rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része
|
|
- Marcell Fülöp
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 I. A munka ogalma, térogat és egyéb (hasznos) munka. II. A hő ogalma. III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. I. A termodnamka első őtételének néhány megogalmazása.. Az entalpa ogalma, bevezetésének ndoklása. I. A tökéletes gáz belső energája. A Joule-kísérlet. II. A reáls gázok belső energája és entalpája. A Joule homson-kísérlet, a Joule homsonegyüttható. III. Gázok cseppolyósítása. 1 A termodnamka görög eredetű szó: régen hőtan hő + erő által kváltott mozgás Besorolása a természettudományokban: eredetleg csak zka (nem-reaktív) változások leírására kéma (reaktív) változásokra: kéma termodnamka (ezeket zka változások s kísérhetk) Két ága: egyensúly termodnamka: (az dő nem tényező) rreverzíbls (nem egyensúly) termodnamka (az dőaktort s vzsgálja) Két leírásmódja: klasszkus (általános, ormáls, leíró) termodnamka statsztkus termodnamka (+ kvantumkéma s) rendszer: a vlág általunk vzsgált, valamlyen allal (részben) elhatárolt része környezet: a vlág rendszert körülvevő része Rendszertípus Nyílt Zárt Izolált Anyagcsere - altípus an - permeábls - szabad elület Nncs - mpermeábls Nncs - mpermeábls Energacsere - altípus an - datermkus - mozgó al an - datermkus - mozgó al Nncs - adabatkus - merev al 3 A zka és kéma tulajdonságanak eloszlása alapján: homogén (mnden pontban azonosak, pl. pohár víz) nhomogén (olytonosan változnak, pl. a légkör) heterogén (ugrásszerűen változnak, pl. kóla jéggel) A tulajdonságok rányüggése alapján: zotróp (mnden rányban azonos, pl. üveg) anzotróp (ktüntetett rányok vannak, pl. zland pát) A rendszer ázsa alapján: egyázsú (pl. egy pohár tszta víz) többázsú (pl. a pohár víz és ölötte zárt térben a gőz) A rendszer komponense alapján: egykomponensű (egy pohár tszta víz, egy sókrstály) többkomponensű (pl. cukoroldat, sós cukoroldat) 4 A termodnamka rendszer tulajdonsága lehet: extenzív sajátság: értéke a rendszer nagyságától, az anyag mennységétől ügg (pl. tömeg, térogat stb.) ntenzív sajátság: nem ügg a rendszer nagyságától, az anyag mennységétől (pl. hőmérséklet, nyomás). az extenzív sajátságokat tömegegységre (/g, /kg) vagy anyagmennységre (/mol) átszámítva ntenzív sajátságokat kapunk (pl. sűrűség kg/m 3, móltérogat dm 3 /mol). A tulajdonságok értékének gyakran van abszolút skálán megadható (mérhető, számítható) számértéke (pl. a tömeg; a hőmérséklet 0 K-től). Néhány esetben csak önkényesen megválasztott 0- ponthoz vszonyított relatív skálán tudjuk megadn (mérn) az értékeket (pl. belső energa; a olyóvíz magassága). 5 A termodnamka olyamatok (utak) típusa: önként (spontán) végbemegy vs. kkényszerített reverzíbls (mndg egyensúly állapotokon át) vs. rreverzíbls (nem egyensúly állapotokon át) zoterm (állandó hőmérsékleten, ehhez hőcsere kell a rendszer és környezete között, hőáteresztő alak) vs. adabatkus (a hőcsere nncs megengedve, adabatkus al(ak) van(nak) a rendszerben) zobár: állandó nyomáson (van a nyomás hatására elmozdítható/elmozduló al, pl. a dugattyú) zoszter: állandó térogaton (a rendszer ala merevek, pl. az autokláv, kalorméter-bomba) 6 1
2 Az energa a rendszer munkavégző képessége. A rendszer energáját a munkavégzés megváltoztatja. A munkát végző rendszer energája csökken. A rendszeren végzett munka növel a rendszer energáját. Munkaéleségek: mechanka (w = Fs), térogat, elület, nyújtás, elektromos stb. A rendszer energája hőcsere révén s változhat. A rendszer és környezete között lehet hőközlés (+) vagy hőelvonás ( ): ez a rendszercentrkus előjelmegállapodás! A rendszerben lejátszódó olyamat lehet: endoterm = hőelnyelő (+) vagy exoterm = hőtermelő ( ) (később lesz exergonkus és endergonkus jelleg). 7 A munka mndg egy ntenzív és egy extenzív tényező szorzata. A munka típusa dw Megjegyzések Egységek mechanka munka térogat munka elület munka nyújtás munka elektromos munka F ds p ex d d dl dq F a ható erő ds az elmozdulás (út) p ex a külső nyomás d a térogatváltozás a elület eszültség d a elületváltozás a eszítőerő dl a megnyúlás hossza az elektromos potencál dq a töltésváltozás N m Pa m 3 Nm -1 m N m C 8 III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. A q hő és a w munka molekulárs értelmezése: hő: a molekulák kaotkus, azaz hőmozgása. munka: a molekulák rendezett mozgására épül. Egymásba alakításuk rég technka probléma, ez (konkrétan a gőzgép) volt a termodnamka elndítója. 9 A termodnamka precíz energaogalmat gényel: kzárja a rendszernek, mnt makroszkopkus testnek a külső erőtől (mozgás) vagy erőtértől (gravtácós, elektromos, stb.) származó energáját, csak a rendszernek hőcserével és/vagy munkavégzéssel megváltozó energatartalmát vzsgálja. Ez a belső energa (U): a rendszert alkotó atomok, molekulák knetkus (rotácós, vbrácós, transzlácós) és (rendszeren belül kölcsönhatás) potencáls energája. [A külső erőtér okozta potencáls vagy a makroszkopkus mozgás energa nem része a belső energának. Pl. a cukor égéshője, a tej kalóra-tartalma azonos egy nyugvó polcon vagy a mozgó vonaton, ent a hegytetőn vagy lent a bányában.] 10 III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. Az U állapotüggvény és extenzív sajátság (vszont az n = 1 mol-ra vonatkoztatott U m már ntenzív!). Abszolút értéke nem smert, változásat számítjuk. Egysége: 1 N m = 1 joule (J) 1 cal = 4,184 J 11 James Prescott Joule ( ) angol zkus Joule berendezése a hő mechanka egyenértékének meghatározására,
3 Zárt rendszer belső energája állandó, amíg azt munkavégzés vagy hőcsere nem változtatja meg. A rendszer belső energájának változását a végzett munka és a hőcsere mértéke adja meg: ΔU = q + w (rendszercentrkus előjelekkel). A belső energa ΔU megváltozása csak a kezdetés végállapottól ügg: ΔU = U U (= állapotüggvény) Az energamegmaradás elve: energa a semmből nem keletkezk és nem semmsül meg. Elsőajú perpetuum moble nem készíthető. U változ(tat)ása: munka(végzés) és/vagy hőátmenet (hőcsere) Munkavégzés: A munka (általánosan) = erő elmozdulás (Nm) dw = F dz A térogat munka = nyomás térogatváltozás (lter atm) dw = p ex A dz = p ex d A munka számítása: ntegrálással. [A gázok térogat munkájának leírása nagy segítséget jelent a termodnamka egzakt ormalzmusában.] Nem levezethető: általános, kvétel nélkül tapasztalat! Most megsmerjük a termodnamka út tartamát: az út a olyamat megvalósításának körülményet jelent. A gázkterjedés zoterm útja [lesz adabatkus s]: Kterjedés vákuummal szemben (szabad kterjedés): p ex = 0, ezért w = 0. Kterjedés állandó p ex nyomással szemben: p ex = állandó, ezért az ntegráljel elé kemelhető: w p ex d p ex p Mndkét út rreverzíbls, nem egyensúlyokon át vezet. ex 15 Most megsmerjük a termodnamka út tartamát: az út a olyamat megvalósításának körülményet jelent. A gázkterjedés zoterm útja [lesz adabatkus s]: Kterjedés mndg kegyensúlyozott nyomással szemben, reverzíbls: mndg egyensúly állapoton át vezet, azaz már egy ks nntézmáls változás s vsszaordít(hat)ja! A p ex állandóan változk, ezért nem emelhető k, és mndg egyenlő a belső p nyomással. Ha a kterjesztés zoterm, akkor a p nyomás a p = nr gáztörvényből számítható (p = nr/) és az egyenletbe behelyettesíthető. A kterjedés zoterm, = áll., így az ntegráljel elé kemelhető: nr d w pd d nr nr ln 16 Ez adja a rendszerből knyerhető maxmáls munkát. A három esetet jól szemléltet az ún. munkadagram: vákuummal szemben állandó p ex nyomással szemben zoterm reverzíbls úton [Megjegyzés: ermészetesen állandó térogatú rendszer esetén nncs térogat munka!] nr d w pd d nr nr ln 17 Hő (hőcsere, hőátmenet): (az egyszerűség kedvéért zárjunk k mndenéle térogat, elektromos stb. munkavégzést) A q hő (hőelvétel vagy -leadás) állandó térogat (zochor olyamat) esetén a rendszer U belső energájának változásával egyenlő: du = dq (ahol állandó térogatot jelent) A helyzet és a eladat egyszerű és vlágos: q-t állandó mellett meg kell mérn. Ennek módszere a kalormetra, eszköze rendszernt a bombakalorméter. 18 3
4 Bombakalorméter: állandó térogatú acéledény, adabatkusan szgetelt (nncs hőcsere a környezettel), a bemért anyag a nagy oxgéneleslegben, elektromos gyújtás hatására másodpercek alatt elég. Mérjük a Δ hőmérsékletnövekedést, s ha külön meghatározzuk a kalorméter C hőkapactását (smert égéshőjű anyag elégetésével), akkor: q = C Δ 19 A hőkapactás (C és C p ) nagyon ontos ogalom! A C hőkapactás annak mértéke, hogyan változk az U belső energa a hőmérsékletemelés hatására. Értéke ügg az anyag mnőségtől és a körülményektől: -től és p-től. Két eset van: vagy, vagy p állandó. Ha állandó, akkor az ún. állandó térogatú c hőkapactás az U belső energa szernt parcáls derváltja: U C [A parcáls dervált (tt): egy változó hatásának mértéke az anyag rendszer valamely értékére a több változó állandósága mellett.] 0 Az U hőmérséklet- és térogatüggése: a C p versus -, lletve C p versus -görbe vagy a elület adott pontjához húzott érntő. Ábrázolhatjuk: csak a -üggést vagy a - és -üggést s. 1 Az állandó térogaton vett hőkapactás változata : C : hőkapactás (tetszőleges mennységre); extenzív C,m : molárs hőkapactás (n = 1 mol-ra); ntenzív c : ajlagos hőkapactás (ajhő) (1 g-ra); ntenzív A hőkapactás közvetlen jelentése: az U = () változás együtthatója: du = C d ha C (Δ-ben) nem ügg -től: ΔU = C Δ mvel ΔU = q ezért: q = C Δ Ez utóbb a (bombakalorméteres) C mérés alapja. Nagy C : sok hőközlés (vagy elvonás) ellenére csak kcsny a hőmérsékletváltozás. Ilyen pl. a víz, a jégakku. C hőkapactás és U( 1 ) smeretében kszámítható egy adott rendszer U belső energája egy másk hőmérsékleten: U 1 U A gyakorlatban ennél ontosabb egy olyamat (egy kéma reakcó) Δ r U belsőenerga-változásának változása a hőmérséklettel. Ez a változásban részt vevő anyagok hőkapactásának elhasználásával, azok előjellel vett algebra összegéből számítható: U r A helyzetet bonyolíthatja a hőkapactások hőmérsékletüggése: C = a + b + c/ (de ez ks Δ esetén elhanyagolható) 3 1 C d ru 1 r 1 c,m d A hőkapactás molekulárs értelmezése: egyatomos gázokra: mvel U m = U m (0) + 3/ R, ezért C,m = (U m / ) v = 3/ R = [1,47 J K -1 mol -1 ] kétatomos molekulákra: C,m = 5/ R = [0,785 J K -1 mol -1 ] nemlneárs sokatomos molekulákra: C,m = 3R = [4,94 J K -1 mol -1 ] A hőkapactás értékek ontosak, mert pontosak, és így a különböző termodnamka mennységek számítására jól és széleskörűen használják őket! 4 4
5 Entalpa, H: az állandó nyomáson végbemenő olyamatok leírására szolgáló állapotüggvény. ΔH: az állandó nyomáson bekövetkező hőcsere, eltéve, hogy nncs egyéb munkavégzés. Denícója: H = U + p dh = du + d(p) ΔH = ΔU + pδ (A reakcók térogatváltozása matt megkerülhetetlen térogat munkát tartalmazza U-hoz képest.) állapotüggvény: ΔH = H H extenzív (vszont az n = 1 mol-ra vonatkoztatott H m már ntenzív!) abszolút értéke nem smert, önkényes skála van. [Fontos: ΔH az állandó nyomáson, míg ΔU az állandó térogaton bekövetkező hőcsere.] 5 Az entalpaváltozás meghatározása: l, s ázsban Δ rendszernt kcs, ekkor H m U m. gázázsban: lángkalorméter (gáz+o ) állandó nyomású csősprál, adabatkus (hőszgetelt), olytonos gáz + O bevezetés, olytonos égés, olytonos égéstermék elvezetés. Később meglátjuk [Hess-tétel], mért elégséges gyakran az egyes anyagok égéshőjének (égés entalpa) mérése vagy állandó (bombakalorméter), vagy állandó p (lángkalorméter) mellett. 6 Az entalpa hőmérsékletüggése: a H = () üggvény meredeksége = hőkapactás állandó nyomáson; C p. A C p változata mnt a C v esetén: C p : hőkapactás (tetszőleges mennységre) extenzív C p,m : molárs hőkapactás (n = 1 mol-ra) ntenzív c p : ajlagos hőkapactás (ajhő) (1 g-ra) ntenzív A C p jelentése, (akárcsak C esetén, csak most p = áll.): dh = C p d ΔH = C p Δ q p = C p Δ A C p gyakran ügg a -től: C p,m = a + b + c/. 7 A C p hőkapactás smeretében számítható egy adott rendszer H entalpája egy újabb hőmérsékleten: H 1 H 1 A gyakorlatban ennél ontosabb egy olyamat (egy kéma reakcó) Δ r H entalpaváltozásának változása a hőmérséklettel. Ez a változásban részt vevő anyagok hőkapactásának elhasználásával, azok előjellel vett (algebra) összegéből számítható: H r C p d r H 1 r A termokémában ez lesz a Krchho-tétel. 8 1 C p,m d Melegítéskor a testek kterjednek, az ezzel járó térogat munka révén a testet melegítő hő egy részét átadják a környezetnek. Ezért a térogat növekedéssel járó állandó nyomású C p hőkapactás nagyobb, mnt a térogatváltozás nélkül hőmérséklet-emelkedést jellemző, állandó térogaton mért C. Reáls gázokban le kell győzn az ntermolekulárs erőket s. Munka tökéletes gázban reáls gázban Atmoszérával szemben van van Belső kötésekkel szemben nncs van 9 ökéletes gázra (lényegében csak gázoknál ontos): a kétéle hőkapactás különbsége: C p C = nr, ll. 1 mol gázra: C p,m C,m = R hányadosuk: C p,m /C,m = γ [Posson-állandó]. ökéletes gáz adabatkus reverzíbls kterjedésére p γ = áll. Munka tökéletes gázban reáls gázban Atmoszérával szemben van van Belső kötésekkel szemben nncs van 30 5
6 Az, hogy egy rendszer U belső energája, lletve H entalpája ügg a hőmérséklettől, a két termodnamka mennység zka tartalmának smeretében nylvánvaló. Ezt a üggést ejezk k a hőkapactások, C p és C. ermészetszerűleg elmerül a kérdés: üggenek-e ezek az értékek más p, állapotjelzőktől s? Azaz: hogyan változk a rendszer U belső energája, ha változtatjuk -t vagy -t vagy p-t? A 3 állapotjelzőből elég hatását vzsgáln, mvel a harmadk ezekkel kényszerkapcsolatban van. Most pl.: és hatását elemezzük. [Megmutatjuk, hogy a matematka módszerevel hogyan építhető, művelhető a termodnamka.] 31 Ha + d (állandó -n), akkor U U, ez általános elírásmódban: U U' U d Ha értéke +d-re nő (állandó -n), akkor [hasonlóan]: U U' U d együk el, hogy és változása s nntezmáls, így: U U U' U d d Mvel U és U különbsége s gen kcsny, ezért: U U du d d 3 Ez a teljes derencál sajátság megjelenítése: U változása és változásának mértékétől ügg, az egyes arányosság tényezők a parcáls derváltak. Ezt 3 dmenzós koordnátarendszerben még szemléletesen ábrázolhatjuk: A teljes derencál jelleg a 3D koordnátarendszerben: Az egyk-, lletve a másk hatása a elület metszete egy síkkal, ez pedg egy D koordnátarendszerben: U U du d d 33 U U du d d 34 A két parcáls derváltnak zka tartalma van: (U/) = π, a belső nyomás (U változása -vel). (U/) = C, a mólhő állandó térogaton. Ezek alapján egyenletünk du-ra: du d C d C mndg poztív. π értéke várhatóan más lesz tökéletes és reáls gáz esetén. Az utóbbakban a részecskék között vonzó és taszító erők következtében van belső nyomás, tökéletes gázban nncs. 35 Joule-kísérlet: hogyan ügg U a rendszer térogatától? A gáz vákuummal szemben zoterm úton expandált: Joule nem tapasztalt hőmérsékletváltozást. Következtetése: U nem ügg a térogattól, azaz (U/) = π = 0 (tökéletes gáz esetén gaz). Ez a kísérlet ugyan pontatlan volt, de Joule a ks hbák matt jó következtetésre jutott. Később a Joule homson-kísérlet hozott pontos eredményt. 36 6
7 Adabatkus változások: eddg megengedtük a hőcserét a rendszer és környezete között, most nem. Az adabatkus gázkterjedés munkája (most nem vákummal szemben): a kterjedő reáls gáz nem tud hőt elvenn a környezetéből, azért lehűl. Következésképp az adabatkus kterjedés nem zoterm! [Ez a molekulárs szemléletből s következk: ktáguláskor a gázmolekulák között vonzóerőket le kell győzn, ezt a gáz U belső energája edez, a p szorzat ügg a nyomástól, p 1 1 és p szorzat vszonya s változk. E kettő aránya szabja meg μ értékét.] 37 Gázok adabatkus kterjedése: zoentalpás [nem zoterm] olyamatok. A gáz ojtáson (porózus alon) át expandál: kterjedés közben lehűl (hőszgetelt, azaz adabatkus eltételek mellett). Ez az ún. Joule homson-hatás. Mértéke: az adabatkus Joule homson-együttható (μ): µ = (/p) H a nyomásváltozás okozta hőmérsékletváltozás mértéke. Ennek nagy gyakorlat jelentősége van. 38 Reáls gázoknál µ rendszernt nem 0. Értéke a hőmérséklettől s ügg, sőt előjelet s válthat: ha µ > 0, akkor a gáz kterjedéskor lehűl, ha µ < 0, akkor a gáz kterjedéskor elmelegszk. A nverzós hőmérséklet alatt µ mndg < 0, de van egy másk s, ahol µ smét előjelet vált. A µ (Joule omson-együttható) közvetlen meghatározása: a ksmértékű Δp nyomásváltozás hatására bekövetkező Δ hőmérsékletváltozást mérjük, ebből µ közvetlenül számolható: µ = Δ/Δp. Egy példa: levegőnél Δp = 00 atm Δ = 45 K. (Az parban lyen nagymértékű változásokat célszerű megvalósítan. Pontos mérésekben ennél ksebb változásokat alkalmaznak.) annak közvetett μ mérés módszerek s Lnde módszerével: a több lépcsőben (smételten) végrehajtott Joule homsonlehűtés. 1. A gáz lehűtése nverzós hőmérséklete alá.. A gáz összenyomása, az ekkor keletkező hő kompenzálása hűtéssel (zoterm kompresszó) 3. A gáz adabatkus expandáltatása, ennek során lehűl (Joule homson-hatás). 4. A. és 3. lépést egyre alacsonyabb hőmérsékleten többször megsmétlk, addg, amíg a gáz végül cseppolyósodk. Az eljárást nagypar méretekben alkalmazzák. 41 A Joule homson-hatás és a kompresszós hűtőgépek: 1. Elektromos munkával a kompresszorban összesűrítjük a gázt, ekkor elmelegszk.. A külső/hátsó hűtőbordákon a komprmált gáz lehűl a szoba hőmérsékletére (ekkor űt a szobát). 3. A szobahőokú sűrített gázt bevezetjük a belső hűtőtérbe, ahol az ojtáson keresztül adabatkusan kterjed: maga s lehűl, egyúttal a hűtőteret s lehűt. 4. A lehűlt, ks nyomású gáz vsszakerül a kompresszorba és a cklus kezdődk elölről. 4 7
8 Wllam homson ( ) ír matematkus, zkus Lord Kelvn szobra Belast, Botankus kert 43 8
rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része
I. A munka ogalma, térogat és egyéb (hasznos) munka. II. A hő ogalma. III. A belső energa denícója és molekulárs értelmezése. I. A termodnamka első őtételének néhány megogalmazása.. Az entalpa ogalma,
Részletesebbenrendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része
I. A munka fogalma, térfogati és egyéb (hasznos) munka. II. A hő fogalma. molekuláris értelmezése. I. A termodinamika első főtételének néhány megfogalmazása.. Az entalpia fogalma, bevezetésének indoklása.
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport
SEMMELWEIS EGYETEM Bofzka és Sugárbológa Intézet, Nanokéma Kutatócsoport TERMODINAMIKA egyensúlyok és transzportjelenségek legáltalánosabb tudománya Zríny Mklós egyetem tanár, az MTA levelező tagja mkloszrny@gmal.com
RészletesebbenII. AZ ENTRÓPIA TERMODINAMIKAI ÉS STATISZTIKUS DEFINÍCIÓJA II. AZ ENTRÓPIA TERMODINAMIKAI ÉS STATISZTIKUS DEFINÍCIÓJA
A ERMODINAMIKA MÁSODIK FŐÉELE I. A II. őtétel néány megogalmazása. II. Az entrópa termodnamka és statsztkus denícója. Entrópatétel. III. A rendszer, a környezet és ezek együttes entrópájának változása
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
RészletesebbenVÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006
ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer
RészletesebbenKLASSZIKUS TERMODINAMIKA
Klasszkus termodnamka KLASSZIKUS ERMODINAMIKA Póta György: Modern fzka kéma (Dgtáls ankönyvtár, 2013), 1.1 fejezet P. W. Atkns: Fzka kéma I. (ankönyvkadó, Budapest, 2002) Amkor először tanulod, egyáltalán
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
RészletesebbenZrínyi Miklós. Történeti visszatekintés. Történeti visszatekintés. Biofizikai termodinamika (Bio-termodinamika) Az energiamegmaradás tétele
SEMMELWEIS EGYEEM Bofzka és Sugárbológa Intézet, Nanokéma utatócsoort Bofzka termodnamka (Bo-termodnamka) Zríny Mklós egyetem tanár, az MA levelező tagja mkloszrny@gmal.com örténet vsszatekntés -A hőmérséklet
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. TERMODINAMIKA az egyensúlyok és folyamatok tudománya
SEMMELWEIS EGYETEM Bofzka és Sugárbológa Intézet, Nanokéma Kutatócsoport TERMODINAMIKA az egyensúlyok és folyamatok tudománya Zríny Mklós egyetem tanár, az MTA levelező tagja mkloszrny@gmal.com U = Q+
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenI. A II. FŐTÉTEL NÉHÁNY MEGFOGALMAZÁSA A TERMODINAMIKA MÁSODIK FŐTÉTELE I. A II. FŐTÉTEL NÉHÁNY MEGFOGALMAZÁSA I. A II. FŐTÉTEL NÉHÁNY MEGFOGALMAZÁSA
A ERMODINAMIKA MÁSODIK FŐÉELE I. A II. őtétel néány megogalmazása. II. Az entrópa termodnamka és statsztkus denícója. Entrópatétel. III. A rendszer, a környezet és ezek együttes entrópájának változása
RészletesebbenOKTATÁSI SEGÉDANYAG AZ ORVOSI BIOFIZIKA II alábbi témáinak elsajátításához
OKAÁSI SEGÉDANYAG AZ ORVOSI BIOFIZIKA II alább témának elsajátításához 5 Márcus 5 ermodnamka. ermodnamka rendszer, főtételek. 6 Márcus 2 Egyensúly és változás. Knetka. Entrópa és mkroszkópkus értelmezése.
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenBevezetés a kémiai termodinamikába
A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
RészletesebbenTermokémia. Termokémia Dia 1 /55
Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia
RészletesebbenEnergia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenElektrokémia 03. (Biologia BSc )
lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
Részletesebben10. Transzportfolyamatok folytonos közegben. dt dx. = λ. j Q. x l. termodinamika. mechanika. Onsager. jóslás: F a v x(t) magyarázat: x(t) v a F
10. Transzportfolyamatok folytonos közegben Erőtörvény dff-egyenlet: Mérleg mechanka Newton jóslás: F a v x(t) magyarázat: x(t) v a F pl. rugó: mat. nga: F = m & x m & x = D x x m & x mg l energa-, mpulzus
RészletesebbenTermodinamika. 1. rész
Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni
RészletesebbenElegyek. Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Elegyedés
Elegyek Fzka kéma előadások 5. Turány Tamás ELTE Kéma Intézet Elegyedés DEF elegyek: makroszkokusan homogén, többkomonensű rendszerek. Nemreaktív elegyben kéma reakcó nncs, de szerkezet változás lehet!
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenFizika II. (Termosztatika, termodinamika)
Fzka II. (Termosztatka, termodnamka) előadás jegyzet Élelmszermérnök, Szőlész-borász mérnök és omérnök hallgatóknak Dr. Frtha Ferenc. árls 4. Tartalom evezetés.... Hőmérséklet, I. főtétel. Ideáls gázok...3
RészletesebbenGázok. Boyle-Mariotte törvény. EdmeMariotte ( ) Robert Boyle ( ) Adott mennyiségű ideális gázra: pv=állandó. két állapotra: p 1 V 1
Boyle-Marotte törény Gázok Nyomás / atm Robert Boyle (167 1691) EdmeMarotte (160 1684) Adott mennységű deáls gázra: pvállandó két állapotra: Térfogat p 1 V 1 p V http://www.unzar.es/lfnae/luzon/cdr3/termodnamca.htm
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenTermokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzibilis termodinamika Diffúzió
λ x ELTE II. Fzkus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzbls termodnamka Dffúzó Az átlagos szabad úthossz (λ) és az átlagos ütközés dı (τ): λ = < v> τ A N = n (A x); A σ σ π (2r)
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
Részletesebben2012/2013 tavaszi félév 8. óra
2012/2013 tavasz félév 8. óra Híg oldatok törvénye Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés, Ozmózsnyomás Molárs tömeg meghatározása kollgatív tulajdonságok segítségével Erős elektroltok kollgatív tulajdonsága
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
RészletesebbenSZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?
SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
Részletesebben,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,
Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer
Részletesebben100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F
III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
Részletesebbenv i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M
Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P
RészletesebbenFizika II. (hőtan, termosztatika, termodinamika) előadási jegyzet Élelmiszermérnök, Biomérnök és Szőlész-borász mérnök hallgatóknak
Fzka II. (hőtan, termosztatka, termodnamka) előadás jegyzet Élelmszermérnök, Bomérnök és Szőlész-borász mérnök hallgatóknak Dr. Frtha Ferenc Dr. Vozáry Eszter, Dr. Zana János Fzka-Automatka Tanszék 0 Tartalom
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!
ORVOSI STATISZTIKA Az orvos statsztka helye Élettan Anatóma Kéma Lehet kérdés?? Statsztka! Az orvos döntéseket hoz! Mkor jó egy döntés? Mennyre helyes egy döntés? Mekkora a tévedés lehetősége? Példa: test
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenIonok egyedi sav-bázis tulajdonságai (hidrolízise) - Hidrolizáló kationt és aniont tartalmazó sóoldatok kémhatása
Általános és szervetlen kéma Laborelőkészítő előadás I. (008. október 0.) Ionok egyed sav-bázs tulajdonsága (hdrolízse) - A hdrolízs vsszaszorítása - Hdrolzáló katont és anont tartalmazó sóoldatok kémhatása
RészletesebbenVIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN
VIII. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN Bevezetés: Folyadékok - elsősorban savak, sók, bázsok vzes oldata - áramvezetésének gen fontos gyakorlat alkalmazása vannak. Leggyakrabban az elektronkus
RészletesebbenAlapvető elektrokémiai definíciók
Alapvető elektrokéma defnícók Az elektrokéma cella Elektródnak nevezünk egy onvezető fázssal (másodfajú vezető, pl. egy elektroltoldat, elektroltolvadék) érntkező elektronvezetőt (elsőfajú vezető, pl.
Részletesebben2 Wigner Fizikai Kutatóintézet augusztus / 17
Táguló sqgp tűzgömb többkomponensű kéma kfagyása Kasza Gábor 1 és Csörgő Tamás 2,3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem 2 Wgner Fzka Kutatóntézet 3 Károly Róbert Főskola 2015. augusztus 17. Gyöngyös - KRF 1
RészletesebbenA TERMODINAMIKA MIKROSZKOPIKUS ÉRTELMEZÉSE: A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA ALAPJAI
A TERMODINAMIKA MIKROSZKOPIKUS ÉRTELMEZÉSE: A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA ALAPJAI BEVEZETÉS Alkotórészek: molekulárs modell + statsztka Mért kell a statsztka? Mert 0 23 nagyságrend mkroszkopkus változója
RészletesebbenA modell alapfeltevései:
Általános és szervetlen kéma Laborelőkészítő előadás V. (008. október 09.) Gázhalmazállapot: tökéletes gázok, gáztörvények - A tökéletes gázok knetkus elmélete - Ideáls gázokkal kapcsolatos számítás feladatok
RészletesebbenMűszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok
Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
Részletesebben10. Transzportfolyamatok folytonos közegben
10. Transzportfolyamatok folytonos közegben erőtörvény: mechanka Newton dff-egyenlet: pl. rugó: mat. nga: állapot -> jóslás: F a v x(t) jelenség -> magyarázat: x(t) v a F F = m & x m & x = -D x x m & x
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
RészletesebbenDarupályák ellenőrző mérése
Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes 15030-58 MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
RészletesebbenA sokaság/minta eloszlásának jellemzése
3. előadás A sokaság/mnta eloszlásának jellemzése tpkus értékek meghatározása; az adatok különbözőségének vzsgálata, a sokaság/mnta eloszlásgörbéjének elemzése. Eloszlásjellemzők Középértékek helyzet (Me,
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Csapadékképződési egyensúlyok, oldhatósági szorzat Termokémiai számítások Hess tétel Közömbösítési hő meghatározása kísérlet (példaszámítás: 4. labor leírásánál)
RészletesebbenÁltalános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős
I. BEVEZETÉS A STATISZTIKUS MÓDSZEREKBE Ebben a fejezetben konkrét példán vzsgáljuk meg, hogy mlyen jellegzetes tulajdonsága vannak a makroszkopkus testeknek statsztkus fzka szempontból. A megoldás során
RészletesebbenMunka- és energiatermelés. Bányai István
Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenHőtan főtételei. (vázlat)
Hőtan főtételei (vázlat) 1. Belső energia oka, a hőtan I. főtétele. Ideális gázok belső energiája 3. Az ekvipartíció elve 4. Hőközlés és térfogati munka, a hőtan I. főtétele ideális gázokra 5. A hőtan
RészletesebbenA Ga-Bi OLVADÉK TERMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA
A Ga-B OLVADÉK TRMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA Végh Ádám, Mekler Csaba, Dr. Kaptay György, Mskolc gyetem, Khelyezett Nanotechnológa tanszék, Mskolc-3, gyetemváros, Hungary Bay Zoltán Közhasznú Nonproft kft.,
RészletesebbenMETROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS
METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenVillamosságtan. Dr. Radács László főiskolai docens A3 épület, II. emelet, 7. ajtó Telefon: 12-13 elkrad@uni-miskolc.hu www.uni-miskolc.
Vllamosságtan Dr. adács László főskola docens A3 épület,. emelet, 7. ajtó Telefon: -3 e-mal: Honlap: elkrad@un-mskolc.hu www.un-mskolc.hu/~elkrad Ajánlott rodalom Demeter Károlyné - Dén Gábor Szekér Károly
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenMolekuláris dinamika: elméleti potenciálfelületek
Molekulárs dnamka: elmélet potencálfelületek éhány szó a potencál felület meghatározásáról Szemempírkus és ab nto potencál felületek a teles felület meghatározása (pontos nem megy részletek: mndárt éhány
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenMegjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához
Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a
RészletesebbenA TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
RészletesebbenA MOLEKULADINAMIKAI MÓDSZEREK SZISZTEMATIKUS TÁRGYALÁSA: KLASSZIKUS DINAMIKA A POSTERIORI KORREKCIÓJA
A MOLEKULADINAMIKAI MÓDSZEREK SZISZTEMATIKUS TÁRGYALÁSA: KLASSZIKUS DINAMIKA A POSTERIORI KORREKCIÓJA KLASSZIKUS DINAMIKA Klasszkus magok mozognak egy elre elkészített potencálfelületen. Potencálfelület
Részletesebben8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál
8. első energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál első energia első energia (U): a vizsgált rendszer energiája, DE nem tartozik hozzá - a teljes rendszer együttes mozgásából adódó mozgási
Részletesebben4 2 lapultsági együttható =
Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.
RészletesebbenTermodinamika. Tóth Mónika
Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.
RészletesebbenKomplex természettudomány 3.
Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott
RészletesebbenTermodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.
Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú
RészletesebbenFeladatlap X. osztály
Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:
Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika
RészletesebbenA mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek
A mágneses tér energája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája Egy koncentrált paraméterű, ellenállással és nduktvtással jellemzett tekercs Uáll feszültségre kapcsolásakor az
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenMŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG
RészletesebbenA termodinamika törvényei
A termodinamika törvényei 2009. 03. 23-24. Kiss Balázs Termodinamikai Természeti környezetünk meghatározott tulajdonságú falakkal leválasztott része. nincs kölcsönhatás a környezettel izolált kissb3@gmail.com
RészletesebbenKolloid rendszerek definíciója, osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelüleleti jelenségek (fluid határfelületek)
Kollod rendszerek defnícója, osztályozása, jellemzése. olekulárs kölcsönhatások. Határfelülelet jelenségek (flud határfelületek) Kollodka helye Bológa Kollodkéma Fzka kéma bokéma Szerves kéma Fzka A kéma
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
Részletesebben