Az első budapesti gyorsvasúti hálózatok tervei. A budapesti metrók építésének elkezdése K-Ny-i metróvonal

Átírás

1 BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 4. rész Az első budapesti gyorsvasúti hálózatok tervei A budapesti metrók építésének elkezdése K-Ny-i metróvonal Építés leállítása újrakezdése Építési nehézségek Képek É-D-i vonal építése Darai Lajos 2013/1

2 Az első budapesti metróvonal építése (K-Ny-i vonal) Zielinsky Szilárd 1897 és Garádi Sándor 1912-es metró hálózati terve

3 Sztrókay István 1921 és Jób Imre1925-ös metró hálózati terve

4 Zelovich Kornél1932 és a Főváros 1942-es metró hálózati terve

5 A Főváros metró hálózati terve az 1950-es évekből

6 A budapesti metrók építésének elkezdése A metróépítések konkrét tervei már a 30-as évekre nyúlnak vissza Kezdettől fogva az É-D-i és a K-Ny-i irányt perferálták. Cél volt, hogy a pályaudvarok összeköttetése megvalósuljon. A K-Ny-i tervek 70 km/ó pályára engedélyezett sebességet és 36 km/ó tazási sebességet irányzott elő ben, a fővárosban megkezdték a kelet-nyugati irányú metróvonal építését, Az eredeti építési cél a Népstadion- Déli pu. 7.8 km, 8 állomás 1952-ben kb. 5 és fél ezer vidéki dolgozott a metró építésén, gyakorlatilag kézi földkitermeléssel, pajzs nélkül a szakértelem teljes hiánya mutatkozott. Az eredeti tervek a moszkvai metróhoz hasonló fényűző beépítést tervezett. Pl. a Stadionok állomás kétkupolás épületnek indult, visszabontották ben gazdasági okok miatt leállították az építkezést, ekkor a készültség 35 %-os volt. már át kellett volna adni Népstadion-Deák tér közötti szakaszt A Népstadion állomás peronjai mellé állt volna be a gödöllői HÉV

7 Az építés folytatása 1959 MSZMP kongresszus döntést hozott a metró építésének a folytatásáról, 10 éves határidőt szabtak, és 1973-ra írták elő az építés befejezését Növelték az építés volumenét: 7,8 kilométeres vonalat 10 kilométerre hosszúra növelték, 8 állomás helyett pedig 11-et ütemeztek elő. Végállomás nem a Népstadion lett, hanem az Örs vezér tere, Pillangó utcára és az Astoriára is állomást terveztek. Magyarországnak nem voltak a metróépítéshez értő szakemberei, moszkvai és leningrádi metróhoz küldték ki a magyarokat tanulni, Az első metró motorkocsi vezetőket itt képezték ki, Szovjetunióból szerezték be a mozgólépcsőket és a motorkocsikat is. Az első négy szovjet gyártmányú motorkocsi 1968 februárjában érkezett meg Budapestre. 100 ezer km próbafutást végeztek Budapesten, ezt követően rendelték meg az első 50 db-os sorozatot 1969-ben építették be az első három, nagy emelőmagasságú mozgólépcsőt a Keleti pu. metróállomáson

8 Építési nehézségek Néhány probléma az építéskor: A Rókus kórház alá mélyállomás volt tervezve, de a talajviszonyok miatt nem lehetett megépíteni 1952-ben a Puskin mozi alatt 30 m mélyen 200 m3 üreg keletkezett, egy hétig injektálták (az ügyet nem hozták nyilvánosságra) 1960 kisebb omlás a Rókus kórház alatt 1966 január omlás az Uránia mozi alatt 1966 a Batthyány téren az apáca zárda tartófalai 10 cm-t süllyedtek Legvitatottabb döntés a Nemzeti Színház lebontása a Blaha Lujza téri állomás építése miatt február 13-án váratlanul jelentették be és 1965 április 23-án el is tűnt. A színház háború utáni felújítása 120 millió forintot igényelt volna.

9 Az első metróvonal átadása Még határidő előtt befejezték és 1970 április 4-re tervezett átadást már április 2- án elvégezték április 2-án maga Kádár János és küldöttsége utazott a metrón, másnap birtokba vehették az utasok is Az első szakasz Örs-vezér tér Deák tér A metró csodaszámba ment, mindenki utazni akart rajta, voltak akik csak kíváncsiságból A megnyitáskor a követési idő 4 volt, de hamar át kellett állni re Induláskor 3 kocsis szerelvényekkel, de hamarosan 5 kocsis szerelvényekkel szállították az utasokat december 22 megnyitották a teljes kelet-nyugati metróvonalat Második szakasz, Deák tér és Déli pu. között A teljes vonal tartalmaz két felszíni, egy felszín alatti és nyolc mélyállomást Az átlagos állomástávolság kicsit több mint egy kilométer, a legrövidebb állomásköz 598 méter, míg a leghosszabb 1775 méter. A 10 km hosszú forgalmi pályából 4,2 km íves, míg 5,8 km egyenes szakasz.

10 Építés

11 Népstadion

12 Keleti pu

13 Blaha Lujza tér

14 Nemzeti Szinház

15 Astória

16 Deák tér

17 Moszkva tér

18 Déli pu.

19

20

21 É-D-i metróvonal 1963-ban kormányhatározat írta elő az É-D-i metróvonal építését 1966-ban elkészült a tervdokumentációja. A beruházási célban Újpest vasútállomás - Kispest Vörös Csillag Traktorgyár szerepelt a vonal két végpontjaként ban elfogadták a beruházási programot, júniusában az építés a Kun Béla téri szellőző akna süllyesztésével elkezdődött A vonal vezetése és állomásainak helye a tervezés során módosult Jelenlegi állapotában, azaz Kõbánya-Kispest - Újpest Központ között 1990-ben készült el. A vonal egyes szakaszainak átadási időpontjai: december 31: Deák tér - Nagyvárad tér március 29: Nagyvárad tér - Kőbánya-Kispest december 30: Deák tér - Lehel tér november 5: Lehel tér - Árpád híd december 14: Árpád híd - Újpest Központ