hozom: I n d o k o l á s

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-I-FB-50028/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Budapest Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) a március 21-én megindított, a Budapest Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Váci út 188., a továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálat megállapításai alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a pénzügyi szervezetnek a folyamatos szerződések esetében irányadó éves tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet az éves tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben Ft - azaz egymillió forint - fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfelek, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s

2 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 73. (1) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot, vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat. I. A CÉLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI A Felügyelet a március 21-én kelt 5396/6/2011. iktatószámú végzéssel - hivatalból - fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indított a pénzügyi szervezettel szemben, annak vizsgálata céljából, hogy a pénzügyi szervezet lakossági hitelezési tevékenysége során eleget tesz-e a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 206. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseinek. A Felügyelet e vonatkozásban a pénzügyi szervezet tevékenységének január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakát vonta vizsgálata alá. A Felügyeletre számos egyedi fogyasztói beadvány érkezett, melyben a kérelmezők azt sérelmezték, hogy a pénzügyi szervezet hitelezési tevékenysége során a hitel futamideje alatt éves kimutatást nem küld ügyfelei részére, így a hitelszerződéssel kapcsolatos befizetések, törlesztések összege, a fennálló és a még esedékes tartozás összege, a kamatteher, az esetleges késedelmi díjak és egyéb költségek nagysága a fogyasztók számára éves szinten nehezen követhető. A Felügyeleten 67928/2010 ügyszám alatt folyamatban lévő fogyasztóvédelmi eljárásban érkezett beadvány adatai szerint az ügyfél és a pénzügyi szervezet között december 28- án akció keretén belül Fogyasztási Kölcsön és Hitelkártya szerződés jött létre Ft összegben. A pénzügyi szervezet által hirdetett akció szerint amennyiben 3 hónapon belül visszafizetésre kerül a tőke összeg, nem kell kamatot fizetni. A pénzügyi szervezet nyilvántartása szerint ügyfél a hitel törlesztése céljából április 2-án Ft, május 5-én Ft összeget teljesített. Ügyfél kifogásolta, hogy a áprilisi befizetése óta a pénzügyi szervezet 2010 májusáig semmilyen értesítést nem küldött részére a tartozásával kapcsolatosan. A Felügyelet a január 20-án kelt végzésében hívta fel a pénzügyi szervezetet, hogy az ügyfél részére bocsátott egyenlegközlőket küldje meg a Felügyelet részére. A pénzügyi szervezet január 31-én érkeztetett nyilatkozata szerint: Banki rendszerünk alapján Ügyféltől nem érkezett megkeresés kimutatás kéréssel kapcsolatosan, így részére nem került éves egyenlegközlő megküldésre. A Felügyeleten 14023/2010 ügyszám alatt folyamatban lévő fogyasztóvédelmi eljárásban érkezett beadvány adatai szerint az ügyfél december 12-én számú kölcsönszerződést kötött a pénzügyi szervezetnél, mely szerződést a pénzügyi szervezet október 13-án felmondott és felszólította az ügyfelet hátraléka egyösszegű kiegyenlítésére. Az ügyfél egyrészt a kölcsönszerződés felmondását kifogásolta, másrészt azt, hogy a pénzügyi szervezet írásban előzőleg nem értesítette arról, hogy hátralékot tart nyilván szerződése vonatkozásában. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint az ügyfél cenzúraszámon december 12- én a fenti hitelszerződést kötötte Ft összegben 72 hónapos futamidővel. Ügyfél fizetési kötelezettségének nem szerződésszerűen tett eleget, végül a pénzügyi szervezet a szerződést október 13. napján felmondta.

3 A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint felmondó, előfelmondó és emlékeztető levelekkel kereste az ügyfelet, éves egyenlegközlő levelet azonban nem küldött részére. A Felügyeleten /2010 ügyszám alatt folyamatban lévő fogyasztóvédelmi eljárásban érkezett beadvány szerint az ügyfél nem kapott semmilyen tájékoztatást a hitelszerződése kapcsán a futamidő alatt. Ügyfél cenzúraszámon kötött Privát Kölcsönszerződést a pénzügyi szervezettel, mellyel összefüggően állítása szerint több alkalommal kért egyenlegközlőt a pénzügyi szervezettől, megkeresései azonban nem vezettek eredményre. A pénzügyi szervezet március 1-jén kelt nyilatkozata szerint a hivatkozott számú szerződést január 21-én felmondta, és ekkor részletezte ügyfél fennálló tartozását. A hitelre szeptember 25-én érkezett utoljára befizetés, így a fennálló tartozás összesen Ft, mely összeg Ft tőketartozásból, Ft kamattartozásból, Ft késedelmi kamattartozásból, valamint Ft adminisztrációs díjtartozásból áll. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint több alkalommal tájékoztatta levélben ügyfelet a fennálló tartozásról, továbbá több adategyeztető levél is kiküldésre került részére. A Felügyelet a március 23-án kelt végzésével hívta fel a pénzügyi szervezetet többek között arra, hogy nyilatkozzon, küldött-e az ügyfél részére a Hpt (1) a) szerinti éves egyenlegközlőt. A pénzügyi szervezet a április 5-én kelt válaszában tájékoztatta a Felügyeletet arról, hogy a Hpt 206. (1) a.) pontja alapján a bank nem küldött az ügyfél részére éves egyenlegközlőt, tekintettel arra, hogy álláspontunk szerint a Hpt ában meghatározott kötelezettségeknek a pénzügyi intézmények betéti ügyletek kapcsán kötelesek megfelelni. A Felügyeleten /2010 ügyszám alatt folyamatban lévő fogyasztóvédelmi eljárásban érkezett beadvány adatai szerint ügyfél 2008-ban személyi kölcsönszerződést kötött a pénzügyi szervezettel júniusában jelzáloghitelt vett fel egy másik pénzügyi szervezettől, melynek összegéből forintot a személyi hitel végtörlesztésére kívánt fordítani. Ügyfél személyesen kereste fel a pénzügyi szervezet illetékes bankfiókját, ahol az eljáró ügyintéző arról tájékoztatta ügyfelet, hogy a végtörlesztés helyett a hivatkozott összeget ügyfél a folyószámlájára fizesse be, amelyről havonta kerül levonásra az esedékes törlesztőrészlet. Ezen túl ügyfél vitatta a fizetendő kamat összegszerűségét. A pénzügyi szervezet a február 7. napján kelt válaszlevelében arról tájékoztatta a Felügyeletet, hogy az ügyfél által befizetett forint nem volt elegendő a személyi kölcsön teljes tartozás fedezésére, mivel ügyfél hitelszámláján elmaradás volt, a hitel végtörlesztéséhez forint befizetésére lett volna szükség. Ezen túl a készpénzbefizetés során nem került feltüntetésre, hogy az összeg a Privát Kölcsön előtörlesztésének céljából került befizetésre. A pénzügyi szervezet a terhelésekről és a folyószámlán történt tranzakciókról minden hónapban bankszámlakivonatot küldött. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint ügyfél a befizetés napján megadott egy állandó átutalási megbízást arra, hogy a folyószámlájáról minden hónapban levonásra kerüljön a Privát Kölcsönének törlesztőrészlete, így fizetve tovább havonta a hitelt. A befizetett összeg 25 hónapra nyújtott fedezetet, a augusztus 10-én esedékes részletet a pénzügyi szervezet már fedezethiány miatt nem tudta levonni. A hitelszámlát a pénzügyi szervezet január 17-én mondta fel, mert azon 90 napot meghaladó, lejárt tartozás állt fenn.

4 A Felügyelet a hivatkozott fogyasztóvédelmi eljárásokban tapasztaltak alapján úgy ítélte meg, szükséges annak a vizsgálata, hogy a pénzügyi szervezet gyakorlatában eleget tesz-e a Hpt (1) a) pontja szerinti éves egyenlegközlő megküldésére vonatkozó kötelezettségnek. A Felügyelet megállapította, hogy a hasonló tényállású 67928/2010., továbbá a /2010., valamint a /2010. és a /2010. számú eljárásokban azt szükséges vizsgálni, hogy a pénzügyi szervezet a személyi kölcsön és áruhitel szerződéseknél milyen okból nem küld ügyfelei részére éves egyenlegközlőt. Figyelemmel arra, hogy az említett beadványok lezárására a célvizsgálat megállapításaira tekintettel kerülhet sor, ezért a Felügyelet a 67928/2010., a /2010. és a /2010. számú ügyeket március 22. napján felfüggesztette. A /2010. számú eljárás május 06. napján került felfüggesztésre. A Felügyelet a március 21-én kelt FK-I-2060/2011. számú végzésével, hivatalból indított célvizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy a pénzügyi szervezet a hitelezési tevékenysége során eleget tesz-e a Hpt (1) bekezdésében foglaltaknak. A Psztv. 64. alapján a Felügyelet ellenőrzi: a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). II. A CÉLVIZSGÁLAT SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE, AZ ÉSZREVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE II.1. Tényállás A Felügyelet a március 21-én kelt végzésben a Hpt (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenőrzése céljából az alábbi nyilatkozatok megtételére hívta fel a pénzügyi szervezetet: hitel fajtánként milyen gyakran küld kimutatást a tartozásról a pénzügyi szervezetet az ügyfelek részére, küld-e éves egyenlegközlőt a pénzügyi szervezetet az ügyfelek részére, január 1-jétől december 31-ig a pénzügyi szervezetnél hány ügyfél tett panaszt az egyenlegközlő megküldésének hiánya miatt.

5 A Felügyelet továbbá a hatályos lakossági hitelezéssel kapcsolatos, az ügyfelek időszakos tájékoztatására vonatkozó utasítást tartalmazó belső szabályzat, az Ügyfél részére küldött éves egyenlegközlő dokumentumok megküldését is kérte a pénzügyi szervezettől. A pénzügyi szervezet a Felügyelet március 21-én kelt fogyasztóvédelmi célvizsgálat indítására irányuló végzésében foglalt felhívásra a április 20-án kelt levelében tett nyilatkozatot. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint a fennálló tartozásról szóló kimutatást folyószámlahitel, illetve hitelkártya, valamint svájci frank alapú személyi kölcsönszerződések tekintetében értesítést havi gyakorisággal küld az ügyfelek részére. Jelzálogalapú hitelek esetében éves értesítési gyakorisággal küld kimutatást az ügyfelek részére. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint forint alapú személyi kölcsönszerződés, illetve áruhitel és lombard hitel esetén csak az ügyfelek kérésére küld a fennálló tartozásról szóló kimutatást. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint a Hpt (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek a pénzügyi intézmények kizárólag betéti ügyletek kapcsán kötelesek megfelelni. A pénzügyi szervezet április 20-án kelt fenti nyilatkozata szerint a fogyasztási kölcsönnel, illetve áruvásárlási kölcsönnel, illetve lombard hitellel rendelkező ügyfelei részére automatikusan nem, hanem külön kérésre küld éves egyenlegközlőt. A pénzügyi szervezet ugyanakkor jelezte, hogy a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009.évi CLXII. törvény 17. (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján az ügyfelek kérésére díjmentesen küldi meg a tartozásról szóló kimutatást. A pénzügyi szervezet nyilvántartása szerint ügyfelei részéről január december 31. között 6 esetben érkezett panasz, illetve arra vonatkozó kérés, hogy részükre a pénzügyi szervezet milyen okból nem küldött éves egyenlegértesítőt. A megkeresések alkalmával az ügyfelek kérték az igazolás megküldését. A pénzügyi szervezet a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta az áruhitel és személyi kölcsön szerződések esetén küldendő eseti kivonatok mintáját, melyet az ügyfelek telefonon igényelhetnek a pénzügyi szervezettől. II.2. Jogszabályi környezet A Hpt (1) bekezdésének rendelkezései szerint: Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint b) a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.

6 II.3. A tényállás minősítése A Felügyelet álláspontja szerint a Hpt. fentebb idézett val kapcsolatban a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy minden folyamatos szerződés esetén tájékoztatási (kimutatás küldési) kötelezettséget állítson fel a pénzügyi intézmények részére, az ügyfelek tájékoztatása és védelme érdekében. A Hpt (1) bekezdésének rendelkezése szerint a zárójelben szereplő (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) szövegrész csak példaként szolgál a folyamatos szerződések típusára. A Felügyelet jogértelmezésében a Hpt (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés nem csak a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződések, hanem az összes folyamatos szerződés esetében is kifejezett kötelezést ír elő a pénzügyi szervezetek részére arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmények legalább évente egy alkalommal és a szerződés lejártakor is kimutatást küldjenek az ügyfél részére, ezért a pénzügyi szervezet a fogyasztási kölcsönszerződések, így a személyi kölcsön és áruvásárlási hitelszerződések, valamint lombard hitelek esetén is évente köteles egyenlegközlőt küldeni ügyfelei részére. A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet gyakorlata nem felel meg a Hpt (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek, amikor forint alapú személyi kölcsönszerződésnél, áruhitel esetében és lombard hitelszerződésnél nem küld évi rendszerességgel egyenlegközlőt ügyfelei részére, csak azok kifejezett kérése esetén. A Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a személyi, illetve áruvásárlási kölcsönszerződést, valamint lombard hitelszerződést kötő ügyfeleivel is folyamatos jogviszonyt létesített, következésképp évente egy alkalommal egyértelmű és közérthető írásbeli kimutatást kellett volna küldenie ezen ügyfelek részére is. A Felügyelet a pénzügyi szervezetnél lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálat alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet megsértette a Hpt (1) bekezdését, amikor az ott meghatározott éves kimutatás küldési kötelezettségének nem tett eleget, ugyanis a személyi kölcsönszerződés és áruvásárlási hitelszerződés, valamint a lombard hitel tekintetében nem küldött éves egyenlegközlő leveleket ügyfelei részére. Ezt a pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi célvizsgálat során tett írásbeli nyilatkozatával megerősítette. II.4. A pénzügyi szervezet nyilatkozata A Felügyelet megállapításait a augusztus 22-én kelt vizsgálati jelentésben foglalta össze, melyet megküldött a pénzügyi szervezet részére is. A pénzügyi szervezet a Felügyelet által készített vizsgálati jelentésben foglaltakra a szeptember 8-án érkeztetett levelében tette meg észrevételeit. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint a Hpt (1) bekezdésében foglalt jogszabályi kötelezettség a fogyasztóknak nyújtott kölcsönszerződések vonatkozásában nem irányadó és alkalmazandó. A pénzügyi szervezet álláspontja szerint a Hpt (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek a pénzügyi intézmények betéti ügyletek kapcsán kötelesek megfelelni. A pénzügyi szervezet megítélése szerint a Hpt (1) bekezdésében rögzített Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) zárójelben szereplő szövegrész nem példálózó, hanem pontosító jelleggel került feltüntetésre.

7 A pénzügyi szervezet álláspontja szerint a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fnyhtv.) 17. (1) bekezdése a törlesztési tábla küldését csak az erre vonatkozó fogyasztói kérés esetén írja elő: A hitelszerződés fennállása alatt a hitelezőnek a fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania. A pénzügyi szervezet ezzel arra kívánt rámutatni, hogy véleménye szerint a Hpt. általános szabályaihoz képest az Fnyhtv. speciális rendelkezésnek minősül, melynek 17. -a csak fogyasztói kérés esetén írja elő törlesztési táblázat kiküldését. A pénzügyi szervezet véleménye szerint így feltéve, de el nem fogadva, hogy a Hpt. tartalmaz a vitatott körben alkalmazandó rendelkezéseket, úgy azok hatályát lerontja a Hpt.-hez képest speciálisnak minősülő Fnyhtv. 17. (1) bekezdése. A pénzügyi szervezet véleménye szerint gyakorlata minden esetben megfelelt a Hpt-hez képest speciális jogszabálynak minősülő az Fnyhtv ban foglalt kötelezettségének, és ügyfelei kérésére díjmentesen megküldte, illetve megküldi a kért kimutatást. II.5. A pénzügyi szervezet nyilatkozatának értékelése A Felügyelet fentebb már kifejtett álláspontja szerint azonban a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy minden folyamatos szerződés esetén tájékoztatási (kimutatás-küldési) kötelezettséget állítson fel a pénzügyi intézmények részére, az ügyfelek tájékoztatása és védelme érdekében. A Hpt (1) bekezdésének rendelkezése szerint a zárójelben szereplő (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) szövegrész csak példaként szolgál a folyamatos szerződések típusára. A Felügyelet továbbra is fenntartja vizsgálati jelentésben foglalt megállapításait figyelemmel arra, hogy a pénzügyi szervezet által az ügyfelek részére megküldött hitelértesítő nem teljes körű kimutatás, mivel az csak a fennálló tőketartozásról ad tájékoztatást. A Felügyelet álláspontja szerint a Hpt (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés és az az Fnyhtv. 17. (1) bekezdése nem mond ellent egymásnak és nem zárja ki a két rendelkezés egyidejű alkalmazását. Ennek indoka, hogy a Hpt-ben előírt éves tájékoztatási kötelezettség (írásbeli kimutatás megküldésének kötelezettsége) teljesítését nem váltja ki az Fnyhtv ában foglalt törlesztési táblázat megküldése, mely kötelezettség valóban csak a fogyasztó erre irányuló kérése esetén terheli a pénzügyi szervezetet, míg a Hpt (1) bekezdésében foglalt kimutatás megküldése a jogszabály alapján évente egy alkalommal kötelező. A Felügyelet álláspontja szerint a Hpt (1) bekezdése nem csak a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződéseknél, hanem az összes folyamatos szerződés esetében is kifejezett kötelezést ír elő arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmények legalább évente egy alkalommal és a szerződés lejártakor is kimutatást küldjenek az ügyfelek részére, ezért a pénzügyi szervezet a fogyasztási kölcsönszerződések, így a személyi áruvásárlási kölcsönszerződések és lombard hitelek esetén is évente köteles egyenlegközlőt küldeni ügyfelei részére. A Felügyelet a pénzügyi szervezet vizsgálata során tett nyilatkozata és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a célvizsgálat tárgykörében folytatott általános gyakorlata miatt a 67928/2010., továbbá a /2010., valamint a /2010. és a /2010. ügyszámú fogyasztóvédelmi kérelemre indult eljárások esetében nem tett eleget a Hpt (1) bekezdés a) pontjában foglalt, az ügyfelek időszakos tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének. Ennek indoka, hogy a személyi kölcsönszerződés és áruvásárlási hitelszerződés, valamint a lombard hitel tekintetében nem

8 küldött éves egyenlegközlő leveleket az ügyfelei részére. Ezt megerősítette a pénzügyi szervezet jelen célvizsgálat során tett írásbeli nyilatkozata is. A pénzügyi szervezet azzal érvelt állításának alátámasztására, hogy az Fnyhtv. 17. (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján az ügyfelek kérésére díjmentesen küldi meg a tartozásról szóló kimutatást. A Felügyelet álláspontja szerint az Fnyhtv a nem minősül speciális rendelkezésnek a Hpt ához képest. A Hpt (1) bekezdése és az Fnyhtv. 17. (1) bekezdésének rendelkezései ugyanis eltérő tartalmú előírást határoznak meg a pénzügyi szervezetek részére. A Hpt (1) bekezdés feltételezi, hogy a pénzügyi szervezet a fogyasztónak évente teljes körű kimutatást küld, melyben az adott évben a fogyasztó ügyletével kapcsolatban bemutatja az adott év nyitó és záró értéke közötti pénzforgalmat, a pénzügyi mozgásokat és azok hatását a fogyasztó pénzügyi szervezettel szemben fennálló további fizetési kötelezettségére. Míg az Fnyhtv. 17. (1) bekezdése szerinti törlesztési táblázat kifejezetten a fogyasztónak nyújtott hiteltartozásról ad információt oly módon, hogy az Fnyhtv. 17. (3) bekezdése a törlesztési táblázat kötelező elemeit is meghatározza: (3) A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek. Az előbbiek alapján a törlesztési táblázatban a pénzügyi szervezet a fogyasztó hitelének múltbeli tartalmát mutatja be, illetve jövőbeni kitekintést ad, és a fogyasztó által befizetett törlesztőrészletek összegének pénzügyi szervezet általi jogcímenkénti elszámolását mutatja meg. A törlesztési táblázat célja az, hogy ne csak az adott évben történt pénzmozgások és azok szerződésre gyakorolt hatását mutassa be, hanem történeti kimutatást adjon az adott szerződésről. Ily módon a két hivatkozott rendelkezés egymásnak nem feleltethető meg, azok alkalmazása együttesen kötelező a pénzügyi szervezet számára. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS(EK) A Psztv. 71. (1) szerint: Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet a továbbiakban tegyen eleget éves írásbeli kimutatás küldési kötelezettségének. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a Hpt (1) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a pénzügyi

9 szervezettel szemben Ft (egymillió forint) összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést, illetve a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére való kötelezést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés az ügyfélvédelemre vonatkozóan fogalmaz meg alapvető előírást, mely jogszabálynak való pontos megfelelés biztosítása a pénzügyi szervezet alapvető kötelezettsége, mivel az ügyfél (fogyasztó) csak kellően részletes és pontos tájékoztatás alapján kerülhet abba a helyzetbe, hogy hitel-, illetve kölcsönszerződésének teljesítését az arra vonatkozó adatok birtokában teljesíteni tudja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés a fogyasztók azon jogát védelmezi, amely a megfelelő tájékoztatásukhoz fűződik, ugyanis a fogyasztók érdeke az általuk igénybe vett szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás teljesítésének folyamata kapcsán felmerült részletek, a velük szemben fennálló követelés valamint az addig teljesített és a még fennálló kötelezettségről való tudomásszerzés. Ebből a szempontból elengedhetetlen az, hogy a fogyasztó az ellenszolgáltatás teljesítésének egész folyamata során birtokában legyen mindazon információknak, amelyek az addigi teljesítésével kapcsolatosak. Ezáltal a pénzügyi szervezet kötelezettsége, hogy megfelelően el tudjon számolni a fogyasztóval a teljesítés vonatkozásában. A pénzügyi szervezet tehát azzal, hogy ügyfelei részére a fennálló szerződésükkel összefüggésben a tőkére, kamatra és kezelési költségre vonatkozó kimutatást nem küldött évente, akadályozta a szerződésből eredő, addig teljesített kötelezettségeikkel kapcsolatos tájékozódásra vonatkozó, jogszabályban rögzített jogosultság gyakorlását. A fogyasztóvédelmi célvizsgálat során maga a pénzügyi szervezet ismerte el, hogy forint alapú személyi kölcsönszerződések, áruhitel szerződések, valamint lombard hitel esetében egyáltalán a évben nem küldött éves kimutatást ügyfelei részére. Megállapítható tehát, hogy a pénzügyi szervezet nem csak a határozat indokolásában említett, a Felügyelet

10 előtt folyamatban lévő fogyasztóvédelmi eljárások során nem teljesítette ezen törvényi kötelezettségét, hanem valamennyi, a pénzügyi szervezetnél fennálló forint alapú személyi kölcsönszerződés, áruhitel szerződés és lombard hitelszerződés esetében sem tett eleget a Hpt (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének a évben. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. c) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, november 08. Dr. Szász Károly s.k., a PSZÁF elnöke