Kolloidkémia. 4. Előadás Diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai. Szőri Milán: Kolloidkémia
|
|
- Dóra Fodorné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kollodkéma 4. Előadás Dszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozása. Szőr Mlán: Kollodkéma 1
2 Kollod kéma magyarország rövd történte Fredrch Wlhelm Ostwald ( ) A mol fogalmának bevezetője Ostwald-eljárás (HNO 3 par előállítása) Ostwald-féle hígítás törvény Herbert Max Fnlay Freundlch ( ) Oldatokban lejátszódó adszorpcó Kollod oldatok stabltása Koagulácó Buzágh Aladár ( ) Ostwald-Buzágh-féle üledékszabály szolstabltás kontnutás-elmélete adhézó mérés módszer kdolgozása Szántó Ferenc ( ) agyagásványok adszorpcós és nedvesedés tulajdonsága szuszpenzók ülepedés és reológa sajátosságok organofl agyagásványok előállítása Szőr Mlán: Kollodkéma 2
3 A kollodka tárgya Azok dszperz rendszerek, amelyekben a méret legalább egy térdmenzóban kb. 1nm és 500 nm között van. Azok a rendszerek, amelyekben a felület meghatározó szerepet játszk Szőr Mlán: Kollodkéma 3
4 Homogén, heterogén? homogén, mnden sajátság mnden pontban azonos: zotróp.(pl. 5% oldat) heterogén, Gbbs-féle fázstörvény pv nrt F+SZ=K+2 Szőr Mlán: Kollodkéma 4
5 Homogén,heterogén? U = TS pv + n μ + γa + uq Szőr Mlán: Kollodkéma 5
6 Dszperzók típusa Egymással nem elegyedő két fázs, melyek közül az egyk kollod méretű részecskék formájában szét van oszlatva a máskban Dszpergált fázs Dszperzós közeg Név Példák folyadék gáz folyadék aeroszol köd, spray szlárd gáz szlárd aeroszol füst gáz folyadék hab szappanhab, tűzoltó hab folyadék folyadék emulzó tej, majonéz, tortakrém szlárd folyadék szuszpenzó, szol fogpaszta gáz szlárd szlárd hab polsztrol hab, poluretán hab folyadék szlárd szlárd emulzó opál szlárd szlárd szlárd szuszpenzó pgmentált polmerek Szőr Mlán: Kollodkéma 6
7 Szubmkroszkópos dszkontnutás Az aprítás folyamat elvleg bármlyen anyag mnőségű rendszerrel elvégezhető (kvéve a gázt gázban), vagys bármlyen kondenzált anyag rendszer dszperz (vagy kollod) állapotba hozható Szőr Mlán: Kollodkéma 7
8 Kollod rendszerek (szerkezet alapján) Szőr Mlán: Kollodkéma 8
9 Koherens és nkoherens rendszerek Koherens (összefüggő) rendszerek szlárd jellegűek a kohézós erők erősebbek mnt a knetkus Térhálós szerkezet (az anzotrópa kedvező) Inkoherens rendszerek Folyékony jellegűek A részecskék kevéssé korreláltan mozognak (a kohézós energa sokkal gyengébb mnt a hőmozgás energája) Átmenet (semsolds) Gyenge erőhatásnál alakállandó, nagyobbnál nem krémek, paszták, gélek (txotrópa) Szőr Mlán: Kollodkéma 9
10 Kollod rendszerek (szerkezet alapján) Szőr Mlán: Kollodkéma 10
11 Dszperzós kollodok vagy szolok Halmazállapot szernt Szőr Mlán: Kollodkéma 11
12 Kollod rendszerek (szerkezet alapján) Szőr Mlán: Kollodkéma 12
13 Makromolekulás oldatok Valószínű alak és méret A kollod részecskék sokkal nagyobbak mnt a ks molekulák, pl. oldószer molekulá. Sajátságak függnek az alakjuktól Szőr és Mlán: méretüktől Kollodkéma 13
14 Kollod rendszerek (szerkezet alapján) Szőr Mlán: Kollodkéma 14
15 Asszocácós kollodok Amfflek (szappan, mosószerek) Lánc görbülete Szőr Mlán: Kollodkéma 15
16 Kollodok stabltása Termodnamkalag lehetnek stablsak (valód oldatok) Lofl kollodok G oldat <G(kndulás) Makromolekulás oldatok, asszocácós kollodok nem stablsak (dszperz rendszerek) Lofób kollodok G sol >G(kndulás) Szolok Instablak/metastablak temodnamka értelemben (nagy γa matt) Knetkalag lehetnek stablak: a vzsgált dőtartamon belül nem változtak nem stablak: Szőr Mlán: Kollodkéma 16
17 Kollodok stabltása Dszperz rendszerek állapotjellemző: Klasszkus állapotjelzők: Összetétel (x, w%, c, c T, stb) P T V U H S Tovább állapotjellemzők (Buzágh): Részecskemorfológa Eloszlásmódja Dszperztásfoka Fajlagos felület Nehezen szeparálhatóak egymástól Kollodstabltás (knetka, adott dőn belül stabltás) Szőr Mlán: Kollodkéma 17
18 Részecskemorfológa Szntetzálható kollod részecskék osztályozása Szőr Mlán: Kollodkéma 18 Molecular Physcs, 2011, 109,
19 Dszperz rendszerek térbel eloszlása (eloszlásmód) Térben tökéletesen homogén dszperz rendszer Térben dffúz eloszlás Térben heterogén eloszlású dszperz rendszer A részecskék Brown-mozgása tartja fent Pl. külső erőtér tartja fent Szőr Mlán: Kollodkéma 19
20 Részecskékre ható tényezők U = TS pv + n μ + γa + uq Külső erőtér: Hőmozgás (k B T): Brown-mozgás: hőmérsékletből származó knetkus energa nem orentál, statsztkus értelemben homogén eloszlást eredményez Rotácós hőmozgás (zotrópkus/zometrkus esetben nem orentál) Gravtácós erőtér (g) Centrfugáls erőtér (ω) Elektromos erőtér (u) Részecske-közeg kölcsönhatás pl. szolvatácó DLVO elmélet Részecskék között kölcsönhatás pl.: elektrosztatka Nem orentál! Orentál! Szőr Mlán: Kollodkéma 20
21 Dszperztásfok jellemzése Anzometrkus sokaság (sok paraméter kellene jellemzésükhöz) Részecskeméret-eloszlás (szemcseanalízs) Helyettesítés ekvvalens sugárral: (fktív) gömb alakú részecskék, amelyek a részecskeméret meghatározására alkalmazott módszer szempontjából ugyanúgy vselkednek mnt a vzsgált rendszer részecské (Legegyszerűbb részecskemorfológa ) Részecskesugár recprokával arányos a dszperzófok Eloszlás szernt osztályzás: Monodszperz (homodszperz) Poldszperz (heterodszperz Szőr Mlán: Kollodkéma 21
22 Elnevezés Képlet Magyarázat Alkalmazása számátlag súlyozatlan átlag kollgatív sajátságok (pl. fagyáspontcsökkenés, ozmózs...) tömegátlag tömeg szernt súlyozott átlag fényszóródás Z-átlag ultracentrfuga vszkoztásátlag vszkoztásmérés m M n M n m m M M 2 Részecskeméret átlagok: A részecskeméretet az átlagos mérettel lletve a méreteloszlással jellemezhetjük, használatuk a vzsgált jelenség jellegétől függ. Egyenetlenség tényező: az <M> m /<M> n hányados a mnta poldszperztás fokának mértéke (mnél nagyobb, poldszperzebb) 2 3 Z M n M n M 1/ 1 M n M n M Poldszperztás, átlagok, méreteloszlások n n M n M Szőr Mlán: Kollodkéma 22
23 Számhányad meghatározása Mkroszkópos: durva szemcseméret (0,2 mm) Ultramkroszkópos: kollodok (0,005 mm) Elektronmkroszkópos: kollodok (0,01 mm) Coulter-számláló: A vér alakoselemkoncentrácójának meghatározására szolgáló elektronkus számlálás eljárás Jól vezető folyadék vs. alakoselem ellenállásként funkconál Szőr Mlán: Kollodkéma 23
24 Gyakorság Részecskeméret-eloszlás A részecskék méretének teljes leírását a méreteloszlás adja dfferencáls részecskeméret-eloszlás, f(r), emprkus sűrűségfüggvény: mnden r sugárhoz megadja az r és r+dr között sugarú részecskék arányát a mntában df f ( r) dr Hsztogram ntegráls részecskeméret-eloszlás, F(r): mnden r sugárhoz megadja az r-nél ksebb sugarú részecskék arányát a mntában r F( r) 0 f ( R) dr f(r) : akármlyen alakú függvény lehet, ntegrálja 1 r(nm) F(r) : monoton növekvő függvény, F(0) = 0, F() = 1 Szőr Mlán: Kollodkéma 24
25 Gyakorság Gyakorság Részecskeméret-eloszlás Monodszperz Poldszperz dfferencáls ntegráls ntegráls dfferencáls r(nm) Granulometra görbe: - Ülepedéses módszernél használják - az ntegráls részecskeméret-eloszlás tükörképe (nagyobb tömegű előbb ülepszk) r(nm) Szőr Mlán: Kollodkéma 25
26 Tömegeloszlás meghatározása I. Sztálás (gravtácós erőtér domnáns): durvább szemcsés rendszereket száraz vagy nedves sztálás Részecskeméret-tartomány megadása Mesh Méret TYLER (µm) (mesh) ASTM-E11 (no.) Szőr Mlán: Kollodkéma 26 BS-410 (mesh) DIN-4188 (mm)
27 Tömegeloszlás meghatározása II. Szedmentácós módszerek: Ülepítéses (gravtácós erőtér domnáns, a Brown-mozgás elhanyagolható): Alkalmas: ks koncentrácó (0,5-1%) lamnárs áramlás (Re < 0,25) a részecskék süllyedés sebességét ne befolyásolja a Brown-féle mozgás (1-2 μm). Nem alkalmas: a szemcsék lemez vagy pálcka alakúak porkeverékek folyadékban nem dszpergálható porok Ülepítő mérleggel: a szuszpenzóból külepedett tömeg dőbel változásának mérése Ppettás módszerrel (pl. Andreasen-módszer): különböző dők után adott folyadékmagasságban lebegő részecskék relatív tömege Optka eljárással: A koncentrácóváltozás mérése sugárgyengüléses módszerekkel (fénysugár abszorpcó, röntgensugár-abszorpcó) Centrfugálásos (centrfugáls erőtér domnáns, a Brown-mozgás elhanyagolható): Szőr Mlán: Kollodkéma 27
28 Ülepítés és centrfugálás gyorsító erő (F gy ) lassító erő (F l ) F gy V g V g r k F l dx f fv dt Súlyerő - felhajtó erő súrlódás tényező sebesség (lamnárs áramlás) Staconárus sebesség alakul k, azaz gyorsulás nncs, mert a két erő egyenlővé válk: Gömb V v V g fv r 4r 3 3 k 6r 2r 2 r k g 9 Ksebb részecskék (r<100nm): dffúzó (konc. grad) f Stokes r: ekvvalens sugár Egyensúly eloszlás Centrfuga (centrfugáls gyorsító erő) dx dt 2r 2 r k 9 x 2 x Szőr Mlán: Kollodkéma 28
29 Andreasen készülék (ppettás módszer) h Mntavétel: homogenzálás után dőközönként mérn kell a h mélységben még k nem ülepedett mennységet (mndg azonos térfogatú mntában). A mntavétel dőpontjához rendelhető azon legksebb részecskéknek a méretének számítása (Stokes-egyenlet), amelyek már bztosan külepedtek a ppetta alja fölött folyadékoszlopból (mntavételt követő magasság korrekcó). Egy adott r és annál nagyobb méretű részecskék relatív mennységét tükröző ntegráls méreteloszlás görbének meghatározása. Térben dffúz eloszlás Szőr Mlán: Kollodkéma 29
30 Részecskeméret vzsgálatok ISO szabványa I. Reference Ttle Representaton of analyss data Representaton of results of partcle sze analyss ISO :1998 Graphcal representaton ISO :1998/Cor1:2004 Corrgendum to ISO :1998 ISO :2014 Calculaton of average partcle szes/dameters and moments from partcle sze dstrbutons, currently n revson ISO :2008 Adjustment of an expermental curve to a reference model ISO :2001 Characterzaton of a classfcaton process ISO :2005 Methods of calculaton relatng to partcle sze analyses usng logarthmc normal probablty dstrbuton ISO :2008 ISO 26824:2013 ISO :2001 ISO :2001 ISO :2001 ISO :2014 ISO :2001 ISO :2007 ISO :2004 ISO/DIS [Under development] ISO/AWI [Under development] Multvelocty approach Pore sze dstrbuton, porosty Descrptve and quanttatve representaton of partcle shape and morphology Partcle characterzaton of partculate systems - Vocabulary Sedmentaton, classfcaton Determnaton of partcle sze dstrbuton by gravtatonal lqud sedmentaton methods General prncples and gudelnes Fxed ppette method X-ray gravtatonal technque Balance method Determnaton of partcle sze dstrbuton by gravtatonal lqud sedmentaton methods General prncples and gudelnes Photocentrfuge method Centrfugal X-ray method Determnaton of the partcle densty by sedmentaton methods Isopcnc nterpolaton approach Pore sze dstrbuton and porosty of sold materals by mercury porosmetry and gas adsorpton ISO :2016 Mercury porosmetry ISO :2006 Analyss of mesopores and macropores by gas adsorpton ISO :2006/ Cor 1:2007 Corrgendum to ISO :2006 ISO :2007 Analyss of mcropores by gas adsorpton ISO 9277:2010 Determnaton of the specfc surface area of solds by gas absorpton -- BET method
31 Részecskeméret vzsgálatok ISO szabványa II. Reference ISO 13319:2007 ISO ISO 13320:2009 ISO/CD [Under development] ISO 13321:1996 ISO 22412:2017 ISO 22412:2008 [Wthdrawn] ISO 19430:2016 ISO :2014 ISO :2006 ISO :2009 ISO :2007 ISO :2007 ISO :2007 ISO/DIS [Under development] ISO 17867:2015 Ttle Optcal measurement methods: Lqud dsplacement methods Determnaton of partcle sze dstrbutons - Electrcal sensng zone method Partcle sze analyss Electrozone sensng method Laser dffracton methods Partcle sze analyss - Laser dffracton methods Laser dffracton methods Dynamc lght scatterng Partcle sze analyss - Photon correlaton spectroscopy Partcle Sze Analyss - Dynamc lght scatterng (DLS) Partcle Sze Analyss - Dynamc lght scatterng (DLS) Partcle sze analyss -- Partcle trackng analyss (PTA) method Image analyss methods Partcles Sze Analyss - Image analyss methods Statc mage analyss methods Dynamc mage analyss methods Sngle partcle lght nteracton methods Determnaton of partcle sze dstrbuton - Sngle partcle lght nteracton methods Lght scatterng aerosol spectrometer Lght scatterng lqud-borne partcle counter Lght extncton lqud-borne partcle counter Lght scatterng arborne partcle counter for clean spaces Lght scatterng arborne partcle counter for clean spaces Small angle X-ray scatterng method Partcle sze analyss - Small-angle X-ray scatterng
32 Részecskeméret vzsgálatok ISO szabványa III. Reference ISO 14487: 2000 ISO :2007 ISO/TS :2017 ISO 15900: 2009 ISO 27891:2015 ISO :2006 ISO :2013 ISO :2017 ISO/NWI (cancelled) ISO/TR 13097:2013 ISO/PWI ISO/WD [Deleted] ISO :2012 ISO :2012 ISO :2014 ISO/PWI ISO/PWI ISO/PWI TR Ttle Sample preparaton and reference materals Sample preparaton - Dsperson procedures for powders n lquds Partculate materals - Samplng and sample splttng for the determnaton of partculate propertes Preparaton of partculate reference materals Polydsperse materal based on pcket fence of monodsperse sphercal partcles Electrcal moblty and number concentraton analyss of aerosol partcles Determnaton of partcle sze dstrbuton - Dfferental electrcal moblty analyss for aerosol partcles Aerosol partcle number concentraton --Calbraton of condensaton partcle number counters Acoustc methods Measurement and characterzaton of partcles by acoustc methods Concepts and procedures n ultrasonc attenuaton spectroscopy Gudelnes for lnear theory Gudelnes for non-lnear theory Partcle characterzaton by focused beam technques Back scatterng technques Charactersaton of partcle dsperson n lquds Gudelnes for the characterzaton of dsperson stablty Partcle sze analyss - Dspersed stablty charactersaton n lquds Characterzaton of dspersblty of sold partculate objects nto a lqud Methods for zeta potental determnaton Collodal systems - Methods for zeta-potental determnaton Electroacoustc and electroknetc phenomena Optcal methods Acoustc methods Streamng potental method Other methods Gudelnes for zeta-potental measurement
33 Szőr Mlán: Kollodkéma 33
Kolloidkémia. 7. Előadás Diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 7. Előadás Diszperz rendszerek általános jellemzése és állapotváltozásai. Szőri Milán: Kolloidkémia 1 A kolloidika tárgya Azok diszperz rendszerek, amelyekben a méret legalább egy térdimenzióban
RészletesebbenKolloidkémia. 2. előadás. Szőri Milán: Kolloid Kémia
Kolloidkémia 2. előadás Szőri Milán: Kolloid Kémia 1 A kolloidika tárgya Azok diszperz rendszerek, amelyekben a méret legalább egy térdimenzióban kb. 1nm és 500 nm között van. Azok a rendszerek, amelyekben
RészletesebbenKolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenKolloid rendszerek definíciója, osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelüleleti jelenségek (fluid határfelületek)
Kollod rendszerek defnícója, osztályozása, jellemzése. olekulárs kölcsönhatások. Határfelülelet jelenségek (flud határfelületek) Kollodka helye Bológa Kollodkéma Fzka kéma bokéma Szerves kéma Fzka A kéma
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
RészletesebbenORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!
ORVOSI STATISZTIKA Az orvos statsztka helye Élettan Anatóma Kéma Lehet kérdés?? Statsztka! Az orvos döntéseket hoz! Mkor jó egy döntés? Mennyre helyes egy döntés? Mekkora a tévedés lehetősége? Példa: test
RészletesebbenMőanyagok felhasználása - szerkezeti. Mőanyagok felhasználása - technológiai. A faiparban felhasznált polimerek
Mőanyagok felhasználása - szerkezet Rohamos növekedés Széleskörő alkalmazás Különleges vselkedés Mőanyag: Egy vagy több, fıleg mesterségesen elıállított, polmerbıl és (különbözı célú) adalékanyagokból
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
RészletesebbenKolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
RészletesebbenKAPILLÁRIS NYOMÁS GÖRBE MEGHATÁROZÁSA HIGANYTELÍTÉSES POROZITÁSMÉRÉS ADATAIBÓL DETERMINATION OF CAPILLARY PRESSURE CURVE FROM MERCURY POROSIMETRY DATA
Műszak Földtudomány Közlemények, 84. kötet,. szám (03), pp. 63 69. KAPILLÁRIS NYOMÁS GÖRBE MEGHATÁROZÁSA HIGANYTELÍTÉSES POROZITÁSMÉRÉS ADATAIBÓL DETERMINATION OF CAPILLARY PRESSURE CURVE FROM MERCURY
Részletesebben,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,
Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer
RészletesebbenGázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1
Boyle-Marotte törény Gázok Nyomás / atm Robert Boyle (167 1691) EdmeMarotte (160 1684) Adott mennységű deáls gázra: pvállandó két állapotra: Térfogat p 1 V 1 p V http://www.unzar.es/lfnae/luzon/cdr3/termodnamca.htm
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenA talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség
A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség A talaj színe Munsell skála HUE 10YR A HUE megadja, hogy mely alapszínek
RészletesebbenSzerven belül egyenetlen dóziseloszlások és az LNT-modell
Szerven belül egyenetlen dózseloszlások és az LNT-modell Madas Balázs Gergely, Balásházy Imre MTA Energatudomány Kutatóközpont XXXVIII. Sugárvédelm Továbbképző Tanfolyam Hunguest Hotel Béke 2013. áprls
RészletesebbenMinősítéses mérőrendszerek képességvizsgálata
Mnősítéses mérőrendszerek képességvzsgálata Vágó Emese, Dr. Kemény Sándor Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Kéma és Környezet Folyamatmérnök Tanszék Az előadás vázlata 1. Mnősítéses mérőrendszerek
RészletesebbenSzedimentáció, elektroforézis. Biofizika előadás Talián Csaba Gábor
Szedimentáció, elektroforézis Biofizika előadás Talián Csaba Gábor 2012.03.20. szedimentáció = ülepedés Sedeo2, sedi, sessum ül Sedimento 1 - ülepít Cél: 1 - elválasztás 2 - a részecskék méretének vagy
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenÚj eljárás finomszemcsés laza képződmények szemcseeloszlásának meghatározására az ASTA mérőeszközzel 1 Bevezetés
Új eljárás fnomszemcsés laza képződmények szemcseeloszlásának meghatározására az ASTA mérőeszközzel Kovács Balázs 1 Tolner László 2 Cznkota György 2 Szacsur Gábor 3 Czank Péter 4 1 GÁMA-GEO Kft, 3519 Mskolc,
Részletesebben2012/2013 tavaszi félév 8. óra
2012/2013 tavasz félév 8. óra Híg oldatok törvénye Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés, Ozmózsnyomás Molárs tömeg meghatározása kollgatív tulajdonságok segítségével Erős elektroltok kollgatív tulajdonsága
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció
Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció Bányai István www.kolloid.unideb.hu 3. óra Kolloidok és a határfelület A kolloidméret felé haladva a fajlagos felület rohamosan növekszik Határfelületi
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenFizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
Részletesebben4 2 lapultsági együttható =
Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenA kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István www.kolloid.unideb.hu
A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése Bányai István www.kolloid.unideb.hu A mindennapi élet: anyagok, eljárások Ipar élelmiszerek: levesek, zselék, élelmiszer színezés, habok építőipar:
RészletesebbenElegyek. Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Elegyedés
Elegyek Fzka kéma előadások 5. Turány Tamás ELTE Kéma Intézet Elegyedés DEF elegyek: makroszkokusan homogén, többkomonensű rendszerek. Nemreaktív elegyben kéma reakcó nncs, de szerkezet változás lehet!
RészletesebbenHipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?
01.09.18. Hpotézs vzsgálatok Egy példa Kérdések (példa) Hogyan adhatunk választ? Kérdés: Hatásos a lázcsllapító gyógyszer? Hatásos-e a gyógyszer?? rodalomból kísérletekből Hpotézsek A megfgyelt változó
RészletesebbenBevezetés a kémiai termodinamikába
A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal
RészletesebbenEuleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai
Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai Mona Tamás Időjárás előrejelzés speci 3. előadás 2014 Differenciál, differencia Mi a különbség f x és df dx között??? Differenciál, differencia
RészletesebbenAllotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
Részletesebben2.2.10. VISZKOZITÁS MEGHATÁROZÁSA ROTÁCIÓS VISZKOZIMÉTERREL
2.2.10. Vszkztás meghatárzása Ph. Hg. VIII. Ph. Eur. 5.3. - 1 01/2006:20210 2.2.10. VISZKOZITÁS MEGHATÁOZÁSA OTÁCIÓS VISZKOZIMÉTEEL A módszer annak az erőnek a mérésén alapul, amely egy flyadékban állandó
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
Részletesebbens n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés
A m és az átlag Standard hba Mnta átlag 1 170 Az átlagok szntén ngadoznak a m körül. s x s n Az átlagok átlagos eltérése a m- től! 168 A m konfdenca ntervalluma. 3 166 4 173 x s x ~ 68% ~68% annak a valószínűsége,
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenÖtvözetek mágneses tulajdonságú fázisainak vizsgálata a hiperbolikus modell alkalmazásával
AGY 4, Kecskemét Ötvözetek mágneses tulajdonságú fázsanak vzsgálata a hperbolkus modell alkalmazásával Dr. Mészáros István egyetem docens Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Anyagtudomány és Technológa
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
RészletesebbenVÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006
ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer
RészletesebbenA Ga-Bi OLVADÉK TERMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA
A Ga-B OLVADÉK TRMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA Végh Ádám, Mekler Csaba, Dr. Kaptay György, Mskolc gyetem, Khelyezett Nanotechnológa tanszék, Mskolc-3, gyetemváros, Hungary Bay Zoltán Közhasznú Nonproft kft.,
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenA határfelületi fizikai kémia szerepe az anyagtudományban. Dékány Imre
A határfelület fzka kéma szerepe az anyagtudományban Dékány Imre az MTA r. tagja A kollodkától a nanotechnológág új khívások, új megoldások a határfelületek, önrendeződő rendszerek, polmerek, nanoszerkezetek
RészletesebbenMolekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!
ORVOSI STATISZTIKA Az orvos statsztka helye Életta Aatóma Kéma Lehet kérdés?? Statsztka! Az orvos dötéseket hoz! Mkor jó egy dötés? Meyre helyes egy dötés? Mekkora a tévedés lehetősége? Példa: test hőmérséklet
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
RészletesebbenKolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II
Kolloidstabilitás Berka Márta 2010/2011/II Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S sztérikus stabilizálás: liofil kolloidok alkalmazása védőhatás adszorpció révén (természetes
Részletesebben5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye.
5 Pontrenszerek echankája kontnuuok Euler-féle leírása Töegérleg Bernoull-egyenlet Hrosztatka Felhajtóerő és rhéesz törvénye Töegpontrenszerek Töegpontok eghatározott halaza, ng ugyanazok a pontok tartoznak
RészletesebbenTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
Részletesebben5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
5. gy. VIZES OLDAOK VISZKOZIÁSÁNAK MÉRÉSE OSWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉERREL A fluid közegek jellemző anyagi tulajdonsága a viszkozitás, mely erősen befolyásolhatja a bennük lejátszódó reakciók sebességét,
RészletesebbenBevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek
RészletesebbenStatisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.
Statsztka próbák Paraméteres. A populácó paraméteret becsüljük, ezekkel számolunk.. Az alapsokaság eloszlására van kkötés. Nem paraméteres Nncs lyen becslés Nncs kkötés Ugyanazon problémára sokszor megvan
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenMonte Carlo számítások. Monte Carlo számítások. Monte Carlo számítások. Monte Carlo számítások. Monte Carlo számítások. Monte Carlo számítások
Fázstér (konfgurácós tér) feltérképezése Molekuladnamka Monte arlo determnsztkusan smert potencálfüggvény alapján A A A( p ( t), r ( t dt τ ave lm )) τ τ t Ergodctás elve: dőátlag sokaságátlag sztohasztkusan
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
RészletesebbenRENDSZERSZINTŰ TARTALÉK TELJESÍTŐKÉPESSÉG TERVEZÉSE MARKOV-MODELL ALKALMAZÁSÁVAL I. Rendszerszintű megfelelőségi vizsgálat
ENDSZESZINTŰ TATALÉK TELJESÍTŐKÉPESSÉG TEVEZÉSE MAKOV-MODELL ALKALMAZÁSÁVAL I. endszerszntű megfelelőség vzsgálat Dr. Fazekas András István okl. gépészmérnök Magyar Vllamos Művek Zrt. Budapest Műszak és
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.
RészletesebbenA kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése.
A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Dr. Berka Márta Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenA nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p
Jedlik 9-10. o. reg feladat és megoldás 1) Egy 5 m hosszú libikókán hintázik Évi és Peti. A gyerekek tömege 30 kg és 50 kg. Egyikük a hinta végére ült. Milyen messze ült a másik gyerek a forgástengelytől,
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenSZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?
SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik
Részletesebbenv i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M
Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P
RészletesebbenKolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
RészletesebbenA multikritériumos elemzés célja, alkalmazási területe, adat-transzformációs eljárások, az osztályozási eljárások lényege
A multkrtérumos elemzés célja, alkalmazás területe, adat-transzformácós eljárások, az osztályozás eljárások lényege Cél: tervváltozatok, objektumok értékelése (helyzetértékelés), döntéshozatal segítése
RészletesebbenA diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
Részletesebbend(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.
Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés
Részletesebben2 Wigner Fizikai Kutatóintézet augusztus / 17
Táguló sqgp tűzgömb többkomponensű kéma kfagyása Kasza Gábor 1 és Csörgő Tamás 2,3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem 2 Wgner Fzka Kutatóntézet 3 Károly Róbert Főskola 2015. augusztus 17. Gyöngyös - KRF 1
RészletesebbenAz α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10
9.4. Táblázatkezelés.. Folyadék gőz egyensúly kétkomponensű rendszerben Az illékonyabb komponens koncentrációja (móltörtje) nagyobb a gőzfázisban, mint a folyadékfázisban. Móltört a folyadékfázisban x;
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenPÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenMATEMATIKAI STATISZTIKA KISFELADAT. Feladatlap
Közlekedésmérnök Kar Jármőtervezés és vzsgálat alapja I. Feladatlap NÉV:..tk.:. Feladat sorsz.:.. Feladat: Egy jármő futómő alkatrész terhelésvzsgálatakor felvett, az alkatrészre ható terhelı erı csúcsértékek
RészletesebbenA kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek
A kolloidika alapjai 4. Fluid határfelületek Kolloid rendszerek csoportosítása 1. Folyadék-gáz határfelület Folyadék-gáz határfelület -felületi szabadenergia = felületi feszültség ( [γ] = mn/m = mj/m 2
RészletesebbenDimenzióváltás becsapódásos fragmentációban
Dimenzióváltás becsapódásos fragmentációban Pál Gergő Témavezető: Dr. Kun Ferenc Debreceni Egyetem Döffi 2013, Balatonfenyves Heterogén anyagok fragmentációja Próbatest töredezési folyamata - nagy mennyiségű
Részletesebben