VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Városi vasutak előadás: (dr. Bocz Péter előadása alapján) dr. Schuchmann Gábor Forrás: Daniel Schwen

Átírás

1 VÁROSI KÖZLEKEDÉS 8. előadás: Városi vasutak 1. (dr. Bocz Péter előadása alapján) dr. Schuchmann Gábor Forrás: Daniel Schwen

2 ELŐZMÉNYEK Az ókori és középkori városok nagyságának határt szabott, hogy a szükségletek kielégíthetőek legyenek. A városok kicsik voltak, a közlekedés gyalogosan bonyolódott. Az első igények a XIX. sz. közepén jelentkeztek Városi közlekedés 8. előadás dr. Schuchmann Gábor

3 OMNIBUSZ 1819 első omnibuszvonal (lóval vontatott közforgalmú kocsi) 1832 első omnibusz Pesten (Vörösmarty tér-városliget) Forrás: hampage.hu; Antwerpen Városi közlekedés 8. előadás

4 LÓVASÚT 1803 Dél-London 1866 Pest (Kálvin tér Újpest) 1868 Buda (Lánchíd Zugliget) Az első, tömegszállítási igényeket is kielégítő eszköz A városfejlődés fontos tényezője Forrás: Dr. Czére Béla: Közlekedésünk tegnap és ma Városi közlekedés 8. előadás dr. Schuchmann Gábor

5 VILLAMOSVASÚT 1883 A világ első villamosvonalai (Brighton, Berlin, Bécs) 1887 Pest (Nyugati pu.-király utca) keskeny nyomtávú 1889 Pest (Egyetem tér-köztemető) 1435mm nyomtávú Városi közlekedés 8. előadás

6 METRÓ 1863 London Metropolitan railway kéregvezetés 1870 London az első mélyvezetésű metró 1890 London az első villamos üzemű metró 1896 első magyar metró = kisföldalatti (MILLFAV) Városi közlekedés 8. előadás

7

8 Kialakulás a (korai) Stadtbahn A városi v kötött k tt pályp lyás s gerinc ősének tekinthetők. k. A közúttól l elválasztott lasztott magas vagy mély m vezetésű, gőz, majd villamos üzemű pálya 1882 Berlin (jelenleg S-Bahn) 1898 Bécs (jelenleg U4, U6 és részben S-Bahn)

9 A villamosvasút t fejlődése Az első villamoskocsik hasonlóak ak voltak a lóvasl vasúti kocsikhoz A sebesség g kezdetben kicsi, csak később k emelkedett A hálózatok h a két k t világh gháború között egy cégbe c szerveződtek A lóvasl vasúti vonalakat folyamatosan villamosított tották

10 Villamosvasúti hálózatokh 1897 Miskolc 1897 Szombathely 1900 Sopron (-1923)( 1905 Nyíregyh regyháza 1906 Nagyvárad 1908 Szeged 1911 Debrecen 1913 Kassa 1913 PécsP

11 1915

12 Elnevezések Strassenbahn német Elektrische korábban osztrák villamos (valósz színűleg osztrák k tükörfordt rfordítás)

13 A villamoshálózat a II. vh után A mobilitási igényeket a villamos már m r nehezen tudta kiszolgálni, lni, más m s módszerek m után n kellett kutatni. A kisforgalmú vonalakon autóbuszok váltották fel A nagyvárosokban elterjedtek a külön szintben vezetett, inkább a nagyvasúthoz hasonlóan kialakított gyorsvasutak (=metró) A metrók k térnyert rnyerése a 60-as évekre tehető,, de még m jelenleg sem állt meg

14 Villamoshálózatok megszűnése se Miskolc (2 vonal maradt meg) Szombathely (-1974)( Nyíregyh regyháza (-1969)( Szeged (megmaradt) Debrecen (1 vonal maradt meg a 7-ből) 7 Pécs (-1959)(

15 Német közlekedk zlekedéspolitika a 70-es években Németországban sok közepes k nagyságú település találhat lható,, ahol nem volt kifizetődő a metróé óépítés. Ennek megoldása a Stadtbahn-koncepci koncepció városközpontokban föld alatti szakaszok egyéb helyeken útpályától elválasztott villamos korszerű, nagy befogadóképességű járművek hurokvégállomások megszűntetése 1966 Stuttgart, Frankfurt am Main, Köln Fontos, hogy a nagyobb méretm retű városokban, ahol ez a módszer m nem adott volna elegendő kapacitást, a villamosközleked zlekedés s a 90-es évekig visszaszorult

16 Stadtbahn koncepció gyorsvasút t > Stadtbahn > villamos mindkét t rendszertől l vesz át t jellemzőket a közúti k vasútt ttól villamostól rövid fékút (sínfék) szintbeni keresztezések lehetősége felsővezeték rugalmas vonalvezetés (ívsugár, emelkedések) a gyorsvasútt ttól nagyobb kapacitású járművek közúti forgalomtól való függetlenség szintbeni beszállás (legalább a nagyobb forgalmú állomásokon)

17 Stadtbahn koncepció (Hannover)

18 Düsseldorf és s környk rnyéke utazási sebességei átlagos utazási sebesség [km/h] Villamos Autóbusz Gyorsjáratú autóbusz Közúti gyorsvasút Metró S-Bahn (~HÉV) Regionális vasút (~MÁV személyvonat) Regionális expressz (~MÁV zónázó vonat)

19 Elnevezések Német: U-Strab (Underground-Strassenbahn), majd Stadtbahn (átértelmezve) Francia: pre-metro Angol: Light Rapid Transit (LRT) Jelenleg a Stadtbahn jelentése nem egyszerűen en meghatározhat rozható,, minden városban v más m jellemzőkkel rendelkezik: modern közúti vasút közúti gyorsvasút

20 Elővárosi vasutak Az aggomeráci ció közlekedését t a nagyvasút t oldotta meg Általában fejpályaudvarokra érkezett, a városközpont szélére Megoldási lehetőség: a fejpályaudvarok összekötése se a belvároson keresztül földrajzi adottság nagy költségigény többlet szolgáltatás pl. Berlin (Stadtbahn), München, Varsó

21 Berlin

22 München

23 Wien

24 A villamos a 90-es években A gépkocsiforgalom g olyan méreteket m öltött, tt, hogy az kiszolgálhatatlann lhatatlanná vált, állandósultak a torlódások. Egyik út: : hogy a Satadtbahn koncepció nyomán újabb, modernebb villamos üzemek jelentek meg hosszú, egyterű utastér (befogadóképesség) alacsony padló (akadálymentesség, gyors utascsere) fűtés / légkondícionálás Másik út: a vegyes üzemű közlekedés

25 Modern közúti k villamosok Korszerű járművek Korszerű pályák Korszerű utaskiszolgálás

26 Modern közúti k villamosok

27 Modern közúti k villamosok

28 Vegyes üzemű közlekedés Szuburbanizáci ciós folyamat A kötött k tt pályp lyás s gerinchálózatnak nem csak a város v közlekedését t kell megoldani, hanem a környezk rnyező agglomeráci cióét t is. Utasvonzó szolgáltat ltatást kell nyújtani kényelmes járművek nagy sebesség átszállásmentes közlekedés olcsóbb díjszabás

29 Vegyes üzemű közlekedés az elővárosi, hagyományos vonatok nem mennek be a városközpontba, így nem attraktívak a városban v meglévő villamos- vonalat mindkét t oldalon bekötött tték k a nagyvasúti vonalba, a vegyes üzemű szerelvények a városon v át t (villamosként) közlekednekk

30 Vegyes üzemű közlekedés 1992 Karlsruhe (belváros - Bretten) villamosvasúti pályán 750 V = sétálóutcában közlekedik nagyvasúti pályán 15 kv ~ vonatok által is használt pályán, 120 km/h seb. a kerékabroncsok kialakítása mindkét pályán való közlekedést lehetővé teszi új megállók épülhettek a nagyvasúti szakaszon az utasforgalom rövidesen r megötsz tszöröződötttt

31 Vegyes üzem módozataim Hagyományos közúti k gyorsvasúti üzem áttérés (átalakítás), nincs vegyes üzem vegyesüzem egyenárammal (nagyvasút teherforg.) TramTrain kétnemű (elektromos/elektromos) kétnemű (dízel/elektromos) TrainTram létező villamospályával létező villamospálya nélkül Létezhetnek a rendszer kombináci ciói i is

32 Vegyes üzem problémái Jogi (szervezeti) Nyomtáv Űrszelvény Peronok Nyomvezetés Meghajtás Költségek

33 Vegyes üzem megvalósul sulásaisai I. generáci ció Karlsruhe (TramTrain, villamos/villamos) Saarbrücken (TramTrain, villamos/villamos, új) II. generáci ció Kassel Nordhausen Chemnitz Zwickau (TrainTram, dízel)

34 I/1. Karlsruhe (1992) Előny nyök a városból kitelepült a pályaudvar a TramTrain átszállásmentessé tette az utazást nagymértékű utasszámnövekedés korábban felhagyott vasúti pályákra is kiterjedt Hátrányok magaspadlós kialakítás (kompromisszum) a rendszer túlnőtte magát a sétálóutca villamosvonala túlterhelt a tervezett alagút építésével a legforgalmasabb szakaszon (hatalmas költséggel), a hálózat elveszti az igazi TramTrain jellegét, a villamos a sétálóutcában megszűnik!)

35

36 Illeszkedés a peronhoz I.

37 Közúti gyorsvasút Karlsruhe-ban

38 Illeszkedés a peronhoz II.

39 Illeszkedés a peronhoz III.

40 Illeszkedés a peronhoz IV.

41 A két-áramnemk ramnemű jármű a városi v hálózatrh zatról l a nagyvasúti hálózat h felé halad Karlsruhe-ban

42 A két-áramnemk ramnemű jármű a városi v hálózatrh zatról l a nagyvasúti hálózat h felé halad Karlsruheban

43 A két-áramnemk ramnemű jármű a nagyvasúti pályp lyán

44 A két-áramnemk ramnemű jármű a nagyvasúti pálya p magas peronja mellett Karlsruhe-ban

45 I/2. Saarbrücken (1997) Előny nyök Nem kellett alkalmazkodni a jelenlegi villamoshálózathoz, mert nem volt Akadálymentes vonatok Rengeteg vasútvonal volt a környéken Hátrányok Az új építés miatt a városi feltáró hatás alacsony a következő ütemek lassú kivitelezése

46

47 II/1. Kassel Kiterjedt közúti k villamoshálózat Alstom RegioCitadis járművek Első lépésként egy csak dízel d teherforgalomra használt pályp lyát t villamosítottak egyenárammal, a vegyesüzem zemű vonatok számára (egy( egyáramnemű) Második lépéskl sként a nagyfeszülts ltséggel villamosított vasútvonalakra is kijártak a szerelvények (elektromos/elektromos elektromos) Harmadik lépéskl sként egy dízeld zelüzemű mellék k vonalra is kiterjesztették k a szolgáltat ltatást, de ezt már m r nem villamosított tották k (elektromos/dízel)

48

49 II/2. Nordhausen Adott volt 1000 mm nyomtávú villamoshálózat keskeny nyomközű regionális vasúthálózat Keskeny nyomtávú elektromos/dízel Combino, mindkét t hálózaton h közlekedhetk

50

51 II/3. Chemnitz kiterjedt, normál l nyomtávú villamoshálózat a vegyesüzem zemű jármű villamos üzemű a városban a villamosvonalakon halad később egy nagyvasúti mellékvonalra tér rá és Stollbergig közlekedik.

52

53 II/4. Zwickau Jellemzők új nagyvasúti dízel járművek rendelkezésre álltak felhagyott iparvágány, mint kapcsolat meglévő keskeny nyomközű villamos a nagyvasúti dízel járműveket vitték be a városba, a városon belül 3 sínessé átalakított pályán (TrainTram)

54

55 Metrók k ismérvei Zárt, elkülönített pályap Nagy utasszám elszáll llítása (>1000 fő/jf /jármű) Nagy sebesség g (70 km/h) Egyközpont zpontú irány nyítás, sűrűs követetés s ( sec) Gyors utascsere, szintbeni beszáll llás Nagy teljesítm tményű motorkocsik Óránként nt és s irányonk nyonként nt főf száll llítása

56 Metrók k ismérvei A vonalvezetés s lehet felszíni (szigorúan elkülönített pályán) felszín alatti (mélyvezetés, kéregvezetés) felszín feletti (magasvezetés)

57 Példák: PárizsP

58 Példák: London

59 Londoni metróhálózat

60 Mélyvezetés s keresztmetszete

61 Kéreg alatti vezetés s keresztmetszete

62 Gellért téri t állomás s röntgenrajzar

63 Budapest jelenlegi közlekedk zlekedése Gerinchálózat metró HÉV (elővárosi gyorsvasút) (villamos) Ráhordó hálózat autóbusz trolibusz egyéb

64

65 Bp. villamoshálózata

66 A budapesti metró története A földalatti f megnyitását t követk vetően en rengeteg terv született az újabb vonalak építésére, de a két k háború és s a köztes, k gazdaságilag gilag nehéz z időszak megakadályozta A tervekben kisebb módosm dosításokkal sokkal szerepelt a mai 2-es, és s szinte ugyanígy a mai 3-as 3 vonal 1949-ben terv, 1950-ben határozat született az építésről

67 A budapesti metró története Az első vonalat (Stadion Déli pu.) 1955-re kellett volna átadni, de pénzhip nzhiány ny és s előre nem láthatl tható okok miatt az átadás s 15 évet késettk Addigra a város v fejlődése miatt a végállomv llomás s kijjebb került (Örs( vezér r tere), HÉV H V kapcsolattal 1970-ben újabb terv született, a Kispesti traktorgyár és Újpest, István n tér t r közötti k M3 építéséről A megépítése sok szakaszban törtt rtént, mindkét végállomás s módosultm A III/C szakasz a rendszervált ltás s miatt nem épült meg. (Újpest( jpest-központ Káposztásmegyer)

68 A budapesti metró története 1972-ben merült fel az M4 ötlete (Astoria Budafok városközpont) 1981-ben kellett volna elkezdődnie dnie a tervek szerint 1996-ban vált v kvázi véglegessv glegessé a vonalvezetés (Kelenföldi ldi pu. Bosnyák k tér, t 2 szakaszban)

69 A budapesti metró története Vonal Szakasz Év -tól -ig M2 I Örs Vezér r tere M2 II Deák k F. tért M3 I Nagyvárad tért M3 M3 M3 M3 II.A 1980 Deák k F. tért Deák k F. tért Déli pu. Deák k F. tért Kőbánya-Kispest II.B 1981 Deák k F. tért Lehel (Élmunk( lmunkás)tér III.A 1984 Lehel tért III.B 1990 Árpád d hídh M4 I Kelenföldi ldi pu. Árpád d hídh Újpest központk Keleti pu.

70 A budapesti metrók k jellemzői Vonal M1 M2 M3 M4 Vonalhossz [km] 4,2 10,1 16,6 7,4 Megáll llók k száma [db] Sebesség [km/h] Átlagos utazási sebesség Min. követk vetési időköz [s] Kocsik száma Befogadóképess pesség Utasfő/ir /irány/ ny/óra [fő] Napi utasszám [1000 fő] f

71 A budapesti metrók k jellemzői Mélyvezetésű szakaszok (alagútépítési technológia) M2: Népstadion Déli pu. M3: Nagyvárad tér Lehel tér M4: Etele tér Baross tér Kéregvasúti szakaszok (nyitott technológia) M1: teljes hosszban M2: Népstadion állomás M3: Határ út áll. Nagyvárad tér áll. M3: Lehel tér áll. Újpest központ áll. M4:---

72

73 Fejlesztések sek Metróhálózat 4-es metró hosszabbítása 5-ös metró (átjárható rendszer, HÉV-ek) Villamoshálózat (hiányz nyzó kapcsolatok) meghosszabbítások (1, 3, 42) villamos összekötése villamos összekötése Közúti gyorsvas ti gyorsvasút Budai hegyvidék - Rákoskeresztúr

74

75 Köszönöm m a figyelmet!