Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) készítése

Átírás

1 Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) készítése KÖZÖS DOLGAINK beszélgetések a szakmáról programsorozat MAKADÁM KLUB Budapest, március 08. Völgyesi Zsolt főigazgató Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

2 Az előadás vázlata 1. Előzmények, az EKFS vizsgálata 2. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS)kidolgozásának szerkezeti javaslata, ütemezése, időhorizontja 3. Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) javasolt szerkezeti felépítése 4. Néhány tisztázandó alapkérdés 5. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) kidolgozásánál megvizsgálásra javasolható kérdések 6. Az NKS kidolgozásánál feltárt, illetve jelenleg hiányzó fontos alapdokumentumok 7. Bekerülési költségek, további előkészítő lépések 2

3 1. Előzmények és a 2008 évi EKFS vizsgálata: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízást adott szervezetünknek a KKK- nak, hogy kezdjük meg egy Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozásával kapcsolatos előkészítő lépéseket Az elrendelő levél olyan, a Stratégiába beépítendő konkrét feladatokra is utalt, mint pld. az ITS és a szomszédos országok közötti határátmenet sűrítésének bilaterális, egyenkénti vizsgálata A felkészülést az elrendelt munka elkészíttetésére a KKK megkezdte, majd levélben tájékoztatta a Minisztériumot előzetes elképzeléseiről A Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NÖST) kidolgozásával kapcsolatos eddig megfogalmazott gondolatainkat a következőkben ismertetem: 3

4 1. Előzmények és a 2008 évi EKFS vizsgálata: Az EU- irányelvnek megfelelően, a hazai összközlekedés stratégiai igényének meghatározására készült el 2008-ra, 3 ütemű 2020-ig szóló tervezési munkaként az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) Az EKFS fajsúlyosan a közút és vasút, továbbá a városi-elővárosi közlekedés kérdéskörére koncentrált, a vízi és légi közlekedés csupán 1-1 oldalon van érintve. A munka a bekövetkezett változások miatt ma már nem reprezentálja kellőképpen a 2020-ig elérendő stratégiai célokat és a megvalósításukhoz szükséges beavatkozásokat Mivel a KözOP indikatív fejlesztéseinek forrásai teljes körűen nem biztosíthatók, illetve az EU következő 7 éves költségvetési ciklusában a vasúti fejlesztésekre kívánja a hangsúlyt helyezni, változás várható az EU TEN-T hálózati politikájában, ezért szükséges egy új Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozása, amely az egyes alágazatok aktualizált önálló stratégiáinak egymásra hatását is vizsgálja... 4

5 2. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) kidolgozásának szerkezeti javaslata, ütemezése, időhorizontja Véleményünk szerint egy projekteket is magába foglaló Nemzeti Összközlekedési Stratégiát alulról építkezve lehet legcélszerűbben kidolgozni, amikor az egyes közlekedési alágazatok már kialakították a maguk hálózat-fejlesztési és üzemeltetési-fenntartási elképzeléseit. Ezeknek az elkészítendő alapdokumentumoknak figyelembe vételével kezdődhet meg az összközlekedési stratégia kialakítása, az egyes alágazatok egymás fejlesztéseivel való komplex összehangolása, az egymásra gyakorolt hatások alapján a szükséges módosítások elvégzése és a Stratégiába történő beépítése. Emellett szükségesnek tartjuk egy új közlekedéspolitikai koncepció összközlekedési elveinek kidolgozását is, a javasolt alap dokumentumokkal részben azonos fázisban történő megfogalmazásával 5

6 2. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) kidolgozásának szerkezeti javaslata, ütemezése, időhorizontja A Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) kidolgozásának javasolt ütemezése Javaslatunk szerint az elkészítendő stratégiát 3 fázisban, két tervezési ütemben lenne célszerű elkészíteni. I. ütem: a., Közlekedéspolitikai koncepció összközlekedési elveinek kidolgozása 2011 aug. 31. b., Hiányzó megalapozó tervek elkészítése 2013 feb. 28. II. ütem: Nemzeti Összközlekedési Stratégia 2013 jun.30. Egyes megalapozó tervek elkészítése akár 2 évet is igénybe vehet és ezért az ütem befejezése túllépheti a 2012 év végi előzetesen becsült véghatáridőt 6

7 2. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) kidolgozásának szerkezeti javaslata, ütemezése, időhorizontja Javasoljuk, hogy a Stratégia nagy (jövőkép), hosszú és középtávú célokat, illetve a hosszú és középtávra vonatkozó ütemezési elképzeléseket rögzítsen projektelemekkel. Mivel az Új Széchenyi Terv, a KözOP és a ROP gyakorlatilag 2013 végéig elég egyértelműen rögzítik a megvalósítandó feladatokat, az egyes vizsgálandó távokat 2014 január 1. alapul vételével lenne célszerű kijelölni, figyelembe véve az Európai Unió 7 éves költségvetési ciklusait és eddig az időpontig kellene a Stratégiát a megalapozó dokumentumokkal és az összközlekedés politikai elvek kidolgozásával együtt elkészíteni egyeztetni és jóváhagyni. Ennek a január 1-ével induló évnek figyelembe vételével a nagytáv céldátumát 4 uniós költségvetési ciklus, a hosszútávét 2 ciklus, míg a rövidtávét, 1 költségvetési ciklus alapján javasoljuk kijelölni. 7

8 2. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) kidolgozásának szerkezeti javaslata, ütemezése, időhorizontja Előzőek alapján a Nemzeti Összközlekedési Stratégiát 3 ütemre Nagytávra 2041 Hosszútávra 2027 Középtávra 2020 javasoljuk elkészíteni alapul véve az EKFS szerkezeti felépítését 8

9 2. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) kidolgozásának szerkezeti javaslata, ütemezése, időhorizontja 9

10 3. Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) javasolt szerkezeti felépítése 10

11 3. Nemzeti Összközlekedési Stratégia (NKS) javasolt szerkezeti felépítése Az Európai Unió valószínűsíthető Közlekedéspolitikáját alapul véve az NKS stratégiáját az EU klíma, energetikai, környezetvédelmi és fenntarthatósági politikájából kell levezetni 11

12 4. Néhány tisztázandó alapkérdés: A teljes közúthálózattal, vagy csak az országos közúthálózattal kell-e foglalkozni a Stratégiának? A fővárosi úthálózat fejlesztési kérdéseivel milyen mértékben kell a Stratégiának foglalkoznia? Kell e hozzárendelni a kialakítandó fővárosi stratégiához konkrét, megvalósítandó feladatokat? A Stratégia csak a fejlesztéssel, vagy a hálózatok üzemeltetési-fenntartási feladataival is foglalkozzon? KKK javaslat: a teljes közút hálózattal kellene foglalkozni a fejlesztést és az üzemeltetés-fenntartást is vizsgálva 12

13 5. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozásánál megvizsgálásra javasolható kérdések Közúti alágazat: Útdíj stratégia hatásai Zsáktelepülések kérdésköre 3 szintű úthálózati hierarchia bevezetése, kezelési feladatok lehatárolása Új mérnökségi telepek létrehozása, meglévők fenntartása Hídfenntartás, hídkorszerűsítés Csomópontok átépítési, korszerűsítési igényei Szintbeni közúti-vasúti keresztezések vizsgálata, javaslattétel Közlekedésbiztonsági teendők 13

14 5. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozásánál megvizsgálásra javasolható kérdések Közúti alágazat: ITS hatásai Koncessziós autópályák vissza vétele Kapcsolódás a nemzetközi hálózatokhoz,ten-t Nyitott Európa hatása a szomszédos országokkal való kapcsolatban Ipari parkok, intermodális csomópontok, kikötők kapcsolatai Koncessziós fizetési kötelezettségek alakulása hatásai Kell-e a későbbiekben PPP rendszerű fejlesztés Komp és révátkelőhelyek fejlesztése 14

15 5. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozásánál megvizsgálásra javasolható kérdések Vasúti alágazat: Vasúti szállítási alapadatok (árú, honnan hová megy milyen nagyságrendben) V0 megvalósítása Elegyrendezési koncepció, rendező pályaudvarok felülvizsgálata Ütemes menetrend kérdései Széles nyomtávú vágányhálózat szükségessége Magyarországon TEN-T hálózat Ferihegyi gyorsvasút kiépítése (FEREX) Nagysebességű vasútvonalak kialakítása 15

16 5. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozásánál megvizsgálásra javasolható kérdések Vasúti alágazat: Elővárosi vasutak fejlesztése. P+R ITS alkalmazási lehetőségei Kisterhelésű gazdaságtalan vasútvonalak kérdésköre Turisztikai célú kötélpályák, siklók, Villamosítási kérdések Keskenyvágányú vasutak fejlesztése Két és többvágányú pályák létrehozása Külföldön tervezett fejlesztések hatásai (pld.szlovákiai széles nyomtáv Pozsonyig) Vasúti alagutak 16

17 Vizi közlekedési alágazat: 5. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozásánál megvizsgálásra javasolható kérdések Adriai és Fekete tengeri kikötők (meglévő és tervezett) hatásai Bekapcsolódás más országok területén lévő fejlesztésekbe Az un. tengeri autópályák hatásai Kikötőben megoldani a hajókon keletkezett szennyvizek fogadását Hajók olajos fenékvizéből adódó problémák Humán problémák kezelése (magas életkor, szakmai képzés) RO-R0 közlekedés Duna és a Tisza hajóhatósága, 17

18 5. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozásánál megvizsgálásra javasolható kérdések Vizi közlekedési alágazat : Kell-e Tiszán végig biztosítani a hajózást Kell-e Duna-Tisza csatorna Érdemes-e ismét tengeri szállítási flottát létrehozni Második balatoni komp Folyami hajóflotta korszerűsítése Csepeli szabad kikötő megközelíthetőségének javítása Igény van e újabb kikötőkre Duna folyamban rejlő lehetőségek kihasználása a fővárosi személyközlekedésben 18

19 5. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozásánál megvizsgálásra javasolható kérdések Légügyi alágazat: Repülőterek vasúti és közúti kiszolgálása Kell-e új nagy, Ferihegy léptékű repülőtér a távlatban (pld. Sármellék térsége) Városi-elővárosi közlekedés: Fővárosi S-Bahn rendszer 19

20 Közös kérdések : 5. A Nemzeti Összközlekedési Stratégia kidolgozásánál megvizsgálásra javasolható kérdések Közösen vezetett vasúti közúti folyosók Közlekedés és területfejlesztés kapcsolata Közlekedés és környezetvédelem kapcsolata Útdíj hatásai a többi közlekedési alágazatra Az EU további kibővítésének várható hatásai Távol-keletről történő szállítások közúti, vízi és vasúti hatásai áru-, és személyszállítás, honnan hová megy milyen nagyságrendben Forgalmi terhelések folyamatos mérése (adatok feldolgozása, megjelenítése, alapadatok további tervezésekhez,) 20

21 6. Az NKS kidolgozásánál figyelembe venni javasolt, eddig feltárt rendelkezésre álló alapdokumentumok Vasúti alágazat: MÁV Zrt. kohéziós stratégiája (2004) Hungarian Rail Sector Development Strategy (2006) Vezetői tájékoztató a szintbeni kereszteződések problémái és biztonsága válogatás a nemzetközi szakirodalomból (2007 MÁV) Az ERTMS magyarországi bevezetési stratégiája (GKM 2007) V0 Budapestet elkerülő vasútvonal kialakítása (TEN-T részeként)-ára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány pályázat előkészítő tematikája MÁV ZRt. infrastruktúra fejlesztési koncepciója (2007) Jelentés a vasúti közlekedés korszerűsítésének ellenőrzéséről (2008) MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hálózati szintű elegyrendezési koncepció (2009) Varratmentes Európa II. vasúti határátmenetek vizsgálata (2009. MEH) 21

22 6. Az NKS kidolgozásánál figyelembe venni javasolt, eddig feltárt rendelkezésre álló alapdokumentumok 2011-es, információnk szerint még nem publikus, nem nyilvános vasúti alágazati anyagok: MÁV Zrt Tervezett nagyprojektek kitekintéssel 2040-ig A MÁV Csoport stratégiai programja A szolgáltató vasút kitekintéssel 2040-ig Peronzárak rendszerének bővítése a jegyértékesítés fejlesztésével összefüggésben (Jegyértékesítési és díjtarifa stratégia) Hatékonyságjavító projektjavaslatok a MÁV Csoportnál Gördülőállomány stratégia Menetrend alapú infrastruktúra fejlesztési koncepció 22

23 6. Az NKS kidolgozásánál figyelembe venni javasolt, eddig feltárt rendelkezésre álló alapdokumentumok Közúti alágazat: Az országos gyorsforgalmi- és főúthálózat nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja (NFM-KKK 2011 egyeztetés alatt) Varratmentes Európa, A közúti átkelési lehetőségek sűrítésének vizsgálata (MEH 2008 BOKÚT-Terv Kft.) Nemzeti Útfelújítási Program ( NUP) Új Széchenyi Terv Közlekedésfejlesztési Program 23

24 6. Az NKS kidolgozásánál figyelembe venni javasolt, eddig feltárt rendelkezésre álló alapdokumentumok Vizi közlekedési alágazat: NAIADES program A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány (GKM 2007 VITUKI vezette konzorcium) Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról (KKK VITUKI vezette konzorcium) A Duna hajózhatóságának gazdasági-társadalmi elemzése, döntés előkészítést megalapozó tanulmány (KKK 2010 KTI) 24

25 6. Az NKS kidolgozásánál figyelembe venni javasolt, eddig feltárt rendelkezésre álló alapdokumentumok Városi-elővárosi közlekedés: Budapest Közlekedési Rendszerének fejlesztési terve (2008 BKSZ-FÖMTERV vezette Konzorcium) A Fővárosi Önkormányzat és az EIB között megkötött hitelszerződésben előírt BKV Zrt. és fővárosi tömegközlekedés hosszú távú működési és finanszírozási stratégiájának kialakítása (Stratégia és intézkedési terv 2009.) BCG A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer koncepciója ( 2007 FŐMTERV-KÖZLEKEDÉS Kft.)Konzorcium 25

26 Közös dokumentumok: Az egységes Európai térség Kialakítására vonatkozó menetrend- Fehér könyv a versenyképes és fenntartható közlekedésről (2011. február 21.) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Zöld könyv, Fehér könyv (KHEM 2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések Fehér könyv (KHEM 2008) 2003 évi XXVI törvény 2008 évi módosítása, az Országos Területrendezési Terv (OTrT) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény módosítása (Agglomerációs törvény) évi CXII. törvény - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve módosítása (Balaton törvény) Megyei területrendezési tervek 6. Az NKS kidolgozásánál figyelembe venni javasolt, eddig feltárt rendelkezésre álló alapdokumentumok V4 országok közös TEN-T hálózatra vonatkozó javaslata 26

27 6. Az NKS kidolgozásánál figyelembe venni javasolt, eddig feltárt rendelkezésre álló alapdokumentumok Egyéb fontosabb dokumentumok: Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások hazai fejlesztéséhez (KHEM 2009) 27

28 Közúti alágazat: Országos mellékúthálózat fejlesztési terve (összekötő utak, vasút, hajóállomáshoz, repülőterekhez vezető utak, komp révátkelőhelyekhez vezető utak, zsáktelepülések) Az országos közúthálózat 11,5 tonnás megerősítési programjának aktualizálása Nagy és hosszútávú útfelújítási terv 6. Az NKS kidolgozásánál figyelembe venni javasolt, eddig feltárt rendelkezésre álló alapdokumentumok Közbiztonsági célokat szolgáló kerékpárhálózat kidolgozása. Önkormányzati kezelésű úthálózat fejlesztési és fenntartási koncepció Megyeszékhelyek és megyei jogú városok célforgalmi vizsgálata Budapest Főváros Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve felülvizsgálata Varratmentes Európa terv felülvizsgálata, bilaterális megvalósíthatósági tanulmányok készítése a szomszédos országokkal való kapcsolatokra 28

29 6. Az NKS kidolgozásánál figyelembe venni javasolt, eddig feltárt rendelkezésre álló alapdokumentumok Vasúti alágazat: Vasúthálózat fejlesztésének felülvizsgálat, amely magába foglalja az uniós vasúti közlekedés politikát összhangban a hazai jogszabályi környezettel, a személy és árúszállítási szolgáltatásfejlesztés céljait, forgalmi prognózist, a vasúti infrastruktúra állapotát elemezve a három távra vonatkozó vasúti infrastruktúrafejlesztéseket, az utasforgalmi létesítmények és a vasúti ingatlanok fejlesztési kérdéseit, a hatékonyság javító intézkedéseket, a gördülőállomány fejlesztését és a finanszírozás elemzését Varratmentes Európa terv felülvizsgálata, bilaterális megvalósíthatósági tanulmányok készítése a szomszédos országokkal való kapcsolatokra 29

30 7. Bekerülési költségek, további előkészítő lépések Mivel a munka készítésével kapcsolatosan még számos elvi kérdés tisztázásra és pontosításra szorul ezért költségbecslés sem készülhetett A KKK tovább folytatja a megkezdett információ szerzési és egyeztetési tevékenységet, majd ezután kívánja a tematikát véglegesíteni 30

31 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Völgyesi Zsolt főigazgató Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Tel.: (36-1) Fax: (36-1) Internet: