A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi beszámolójának kiegészítő melléklete

Átírás

1 A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi beszámolójának kiegészítő melléklete

2 Általános rész A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt évben is az érvényben lévő évi XCVI., az évi LXXXII. törvények, a 223/2000.(XII.19), a 222/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.), a 282/2001.(XII.26.) és a 170/1997.(X.6.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A Nyugdíjpénztár két Ágazatot működtet (önkéntes és magán), amely egy jogi személy, egy adószámmal rendelkezik, besorolását tekintve a Számvitelről szóló évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A szervezet a működés során felmerülő költségvetési kapcsolatait - a Kelet-budapesti Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (továbbiakban: APEH) - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett működési alszámláról. A Nyugdíjpénztár az Általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény VII. fejezet 30. -a, valamint annak 2. számú melléklete alapján csak tárgyi adómentes tevékenységet folytat, a Társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.. c.) pontja alapján adómentességet élvez, mert az Önkéntes Pénztári Ágazat nem végez vállalkozási tevékenységet. A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintő közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A pénzforgalom szintén elkülönítetten, hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván az Önkéntes Ágazatnál a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését, Magánpénztári Ágazatnál az önellenőrzési pótlék befizetését. Házi pénztár az Önkéntes Ágazatnál működik. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. A pénztár a működéssel kapcsolatos költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár látja el. 2

3 Kapcsolattartás a tagsággal A pénztártagokkal folyamatos volt a kapcsolattartás. Az önkéntes és magánpénztári tagok lakáscímére tájékoztató levelet küldtünk. Tájékoztatónk megjelent a VBKJ füzetben és a különböző sajtókban. A MÁV ügyfélszolgálati irodáiban mindkét Ágazatra kiadványt biztosítottunk a pénztártagok, illetve munkavállalók részére. Az érdeklődők folyamatosan informálódhattak a pénztár eredményeiről az interneten keresztül ( telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben. Folyamatos volt a tájékoztatás a befektetési eredményekről a kedvezőtlen pénz- és tőkepiaci helyzet miatt. Az egyéni számláról kifizetést kérő munkavállalókat levélben is tájékoztattuk. Az adóigazolás és számlaértesítő megküldésével egyidejűleg az érdeklődésre számot tartó általános tudnivalókról is tájékoztattuk a tagságot. A Nyugdíjpénztár működéséről, a Küldöttközgyűlésen megtárgyalásra kerülő napirendekről és a hozott határozatokról a pénztártagok a megválasztott küldöttek útján is tájékozódhatnak. Mindkét Ágazatban nagy számú igény jelentkezett a korábban kiadott tagsági kártya és PIN kód ismételt igénylése iránt az internetes egyenleglekérdezés érdekében. Az egyéni számla adatainak frissítése a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően hetente történik. Az önkéntes pénztári tagdíjakat VBKJ keretből fizető pénztártagoknál a tárgyév első negyedévben változásra akkor kerül sor, amikor a tárgyévi nyilatkozatok összesítése után a munkáltató a tagdíjat átutalja és a hozzá tartozó adatszolgáltatást megküldi. A VBKJ keretből fizetett évi december havi tagdíjat a MÁV és a MÁV Kft-k csak január hónapban utalták át. Ezért a december havi tagdíj könyvelése évre történt meg. A Magánpénztári Ágazatban a évtől hatályos jogszabályi változás azzal a következménnyel jár, hogy a pénztártagok két hónapos késleltetéssel látják az aktuális egyenleget lekérdezés esetén. Amennyiben a munkáltató bevallása hibás, az adóhatóság részéről az adatszolgáltatásra csak akkor kerül sor a Nyugdíjpénztár részére, ha a munkáltató által a hiba kijavítása megtörtént. Ebben az esetben az egyéni számlára könyvelés csak a hibátlan bevallás alapján történik meg, az átutalt összeg függő számlán van, amelyre a hozamosztás megtörténik. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal Az Önkéntes Pénztári Ágazat munkáltatói tagjai megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A szerződésben foglaltak teljesültek. A munkáltatói tagok száma 166, amely az előző évhez viszonyítva 40 munkáltatói taggal növekedett. Az új munkáltatói tagok: Téti Takarékszövetkezet, MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-Gépészet Zrt., Bitsmith Kft., Csodacsalád Halas Kistérségi Egyesület, Data- Press Kft., Saint-Gaobain Zrt., Calberson Hungária Nemzetközi Raktározási Kft., Frányó Ferenc egyéni vállalkozó, GE Hungary Zrt., CS+Á Pénzügyi Tanácsadó Kft., TAIHO Kft., Inteszt Kft., Vasútépítők Kft., Aquazala Kft., MAG Hungary 3

4 Kft., PR-Telecom Zrt., Clean-Tax Könyvelőiroda Bt., Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Eybl Hungária Kft., Dr. Bencze András egyéni vállalkozó, Club Tihany Üdülőközpont Zrt., CELEBI GH Hungary Kft., Brunswick Magyarország Kft., Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Kelet-Trans 2000 Kft., Rail Navigator Kft., DE-MAX Kft., Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., Roche Magyarország Kft., Pensum Kft., Stanley Electric Hungary Kft., JUKO Építőipari és Szolgáltató Kft., FAG Magyarország Ipari Kft., Záhony-Port Zrt., Organica-VWS Zrt., Közlekedés, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, FIH Europe Kft., Hunép Universal Építőipari Zrt., BorsodChem Zrt. Munkáltatói tagságát 1 munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. Ezen kívül az Önkéntes Pénztári Ágazatnál 165 munkáltatóval állunk kapcsolatban, akik a munkaviszonyban álló pénztártagok megbízása alapján az önkéntes pénztári tagdíjat adatszolgáltatás mellett a munkabérből levonják és átutalják a Nyugdíjpénztár részére. A Magánpénztári Ágazatban a bevallás és utalás január 1-je óta az adóhatóságon keresztül történik. A hibátlan bevallás továbbítása a pénztárak részére továbbra sem zökkenőmentes. Ennek következménye, hogy a évi munkáltatói folyószámla kiadására jogszabályváltozás alapján október hónapban került sor. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évi Küldöttközgyűlések meghatározó döntései voltak a évi beszámoló elfogadása, az Alapszabály 8-9. számú módosítása, valamint a december hónapban tartott Küldöttközgyűlésen a két Ágazat rövid távú, évi pénzügyi tervének elfogadása. A Küldöttközgyűlések határozatképesek voltak, összehívásuk, megtartásuk megfelelt a törvényben és az Alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács hat alkalommal ült össze, gondoskodott a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az előterjesztett anyagok jóváhagyásáról. Meghatározta a Pénztár üzletpolitikáját, biztosította a zavartalan működést, irányította a befektetési tevékenységet. A múlt év folyamán 43 határozat meghozatalára került sor, amelyek kiterjedtek az éves beszámoló és a pénzügyi tervek elfogadására, a nyugdíjpénztár működésére, a vagyonkezelési és befektetési területre, a befektetési politikára, a szabályzatok elfogadására. Az Ellenőrző Bizottság tagjai folyamatosan figyelemmel kísérték a pénztár működését. Az ellenőrzést az éves ütemterv szerint végezték. 4

5 Az Ellenőrző Bizottság ügyrendje szerint negyedévenként ülésezett. Intézkedést igénylő hiányosság megállapítására nem került sor. Az Ellenőrző Bizottság elnöke rendszeresen részt vett az Igazgatótanács ülésein, ezért a Pénztár munkájáról teljes körű információval rendelkezett. Tisztségviselő választás, küldöttválasztás évben lejárt a tisztségviselők és a magánpénztári küldöttek mandátuma. A tisztségviselő választásra a május 27-én tartott Küldöttközgyűlésen került sor, ahol a küldöttek megválasztották a 7 tagú Igazgatótanácsot és az 5 tagú Ellenőrző Bizottságot. A magánpénztári küldöttek megválasztására október 28-án a Budapesten megtartott Küldöttválasztó Gyűlésen került sor, ahol a magánpénztári tagok képviseletére 27 küldöttet és 8 pótküldöttet választottak a Gyűlés résztvevői. Ellenőrzés és önellenőrzés A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete április 28. és május 8. napja között témavizsgálat keretében helyszíni ellenőrzést tartott a Magánpénztári Ágazatban. A vizsgálat célja az volt, hogy a pénztárak tagdíjkövetelés leírásának gyakorlata megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a tagok érdekei nem sérülnek-e az eljárás folyamán. Vizsgálatra került ennek keretében a tagsági viszony megszűnése esetén követett adatszolgáltatási gyakorlat és a központi nyilvántartás (PKN) felé teljesített adatszolgáltatások tartalmának megalapozottsága. A lefolytatott vizsgálat alapján két kifogás merült fel, amelyről a Felügyelet J-IV- 57/2008. szám alatt határozatot hozott. Az egyik a más pénztárba átlépő tagokkal kapcsolatos adatszolgáltatás jogszabályban előírtak szerinti teljesítése az átvevő pénztár felé, a másik a PKN adatszolgáltatásból fakadó eltérések rendezése. A vizsgálat alapján hozott határozat a december 9-én megtartott Küldöttközgyűlésen részletesen ismertetésre került. Az első megállapítás a program fejlesztésével rendezésre került. A második megállapítás megvalósítása érdekében a Nyugdíjpénztár intézkedési tervet készített és az abban foglaltakat végrehajtotta. A Felügyelet július 31. napjával mindkét Ágazatra kiterjedően témavizsgálatot indított a pénzügyi piacokon működő közvetítők tevékenységével kapcsolatban. A rendelkezésünkre bocsátott kérdőívet a Nyugdíjpénztár kitöltötte és a kért dokumentumokat becsatolta. Tájékoztatásként közöltük, hogy Pénztárunknál nincs közvetítői tevékenység, a vasutas munkavállalók között van olyan pénztártag, aki vállalta, hogy saját tapasztalata alapján a nyugdíjpénztári tagság előnyeiről tájékoztatást ad a környezetében dolgozó vasutas munkatársaknak és odaadja a belépéshez, illetve átlépéshez, kedvezményezett jelöléshez szükséges nyomtatványokat. Ilyen esetben az érintett 5

6 munkavállalókkal a Nyugdíjpénztár egy éves időtartamra megbízási szerződést köt és a beszervezett tagok száma alapján megbízási díjat fizet. A Felügyelet a becsatolt dokumentumokat elfogadta, további intézkedésre nem került sor. A Felügyelet főigazgató-helyettese október hónapban a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatok miatt határozatlan időre heti rendszerességgel elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget rendelt el, amely kiterjed a portfolió és cash-flow adatokra. Ennek a kötelezettségnek a Nyugdíjpénztár folyamatosan eleget tesz. A pénztári munka folyamatos ellenőrzése az Ellenőrző Bizottság tevékenységén kívül a munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló által biztosított volt. A Felügyelet segítséget nyújtott a pénztárak részére a jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében konzultációval egybekötött szakmai konferenciák szervezésével és a kért állásfoglalásokra adott válaszokkal. A Nyugdíjpénztár folyamatosan végzett önellenőrzési tevékenységet és a feltárt hibák megszüntetésére azonnal intézkedett. A belső ellenőr az éves belső ellenőrzési ütemterv alapján végezte vizsgálatait. Az ellenőrzés formája munkafolyamatba épített ellenőrzés, eseti ellenőrzés és általános ellenőrzés, utóbbiról írásbeli vizsgálati jelentés készült. Az ellenőrzött területek: Tagsági viszony megszűnés, pénztári szolgáltatás és kifizetés. Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése. Adóigazolás és számlaértesítő tartalmának ellenőrzése. Negyedéves és éves beszámoló tartalmának ellenőrzése. Önkéntes Pénztári Ágazatban a munkáltatói megállapodásokban foglaltak teljesülése, az utalások teljesítése. Magánpénztári Ágazatban a munkáltatói folyószámlák ellenőrzése a évi jogszabályi változásokra tekintettel. A beérkezett függő tételek ellenőrzése. Magánpénztári Ágazatban a Felügyeleti ellenőrzés alapján készített intézkedési tervben foglaltak megvalósulásának ellenőrzése. A belső ellenőrzés során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette. 6

7 Az év folyamán 17 panasz nyilvántartásba vételére került sor a kialakult pénzpiaci helyzet miatt bekövetkezett negatív hozamokkal összefüggésben. Hosszú távú pénzügyi tervek Az Önkéntes Pénztári Ágazat január 1-jétől december 31-ig, a Magánpénztári Ágazat január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra hosszú távú pénzügyi tervvel rendelkezik. A hosszú távú tervek alapul szolgálnak az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Informatikai, stratégiai fejlesztés és beszerzés Jogszabályi rendelkezés alapján az informatikai rendszer kockázat - elemzését szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni és az aktualizálást el kell végezni, amelynek a Nyugdíjpénztár eleget tett. Az Önkéntes Pénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült: Önkéntes Pénztári Ágazat grafikus verziója. A dos alapú befektetési program helyett a meglévő fejlesztők által elkészített oracle alapú befektetési program vásárlása. Terven felül sor került egy szerver vásárlására és beüzemelésére a nagytömegű adatbázis kezelés és a grafikus verzióra átállás miatt. A fejlesztésre fordított összeg eft. A Magánpénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült: Server vásárlás és beüzemelés a választható portfoliós rendszer és az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer, valamint a grafikus verzióra átállás miatt. Magánpénztári Ágazat grafikus verziója. A tervezés időszakában még nem volt ismert, hogy a 2009-től hatályos jogszabályváltozás miatt a magánpénztári szoftver teljes átdolgozása válik szükségessé, amelynek a fejlesztése és a felmerülő hibák javítása a mai napig tart. Az átdolgozás miatt jelentkező nagy horderejű feladatok túllépték a szoftverkövetés határait és megállapodás jött létre eft vállalkozói díj megfizetésére. Az első részlet, eft összegben történő kifizetése az elvégzett munka alapján évben megtörtént. Többletfelhasználásra az előre nem tervezhető fejlesztés miatt került sor. 7

8 Marketing tevékenység A pénztártagok jogait, kötelezettségeit és a Nyugdíjpénztár által nyújtott szolgáltatásokat tartalmazó tájékoztató levelet készítettünk, amellyel elláttunk valamennyi pénztártagot. A Küldöttközgyűlésen elhangzottakról, az elfogadott határozatokról tájékoztató jelent meg a Vasutas Magazinban. A MÁV Zrt., a MÁV Cargo Zrt., és a MÁV-Start Zrt. által készített Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszerre vonatkozó tájékoztató füzetben ismertetőt jelentettünk meg a nyugdíjpénztári tagság előnyeiről és az öngondoskodás fontosságáról. Az internetes oldalon a Hírekben rendszeres aktuális információval látjuk el az érdeklődőket. 8

9 Önkéntes Pénztári Ágazat 9

10 Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a működést szolgáló (működési célú) eszközök, a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatásához kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra, illetve módosításra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. 2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten 700 fő új belépő pénztártaggal és 1800 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható száma fő, a tagdíjfizető pénztártagok záró létszáma fő, a tagdíjat nem fizetők száma fő. 10

11 A beszámolási időszak nyitó taglétszáma fő volt, a belépő tagok száma fő, amely 368 fővel meghaladta a tervezettet. A tagsági viszony megszűnés fő, amely fővel meghaladta a tervezett mértéket. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám fő. A tagdíjfizetők száma fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma fő. Éves tagdíj jellegű bevételként, beleértve az egységes tagdíjon felül a magasabb tagdíjat, a tagok egyéb befizetését és az adótámogatás tervezett összegét is, eft-ot terveztünk. Ezzel szemben a tagdíj jellegű bevétel eft, amely eft-tal több a tervezettnél. A tagdíj jellegű bevételből a tagok egyéb befizetése és az adomány összege eft, az adóhatóság által adótámogatás címén átutalt összeg eft. A bevételek és ráfordítások alakulását eft-ban befolyásolja tartalékonként az előző évben meg nem fizetett tagdíjak képzése és annak kivezetése, amely a fedezeti tartaléknál eft, a működési tartaléknál eft, a likviditási tartaléknál eft. A fedezeti tartalék tervezett bevétele eft. A tagdíjbevétel és egyéb befizetések összege eft, amely eft-tal, az áthozott fedezeti összeg eft, amely eft-tal haladta meg a tervezettet. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft volt, amely a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak - kivételével tartalmazta a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi hozambevétel eft. A nem realizált veszteségként jelentkező értékelési különbözet (az el nem adott, kezelésben lévő értékpapírok átmeneti piaci értékvesztése, amely a lejáratkor a garantált kamatfizetéssel korrigálódik) eft, amely az értékpapírok folyamatos negyedéves átértékeléséből adódik a nyilvántartási és a piaci érték között. A befektetési tevékenység bevétele eft. A tényleges bevétel eft, amely elmaradt a tervezettől a kedvezőtlen piaci körülmények miatt. A fedezeti tartalék tervezett kiadása eft. A tényleges kiadás eft, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak e Ft ráfordításként könyvelt összegét. A kiadás eft-tal meghaladta a tervezett mértéket, amely szolgáltatási kiadásokra, 10 éves kifizetésekre és az átlépők által átvitt fedezeti összegre vezethető vissza. Az egyösszegű és járadékszolgáltatás tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél magasabb, eft. A más pénztárba átvitt fedezet tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél magasabb, eft. Az elhunyt pénztártagok kedvezményezettjei (örökösei) és a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél jóval nagyobb mértékű, eft. 11

12 A tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizető pénztártagok kölcsön tartozásának egyéni számla terhére történő kiegyenlítésére tervezett összeg eft volt, a tényadat ennél alacsonyabb, eft. (A meg nem fizetett tagdíj alapja a havi Ft egységes tagdíj.) A pénzügyi műveletek tervezett költsége eft, amely tartalmazta a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg eft, amelyből a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek költsége alacsonyabb a tervezettnél, eft, a tervtől magasabb tagsági viszony megszűnés miatt az értékpapírok eladásához kapcsolódó árfolyamveszteség eft. A működési tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak eft egyéb bevételként könyvelt összegével együtt eft. A tagdíjbevétel és egyéb befizetés tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél kevesebb, eft, amely a sávos tagdíjrendszerre és tagdíjfizetők számának alakulására vezethető vissza. Az egyéb bevétel tervezett összege (nem fizető pénztártagok egységes tagdíjának működési része és a tagok költségtérítése) eft, a tényadat eft. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft, a tényadat a tervezettnél magasabb eft, amely arra vezethető vissza, hogy a befektetés eredménye kedvező volt, a portfolió nem tartalmazott részvényeket és hosszú állampapírokat, amelyek leértékelődtek a pénzpiacon. A működési tartalék tervezett kiadása az előző évi meg nem fizetett tagdíjak nélkül eft volt. A tényleges kiadás eft, amely eft-tal kevesebb a tervezettől. Az egyes költség nemeket vizsgálva megállapítható, hogy a tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az igénybevett szolgáltatásoknál, az értékcsökkenési leírásnál és a felügyeleti díjnál jelentkezik. Többletfelhasználás mutatkozik az anyag jellegű és a személyi jellegű ráfordításoknál. Utóbbinál a járulékok költségsoron jelentkezik a tervtől való eltérés, amely a szervezők részére történő többletkifizetésre és a terv készítésekor megbecsült járulékoktól való eltérésre vezethető vissza. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta és nyomda költség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában (81-19 %) kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának megosztási aránya %. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra, a személyi jellegű költségek kivételével (havi elszámolás), negyedévenként kerül sor. 12

13 A működési tevékenységet összességében vizsgálva megállapítható, hogy a kedvező költségfelhasználás alapján a tárgyévi működés pozitív eredménye eft. Ezt növeli a nem fizető pénztártagok hozamából ténylegesen levont eft, amelyet a működési alap tartalékaként kell elszámolni. A likviditási tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel eft, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak eft egyéb bevételként könyvelt összegét. A tervezett eft tagdíj és egyéb bevétellel szemben a tényadat eft. A tervtől történő elmaradás oka a tervezettnél alacsonyabb tagdíjbevétel. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft, a tényadat eft. A likviditási tartalék tervezett kiadása az előző évi meg nem fizetett tagdíjak nélkül 574 eft. A tényleges kiadás 86 eft. Az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege eft. Az Ágazattal munkakapcsolatban álló munkáltatókkal az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítésének folyamata kialakult. A bevallás és befizetés egyeztetése havonta folyamatosan történik. A felmerült problémák általában rövid úton vagy levélváltással rendeződnek. Ennek eredménye, hogy az eltérések, a hiányosságok folyamatosan felszámolásra kerülnek. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege 621 eft, a növekedés eft, a csökkenés eft, a záró állomány eft. A záró állomány összege tartalmazza: A téves tagdíj utalás összegét eft összegben. (Az egyik MÁV egység kétszer utalt át eft tagdíjat és 175 eft téves utalás.) 24 eft az APEH által december 30-án átutalt adójóváírás. A többletutalások a könyvelés befejezése után év elején visszautalásra kerültek. 13

14 A függő befizetések állomány változása: (eft.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Záró Visszautalt Egyéni számlán jóváírt Összesen: A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt. A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem fizető vagy rendszertelenül fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként eft összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok tájékoztatást kaptak. A jogszabály felhatalmazása és az alapszabály rendelkezése alapján a hátralékot nem rendező pénztártagok éves hozamából, legfeljebb a hozam erejéig a működési és likviditási tartalékra jutó hányad levonásra került. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a következő évben kerülnek leírásra a ráfordításokkal szemben. A évi tagdíjkövetelés leírásának összege eft, amelyet a tartalékok bevételi és kiadási oldala nem tartalmaz. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában változás nem következett be. A Pénztár mindkét Ágazatára kiterjedően munkaviszony keretében 10 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ezen túlmenően 1 fő megbízási jogviszonyban van foglalkoztatva. 14

15 A személyi állomány költségéből 1 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége az előző év záró taglétszámának arányában (81-19 %) kerül megosztásra a két Ágazat között. A tiszteletdíj mértékének növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 7 %-os mértékű volt. Az Igazgatótanács tagjai részére eft, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére eft, összesen eft tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja - kifizetésre kerülő Önkéntes Pénztári Ágazatot terhelő összeg eft. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma fő. Az év folyamán új belépő fő, amely 368 fővel meghaladta a tervezettet. A tervezett tagsági viszony megszűnés fő. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés fő. A tervezett mértéket meghaladó számadatok valamennyi tagsági viszony megszűnési jogcímet érintettek. A beszámolási időszak záró taglétszáma fő, a tagdíjfizetők száma fő. A Pénztár mindkét Ágazatának tagja fő. A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti. Taglétszám alakulása 1995-től 2008-ig (fő) Taglétszám alakulása 1995-tól 2008-ig (fő)

16 5. Tagi kölcsön folyósítása Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az alapszabály alapján tagjai részére a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal, de minimum három évi tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsönnyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. Az igénylés feltétele a három éves tagdíjjal rendezett tagsági viszony fennállása és a visszafizetési kötelezettség teljesítése. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig a jegybanki alapkamat + 5 % kamat és egyszeri (4.000 Ft) eljárási díj terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg eft. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 620 fő. A tagi kölcsönt igénylők száma és a kifizetésre kerülő összeg elmaradt a tervezettől, amelynek feltételezett oka, hogy többen éltek a hozam kivételének lehetőségével. Elutasítás 50 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya, vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsön tartozást vissza nem fizetők száma 276 fő, amely magában foglalja az előző évről áthúzódó pénztártagok számát is. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét, eft-ot az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítettük. A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre került, kizárta magát a további kölcsön igénylésének további lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya eft, a kamat-előirányzat eft. 6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű és járadékszolgáltatást igénylők száma fő volt. Ebből egyösszegű szolgáltatás fő, járadékszolgáltatásban részesülő 35 fő. A kifizetésre került összeg eft. Kedvezményezettek (örökösök) részére történő kifizetés 114 esetben történt. A kifizetésre kerülő összeg eft. 16

17 A 10 éves várakozási idő leteltével pénztártag élt a hozam és tőke kifizetés lehetőségével. Ebből fő részére hozamkifizetést teljesítettünk, 614 fő a tagsági viszony fenntartása mellett részben vagy egészben kérte a kifizetést. A teljes összeg kifizetése mellett fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A kifizetésre került összeg e Ft. A szolgáltatások és kifizetések alakulását a következő grafikon szemlélteti: Szolgáltatások és kifizetések alakulása (fő) járadékot igénybevevők egyösszegű szolg. - nyugdíjas egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség eft. Ebből a szolgáltatást igénybevevők által fizetett Ft eljárási díj összesen eft, a fennmaradó e Ft-ot működési tartalékból fedeztük. A működési költségből a pénzügyi szolgáltatás díja 946 eft, az anyag költség 154 eft, személyi jellegű költség (bér + járulék) eft. A Pénztár a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. -ában foglaltaknak megfelelően elkészítette a biztosításmatematikai mérleget. 7. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú és rövid távú pénzügyi terv készítésénél a rendelkezésre álló információk alapján körültekintően járt el. Az előre nem tervezhető változó körülmények a rövid távú pénzügyi tervben kerültek figyelembevételre. 17

18 A hosszú távú és a rövid távú tervben évre vonatkozóan 6 %-os hozam alapulvételével a fedezeti tartalék tervezett bevétele 3.8 milliárd Ft. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül eft. A tényleges bevétel a hosszú és rövid távú tervben meghatározott összegektől jelentősen elmaradt, amelynek oka a állampapír piac kedvezőtlen alakulása és stagnálása. A hosszú és rövid távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása 2,3 illetve 2,7 milliárd Ft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül eft, amely jelentősen meghaladta a tervezett mértéket. A tervezettet meghaladó mértékű felhasználás a 10 éves várakozási idő utáni, az egyösszegű és járadékszolgáltatási igényekre, az átvitt fedezeti összegre és a tagi kölcsönt vissza nem fizetők esetén a kölcsön tartozás érvényesítésére vezethető vissza. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele 20,520 eft, illetve 16,177 eft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege (1.180 Ft) nélkül eft. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 624 eft, illetve 574 eft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege nélkül 86 eft. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk. A hosszú és rövid távú tervben a működési bevétel és kiadás alakulásánál pozitív működési eredménnyel számoltunk, amely teljesült eft összegben. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés Szolgáltatási célú egyéb bevétel Más pénztárból áthozott tagi követelés Befektetési tevékenység bevétele Összesen:

19 Fedezeti tartalék kiadásai (eft) Egyösszegű és járadékszolgáltatás Szolgáltatási célú egyéb ráfordítás Más pénztárba átvitt követelés Tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetés Tagi kölcsön tartozás levonás Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen: Fedezeti céltartalék eft Működési tartalék bevételei (eft) Tagdíj bevétel és egyéb befizetés Egyéb bevétel (tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését) Befektetési tevékenység bevétele Összesen: Működési tartalék kiadásai (eft) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Felügyeleti díj Egyéb ráfordítás (tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését) Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen: Működési alap tartaléka (eft) 19

20 Likviditási tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés Egyéb bevétel Befektetési tevékenység bevétele Összesen: Likviditási tartalék kiadásai (eft) Egyéb ráfordítás Befektetési tevékenység ráfordítása 86 Összesen: Likviditási alap tartaléka eft A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya: fedezeti 94,50% működési 5,30 % likviditási 0,20 % 100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: pénztártagok által fizetett Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele, APEH adójóváírás, adomány. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj, a működési tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada. 20

21 8. Vagyonkezelés, befektetés Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. Az Igazgatótanács a Befektetési Politikában foglaltakkal összhangban évben a világgazdasági helyzetre való tekintettel minimalizálta a részvénybefektetések arányát, ezzel erősítve a nyugdíjpénztár pozícióját. A befektetési irányelvek érvényesítése a vagyonkezelőkkel történő együttműködés keretében valósult meg. A változó gazdasági körülmények miatt az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci fejleményeket, hogy az azokban bekövetkező érdemi változás esetén akár év közben is módosítsa a befektetési politika sarokszámait, amelyre azonban a év során nem került sor. Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. 21

22 A Pénztár befektetési tevékenységének bonyolításában résztvevő közreműködőktől elvárja, hogy a legjobb tudásuk szerint, a vállalt kockázat mértékének megfelelő, lehető legmagasabb hozamot érjék el, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat, a befektetési politikát, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltakat. A vagyonkezelő a szerződés időtartama alatt a Befektetési Politikában és a vagyonkezelői szerződésekben rögzített feltételek mellett önállóan rendelkezik a Pénztár által kezelésébe átadott pénztári eszközökkel és a tárgyévben keletkezett szabad pénzeszközökkel. Mind a Pénztár, mind a vagyonkezelő, a kibocsátók, az értékpapírfajták és a futamidők tekintetében is megosztja befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Az előző évek tapasztalata alapján tovább folytattuk a részleges vagyon kihelyezési gyakorlatot. Az Igazgatótanács az eddigi gyakorlatának megfelelően továbbra is kiemelt figyelmet fordított a vagyonkezelők munkájának, teljesítményének, eredményének folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére. A as évben az Önkéntes Ágazat összességében öt külső vagyonkezelővel állt szerződéses kapcsolatban: a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt-vel, a Concorde Alapkezelő Zrt-vel, az Erste Alapkezelő Zrt-vel, a Generali Alapkezelő Zrt-vel és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-vel. Igazgatótanács feladata és hatásköre A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója az Igazgatótanács. A vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés, így különösen a Vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési és letétkezelői szerződés Pénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a portfolió összetétel meghatározása, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A saját kezelésben lévő befektetések összetételét, a befektetési korlátokat az Igazgatótanács határozza meg. A konkrét befektetésekről a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve a befektetési vezető által bekért ajánlatok alapján az Igazgatótanács elnöke dönt. 22

23 Ellenőrzés A vagyonkezelési tevékenység körében a befektetési vezető és az ügyvezető igazgató folyamatosan gondoskodik a jogszabályok, az Alapszabály és a Befektetési Politika előírásainak betartásáról. Az Ellenőrző Bizottság évente egy alkalommal értékeli a Befektetési Politika teljesülését, és erről tájékoztatja az Igazgatótanácsot. Az ellenőrzés során a évre vonatkozóan a Befektetési Politikában foglaltak teljesülését állapították meg. Az Igazgatótanács negyedévente értékeli, pénzügyi évenként elvégzi a Befektetési Politika felülvizsgálatát, és értékeli a Pénztár vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységét. A Pénztár gazdálkodásának fontos garanciális szabálya a letétkezelő alkalmazása, mely kiválasztása az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik. A letétkezelő tevékenysége kiterjed a pénztár teljes értékpapírvagyonára. A letétkezelő vezeti az értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapírszámlát, valamint ellátja a kinyomtatott papírok letéti ellenőrzését is. A letétkezelő garantálja a törvényi limitek betartását is, amennyiben a vagyonkezelők tevékenységével kapcsolatban bármilyen kifogást emel, akkor erről haladéktalanul köteles értesíteni a Pénztárat. A vagyonkezelési és befektetési tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a negyedéves, éves beszámolókon, az e tárgyban megkötött szerződések tartalma, valamint a rendszeres ellenőrzési tevékenysége által folyamatosan figyelemmel kíséri. Ezen kívül folyamatos az ellenőrzés a Felügyelet részéről a letétkezelő által adott napi eszközértékelés alapján. A Pénztár befektetéseire ható tényezők és események alakulása Bruttó hazai termék (GDP) A évben kibontakozó gazdasági világválság következtében az év végére a világgazdaság és hazánk gazdasága is recesszióba fordult. A magyar gazdaság visszaesésének fő oka a külső finanszírozás drágulása, a befektetői kockázatvállalás csökkenése és a romló fejlett piaci konjunktúra. A hitelek drágulása negatívan hat a lakosság fogyasztására, a gyengülő forint és a magas devizahitel-állomány pedig tovább csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét. A legnagyobb visszaesésre a magas fizetésimérleg-hiánnyal rendelkező és az alacsony belső fogyasztást produkáló országok számíthatnak, köztük Magyarország is. 23

24 Az ipari termelés az év második felében már 2-2,5%-os csökkenést mutat, mely főként a feldolgozóipar zsugorodásának volt köszönhető. Ugyanebben az időszakban az építőipar értékindexe is csökkenést mutat, a szolgáltatások hozzáadott értéke szintén visszaesett. A kelet-közép-európai térség gazdasági növekedési kilátásai sokat romlottak az elmúlt hónapokban. Az egész térséget sújtó export kereslet visszaesésén túl hazánkban a szigorodó fiskális politika további akadályokat gördít a gyenge belföldi fogyasztás elé, így az elemzői vélemények konszenzusa alapján a jövőben a magyar gazdaság 7%-os GDP-arányos csökkenésére számítunk. A külföldiek hazai befektetései a vártnál kisebb volumenűek lesznek. Államháztartás Az államháztartással kapcsolatban komoly változásokat hozott a közelmúlt. A Magyarországra helyeződő egyre nagyobb nyomás (gyengülő forint, likviditási hiány az állampapírpiacon) a döntéshozókat gyors, határozott lépésekre ösztönözte a hiány csökkentése érdekében. Ennek eredményeként évben az államháztartás hiánya (önkormányzatok nélkül) 907,1 milliárd forint volt, amely a GDP 3,4%-ának felel meg re egy olyan költségvetést nyújtott be a kormány, amely 2,6%-os GDP arányos célt tartalmaz. A hiánycél tartására az év végén elfogadott költségvetési plafontörvény, illetve az IMF szigorú kontrollja jelenthet garanciát. A pénzforgalmi szemléletű kumulált központi költségvetési és államháztartási hiány alakulása ban (mrd forint) központi költségvetés hiánya (kum.) államháztartás hiánya (kum.) jan márc máj 05. júl szept nov 06. jan márc máj 06. júl szept nov 07. jan márc máj 07. júl szept nov 08. jan márc máj 08. júl szept nov Forrás: Pénzügyminisztérium (PM) Az államadósság mértéke milliárd forintra növekedett december végére. A hiány közel egyharmada devizában áll fenn, kétharmada forint adósság. Magyarország teljes GDP-hez viszonyított adósságállománya várhatóan növekedni fog, mivel az állampapír-kibocsátás csökkentése ellenére 24

25 a GDP is kevesebb lesz jövőre, így az adósságállomány aránya a 60%-os maastrichti küszöb felett lesz. Fizetési mérleg A fizetési mérleg egyenlege folyamatosan javult az elmúlt években, de a rossz gazdasági konjunktúra hatására az egyenleg további javulása kérdéses lehet. A Magyarországnak juttatott IMF csomag egyik fő célkitűzése azonban, hogy az ország külső finanszírozási igényét csökkentse ban a folyó fizetési mérleg hiánya 8,3 milliárd euró volt, az előző évi 6,5 milliárd euróhoz képest. A nagy hiány elsősorban a jövedelemegyenleg romlásának tulajdonítható. A hitelekhez kapcsolódó növekvő kamatkiadások és a közvetlen tőkebefektetések csökkenése jelentősen rontotta a jövedelemegyenleget. Az előbbi az országkockázatot jelző hozamfelárak csökkenésével javulhat, míg az utóbbi a külföldi tulajdonú vállalatok csökkenő profitja miatt várhatóan tovább romlik. A külkereskedelmi egyenleg a csökkenő export miatt tovább romolhat az elkövetkező időszakban. A romlás mértékét azonban az alacsony belső kereslet miatt tompíthatja az import várható visszaesése. A lakossági szektor megtakarítása az elkövetkező időszakban növekedhet, mivel az adósságszolgálat biztonsága fontosabbá válhat a fogyasztási kedvnél. A romló vállalati profitok és a növekvő mértékű EU projektekhez szükséges önerő biztosításának hatására a vállalati szektornak ellenben várhatóan növekedni fog a finanszírozási igénye. A magánnyugdíjpénztári portfolió átalakítások elmaradása szintén segíthet a hiány csökkentésében, mivel elmaradnak a korábban tervezett külföldi részvényvásárlások, így a befektetések többnyire a magyar piacon valósulnak meg. Infláció A régiós országokban a gazdaságok lassulása (vagy alacsonyabb növekedési üteme), a dráguló hitelek és a növekvő munkanélküliség miatti belső kereslet visszaesés, valamint az energia-, és árupiaci áresések mind az infláció csökkenése irányába mutató tényezők. Magyarországon már korábban elindult az inflációs ráta csökkenése, amely az év utolsó hónapjaiban gyorsuló ütemben folytatódott. A decemberi év/év alapú pénzromlás üteme átlagosan 3,5% volt, mely döntő részben a háztartási energia-árak alakulásának volt köszönhető. A vezetékes gáz ára 42%-kal, az elektromos áramé 10%-kal magasabb, mint tavaly novemberben. Az élelmiszerek ára az utolsó (novemberi) mérés szerint az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben, 5%-kal növekedett év/év alapon. Folytatódott a szolgáltatások áremelkedési ütemének folyamatos csökkenése, az érték a korábban szokásos 6-8% körüli szintekről 4% alá esett. A szolgáltatások árát elsősorban a piaci szereplők belső kereslettel és bérekkel szembeni várakozásai határozzák meg, melyek a gazdasági visszaesés miatt várhatóan mérsékeltek lesznek. 25

26 A hazai átlagos éves infláció a évi 6,1% szintről jövő év végére a MNB által középtávon meghatározott 3 %-os célértéknek megfelelően alakulhat az olaj világpiaci árának jelenlegi szinten maradása esetén. Állampapírpiac, kamatok A magyar kötvénypiac a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb sokkot szenvedte el 2008-ban. A IV. negyedévben lényegében befagyott az állampapírpiac, hiszen mind a külföldi, mind a belföldi befektetők elfordultak a kockázatos befektetési formáktól. A kockázatkerülés globális szinten bontakozott ki, és különösen sújtotta a feltörekvő országok kötvény- és deviza piacait. Magyarország a feltörekvő országok közül is az egyik legsúlyosabban érintett volt, mivel óriási adósságállományunk, kis, nyitott gazdaságunk és kedvezőtlen befektetői megítélésünk miatt a legkockázatosabb országok közé csúsztunk le. A márciusi és júniusi hozamugrások utáni bekövetkezett drasztikus októbernovemberi hozamemelkedés jelentős külföldi tőkekivonással járt együtt. A külföldi befektetők állománya október-november folyamán több mint harmadával, 900 milliárd forinttal csökkent. Ezzel együtt a forint is jelentősen gyengült. A magyar gazdaság védelme érdekében a kamatemelés eszközéhez kellett nyúlni, így a Magyar Nemzeti Bank október 22-én a jegybanki alapkamatot 3%-kal 11,50 %-ra emelte. A globális pénzügyi krízis nyomán megugró hozamok decemberre azonban visszaestek, így decemberig az MNB két alkalommal is 0,5-0,5 %-kal csökkentette a jegybanki alapkamatot. A hozamokban bekövetkezett fordulat elsősorban annak köszönhető, hogy az IMF, EU és Világbank 20 milliárd euró összegben hitelkerettel sietett Magyarország segítségére. A hitelkerethez kapcsolódó kötelezettségvállalás azonban korlátozza az ország cselekvőképességét. Részvénypiac A magyar pénz- és tőkepiac már az év elejétől kezdődően folyamatosan reagált a gazdasági eseményekre, amelynek a következménye volt a tőzsdei részvények kisebb ingadozásoktól eltekinthető, folyamatos esése. A magyar tőzsdei részvények értéke egy év alatt a felére esett, amelyből a IV. negyedévben több mint 35%-os volt az esés. A veszteségek tanúi lehettünk a fejlett és a fejlődő piacokon egyaránt. A fejlődő piacok azonban a nyitottságuk miatt sebezhetőbbnek bizonyultak, így az Amerikából induló válságot éppen úgy megérezték a fejlődő gazdaságok is, például Közép-Kelet Európa vagy Oroszország, mint a közvetlenül érintett fejlett piacok. A likviditási válság is elérte a fejlődő országok bankközi piacait, a csődkockázat növekedett, és a fejlett világ recesszióba süllyedése lefelé húzta a növekedési kilátásokat. A részvénypiacok jövőjét most szinte kizárólag fiskális és monetáris intézkedések határozzák meg, azaz az egyes országok gazdaságpolitikája. Így a részvények 26