M E G H Í V Ó január 15. (péntek) napjára 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s

Átírás

1 BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a Képviselı-testület rendkívüli ülését január 15. (péntek) napjára 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme I. N y i l v á n o s ü l é s 1. Elıterjesztés a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı munkarendjének megváltoztatása tárgyában Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 2. Elıterjesztés a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása alapító okirata módosításának jóváhagyása tárgyában Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 3. Elıterjesztés a Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás Alapító Okiratának módosítása tárgyában Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 4. Elıterjesztés az ÉAOP D kódszámú Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések címő pályázat tárgyában Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 5. Elıterjesztés a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a vidéki települések megújítására és fejlesztésére igénybe vehetı támogatások tárgyában Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 6. Elıterjesztés Balmazújváros, Veres Péter utca 8. szám alatti Nevelési Tanácsadó épületrészének felújítási munkálatairól Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester II. Z á r t ü l é s 1. Elıterjesztés ÉAOP /A jelő Balmazújváros Városi Termál-és Strandfürdı komplex fejlesztése címő pályázatban kiírt közbeszerzési eljárás eredményének meghozatala tárgyában Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester Balmazújváros, január 13. Dr. Tiba István sk. polgármester

2 BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE Törvényességi szempontból ellenırizte: Dr. Veres Margit jegyzı ELİTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének január 15-én tartandó ülésére a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı munkarendjének megváltoztatása tárgyában Tisztelt Képviselı-testület! A tanév rendjérıl szóló 24/2009. (V.25.) OKM rendelet 4. (4) bekezdésében foglaltak alapján az iskola a rendeletben meghatározott szünetek mellett - a szorgalmi idı kezdı és befejezı napjának változatlanul hagyásával - más idıpontban is adhat a tanulóknak szünetet, ill. a szünetek kezdı és befejezı napját módosíthatja a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 52. (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával. A munkarend további módosítását az iskolában folyó felújítás teszi szükségessé. A munkálatok elhúzódása miatt a gimnáziumi épületrészben lévı tantermeket csak január 20-tól lehet használatba venni, melynek alapján javasoljuk a tisztelt Képviselı-testületnek, hogy az intézmény munkarendjének megváltoztatásához járuljon hozzá. E szerint a 331/2009. (X.14.) sz. határozattal megváltoztatott munkarend tovább módosul. A téli szünet meghosszabbodik még 2 nappal, melyek elıreláthatólag február és április hónapban egy-egy szombati napon kerülnek megtartásra. a jogszabályban meghatározott tanítási napok számának betartása céljából, így a szünet utolsó napja január napja pedig tanításmentes munkanap. HATÁROZATI JAVASLAT a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı munkarendjének megváltoztatása tárgyában Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 52. (16) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az iskola épületének felújítása miatt egyetért a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı munkarendjének megváltoztatásával, oly módon, hogy január 18. és 19. napját tanításmentes munkanapként engedélyezi. A Képviselı-testület felhívja az intézményvezetı figyelmét, hogy a jogszabályi elıírásoknak megfelelı tanítási napok számát tartsa be. Felelıs: Végh Attila igazgató Határidı: azonnal és folyamatos Balmazújváros, január 12. Az elıterjesztést készítette: Kaszás Tiborné Dr. Tiba István polgármester

3 Balmazújváros Város Önkormányzatának Polgármestere Törvényességi szempontból ellenırizte: Dr. Veres Margit jegyzı ELİTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 15-én tartandó ülésére a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása alapító okirata módosításának jóváhagyása tárgyában Tisztelt Képviselı-testület! A Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa december 3. napján tartott ülésén tárgyalta a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása alapító okiratának módosítására vonatkozó elıterjesztést és módosította az alapító okiratot a 153/2009. (XII.3.) sz. határozatával. Az alapító okirat módosításra azért volt szükség, mert január 1. napjának hatályától megváltozik az államháztartási szakfeladatrend. A többcélú kistérségi társulások nem költségvetési szervek, de törzskönyvi alanyok, ezért a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulására vonatkozóan is meg kell állapítani a január 1. napjának hatályától irányadó szakfeladatrendet. Ezért a tisztelt Társulási Tanács a Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Államháztartási Irodája állásfoglalásának megfelelıen módosította az alapító okiratot. A Társulási Tanács 153/2009. (XII.3.) sz. határozatát mellékelem jelen elıterjesztéshez. A fentiek alapján kérem a tisztelt Képviselı-testület, hogy a Társulás alapító okiratát a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyni szíveskedjen.

4 HATÁROZATI JAVASLAT Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 15-én tartandó ülésére a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása alapító okirata módosításának jóváhagyása tárgyában 1. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése alapján a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása alapító okiratának a Társulási Tanács 153/2009. (XII.3.) sz. határozata szerinti tartalomra történı módosítását jóváhagyja. 2. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése alapján felkéri a polgármestert és a jegyzıt, hogy a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát írja alá. Határidı: Felelıs: azonnal polgármester Dr. Tiba István polgármester Az elıterjesztést készítette: Dr. Áncsán Mariann Kistérségi osztályvezetı

5 ALAPÍTÓ OKIRAT Költségvetési szerv megnevezése: Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása Székhelye: 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5. Társszékhelye (telephelyei): (mikrotérség alközpontjai): 4071 Hortobágy, Czinege J. u Tiszacsege, Kossuth u Egyek, Fı u. 3. Mőködési területe: a kistérséget alkotó települési önkormányzatok közigazgatási területe. Alapító, fenntartó és felügyeleti szerve: Társulás tagjainak neve Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testülete Hortobágy Község Önkormányzat Képviselı-testülete Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselı-testülete Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete S z é k h e l y e 4060 Balmazújváros, Kossuth tér Hortobágy, Czinege J. u Tiszacsege, Kossuth u Egyek, Fı u. 3. Alapítás éve: Jogállása: önállóan gazdálkodó, teljes jogkörő, jogi személyiséggel rendelkezı költségvetési szerv. Alaptevékenységi szakágazat: Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Alaptevékenysége (tevékenységi köre): Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ által nyújtott szakfeladatok: Idıskorúak bentlakásos szociális ellátása Idıskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása Idıskorúak átmeneti ellátása Demens betegek bentlakásos ellátása

6 Idıskorúak bentlakásos egyéb szociális ellátása Helyettes szülınél elhelyezettek ellátása Idısek, fogyatékossággal élık szociális ellátása nappali intézményben Idısek nappali ellátása Demens betegek nappali ellátása Fogyatékossággal élık nappali ellátása Gyermekjóléti szolgáltatás Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátása Szenvedélybetegek nappali ellátása Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgáltatás Közösségi szolgáltatások (kivéve: szenvedélybetegek alacsonyküszöbő ellátása) Kiegészítı tevékenység: Munkahelyi étkeztetés Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó által nyújtott szakfeladatok: Tankönyv forgalmazása költségvetési szervnél Általános épülettakarítás Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára a) sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók kollégiumi nevelés, oktatása Iskolai intézményi étkeztetés a) kedvezményes intézményi étkeztetés (Gyvt (5) a-c) pontja) Tanulók kollégiumi étkeztetése Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) a) nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás b) etnikai kisebbségi nevelés és oktatás c) emelt óraszámú rajz- és énekoktatás 1-4. évfolyamon d) képességkibontakoztató és integrációs felkészítés e) iskolaotthonos nevelés és oktatás f) bejáró gyermekek, tanulók ellátása g) iskolaotthonos ellátás

7 3 h) korai két tanítási nyelvő német célnyelvő iskolai oktatás Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) a) fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása eltérı tantervő tagozatán b) sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása c) gyógypedagógiai ellátás 1-4. évfolyamos általános iskolások számára Fogyatékossági típusok az intézményben: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. I. Sajátos nevelési igényő gyerekek, tanulók nevelése, oktatása: 1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás a) Tanulmányaikat magántanulóként folytató sajátos nevelési igényő tanulók a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, valamint nem sajátos nevelési igényő tanulók orvosi igazolás alapján b) Gyógypedagógiai nevelésbıl visszahelyezettek c) Testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos tanulók d) Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetıen tartós és súlyos rendellensége miatt sajátos nevelési igényő tanulók e) A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő tanulók SNI a: A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetıen tartós és súlyos rendellensége miatt sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése SNI b: A megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése II. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdı gyerekek, tanulók nevelése, oktatása Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Általános iskolai felnıttoktatás (1-4. évfolyam)

8 Általános iskolai nevelés, oktatás felsı tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) a) nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás b) etnikai kisebbségi nevelés és oktatás c) emelt óraszámú rajz- és énekoktatás 5-8. évfolyamon d) emelt óraszámú angol-német nyelvoktatás 4-8. évfolyamon e) képességkibontakoztató és integrációs felkészítés f) iskolaotthonos nevelés és oktatás g) bejáró gyermekek, tanulók ellátása h) iskolaotthonos ellátás i) korai két tanítási nyelvő német célnyelvő iskolai oktatás Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) a) fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása eltérı tantervő tagozatán b) sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása c) gyógypedagógiai ellátás 5-8. évfolyamos általános iskolások számára Fogyatékossági típusok az intézményben: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. I. Sajátos nevelési igényő gyerekek, tanulók nevelése, oktatása: 1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás a./ Tanulmányaikat magántanulóként folytató sajátos nevelési igényő tanulók a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, valamint nem sajátos nevelési igényő tanulók orvosi igazolás alapján b./ Gyógypedagógiai nevelésbıl visszahelyezettek c./ Testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók d./ Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetıen tartós és súlyos rendellensége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók e./ A viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók II. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdı gyerekek, tanulók nevelése, oktatása Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása (5 8. évfolyam)

9 Általános iskolai felnıttoktatás (5-8. évfolyam) Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényő tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Kollégiumi, externátusi nevelés Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Pedagógiai szakszolgáltatások Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység A hátrányos helyzető gyermekek, fiatalok és családok életminıségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzető gyermekek, fiatalok részére Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Könyvtári állomány gyarapítása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Nyitnikék Óvoda által nyújtott szakfeladatok: Óvodai intézményi étkeztetés kedvezményes intézményi étkeztetés (Gyvt (5) a-c) pontja) rászorultsági alapon járó ingyenes intézményi étkeztetés (Gyvt (7) bek.) Óvodai nevelés Óvodai nevelés, ellátás etnikai kisebbségi óvodai nevelés bejáró gyermekek ellátása óvodai fejlesztı program (IPR) Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása Fogyatékossági típusok az intézményben:

10 6 a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. I. Sajátos nevelési igényő gyerekek, tanulók nevelése, oktatása: 1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás SNI a: A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetıen tartós és súlyos rendellensége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése SNI b: A megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése II. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdı gyerekek, tanulók nevelése, oktatása Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Feladatai: szervezeti keretet biztosít a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttmőködési rendszerének, az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, mőködtetése, fejlesztése (térségi feladatellátás), egyes ágazati feladatok közös szervezése, ellátása (ágazati feladatellátás), a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése, közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatáskörök ellátása, térségfejlesztés (területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység). Jogszabályi hivatkozás: kölcsönös elınyök és az arányos teherviselés szellemében. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló évi XX. tv. 44/A.. (1) bek. h., pontja. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv (1) bekezdése. (Ötv) A területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló évi XXI. tv. (Tftv) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény (Tktv.)

11 7 A többcélú kistérségi társulások évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeirıl szóló 65/2004. (IV.15.) Korm. rend. A kistérségek megállapításáról és megváltoztatásának rendjérıl szóló 244/2003. (XII.18.) Korm. rend. Vállalkozási tevékenysége: vállalkozási tevékenységet nem folytat. Kiegészítı, kisegítı tevékenysége, feladatai: az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával, annak mértékéig végezhet kiegészítı, ill. kisegítı tevékenységet. Gazdálkodási jogkör szerinti besorolása: a gazdálkodás megszervezésének módja szerint önálló, teljes jogkörrel rendelkezı gazdálkodó szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatala látja el. A munkamegosztás és a felelısségvállalás rendjét külön megállapodás tartalmazza. Elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: elıirányzata felett teljes jogkörrel rendelkezik. A feladatellátást szolgáló vagyon: a többcélú társulás tulajdonában lévı (átadott, fejlesztés, közös beruházás révén keletkezı) és a társulás használatába adott ingatlan, valamint a könyvviteli nyilvántartásban szereplı ingó vagyon. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság: A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása a Társulási Tanácsa jogkörébe tartozik. (A vagyongazdálkodás részletes szabályait a társulási megállapodás, az SZMSZ és egyéb dokumentumok (belsı szabályzatok) tartalmazzák.) Képviselet: A Többcélú Társulás képviseletét a Társulási Tanács elnöke látja el. ZÁRADÉK: A Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzatok képviselı-testületei az Alapító Okiratot határozataikban jóváhagyták.

12 8 Települési Önkormányzat Képviselı-testülete: Jóváhagyó határozat száma: Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testülete /2009. Hortobágy Község Önkormányzati Képviselı-testülete /2009. Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselı-testülete /2009. Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testület /2009. A Többcélú Társulást alkotó települési önkormányzat képviselı-testülete nevében az Alapító Okiratot aláírásával látta el: Polgármester Jegyzı Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı- testülete Dr. Tiba István Dr. Veres Margit Hortobágy Község Önkormányzat Képviselı-testülete Titi Éva Vincze Andrásné Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselı-testülete Jónás Sándor Füzesiné Nagy Zita Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselıtestülete Szincsák Ferenc Csepreginé Kocsis Nóra Hitelesítési záradék: a másolat az eredetivel mindenben megegyezik. Balmazújváros, december 3.

13 KIVONAT Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsának december 3-án tartott ülésén hozott határozatokból. 153/2009. (XII.03.) sz. határozat: A Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa és a Balmazújvárosi Kistérségi Fejlesztési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzatának és alapító okiratának módosítása tárgyában A Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény 3. (1) bekezdése által meghatározott jogkörében eljárva úgy határoz, hogy a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása alapító okiratának alaptevékenységi szakágazat és alaptevékenysége (tevékenységi köre) elnevezéső pontját az alábbi tartalomra módosítja december 3. napjának hatályával: Alaptevékenysége (tevékenységi köre): Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ által nyújtott szakfeladatok: Idıskorúak bentlakásos szociális ellátása Idıskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása Idıskorúak átmeneti ellátása Demens betegek bentlakásos ellátása Idıskorúak bentlakásos egyéb szociális ellátása Helyettes szülınél elhelyezettek ellátása Idısek, fogyatékossággal élık szociális ellátása nappali intézményben Idısek nappali ellátása Demens betegek nappali ellátása Fogyatékossággal élık nappali ellátása Gyermekjóléti szolgáltatás Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali ellátása Pszichiátriai betegek nappali ellátása

14 Szenvedélybetegek nappali ellátása Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgáltatás Közösségi szolgáltatások (kivéve: szenvedélybetegek alacsonyküszöbő ellátása) Kiegészítı tevékenység: Munkahelyi étkeztetés Központi és Petıfi Sándor Kistérségi Általános Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó által nyújtott szakfeladatok: Tankönyv forgalmazása költségvetési szervnél Általános épülettakarítás Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára a) sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók kollégiumi nevelés, oktatása Iskolai intézményi étkeztetés a) kedvezményes intézményi étkeztetés (Gyvt (5) a-c) pontja) Tanulók kollégiumi étkeztetése Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) a) nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás b) etnikai kisebbségi nevelés és oktatás c) emelt óraszámú rajz- és énekoktatás 1-4. évfolyamon d) képességkibontakoztató és integrációs felkészítés e) iskolaotthonos nevelés és oktatás f) bejáró gyermekek, tanulók ellátása g) iskolaotthonos ellátás h) korai két tanítási nyelvő német célnyelvő iskolai oktatás Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) a) fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása eltérı tantervő tagozatán b) sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása c) gyógypedagógiai ellátás 1-4. évfolyamos általános iskolások számára Fogyatékossági típusok az intézményben:

15 a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. I. Sajátos nevelési igényő gyerekek, tanulók nevelése, oktatása: 1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás a) Tanulmányaikat magántanulóként folytató sajátos nevelési igényő tanulók a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, valamint nem sajátos nevelési igényő tanulók orvosi igazolás alapján b) Gyógypedagógiai nevelésbıl visszahelyezettek c) Testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos tanulók d) Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetıen tartós és súlyos rendellensége miatt sajátos nevelési igényő tanulók e) A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő tanulók SNI a: A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetıen tartós és súlyos rendellensége miatt sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése SNI b: A megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése II. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdı gyerekek, tanulók nevelése, oktatása Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Általános iskolai felnıttoktatás (1-4. évfolyam) Általános iskolai nevelés, oktatás felsı tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) a) nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás b) etnikai kisebbségi nevelés és oktatás c) emelt óraszámú rajz- és énekoktatás 5-8. évfolyamon d) emelt óraszámú angol-német nyelvoktatás 4-8. évfolyamon e) képességkibontakoztató és integrációs felkészítés f) iskolaotthonos nevelés és oktatás g) bejáró gyermekek, tanulók ellátása h) iskolaotthonos ellátás i) korai két tanítási nyelvő német célnyelvő iskolai oktatás

16 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) a) fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása eltérı tantervő tagozatán b) sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása c) gyógypedagógiai ellátás 5-8. évfolyamos általános iskolások számára Fogyatékossági típusok az intézményben: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. I. Sajátos nevelési igényő gyerekek, tanulók nevelése, oktatása: 1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás a./ Tanulmányaikat magántanulóként folytató sajátos nevelési igényő tanulók a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, valamint nem sajátos nevelési igényő tanulók orvosi igazolás alapján b./ Gyógypedagógiai nevelésbıl visszahelyezettek c./ Testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók d./ Beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetıen tartós és súlyos rendellensége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók e./ A viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók II. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdı gyerekek, tanulók nevelése, oktatása Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Általános iskolai felnıttoktatás (5-8. évfolyam) Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényő tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Kollégiumi, externátusi nevelés Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi, externátusi

17 nevelése, Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Pedagógiai szakszolgáltatások Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység A hátrányos helyzető gyermekek, fiatalok és családok életminıségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzető gyermekek, fiatalok részére Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Könyvtári állomány gyarapítása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Nyitnikék Óvoda által nyújtott szakfeladatok: Óvodai intézményi étkeztetés kedvezményes intézményi étkeztetés (Gyvt (5) a-c) pontja) rászorultsági alapon járó ingyenes intézményi étkeztetés (Gyvt (7) bek.) Óvodai nevelés Óvodai nevelés, ellátás etnikai kisebbségi óvodai nevelés bejáró gyermekek ellátása óvodai fejlesztı program (IPR) Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása Fogyatékossági típusok az intézményben: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. I. Sajátos nevelési igényő gyerekek, tanulók nevelése, oktatása: 1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás SNI a: A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetıen tartós és súlyos rendellensége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése SNI b: A megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem

18 vezethetıen tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése II. Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdı gyerekek, tanulók nevelése, oktatása Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Az alapító okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak. Balmazújváros, december 3. A kiadmány hiteléül: Dr. Tiba István Társulás elnöke

19

20

21

22

23 BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE Törvényességi szempontból ellenırizte: Dr. Veres Margit jegyzı E LİTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 15-én tartandó ülésére az ÉAOP D kódszámú Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések címő pályázat tárgyában Tisztelt Képviselı-testület! 1. Balmazújváros Város Önkormányzata a 329/2009. (X.14.) számú határozatában döntött arról, hogy pályázatot kíván benyújtani a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt ÉAOP D kódszámú Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések címő pályázatra, melynek elkészítésével megbízta a Kertes 1997 Kft. társaságot. A pályázat benyújtásához szükséges Integrált Városfejlesztési Stratégia, Elızetes-Akcióterületi terv elkészült, amely dokumentumokat mellékelem az elıterjesztéshez jóváhagyás végett. 2. A pályázat elıkészítését széles körő helyzetfeltáró munka elızte meg, melynek alapján a projekt fıbb tartalmi elemei az alábbiak lettek: - Veres Péter Mővelıdési Központ tetıfelújítás, tetıhıszigetelés (lapostetı), homlokzati hıszigetelés és nyílászárócsere, főtési rendszer felújítása, - Polgármesteri Hivatal homlokzat-felújítás, nyílászárócsere, homlokzati hıszigetelés, - Polgármesteri Hivatal B épület homlokzat-felújítás, nyílászárócsere, homlokzati hıszigetelés, tetıhéjazat csere, akadálymentes és nyilvános WC kialakítása, - Kossuth téri park teljes rekonstrukciója (díszvilágítás, sétány, térkövesítés stb.), - Városközpontban 2 db. forgalmas közlekedési csomópont rekonstrukciója, - Szelektív hulladékgyőjtı szigetek elhelyezése a településközpontban indokolt helyeken, - Semsey kastélypark rekonstrukciója, színpad felállítása, - Kemping kialakítása. Ezen felül gazdasági funkcióként Karádi Lászlóné egyéni vállalkozó a tulajdonában lévı gazdasági épületek külsı felújítását valósítja meg, illetve a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Közhasznú Kft. három db. akadálymentes parkolót épít ki a Polgármesteri Hivatal, illetve az orvosi ügyelet épülete közötti területen. Mindkét gazdasági funkciót biztosító beruházási elem a városképi jelleget erısíti. A két gazdasági társasággal konzorciumi megállapodás megkötése szükséges, amelyet mellékelek jelen elıterjesztéshez. A pályázatot úgy kellett felépíteni, hogy az önkormányzati közszolgáltatási funkciók mellett gazdasági funkciók is fejlesztésre kerüljenek, emiatt kellett legalább 2 gazdasági társaságot bevonni konzorciumi partnerként a projektbe. 3.

24 A pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció összeállt, a végleges költségvetés az alábbiak szerint alakul: Teljes beruházási költség: Ebbıl igényelt támogatás: Ebbıl önkormányzati önerı:....,-ft ( eft),-ft (. eft),-ft (.eft) (Az önkormányzati önerı összegébıl..,-ft összeget Karádi Lászlóné egyéni vállalkozó, míg,-ft összeget a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. köteles megfizetni.) 4. Javaslom, hogy a tisztelt Képviselı-testület határozzon arról, hogy a projekt megvalósításához szükséges.,-ft összegő önerıt a évi költségvetés. terhére biztosítja. Javaslom továbbá, hogy a tisztelt Képviselı-testület határozzon a pályázat benyújtásáról a fentebbi paraméterek szerint. Javaslom, hogy a tisztelt Képviselı-testület szíveskedjen az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, az Elızetes-Akcióterületi Tervet, a Parkolási Koncepciót jóváhagyni, továbbá a konzorciumi megállapodás tervezetet elfogadni.

25 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 15-én tartandó ülésére az ÉAOP D kódszámú Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések címő pályázat tárgyában 1. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása elnevezéső (ÉAOP D) pályázati kiírás benyújtásához szükséges Integált Városfejlesztési Stratégiát, és annak részeként az Antiszegregációs Programot a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. 2. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása elnevezéső (ÉAOP D) pályázati kiírás benyújtásához szükséges Elızetes-Akcióterületi tervet a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. 3. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása elnevezéső (ÉAOP D) pályázati kiírás benyújtásához szükséges Parkolási koncepciót a melléklet szerinti tartalommal elfogadja. 4. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása elnevezéső (ÉAOP D) pályázati kiírás benyújtásához szükséges mőszaki tervdokumentáció és tervezıi költségbecslés elkészítésére a.. (..) társasággal köt vállalkozási szerzıdést nettó,-ft +..,-Ft ÁFA (25 % ÁFA), bruttó.,-ft vállalkozási díj ellenében, azzal, hogy a vállalkozási díj a évi költségvetés.. terhére kerül megfizetésre. 5. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése alapján felkéri a polgármestert, hogy a 4. pont szerinti vállalkozási szerzıdést elkészíteni, aláírni és az egyéb szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen. Határidı: Felelıs: azonnal polgármester 6. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése

26 által biztosított jogkörében eljárva az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása elnevezéső (ÉAOP D) pályázati kiírásra pályázatot kíván benyújtani Balmazújváros városközpont funkcióbıvítı fejlesztése tárgyában bruttó,-ft összegő teljes beruházási költség vonatkozásában, mely összegbıl bruttó..,-ft a támogatási igény és bruttó.,-ft az önerı összege. 7. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva úgy határoz, hogy az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetésre kerülı Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések támogatása elnevezéső (ÉAOP D) pályázati kiírásra Balmazújváros városközpont funkcióbıvítı fejlesztése tárgyában benyújtandó pályázat lebonyolításához szükséges önerı összegét, összesen bruttó,-ft összeget, (amely összegbıl a Karádi Lászlóné egyéni vállalkozó megfizetni vállal bruttó.,-ft összeget és a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. megfizetni vállal bruttó,-ft összeget) a évi költségvetés terhére biztosítja. 8. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése alapján felkéri a jegyzıt, hogy a 7. pont szerinti önerı összegét, megbontva a) a 4. pontban részletezett feladat összegére, a képviselı-testület 329/2009. (X.14.) számú határozata alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az egyéb szükséges dokumentumok elkészítésének összegére, b) és nyertes pályázat esetén a bruttó önerı további részére, Balmazújváros Város Önkormányzata évi költségvetésébe kiadási elıirányzatként betervezni szíveskedjen. Határidı: február 15. Felelıs: jegyzı 9. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva úgy határoz, hogy a 6. pont szerinti pályázat benyújtásához szükséges konzorciumi együttmőködési megállapodást a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja és felkéri a polgármestert és a jegyzıt a konzorciumi együttmőködési megállapodás aláírására. Határidı: Felelıs: azonnal polgármester, jegyzı 10. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Ötv. 80. (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva felkéri a polgármestert és a jegyzıt a 6. pont szerinti pályázat határidıben történı benyújtására és az egyéb szükséges intézkedések megtételére. Határidı: január 16.

27 Felelıs: polgármester, jegyzı Balmazújváros, január 11. Dr. Tiba István polgármester Az elıterjesztést készítette: Dr. Kerekes Ferenc aljegyzı

28 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS január

29 KERTES 1997 KFT. TOLNAI JÁNOSNÉ DR. 2

30 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETİ AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A KÖZÉPTÁVON TERVEZETT FUNKCIÓBİVÍTİ ÉS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAMOK BALMAZÚJVÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A TERÜLET BEHATÁROLÁSA, TERÜLETI EGYSÉGEK, TERMÉSZETI KÖRNYEZET ISMERTETÉSE NÉPESSÉG MEGKÖZELÍTHETİSÉG BALMAZÚJVÁROS AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓBAN BALMAZÚJVÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS A VÁROS BEMUTATÁSA VÁROSSZERKEZET GAZDASÁG Ágazati szerkezet, vállalkozások száma Turizmus TÁRSADALOM Demográfia Képzettség Foglalkoztatás Társadalmi önszervezıdés TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET Éghajlat, levegı, víz Felszín, talaj, növényzet Mőemlékek, helyi építészeti értékek Lakásállomány Települési infrastruktúra Tömegközlekedés Hulladékgazdálkodás KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Oktatás-nevelés Egészségügy Közigazgatás Szociális ellátás KORÁBBI IDİSZAKOK FEJLESZTÉSEI ÖSSZEGZÉS VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŐ ELEMZÉSE VÁROSKÖZPONT Városközpont funkciói Városközpont nevezetességei Társadalmi-gazdasági helyzet Környezeti helyzet Városrészi problémák ÉSZAKI VÁROSRÉSZ Városrész funkciói Északi városrész nevezetességei Társadalmi-gazdasági helyzet

31 Városrészi problémák DÉLI VÁROSRÉSZ Városrész funkciói Déli városrész nevezetességei Társadalmi-gazdasági helyzet Városrészi problémák SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE Statisztikai adatok elemzése a KSH évi népszámlálási adatai alapján Demográfiai mutatók a szegregátumokban Iskolai végzettség szerinti megoszlás Foglalkoztatottság a szegregátumokban Lakáskörülmények a szegregátumokban STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVİKÉPE, FİBB FEJLESZTÉSI IRÁNYOK FEJLESZTÉSI CÉLOK Átfogó cél Tematikus célok Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése A helyi gazdasági és természeti erıforrások dinamizálása Humán erıforrások dinamizálása A város kistérségi, megyei és regionális kapcsolatainak továbbfejlesztése A fejlesztési célok számszerősítése: a 2017-ig elérendı érték Városrészek kitőzött céljai AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A városközpont akcióterülete Északi városrész akcióterületei Déli városrész akcióterületei Minden területegységre vonatkozó beavatkozás A KÖZÉPTÁVON TERVEZETT FUNKCIÓBİVÍTİ ÉS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKTEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA... HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A Fenntartható környezeti fejlıdés programja Anti-szegregációs beavatkozási terv Tervezett beavatkozások Oktatási-nevelési integráció Foglakoztatási integráció Szociális integráció Lakhatási integráció támogatása STRATÉGIA KÜLSİ ÉS BELSİ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külsı koherencia Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang Az önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitőzésekkel való összhang A Települési Környezetvédelmi Tervvel való összhang Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal és koncepciókkal való összhang) Országos Területfejlesztési Koncepció Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja A Balmazújvárosi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja A STRATÉGIA FİBB BELSİ ÖSSZEFÜGGÉSEI A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A stratégia megvalósításának fıbb kockázatai A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI

32 6.2. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŐ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ PARTNERSÉG AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE ( MONITORING ) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA

33 1. Vezetıi összefoglaló Jelen tanulmány Balmazújváros következı évekre, alapvetıen a es idıszakra vonatkozó középtávú településfejlesztési stratégiáját és operatív programjait tartalmazza. Tartalmában megfelel a területfejlesztési programokra vonatkozó hatályos jogszabályoknak, igazodik a II. Nemzeti Fejlesztési Terv céljaihoz és elveihez igazodik, továbbá összhangban van az Észak-Alföldi Régió Fejlesztési koncepciójával, Hadú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja, a Balmazújvárosi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja dokumentumokkal. A településfejlesztési stratégia kiemelt célja, hogy keretet adjon a konkrét területfejlesztési akciók és azok megvalósítását szolgáló különbözı közösségi kezdeményezéső projektek számára, és további önálló vagy támogatandó kezdeményezést kutat fel. Összefoglalva, a stratégiai program az országos, a regionális, a megyei és a térségi területfejlesztési koncepciókhoz, programokhoz igazodóan is építkezik, figyelembe veszi az EU módszertanának sajátosságait, a város településszerkezeti terv és szabályozási tervét és településfejlesztési koncepcióját, továbbá különös tekintettel integrálja a stratégiába a következıket: Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Terv és Operatív Programjai Észak-Alföldi Régió Fejlesztési Koncepciója Észak-Alföldi Operatív Program Hadú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja Balmazújvárosi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja Balmazújváros Város Rendezési Terve 6

34 A 2007 és 2013 közötti idıszak kiemelt jelentıségő lesz Balmazújváros számára, mert ebben a periódusban eldıl, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozás révén megnyíló új lehetıségeket kihasználva sikerül-e a korábbi hátrányokat leküzdeni és a korábbinál is dinamikusabb fejlıdési pályára állni. A stratégia célja, hogy a jelen viszonyainak tényszerő ismerete és a feltáruló tendenciák alapján kiválassza a legvonzóbb és reálisan leginkább megvalósítható jövıképet. E jövıképhez történı közelítés és a hozzá kapcsolódó stratégia megvalósítása szolgálja a város közép- és rövid távú célkitőzéseinek megvalósítását. A város szerepének meghatározása és helyzetértékelése, valamint a célok, feladatok meghatározását követıen a stratégiai program megjelöli a megvalósításban résztvevık körét, a lehetséges szereplıket és közremőködıket. Bemutatásra kerül az a mechanizmus, amely a megvalósításba képes bevonni a résztvevık minél szélesebb körét, és amely ösztönzıen hat a különbözı, lakossági csoportoknak az elfogadott program realizálása érdekében történı együttmőködésre. A stratégia sikeres megvalósíthatóságának további biztosítéka a fejlesztésekhez szükséges erıforrások feltárása, bemutatása. A fejlesztések eredményes megvalósításának feltételei az anyagi erıforrások, a humánerıforrások, valamint a fejlesztések környezeti és társadalmi fenntarthatóságát biztosító erıforrások. A program mindezekkel összefüggésben elırejelzéseket tartalmaz a tervezett fejlesztések társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaira vonatkozóan. Mindezek mellett a városfejlesztési stratégia várospolitikai dokumentum, városfejlesztési koncepcionális és stratégiai anyag, amely a város fejlıdésének közép- és hosszú távú keretét és irányát jelöli meg. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy e program megvalósítása az érintettek kölcsönös érdekeltségén alapuló a pályázati kereteken átívelı - tartós együttmőködésre épít. 7

35 Balmazújváros erısségei és gyengeségei Balmazújváros természetföldrajzi helyzetébıl adódóan kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a következı évtizedben gyors fejlıdésnek induljon, elsısorban a turizmusban rejlı lehetıségek kihasználásával. Az Észak-Alföldi Régióban, így Balmazújváros alatt is jelentıs termálvízkészlet található, valamint a Hortobágy közvetlen szomszédsága jó lehetıségeket biztosít a turisztikai termékek egészség- és gyógyturizmus, ökoturizmus fejlesztése terén. A város emellett rendelkezik olyan építészeti mőemlékekkel, amelyek turisztikai szempontból is vonzók lehetnek. A város infrastruktúrája (víz, szennyvíz, villany, gáz, úthálózat, telekommunikáció) kellıen kiépített, az M35-ös autópálya megépítésével megközelíthetısége sokat javult, így az infrastrukturális háttér megfelelı hátteret biztosít a turisztikai fejlesztésekhez. A város jó adottságokkal rendelkezik a sportoláshoz is. A debreceni sportrendezvények alkalmával számos csapat a balmazújvárosi sportlétesítményeket használja a verseny elıtti edzéshez. Emellett több csapat a város szállodájában száll meg. A fejlıdéséhez szükséges kitörési pontok megtalálására és kiaknázására nagy szüksége van a városnak, hiszen a város gazdasága stagnál, az ipari és a mezıgazdasági termelés alacsony színvonalú, a foglalkoztatás visszaesett, és ennek következményeként magas a munkanélküliség szintje. A mezıgazdaság, bár az uniós csatlakozással a lehetıségek javultak, de még sem jelent kitörési pontot, mivel hiányzik a mezıgazdasági vállalkozók számára a fejlesztéshez szükséges tıke. A termelési ismeretekkel általában nincs is probléma, de nagy az elmaradás a piaci, pénzügyi, kereskedelmi, üzletszervezési és számítástechnikai ismeretek terén. Az alternatív jövedelemszerzéshez (pl. falusi turizmus, Bio élelmiszerek termelése és kínálata) szintén hiányoznak a megfelelı ismeretek a mezıgazdasági vállalkozók döntı többségénél. 8

36 A munkahelyek megszőnésének eredményeként számos munkaképes korú, és vélhetıen képzettebb munkavállaló hagyta el a várost, amelynek népességszáma az elmúlt 10 évben folyamatosan csökken. A kedvezıtlen gazdasági folyamatok a város szerkezetében is éreztették hatásukat. Egyrészt a városközpontban értékes mőemléki (Semsey-kastély) és közösségi (Mővelıdési Ház) épületeknek leromlott az állaga, a központban található épületek többségének homlokzata felújításra szorul, mivel jelenlegi állapotukban kedvezıtlenül befolyásolják a városképet. Másrészt kialakultak a városban szegregált területek, ahol külsı beavatkozás nélkül konzerválódik az elmaradott állapot. A város autópályához való közelsége sem csak pozitív hatással járt, hanem jelentısen megnövelte a városon átmenı forgalmat is, amelyet a jelenlegi forgalomszervezési struktúra már nem képes megbízhatóan kezelni. A helyzetelemzés alapján javasolható középtávú stratégia: A város erısségeit (termálvíz rendelkezésre állása, jó infrastruktúra, építészeti mőemlékek, sportlétesítmények) és lehetıségeit - Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) közelsége, ökoturizmus feltételeinek megléte- kihasználva az erıfeszítéseket a jövedelemtermelı turisztikai fejlesztésekre kell összpontosítani a köz- és a magánszféra együttmőködésében. Szintén jövedelemtermelı céllal fejleszteni kell a sportcélú infrastruktúrát. Mindkét terület fejlesztése tovagyőrőzı hatással lesz a városi vendéglátás, szálláskiadás, kiskereskedelmi tevékenység fejlıdésére is, és ez által a foglalkoztatás növekedésére. A gyengeségek felszámolásában, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésében a közszférára hárul, a városkép megújítása, a város image-nek újrapozícionálása, az építészeti mőemlékek, illetve közösségi funkciót betöltı épületek felújítása, korszerősítése, a városi forgalom újragondolása és szabályozása. 9

37 A közszféra fı feladata továbbá a szegregációval érintett településrészeken a kedvezıtlen folyamatok megállítása, és megfordítása infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint humán téren célorientált oktatási programok indításával. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet fog betölteni a köz- és a magánszféra által közösen kialakítandó ipari park. 10

38 Jövıkép, városfejlesztési célok: Balmazújváros település arculat, a helyi gazdaság, a turisztikai attrakciók, szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, közigazgatás, oktatás, szabadidıs kikapcsolódási lehetıségek, szociális intézmények) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével Hortobágy térségének elismert, megkerülhetetlen kisvárosai központja valamint kiemelt turista központja üdülıközpontja kíván lenni, jövıképe: Balmazújváros, egy önálló arculatú település, bolygóváros a debreceni településegyüttesben. Megvalósulásával a három városrész dinamikus, fejlıdı, lakosságszámban gyarapodó, összefogó településsé válna. A hosszútávon elérendı célértékek, a fejlesztések hatásai: INDIKÁTOR JELENLEGI ÉRTÉK CÉL ÉRTÉK CÉLÉRTÉK Városi lakosságszám fı 1% növekedés 5% növekedés Munkanélküliség 9% 3%-pont csökkenés 5%-pont csökkenés A tervezett fejlesztések hatására a város gazdasága fejlıdésnek indul, a munkanélküliek aránya várhatóan 3%-ponttal csökken 2020-ra. A fejlıdés húzóágazata a turizmus lesz. A városfürdı és kemping szerepköre megerısödik, népességszám csökkenése megáll, a városba látogató turisták száma a kulturális és a sport programok hatására 80%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 50%-kal növekedhet. Mind a három városrészben végrehajtott beruházások hatására, a gazdasági fejlıdés növekedése biztosítva lesz, a minıségi városi környezet kialakításával Balmazújváros háta mögött hagyja a régi városi képet, image-t, felépíti új arculatát és betölti a térség turisztikai vezetı szerepkörét. 11

39 Átfogó cél: a helyi társadalmi, gazdasági és természeti feltételekhez igazodó minıségi életkörülmények és fenntartható gazdasági fejlıdés kialakítása. Az átfogó cél eléréséhez négy tematikus, középtávú cél kapcsolódik: Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése Gazdasági, természeti erıforrások dinamizálása Humán erıforrások dinamizálása A város kistérségi kapcsolatainak erısítése A fejlesztéseket a városrészek céljainak összehangolásával kell megoldani, figyelembe véve, hogy a szőkösen rendelkezésre álló erıforrások mellett elıször a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket kell megvalósítani. A prioritást élvezı városrész a városközpont, ahol a legtöbb városi vonzerı és intézmény található, és az itt megvalósítandó fejlesztések biztosítják a legnagyobb hatást a város fejlıdése szempontjából. A városközpontban a közösségi épületek megújításával, esetenként új funkcióval történı ellátásával, a turisztikai célú szolgáltatások bıvítésével, sportcélú létesítmények építésével, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával lehet a stratégiai célokhoz hozzájárulni. Az északi városrészben a stratégia célok elérését a vállalkozásösztönzést szolgáló ipari park és vállalkozási övezet kialakításával, a lakásfeltételek javításával és a közszolgáltatások színvonalának emelésével illetve az Újtelep városrészben a szegregációval fenyegetett romatelepen Anti-szegregációs programok lebonyolításával lehet segíteni. A déli városrészben az ipari fejlesztéseknek korlátot szab a HNP közelsége, viszont éppen a HNP közelségét kihasználva lehet az ökoturizmusba bekapcsolódni, és az oda vezetı utak mentén különbözı alternatív vállalkozási tevékenységet (szálláskiadás, kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari egységek, népmővészeti, biotermékeket árusító üzletek nyitása, kalandpark létesítése) beindítani. A városrészben három akcióterület kialakítása 12

40 során felszámolásra kerülhet a szegregátum, a parcellázással új lakóterületek alakíthatók ki. Felújításra kerülnek a közintézmények (bölcsıde, óvoda, diákotthon). Városrészekben megvalósuló fejlesztések között: Városközpont (Városközponti akcióterület): Balmazújváros városi funkcióinak bıvítése, megerısítése, a turizmus lehetıségeinek fejlesztése, közintézmények energiatakarékossá tétele. Északi városrész (Újtelepi és Bánlaki akcióterületek): az ipari környezet infrastruktúrájának javítása, tıkevonzó képességének növelése, a szegregált területek integrálása és lakásépítés Déli városrész (Felsıvégi, Darui és Németfalui akcióterület): Idegenforgalmi attrakciók fejlesztése, a szegregált területek integrálása, lakásépítés, intézmény felújítás Minden városrészre kiterjedı, átfogó fejlesztések: Humán erıforrás fejlesztés, (oktatás, vállalkozásösztönzés), belterületi csapadékvíz elvezetés ütem és a győjtıúthálózat kiépítése. 13

41 Városrész Önkormányzat pályázati támogatás/önerı (millió Ft) Magántıke %-os arány a magántıkéhez viszonyítva 1. Városközpont ,3 2. Északi városrész Déli városrész Minden városrészre kiterjedı ,5 0 ÖSSZESEN: ,6 Saját tıke 7,6% (átlagos érték) XXX- jelentıs (milliárd) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt) Városrész Elsı ütem Második ütem Harmadik ütem Városközpont XXX XXX XX 2. Északi városrész XXX XX 3. Déli városrész XXX XX 4. Minden városrészre kiterjedı XXX XX XX XX XX A prioritást élvezı akcióterület: a városközpont, ahol gazdasági, közösségi, városi és közszféra funkciók bıvítése tervezett. 14

42 Az akcióterület lehatárolása: Csegei u. Veres Péter u. Bethlen u. Bocskai u. Árpád u. Szoboszlói u. Debreceni u. Vasút vonal Bajcsy Zs. u. Szabadság sor Vasút vonal A Városközpont fejlesztése ÉAOP-5.1.1/D, Funkcióbıvítı települési fejlesztések pályázat segítségével valósulhat meg. A projekt eléri, hogy a központ közlekedési csomópontjai, közterei mellett közintézményeinek egy része, valamint gazdasági szolgáltatók épületei újulhatnak meg a parkoló építések mellett. A projekt elemei röviden: o Polgármesteri Hivatal felújítása: az ügyfélszolgálati iroda komplex akadálymentesítésével, teljes nyílászárócseréjével, homlokzatának hıszigetelésével és felújításával történik. Az épület mögötti, használaton kívüli telken 3 mozgáskorlátozott parkoló kerül kialakításra. o A Polgármesteri Hivatal mellett, a hozzá tartozó irodaépület hıszigetelése, héjazatcseréje, nyílászárócseréje történik meg. o A Kossuth Lajos tér felújítása: a park nem tölt már be reprezentatív célt, kihasználatlan, ugyanis a terület utcabútorai, zöld- és járófelületei leromlott állapotban vannak, a felújítás ezeket érinti. A park új arculatot kap: a járófelületek építése és a burkolatban épített világítás létrehozása mellett évelı növények, cserjék kerülnek kiültetésre, új utcabútorokat helyeznek ki, illetve fotovoltaikus, napenergiát hasznosító közvilágítás is kiépül. o A Veres Péter Általános Mővelıdési Központ és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény külsı felújítása: az intézmény belsı terei felújításra kerültek a korábbi idıszakban, ám az akadálymentesítés, a nyílászárók cseréje, a külsı, hıszigetelı felújítása a Funkcióbıvítı integrált települési fejlesztések pályázat segítségével valósul meg, szintén ebben a konstrukcióban végzik el az épületet körülvevı zöldfelület rendbetételét fotovoltaikus, napenergiát hasznosító közvilágítás kialakításával, a szükséges parkolók létesítésével egyetemben. 15

43 o A Veres Péter Általános Mővelıdési Központ és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény épületének déli oldalán Veres Péter szobra körül kialakult egy fás tér, ennek parkká alakítása történik meg. o A Semsey kastély kertjének felújítása: a kastély épületének felújítása a közeljövıben egyéb forrásból kezdıdhet meg, ám a mögötte található, valaha reprezentatív park jelenleg alacsony kihasználtságú, ennek zöldfelületi fejlesztése történhet meg. Itt a már létezı színpadhoz lelátó épül, megtörténik a zöldfelület fejlesztése ıshonos fák telepítésével, tó és rajta átívelı hidak kialakításával. o A gazdasági szolgáltatóház pizzériájának külsı hıszigetelése, nyílászáró cseréje történik meg. o A közlekedési csomópontok átalakítása: a városközpontban ugyanis megnövekedett a közúti forgalom az M35-ös autópálya átadása óta. A Debreceni út Kastélykert utca Veres Péter út Kossuth tér (Nádudvari u. folytatásában) kettıs keresztezıdés a folyamatos és biztonságos forgalom biztosítása érdekében kettıs, körforgalom-terelısávos keresztezıdéssé épül át. o Parkoló építés: Veres Péter Általános Mővelıdési Központ és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és a templom elıtti területen történik, ahol jelenleg egy kihasználatlan terület található, az út és a parkoló között tujasor található. Ennek kivágásával nagyobb felületen épül ki a korábbiaknál nagyobb számú parkoló, amely terület a városi és kistérségi rendezvények, vásárok megtartására is alkalmas lesz. További parkolók épülnek a Kastélykert utcában (4 db), a Veres Péter út (6 db), a Debreceni út déli oldalán (5 db). A felsorolt területeken az autók elhelyezése eddig megoldatlan volt. o A Városközpontban szükségessé vált szelektív hulladékgyőjtı szigetek kialakítására a lakosság környezettudatosságának növelése érdekében. Az akcióterületen 5 ponton helyeznek el szelektív hulladékgyőjtı szigetet. Az IVS elkészítésébe, a benne szereplı fejlesztések, célok kialakításakor bevonásra kerültek az érintett célcsoportok. Ez a következı módokon történt: 1) lakossági fórumok 2) érintett helyi kis és középvállalkozókkal, befektetıkkel egyeztetések 16

44 3) kistérségi településekkel érdekegyeztetés 4) kétoldalú befektetıi tárgyalások 5) civil szervezetek 6) szakmai egyeztetések Az Akcióterületi tervek folyamatos nyomon követésére az önkormányzaton belül a megvalósításban érintett szervezetek vezetıi, illetve felelıs tisztségviselık részvételével egy koordinációs testületet felállítására kerül sor. A kezdeti idıszakban ( ) a végrehajtást az Önkormányzaton belül felállított szervezet fogja végezni, de középtávon egy Városfejlesztési Társaság felállítása a cél, a vállalkozási szféra programokba történı bekapcsolódásának ütemétıl és intenzitásától függıen. 17

45 1. Bevezetı 1.1. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia fogalma Az Integrált Városfejlesztési Stratégia középtávú, stratégiai szemlélető, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú (7-8 évre szóló) városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magába foglal, ennek keretében a lehetıségek figyelembevételével a lehetı legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehetı forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Területi alapon hangolja össze a különbözı szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Meghatározásra került a stratégiai cél, a hozzárendelt irányvonalak, valamint, hogy milyen településen kívánunk élni: - ahol jó lesz élni, ahol tiszta és egészséges a környezet, jó a levegı, magas a zöldfelületek aránya, ahol az utak állapota jó. - amely teljes körő közszolgáltatásokat nyújt lakóinak, ahol biztosított a magas egészségügyi és szociális ellátás. - amelyben versenyképes- alternatív energiára épülı helyi gazdaság mőködik, ahol erısek a kis és középvállalkozások, ahol befektetıvonzó környezet van, ahol az önkormányzat partnerségben dolgozik a gazdasági szektorral. - ahol megfelelı sportolási, szabadidıs infrastrukturális háttér biztosított a lakosság számára - ahol a hátrányos helyzető társadalmi rétegek integrálódnak 18

46 - amely erıs térségszervezı erıvel bírva, jó kapcsolatban van a térség településivel és részükre biztosítja a közszolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférést. Az Európai Unió irányelvei szerint (Lipcsei Charta) a közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdı térségek problémáinak kezelése. A as idıszakban a régiók önálló regionális operatív programok keretében ösztönzik a városrehabilitációs programokat, melynek irányelvei alapvetıen azonosak minden régióban. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbıvítı városrehabilitációs akciók célja akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erısítése, új, települési és kistérségi szintő, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévı funkciók megerısítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlıdésébe. A városrehabilitációs vagy funkcióbıvítı akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. Balmazújváros az elmúlt 10 évben számos fejlesztési programot dolgozott ki önállóan, illetve a kistérségi szereplıkkel együttmőködve: o Balmazújváros elsı Településfejlesztési Koncepciója 1998-ban került összeállításra, amely az elmúlt 10 évben iránytő volt a város fejlesztése számára ben készült el a Településszerkezeti Terv, amely szintén meghatározta a városfejlesztés irányát ben a belterületi részekre vonatkozóan a Tervet az Önkormányzat módosította, és újabb átdolgozása jelenleg van folyamatban ben az Önkormányzat kidolgozta a város idegenforgalmi-turisztikai koncepciója a , valamint a sportkoncepciót a idıszakra ben készült el a város

47 idıszakra szóló környezetvédelmi programja. elkészítette a évekre szóló gazdasági programot ben a város Önkormányzata o A Balmazújvárosi kistérség fejlesztési koncepciója és programja 2005-ben íródott. Szintén ebben az évben készült el a kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja ben dolgozták ki a szakértık a kistérség cselekvési tervét, és meghatározásra kerültek a megvalósítandó projektek. A fejlesztési programok mellett a város számos fejlesztési projektet valósított meg a fejlesztési programok megvalósítására. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fentiekben felsorolt stratégiai anyagokra építve, valamint a Településszerkezeti Terv figyelembe vételével készült, szem elıtt tartva az IVS-val szemben megfogalmazott formai és tartalmi követelményeket 1. 1 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelıs Szakállamtitkárság: Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás. Budapest, január

48 1.2. Alkalmazott módszertan A településfejlesztési koncepció képezte a stratégiai alapját a tervezésnek. A településfejlesztési koncepcióban kidolgozott helyzetértékelés valamint a stratégiaalkotás, teljesen összhangban van jelen dokumentummal. Az IVS összhangban van a település fejlesztési koncepciójával mind a település településhálózatban elfoglalt helye, mind a helyzetértékelés vonatkozásában. A Balmazújváros szabályozási terv, az abban foglaltaknak történı megfeleltetés a tervezés alapját képzi, így a dokumentumokban foglalt stratégiai célok, és konkrét tevékenységek összhangja biztosított. Az IVS és a helyi építési szabályzat valamint a település rendezési terv összhangban van, a városrészekre kitőzött célok megvalósítását a rendezési terv lehetıvé teszi. A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplık széles körő és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérı történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelıs miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodtak meg. A városok harmonikus belsı fejlıdését ajánló Európai Városok Chartája tíz fı fejezetben foglalja össze a fejlesztések legfontosabb elemeit. Az 1076/2004. (VII.22.) Kormányhatározat alapján az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció az egyes szakpolitikákat koncepcionális keretbe foglalva, azok számára meghatározott idıtávra (2020-ig) közös célokat fogalmaz meg. Az OFK tehát lefedi a hazai és uniós fejlesztési források összességét. Az OFK által felvázolt koncepcionális kereten belül fogalmazódik majd meg a kizárólag az uniós strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásait (és azok hazai társfinanszírozását) magában foglaló Nemzeti Stratégiai Referenciakeret ( II. Nemzeti Fejlesztési Terv ), illetve az agrár- és vidékfejlesztés uniós és hazai forrásait felölelı Nemzeti agrár-vidékfejlesztési Terv célés prioritásrendszere. Szintén az OFK céljainak uniós forrásokból történı megvalósulását 21

49 szolgálják a VII. K+F-keretprogramot, illetve a transz-európai közlekedési infrastruktúra összekapcsolását finanszírozó, a vizsgált periódusban erıteljesen növekvı uniós források. A 2005-ben felülvizsgált új Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) irányelveket fogalmaz meg a területi egyenlıtlenségek kiegyenlítésének érdekében. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a térségi versenyképesség erısítése, a területi felzárkózás elısegítése, a fenntartható területi fejlıdés, örökségvédelem, integrálódás Európába, a regionalizmus és a decentralizáció erısítése. A 2015-ig terjedı idıszakra vonatkozó országos területi célok között fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg a speciális adottságú térségtípusokra, melyek az alábbiak: természeti, táji értékekben gazdag területek erıforrásainak kiaknázása, agrártérségek diverzifikálása, határ menti területek együttmőködése, tanyás térségek revitalizálása, romák lakta térségek fejlesztése. Az OTK-ban az Észak-Alföldi régió közötti idıszakra megfogalmazott stratégiai céljai is szerepelnek. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsısorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitőzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat. Az OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitőzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi kereteit is, tehát az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (UMFT) kapcsolódó Regionális Operatív Programokban (ROP) érvényre kell juttatni az OTK regionális szintő koncepcióit. A területfejlesztési politikában megfogalmazott jövıkép a területi harmónia vízióját vázolja fel, mint elérendı célállapotot. A cél olyan harmonikus, fenntartható társadalmi gazdasági - környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülı, saját arculattal és 22

50 identitással rendelkezı térségekben szervezıdik köztük mind több európai szinten is versenyképes területegységgel, és amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvetı esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentıs területi egyenlıtlenségek. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig: A térségi versenyképesség következetes erısítése az ország egésze szintjén és a régiókon, egyéb térségeken belül egyaránt a területi struktúra hatékony mőködésének biztosításával; A kohézió jegyében a területi felzárkózás segítése az esélyegyenlıtlenséget sértı és a hatékony mőködést korlátozó legsúlyosabb területi elmaradottságok mérséklésével. Régióink, térségeink fenntartható fejlıdésének biztosítása, ahol a helyi értékek, természeti és kulturális örökségek, erıforrások és a belsı összetartozás nemcsak hogy megırzésre kerül, de tovább is erısítik azokat, vagyis a társadalom, a gazdaság és a természeti környezeti - kulturális elemek összhangját helyi-térségi rendszereikben biztosítják. A társadalom, a gazdaság és a fejlesztéspolitika térbeli szervezıdése a területi integrálódást kell, szolgálja az európai térbe határokon átnyúló kapcsolatok építésével. A régiók felzárkóztatásához hatékony, decentralizált fejlesztéspolitika szükséges, ahol a fejlesztések a helyi térségi adottságokhoz igazodnak, és a különbözı fejlesztéspolitikai beavatkozások térségenként összehangoltan területi szinergiákat eredményeznek, valamint képesek biztosítani a helyi-térségi, társadalmi-gazdasági szereplık hatékony bevonását és mozgósítását, a célok elérése érdekében. A térségi versenyképesség megteremtése érdekében minden térségben alapvetıen fejlesztendık az alábbi tényezık: Tudástársadalom építése és az innováció területi terjesztése (a régió gazdasági struktúrájához igazodó képzettségi szerkezet kialakítása, a kutatási, felsıoktatási központok, a tudásközpontok megerısítése, azok régión belüli, dinamizáló 23

51 kapcsolatrendszereinek ösztönzése, valamint az információs társadalom területi elterjedésének támogatása); Az elérhetıség javítása (a gyorsforgalmi úthálózat és a nagysebességő, ill. többvágányú vasúthálózat fejlesztése, a mellékúthálózat szők keresztmetszeteinek felszámolása); Regionális üzleti környezet és szolgáltatások fejlesztése (befektetıbarát önkormányzati magatartás, hatékony információs csatornák, megfelelı telephelyi kínálat (pl. ipari parkok révén) és a vállalkozások mőködését segítı regionális intézmények); Térségi hálózatok ösztönzése és a kis- és középvállalatok regionális fejlesztése (gazdasági klaszterek, a régión belüli beszállítói hálózatok ösztönzése); Regionális és helyi menedzsment szervezeti fejlıdése, stratégiák ösztönzése; Regionális és települési marketing-kommunikáció erısítése (stratégiailag megalapozott arculatformálás, a kommunikációs és marketing eszközök alkalmazása a befektetések ösztönzése, a turizmus élénkítése, a lakosság elégedettsége, a pozitív megítélés kialakítása és az érdekérvényesítés érdekében); Környezet megóvása és fejlesztése; Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; A területfejlesztési politika 2013-ig megvalósítandó országos területi céljai és területfejlesztési feladatai között szerepel a magyarországi felszínalatti vizek és ezen belül is kiemelten a magyarországi termálvízkincs védelme, megırzése, ill. fenntartható és integrált térségi hasznosítása. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban rögzített célok érvényesítéséhez szakterületenként megfogalmazódnak azok a feladatok, melyek figyelembevételével a különbözı fejlesztési területeken megvalósuló politikák hozzájárulhatnak a területi célkitőzésekhez. Ezen belül a turizmuspolitika feladatai az alábbiak: Fokozottan szükséges törekedni a területi koncentráció csökkentésére, a turisztikai forgalom területi szétterítésére. 24

52 A hazai üdülés modelljének, ezen belül is a falusi és a vidékies térségekbe irányuló öko - és aktív turizmusnak a népszerősítése alapvetı térségfejlesztést (is) szolgáló cél. Alapvetı követelmény a vonzerık, szolgáltatások, a turisztikai infrastruktúra és a marketing térségileg összehangolt, integrált rendszereinek megteremtése. Budapest és a Balaton esetében a turisztikai versenyképesség nemzetközi pozícionáláson alapuló megerısítése szükséges, valamint az, hogy e célterületekhez az ország többi térsége is kooperációkon keresztül kínálatával mind intenzívebben kapcsolódjon. A regionális és helyi jelentıségő turisztikai célterületek fejlesztése során kiemelten fontos a desztináció menedzsment szervezetek felállítása, tematikus, ill. térségi turisztikai hálózatok kialakítása. A táji, természeti és kulturális értékekben gazdag, tanyás és aprófalvas (rurális) térségekben az értékek fenntartható módon történı kiaknázása elsıdleges feladat. Ennek során fıként az értékek (vonzerık) társadalom számára ismertté és hozzáférhetıvé tétele, a tájidentitás és táj- ill. régió specifikus jellegek erısítése szükséges. Éppen ezért a falusi turizmus, ökoturizmus, agroturizmus, a bor- és aktív turizmus kiemelten fejlesztendı. E térségekben a turisztikai, üdülıhelyi funkciók megerısödése jól szolgálhatja a társadalmigazdasági megújulást, a helyi identitás erısödését és az elmaradott, illetve esetenként funkciójukat vesztett térségek dinamizálását. Fontos azonban, hogy a fejlesztések olyan fenntartható turizmust ösztönözzenek, melynek hasznait a helyi lakosok és a vendégek, üdülık közötti partnerségen alapulva - túlnyomórészt az ott élık élvezik. Ehhez az elmaradott térségek fokozott támogatást kell, hogy kapjanak. A perifériális kistérségekben különösen fontos az e-turizmus fejlesztése, lehetıségeinek kihasználása. A nemzeti kisebbségek által lakott térségekben kiemelten fontos a térségek, települések népi hagyományaira és egyedi kulturális értékeire alapuló alternatív örökség-turisztikai kínálat megteremtése (pl. térségi örökségközpontok). A fejlesztéspolitika elsıdleges területi egysége a jövıben az ország hét NUTS2 szintő régiója, amelyek a decentralizált fejlesztéspolitikának, az ágazatok területi 25

53 integrációjának elsıdleges szintjét jelentik. A hét régió a korábbi tervezési-statisztikai funkció mellett határozott fejlesztéspolitikai szerepet kap. Növekszik a szerepe az alulról jövı kezdeményezéseket hatékonyan megjelenítı, integrált térségi fejlesztéseket megvalósítani képes kistérségi szintnek is. Az OTK-ban megfogalmazást nyertek az ország hét tervezési-statisztikai régiójának fejlesztési tervei is, ahol az OTK céljai, mint kötelezı keretek következetes figyelembevételével határozták meg a prioritásokat és intézkedéseket. A dokumentum az Észak-Alföldi Régió jövıképét a következıképpen fogalmazta meg: A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlıtlenségeket. 26

54 1.2. A középtávon tervezett funkcióbıvítı és városrehabilitációs programok Városrész/Akcióterület Cél Funkciók Célcsoport Tervezett költségvetés (bruttó) Önkormányzati hozzájárulás Tematikus cél* Városközpont (I. ütem) A városközpont Gazdasági, A város és a 1000 millió 15 % 1, 2, 3, 4, vonzóbbá tétele a közösségi, városi, kistérségi Ft központi gazdasági, közlekedési települések kereskedelmi és lakossága, szolgáltatási funkciók vállalkozások, megerısítésével és turisták, bıvítésével, befektetık, közúthálózat sportolók fejlesztése, kulturális megırzés (parképítés), parkolóhelyek számának bıvítése. Közterek kialakítása, közvilágítás megújuló energiával. Több 27

55 hulladéksziget kialakítása. Városközpont Sportcsarnok, Közösségi Ifjúság, város 900 millió Ft 50% 1, 2, 4 sportpálya fejlesztése lakosai, kistérségi lakosok Városközpont (2009 decemberében beadott támogatással) Ifjúsági ház Kulturális Ifjúság, város lakosai 150 millió Ft 25% 1, 3, 4 Városközpont Kemping létesítése Turisztika Turisták, kistérségi lakosok 50% 1, 2, 4 Városközpont Termál- és Turisztika Városi lakosok, 1092 millió 50% 1, 2, 3, 4 (2009 decemberében elnyert támogatással) Strandfürdı teljes bıvítése kistérségi lakosok, turisták Ft Városközpont Egészségügyi Egészségügyi Városi lakosok, 630 millió Ft 8% 1, 4 (2009 márciusában elnyert támogatással) szakellátó központ kistérségi lakosok Városközpont Egészségügyi Egészségügyi Városi lakosok, 350 millió 100 % 1,4 alapellátó központ kistérségi forint lakosok 28

56 Városközpont Közintézmények megújuló energiafejlesztése Oktatási Ifjúság 500 millió Ft 30% 1, 3, 4 Városközpont Kastély felújítása Turisztikai, kulturális örökségvédelmi Városi lakosok, kistérségi lakosok, turisták 460 millió Ft 15% 1, 4 Városközpont Kerékpárút hálózat Közlekedési Városi lakosok, 230 millió Ft 5% 1, 4 (2009 decemberében elnyert támogatással) fejlesztése kistérségi lakosok, turisták Északi városrész / Újtelep Iparfejlesztési Gazdasági (ipari Vállalkozások, 500 millió Ft 50 % 1, 2, 4 lehetıségek bıvítése, park) helyi új vállalkozások munkavállalók betelepedésének elısegítése ipari park kialakításával Északi városrész / Újtelep A megindult Közösségi, városi, 2. szegregátum 130 millió Ft 15% 1, 2, 3, 4 szegregációs lakó és közszféra lakói folyamatok megállítása, hosszabb távon megfordítása a közutak megújításával, 29

57 a közszolgáltatások fejlesztésével Északi városrész / Újtelep Lakásépítés és Lakó Város fiatal 500 millió Ft 25% 1, 4 szociális bérlakásépítés lakossága Északi városrész / Bánlak Iparfejlesztési Gazdasági Vállalkozások, 150 millió Ft 30 % 1, 2, 4 lehetıségek bıvítése, (vállalkozói helyi új vállalkozások övezet) munkavállalók betelepedésének elısegítése vállalkozói övezet fejlesztésével Északi városrész / Bánlak Konzervgyárépítés és Gazdasági Város lakossága, 500 millió Ft 0% 1, 2, 4 további Iparfejlesztés betelepülni szándékozók, kistérségi lakosok Északi városrész / Bánlak Lakásállomány Lakó Város lakossága, 100 millió Ft 0% 1, 4 növelése betelepülni szándékozók Déli városrész / Daru Lakásállomány Lakó Város lakossága, 800 millió Ft 0 % 1, 4 növelése betelepülni 30

58 Déli városrész / Daru Déli városrész / Daru Iskola átalakítása (diákszállás) Óvoda felújítása, megújuló energia szándékozók Oktatás Ifjúság 90 millió Ft 35 % 1, 3, 4 Oktatás Gyermekek 200 millió Ft 15% 1, 3, 4 Déli városrész / Felsıvég Új lakás építése kb. 80 Lakó Kistérségi 600 millió Ft 0% 1, 4 db lakosság Déli városrész / Felsıvég Útépítés, új utcák Közlekedés Város és a 300 millió Ft 15% 1, 2, 4 kialakítása kistérség lakossága Déli városrész / Felsıvég Kalandpark kialakítása Turizmus Turisták, város lakói, kistérségi lakosok 90 millió Ft 50% 1, 2, 3, 4 Déli városrész / Felsıvég Meglévı tájház Turizmus, Turisták, város 10 millió Ft 15% 1, 4 berendezése hagyományırzés lakói, kistérségi lakosok Déli városrész / Németfalu Játszótér, park kialakítás Közösségi Város gyerekei 40 millió Ft 15% 1, 3, 4 Minden városrészre Humán erıforrás Gazdasági, Város vállalkozni 50 millió Ft 25 % 1, 3, 4 31

59 kiterjedı fejlesztés közösségi kívánó lakossági rétege, illetve lemaradással fenyegetett rétege Minden városrészre Belterületi és Közösségi Város lakói, 1000 millió 15% 1, 2, 4 kiterjedı csapadékvíz kistérségi Ft elvezetése ütem lakosok összesen Minden városrészre kiterjedı Győjtıút kiépítése Közlekedés Város lakói, kistérségi lakosok 400 millió Ft 10% 1, 2, 4 *Tematikus célok: 1. A városi környezet és infrastruktúra fejlesztése 2. A helyi gazdasági és természeti erıforrások dinamizálása. 3. A humán erıforrások dinamizálása 4. A város kistérségi kapcsolatainak erısítése (Részletes bemutatásukra a Stratégia c. fejezetben kerül sor.) 32

60 Pénzügyi terv és ütemezés: Millió Ft Akcióterület Becsült összköltség Önkormányzat pályázati támogatás/önerı Magántıke I. Akcióterület: Városközpont / / /70 50/50 437/ / /70 421/ , Akcióterület: Újtelep /100 80/20 0/ , Akcióterület: Bánlak / / , Fejlesztés: Daru /40 170/ Akcióterület: Felsıvég 6. Akcióterület: Németfalu 7. Akcióterület: Minden városrészre kiterjedı / /45 22/28 8,5/1, / / / /40 0 ÖSSZESEN: ,5/2104, Saját tıke 10% (átlagos érték) - 54,2-33

61 XXX- jelentıs (milliárd) XX- közepes (százmilliós) X- kicsi (százmillió alatt) Akcióterület Elsı ütem Második ütem Harmadik ütem , Akcióterület: Városközpont , Akcióterület: Újtelep XXX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX - XX X - XX - X X - X XX - XX XX - XX 3, Akcióterület: Bánlak , Akcióterület: Daru X XX X XX XX XX X XX X XX XX X XX - XX - 5, Akcióterület: Felsıvég XX XXX XX X X - XXX XX X - - XXX X - - 6, Akcióterület: Németfalu 1 X - - 7, Akcióterület: Minden városrészre kiterjedı X XX - - XX - - XX XX 34

62 2. Balmazújváros szerepe a településhálózatban 2.2. A terület behatárolása, területi egységek, természeti környezet ismertetése Balmazújváros a Balmazújvárosi kistérség részeként az Észak-alföldi régióban található. Az Észak-alföldi régió egész területe az Alföld nagytájhoz tartozik, amely területének jelentıs részén, különösen a medencealjzat törésvonalai, vetısíkjai környékén melegszik föl erısen a rétegvíz. A mélyebb tengeri rétegek magas sókoncentrációjú üledékeibıl ásványvizek nyerhetık. A magas hıfok és az oldott anyagok eredményezik a mélyfúrású vizek gyógyhatását. A táj gazdag és egyedi növény-, illetve állatvilága, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, az élıvizek mentén kialakult növénytársulások miatt a régió területének kimagaslóan nagy hányada élvez védettséget. Ezek között kiemelkedı értékő a régió két megyéjét érintı Hortobágyi Nemzeti Park, amely hazánk elsı, 81 ezer hektár kiterjedéső nemzeti parkja; 1999 decemberétıl az UNESCO Világörökségének is része A Balmazújvárosi Kistérség, az Észak-alföldi Régió részét képezi, területe 731 km2. A Balmazújvárosi Kistérség közvetlenül határos a Debreceni, Hajdúböszörményi, Polgári, Hajdúszoboszlói és Püspökladányi Kistérségekkel, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezıcsáti és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszafüredi Kistérséggel. (1. sz. ábra). A Tisza és Debrecen között elterülı kistérség több természetföldrajzi kistáj területét foglalja magába. Területének legnagyobb része a Hortobágyon fekszik, de a kistérség nyugati pereme a Borsodi-ártér és a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík, keleti szegélye a Hajdúhát területére is átnyúlik. A Balmazújvárosi Kistérséget négy település Balmazújváros, Egyek, Hortobágy és Tiszacsege alkotja, s ezzel az ország 10 legkisebb településszámú kistérsége közé tartozik. A Balmazújvárosi kistérség a hatályos 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján a leghátrányosabb helyzető kistérségek közé került besorolásra. 35

63 Területén két városi rangú település található: Balmazújváros 1989-ben, Tiszacsege pedig 2000-ben nyerte el a városi címet. A városi népesség aránya meghaladja a 75%-ot a kistérségben, s ezzel az értékkel amely nagyjából Hajdú-Bihar megye átlagának felel meg közvetlenül a 100%-ban város(ok)ból álló Debreceni és Hajdúböszörményi Kistérségek után következik a megyei rangsorban. A kistérség második legnépesebb települése Egyek nagyközségi ranggal bír. Hortobágy településszerkezeti sajátossága, hogy népességének 40%- a külterületi tanyaközpontokban Kónya, Borsós, Szásztelek, Árkus, Hortobágyi halastó, Kungyörgy és Máta településrészeken él. Népesség Balmazújvárosi kistérség lakossága Balmazújváros lakossága Egyek lakossága Hortobágy lakossága Tiszacsege lakossága Forrás: Önkormányzat 1.sz. ábra: A balmazújvárosi kistérség elhelyezkedése 36