szép koreográfiája, vagy az elmúlt évadban GÁBOR ISTVÁN Seregi Lászlónak Bernstein Szerenádjára komponált egyéni hangvételű, gazdag Jegyzetsorok

Átírás

1 A négytételes mű első három tételében (Allegro vivo, Adgio, Allegro vivce) blettkr egzét más-más szólistgárdát szerepeltető, szinte önálló versenyműveket látunk. Kisebb-ngyobb csoportok egymássl vló tüneményes tlálkozás, zenével tökéletesen összeolvdó váltkozások után z egymástól krkterben eltérő tételeket együtt fergetegesen kirobbnó Allegro vivce összegezi negyedik tételben. A párizsi Ngyoper csillgink prádéjként komponált műben szólistgárdánk mindkét szereposztásbn tökéletes illúziót tudott nyújtni. Egyéniségüket tökéletesen megőrizve, sőt, úgy tűnik, gzdgítv tudtk beleolvdni z egységes sjátos stílusb. Az első Allegro vivo tételben Szőnyi Nór Keveházi Gábor fitlos táncosság elrgdón összecsengő párt lkotott. A második változtbn Sterbinszky László precíz, de kevbé felszbdult prtnere volt ki-tűnő táncosnőnek. A szólópárok z első második szereposztásbn egyránt remekeltek (Kszás Ildikó, Hevesi Imre, Ngy Ktlin, Urbán István, Gál Gbriell, Bihl István, Blogh András). A második tételben Kékesi Mári H-vs Ferenc tökéletesen összehngolt művzpár felejthetetlen, érett szépségű Addgióját hgyt emlékül. Pongor Ildikó finom vonlú, tökéletes tisztságú tánc Mzáros László szépen kimunkált produkciój kettős tánc második változtábn kissé trtózkodóbb, tárgyilgosbb légkört idézett. A hrmdik tételben egyránt élveztük Orosz Adél Dózs Imre kiválón összecsengő mesteri virtuozitását, mjd ugynennek z Allegro vivcének második szereposztásbn Párty Lill pezsgőszerűen csillámló elevenséggel vele együtt prtnerének, Erdélyi Sándornk új árnyltokkl gzdgított változtát láttuk. Felsorolást érdemelnek mindkét est kitűnő szóló-párji is (Musitz Ágnes, Behumi Ferenc, Szbó Judit, Erényi Bél, Krdos Edit, Hus Sándor, Fehér Ildikó, Ngy Ktlin, Glánti Zsolt). Végül negyedik tétel biztos technikájú szólistái, Dvorszky Erzsébet Forgács József, vlmint Ngy Ktlin Hrngozó Gyul zárták rend- kívüli prádét. Blnchine szimfonikus blettjeinek mgyrországi bemuttását már meg-előzte e műveknek hzi koreográfusink munkásságát megtermékenyítő htás. Ilyen volt többek között Fodor Antl (modern táncelemekre épülő) Bch E-dúr hegedűversenyére komponált szép koreográfiáj, vgy z elmúlt évdbn GÁBOR ISTVÁN Seregi Lászlónk Bernstein Szerenádjár komponált egyéni hngvételű, gzdg Jegyzetsorok fntáziájú, neoklsszikus lkotás. Most vidéki operelődásokról végre megismerhettük z ötletet dó eredeti műveket is. Az áhíttos zonosulássl befogdott lkotások korszkzáró beteljesedt további ígéretet jelentenek. Az idén z opertársulttl is rendelkező három vidéki színház egy-egy bemuttóvl, Blnchine-est (Mgyr Állmi Operház) illetve felújítássl kezdte meg évdját. A Bemuttó december I0-én 17-én pécsiek Hindemith Lortzing egyfelvonásosiból trtottk premiert, Csjkovszkij: Szerenád (Vonósszerenád) szegediek Muszorgszkij népi zenedrámáját, Koreográftáját tervezte: George Blnchine. Betnított: Ptrici Nery Denise Grimm Borisz Godunovot dták elő, debreceniek Cpt m. v. Próbvezető blettmester: Forgách pedig Puccini Pillngókissszonyánk József. Díszlet jelmez: Jen Lurct tervei felújításávl bővítették repertoárjukt. nyomán: Csikós Attil. Mindhárom elődás bizonyos szempontból December 10-én vezényel: Sándor János. Táncolják: Kékesi Mári, Szőnyi Nór, jelentős állomást jelöl meg társult Szumrák Ver, Hvs Ferenc, Keveházi életében: pécsi Nemzeti Színház Gábor blettkr. fölfedeze fontos zenei esemény is December 17-én vezényel: Fráter Gedeon. egyben, szegedi Nemzeti Színház ngy Táncolják: Párty Lill, Pongor Ildikó, kórust mozgtó művek Menyhárt Jcqueline, Sterbinszky László, létszámú Sipeki Levente. elődásábn szerzett újbb tpsztltot, debreceni Csokoni Színház pedig Sztrvinszkij: Apolló (Apollon musgete) igyekezett újrfoglmzni színpdon Koreográfiáját tervezte: George Blnchine. zenében egyránt Puccini művzetét. Betnított: Ptrici Nery m. v. Próbvezető blettmester: Forgách József. Díszlet jelmez: Stewrt Chney tervei nyomán: Csikós 1. Attil. Hindemithet zenetörténet nem elsődecember 10-én vezényel: Sándor János. sorbn operszerzőként trtj számon, Táncolják: Dózs Imre, Pongor Ildikó, noh német komponist élete minden Párty Lill, Orosz Adél, Bán Teodór, fontos korszkábn szerzett egy-egy Gábor Zsuzs, Plli Ágnes. December 17-én vezényel: Fráter Gedeon. operát. Ezt művét, A hosszú krácsonyi Táncolják: Keveházi Gábor, Kékesi Mári, ebédet, melyet most pécsiek játszottk Szumrák Ver, Szőnyi Nór, Neumnn elsőként nálunk, három évvel hlál előtt, Ilon, Székely Krisztin, Gulácsi Ágnes bn írt; első bemuttój egy év múlv zjlott le. Ezt z lkotását stilárisn már előkzítette egy három esztendővel B i z e t : C-dúr szimfóni (Symphonie in C ). Koreográfiáját tervezte: George Blnchine. korábbn keletkezett operáj, A világ Betnított: Ptrici Nery m. v. Prób- hrmóniáj, Kepler életét meg-elevenítő vezető blettmester: Ugry Klotild. Díszlet mű. A hosszú krácsonyi ebéd mg világítás: Csikós Attil. rendkívüli szűkszvúságávl, tömörségével, December 10-én vezényel: Sándor János. Táncolják: Szőnyi Nór, Keveházi Gábor, érdekes hrmónivilágávl egy értékes Kszás Ildikó, Hevesi Imre, Ngy Ktlin, életpály összegezé-nek is tekinthető. Urbán István, Kékesi Mári, Hvs Ferenc, Zenei eszköztár, mely korábbn - egyik Boros Erzsébet, Kutni Róbert, Sebestyén Ktlin, László Péter, Orosz Adél, Dózs mélttój szerint - legtöbb esetben Imre, Musitz Ágnes, Behumi Ferenc, Szbó személytelen", mi bizonyos fokig Judit, Erényi Bél, Dvorszky Erzsébet, hideggé, trtózkodóvá teszi műveit", itt Forgách József blettkr. új kifejezi móddl gzdgodik, December 17-én vezényel: Fráter Gedeon. Táncolják: Szőnyi Nór, Sterbinszky László, személytelenség személyes hngb vált át, Gál Gbriell, Bihl István, Rigó Klár, sőt, olykor szubjektívvé is válik. A végső Blogh András, Pongor Ildikó, Mzáros leszűrőd jeleire utl bensőséges László, Kollár Eszter, Hencsey Róbert, hngzás mellett zenekr szolisztikus Lászy Andre, Szkály György, Párty Lill, Erdélyi Sándor, Krdos Edit, Hus szerepe z énekbeszédnek nem teljesen Sándor, Fehér Ildikó, Glánty Zsolt, Ngy eredeti, de Hindemithnél mindenképpen Ktlin, Hrngozó Gyul blettkr. újszerűnek htó megoldás.

2 Az lpmű, melyre Hindemith operáj épült, z újbb meriki drámíró-triász egyik jelentős tgjánk, Thornton Wildernek egyfelvonásos, A hosszú krácsonyi ebéd - más fordításokbn vcsor -, mely lig egyetlen ór ltt egy meriki cslád történetének kilencven évét öleli fel. Ez z időszk, között, zért is pereghet le ilyen gyorsn, mert Byrd cslád életében kev nevezetes esemény történt. A motívumok vissztérnek, megismétlődnek; újból újból elhngzik, hogy ezen helyen, hol most Byrdék ház áll, vlmikor indiánok tnyáztk, ngymm kislány korábn még sebtiben összetákolt tutjon kelt át Mississippin. Közben ugyn új ház épült, csládb új új emberek, férfik, nők jöttek, születtek meghltk, de körforgás változtln. Az életnek e hosszú lkomáj, ez kilencven évig trtó krácsonyi ebéd nem hoz tehát sok változást cslád életébe, még h közben háborúk törtek ki szűntek is meg. Ez librettó Hindemith számár lighnem rr is lklmt teremtett, hogy mg ngy kérdét is föltegye : hldt-e vlmit előre világ, miót őt oly sok sérelem érte hzájábn, Németországbn, honnn nácik elűzték, hová csk jóvl háború befejeze után tért vissz. A Hindemith áltl oly bensőséges lírávl ötvözött személyes kérdre vllomásr htásosn rímel Lortzing operáj, A z operprób, ez száztíz évvel korábbn keletkezett könnyed kis vidámság. H Thornton Wildernél Hindemithnél kilencven esztendő ltt z élet szkdtln körforgás volt, Lortzingnál néhány ór ltt is sok minden történik. A zeneszerető grófi fmíli mű-kedvelő operelődásr kzül, prsztmuzsikusok nyekergetik zeneszerszámikt szoblány tudálékos irányításávl, mjd szokásos álöltözetes báró jelenik meg szolgájávl, válllkozik egy-egy szerep eljátszásár, hogy né-hány multságos epizód után minden prócsk kis bonyodlom megoldódjék víg hppy enddel záródjék komédi. Lortzing pécsi föltámsztásánk zért is örülhetünk, mert ez múlt százd első felében élt német zeneszerző, ki megteremtette német vígoperát, műveivel sjnáltosn hiányzik mgyr dlszínházk repertoárjából. Pedig ez fjt könnyen fölfoghtó, dllmos, áttekinthetően egyszerű derűs zene érdekes színfolttl gzdgíthtná mgyr szín- Jelenet Hindemith: A hosszú krácsonyi ebéd című operájából (pécsi Nemzeti Színház) pdokt. Lortzing zenei fntáziáj nem jár mozrti mgsltokon, de nem is sekélyes; kedvesen npsütötte biedermeier muzsikáj körülbelül zt szerepet töltötte be német színpdokon, mint kortárs Donizettié z olszoknál. Híd volt Lortzing két ngy német zene-szerző, Weber Wgner között. Nem világmegváltó nem reformátor ugyn, de végtére is zenei nyelv megújítói között helyük vn zoknk is, kik elődjeik munkáját mgsbb fokon folyttták, hogyn Lortzing is például Dittersdorfét másokét. Librettóibn vn vlmiféle mi szóvl élve -- konformizmus", z életnek szinte rjongó igen-le; Szbolcsi Bence szvivl fejedelmi szív melegségét" hirdeti, sját bevllás szerint sem kíván többet, mint néhány kellemes órát szerezni becsületes embereknek. Muszorgszkij operájánk históriáj önmgábn is izglms fejezete zenetörténemek, kezdve egy szűkebb zenei kör bíráltától, sőt elutsításától RimszkijKorszkov pártfogásáig Sljpin színre lépéig z oper címszerepében. Ennek lpján négyféle Borisz-változtot ismerünk, Muszorgszkij eredeti változtit, z ős-boriszt, mjd két lengyel képpel kromi erdőben játszódó jelenettel gzdgított verziót, zután Rimszkij-Korszkov jóvl kőbb Sosztkovics átdolgozásit. De ezen belül is sokféle változt létezik, kisebbngyobb kihgyásokkl, képek cseréjével, például z első lengyel kép kiikttásávl, Muszorgszkij eredeti elgondolásához vissztérve, z úgynevezett forrdlmi jelenettel, nem pedig Borisz hlálávl fejezve be z elődást. Ahogyn z olsz frnci oper- szerzőket Shkespere, úgy termékenyítette meg z orosz komponistákt Puskin drámköltzete. Tőle merített Muszorgszkij is, kezdetben szorosn tpdv sok képből álló, szerteágzó drámához, kőbb jobbn elszkdv ttól, új színekkel, szereplők kel gzdgítv cselekményt. A témát, XVI. százd fordulóján bekövetkezett orosz történelmi eseményeket, Fjodor cár öccsének, Dimitrij cárevicsnek meggyilkolását, Borisz urlkodását földolgozt már Lope de Veg, mjd z orosz irodlombn Puskinon kívül Osztrovszkij Alekszej Tolsztoj, több tervről, drámtöredékről -például Schilleré-ről - nem is beszélve. De megjelent Dimitrij lkj z operszínpdon is. Igz, ezekben művekben Borisz lkj még háttérbe szorult, hogy mg tépelődeivel, mrdosó önvádjávl Puskinnál Muszorgszkijnál keljen mg teljességében életre. H z előbb zt mondtuk, hogy Lortzing nem volt zenei reformátor, Muszorgszkij feltétlenül megújított nemcsk sját nemzete, hnem Európ operművzetét is. A XIX. százdi orosz muzsikánk ez z újkori Monteverdije múlt százd htvns, hetvenes éveiben elsőként állított népet, tömeget kulissz sttisztéri helyett cselekmény középpontjáb. Mg vllott, hogy nemcsk ismerkedni szeretnék néppel, hnem testvérévé is válni". Mennyire emlékeztet ez Brtók egy vllomásár, vezérlő eszméjére", nnk Brtóknk, ki ugynbbn z évben született, melyben Muszorgszkij meghlt. Ezt robusztus erejű, z orosz népi dllmvilágbn gyökeredző muzsikát hí-

3 ven jellemzi Szbolcsi Bence, mikor Zenetörténetében ezt írj: Az élet végletes kontrsztjink rettenetes erejű, szinte személytelen ütköze egymásb rohnás nyers, döbbenetes, először megpróbált hrmóniákbn ritmusokbn; gyors villnások gyors elborulások, vkító fény fekete ár-nyék, kcj hörg, bűn lelkifurdlás - s hozzá, keretül, ngy tömeg-víziók, brbári fény, ázsii dobok moszkvi hrngok zúgás közepette, szimfóniák bizánci rnybn szláv feketében." Tegyük ehhez hozzá Sljpinnk, címszerep első, döbbenetes htású lkítójánk személyes vllomását: Szerintem z Isten ugynolyn óriás-nk teremtette őt, mint Michelngelo Buonrotti szobrit." Sljpinr egyébként hivtkozunk még Borisz szegedi elődásávl kpcsoltbn. Rimszkij-Korszkov bráti érzektől vezettetve, Muszorgszkijnk mintegy végkrtát végrehjtv, hngszerelte át egzítette ki Muszorgszkij több művét, mindenekelőtt Borisz Godunovot. Munkásságát zonbn z vád érte, hogy meghmisított z eredeti szándékot, mert nyersnek brbár-nk vélt hrmónivilágot megszelídítette, Wgner stílusához, törekveihez igzított. Mg Rimszkij-Korszkov, támdásokr válszolv, terjedelmes élet-rjzábn zt írt: Sjnálom, hogy Muszorgszkij dühödt tisztelői kissé megnehezteltek rám... Pedig Borisz átdolgozásávl nem semmisítettem meg z eredeti változtot, nem festettem át mindörökre nnk régi színeit. H mjd vlkinek z gondolt támd, hogy z eredeti jobb, értékesebb z én átdolgozásomnál, kkor z enyémet elvetik, Boriszt z eredeti prtitúr szerint fogják játszni." Ez gondolt vlóbn föltámdt, körülbelül hrminc évvel zután, hogy Rimszkij-Korszkov 1896 novemberében Zenehllgtók Társságábn sját átdolgozásábn vezényletével bemuttt z operát; ennek bemuttónk egyik zenetörténeti érdekessége, hogy Vrlmot Sztrvinszkij édespj énekelte. Nos, 1928-bn Leningrádbn, kőbb Londonbn, Hmburgbn, mjd egy újbb eredeti Borisz-hullám következményeként 1956-bn Milánóbn - címszerepben Nicol Rossi-Lemenivel, z orosz szármzású bsszistávl - elővették z eredeti prtitúrát. Így tért vissz Muszorgszkij változtához z Operház is, mikor i975 márciusábn Boriszt újból elődt, ezúttl vissz- állítv mindkét lengyel képet is. Ez törekv persze nem kötelező érvényű, világ sok dlszínházábn RimszkijKorszkov-féle átdolgozást játsszák. Ezt tették Szegeden is. Puccini egyik legnépszerűbb, vlószínűleg leggykrbbn játszott operájánk, Pillngókissszonynk története nem kíván hosszsbb bemuttást. Legföljebb zt érdemes mi librettó- operszerzők figyelmébe jánlni, hogy milyen szenvedélyes, már-már ádáz erővel küzdött meg Pucccini szöveg minden egyes soráért, egzen ddig, míg Londonbn látott Belsco-egyfelvonásosból előzményeivel, Pierre Loti orientlisztikus különlegességeket érzékeltető regényével, John Luther Long Mdme Butterfly című elbeszélével együtt két gykorlott szerző, Gicos Illic tollán elfogdhtó librettó született. Azért említjük föl ezt, utlv Puccini levelezére, keserves küzdelmére, szerzőtársivl vló viskodásár, mert mi mgyr oper egyik problemtikus kérde éppen megfelelő szövegkönyv hiány. M ligh kd olyn komponist, ki ilyen khegyig menő küzdelmet folyttn szövegírójávl, de sjnos, kev z olyn szerző is, ki kz voln meghjolni egy ngyobb egyéniség, zeneszerző krt előtt. Pedig Puccini máig még vlószínűleg sokáig trtó népszerűségének egyik titk ebben vn: mérnöki pontossággl gonddl megszerkesztett librettóbn, bbn tudtosságbn, hogyn egy-egy jelenetét fölépítette, indított befejezte. Ezen tényen mitsem változtt z, hogy Pillngókissszony z 1904-es milánói bemuttón csúfosn megbukott. Jellemző módon premiert követően z egyik lp ezt dt kritikáj címéül: Pillngókissszony, cukorbeteg oper, vgy egy utóbleset következménye", szellemtelenül utlv rr tényre, hogy operájánk komponálás közben Puccinit súlyos utóbleset érte, emitt nyolc hónpon át betegeskedett. A zeneszerzőt zonbn, h letörte is rossz vlószínűleg előzőleg gondosn megszervezett fogdttás, változtlnul éltette hit műve értékeiben. Ezért írt nővére csládjánk, hogy A bukás ellenére elég nyugodt vgyok. Tudom, hogy élő őszinte operát írtm, mely biztosn fel fog támdni." Egy másik, két nppl kőbb írott leve-lében még htározottbbn leszögezte: A sjtó közönség mondht, mit kr, rám dobhtják z összes»küvet«, mint István vértnúr, mégsem sikerül nekik eltemetniük, sem pedig megölni z én Pillngókissszonyomt, mert ő új életre támd, elevenebb egzségesebb lesz, mint vlh." Azt már fölös-leges is hozzátenni, hogy z idő Puccinit igzolt. Noh z oper értékelébe, közismertsége mitt, sok kitűnő hzi külföldi elemze után szószporításnk tűnik rzletesen belebocsátkozni, nnyit zért érdemes még megállpítni. hogy ez mű mg tömör drámiságávl z operirodlom egyik csúcspontj. Azzá teszi különlegesen bensőséges szerelmi líráj, z érzelmeknek z mgsb cspó lángj hevülete, melyet sokn ugyn érzelgősnek trtnk, de mi zért m is átélhető szenvedélyeket fejez ki. A Pillngókissszonynk, ennek jpán Solvejgnek hűsége, megtisztítv nnk egyedi, egzotikus vonásitól, npjink közönségétől sem idegen, z meriki tengerztiszt, Pinkerton hideg cinizmus, z érzelmek megvásárlás, következmények előli menekül ugyncsk közel vn mi világhoz. Ez mű ugyn százd kezdetén múlt százd utolsó évtizedeinek kissé elkett remekműve üzenete, de mert remekmű, keletkeze ót meg tud küzdeni mindenféle modern ármlttl, stílussl. 2. Hindemith Lortzing operáit fitl, kezdő rendező, Konter László állított vendégként színpdr Pécsett. A hosszú krácsonyi ebédben folymtosságot, keletkezt z elmúlást, változásbn változtlnságot, mű sötét színeit következetes logikávl ábrázolt, szereplőknek rövid szövegük jelenlétük ellenére igyekezett egyéni krktert dni. Az időváltozás közvetlenebb szemléltetére Konter segítségül hívott egy, z eredeti műben nem szereplő figurát, egy pntomimlkot. Ő z, ki z oper jelzeit világossá teszi, némjátékávl előlegezi, mjd kommentálj cselekményt, z élőket blról bevezeti Byrd-házb, távozókt pedig elkíséri jobb oldli jtóig. Ez jelképes figur, ki nyombn függöny felgördülekor ott tlálhtó színpd előterében, terített sztl előtt, egy idő után, mint bűvzins Goethe versében, túlnő életre keltőjén, fölöslegesen önállósodni látszik. Olykor szinte kér-

4 kedik elenlétével, fölébe mgsodik cselekménynek, élénk gesztusivl eltereli rról figyelmet. A jó gondoltot kevbé szertelen, mértéktrtóbb meg-oldásnk kellett voln követnie. A jogosn szertelen játékr Lortzingegyfelvonásos d lehetőséget, Konter László élt is kínálkozó lklomml. Ez háromnegyed órás színpdi bohóság tele vn multságos, már-már képtelen ötletekkel, kezdte flusi muzsikusok álmos bejövetelétől, nyekergeitől zsinórpdlásról leeresztett terüljsztlkámig. Ez lkom, mely véget vet játéknk fátyolt borít bonyodlmkr, hűen kifejezi Lortzirgnk már idézett szándékit, mi-szerint csupán néhány kellemes percet kíván szerezni hllgtóságánk. Ugyn-kkor Hindemithnél egyhngún körülült krácsonyi sztlr ráfelel rendez zzl, hogy lám, mégis vn értelme z életnek; bbn, hogy néző ezzel kellemes érzsel távozht színházból, Konternek is érdemei vnnk. Műves munkáiról, gondolti gzdgságáról ismert prózi rendező, Giricz Mátyás muttt be Borisz Godunovot Szegeden. Miután ezzel z elődássl színház egyben Ngy Októberi Szocilist Forrdlom htvndik évfordulóját is köszöntötte, nyilvánvló volt z elhtározás, hogy z oper reprezenttív módon kerüljön színpdr. Giricz rendezéből világosn kitűnik, hogy pontosn ismeri kort, melyben Borisz szereplői élnek, küzdenek, hrcolnk htlom megszerzéért megtrtásáért, ennek Puskin áltl már pontosn meghtározott konfliktusnk z ábrázolás mind tömegjelenetekben, mind Borisz tuskodásábn jól nyomon követhető. De rról Borisz Godunovról, ki Szegeden már koronázási jelenet kezdetén kékesszürke, hálóköntösszerű mezében színre lép, kit szemünk láttár öltöztetnek föl prólékos rzletességgel, nem tudni pontosn, hogy miféle ember. Az-e, ki vlóbn csk kényszerből, tömeg nyomásár hgyj mgát megkoronázttni, vgy egy okos, számító politikus, ki orosz III. Richárdként játszik tömegek hngultávl, vonkodás csk egy politiki mnőver rze. Tétovság kőbbiekben sem tűnik cl, változtlnul kétségek között mrd néző Borisz igzi emberi mivoltát illetően. A rendeznek ezenkívül is vn néhány olyn megoldás, mely fölösle- gesnek látszik. Ilyen Bordl közben hordógörget, z sztl feldönte, z sztlterítő meghempergete színpd porábn. Hsonlóképpen túlzásnk éreztem kromi erdőben játszódó, úgynevezett forrdlmi jelenetben z elfogott bojár megkínzását. A színpdon lábánál fogv egy fár kötözik, fejjel lefelé lógtják, felső testét lemeztelenítik, egy csúf boszork ingerkedik vele stb. De tömeg kitűnő mozgtás, jelenetek tudtos megkomponálás, sok rzletérték feltétlenül kiemeli ezt produkciót z átlgos operelődások sokságából. A Borisz Godunovot Szegeden, mint említettük, Rimszkij-Korszkov-féle változtbn dják elő, z első lengyel kép indokolt elhgyásávl. Az elődás forrdlmi jelenettel, tehát Muszorg- szkij szándékit figyelembe véve ért véget, bár műsorfüzet tnúság szerint egy korábbi meggondolás Borisz hlálávl tett voln pontot cselekményre. Kertz Gyul Pillngókissszonyrendeze Debrecenben hgyományos jó eszközökkel él, rendezőnek gondj vn rr, hogy ngyon pontosn tudtosn megrjzolj krktereket; szerelmes, hűséges szenvedő Csocsoszánét, z önhitt, önelégült, játékb kzségesen belébocsátkozó Pinkertonét, z oddó Szuzukiét, kínos ügyben krt ellenére rzt vevő meriki konzulét, Shrplessét. Érdekes z elődás fináléjánk megoldás is: hlálb kzülő Csocsoszán letépi mgáról nykábn függő keresztet, mely eddig Pinkertonhoz trtozását jelképezte, mjd spnyolfl mögött átöltözik. Mgár veszi zt Gregor József Muszorgszkij Borisz Godunovjánk szegedi elődásábn ( Hernádi Oszkár felv.)

5 J e l e n e t debreceni Pillngókissszonyból (Krnusz Ti bor Mohos Ngy Év) Greguss Ildikó jelmezei z ellentétet hngsúlyozzák két életform között; modern szbású európi öltözetek műnek m is átélhető érzelmi töltére utlnk, jpánok viseletei viszont zt keleties koloritot domborítják ki, melyből vlmivel kevesebb is elegendő voln. 4. fehér kendőt, melyet szerelmük beteljesedekor viselt, ugynkkor öltözete meriki. Ebben kettősségben zonbn megtörik szándék, kissé logikátlnná válik: cserbenhgyott jpán nő egyrzt megtgdj kpcsoltát Pinkerton hitével életformájávl, más-rzt nosztlgikusn emlékezik emlékeztetni krj egykori szerelmesét is múltr. Az elődásnk vitthtó mozznt kissé túlhngsúlyozott keletiesség, mi ugyn benne vn zenében - tudjuk, hogy Puccini milyen lposn tnulmányozt jpán muzsikát -, de szituációk már nem kizárólg pregnánsn keletiek. Az orientlizmus fölhsználás díszletben, mozgásbn, játékbn vlmennyi Pillngókissszony-elődás egyik problemtikus pontj, ennek csökkente, játék európibbá tétele semmiképpen sem gyöngíti, sőt megerősíti z elődás hitelét. 3. A két pécsi bemuttó díszleteit, ugyncsk vendégként, Székely László tervezte; Hindemith-oper borongós hngvételét végtelenbe nyúló előcsrnokkl, kopár színpddl, sötét tónusú díszletelemekkel htásosn fejezte ki, Lortzing-műben jól igzodott műsorszerkesztnek rendeznek hhoz helyes elképzeléhez, hogy z előbbi modern lkotást egy múlt százdi bohósággl ellenpontozz. Ennek megfelelően rengeteg díszletelem mozog, ját-szik, szerepel z elődásbn, mind-egyiknek megvn jól kiszámított funkciój. A színpdon láthtó lklmi színpd kusz összevisszság, mennyezetről égi mnnként leereszkedő sztl szellemes tervezői lelemény. A két operához szintén vendégként - Vágó Nelly tervezte jelmezeket; Hindemith szereplőinek bemuttásábn szűkszvúságr cslád tgjink bemuttásár szorítkozott, néhány jellegzetes, z idő múlását is kifejező ruhdrbbl. A z operprób kosztümjeiben zonbn megjelennek már sztír kedves multságos vonási is, itt mindenki megkpj mgáét gúnybn, kifigurázásbn, vígjátéki ábrázolásbn. A szegedi Borisz Godunov-elődás díszleteit jelmezeit Gyrmthy Ágnes tervezte, nyilvánvlón rendezői koncepcióvl egyetértben. Ennek megfelelően rendezsel együtt vitthtó z z elképzel, hogy egy székesegyház vonlit sejtető építmény mindvégig színen vn, vlósággl történet fölé mgsodik. Ezzel ugynis színpd erőteljesen korlátozz mű érvényét z egyházi htlomr, melyet egyébként ez lépcsőfeljártos, inkább Bjzzók-beli vándorkocsir, mintsem székesegyházr emlékeztető házikó nem is elég meggyőzően hngsúlyoz. A tervezői tömörít z elődásbn egységbe vonj zt is, mi egymástól eltérő ellentétes voln. Néhány jelmez, főként nép öltözetének tláló megfoglmzás mellett kevbé sikerült címszereplő kosztümjének terve; Borisz ruházt nem igzít el bbn, hogy ki is tuljdonképpen ez z ember. A Pillngókissszony debreceni elődásához ugyncsk vendég, Horváth László kzítette díszleteket; debreceni színpdkép nemcsk bőbeszédű, hnem túlburjánzó is. Sok benne növényzet, dekoráció, mely mégsem kelti dekortivitás htását. Azokhoz ngy drámi pillntokhoz, melyeket rendező például második hrmdik felvonásbn htásosn megteremt, nem nyújt elegendő segítséget ez nem túlságosn tetszetős, kissé hrsány színpd. Zenei megfoglmzásábn is példmuttó Hindemith Lortzing operáink elődás Pécsett, ez mindenekelőtt Breitner Tmás vezetének köszönhető. Hindemithnek távolról sem könnyű művét zenekr z énekes-gárd Breitner Tmás vezénylete ltt világos értelmezben dj elő, áttetsző egyszerűséggel, visszfogott zenei effektusokkl, szépen énekelt dllmívekkel. Nem kritikusi bizonytlnság, hnem szerepeknek rendkívüli tömörsége szinte percre kimérten zonos ideje kztet rr, hogy külön elemz nélkül felsoroljuk z operábn kitűnően közreműködő énekesek nevét, Ágoston Editét, Pirók Éváét, Boll Tiborét, Mrczis Demeterét, Kovács Zoltánét, Kő-vári Anikóét, Eszéki Zsuzsáét, Németh Józsefét, Gyuli Editét, Albert Miklósét. vlmint egy pntomimfigur tehetséges megfoglmzójként táncos Szbolics Éváét. Lortzing egyfelvonásos több lehetőséget kínál z önálló játékr, egyed típusok életre keltére, recenzensnek is rr, hogy teljesítményüket külön méltss. Kitűnően komédiázik bennfentes szoblány-krmester szerepében Ágoston Edit, figuráj lklms rr hogy szelíden utljon mi színházi nomáliákr. Multságos álöltözetes szerepet hoz színpdr egy házsodni vágyó gróf szerelmes unoköccseként Kovács Zoltán, szolgájként pedig Boll Tibor Berczeli Tibor grófi cslád fejét, Kő-vári Anikó feleségét, Eszéki Zsuzs lányukt krikírozz ki ügyes színz fogásokkl, jelentékeny hng birtokábn. A Borisz Godunovot fitl krmester Cser Miklós vezényelte z áltlm látott szegedi elődáson, bár megfogt hllgtóságot színpdérzékenységével indokolhtón gyors tempóivl, mű világos értelmezével, látnivló, hogy dirigensnek, ki Pál Tmássl fölváltv vezényli z elődásokt, még sok gykorltr vn szüksége zenekr é: színpd összhngjánk megteremté

6 ben. Az elődáson egyébként kis létszámú színházi kórust, figyelemre méltó módon, szegedi egyetemisták áltlános iskolások együtteseivel egzítették ki, méghozzá igen jól; diákok énekkri egységes összhtásbn olvdnk bele színházi produkciób. Néhány jelentékeny lkítás mellett, mint milyen Pimenként kitűnő Sinkó György. Mrinként rendkívül szépen éneklő ezzel szerep súlyát megnövelő Lengyel Ildikó, Xéniként Vámossy Év, Sujszkij hercegként Réti Csb, trónkövetelőként feldtát jól értelmező Juhász József, Bolondként z értékes hnggl éneklő jól is lkító Bárdy Sándor - csk zt nem tudni, hogy miért kell láb nélkül, nturlisztikus htást fölerősítve becsúszni színpdr -, két szereplőről külön kell szólni. Nem zért, mert jók. Kisebb problém Kenesey Gáborrl, ki Vrlmot énekli; itt főképpen rról vn szó, hogy z énekesnek ehhez szerephez nem lklms hngj, ezért htástln megjelenít is. Gregor Józsefről viszont zért kell külön írni, mert meggyőződünk, hogy ő vidéki operjátszás legngyobb erőssége, ki immár európi színvonlú lkításokkl örvendezteti meg Szegeden kívül Budpesten is nézőit. Gregornk nemcsk különlegesen szép bsszus hngj vn, hnem ngyszerű lkító kzsége is. Csk utlunk rr, hogy olyn kisebb szerepben is, mint milyent például Vántus István operájábn, z Arnykoporsóbn kpott, megnövesztette figurát. Borisz zonbn z áltlm látott vsárnp délutáni elődáson cslódást keltett. Néh úgy htott, minth Pomádé király jelent voln meg - ezt szerepet is énekelte egyébként, Székely Mihállyl rokonít-htó tehetséggel pompás komédiázó kedvvel -, nem pedig z önmgát mrcngoló, önvádtól sújtott cár. A bevezetőben már utltunk Sljpin címszereplére Muszorgszkij operájábn; ki-tűnő Sljpin-életrjzábn Jnkovszkij rzletesen leírj, milyen ngy műgond-dl kzült erre szerepre ngy orosz énekes. Fjodor szenvedélyesen tnulmányozt Puskin cár-drámáját, megismerkedett Krmzin műveivel. De mind-ezt kevnek érezte. A legtökéletesebben be krt htolni Borisz személyiségének rejtelmeibe, cl krt igzodni Godunovnk, z urlkodónk tettei között..." írj Jnkovszkij, mjd elmondj, hogy milyen további történelmi kuttásokkl folyttt előkzületeit szerepre Slj- pin. Nos, nem zt kérjük számon Gregor Józsefen, hogy nem fordult történelemtudományhoz - lehet, hogy megtette -, hnem hogy ezt z elmélyült szerepformálás lig engedi sejtetni. Szinte már termzetes, hogy gyönyörű, melegfényű hngj ebben z operábn is megfelelően érvényesül, de hiányznk z lkításból ngyságnk zok vonási, melyek nélkül Borisz csk báb-figur, nem történelem egyik lkítój lehet. Debrecenben Pillngókissszonyt Szbó László vezényelte, kinek zenei munkásságábn örvendetesen megfigyelhető fokoztos oldódás, merevségből vló fölenged. Ennek jó példáj ez z elődás, melyben színesen szárnylnk Puccini dllmi, z érzelmeknek is tág terük vn, hol zenekr is szokottnál bensőségesebben játszik. A címszerepet Hegyes Gbriell meggyőzően állított elénk, Csocsoszán lkjánk tudtos fölépítével, mgs érzelmi hőfokon, szép énekhng kíséretében; tlán csk híres ngyáriár nem fordított elég figyelmet energiát. Horváth Bálint Pinkertonj jelentős színzi énekesi teljesítmény, nnk minden színárnyltávl, könnyed életelvűségével, lírájávl mgár döbbenével. Kissé fkó középhngjiért bőséges kárpótlást nyújt zoknk mgs hngoknk érces kiéneklével, melyek sok kiváló tenoristánk büszkeségévé válnánk. Vrg Mgd Szuzukij nemesfényű, szép lkítás, nem-különben jelentős Krémer József éneke játék is Shrplessként. Az elődás jó színvonlát muttj, hogy z olyn kisebb szerepekben is, mint milyen Goróé, Ymdori hercegé vgy Bonzóé, Kecsk Sándor, L. Bíró János Börcsök István nemcsk helyükön vnnk, hnem figyelmet is keltenek. Az együttes munk újbb eredményes lépeire utlnk ezek mozzntok, rr, hogy Debrecenben kilkulóbn vn egy jó színvonlú ensemble-kultúr. Remélhető, hogy további elődások nem cáfolnk rá erre megállpításr. HELYREIGAZÍTÁS Lpunk 1978/2. szám 24. oldlán tévesen Vdász Ilonánk tuljdonítottuk Királypince Philoktetz elődását, melyet vlójábn Ttár Eszter rendezett. Az 1977/12. számunk 37. oldlán közölt képláírásbn betűhibávl jelent meg Demján Év neve A hibákért elnézt kérünk, BELIA ANNA Ödön von Horváth Kposváron 1932-ben Ödön von Horváthtl interjút kzített egy Willy Cronuer nevű újságíró, ki müncheni Wilhelmgymnsiumbn, mjd Relgymnsiumbn z író iskoltárs volt. Beszélgetét Horváthtl így kezdi: Gykrn szemünkre hányják nekünk, fitloknk, hogy kedveljük z iróniát sztírát - mértéktelenségünk jelének trtják ezt, tisztelettudás z elrgdttás hiányánk. Pedig vlójábn ennek épp z ellenkezője igz. Isten tudój, hogy nem elbizkodottságból érzünk bűntudtot, nem fontoskodásból; sztírábn z iróniábn világ z élet egyfjt megrgdási módját látjuk, végső soron z önkritik egy formáját is, mely utt muttht nekünk. (...) Elszigetelnek bennünket, ngyközönség tekintetét kizárólg múlt felé irányítják. Az évfordulók jubileumok ünneple, hlottkr vló emlékez közben elfeledkeznek rról, hogy létezik egy ifjúság, mely új formákt új ideálokt követel." Horváth osztj ezt nézetet, sőt ebben tlál igzolást sját, kritikávl vló nehézségeire is: Tökéletesen igz vn. Ezzel mgyrázom, hogy drbjim sjtó egy rzében megrökönyödt váltottk ki. Fölróják nekem, hogy közönséges vgyok, undorító, cinikus, más erőteljes jelzőkkel illetnek. Pedig nem veszik zre, hogy nekem nincs más célom, mint tények rögzíte." Ödön von Horváth tehát relist szerzőnek trtj mgát, pontosbbn olynnk, ki hű vlósághoz. Hogy ez vlóság milyen volt húszs évek végi, hrmincs évek eleji Bécsben, bécsi VIII. kerületben, zt mi már pontosn tudhtjuk, mert történelem rántott le ról mszkot. Horváth kkor látott át kedélyesség vlcerzsongás rózsszín páráján kiszolgálttottság mélységeiig. Ödön von Horváthról S Z Í N H Á Z februári számábn Lázár Mgd írt tnulmányt, Mesél bécsi erdő 1971-es vígszínházi bemuttóját pedig S Z Í N H Á Z júliusi számábn Osztovits Levente mélttt. A kposvári Csiky Gergely Színház Asher Tmás rendezte elődásávl két cikkben is fogllkoztunk, mivel z évd jelentős elődásánk ítéljük.