Igyártó Botond-Zoltán
|
|
- Dezső Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A MADARAK ANTIGÉNPREZENTÁLÓ DENDRITIKUS SEJTJEI Doktori tézisek Igyártó Botond-Zoltán Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Magyar Attila, egyetemi adjunktus, D.V.M., Ph.D. Hivatalos bírálók: Krenács Tibor, tudományos főmunkatárs, M.D., Ph.D. Balogh Péter, egyetemi docens, M.D., Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Spät András egyetemi tanár, az MTA tagja Szigorlati bizottság tagjai: Rajnavölgyi Éva egyetemi tanár, Ph.D., D.Sc. Tóth Sára egyetemi docens, Ph.D. Budapest 2006
2 2 BEVEZETÉS A DENDRITIKUS SEJTEK A XX. század közepe táján kezdték felismerni a dendritikus sejtek (DC) immunválaszban betöltött szerepét. A DC-k részletes leírása és jellemzése Steinman és Cohn nevéhez fűződik (Steinman és Cohn 1973). Nevüket az idegsejtek bokorszerűen elágazó dendritnyúlványaihoz való hasonlóságuk alapján kapták. A DC-ket majdnem valamennyi szervben megtalálták. A DC-k receptoraik révén hatékonyan vesznek fel a környezetükből antigéneket. A felvett antigénekkel a DC-k a perifériás nyirokszervekbe vándorolnak, ahol azokat hatékonyan prezentálják az immunkompetens sejteknek. Eközben szolúbilis molekulák révén nagy távolságokra lévő sejtekre gyakorolnak hatást, és a fertőzés helyszínére vonzzák azokat. A bemutatott antigén felismerése után a limfociták aktiválódnak, egyesek ellenanyagokat kezdenek termelni (Blimfociták), míg mások ölőképessége fokozódik (T c - limfociták). Az ellenanyagok specifikusak a betolakodókra, így azok semlegesítését, ill. kiürülését segítik elő. Az aktiválódott T-sejtek képesek lesznek elpusztítani a betolakodók által megfertőzött sejteket. A dolgozat a DC-k két reprezentatív alpopulációját tárgyalja részletesen: a Langerhans sejtekét (LC) és a follikuláris dendritikus sejtekét (FDC). Az előbbi a legjobban karakterizált emlős DC-típus. Fontos szerepük van a bőrimmunitásban. Az itt felvett antigénekkel a legközelebbi nyirokcsomókba vándorolnak, ahol immunválaszt váltanak ki, vagy toleranciát indukálnak. Az FDC-knek (amint a nevük is mutatja a follikulusokban helyezkednek el) statikus szerepet szánnak, vagyis az odaszállított immunkomplexeket (IC) a felszínükhöz 2
3 kötik. Az így fogvatartott IC-knek fontos szerepük van a csíracentrum-képződésben, B-sejt szelekcióban, izotípusváltásban, affinitásérésben stb. CÉLKITŰZÉSEK A madarak DC-alpopulációinak eredetét és funkcióját tekintve vajmi keveset tudunk annak ellenére, hogy a háziállatok immunrendszerének vizsgálata mellett számos érv (gazdasági, állategészségügyi, humán megbetegedések modellezése) szól. Munkánk során két madár dendritikus sejtpopulációval: az epidermális dendritikus sejtekkel (EDC; ezek között találjuk meg a Langerhans sejteket (LC)), valamint a follikuláris dendritikus sejtekkel (FDC) kapcsolatos vizsgálatokat végeztünk. A Langerhans sejtekkel kapcsolatos célkitűzéseink: az EDC-k morfológiai és funkcionális jellemzése; az EDC-k izolálásának és tenyésztésének kidolgozása; a Langerhans sejtek vándorlási útvonalának a feltérképezése. A follikuláris dendritikus sejtekkel kapcsolatos célkitűzéseink: az FDC-k eredetének vizsgálata; az antigéntranszport vizsgálata a primer immunválasz során. 3
4 ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Kísérleti állatok Az SPF White Leghorn tojásokat a mohácsi BiOvo cégtől, míg a konvencionális New Hampshire tojásokat és állatokat a gödöllői KÁTKI-tól vásároltuk. Az állatkísérleteink engedélyének száma: Hámizolálás A kimetszett bőrt percre 2 M CaCl 2 oldatba helyeztük. Ezután sztereomikroszkóp alatt a hámot az alatta levő dermisztől finom csipeszek segítségével választottuk el. Az így nyert hámot 0,1 M tris pufferben mostuk, majd 4 %-os pufferolt formalinban fixáltuk. Enzim- és immunhisztokémia Az ATPáz festést Robins és Brandon (1981) leírása alapján végeztük el. Az immunohisztokémiai festések előtt a szöveteket PBSsel mostuk, majd 45 percig inkubáltuk primer ellenanyagokkal. A biotinilált szekunder ellenanyagokat az endogén peroxidáz blokkolás követte. Az ellenanyag kötődésének kimutatásához avidin-biotinilált peroxidáz komplexet (ABC) használtunk. Ezt 4-chloro-1-naphthol vagy NovaRED kit segítségével tettük láthatóvá. Egyszeres és kettős immunofluoreszcens jelölés esetén izotípus specifikus, Alexaval jelzett szekunder ellenanyagokat alkalmaztunk. A magfestés DAPI-val történt. Az immunhisztokémiai és immunfluoreszcens vizsgálatok során a csirke nyirokszöveti sejtekre specifikus, közel 50 ellenanyagból álló panelt használtunk. A bakteriális béta-galaktozidázzal (β-gal) kezelt állatok szerveiből készített kriosztátos metszeteken X-gal reagenssel 4
5 mutattuk ki az enzimet. A metszeteken ezt követően immunhisztokémiai, ill. immunfluoreszcens festéseket végeztünk. Az EDC-k turnovere Az állatokat 5-bromo-2-deoxyuridinnel (BrdU) oltottuk be intravénásan. Meghatározott időközönként (30 perc, 1, 2 és 4 óra) bőrbiopsziát vettünk nyúzatkészítés céljából. A nyúzatokon kettős immunofluoreszcens festést végeztünk anti- BrdU és más ellenanyagokkal. Az EDC-k izolálása és tenyésztése Kidolgoztuk a csirke epidermális sejtszuszpenzió enzimes előállításának módszerét. A steril körülmények között izolált bőrt diszpáz/dnáz tartalmú RPMI médiumban inkubáltuk. Ezt követően az epidermiszt elválasztottuk a dermisztől, majd az epidermiszt továbbemésztettük tripszinnel. Az így kapott sejteket RPMI médiumba vettük fel és Histopaque 1077-en szeparáltuk. Az EDC-k in vivo aktivációja Hapténnel (aceton:dibutil-ftalátban feloldott FITC) kezeltük a nyolchetes állatok tollmentes bőrfelületét. A kezelést követően különböző időpontokban hámot izoláltunk és immunohisztokémiai módszerekkel vizsgáltuk. Az adatokat (3 állat/csoport) páros t-teszttel hasonlítottuk össze (SPSS 13.0 verzió). A β-galaktozidáz felvételének nyomonkövetése Az állatokat intravénásan immunizáltuk 100 U β-gal oldattal. Az injektálást követően a kezelt állatok lépét meghatározott időközönként (45 perc, 2, 24 óra és 4 nap) kivettük, és fagyasztott metszeteket készítettünk. 5
6 A β-galaktozidáz in vitro felvételének tanulmányozása Kezeletlen állatok lépéből steril körülmények között 0,5-1 mm vastag metszeteket készítettünk. Az így nyert metszeteket inkubáltuk különböző összetételű tenyésztőmédiumban. Valamennyi tenyészethez β-gal-t adtunk. A kontroll metszeteket 1 ml PBS-ben vagy alapmédiumban, a kompetíciós metszeteket heparinnal-, dextránnal- vagy dextránszulfáttal (500 kd) kiegészített RPMI-ban inkubáltuk, 37 Con. A megfelelő inkubálás után a metszeteket lefixáltuk és X- gal előhívó folyadékkal kezeltük. Fehérjekémiai vizsgálatok A lépsejtek membránfehérjéit biotinnal jelöltük meg. Biotinálás után a sejteket detergenssel lizáltuk. A tisztított lizátumot immunprecipitációhoz használtuk fel. β-gal-lal fedett Sepharose gyöngyökkel végeztük a lépsejt lizátumok immunprecipitációját. A gyöngyökről redukáló körülmények között lefőzött mintákat SDS-PAGE-val vizsgáltuk. Az elektroforézist követően a szétválasztott fehérjéket nitrocellulóz membránra blottoltuk. A membránokat ABC-vel inkubáltuk. A komplex kötődési helyeit kloro-1- naphtol vagy NovaRed kit segítségével tettük láthatóvá. Az E5G12 monoklonális ellenanyagunk által felismert lépsejtantigén azonosításához lépet homogenizáltunk hideg lízispufferben. A lizátumot SDS-PAGE-n megfuttattuk és nitrocellulóz membránra blottoltuk. A blotot E5G12 ellenanyaggal, biotinilált szekunder ellenanyaggal, ABC-vel inkubáltuk és kemilumineszcens módszerrel hívtuk elő. EREDMÉNYEK I. Az epidermális dendritikus sejtek fenotípizálása 6
7 A hám DC-jeinek a kimutatására az irodalomban leírt ATPáz reakciót használtuk. Ezzel a módszerrel mintegy 2000 sejt jelölődött mm 2 -enként. Kísérleteink során két olyan ellenanyagot találtunk, amely teljesen átfedő festési mintázatot adott: a CD45- és a vimentin specifikus ellenanyagok. A csirke EDC-k mintegy %-a hordoz MHCII-t. Azonosítottunk egy CD3 pozitív DC alpopulációt (5-10 %). Az ebbe tartozó sejtek nem expresszáltak TCR-t (α/β és γ/δ), MHCII-t, sem pedig CD4 vagy CD8-at. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az epidermális dendritikus sejteken belül három DC alpopulációt sikerült azonosítanunk: 1). MHCII + /CD3 -. 2). MHCII - /CD3 -. MHCII - /CD3 + (1. ábra). EDC (ATPáz +, CD45 +, vimentin + ) Langerhans sejt MHCII +, CD % éretlen Langerhans sejt MHCII -, CD % NK-sejt MHCII -, CD % 1. ábra. Az EDC-k három alpopulációja Az EDC-ket enzimatikus kezelést követően mintegy 50 %-ra dúsíthatjuk, ha a natív epidermális sejtszuszpenziót Ficoll-on szétválasztjuk. 7
8 30 perccel az intravénás BrdU adást követően a nyúzatokban a CD45 + sejtek mintegy 4-5 %-a mutatott pozitivitást. Ez az arány a következő 2 vagy 24 órán belül szignifikánsan nem változott. Az epidermális dendritikus sejtek funkcionális vizsgálata A hapténfelvitelt (FITC) követően 1-2 órán belül az EDC-k egy része a hámban lekerekedett, majd a következő órákban számuk az elvándorlás miatt fokozatosan csökkenni kezdett. Mintegy óra elteltével az EDC-k száma %-kal csökkent ( sejt/mm 2 ) a kontroll területhez képest. A kivándorolt FITC + sejtek elszórtan a dermiszben, valamint az ún. dermális limfoid nodulusokban akkumulálódtak. Ezen struktúrák központi szerkezeti vázát (az FDC marker) 74.3 pozitív DC-k alkotják, míg széli részüket KUL01 + sejtek határolják. A dendritikus retikulum közötti teret T- és B-sejtek töltik ki. A FITC pozitivitás a nodulusokban a KUL01 és 74.3 sejtekre korlátozódott. EREDMÉNYEK II. A follikuláris dendritikus sejtek Intravénás beadást követően a β-gal pozitivitás kizárólag az ellipszoidokat körülvevő fehérpulpára (az emlőslép marginális zónájával analóg terület) korlátozódik. Kettősfestéssel igazoltuk, hogy a β-gal-t felvevő sejtek az ún. ellipszoid-asszociált sejtek (EAC). A β-gal felvétele után az EAC-k leválnak a PWP-ről és a PALS területére vándorolnak. Ennek a szélén csoportokat képeznek, melyekbe B-sejtek vándorolnak. Egyes β-gal + sejtek közvetlenül a tüszők csíracentrumába vándorolnak. A PWP-t elhagyó, citoplazmatikusan β-gal + EAC-k a vándorlás során fokozatosan elvesztették az EAC-specifikus 68.2 antigént, és a csíracentrumban lévő sejtek már ak. A 8
9 csíracentrumokban lévő β-gal + sejtek viszont expresszálják az FDC kre jellemző 74.3 markert. Az általunk előállított monoklonális ellenanyag (E5G12) mind az EAC-kat, mind pedig az FDC-ket festi. Az E5G12 kolokalizációja β-gal + sejtekkel ezen időszak alatt nem változott, azaz a β-gal pozitivitás mindig az E5G12 + sejtekben volt kimutatható. Az antigénfelvétel folyamatát in vitro is tanulmányoztuk. Kompetíciós kísérleteket végeztünk, amelyben növekvő heparin koncentráció jelenlétében vizsgáltuk a β-gal felvételt. Negatív összefüggést találtunk a heparin koncentrációja és az antigén felvétel között, azaz minél nagyobb volt a heparin koncentrációja, annál inkább gátlódott az antigén felvétele; így 250 IU/ml heparin teljesen meggátolta a β-gal felvételt. A heparinhoz hasonlóan a dextrán-szulfát ugyancsak teljes gátlást okozott 10 µm koncentrációban. A semleges dextrán viszont mindezt nem befolyásolta. Immunprecipitációs kísérleteinkkel azonosítottuk a β-gal receptorát. β-gal gyöngyökkel precipitált lépsejt receptorfehérjék molekulatömege 52-53, ill. ~43-45 kda volt. MEGBESZÉLÉS A CSIRKE EPIDERMÁLIS DENDRITIKUS SEJTJEI Különböző kettősfestési kombinációkkal kiderítettük, hogy a csirke epidermiszben három EDC alpopuláció különíthető el; az I. típus: MHCII + /CD3 -, a II. típus: MHCII - /CD3 - és a III. típus: MHCII - /CD3 +. Az MHCII + /CD3 - EDC-ket az I. csoportba soroltuk. Az ebbe a csoportba tartozó sejtek fenotípusa áll a legközelebb az emlős LC-khez. A II. csoportba soroltuk az MHCII - /CD3 - sejteket. Ezekről a sejtekről azt feltételezzük, hogy a megfelelő 9
10 stimulus(ok) hatására MHCII + LC-vé érnek, azaz az I. típusú EDC-k prekurzorai vagy nyugvó formái. A harmadik csoportba sorolt sejtek (III. típus) az összes EDC-k mintegy 5-10 %-át teszik ki. Ezeket a sejteket fenotípusuk alapján intraepiteliális NK sejteknek tekinthetjük. Emlősök esetében (elsősorban az emberben) nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre a hám NK sejtjeiről (Cameron és mtsai 2002). Ezen közleményekben szórványosan találtak NK sejteket normál humán epidermiszben. Ezzel ellentétben mi egy konstans, eléggé számottevő NK sejtpopulációt azonosítottunk a csirke epidermiszben. Az itt található NK sejtek szerepet játszhatnak az esetleges vírusfertőzések leküzdésében. Funkcionális kísérleteinkben azt találtuk, hogy perkután alkalmazott haptén (FITC) hatására a CD3 pozitív sejtek nem vándorolnak ki az epidermiszből. Ez arra utal, hogy másféle stimulust igényelnek az aktivációjukhoz. A LC-k kinetikáját alaposan tanulmányozták mind egér-, mind pedig humán bőrben (Czernielewski és mtsai 1985, Larregina és mtsai 2001, Merad és mtsai 2002). Ezek a vizsgálatok bebizonyították, hogy a hámban lévő LC-k osztódnak. Intravénásan adott BrdU-t használva elsőként bizonyítottuk, hogy a csirkebőr hámjában az EDC-k osztódásra képesek. Funkcionális vizsgálatainkkal bebizonyítottuk, hogy az EDC-k részét képező madár LC-szerű sejtek képesek válaszolni antigénstimulusra. Bebizonyítottuk, hogy nemcsak a fenotípusuk hasonlít az emlős LC-khez, hanem funkcionálisan is teljesítik az LC kritériumot. Ezért az EDC-k két típusát (I-II) az LC-szerű elnevezés helyett csirke Langerhans sejt (csls) elnevezés illeti meg. Kimutattuk, hogy antigénfelvétel után a cslc-k az ún. dermális nodulusokba vándorolnak. Ezeket a nodulusokat az emlősök nyirokcsomójához hasonló funkciót ellátó szerkezeteknek (analógjainak) tekinthetjük. 10
11 Szerveződésük vizsgálata a nyirokcsomó kialakulásának a mechanizmusait tárhatja fel. AZ ELLIPSZOID-ASSZOCIÁLT SEJT, MINT FOLLIKULÁRIS DENDRITIKUS SEJT PREKURZOR Korábbi kísérletek igazolták, hogy az EAC-k különféle antigének felvételére képesek. Antigénfelvételt követően, a különböző időközökben vett minták elektronmikroszkópos vizsgálata azt mutatta, hogy az EAC-k leválnak az ellipszoid felszínéről és a lépen belül vándorolni kezdenek. A PALS területén, ill. esetenként a csíracentrumokban azonosítottak hasonló morfológiájú sejteket. Ezek a megfigyelések szolgáltatták a kellő alapot kísérleteinkhez, amelyek arra irányultak, hogy feltárjuk az EAC-FDC-k között fellelhető esetleges kapcsolatot. Különböző sejtpopulációkra specifikus ellenanyagok alkalmazásával, valamint a bakteriális β-gal antigén felhasználásával sikerült bebizonyítanunk, hogy a CD45 + EAC-k, mint FDC-előalakok viselkednek. Kísérleteink szerint EAC-k feltehetőleg mintázatfelismerő receptorok révén veszik fel az antigént. Ezt követően leválnak az ellipszoidról és vándorolni kezdenek, majd a fehérpulpában FDC-kké érnek és csíracentrum-képződést indukálnak. Sikerült azonosítanunk két olyan receptort, amelyek részt vehetnek a β-gal megkötésében. Az ~50, ill. ~45 kda méret és specificitás alapján feltételezhetjük, hogy a humán DC-SIGNnel rokon fehérjé(k)ről lehet szó (Geijtenbeek és mtsai 2000, Appelmelk és mtsai 2003). Azt is kimutattuk, hogy a β-gal felvétel szulfatált poliszachariddal gátolható volt. Az irodalomból ismert, hogy az emlősök CD14 receptorának az LPS felvételét szintén szulfatált poliszacharidokkal lehet gátolni. Elképzelhető, hogy a β-gal felvételét egy CD14 (- szerű) receptor végzi. A β-gal western blotját szénhidrát 11
12 festéssel vizsgálva kiderült, hogy az irodalmi adatokkal ellentétben a β-gal glikoprotein. Ez magyarázatul szolgálhat a szulfatált poliszacharid gátló hatására. Emellett más, mintázatfelismerő receptor is szóba jöhet, hiszen a C-típusú lektinek ligandjait jórészt neutrális és szulfatált poliszacharidok képezik (Cambi és mtsai 2005). Kísérleteinkből származó adatok nehezen egyeztethetők össze az emlős adatokkal, hiszen ott az FDC-k nem hemopoetikus eredetét alátámasztó irodalmi adatok vannak túlsúlyban. Az emlős FDC-ket statikus elemekként tárgyalják, amelyek szerkezeti vázként a hozzájuk szállított IC-k megkötésében/fogvatartásában játszanak szerepet. ÖSSZEFOGLALÁS 1. A madár epidermális dendritikus sejtekkel kapcsolatban: Kidolgoztuk az EDC-k izolálását és tenyésztését. Elvégeztük a csirke EDC-k részletes fenotipikus karakterizálását. Azonosítottunk három EDC alpopulációt: 1. MHCII + /CD3 - ; 2. MHCII - / CD3 - ; 3. MHCII - / CD3 +. Kimutattuk, hogy az 1., ill. 2. alpopulációk funkcionálisan is LC-kként viselkednek. A 3. alpopulációt epidermális NK sejteknek tekinthetjük. Bebizonyítottuk, hogy az EDC-k a hámban osztódásra képesek. Azonosítottuk a csirke LC-k egyik vándorlási végállomását, a dermális limfoid nodulust. 12
13 2. A madár FDC-kkel kapcsolatos eredményeink: Bebizonyítottuk, hogy az EAC-k, mint pre-fdc-k vesznek részt az antigén felvételében. Leválnak az ellipszoidról, új csíracentrumokat hoznak létre, ahol FDC-kké érnek. A bakteriális β-gal-t a CD45 + EAC-k humorális faktorok (Ig, C) segítsége nélkül veszik fel. Kimutattuk, hogy az antigén felvételében specifikus receptor(ok) vesz(nek) részt; a felvétel szulfatált poliszacharidokkal gátolható. A disszertációhoz kapcsolódó publikációk listája 1. Igyarto BZ, Magyar A, Olah I. (2006) Origin of follicular dendritic cell in the chicken spleen. Cell Tissue Res, in press. IF: Igyarto BZ, Lacko E, Olah I, Magyar A. (2006) Characterization of chicken epidermal dendritic cells. Immunology, 119: IF: A disszertációhoz nem kapcsolódó publikációk listája 3. Kabell S, Igyarto BZ, Magyar A, Hajdu Z, Biro E, Bisgaard M, Olah I. (2006) Impact of heterophil granulocyte depletion caused by 5-fluorouracil on infectious bursal disease virus infection in specific pathogen free chickens. Avian Pathol, 35:
14 IF: Felfoldi B, Imre G, Igyarto B, Ivan J, Mihalik R, Lacko E, Olah I, Magyar A. (2005) In ovo vitelline duct ligation results in transient changes of bursal microenvironments. Immunology, 116: IF: Nagy N, Igyarto B, Magyar A, Gazdag E, Palya V, Olah I. (2005) Oesophageal tonsil of the chicken. Acta Vet Hung, 53: IF: 0.53 Összesített IF: 11,716 A disszertáció témájához kapcsolódó fontosabb előadások/poszterek 1. Igyártó Botond., Oláh Imre., Magyar Attila.: A madarak Langerhans sejtjei. VI. Ph.D. Tudományos Napok, Semmelweis Egyetem április Igyártó Botond, Oláh Imre, Magyar Attila. Madár Langerhans sejtek. XII. Sejt- és Fejlődésbiológiai Napok, Pécs, Botond Igyártó, Imre Oláh, Attila Magyar. Langerhans cells in avian skin. 8 th Avian Immunology Research Group Meeting, Munich, Germany, Botond Igyártó, Attila Magyar, Imre Oláh. Follicular dendritic cell differentiation in the chicken spleen. XXXV. Hungarian Society for Immunology Meeting, Sopron, Hungary Botond Igyártó, Attila Magyar, Imre Oláh. Precursors, differentiation and function of avian follicular dendritic cell. 10 th International Congress, International Society for 14
15 Developmental and Comparative Immunology, Charleston, South Carolina, USA, July Botond Igyártó, Attila Magyar, Imre Oláh. Characterization of chicken Langerhans-like cells. 10 th International Congress, International Society for Developmental and Comparative Immunology, Charleston, South Carolina, USA, July Botond Igyártó, Attila Magyar, Imre Oláh. Reevaluating the Origin and Function of Follicular Dendritic Cells in the Chicken Spleen. 9 th International Conference DENDRITIC CELLS, Edinburgh, Scotland, September KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom a családomnak és a jövendőbelimnek, akik mindig mellettem álltak, buzdítottak és támogattak. Hálás köszönettel tartozom Dr. Magyar Attilának, témavezetőmnek, hogy munkámat lelkiismeretesen, önzetlenül irányította. Köszönöm azt a rengeteg értékes gyakorlati és elméleti tudást, amit átadott nekem. Nemcsak szakmailag, hanem emberileg is sokat tanultam tőle. Köszönettel tartozom Dr. Oláh Imre professzor úrnak a szakmai és emberformáló beszélgetésekért, továbbá az anyagi támogatásokért, amelyek lehetővé tették tudásom és ismeretségi köröm bővítését tudományos konferenciákon. Dr. Szél Ágoston professzor úrnak, tanszékvezetőnek hálásan köszönöm az önzetlen anyagi és emberi segítséget, amelyek lehetővé tették a doktori munkám befejezését. Köszönetemet szeretném kifejezni a Fejlődésbiológiai Laboratórium valamennyi munkatársának: Dr. Nagy Nándor, 15
16 Dr. Kocsis Katalin, Dr. Kittner Zsuzsanna, Dr. Herbert Minkó Krisztina; Dr. Hajdú Zoltán és Dr. Biró Éva Ph.D.- hallgatóknak a segítségükért és a jó laborlégkörért. Külön köszönet illeti Vidra Györgynét, Fügedi Jutkát és Orbán Editet a szakmai és emberi támogatásukért, akik asszisztensi munkájukkal gördülékennyé tették a tudományos munka menetét, illetve Urák Beátát a számítógépes munkákban való segítségért. Felföldi Balázs Ph.D.-hallgatónak az együtt barátságban eltöltött tudományos éveket köszönöm. A fagyasztott félvékony technika elsajátításában nyújtott segítségéért köszönet illeti Dr. L. Kiss Anna egyetemi docenst és Dr. Botos Erzsébet Ph.D.-hallgatót. Dr. Kiss Józsefnek, Újvári Zsuzsának és Kézdi Dorottyának az immun-elektronmikroszkópiában nyújtott segítségükért mondok köszönetet. Külön köszönettel tartozom: Pál Margitnak és Szemere Lászlóné Katalinnak a félvékony és ultravékony metszési technikák megtanításáért, továbbá Takács Tivadarné asszisztensnőnek a kriosztátos technikáért, Zsigmond Juditnak, Dr. Kerényi Tibornénak és Bakó Máriának az általános szövettani technikákban nyújtott segítségükért. Hálával tartozom a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet valamennyi munkatársának barátságukért és támogatásukért. 16
Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az adaptív immunválasz kialakulása Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE NK sejt T Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett immunrendszer elemei nélkül nem alakulhat ki az adaptív immunválasz A veleszületett
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenAz immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Tanárszakosok, 2017. Bev. 2. ábra Az immunválasz kialakulása 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és
Immunológia alapjai 15-16. előadás A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és csíracentrum reakció, affinitás-érés és izotípusváltás. A B-sejt fejlődés szakaszai HSC Primer
RészletesebbenA sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése
A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Hancz Anikó Témavezetők: Prof. Dr. Sármay Gabriella Dr. Koncz Gábor Biológia
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenAlapfogalmak I. Elsősorban fehérjék és ezek szénhidrátokkal és lipidekkel alkotott molekulái lokalizációjának meghatározásának eszköze.
Alapfogalmak I. Immunhisztokémia: Az immunhisztokémia módszerével szöveti antigének, vagy félantigének (haptének) detektálhatók in situ, specifikus antigén-antitest kötés alapján. Elsősorban fehérjék és
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenAz immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének
Az immunrendszer sejtjei, differenciálódási antigének Immunológia alapjai 2. hét Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Az immunrendszer sejtjei Természetes/Veleszületett Immunitás: Granulociták (Neutrofil,
RészletesebbenImmunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun
Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?
RészletesebbenImmunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)
Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett
RészletesebbenSzervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés
Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenKutatási beszámoló ( )
Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.
RészletesebbenEllenanyag reagensek előállítása II Sándor Noémi
Ellenanyag reagensek előállítása II 2019.03.04. Sándor Noémi noemi.sandor@ttk.elte.hu Ellenanyagok módosítása 1. Kémiai módosítás Részleges redukció láncok közötti diszulfid hidak megszűnnek, szabad SH
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei. A komplementrendszer szerepe EAE-ben (Experimental Autoimmune Encephalomyelitis), a sclerosis multiplex egérmodelljében
Doktori értekezés tézisei A komplementrendszer szerepe EAE-ben (Experimental Autoimmune Encephalomyelitis), a sclerosis multiplex egérmodelljében Készítette: Terényi Nóra Témavezető: Prof. Erdei Anna Biológia
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
Részletesebben2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN
2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenTüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása
Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenFEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére FEHÉRJE VAKCINÁK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA III.
RészletesebbenAz ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE
Az ellenanyagok szerkezete és funkciója Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE Bev. 1. ábra Immunhomeosztázis A veleszületett és az adaptív immunrendszer szorosan együttműködik az immunhomeosztázis fenntartásáért
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
RészletesebbenA MADARAK ANTIGÉNPREZENTÁLÓ DENDRITIKUS SEJTJEI
A MADARAK ANTIGÉNPREZENTÁLÓ DENDRITIKUS SEJTJEI Doktori értekezés Igyártó Botond-Zoltán Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Magyar Attila egyetemi adjunktus, Ph.D.
Részletesebben1. Az immunrendszer működése. Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok. 2. Az immunrendszer szervei és a leukociták
Sejtfelszíni markerek, antigén receptorok A test őrei 1. Az immunrendszer működése Az individualitás legjobban az immunitásban mutatkozik meg. Feladatai: - a saját és idegen elkülönítése, felismerése -
RészletesebbenDoktori Tézisek. dr. Osman Fares
Az uréter motilitásának ellenőrzése, a körkörös és a hosszanti izomlemezek összehangolása, egy új videomikroszkópos módszer Doktori Tézisek dr. Osman Fares Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenANTICANCER RESEARCH [Rákkutatás]
ANTICANCER RESEARCH [Rákkutatás] Nemzetközi rákkutatási és rákgyógyászati folyóirat Az MGN-3/Biobran rizskorpából kivont módosított arabinoxilán in vitro növeli a metasztatikus emlőráksejtek érzékenységét
RészletesebbenLymphomyeloid és hemopoietikus szervek fejlődésbiológiája: embryomanipuláció című OTKA pályázatról;
Zárójelentés Lymphomyeloid és hemopoietikus szervek fejlődésbiológiája: embryomanipuláció című OTKA pályázatról; 2003-2006. Témavezető: Dr. Oláh Imre Általános, a téma kidolgozását érintő információk A
RészletesebbenA Caskin1 állványfehérje vizsgálata
A Caskin1 állványfehérje vizsgálata Doktori tézisek Balázs Annamária Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Buday László egyetemi tanár, az orvostudományok doktora
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.
RészletesebbenAz immunológia alapjai
Az immunológia alapjai 8. előadás A gyulladásos reakció kialakulása: lokális és szisztémás gyulladás, leukocita migráció Berki Timea Lokális akut gyulladás kialakulása A veleszületeh és szerzeh immunitás
RészletesebbenA B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc
A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1 Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc
RészletesebbenImmunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter
Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter Prof. Sármay Gabriella, Dr. Bajtay Zsuzsa, Dr. Józsi Mihály, Prof. Kacskovics Imre Prof. Erdei Anna Szerdánként, 10.00-12.00-ig, 5-202-es terem 1 2016. 02. 17.
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenAz immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek
Az immunrendszer ontogenezise, sejtjei, differenciálódási antigének és az immunszervek Dr. Németh Péter PTE-KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Mi az immunrendszer? Az immunrendszer a szervezet
RészletesebbenCélzott terápiás diagnosztika Semmelweis Egyetem I.sz. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest Tamási Anna, Dr.
Célzott terápiás diagnosztika Semmelweis Egyetem I.sz. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest Tamási Anna, Dr. Krenács Tibor KROMAT Dako szeminárium 2017. Napjainkban egyre nagyobb teret
RészletesebbenMonoklonális antitestek előállítása, jellemzői
Monoklonális antitestek előállítása, jellemzői 2011. / 3 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Antitestek szerkezete IgG Monoklonális ellenanyag előállítás: Hybridoma technika Lehetővé teszi kezdetben
RészletesebbenImmunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása
Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása 2017. október 4. Bajtay Zsuzsa A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja
RészletesebbenImmunológia Világnapja
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Tumorbiológia Dr. Tóvári József, Országos Onkológiai Intézet Mágikus
RészletesebbenA csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet
A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenHogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?
ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,
RészletesebbenÁramlási citometria 2011. / 4. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK
Áramlási citometria 2011. / 4 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Az áramlási citometria elve Az áramlási citometria ( Flow cytometria ) sejtek gyors, multiparaméteres vizsgálatára alkalmas
RészletesebbenIrányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA
Irányzatok a biológiában: IMMUNOLÓGIA Dr. Kacskovics Imre tszv. egy. tanár Immunológiai Tanszék ELTE http://immunologia.elte.hu/ Medicina Kiadó 2012. Az Immunológiai Tanszék kutatási témái: http://immunologia.elte.hu/
RészletesebbenVirológia gyakorlatok
Virológia gyakorlatok A virológia gyakorlatok célja, hogy a hallgatók betekintést nyerhessenek az állatorvosi virológiai diagnosztika különböző módszereibe. A hallgatók a gyakorlatokon esetfeldolgozás
RészletesebbenImmundiagnosztikai módszerek
Western blot/immunoblot Immundiagnosztikai módszerek Katona Éva 2015-03-24 Ag Enzim/Fluorochrome/ izotóp Másodlagos, jelzett At Primer At Western Blotting fehérje/ag preparálás (1) Fehérje tisztítás/extrahálás
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenTUMORSEJTEK FENOTÍPUS-VÁLTOZÁSA TUMOR-SZTRÓMA SEJTFÚZIÓ HATÁSÁRA. Dr. Kurgyis Zsuzsanna
TUMORSEJTEK FENOTÍPUS-VÁLTOZÁSA TUMOR-SZTRÓMA SEJTFÚZIÓ HATÁSÁRA PhD tézis Dr. Kurgyis Zsuzsanna Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Szegedi Tudományegyetem Szeged 2017 2 TUMORSEJTEK FENOTÍPUS-VÁLTOZÁSA
RészletesebbenAz ellenanyagok orvosbiológiai. PhD kurzus 2011/2012 II. félév
Az ellenanyagok orvosbiológiai alkalmazása PhD kurzus 2011/2012 II. félév Ellenanyaggal működő módszerek Analitikai felhasználás Analitikai felhasználás Ellenanyag / antigén kapcsolódás Az Ab/Ag kapcsolat
Részletesebben4. A humorális immunválasz október 12.
4. A humorális immunválasz 2016. október 12. A klónszelekciós elmélet sarokpontjai: Monospecifictás: 1 sejt 1-féle specificitású receptor Az antigén receptorhoz kötődése aktiválja a limfocitát A keletkező
RészletesebbenA C3 komplementfehérje hatása humán monocita eredetű dendritikus sejtek funkcióira
A C3 komplementfehérje hatása humán monocita eredetű dendritikus sejtek funkcióira Sándor Noémi Témavezető: Bajtay Zsuzsa PhD, habilitált adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológia Tanszék ELTE TTK
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag
RészletesebbenBúza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenAz Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.
Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,
RészletesebbenAllergia immunológiája 2012.
Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)
RészletesebbenA Flowcytometriás. en. Sinkovichné Bak Erzsébet,
A Flowcytometriás keresztpróba jelentısége élıdonoros veseátültet ltetést megelızıen. en. Sinkovichné Bak Erzsébet, Schmidt Lászlóné Mikor végezhetv gezhetı el a veseátültet ltetés? Veseátültetés s akkor
RészletesebbenDr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:
Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel
RészletesebbenMiskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik. PhD értekezés
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Osztályozási fák, durva halmazok és alkalmazásaik PhD értekezés Készítette: Veres Laura okleveles matematikus-informatikus Hatvany József Informatikai
RészletesebbenA fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések
A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések APAI Ag ANYAI Ag FERTŐZÉS AUTOIMMUNITÁS MAGZATI ANTIGEN ALACSONY P SZINT INFERTILITAS BEÁGYAZÓDÁS ANYAI IMMUNREGULÁCIÓ TROPHOBLAST INVÁZIÓ
RészletesebbenA búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során
Doktori (PhD) értekezés tézisei A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során Készítette: Nagy Zoltán Témavezető:
RészletesebbenImmunológiai Gyakorlatok II. 2016. április 20-26.
Immunológiai Gyakorlatok II. 2016. április 20-26. T- és B-limfociták szeparálása (dúsítása) egér lépsejt-szuszpenzióból; neutrofil extracelluláris csapda (NET) vizsgálata Anyagok: steril fülke, olló, csipesz,
Részletesebbeneljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program
Agydaganatok sugárterápia iránti érzékenységének növelése génterápiás eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Doktori
RészletesebbenA hisztamin és hisztamin H4 receptor hiányának hatása a dendritikus sejtek működésére
A hisztamin és hisztamin H4 receptor hiányának hatása a dendritikus sejtek működésére Doktori tézisek Jelinek Ivett Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. László
RészletesebbenA harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban között. Dr. Hortobágyi Judit
A harkányi gyógyvízzel végzett vizsgálataink eredményei psoriasisban 2007-2011 között Dr. Hortobágyi Judit Pikkelysömörre gyakorolt hatása 2007-től 2009-ig 1. Lokális hatása 2. Szisztémás hatása 3. Állatkísérlet
RészletesebbenTóth István Balázs személyi adatai és szakmai önéletrajza
Személyi adatok Tóth István Balázs személyi adatai és szakmai önéletrajza Név: Tóth István Balázs Születési hely, idő: Debrecen, 1978. december 30. Családi állapot: nős, két gyermek édesapja Szakmai önéletrajz
RészletesebbenVéralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise
Véralvadásgátló hatású pentaszacharidszulfonsav származék szintézise Varga Eszter IV. éves gyógyszerészhallgató DE-GYTK GYÓGYSZERÉSZI KÉMIAI TANSZÉK Témavezető: Dr. Borbás Anikó tanszékvezető, egyetemi
Részletesebben2012.11.27. Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai. Neuronok izolálása I
Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai Sejtszintű elektrofiziológia 1.: csatornák funkcionális Sejtszintű elektrofiziológia 2.: izolált/sejtkultúrában
RészletesebbenA C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban
Ph.D. tézisek A C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban Írta: Juhász Szilvia Témavezető: Dr. Haracska Lajos Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet
RészletesebbenSzinoviális szarkómák patogenezisében szerepet játszó szignálutak jellemzése szöveti multiblokk technika alkalmazásával
Szinoviális szarkómák patogenezisében szerepet játszó szignálutak jellemzése szöveti multiblokk technika alkalmazásával Fónyad László 1, Moskovszky Linda 1, Szemlaky Zsuzsanna 1, Szendrői Miklós 2, Sápi
RészletesebbenAz AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László
Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben Doktori tézisek Dr. Szidonya László Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenIn Situ Hibridizáció a pathologiai diagnosztikában és ami mögötte van.
In Situ Hibridizáció a pathologiai diagnosztikában és ami mögötte van. Kneif Józsefné PTE KK Pathologiai Intézet Budapest 2017. 05. 26 Kromoszóma rendellenesség kimutatás PCR technika: izolált nukleinsavak
RészletesebbenAz ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe.
Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe. szemizom, retrobulbaris kötôszövet, könnymirigy elleni autoantitestek exophthalmogen
RészletesebbenA herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata
A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata Dr. Pásztor Kata Ph.D. Tézis Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai és
RészletesebbenTÚLÉRZÉKENYSÉGI I. TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ 2013.04.21. A szenzitizáció folyamata TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK ÁTTEKINTÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK Ártalmatlan anyagok bejutása egyes emberekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki Nemkívánatos gyulladáshoz, sejtek és szövetek károsodásához vezet Az
RészletesebbenFehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont
Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola
RészletesebbenImmunkomplexek által elindított gyulladási folyamatok követésére alkalmas mikrofluidikai rendszer fejlesztése
1 Immunkomplexek által elindított gyulladási folyamatok követésére alkalmas mikrofluidikai rendszer fejlesztése Fürjes Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont MEMS Lab és Papp Krisztián MTA-ELTE Immunológia
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei Az FcRn overexpresszió hatása a humorális immunválaszra Dr. Schneider Zita Témavezető: Dr. Kacskovics Imre ELTE TTK Biológiai Doktori Iskola Doktori Iskola Vezető: Prof. Dr. Erdei
RészletesebbenJelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában
Jelátviteli folyamatok vizsgálata neutrofil granulocitákban és az autoimmun ízületi gyulladás kialakulásában Doktori tézisek Dr. Németh Tamás Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
RészletesebbenVérképző és egyéb szöveti őssejtek
Vérképző és egyéb szöveti őssejtek Uher Ferenc Országos Vérellátó Szolgálat, Őssejt-biológia, Budapest Őssejtek Totipotens őssejtek Pluripotens (embrionális) őssejtek Multipotens (szöveti) őssejtek Elkötelezett
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenTRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenMultidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata
Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata Doktori értekezés tézisei Türk Dóra Témavezető: Dr. Szakács Gergely MTA TTK ENZIMOLÓGIAI INTÉZET
RészletesebbenXenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben Bebes Attila Témavezető: Dr. Széll Márta tudományos tanácsadó Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati
RészletesebbenAz Ames teszt (Salmonella/S9) a nemzetközi hatóságok által a kémiai anyagok minősítéséhez előírt vizsgálat, amellyel az esetleges genotoxikus hatás
Az Ames teszt (Salmonella/S9) a nemzetközi hatóságok által a kémiai anyagok minősítéséhez előírt vizsgálat, amellyel az esetleges genotoxikus hatás kockázatát mérik fel. Annak érdekében, hogy az anyavegyületével
RészletesebbenÚjabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében
Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében Dr. Molnár Ildikó 2004 Tézisek Az utóbbi 11 évben végzett tudományos munkám új eredményei 1. Graves-kórhoz társult infiltratív ophthalmopathia kialakulásában
RészletesebbenSarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3,
Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3, Rostás Tamás3, Ritter Zsombor4, Zámbó Katalin1 Pécsi Tudományegyetem
Részletesebben