Taksony 2335 Szent Anna tér , hu

Átírás

1 Taksony 2335 Szent Anna tér , hu Olasz Erika óvodavezető az óvoda nevelőtestülete, a szülői munkaközösség, Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony, november 20.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3. oldal I. Fejezet Általános rendelkezések 3. oldal 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 3. oldal 2. Jogszabályi háttér felsorolása 3. oldal 3. A működés rendjét meghatározó alapdokumentumok 4. oldal 4. A szabályzat hatálya 4. oldal 5. Hatálybalépése 4. oldal II. Fejezet Az intézmény adatai, jellemzői 5. oldal 1. Az intézmény adatai, jellemzői 5. oldal 2. Az intézmény szervezeti és működési egységeinek felépítése 8. oldal III. Fejezet A működés rendje 9. oldal 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) 10. oldal 2. Nyári zárás 10. oldal 3. Óvodai nevelés nélküli munkanapok 10. oldal 4. A nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodás rendje 11. oldal IV. Fejezet Gyermek az intézményben 12. oldal 1. A felvétel rendje 12. oldal 2. A gyermek benntartózkodására vonatkozó rendeletek 14. oldal 3. A gyermek távolmaradására, mulasztására vonatkozó rendeletek 14. oldal 4. Megszűnik az intézményi elhelyezés 15. oldal 5. Az étkezési térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok 16. oldal 6. Az óvodai foglalkozások, tevékenységek rendje, formája 17. oldal 7. Ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása 18.oldal V. Fejezet A belső kapcsolattartás rendje, formája 21. oldal 1. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje 21. oldal 1.1 Óvodavezető 21. oldal 1.2 Óvodavezető helyettes 22. oldal 2. A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 23. oldal VI. Fejezet Intézményi kapcsolatok 30. oldal 1. Az óvoda és a szülők közötti kapcsolat 31. oldal 1.1 A szülői munkaközösség részére biztosított jogok 31. oldal 2. Egyéb oktatási-pedagógiai intézményekkel való kapcsolatok 31. oldal 3. Egyéb külső kapcsolatok 34. oldal VII. Fejezet Az intézmény és helyiségek használati rendje 35. oldal VIII. Fejezet Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 36. oldal IX. Fejezet Intézményi védő, óvó előírások 38. oldal Rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők 37. oldal X. Fejezet Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága 39. oldal XI. Fejezet Záró és értelmező rendelkezések 39. oldal XII. Fejezet Egyéb jogszabályok által szabályozandó kérdések 40. oldal Záradék Melléklet 2

3 BEVEZETÉS A Szervezési és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Német Nemzetiségi Óvoda működésének szabályait, meghatározza az intézmény zökkenőmentes napi működésének rendjét, tisztázza a jogköröket és a rendkívüli helyzetek kezelését. Szabályoz miden olyan kérdést, amelyet törvény, jogszabály, alapító okirat nem szabályoz. 1./ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ az intézmény szervezetének működését meghatározó helyi szabályozás, amely a magas színvonalú munkavégzés szervezeti hátterét, továbbá a partnerek együttműködését biztosítja. 2./ A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő jogszabályok alapján készült: A többször módosított évi XXII. tv A munka törvénykönyvéről (Mt.) 20/2012.(VIII.31. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A többször módosított évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) A többször módosított 138/1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Kjtvhr.) A többször módosított évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) A többször módosított Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Ktv.) A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről (R.) 137/1996.(VIII.28) Korm. rendelet - Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról évi XXXI törvény: A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról A többször módosított 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről (Ámr.) Elektronikus információszabadságról szóló évi XC törvény 11/1999. (V.14.) EÜ rendelet A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről szóló 24/2000. (VIII. 29.) 2000.évi C törvény a számvitelről, Katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet 3/2002. (II.15) OM rendelet A közoktatás a minőségbiztosítás és minőségfejlesztéséről 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. tv. Egyes vagyonnyilatkozati tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 3

4 3./ A működés rendjét meghatározó alap dokumentumok: * Alapító okirat, * Pedagógiai Program (PP), * Éves munkaterv, * Csoportnaplók, * Házirend + * Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az SZMSZ függelékét képező, a szakmai és a gazdasági munka megvalósítását segítő szabályzatok: Közalkalmazotti szabályzat, Kollektív szerződés, Munkaköri leírások, Továbbképzési program Belső ellenőrzési szabályzat, Adat és iratkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, Tűzvédelmi szabályzat, Munkavédelmi, érintésvédelmi szabályzat, HACCP szabályzat, Kockázatértékelési szabályzat, Ügyrend, Számviteli politika szabályzata 4./ A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, szolgáltatásait igénybe veszik, valamint akik részt vesznek a feladatainak megvalósításában. (pl.: gyerekek, szülők, logopédus, gyerekorvos, stb.) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket tájékoztatni kell. A Szervezeti és Működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: o o a közalkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedéseket, egyéb jogviszonyban állókra, illetve nem állókra, < a gyerekeket, a szülőket vagy más, nem az óvodában dolgozó, személyt > az óvoda vezetőjének, helyettesének illetve dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról. 5./ Hatálybalépése: A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el - a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az SZMSZ módosítására a törvényi előírásoknak megfelelően, akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban módosítás áll be, ha a nevelőtestület javaslatot tesz rá, valamint ha a szülői szervezet kéri. II. FEJEZET 4

5 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JLLEMZŐI 1. Az intézmény adatai, jellemzői: Az intézmény neve: Német Nemzetiségi Óvoda Az intézmény székhelye: 2335 Taksony Szent Anna tér 1. Intézményvezető neve: A költségvetési szerv típusa: Olasz Erika napközi otthonos óvoda LXXIX. tv. alapján Az intézmény alapítója, Taksony Községi Tanács 1946 és az alapítás éve: Napköziotthonos óvoda 1947 Napköziotthonos Óvoda Német Nemzetiségi Óvoda 2008 Az intézmény fenntartója Taksony Nagyközség Önkormányzata Az intézmény felügyeleti szerve, Taksony Nagyközség Önkormányzata székhelye: Taksony Fő út 85. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: Típus szerinti besorolás Jogszabályban meghatározott Az intézmény jogállása: Kreisz László Polgármester Az óvoda részben önálló jogi személy. A köznevelési törvényben foglaltak alapján önálló jogi személyiséggel rendelkezik. óvodai nevelés Részben önálló jogi személy A költségvetési szerv finanszírozása: központi költségvetési, és önkormányzati támogatás A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: A közalkalmazottak száma: 32 fő (pedagógus 21, dajka 10, óvodatitkár 1) Gyerek csoportok száma: 10 Felvehető maximális gyereklétszám: 280 fő Az alapító okirat száma, kelte: Bélyegző szöveges leírása: Német Nemzetiségi Óvoda Körbélyegző: 2335 Taksony 5

6 Szent Anna tér 1. Hosszú bélyegző: Intézményvezető aláírása:.. (Olasz Erika) a.) alaptevékenysége A köznevelésről szóló évi CXC törvény bekezdése alapján az óvoda 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés keretében végzik a német nemzetiségi nevelést, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós rendellenessége miatt gondozásba vett, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. Az intézmény működési területe: a szakmailag önálló nevelési intézmény a település 3-7 éves gyermekeinek áll rendelkezésére. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. Az óvoda a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, az iskolai nevelést. Az intézmény OM azonosító száma: Az intézmény törzsszáma: A költségvetési szerv TEÁOR száma: 8510 megnevezése: iskolai előkészítő oktatás A költségvetési szerv adószáma: Államháztartási szakágazat száma: Államháztartási szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. Az intézmény vezetője a teljes költségvetési előirányzat felett rendelkezik. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Szakfeladatok száma, megnevezése 6

7 Szakfeladat száma: Szakfeladat megnevezése: óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása óvodai nevelés, ellátás sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Integrálható: érzékszervi fogyatékos autista megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodai nevelése, fejlesztése nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, - német nemzetiségi óvodai intézményi étkeztetés munkahelyi étkeztetés Szakfeladatok száma, megnevezése b.) az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenysége: Szakfeladat száma: Szakfeladat megnevezése: egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása és üzemeltetése A kisegítő tevékenység aránya nem haladhatja meg a közintézmény összes kiadásának 5%-át. c.) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A z intézmény vagyona 1134/2 helyrajzi számú ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) állóeszközleltár szerint. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogosultság Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 7

8 3/2011.(II.24) számú önkormányzati rendelet betartásával- hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők. A vagyon feletti rendelkezésre a Képviselő-testület vagyonrendeletében meghatározott szabályok az irányadók. Az alap és kiegészítő tevékenység forrásai Az intézmény alap-, és kiegészítő tevékenységének forrását a Taksony Nagyközség Önkormányzat a mindenkori költségvetésben biztosítja. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője magasabb beosztású közalkalmazott, akit Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján nevez ki. Az intézmény munkavállalóinak foglalkoztatási jogviszonya: a munkavállalók foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében történik, rájuk a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. valamint az évi törvény a Munka Törvénykönyvéről az irányadó. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. 2. Az intézmény szervezeti felépítése: Német Nemzetiségi Óvoda Közalkalmazotti tanács Óvodavezető Szülők közössége Óvodatitkár Óvodavezetőhelyettes Minőségfejlesztési vezető Nevelőtestület Technikai dolgozók 8

9 III. FEJEZET A MŰKÖDÉS RENDJE A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ÉS ENNEK VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI ALAPJÁN 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása 1. Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész évben folyamatosan működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is másképpen alakul. 2. A nyitvatartási idő, napi 11, óra: 6 órától 17 óráig. 3. A gyermeket 6 órától óvónő fogadja, és felügyeletéről 17 óráig óvónő gondoskodik. Az első gyermek érkezésétől az utolsó távozásáig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel (48/1996(X.18) MKM rendelet) 4. Reggel 7 óra előtt, illetve délután 16 óra után a gyermekekkel óvodapedagógus, összevont csoportban, illetve ügyeleti rendszerben is foglalkozhat. A reggeli érkezés folyamatos. 6 órától 7 óráig egy csoportban gyülekezünk. 7 órától minden gyermek a saját csoportjában van. 5. A gyermekeket a délutáni pihenés előtt és 13 óra között lehet elvinni. A délutáni hazavitel folyamatos 15 és 17 óra között. A gyermeket az intézménybe érkezéskor az óvodapedagógusnak kell átadni, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Csak azért a gyermekért vállalunk felelősséget, akit a szülő az óvodapedagógusnak személyesen átadott. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék A szülőknek a nyitvatartási időn belül gondoskodniuk kell gyermekük hazaviteléről. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve 14 év feletti családtag viheti el. Ha a szülő helyett más felnőtt viszi el a gyermeket az óvodából, azt a szülőnek közölnie kell az óvodapedagógussal. Ha ezt valamilyen rendkívüli esemény miatt nem tudják megtenni, értesíteniük kell az óvodát, hogy a gyermek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni tudjunk. Amennyiben a szülő nem gondoskodik gyermeke hazaviteléről, akkor a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét vesszük igénybe. A gyermek kíséret nélkül csak abban az esetben járhat óvodába, illetve onnét haza, ha a szülő aláírásával igazolja, hogy az, az ő kívánságára és felelősségére történik. Az évközben történt változásról is értesíteni kell az óvónőket. A Munkavédelmi Szabályzat és az ÁNTSZ előírása alapján a délutáni érkezés után a gyermekeikkel együtt kérjük az intézmény épületét és az udvarát elhagyni, mivel az óvodapedagógusok csak az itt maradó gyermekek testi épségéért vállalnak felelősséget. Az intézmény játszóterét és egyéb helyiségeit óvodapedagógus felügyelete nélkül a gyermekek nem használhatják. A bejárati ajtót reggel 8 órától 12,30-ig és 13 órától 15 óráig zárva kell tartani a gyerme- 9

10 kek biztonsága és a vagyontárgyak megóvása érdekében. Felelőse a portaügyeletre naponta kijelölt dajka. A kapuzárást követően a kaputelefon segítségével lehet az épületbe bejutni. A kaputelefont a gazdasági irodában a gazdasági ügyintéző kezeli. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, ill. karácsony és újév között szünetel. Az iskolai őszi,- téli,- tavaszi szünetek, nevelés nélküli munkanapok, valamint az áthelyezett munkanapok előtt 7 nappal felmérést végzünk, kik igénylik az óvodai ellátást, étkeztetést. A szülő a kérdőív aláírásával jelzi igényét. Az intézményzárást megelőzően, május 31-ig összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekek fogadásáról a zárást megelőzően tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben, az éves munkatervben foglaltak alapján tájékoztatjuk. 2. Nyári zárás 1. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. 2. Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15.-ig a szülőket tájékoztatni kell. 3. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, hogy a szülő mikortól meddig igényli az óvodai ellátást. Erre az étel megrendelése miatt van szükség. Az igényt a szülő aláírásával igazolja. Ha lemondás nem történik, amit a csoport hirdetőtábláján írásban tehet meg min. 2 nappal hamarabb, köteles az étkezési térítési díjat kifizetni. 3. Óvodai nevelés nélküli munkanapok 1. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben nem haladhatja meg az öt napot. 2. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. Az időpontokról az intézmény megfelelő módon - pl. a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel - a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőzően legalább hét nappal tájékoztatja a szülőket. Egyúttal fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a tájékoztatást követő három napon belül, de legkésőbb a nevelés nélküli munkanapot megelőző napig jelezzék az intézményvezetőnél írásban, hogy a nevelés nélküli munkanapon igénylik a gyermek felügyeletét. A szülő aláírásával igazolja, hogy igényt tart-e az óvodai ellátásra. 3. Az második bekezdés szerinti igény esetén az óvodai nevelés nélküli munkanapokon biztosítandó gyermek felügyelet szükségességéről az óvodavezető dönt, és amennyiben azt indokoltnak tartja (minimum egy csoport egyharmada, azaz minimum 9 fő), gondoskodik a felügyelet biztosításáról. 4. Az ellátás igénye felmérésre kerül, az élelem biztosítása és a megfelelő létszámú pedagógus biztosítása érdekében: - áthelyezett munkanapokon - iskolai szünetek előtt - ünnepek előtt 10

11 4.1 A nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodás rendje, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel (1) A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőnél jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. Az óvodai főbejárat zárását követően a csengetésre ajtót nyitó személynek a belépőket az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőhöz kell kísérni. (2. az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőnél a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek jelenti be. (3) A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. (4) Az óvodai csoportok (foglalkozások) látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. (5) Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat a munkavédelmi-tűzvédelmi szabályzat tartalmazza, ennek ismertetése minden év szeptember első nevelőtestületi, ill. szülői értekezletén történik, a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős tartja. 4.2 A nevelési - oktatási intézményben való benntartózkodás rendje, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel a) A benntartózkodás legfontosabb elemeit a Házirend rögzíti. b) Az óvodában dolgozó közalkalmazottak benntartózkodásának rendje az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található. c) A napi munkavégzés igazolására kötelezően előírt jelenléti ív szolgál, mely külön bontásban tartalmazza a kötelező óraszám ledolgozását, a kötelező óraszámon felüli egyéb tevékenységek idejét, a túlórákat, a helyettesítések idejét, az ügyeleti időt, a távolmaradás idejét és okát. A vezető benntartózkodásának rendje: Az intézmény nyitvatartási idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia. - Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában óvodavezető-helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. - Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. - Az óvodavezető és szakmai helyettese egyidejű távolléte esetén (két műszakos munkába járás miatt) a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján egy ügyvivő kijelölésével történik. Az ügyvivő személyének kiválasztása nevelési évenként történik. (Javasolt a mindenkori vezető-helyettes váltótársa.) - Megbízás hiányában, ill. valamennyi személy együttes hiányzása esetén az óvodavezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre alkalmazott pedagógus helyettesíti. 11

12 IV. FEJEZET GYERMEKEK AZ INTÉZMÉNYBEN 1. A felvétel rendje - Az óvoda a fenntartó által meghatározottak szerint az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal - köteles nyilvánosságra hozni. Helyi gyakorlat: május első hete az óvodai beiratkozás ideje. ( A beiratkozáshoz szükséges okmányok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya, lakcímet igazoló kártya) (1) Intézményünkbe felvételt nyerhet az a gyermek, aki Taksony közigazgatási területén lakik vagy életvitelszerűen itt tartózkodik, vagy szülei a településen dolgoznak. (2) Folyamatos beiratkozás amennyiben szabad férőhely van az intézményben. (3) Az óvodai felvételnél előnyt élvez az a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akit a Gyermekjóléti Szolgálat - Gyermekvédelmi Osztály óvodába delegál. (4) Az óvoda vezetője az önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján értesíti a jegyzőt, ha a körzetbe tartozó óvodaköteles gyermeket az óvodába nem íratták be. (5) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodás helye szerint illetékes jegyzőt, ha olyan gyermeket vett fel, akinek lakóhelye, ill. tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. Kötelező az óvodai beíratása a gyermeknek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, majd a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt, figyelembe véve a szociális bizottság javaslatát. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot hív össze. Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartó önkormányzatot. Az intézménybe felvett gyermekeket az óvodavezető tartja nyilván. Az intézménybe felvett gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. A gyermeket a szülői kérelemre - az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozások alól a jegyző felmentheti (Ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.). Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. - A felvétel kritériuma továbbá a szobatisztaság és a megfelelő egészségi állapot. Amennyiben a gyermek betöltötte a harmadik életévét, az óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét sem, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. -a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére ill. akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani. 12

13 akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség akit egyedülálló vagy idős korú személy nevel kinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt, az ellátásáról nem tud gondoskodni - Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést írásos határozatba kell foglalni. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. - Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartó önkormányzatot. (1)A köznevelési tv.-nek megfelelően az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az a gyermek, akinek az esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban és azt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérésére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hat éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség megállapítás: Knt.21. (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. 13

14 2. A gyermek benntartózkodására vonatkozó rendeletek Általános szabály, hogy a gyermek óvodában való tartózkodása idején csak óvónői felügyelet mellett tartózkodhat. Ez vonatkozik a reggeli és a délutáni ügyeletre is. Ettől rövid időre eltérni csak az óvodavezető engedélyével lehet. A gyermek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. A munkarendet úgy kell kialakítani, a házirendben leírni, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhassák be, illetve vihessék haza a gyermeket. A gyermek benntartózkodásának rendjét a Házirendben megfogalmazottak szerint kell megvalósítani. 3. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolása A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását a szülőnek igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a gyermek valamilyen oknál fogva huzamosabb ideig távol marad az intézménytől, de a férőhelyét szeretné a szülő fenntartani, úgy a felmentését írásban kell kérnie az óvoda vezetőjétől. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A szülőt értesíteni kell az igazolatlan mulasztás következményeiről. Az intézmény szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködését is igénybe veheti. Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője, 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat és az óvoda intézkedési tervet készít. A terv kiterjed a mulasztás, illetve a gyermeket veszélyeztető okok feltárására, az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésére, és meghatározza gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia 14

15 b) az óvoda vezetője ba) az első igazolatlan nap után tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, bb) a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban - tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. 4. Megszűnik az intézményi elhelyezés, ha: a./ a gyermeket másik óvoda átvette, b./ a szülő írásban kijelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon c./ a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján d./ a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti, e./ a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására 5. Az étkezési térítési dí befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok 5.1. Befizetés: - Az étkezési térítési díjak egy napra jutó összegéről a szülőket a hirdetőtáblán elhelyezett értesítéssel kell tájékoztatni. - Az étkezési térítési díj 100%-os, illetve 50%-os fizetési kedvezményének mértékét és igénybevételük módját a Gyermekvédelmi tv. szabályozza. - Az étkezési térítési díjat a képviselő-testület határozza meg az élelmezésvezető számításai alapján. A díj a nyersanyag normát fedezi. - Befizetési és pótbefizetési napok jegyzékét a szülők a nevelési év elején megkapják, ezen kívül az időpontok az intézmény hirdetőtábláján is havonta kifüggesztésre kerülnek. - Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónap másodika és tizenötödike között (a hirdetőtáblán) előre jelzett két napon és időszakban történik. (hétfőn és szerdán) a gazdasági irodában, ill. átutalással Visszatérítés: - A későbbiek folyamán a térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik. - Készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik Lemondás rendje - A hiányzás esetén az étkezés lemondására a csoport faliújságján elhelyezett íven van lehetőség, a hiányzást megelőző nap 9 óráig. 15

16 - A huzamosabb hiányzást két nappal korábban kell jelezni, a következő naptól érvényes, és a túlfizetés jóváírható lesz a későbbiek folyamán. - A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 9 óráig történhet. - betegség esetén az aznapi hiányzást fizetni kell, a többi napot nem. - A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 5.4 A befizetés elmulasztása esetén: - Az óvodavezető megszüntetheti az intézményben való elhelyezést, ha háromszori írásbeli figyelmeztetés ellenére önhibájából két hónapot meghaladó fizetési hátralék keletkezik. - Az első figyelmeztetést, a befizetés elmulasztását követő 15 napon belül, a második figyelmeztetést, az első figyelmeztetést követő 15 és 20 nap között küldi el az intézményvezető, a harmadik figyelmeztetést a második fizetés elmulasztását követően 8 napon belül kell a szülőnek írásban megküldeni. 5.5 Bejelentés rendje Az étkezések folyamatos biztosítása érdekében gyógyult vagy hiányzásból visszatérő gyermeket előző nap ben vagy telefonon kérjük jelezni Felnőtt étkeztetés - A felnőtt étkeztetés díja a rezsiköltséggel meg van emelve. - Az óvoda dolgozói eldönthetik, hogy kívánnak-e részt venni az óvodai étkeztetésben. Választási lehetőségük van az A és B menü között. - A befizetés és a visszatérítés megegyezik a gyermekétkeztetésnél megfogalmazottakkal 6. Az óvodai foglalkozások, tevékenységek rendje, formái Helyi pedagógiai programunk kiindulási vonala a környezet megismerésére nevelés és a hagyományok ápolása. Ismereteket nyújtunk a gyerekeknek, tapasztalatok birtokába juttatjuk őket, majd ezekhez zenei, vizuális, matematikai, irodalmi fejlesztő feladatokat kapcsolunk tervezett kötetlen, kötött, alkalomszerű vagy rendszeres formában. Minden csoportban folyik német nemzetiségi nevelés, amely az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak, és egyéni fejlettségének megfelelően, a német nemzetiségi nyelvnek és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Óvodánkban a foglalkozások játékba integráltan szerveződnek. A naponta történő kezdeményezések során mindenki talál önmaga számára érdekes tevékenységet. A komplex foglalkozások formája lehet kötött vagy kötetlen. Az óvodapedagógusok e tevékenységeket a csoportnaplókban egy nevelési évre előre foglalkozási áganként tervezik. 16

17 Az óvoda az Óvodai országos nevelési alapprogram és a Nemzeti Etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján készítette el a helyi pedagógiai programját, mely tartalmazza az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelésben résztvevők kisebbség kultúrájának ápolásával járó feladatokat, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését tartalmazó nevelési program megfogalmazza a fogyatékosságból eredő hiányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is, a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási (IMIP) rendszerét Mindennapi testedzés formái: - mindennapos testnevelés, játékos mozgás minden csoportban - tartásjavító prevenció beépülése a napi testnevelésbe, - természetes mozgások erősítése, fejlesztése az óvodakertben lévő mászókák és eszközök segítségével. Feladatunk a motoros készségek, mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztésével az alapmozgások begyakorlása, a nagymozgásoktól a finommotorikáig. 7. Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos 1. Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és az egyéb ünnepek megünneplésének időpontját a jelen szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó munkaterv határozza meg. 2. Az éves munkatervben ki kell jelölni a rendezvények idejét és azt a pedagógust, aki az évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős (ünnepélyfelelős). 3. Az anyák napja és a tavaszköszöntő nyilvános, és azonos időpontban is szervezhető. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, ill. közösen is szervezhetők. Az ünnepet kellő időt biztosítva a felkészülésre az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. 4. A nevelőtestület és a szülők kezdeményezésére más ünnepélyek, megemlékezések és hagyományápoló rendezvények is nyilvánossá tehetők. 5. Egyéb rendezvények, események, a tanulmányi kirándulások, séták és színházlátogatások, sportnapok szervezésére ugyancsak a munkaterv szerint kerül sor. 17

18 6. Az intézmény épületét a 132/2000. (VII.14.) Kormányrendelet alapján egész évben, az előírásoknak megfelelő formában nemzeti színű zászlóval fel kell lobogózni. 7. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, német nemzetiségi hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak. A gyerekek hagyományokon alapuló ünnepei az intézményben: Fut a falu Márton nap Német nemzetiségi hét Mikulás Advent Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Tavaszköszöntő Gyereknap Pedagógus nap Évzáró barkács-délután Ballagás Természet ünnepei: Madarak és fák napja Víz világnapja Föld napja Állatok világnapja Borbála/Barbara nap Környezetvédelmi világnap, További jeles napok: Szüreti felvonulás, A mese világnapja, Zene világnapja Az éves munkatervben (indokolt esetben évente változó jelleggel) kerülnek meghatározásra azok az időpontok amelyekben - meghatározott jeles napokhoz + természet ünnepeihez kapcsolódva - sor kerül a népi szokások megismertetésére, népi kézműves technikákkal való ismerkedésre. A csoporton belül a csoport-pedagógus vezetésével van lehetőség a gyermek névnapjának és születésnapjának megünneplésére. Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel és az óvodapedagógusokkal. 18

19 A helyi pedagógiai programban nem szereplő kirándulásokkal, színház-, múzeumlátogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges. Az intézményben dolgozók hagyományos ünnepei, eseményei: nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása pedagógusnap, közalkalmazottak napja évzáró party közös kirándulás (húsvét keddjén) karácsonyi összejövetel advent első vasárnapján gyertyagyújtás és közös éneklés a Főtéren Hagyományos rendezvényeink: év végén közös nagy kirándulás /csoportonként/ farsangi mulatság Adventi kézműves délután Évzáró barkács-délután Gyermeknapi játékos sportvetélkedő Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a helyi nevelési program tartalmazza. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: német nemzetiségi hagyományok, szokások A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományőrzés eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sportversenyek, egyéb eszközök (például kiadványok, újság, honlap). Az intézmény hagyományai érintik: az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket, a dolgozókat, a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelképhasználatával (például nemzetiségi zászló, jelvény), a gyermekek ünnepi (nemzetiségi ruha) viseletével, 19

20 az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. V. FEJEZET A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 1. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Taksony Nagyközség Önkormányzat képviselő-testülete bíz meg. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor véleményezési jogát a közalkalmazotti jogviszony, ill. munkaviszony keretében foglalkoztatottak (alkalmazottak) közössége gyakorolja. Abban az esetben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület előzőekben alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról, melyet ismertetni kell a döntéshozatal előtt. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény külső képviseletét (sajtó előtt, fenntartó előtt, stb.) csak az óvoda vezetője, valamint csak az általa megbízott intézményi dolgozó láthatja el. 1.1 Óvodavezető (1) Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az óvoda vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése, - a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - szülői szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviselettel való együttműködés, 20

21 - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért - a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - német nemzetiségi hagyományok felkutatása, ápolása és átörökítése - nemzetiségi tudat kialakítása - a másság megismerése, elfogadtatása - munkáltatói, továbbá a kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása. (4) Az intézményvezető közvetlenül irányítja: - a gyermekvédelmi munkát, - a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, - a munka- és tűzvédelmi tevékenységet, - a gazdálkodási feladatokban résztvevő titkárt, valamint - a karbantartó gondnoki feladatokat ellátó általános munkás munkáját. (5) Az óvoda ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért felelős. 1.2 Az óvodavezető helyettes (1) vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja az intézményben a helyettesítést. (2) Nevelési területe közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák munkáját. Felelős: - a házi továbbképzések szervezéséért, - a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, - a szülői munkaközösség működésének segítéséért, - a helyettesítési beosztás elkészítéséért, - felel az óvoda szakmai munkájának ellenőrzéséért, - szabadságok nyilvántartása, a szabadságolási terv elkészítése - a pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik a dajkák ilyen irányú munkájának ellenőrzéséről, a helyettesi feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának ellenőrzéséről. (3) Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 21

22 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendje Az óvodavezető és a helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. A vezetőséget heti egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról a vezető gondoskodik. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik: a./ nevelőtestület b./ dajkák és kisegítő dolgozók, c./ szakmai munkaközösség, d./ ügyintéző, 2.1 Közalkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. Tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember. 01-ig megtörténik. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: - a köznevelési törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszűntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, a vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá - az intézmény minőségirányítási program elfogadására. 2.2 A nevelőtestület (1) A nevelőtestület a 2011.évi CXC. Köznevelési Törvény 70. szerint, a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, 22

23 d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók fegyelmi ügyeiben i) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, j) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: nevelési program elfogadása szervezeti és működési szabályzat elfogadása A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: tanévnyitó értekezlet, havonta megtartandó munkaértekezletek tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az óvodavezető összehívja, a nevelőtestület egyharmada kéri, szülői szervezet kezdeményezi, a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 2.3 Szakmai munkaközösség (2)A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A 23

24 szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. (3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (4) Az óvodában az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösségek évenként, az igénynek megfelelően változhatnak. (5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, valamint gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. Feladatai: segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka megváltoztatására támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi pedagógiai program módosítására A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon az intézményen belül és kívül irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez ellenőzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az óvodavezető felé összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét mely az óvoda éves munkatervének melléklete beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről véleményezi a vezetői pályázatokat 2.4 A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak óvodatitkár dajka gondnok /Forrás Intézményüzemeltető Központ alkalmazottja/ takarító / Forrás Intézményüzemeltető Központ alkalmazottja/ 24