus 20-ig (ENSZ határzat elfgadásáig) Irak támadja meg Iránt kétldalú magyarázat a támadásra Irán fenyegetést jelentett Irak számára 10

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Iráni retrika negatív Irak irányába 1979-től. Bár legnagybb sátánnak az USA-t tartja, de több megjegyzést is tesz az iraki szekuláris rezsimre. Esetleg cél annak megváltztatása. Szaddam Huszein eltépi az Algíri Szerződést képernyő előtt = hadüzenet Reginális magyarázat: fenyegetve érezték magukat az lajmnarchiák (Kuvait, Szaúd-Arábia, stb.) tehát: Szaddam Huszein mérjen egy megelőző csapást, hgy ne tudják exprtálni az iszlám frradalmat. inkább retrika nincs biznyíték, hgy Irán felfrgatná a térséget USA is érdekelt vlt abban, hgy Irak megtámadja Iránt frradalm lezajltt, nincs többé sah, új rezsim sátánnak nevezik az USAt, plusz a túszdráma is jelentős. a 20. sz. egyik leghsszabb hábrúja, kiemelkedő anyagi, és emberi áldzatkkal Fnts események 1981-ben Izrael is bekapcslódik, lebmbáz egy iraki létesítményt, ahl nukleáris fegyvereket készítenek ez preventív csapás Irak az egyik legnagybb fegyvervásárlóvá válik a világn 9%-ban imprtál fegyvert, 1982-89 között 43 milliárd dllár értékben, Szvjetuniótól, Kínától, USA-tól Irak katnailag megerősödik a hábrú végére Iraki kapcslatk megerősödnek USA-val eddig negatív kapcslat 1982-től kezdve pzitív, mert jön a hábrú 1982: A CIA lgisztikai segítséget nyújt Iraknak, Irán ellen Vegyi fegyverek tekintetében műhldas felvételeket kapnak a CIAtól (Irán és Kuvait ellen) Anfal-hadművelet: 1988-ban (5000 haltt, mustárgáz bevetése) Maga a hábrú 2 nagybb szakaszra sztható katnai leflyását tekintve 1980-2: Iraki fölény érvényesül 1982-től (1988-ig) Irán ellentámadásba megy át USA Iránnak is értékesít fegyvereket 1988. augusztus 20-án az 598. sz. BT határzat vet véget a hábrúnak UNIIMOG csprt lesz a megfigyelő Eredmények senki nem éri el a kitűzött célkat területek nem váltznak nagyn mindkét rszág kimerült de! Irak katnailag megerősödve kerül ki hadsereg létszáma és felszereltsége az iráni fölé kerül nem jó, mert a nagyhatalmak eddig arra törekedtek, hgy a két rszág kb. egyensúlyban legyen ez a tény átvezet minket a 2. öbölhábrúba 1990. augusztus 2: Szaddam Huszein lerhanja Kuvaitt. 11

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 A másdik öbölhábrú Szaddam Huszein kai a támadás megindítására: 1. 1980-88-as első hábrú alatt Irak eladósdtt 160-170 milliárd dllárra tehető az adósság 100 milliárd dllár Kuvait és Szaúd-Arábia felé áll fenn, és Kuvait visszakövetelte 1988 után. Irak nem vlt hajlandó visszafizetni, de nem is vlt képes rá Szaddam Huszein azzal érvelt, hgy miért fizetnénk vissza, ha pnt mi védtük meg Kuvaitt. nem is képes: 200 milliárd dllárt kellett vlna még pluszba a gazdaság fejlesztésére frdítani 2. Kuvait, Irak vádjai szerint, mesterségesen lenymta az laj világpiaci árát 1990 nyara: 18 dllár/hrdó helyett a valóságban 11 dllár/hrdó az ár. éves szinten 1 milliárd dllárs veszteséget kz, 13 milliárd az éves bevétel Kuvait túllépte az OPEC kvótákat, többet termelt a kvótánál legalább is ez Szaddam Huszein vádja. 3. Kuvait ferde fúráskkal lpja az lajat, tehát az iraki lajmezőket lpja. Legnagybb készletek Irak északi és déli részén vannak, Kuvait állítólag a déli részről, a Rumaiali lajmezőkről lp. 4. Történelmi szempnt: Irak nem ismeri el Kuvait függetlenségét (Kuvait 1961 óta független). Kuvait mesterséges képződmény, mindig is Irak része vlt (de 61-ben független lett) Irak 3 tartmányból/vilajetből áll: Észak: Msul Közép: Bagdad Dél: Baszra Kuvait ehhez tartztt, sha nem is vlt független szerintük 5. Geplitikai k: Kell a Perzsa-öböl feletti beflyás. Irak kijárata kicsi, ezzel meg tudná növelni 6. Diplmácia: Szaddam Huszein a bagdadi amerikai nagykövethez frdul, hgy az USA hgyan reagálna erre a helyzetre? válasz: ez arab belügy, belső knfliktusnak tekintené, nem fglalkznának vele. Ha úgyis mindegy, akkr támadnak. 1988. augusztus 28. Szaddam Huszein bejelenti, hgy Kuvait Irak része, 19. tartmánya = annektálják Nemzetközi knfliktussá válik az ügy id. Bush az elnök új világrend éppen születőben van ha kell, akár fegyveresen is fel kell számlni ezt a helyzetet minél szélesebb nemzetközi kalíciót kell létrehzni miért döntötte el az USA, hgy itt hábrúra van szükség? 1) Irak lajkészlete a világn a 2. legnagybb (Szaúd-Arábia az első) 2) úgy vélték, hgy Szaddam Huszein nem fg megállni Kuvaitnál, a valódi cél Szaúd-Arábia leigázása. ezek a vádak alaptalank vltak, Irak nem készült erre 12

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 USA eltúlzta ezt tudatsan, hgy a szaúdiakat minél hamarabb meg lehessen nyerni a kalícióba félelemkeltés a társadalmban Szaddam Huszein terveiről. 3) katnai egyensúly felbrult, vissza kell állítani hgyan tudja az USA az amerikai közvéleményt meggyőzni Vietnam-szindróma nem avatkztt be az USA a 70-8-as években a knfliktuskba, sem Afganisztán, sem Angla esetében inkább pénzzel támgatta az antikmmunista csprtkat kivéve: Granada, Panama megszállása a 80-as években Reagan-i krszak: támgatás, nem beavatkzás ezt töri meg ez az esemény Szaddam Huszeint elkezdik Hitlerhez hasnlítani reklámcégek, média segítségével (a franciák, britek Nasszert hasnlíttták hzzá) közvélemény egyre inkább USA mellé áll Image kiépítése: demkratikus, békeszerető rszág az USA. média szerepe: közvetlenül a helyszínről nincs tudósítás, csak katnai hírszlgálattól: krlátzták biznys infrmációk kiáramlását Szaddam Huszein rendszeresen üzent a CNN-en keresztül. id. G. Bush: ENSZ töltse be végre 1945-ös szerepét A másdik öbölhábrú nemzetközi jgi háttere (a 2003-as hábrú miatt fnts) BT határzatk 660-as számú: 90. augusztus 2. megállapítja az agresszió tényét = Irak agressziót követett el Kuvaittal szemben, felszólítja, hgy vnuljn vissza 661-es sz. 90. augusztus 6. kmlyabb: ENSZ alapkmány 7. fejezetére hivatkzik (amikr már kirbban egy hábrú, akkr lehet erre hivatkzni) gazdasági szankciókat vezet be Irakkal szemben Bush azt mndja, addig maradnak ezek fenn, amíg nem rendeződnek a dlgk valóságban 2003-ig igen durván krlátzták Irakt Ez Irak szuverenitásának kmly megsértése 678-as sz. 90. nvember 29. legfntsabb Felhatalmazó határzat amennyiben Irak nem hagyja el Kuvait területét 91. január 15-ig, akkr bármilyen eszközzel ( by all necessary means ) felszabadítják Kuvaitt. 5 állandó tag közül Kína tartózkdik fegyveres alkalmazás lehetősége fennáll 687-es sz. 91. április 3. tűzszüneti határzat 13

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Kuvait szuverenitásának helyreállítása, Irak elismeri Kuvait függetlenségét kártérítések Kuvait irányába tömegpusztító fegyverek teljes leszerelése Irakban 150 km-nél hsszabb hatótávlságú rakéták megsemmisítése is beletartzik Iraknak be kell engednie az UNSCOM ellenőröket Bush ezekre utal vissza. Kuvait felszabadítása nemzetközi jgi értelemben legitim vlt, mert az ENSZ adtt felhatalmazást. Az USA jgi érvelésének is ezek az alapjai. 2003-ben nem új a helyzet, mert a 687-es határzatt a mai napig nem tartják be. Erre nem kell felhatalmazó határzat, mert tt van a 678-as. Egyéb szempntk Kína tartózkdik USA-nak Kínától kellett a leginkább tartania. a tartózkdás ka: 89-ben az USA-Kína közeledés leállt Kína inkább veszélyként jelent meg az amerikai retrikában ráadás: Tienanmen téri mészárlás 1989. június 4-én USA hátat frdít: fegyverembargó Kína multipláris világrendben gndlkdik pzitív nekik, hgy ezt a knfliktust az ENSZ keretein belül tárgyalják, ezért nem ellenezte a flyamatt. Szvjetunió II. öbölhábrú utlsó nagy knfliktusa Szvjetunió együttműködik az USA-val. (Grbacsv-Bush, Málta) egyenrangú partnerség amerikaiak nem így gndlják Szvjetuniót jó viszny fűzi Irakhz Grbacsvnak több béketerve is vlt, de az USA sse vette figyelembe. k: hábrút kell indítani Franciarszág Mitterand elnök támgatta az amerikai elképzeléseket egyetlen kikötése: legyen egy átfgó Közel-Kelet knferencia, ahl a knfliktuskat megldják. nem valósult meg Izrael fnts érintettje a knfliktusnak Szaddam Huszein megpróbálja összekapcslni a két knfliktust (arabizraelit és kuvait-irakit) azt mndja, kivnul Kuvaitból, ha Izrael kivnul a palesztin területekről. Szaddam Huszein rendszeresen rakétákat lő ki Izraelre már 1990. óta. Izrael készen áll az aznnali beavatkzásra, de az USA-nak ez nem vlt érdeke 14

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 az USA széles kalíciót akar, amelyben arab rszágk is részt vesznek ha Izrael belép, akkr a muszlim világ nem venne részt benne! türelemre inti Izraelt cserébe rakétaelhárítási rendszer kiépítését ígéri az USA Arab világ megszttt Egyiptm, Szíria csatlakztak a kalícióhz Szíria csatlakzása meglepő, mert nem vlt túl USA-barát Jemen, Szudán, Arafat ellenezték a kalíció terveit Jrdánia hezitál, mert gazdaságilag függ Iraktól Mindez a hivatals szint! Nem hivatals szint Közvélemény arab közvélemény egységesen ellenzi a beavatkzást de! sem Kuvait, sem Irak nem lesz szimpatikus ettől még. k: várakzás 1989 után, hgy majd az ő térségükben is megindulnak a váltzásk, refrmk (nem a demkrácia, hanem a rezsim leváltása) Szaddam Huszeinnak ügyes vlt a retrikája, a történelmi eseményekre hivatkztt, maga mellé állíttta az arab világt magát Szaladinhz hasnlítja, aki kiűzi a kereszteseket uralta az iszlám és az arab közvéleményt Katnai leflyás 1990. ősz: sivatagi pajzs hadművelet szövetségesek (több százezer) Perzsa-öböl megkezdődik a mzgósítás Szaúd-Arábia a legfőbb segítője az USA-nak maga a hábrú rövid vlt, bő egy hónap január 15. lejár az ultimátum január 17: sivatagi vihar elnevezésű légi hadművelet Kuvaitt február 28-án sikerül felszabadítani február 23: sivatagi kard szárazföldi hadművelet indul meg. február 28: Irak kapitulál, Kuvait felszabadul Multinacinális kalíció 34 állam részvételével, félmillió katna Magyarrszág is tag: kisebb rvsi kntingenssel vesz részt és tűzltókkal legnagybb katnai erőt az USA adta szemléletet is az USA adja, katnailag az USA vezeti őket. USA kb. fél millió katnával veszt rész. Ez elég sk. Költségek 60-70 milliárd dllár, kb. tizede a harmadiknak. ki fizette? nem az USA! ők még 10%-t sem 15

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Szaúd-Arábia és Kuvait jelentős részt vállalt: 36 milliárd dllár Németrszág és Japán Japán nem vehet benne részt, az alktmány krlátzza. Miért nem buktatták meg a Szaddam rezsimet? Miért nem vnultak be Bagdadba? többféle k, kmlyabbak és kevésbé kmlyan. Nemzetközi jgi háttér: a BT határzat nem arról szólt, hgy megbuktassák a Szaddam rezsimet, hanem Kuvait felszabadításáról. Nem szerepel benne egy rszág belügyeibe avatkzás. 2003-ban ez már nem érdekelte az amerikaiakat akkr még számíttt. Főleg mert széleskörű kalíció vlt, szétbmlaszttta vlna. Katnai: nem vltak tervek arra nézve, hgy hgyan tudnának Bagdadban harclni. Kckázats lépés lett vlna. Tudjuk, hgy 2003-ban vltak tervek, de akkr is kckázats vlt! Nem bizts, hgy jók vltak ezek a tervek. a katnák ellene vltak. 200 km-re vltak Bagdadtól, mikr kapituláltak. Sem túl közel, sem túl távl. USA tarttt Irak szétesésétől, dezintegrációjától hábrú utáni napkban Dél- és Észak-Irakban is belső felkelésekre került sr. északn rögtön a hábrú utlsó napjaiban, március 1. körül rbban ki a kurdk felkelése. Délen a síiták arabk kelnek fel. (ők tulajdnképpen az elnymtt többség, számszerűen ők vannak többen, de Szaddam Huszein szunnita) Kurdk szervezett felkelésbe kezdtek. Arra számítttak, hgy az USA, a kalíció támgatni fgja. ezt Bush beszédei megerősítették. A hábrú alatt többször üzent az iraki népnek, és azt mndja, alulról kell megdönteni ezt a rezsimet, tehát kvázi támgatja őket Síitáké inkább spntán felkelés vlt, kevésbé jelentős végeredmény ugyanaz mindkettő esetében: mindkettőt március végére leverik, véresen felszámlják. ebben az USA vezette kalíció nem képes beavatkzni. sőt: asszisztálnak kvázi ahhz, hgy leverjék őket amerikaiak félnek attól, hgy Irak 3 részre szakadna. Mszul (észak) Bagdad (közép) Baszra (dél) ez a félelem eltúlztt. 2003-ig ezek a félelmek megmaradnak, de utána úgy tűnik, ettől már nem ijedtek meg. erre főként később utalunk majd. akkri amerikai jelentések arról szóltak, hgy az USA biztnságára nézve veszélyes lenne, mert a Szaddam rezsim bukása után síita rezsim kerülne hatalmra. USA nemzeti érdekei számára nem jó. 16

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 síita félhld fgalma ekkr kerül elő: Irán, Irak (lehetséges lenne), Szíria (laksság döntő többsége szunnita, de síiták irányítják az aleviták), Libann. ez a négy rszág összefghat az USA ellen, és ez sértené a nemzeti érdekeit. még mindig jbb Huszein 2003-ban már ettől sem tartttak. Demkrácia exprt jegyében síitákból álló krmány fg alakulni. február 28-án lezárul. elfgadja Irak a 687-es BT határzatt. pár hét múlva újra elővesszük a témát. Új világrend első jelentősebb eseménye. Nagyhatalma között ritka együttműködést hztt (azóta nemigen vlt ilyen) Nemzetközi jg szerint egy legitim akció történt. III. Palesztin-Izrael knfliktus: az slói flyamat Bevezetés Szűken értelmezve: izraeli-palesztin knfliktus. Ennek lehetséges megldása ma a két állam. Lehetne más is, de ez mst nem erről szól Tágabb értelem: arab-izraeli knfliktus. Izrael és a szmszéds rszágk közötti knfliktus, de a tágabb arab világt is érthetjük alatta. Egyiptm (van már velük békeszerződés: 78. Camp Davidi keretegyezmény, 79, béke.) Jrdániával 94-ben kötöttek békét. Szíriával és Libannnal kmly bajk vannak. mai napig nem ismerik el Izrael létét, csak fegyverszüneti egyezmény van velük (49-ben) Izraelnek tehát ezekben a vnatkzáskban nincsenek nemzetközi jgilag elismert határai. (Palesztina vnatkzásában sincs) Miről szól ez a knfliktus: alapvetően egy mdernkri (1) területi knfliktus. történelmi szempntból a legfntsabb a harmadik (hatnaps, 67-es) hábrú, amikr Izrael állam megszállt területeket: Egyiptmtól a Gázai övezetet (első hábrú alatt került Egyiptmhz, pedig az ENSZ szerint a palesztin állam része kellett vlna legyen) + az egész Sínai-félszigetet is (82-ben kerül vissza Egyiptmhz a 79-es béke alapján) Jrdánia: Nyugati Partt (Ciszjrdániát) illetve Jeruzsálem keleti felét. Nyugati Part ENSZ szerint a palesztin állam része lett vlna, Jrdánia megszállja és annektálja ezt az első hábrú alatt Jeruzsálem ENSZ szerint crpus separatum, különleges terület. Szíriától: Glan-fennsík. Mai napig vitattt. Az esetleg leendő Palesztin állam két részből fg állni: Nyugati Part és a Gázai övezet. Elég pici területek, Nyugati Part 5860 km 2, Gázai 360 km 2. Izrael 20.000 km 2. 17

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 (2) Demgráfia: a palesztink szaprdási rátája kétszerese az izraelinek. Demgráfiailag egyre többen vannak, mint a zsidók. Izrael magát a zsidó államként definiálja, ez tehát kulcskérdés Gáza: 1,5 m. laks. Nyugati Part: 2,5 m. fő + adjuk még hzzá a környező rszágkban élő menekültek számát Gáza laksainak 2/3-a eleve menekült. Összesen kb. 4 m. palesztin menekült. Átfedések vannak. Izrael lakssága 7,3 m. fő. nem egész 80%-a zsidó, kevesebb mint 20%-a izraeli arab. Izrael területén tehát kb. 1,5 m. izraeli arab él! (3) Zsidó telepek srsa: egyik legvitatttabb. hány zsidó telepes? 275 ezer fő lehet kb. Ők a Nyugati Part területén élnek. + Jeruzsálem környékén, de palesztin ldaln 200 ezer. Durván fél m. fő. Hgyan lehet ezt megldani? Mindegyik megldás kárs, és nem veszi figyelembe valamelyik félt. Megldás: laksságcsere, ha létrejön a palesztin állam. 21. században ez már nem egy előremutató megldás. Bekebelezés Izrael részéről Palesztink szerint ezekkel a telepekkel az Izrael célja, hgy később minél több területet bekebelezzenek a Nyugati Part területéről. túlzttan demkratikus megldás nincs. (4) Jeruzsálem: judaizmus és iszlám szerint is szent várs. templm-hegy: legfntsabb szent helyek. Két mecset. Szikladóm és Al-Aksza mecset Siratófal is Ha létrejön egy Palesztin állam, Jeruzsálemet akarják fővársnak Kelet-Jeruzsálem lehetne az övék, másik fele pedig a zsidóké. Ki rendelkezzen akkr a szent helyekkel? Ez skkal fntsabb, mint a fővárs kérdése. Mikr Arafat tárgyalt erről a kérdésről, nyilvánvaló vlt, hgy ő egy személyben nem jgsult arra, hgy tárgyaljn erről! (5) menekültkérdés: 48-49 és 67 a két hullám. Izraeli álláspnt: nem ők kergették el a palesztinkat, hanem az arab államk kérésére, maguk mentek el Palesztink: üldözés miatt mentek el számuk: kb. 4 millió. de! azóta eltelt egy generáció, ők már benne vannak ebben a 4 millióban. Nem is Izraelben születtek, hanem menekülttábrkban! Itt még magasabb a szaprdásuk. Egyes rszágkban más-más a helyzetük, Jrdániában államplgárságt kaptak. Jrdánia laksságának fele (6-ból 3 millió) palesztin! Izrael azt szkta mndani, hgy Jrdánia valójában palesztin állam, minek még egy palesztin állam? 18

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 visszatérési jg a fő kérdés: identitásuk részét képezi. hva térjenek vissza? Izraelbe? Történelmi Palesztina területére? Kik? akiket elűztek, vagy a gyerekeik? Mi van, ha nem akarnak visszamenni? Kártalanítani kell őket? Izrael nem szeretné ezt a menekült hullámt. Jrdániából nem mennének azért el. Többi rszág nem ad nekik államplgárságt. (6) vízkérdés Jrdán flyó hvatartzásáról viták Jrdániával sikerült rendezni. Izrael szép zöld, azt mndják, azért mert ellpják az arab vizet. Izrael tagad. A Jrdán flyó lassan patakká válik. Sk másik flyó, Litáni, Jarmuk. Sínai-félsziget alatt húzódó vízkészlet akár együttműködést is hzhatna ennek kiaknázása. Jrdánia és Izrael között van együttműködés! A Hlt-tenger vizét együtt próbálják megőrizni. A hábrúk a jövőben nem az laj, hanem a víz miatt fgnak kitörni. Az Oslói flyamat 1987 megalakul a Hamasz. Iszlám ellenállási mzgalm más néven. A PFSZ-szel szemben határzza meg magát, 88-as alapkmányában gyakrlatilag dzsihádt hirdet Izrael ellen. Első palesztin felkelés, azaz intifáda. Okai: hideghábrú végén járunk, Grbacsv enyhülést hz. Harmadik világbeli kérdésekre nem figyelnek da. 89: Új világrend, Málta. Harmadik világbeli knfliktuskat közösen kell és lehet megldani. 1991. któber 30: USA és Szvjetunió támgatásával közel-keleti békeflyamat kezdete, Madridban Madridi békeknferencia: első igazán kmly találkzó Izrael és az arab államk között. id. Bush és Grbacsv hzza össze. Óriási előrelépés. Közvetlenül találkztak a felek. Palesztink részvételét Izrael némiképp krlátzza. PFSZ tagjai (Arafat emberei) nem vehetnek részt. Független palesztinkat engednek ide, de nem alktattak delegációt. Jrdán delegáció részeként ültek asztalhz, Izrael kívánságára. Krlátztt sikere lehetett csak emiatt. Izrael nem ismeri fel, hgy közvetlen kell a PFSZ-el tárgyalni Két szinten kezdődnek a tárgyalásk: kétldalú bilaterális. Jrdán, libanni és szíriai delegációval leül Izrael. Azaz ezek emelkednek ki. sem Libannnal sem Szíriával nem tudnak tvábblépni a területi kérdések miatt. Pzitív visznt az izraeli-jrdán egyeztetés. Nem a palesztin szál miatt, hanem a jrdán delegációról van szó. 19

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Majdnem az utlsó rendelkezéseit is végigtárgyalják a békeszerződésnek. Kmly flyamat. Izrael hajlandó lett vlna már ekkr aláírni. Csak azért nem tették meg, mert tt vltak a palesztink. És abban előrelépést akarnak. Multilaterális víz kérdése gazdasági együttműködés környezetvédelem menekültkérdés fegyverzetkrlátzás ezek pzitívan haladtak előre. Madridban csak összehívták a knferenciát, utána Washingtnban vlt a következő és tt flytatódtt. Ekkr kezdődött el a békeflyamat. Felismeri Izrael, hgy közvetlen kellene tárgyalni a PFSZ-el. belplitikai váltzás: 92-ben az Izraeli választáskat a Munkapárt nyeri, Rabin alakít krmányt. nem multilaterális fórumkn, hanem a PFSZ-el kell tárgyalni. titkban készítették elő a találkzót. Első előkészület Lndnban vlt: nrvég közvetítéssel megállapdnak arról, hgy leülnek velük. Oslóban 1993 januárjában megkezdődnek a tárgyalásk. Augusztus végéig tartanak, 14 tárgyalássrzatról van szó nem lehet függetleníteni Madridtól. Pedig titkban ment végbe Izraelben tudatsul, hgy Madrid kudarc vlt. bicikli elv (principle bicycle): ha az egyik pedált nymjuk, megy a másik. Szíriával leállnak a tárgyalásk. Az ide érkezők vezetők mivel titkban zajltt, jó barátk lettek! Rabin elképzelése az vlt, hgy gazdasági kérdéseket tárgyaljanak meg. Madridban elkezdtek tárgyalni egy közel-keleti Marshall-segély gndlatáról területi és egyéb kérdéseket érintő tárgyaláskba átmennek. Sem Rabin sem Arafat nem vlt tt, hanem az ő megbízttjaik. Tartják a kapcslatt a főnökkel. augusztus 20-ra befejezik a tárgyaláskat, méghzzá sikerrel. Megállapdnak az Oslói alapelvekben, nagy titkban Rabinnak az első gndlata az vlt, hgy meg kell mndani az amerikaiaknak és alá kell írni. Oslói nyilatkzat: szeptember 13-án (1993). USA-ban írják alá. Hivatals neve is van neki. (Osló1 egyezménynek is nevezzük) Bill Clintn vlt a fő közvetítő. Oslói nyilatkzat: egymás kölcsönös elismerése. PFSZ elismeri Izraelt és frdítva. Megelőzi az aláírást. Öt évre szóló átmeneti autnómia a Nyugati Part és a Gázai övezet területén. Mi lesz utána? Ezzel nem fglalkzik. 20

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 A fenti hat kérdésről sehgy sem rendelkezik. Hanem ezekről majd meg kell kezdeni a tárgyaláskat az öt év alatt. Nem említi, hgy mi lesz öt év után: létrejön-e egy palesztin állam? A filzófiája ez, bár szó szerint nem szerepel benne. Biznys jgköröket átadnak az izraeliek a Palesztin Hatóság számára, később Palesztin Nemzeti Hatóság lesz. turizmus, ktatás, kultúra, egészségügy, társadalmi jóléttel kapcslats kérdések. Arafat 94-ben tér vissza, az autnómia 94. május 4-én kezdődik. 99. május 4-éig tarttt, amikr nem történt semmi. Palesztin választásk: Demkratikus választásk kellenek. vannak is választásk, de nem annyira demkratikusak. (96-ban) Arafat személye dminálja, illetve a Fatah megnyeri. Hamasz bjkttálja. nem rendelkeznek arról, hgy a Nyugati Part és a Gázai övezet mely területeit adják át knkrétan palesztin közigazgatás alá. 95: Osló2 megállapdás Osl mindkét nép számára pzitív. sőt az egész nemzetközi közösség számára remény. mindkét ldaln a közvélemény-kutatási adatk nagy támgatásról beszéltek, legalább a 2/3 támgatja. filzófiai alapelv: területet a békéért. Izrael fkzatsan visszaadja a területek, cserébe békét, fegyveres knfliktusk végét várja. 67-es hábrú után 242-es BT határzatban fgalmazódtt meg ez az elv. Ez az egész slói megállapdás alapja Alapvetően kisikltt az Oslói flyamat. mert egyik ldal sem kapta meg reményeit. Izraelben a merényletek flytatódnak, Hamasz a legfőbb ellenzője a békeflyamatnak. másik ldaln a területek visszaadása akadzik. Izraeliek nem adják vissza őket megfelelő ütemben. mindkét ldaln a szélsőségesek kisiklatják ezt a békeflyamatt. 95 után már nem tudnak újat mndani, Rabint meggyilklják. innentől végleg kisiklik. Ez elvezet a másdik intifádáhz, 2000 szeptemberében. IV. Az első délszláv válság milyen kkra vezethető vissza, hgy ez egyáltalán lehetséges vlt Európában 1991-95 között. Hrvátrszág, Szlvénia és Bsznia-Hercegvina fegyveres harck itt zajlanak negyedmillió ember vesztette életét, ez brzalmas egyik-másik válságnál nem lehetünk biztsak a halttak számában. tömegsírk feltárása flyamatsan zajlanak. menekültek száma milliókra tehető, egy része belső menekült. pl. a bszniaiak nem szívesen beszélnek erről. 21

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 másik részük a menekülteknek külföldre menekült, nagyrészt nyugatra. nyugat fglalkzik a válsággal és a menekültekkel. nyugat mindent megtesz, hgy ilyen többé ne történhessen. befgadták őket a hábrú alatt, de utána jbban szerették vlna, ha hazamennek. megpróbálják jbbá tenni az életkörülményeiket. Milyen kk vezettek ide? Külső tényezők nemzetközi és európai környezet váltzása, ami hzzájárul a dezintegrációhz. 80-as évek II. felétől bipláris világrend megszűnése, hideghábrús visznyk felszámlása, kelet-nyugat dichtómia is megszűnik. Jugszlávia sem itt sem tt nem helyezkedett el, középen. sajáts plitika. az el nem kötelezettek mzgalmában való részvétel jugszláv pártvezető és állam legfőbb vezetője Tit vlt, ezzel akarta biztsítani a függetlenségüket. 3. világbeli nemzetközi szervezet 1945-ben alakul meg Jugszlávia, határzttan balldali idelógiai mentén. (ez a II. Jugszlávia) Tit a kmmunista partizánkat vezeti, akik megnyerik ezt a hábrút. maguk szabadítják ki magukat, nem szvjet segítségével, Úgy tűnik, ő is a csatlós államkhz fg csatlakzni, egészen 48-ig. 48-ban szvjet-jugszláv szakítás, fő ka az, hgy Jugszlávia nem vlt hajlandó szvjet irányítás alatt élni a mindennapjait. ennél autnómabbak. 48ban kiátkzzák Jugszláviát a keleti tömbből. imperialista csntt rágcsáló láncs kutya, stb. (prpaganda) szakítás után kell valami mást kitalálni. összedugták a fejüket és kitalálták, hgy saját mdell lesz a kül- és belplitikában is. belplitika: önigazgatási szcializmus megvalósulása. Állami tulajdn helyett társadalmi tulajdnba kerülnek a termelőeszközök és javak. ne firtassuk a lényegi különbséget. külplitika: el nem kötelezettség. nem kerülhettek át a nyugathz, mert attól még szcialisták. ez az állapt mindenkinek megfelelt, nagy 800.000-es hadseregük van! idelógiai vezéralak Tit. ez az el nem kötelezettség a Szvjetunió bmlása után semmit nem ér! geplitikailag és gestratégiailag leértékelődik. szűkebb európai környezet átalakulásk, frradalmak lezajlanak ezek az rszágk Ny-Európa felé frdulnak, atlanti és európai elkötelezettség priritássá válik számukra. nekik is el kellene dönteni, mit csináljanak. Belső tényezők (vizsgakérdés lehet!) 1. sajáts jugszláv berendezkedés: Tit-i hagyaték. II. világhábrú utáni Jugszlávia föderatív. 1918. december 1 Szerb-hrvátszlvák (Szerbszlávia) vlt az első. hat tagköztársaság és két tartmány. 22

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Szlvénia, Hrvátrszág, Bsznia-Hercegvina, Szerbia, Mntenegró (Crna Gra jelentése fekete hegy), Macedónia. Vajdaság (északn) és Kszvó (délen) Szerbián belül első délszláv együttműködés a szerb dminancia miatt buktt be, pedig a másdik legnagybb etnikum a hrvát vlt. ezt Tit el akarta kerülni. túl hetergén. csak akkr tartható, ha a nacinalizmus nem engednek teret. kiegyensúlyzási plitikára törekedett. elgyengíteni a nagy és megerősíteni a kicsi etnikumkat. nagyk: 1. szerbek, 2. hrvátk. szlvének, bsnyákk, mntenegróiakat, macedónkat meg kellett erősíteni. Tit hrvát-szlvén származású. idelógiai és nem etnikai alapn akarta megszervezni, azt mndta, ők mindannyian délszlávk. néhány területen nem sikerült a kiegyenlítés: pl. gazdasági egyenlőtlenségek megléte. hat tagköztársaság fejlettsége nem egyenlő. szlvének és hrvátk kiemelkedőek. ez is jugszláv megldás, hgy létezett egy állami redisztribúciós mechanizmus, ezzel (föderációs alap) megpróbálták felzárkóztatni a fejletlenebbeket. minden tagállam a nemzeti jövedelem biznys hányadát beutalta nettó befizetők (hrvát szlvén) nettó hasznélvező (Kszvó, Macedónia, Bsznia biznys részei, és Szerbia) nem jött be a kiegyenlítés. még inkább súlysbdik. megengedték a külföldre utazást és a vendégmunkát is. Hrvátrszág, és Szlvénia attól félnek, hgy beszrulnak a jugszláv föderatív struktúrába, és nekik kell eltartaniuk a fejletleneket tvábbra is. ők teszik meg az első lépéseket a szétszakítás felé. 2. nacinalizmusk mindenhl tetten érhető a nacinalizmus (szerbek, hrvátk, bsnyákk, albánk). Főleg a szerbekről kell beszélni. pedig nem az jelenik meg először, hanem a hrvátk. nyelviséget tűzik zászlajukra, szeretnének külön nyelvet. hamar dáig fajul, hgy nagybb önállóságt kapnak. 70-es évek elején kezdődik, de leverik. Belgrádban van a szövetségi közpnt, szóval a jugszláv vezetés leveri. 80-as évek első éveiben a kszvói albánk. Albánia nem része Jugszláviának! Albánk Kszvóban vannak. tüntetéssrzatt kezdenek 80-as évek eleje bsnyák nacinalizmus megjelenése, 82-3. utlsó, de leg jelentősebb, szerb. 80-as évek másdik fele. 1986: szerb tudmánys é művészeti akadémia memranduma. kb. 70 ldal. aláírói magas rangú plitikai, katnai és művészeti körök képviselői. a szerbek hányattattt srsát tárgyalja hsszan. hgy mikr miért vlt rssz nekik itt élni. II. világhábrú alatt ők szenvedtek a legtöbbet. rigómezei csatánál kezdik, aztán a törökön át Tit-ig jutnak. 23

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Kszvó is előkerül. szerbség egynegyede a szűkebb Szerbia határain túl él. Legnagybb tömbjük Kszvóban, Hrvátrszág és Bsznia. Kisebbségi srban nyilván. leginkább Kszvóban vannak rssz helyzetben, mert az albánk elnymják őket. 1929: 39 % az albánk aránya, 1991-es, utlsó nagy jugszláv népszámlálás szerint 81 %. demgráfiai rbbanás, nagyn dinamikusan növekvő népesség. civilizációs kulturális minták szerint 5-6-8 gyerek. másik k a szerbek elvándrlása. kettős mérce érvényesül. nagy szerb gndlat elég durván: ahl egy szerb él a balkánn az Szerbia. 1844-től van jelen ez a gndlat. Ez az egész csak a szerbekre igaz, senki másra nem. Slbdan Milšević előtérbe kerülése is ekkr vlt. 3. Hgyan tvább? melyik etnikum milyen srst szán Jugszláviának. Két markáns irányzat: az egyik egyben tartaná a másik meg nem. A jövőt knföderalista majd független frmában képzelik el: a föderalizmus kötött, szövetségi államnak skkal több jga van, külügy, külkereskedelem, hnvédelem. nemzetközi prndra csak a föderáció lép ki egy személyben. knföderáció: lazább, nincsenek közös plitikák, ilyen a FÁK. szlvének és hrvátk járnak élen. később Bsznia-Hercegvina és Macedónia csatlakzik. föderáció megtartása: Szerbia, Mntenegró is csatlakzik hzzá. 4. civilizációs-kulturális-etnikai különbségek nem véletlen van az utlsó helyen. tanárnő meggyőződése hgy nem ez a fő ka a délszláv válságnak. kulturális hetergenitás. Skkal inkább felhasználták a válság srán, minthgy ezt az elsők között említenénk. Etnikai kártya kijátszása kifejezés is erre utal. Hárm nagy vallás van jelen ezen a környéken. Kereszténység (keleti és nyugati is), iszlám. Knfliktusban részt vevők közül nyugati: szlvén, hrvát; keleti: rtdx szerbek; iszlám: bsnyákk (= bszniai muszlim) Bszniában hárm nemzetiség: szerb, hrvát, bsnyák. (1,8 millió bsnyák) Másik iszlámhívő nemzetiség az albánk. Ők nem lyan jelentősek ebben a knfliktusban. Egy lyan állam van a hat tagköztársaság közül mely hmgénnek tekinthető, ez Szlvénia. A hábrú Négy helyszín, 3 rszág. Szlvénia, Hrvátrszág és Bsznia. Első pnt még nem a hábrú, de a hábrú előzménye, prelúdium. Hrvátrszág: elkezdenek mzglódni a hrvátrszági szerbek. A térképen látszik, milyen sk helyen élnek szerbek Hrvátrszágban. 24

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 1. Hrvátrszági szerb felkelések Jelentős érdekellentétek a 80-as, 90-es évek frdulójára. Fnts pnt, 1990 januárjában a hrvátk és a szlvének kinyilvánítják, hgy elkezdik fellazítani a szövetségi kötőerőt. Elindítják a decentralizációs flyamatt. JSZSZK (Jugszláv Szcialista Szövetségi Köztársaság) felbmlása zajlik, nem fegyveresen Választásk kiírása fnts pnt, nem Belgrádból kezdik szervezni, hanem demkratikusat szeretnének. Hrvátrszágban 1990 májusában zajlik. A legnagybb hrvát nacinalista párt nyeri (HDZ Hrvát Demkratikus Közösség, Franj Tuđman a vezető) A hrvát nacinalizmus iknja lesz, 1999-ben hal meg. Miért érzik úgy a hrvátrszági szerbek, hgy nem bánnak velük jól? visszaállítják azkat a szimbólumkat, melyek közül sk rssz érzésekkel töltik el a szerbeket. Ez az ún. sakktáblás címer. (ősi hrvát szimbólum, 11. sz. óta használja a hrvát elit) De a hrvát usztasa rezsim is ezt használta a II. világhábrú idején, ők vltak a hrvát fasiszták. A szerbek ezt inzultusnak vettek. Kunát bevezették, amit szintén az usztasák használtak utljára. Új alktmány, 1990. december 22. ebből kihagyták a szerbeket, megvnták tőlük az államalktó státuszt. Tartttak egy népszavazást (1991. május 19.) a függetlenedésről. Minden etnikum megjelent, kivéve a szerbek. De akik elmentek, azknak 94%-a a függetlenedés mellett vkslt. Ezek indítják el a radikalizálódást. A szerb kisebbség kb. 12%, a szerbek szerint 20%. Látták, hgy kihagyták őket az alktmányból, hgy figyelmen kívül hagyják a szimbólumrendszer kapcsán, ráadásul a szerbek nem akarták, hgy Hrvátrszág önálló állam legyen. Miért? Hrvátrszágban ők kisebbség lesznek, amint Hrvátrszág függetlenedik. De amíg a JSZSZK egyben van, addig ők a többség! 1990 augusztusában kezdődik a Krajinai szerb felkelés. Krajina, Nyugat és Kelet Szlavónia, és Baranya (itt élnek a szerbek, végig főszereplők ezek a részek Hrvátrszágn belül) Nem csak Krajinára gndlunk, hanem az összes területre ahl élnek. Ez tulajdnképpen belügy, még nem hábrú. 1991 májusában az államelnökségben nem hagyták a szerbek és barátaik, hgy a srs hrvát fél elfglalja az államelnökségi pzíciót. Ez az a pnt, ahl nyilvánvaló, hgy a szövetségi Jugszláviának vége van. 2. A hábrú első színhelye: Szlvénia. Az ún. szlvéniai hábrú Szlvének érzékelik, hgy számukra fenyegetően alakulnak az események. Legfejlettebb állam, szeretne lazítani, vagy kiszakadni. Szlvének látják, hgy a szerbek bekeményítenek. 90-ben visszavnták a két autnóm tartmány jgait. Szlvéneknek ez azért fnts, mert kezdik érzékelni, hgy a kicsiknek (mint ők is!) milyen srsuk lesz. vltak kisebb dlgk is, de a lényeg hgy úgy érezték, saját maguknak kell lépéseket tenni a függetlenedésre. Tehát ők vltak az elsők, nem a hrvátk. 25

Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Itt is vlt választás: 1990. április. A DEMOS nevű tömörülés nyert, ide mindenki beletartztt, aki nem a párt-elit jelöltje vlt. Cél: nem a függetlenség, hanem a kapcslatk lazítása, a knföderáció. Radikalizálódás a következő fél évben. Nem működik az államvezetés, Hrvátrszágban felkelések, stb. Függetlenség kellene mégis. 1990. december 23- án tartanak népszavazást a függetlenedésről. Részvétel 93,5%-s, 88,5%-s támgatás. Következő félévben mégsem történik semmi, csak rájönnek, hgy tényleg a függetlenség az egyetlen lehetőség. Azért nem, mert a nemzetközi közösség próbál nymást gyakrlni, hgy várjanak, kvázi mratóriumt kérnek. Ezt el is vállalják, nemzetközi nymásra. Fél évig tart ez az időszak. 1991. június 25- én kinyilvánítja a parlament az rszág függetlenedését. Ez a hábrú kezdete. Másnap (vagy harmadnap) megindulnak a jgszláv néphadsereg alakulatai Szlvénia ellen. a jugszláv néphadsereg a halódó JSZSZK-nak a hivatals szövetségi hadserege. A Tit-i Jugszlávia utlsó nagy hadserege. Elvileg nem állhat senki ldalára. Még nem deklarálta senki, hgy már széthulltt a JSZSZK. Azért indítják meg, mert Szlvénia lyat tett, amit nem lehet megtenni. Megpróbálják rávenni Szlvéniát, hgy maradjn. Ez a hábrú 10 napig tarttt. 65 áldzata vlt, a vége az, hgy a JSZSZK elengedi Szlvéniát. Na de miért? Azért mert nem ez a fő cél. Kezd összemsódni, hgy mi a szövetségi és mi a szerb érdek. Elvileg a szövetségi néphadseregnek nem szabadna egyik nemzet zsebében sem lenni. De a JNA esetében sajns nem sikerült az egyensúly, nagyn dminál a szerb. Elkezdenek szerb és nem szövetségi célkat szlgálni. Szlvéniáért kckáztatni mindent, amit majd meg lehet szerezni, nem érdemes. Nem mndhatják, hgy az tt élő szerbek így, meg úgy mert tt nem élnek szerbek! A fő cél Bsznia! Szlvénia miatt ütközni a nyugati közvéleménnyel nem éri meg. Szlvéniában jól felkészült katnai védelem van, Belgrád meg lebecsülte őket. Jön nyugatról a nymás (főleg sztrák részről) hgy ezt azért mégse kellene. Van arról is vita, hgy melyik rszág fizetett Belgrádnak, hgy hagyják békén Szlvéniát. A katnai vezetés leradírzná a szlvéneket! A plitikai vezetés mndja azt, hgy ne. Szlvéniának sikerül elhagynia a Balkánt, csatlakzik Közép-Európáhz. 3. Hrvátrszág Kezdetben skkal óvatsabbak a szlvéneknél. Inkább követő magatartást tanúsítanak. 1991. június 25-én (mint a szlvének) a hrvát parlament is kikiáltja az rszág függetlenségét. Júliusban már fegyveres harck zajlanak, főleg a már említett szerbek által laktt részeken. A szlvéniai hábrú alatt a JNA itteni alakulatai aznnal azt mndják, hgy ők a szerb kisebbséget védik, és Krajinába vnulnak. A fegyverzet a szerbek ldalára kerül. 26