ANTIBIOTIKUMOK. Dr. Urbán Edit október 24. Szeged

Hasonló dokumentumok
ANTIBIOTIKUMOK. FOK szeptember 22. Dr. Dobay Orsolya

DE-OEC Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék ANTIBIOTIKUMOK AZ ANESZTEZIOLÓGIÁBAN ÉS AZ INTENZÍV TERÁPIÁBAN

Az antibiotikum terápia klinikai jelentősége

Iván Miklós Antibiotikumok I-II

ANTIBIOTIKUMOK. FOK szeptember 20. Dobay Orsolya. Az elıadás szerkezete. Az antibiotikum terápia alapelvei. Antibiotikum hatásmechanizmusok

MIT, MIKOR, MIÉRT? GYAKORLATI ANTIBIOTIKUM- TERÁPIA A KISÁLLATPRAXISBAN

Az antimikróbás terápia ellentmondásai

ANTIBIOTIKUM TERÁPIÁK Szekvenciális terápia

Antibiotikumok a kutyapraxisban

Az aminoglikozidok jellemzői

Csoportosítás. Béta-laktámok csoportosítása. Antimikrobiális kemoterápia. penicillinek és származékaik cephalosporinok carbapenemek monobactamok

Antibiotikumok I. Selman Abraham Waksman

MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK, SZŰKÜLŐ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK

LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, Budapest MÁOK Pest megye)

SZÉKELY ÉVA JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ II. BELKLINIKA, ÁPRILIS 16.

összes mikróba elölése/eltávolítása Sterilezés mikróbák nagy részének elölése Fertıtlenítés

Dr. Berek Zsuzsa 2013 október 02

lete és s gyakorlata Dr. Pataki Margit SE I.sz Gyermekgyógyászati Klinika

Antibiotikum érzékenyégi vizsgálatokhoz ajánlott táptalajok: Mueller-Hinton agar

Semmelweis Egyetem antibiotikum alkalmazási protokoll

A szepszis antibiotikum-terápiája

Veszélyes rezisztencia típust hordozó baktériumok. Kenesei Éva Semmelweis Egyetem I.Gyermekklinika

Penicillium notatum gomba tenyészet

ANTIBIOTIKUM TERÁPIA A SEBÉSZETBEN

A tigecyclin in vitro hatékonysága Magyarországon multicentrikus tanulmány 2006

A évi európai pontprevalencia vizsgálatok jellemzői I.

Antibiotikum érzékenyégi vizsgálatokhoz ajánlott táptalajok: Táptalaj/Inokulum sűrűség

Tartalomjegyzék: 1 Országos Epidemiológiai Központ, 2 Semmelweis Egyetem

A kórházi antibiotikum politika gyakorlata, multirezisztens kórokozók. Dr. Hajdú Edit SZTE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Infektológia Osztály

A komplikált intraabdominális infekciók mikrobiológiai diagnosztikája és kezelése felnőtt betegeknél Intézeti protokoll

Az antibiotikum alkalmazás helyes gyakorlatának klinikai auditja

Tartalomjegyzék: 1 Országos Közegészségügyi Intézet, 2 Semmelweis Egyetem

1 I. csoport. A betegnek nincs alapbetegsége és 65 év alatti

Antimikrobás kezelés az intenzív osztályon

Evolúció ma: az antibiotikum rezisztencia a baktériumoknál

Antibiotikumok alkalmazása a fogászatban. Dr. Kelentey Barna DE FOK 2016.

Gyógyszerészi feladatok a rezisztens/multirezisztens kórokozók terjedésének mérséklésében

Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív

Köszöntöm a hallgatókat az antimikróbás szerekről tartandó ó e lő l a ő dásom o on o : Dr. Krompecher Éva

Sepsis aktualitások az antimikróbás terápiában. Ludwig Endre

lete és s gyakorlata Dr. Pataki Margit SE I.sz Gyermekgyógyászati Klinika

A multirezisztens kórokozók prevenciója az Európai Unió perspektívája Dr Böröcz Karolina Msc Kórházi járványügyi osztály

Húgyúti patogének antibiotikum érzékenysége, a laboratóriumi diagnosztika lehetőségei

Légúti pathogének és azok antibiotikum rezisztenciája

Bevezetés-Acinetobacter

ESBL, AmpC kimutatása. Kristóf Katalin Semmelweis Egyetem ÁOK, LMI Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Laboratórium

Fertőzésekkel szembeni immunitás, immunizálás

Endocarditis infektológiai szempontok: ajánlások és lehetőségek

A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI: KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: I. MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT EPINFO 2006; 7:89-95.

Hatóanyag Készítmény megnevezés Megjegyzés AMINOGLIKOZIDOK

Az otthon szerzett pneumóniák antibiotikum kezelése

Dr. Gacs Mária, a Mikrobiológiai Körlevél távozó szerkesztőjének elköszönő levele

MIKROBIOLÓGIAI KUTYÁK ÉS MACSKÁK. DUO-BAKT Állatorvosi Mikrobiológiai Laboratórium SZIE ÁOTK Kisállatgyógyász Szakállatorvos Képzés

Chlamydiaceae család Obligát intracelluláris baktérium. Replikációs ciklus: Antigenitás. Humán patogén chlamydiák

Gyermekkori pneumoniák antibiotikum kezelése és szövődményei

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék


PNEUMONIÁK ÉS ANTIBIOTIKUMOK

Antibiotikumok beszerzése a Pécsi Tudományegyetem részére adásvételi keretszerződés keretében - tájékoztató az eljárás eredményéről

Irányelv. Az otthon szerzett pneumóniák antimikróbás kezelése egészséges immunitású felnőttekben

Reactiv, (?)pelvicus syndroma

INFEKTOLÓGIA. Bakteriális és viralis gastroenteritisek (kórokozó, diff. dg.) Mononucleosis infectiosa és az EBV fertőzések Helminthiasisok

II. melléklet. Tudományos következtetések és a forgalomba hozatali engedélyek feltételeit érintő változtatások indoklása

Alkalmazási területek, mellékhatások és rezisztencia

ANTIBIOTIKUM-FELHASZNÁLÁS EURÓPAI SURVEILLANCE-A: AZ ESAC PROGRAM (EUROPEAN SURVEILLANCE OF ANTIMICROBIAL CONSUMPTION) EPINFO 2004; 38:

Az antibiotikum terápia jelentősége súlyos szepszisben. Ludwig Endre ESZSZK, Semmelweis Egyetem, Budapest

Antibiotikumok I. 2016

Listeriosis. Dr. Maszárovics Zoltán Eger

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

A NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER (NNSR) EREDMÉNYEI KÖTELEZŐ JELENTÉSEK: MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT EPINFO 2007; 24:

Dr. Halász Adrien Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsa

Antibakteriális szerek

ANTIBAKTERIÁLIS ÉS GOMBAELLENES GYÓGYSZEREK Krompecher Éva

dr Borza Erzsébet Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém Konzulens: dr Bartal Alexandra

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

Staphylococcus haemolyticus törzsek antibiotikum rezisztenciájának. nak lis megoszlása. sa alapján. Kardos Szilvia,

Antimikrobiális rezisztencia - komoly élelmiszerbiztonsági probléma

Pseudomonas csoport és egyéb nem fermentáló Gramnegatív

Hogyan működik az Actisorb Plus 25?

AZ OTTHON SZERZETT PNEUMÓNIÁK ANTIMIKROBÁS KEZELÉSE EGÉSZSÉGES IMMUNITÁSÚ FELNÕTTEKNÉL

Vélemény. Dr. Szabó Dóra Béta-laktám rezisztens Gram-negatív baktériumok vizsgálata című doktori értekezéséről.

A hemokultúra vételének metodikája

MIKROBIOLÓGIAI ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS KUTYÁK ÉS MACSKÁK

Térd- és vállízületi infekciók klinikuma, diagnosztikai nehézségek Dr. Farkas Péter, Dr. Nagy Judit. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

GYÓGYSZERÉSZET 2006/10. A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG LAPJA A TARTALOMBÓL. Gloria victis! (Dicsõség a legyõzötteknek!)

AZ OTITIS EXTERNA MÁSKÉPPEN: MIKROBIOLÓGIA ÉS ANTIBIOTIKUM-KEZELÉS

2011. XI. évfolyam 3-4. szám. Tartalom:

A széklet nagy úr. Gayerhosz Katalin. Szent László Kórház - Gyermekinfektológiai Osztály Központi Mikrobiológiai Laboratórium.

Tudományos következtetések

Várandós nők Streptococcus agalactiaeszűrése

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza

Helyi érzéstelenítők farmakológiája

Nozokomiális fertõzéseket okozó multirezisztens baktériumok mikrobiológiai jellemzõi

A mikroorganizmusok megkülönböztetése

Fontosabb légúti kórokozók I.

A évi járványügyi-klinikai vegyes bakteriológiai jártassági körvizsgálat értékelése Gacs Mária

Perioperatív antibiotikumprofilaxis

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum használat az európai hosszú ápolási idejű intézményekben (HALT-2)

Átírás:

ANTIBIOTIKUMOK Dr. Urbán Edit 2017. október 24. Szeged

Antibiotikumok A köznyelvben az összes antibakteriális szert gyűjtőfogalomként antibiotikumnak hívjuk, az antibakteriális szerek azonban tudományos szempontból két nagy csoportra oszthatók: Antibiotikumokra Antibakteriális kemoterápiás szerekre (ezek nem tévesztendők össze a citosztatikus kemoterapeutikumokkal)

Az antimikróbás terápia Antibiotikumot mindenki rendelhet Hatalmas kihívás! Orvosi tevékenység Környezetszennyezés Rezisztencia terjedése: az antibiotikum abúzus a környezetszennyezés egyik típusának tekintendő Élelmiszerhigiénés terhelést eredményez Nagy a költségvonzata A rossz választás hatása nem érzékelhető azonnal Számos infekció antimikróbás terápia nélkül is meggyógyul 3

Az antimikróbás terápia jellemzői Az egyetlen oki terápia a gyógyszerterápiában A farmakodinámiás hatás nem humánreceptorokra irányul: Szelektív toxicitás Interferencia az élővilággal Jelentős adaptációs potenciál, a kórokozó aktívan reagál a gyógyszer expozícióra Rezisztencia kialakulás (a XX.század legjelentősebb biológiai evolúciója) A kórokozó spektrum és rezisztencia időben és földrajzilag jelentősen változik A rezisztenssé vált kórokozó terjed, az egyes ab-ok klinikai értéke eszerint változik Alkalmazzák megalapozott indikáció nélkül is Minél többet alkalmaznak egy antibiotikumot, annál inkább veszít hatékonyságából 4

Problémák Növekszik az infekciók száma Egyre több az infekcióra fokozottan hajlamos ember a teljes populáción belül Nagyobb mértékű antibiotikum alkalmazás Növekvő rezisztencia Csökkenő számú hatékony antibiotikum Konfliktusok: Egyre több infekció, egyre rezisztensebb kórokozók Régi kórokozók - új szerepben Új kórokozók Leállított vagy visszafogott antibiotikum fejlesztés (az utolsó új antibiotikum bevezetése 15 évvel ezelőtt) 5

A sikeres antibiotikum terápia alapfeltétele Az antibiotikum hatékony legyen a kórokozóval szemben Megfelelően magas koncentrációban jusson el az infekció helyére Ne legyen toxikus Olcsó legyen 6

Az antibiotikum használat alapjai Kórokozóban gondolkodni: Az adott bakteriális fertőzésben mi a valószínű kórokozó? Milyen antibiotikumra szokott érzékeny lenni? Eljut a gyógyszer a célszervbe? Koncentráció? (farmakokinetika, -dinámia) Beteg compliance (költségek, mellékhatások, toxicitás) 7

Alapelvek Kórokozóban gondolkodni: A legszűkebb spektrumú gyógyszer, amely még hatásos Az antibiotikum jusson el a célszervbe-kellő koncentrációban Adagolás: Sürgősségi helyzetben iv. baktericid szer, nagy dózis a célszerű! Időtartam: Profilaxis: single shot -24 h Kezelés: 5-14 nap (6-8 hét) Költség-hatékony, mellékhatásai tűrhetőek. Kompromisszum: ideális antibiotikum nincs! 8

Antimikróbás terápia-fogalmak Empirikus kalkulált antibiotikum választás Célzott mikrobiológiai lelet alapján választott terápia Deeszkalációs terápiás stratégia- első választásként meg kell próbálni az összes szóba jöhető kórokozónak megfelelő legszélesebb spektrumú antimikróbás kezelést alkalmazni, és amikor a mikrobiológiai vizsgálatok eredményei megérkeznek (24 48 óra), ennek megfelelően szűkíteni a spektrumot, illetve felülvizsgálni az esetleges kombináció monoterápiává történő alakítását A szekvenciális antibiotikus terápia alapelve: a parenterális antibiotikum kezelésről a beteg javulásával (általában 48-72 óra múlva), állapotától függően orális terápiára lehet áttérni 9

Az antibiotikum terápia választás elvei Az antibiotikum választás függ az infekció helyétől az infekció súlyosságától a beteg állapotától a lehetséges kórokozótól a helyi vagy országos rezisztencia viszonyoktól Az antibiotikum választásnál figyelembe kell venni a változó kórokozó spektrumot Antibiotikum alkalmazás csak igen valószínű, vagy mikrobiológiai vizsgálattal megerősített bakteriális infekcióban helyénvaló Antibiotikum adása: Olyat és olyan dózisban, ami az optimális klinikai hatékonyságot biztosítja és ezzel együtt legkevésbé indukál rezisztenciát 10

Az antibiotikum kiválasztásának szempontjai Legyen hatékony a kórokozóra DE: veszélytelen a humán szervezetre!!!! + Az infekció helyére hatékony koncentrációban jusson el Bakteriosztatikus vagy baktericid hatás Hatásspektrum Szöveti penetráció Elérhető koncentráció Mellékhatások Gyógyszer interakciók Terhesség, életkor, alapbetegségek, obesitas... Költség 11

Az antibiotikum választás szempontjai 1. Baktericid vagy bakteriosztatikus hatás Baktericid hatású antibiotikum javasolt: Súlyos infekciókban Csökkent immunitású betegekben Antibiotikumok számára nehezen hozzáférhető helyen levő infekciók esetében 2. Hatásspektrum Szélesspektrumú antibiotikum javasolt, ha A kórokozók széles köre jöhet szóba A beteg állapota súlyos Polimikróbás kórképről van szó Keskeny spektrumú antibiotikum javasolt, ha A kórokozó ismert 3. Hatáserősség Az antibiotikumok a különböző kórokozókkal szemben eltérő hatáserősségűek, ezt fejezi ki a MIC érték Az antibiotikumot úgy kell megválasztani, hogy a várhatóan elért terápiás antibiotikum szint meghaladja a kórokozó MIC értékét

4. Szöveti penetráció és elérhető koncentráció Az antibiotikumok fizikokémiai tulajdonságaiktól függően oszlanak meg a szövetekben és testfolyadékokban 5. Kinetikai változások patológiás állapotokban és idős korban Az antibiotikumok döntő többsége a vesén keresztül ürül, a clearancejól használható mutató a dozírozásban A néhány, májon keresztül ürülő antibiotikum kinetikája csak előrehaladott májbetegségben csökken Az időskori kinetikai változásokban a beszűkülő vesefunkció a meghatározó 6. Mellékhatások Viszonylag kevés mellékhatás, ezeket a kockázat/haszon elve alapján kell mérlegelni 7. Terhesség Elsősorban adhatók: béta-laktámok, makrolidek Utolsó trimesterben a szokásosnál nagyobb dózisok szükségesek a megnövekedett víztér és clearence következtében

Antibiotikumok számára nehezen hozzáférhető: központi idegrendszer csontszövet tályogűr prostata hypoxiás, rossz vérellátású terület műanyag protézisre tapadt baktérium Speciális kérdés: intracelluláris kórokozók

8. Költség A klinikai képben adekvát antibiotikum-választás a legolcsóbb! 9. A beteg infekciójának és általános állapotának (alapbetegségének) súlyossága Az antibiotikumot és annak dózisát úgy kell megválasztani, hogy az arányban legyen az infekció súlyosságával, a beteg általános állapotával, alapbetegségeivel, összességében a beteg veszélyeztetettségével

Az antibiotikum terápia típusai Célzott a kórokozó direkt, vagy indirekt kimutatását követően, ismert antibiotikum-érzékenység alapján Profilaxis indokolt esetben az infekció megelőzése Preventív speciális rizikójú betegcsoport valószínű infekciójának kezelése klinikai jelek nélkül, speciális körülmények között Empirikus mikrobiológiai diagnózis nélkül a klinikai kép alapján a legvalószínűbb kórokozónak megfelelően Másodlagos profilaxis korábban kezelt infekció kiújulásának megelőzése 16

Az antibiotikum terápia típusai... Empirikus terápia: Antimikróbás hatású gyógyszer alkalmazása Bakteriális fertőzés alapos gyanúja, klinikai jelei és/vagy nem specifikus laboratóriumi/vizsgálati leletek eredménye alapján; Gyógyszerválasztás az alapelvek és a rezisztencia helyzet ismeretében Célzott terápia: antimikróbás hatású gyógyszer alkalmazása A kórokozó és a kórokozó mikroorganizmus tulajdonságaitól függően, annak érzékenysége alapján Olcsóbb, hatásosabb Törekedni kell a korrekt mikrobiológiai diagnózisra! Az alapos okkal feltételezett kórokozó ellen és nem általában kell antibiotikumot adni! 17

Az antibiotikum terápia típusai... Profilaxis - feltételek Antimikróbás hatású gyógyszer alkalmazása infekciók megelőzésére, ha: Az infekció gyakori vagy ritka, de kialakulása súlyos következményekkel jár Az alkalmazott antimikróbás szer bizonyítottan csökkenti az infekciók számát Az esetleges infekció az életet vagy a beavatkozás sikerét veszélyezteti Ismerjük a lehetséges kórokozó(ka)t Van ellene hatékony gyógyszer Megfelel a költség - hatékonyság elvnek Másodlagos profilaxis Antimikróbás hatású gyógyszer alkalmazása Az infekció relapsusának megelőzésére Amely miatt a beteg megalapozott diagnózis alapján már kapott kezelést 18

Preemptív terápia: Az antibiotikum terápia típusai... antimikróbás hatású gyógyszer alkalmazása a betegek azon alcsoportjaiban akiknél a speciális rizikófaktorok miatt az infekció kialakulásának valószínűsége az átlagosnál nagyobb az infekciónak még nincsenek klinikai jelei de az infekció bekövetkezésével a speciális körülmények miatt és/vagy a laboratóriumi/vizsgálati leletek alapján számolni lehet

Az infekciók súlyosságát befolyásoló tényezők A kórokozó: típusa virulenciája csíraszáma Az infekció helye, antibiotikummal való elérhetősége A beteg tényezők

Betegtényezők Életkor Újszülött illetve idős kor Alapbetegség Diabetes, uraemia Malignitás, cardiopulmonalis elégtelenség Immunstatus Veleszületett antitesthiány Granulocyta-funkció elégtelenség Onkohematológiai megbetegedés, Citosztatikus kezelés Immunszupresszív kezelés AIDS Orvosi ellátással járó rizikótényezők Intravénás katéterek, hólyagkatéterek Implantátumok Kiterjedt műtétek Lélegeztetés

Az infekció lokalizációja ill. antibiotikummal való elérhetősége Anatómiai lokalizáció: magas letalitású kórképek - pneumonia - peritonitis - ismeretlen eredetű sepsis - endocarditis - meningitis alacsony letalitású kórképek húgyúti infekciók kismedencei infekciók ostemomyelitis Antibiotikummal nehezen elérhető infekciók - meningitis - endocarditis - osteomyelitis - prostatitis

AZ ANTIBIOTIKUM TERÁPIA ALAPELVEI

Kemoterápiás index DTM DCM minél nagyobb, annál jobb DTM = dosis tolerata maxima (toxikus) DCM = dosis curativa minima (hatásos) Kemoterápia: fertőző betegség vegyszeres gyógyítása Kemoterápiás index: mekkora a legnagyobb elviselhető adag és a legkisebb hatásos adag aránya: Kifejezi hogy mennyire alkalmas a vegyület a gyógyításra Széles vagy szűk alkalmazási koncentráció intervallum

Az antibiotikum terápia alapelvei antibiotikum baktérium rezisztencia!!! széles vagy szűk spektrum bakteriosztatikus vagy bactericid Per os vagy parenterális penetrációs képesség beteg alapbetegség gyógyszer allergia terhesség, gyerekkor

Lehetséges mellékhatások Allergia Penicillinek! I típusú túlérzékenységi reakció (anaphylaxia) Toxikus hatás Vese, máj, csontvelő- tetraciklin Halláskárosodás- streptomycin Csontok, fogak- chloramphenicol Diszbakteriózis = normál flóra kipusztulása- chloramphenicol

Gyógyszer kombinációk 10 7 10 6 10 5 10 4 10 3 10 2 10 1 A + B (antagonizmus) A szer B szer A + B (szinergizmus) Idő (óra)

A kombinációs terápia célja Szinergista hatás Sumetrolim: TMP + SMX Synercid: quinupristin + dalfopristin Penicillin + gentamicin Rezisztencia kiküszöbölése ß-laktám + enzim inhibitor Polimikróbás fertőzés Nem ajánlott: ß-laktám + bakteriosztatikus szer!! Az aktívan szaporodó baktériumokra hat A baktériumok szaporodását gátolja

AZ ANTIBIOTIKUMOK HATÁSMECHANIZMUSAI

Az antibiotikumok hatásmechanizmusa Bakteriosztatikus szerek: gátolja a kórokozók szaporodását Kuratív hatásához: szükség van az ép immunrendszer működéséhez Immunkompromittált betegeknek lehetőleg nem Baktericid szerek: megölik a kórokozókat Súlyosabb fertőzésekben vagy csökkent immunitású pácienseknek Az antibiotikumok különböző antimikróbás spektrummal rendelkeznek Nincs olyan antibiotikum, ami az összes lehetséges bakteriális kórokozóval szemben hatékony Szűk-és széles spektrumú antibiotikumok: Szűk spektrumú antibiotikum: Az antibiotikum csak egy vagy két kórokozó csoportra hat (pl. vancomycin Gram-pozitívok ellen) Széles spektrumú: Az antibiotikum több kórokozó csoporttal szemben hatékony (pl. a carbapenemek: Gram-pozitívok, Gram-negatívok és az anaerob baktériumok ellen is Célzott terápia során a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikumot célszerű választani Empirikus terápiában, súlyos, életveszélyes infekciókban vagy ismerten multimikróbás kórképekben a széles spektrumú antibiotikum alkalmazása az előnyösebb Az antibiotikumok eredeti hatásspektruma a kórokozó rezisztenciájának kialakulása miatt idővel szűkülhet

Lehetséges támadáspontok Az antibiotikum hatás elméleti célpontjai: Folyamat, amelyik nem létezik az eukaryotában Folyamat, melynek más a mechanizmusa az eukaryotában Az eukaryota sejtnek nincs megfelelő receptora Sejtfal(peptidoglikán) szintézis[β-laktámok] Sejtmembrán funkció Fehérje szintézis[pl makrolidok] Nukleinsav szintézis [pl rifampicin] Fólsav szintézis DNS szintézis RNS szintézis SZELEKTÍV TOXICITÁS!!!

I. Sejtfalszintézis gátlása (bactericid) Sejtfal biztosítja az ozmotikus nyomást Filamentáció Nyuszifülek lízis

G+ G-

Hatásmechanizmusok alapja, hogy a sejtfal szintézise során a peptidoglikán alegységek közötti peptidkötést létrehozó transzpeptidáz enzimhez (azaz a penicillinkötő fehérjékhez, PBP) kötődve gátolják azok működését

Penicillin származékok Béta-laktám antibiotikumok Mechanizmus: transzpeptidáció gátlása Folyamat: PBP-kötődés transzpeptidáció gátlás autolitikus enzimek aktiválása Molekuláris magyarázat: szubsztrát analógia (D-ala-D-ala----Penicillin) β laktám gyűrű szerkezete: (nagyon érzékeny!)

A penicillin származékok osztályzása Az alapváz alapján: Az antibakteriális hatás és rezisztencia alapján: Alapvegyület Szélesspektrumú Penicillináz rezisztens

Penicillinek β laktám gyűrű + 5 tagú /=tiazolidin-/ gyűrű kénnel Természetes penicillinek, savérzékeny: penicillin G, V Enzim stabil: methicillin, oxacillin (MRSA!!) Amino-penicillinek: ampicillin, amoxicillin (per os adható, savstabil, de nem enzim-stabil) Ureido-penicillinek: piperacillin, mezlocillin (se sav-, se enzim-stabil, de jó Pseudomonas ellen) Carboxi-penicillinek: carbenicillin

Cephalosporinok β laktám + 6 tagú /=cephem-/ gyűrű kénnel Több szubsztitúciós lehetőség Gram-negatívok ellen is! Class C β laktamáz = cephalosporináz I. gen.: cefazolin, cephalexin,...szűk sepektrum II. gen: cefuroxim, cefaclor, cefoxitin,... III. gen.: cefotaxim, ceftriaxon,. Enterobacteriaceae tagjai ellen IV. gen.: cefepim, cefpiron, széles,antipseudomonas hatású

Legszélesebb spektrum! Carbapenemek Penicillinekből módosították imipenem, meropenem, ertapenem class B β laktamáz = carbapenemáz Carbacephemek cephalosporinokból módosították loracarbef aztreonam Monobactam

Glycopeptidek vancomycin, teicoplanin Óriás molekulák Hármas hatás: sejtfal szintézis membrán permeabilitás DNS szintézis (?) Tartalék antibiotikumok! VRE!! Csak G+, szűk spektrum, de jó G- porphyromonasokra is

Glikopeptidek

Glikopeptidek

Glikopeptidek

Egyéb, sejtfalszintézist gátló antibiotikumok Polypeptidek Fosfomycin

Bacitracin

Fehérjeszintézis gátlására ható szerek (általában bakteriosztatikus) α α trns mrns Aminoglikozidok, tetracyclinek 30S 50S Makrolidok, chloramphenicol

30S ALEGYSÉGRE HATÓ SZEREK Aminoglikozidok Bactericid! A 30S riboszóma alegységhez kötődnek Átjutás a sejtfalon aktív transzport Oxigén igényes ezért anaerobokra nem hat streptomycin: TBC ellen is (ma: csak itt) Rezisztenciához egy mutáció elég, ezért gyorsan kialakul Sőt dependencia is kialakul, vagyis csak streptomicin jelenlétében tudnak szaporodni Ma: amikacin, netilmycin: súlyos szisztémás fertőzések tobramycin, gentamicin: parenterálisan vagy szemcsepp neomycin: szemcsepp Nincs teljes keresztrezisztencia gyakran toxikus(süketség!, veseműködés)

Aminoglikozidok: Hatásmechanizmus

Aminoglikozidok: Farmakokinetika

Staphylococcus Enterococcus Enterobacteriaceae Pseudomonas aeruginosa Acinetobacter baumanniii Aminoglikozidok: Spektrum

Aminoglikozidok: Indikációk

Aminoglikozidok: Mellékhatások

30S ALEGYSÉGRE HATÓ SZEREK Tetraciklinek

Tetracyclinek Chlortetracyclin, doxycyclin, oxytetracyclin (Tetran) A 30S riboszóma alegységen hat, az aminoacil-trns bekötődését gátolja Nagyon széles spektrumú (állatoknak is adják!), de ma már 70-80%- os a rezisztencia ellenük Aktív az IC baktériumokellen, mert felhalmozódnak az emlős sejtekben Chlamydia, Mycoplasma, Rickettsia Mellékhatások: Májkárosodás (terhesség!), vesekárosodás Felhalmozódás a csontokban (gyerekek foga!) Súlyos hasmenés, nyálkahártya gyulladása

Tetracyclinek Spektrum

Tetracyclinek Indikációk

Tetracyclinek Farmakokinetika

Tetracyclinek Mellékhatások

Tigecyclin

Tigecyclin

50S ALEGYSÉGRE HATÓ SZEREK Makrolidok

50S ALEGYSÉGRE HATÓ SZEREK Makrolidok

Makrolidok Az 50S riboszóma alegységen hatnak a peptidlánc elongációját gátolják nagyobb koncentrációban baktericiddé válik csoportok: 14 tagú gyűrű: erythromycin, clarithromycin 15 tagú gyűrű: azythromycin 16 tagú gyűrű: josamycin különböző spektrum (streptococcusok; Bordetella, STD, RTI /Haemophilus, pneumo/, Helicobacter, Chlamydia) Keresztrezisztencia van! Enyhe mellékhatások

Makrolidok Farmakokinetika

Makrolidek Spektrum/Indikációk

Makrolidek Mellékhatások

Ketolidek Telithromycin

Ketolidek

Linkózamidok Szerkezet

Linkózamidok Farmakokinetika

Linkózamidok Spektrum/indikációk

Linkózamidok Mellékhatások

Chloramphenicol

Chloramphenicol Spektrum/indikációk

Chloramphenicol Farmakokinetika

Chloramphenicol Mellékhatások

Oxazolidinonok

Oxazolidinonok

Streptograminok

Streptograminok

Fusidinsav

Fusidinsav

Mupirocin

Folsav szintézist gátló szerek

Folsav szintézist gátló szerek

III.2. A folsav szintézis gátlása Szulfonaminok, trimethoprim Pteridin Para-amino benzoesav (PABA) Dihidropteroinsav szintetáz Dihidropteroinsav Sulphamethoxazole = PABA analóg bakteriosztatikus Fólsav Dihidrofólsav Tetrahidrofólsav Dihidrofólsav redukzáz (dhfr) Bázisok szintézise Aminosav szintézis Fehérje szintézis DNS szintézis RNS szintézis Trimethoprim dhfr-t gátolja bactericid Kombinációban: szinergizmus!! Sumetrolim (1:5) co-trimoxazole (1:19)

Spektrum/indikációk

Folsav antagonisták-farmakokinetika

Folsav antagonisták -mellékhatások, rezisztencia

Nukleinsav szintézis gátlása Quinolonok DNS giráz gátlása (emlős sejtekben is!! ezért toxikus) Eredeti vegyület: nalidixinsav Fluoroquinolonok (FQ): ciprofloxacin, ofloxacin, norfloxacin, sparfloxacin Széles spektrumú (Intracelluláris ellen is!) ÚjabbFQ-ok(szélesebb spektrum, jobb hatás) főleg a G+ felső légúti fertőzéseket okozók ellen : levofloxacin, moxifloxacin, gatifloxacin, gemifloxacin Nem adható terhességben vagy kisgyerekeknek! Gyorsan alakul ki rezisztencia ellenük

Metronidazol Anaerobok + néhány protozoon ellen Tönkreteszi a DNS-t 0 2 N N N CH 3 CH CH OH 2 2 N Gazdasejtben aktiválódik a nitrocsoport redukciójával alacsony redoxpotenciálnál (anaerobok!) Rezisztencia nehezen alakul ki vele szemben - 0N N CH 3 CH CH OH 2 2

RNS szintézis gátlása Rifampi(ci)n DNS dependens RNS polimeráz gátlása (β alegységéhez kötődik) Ha a polimerizáció már beindult, akkor hatástalan Antituberculotikum DNS RNS β alegység (rpob gén kódolja) DNS

Köszönöm a figyelmet!!!