11. Laboratóriumi gyakorlat GYORSULÁS MÉRŐK
|
|
- Pál Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 11. Laboratóriumi gyakorlat GYORSULÁS MÉRŐK 1. A gyakorlat célja Az ADXL10 integrált gyorsulás mérő felépitése, működése és használatának bemutatása. Centrifugális gyorsulás kimutatása, mérése és számitása vizszintes, illetve függőleges sikban történő forgómozgás esetében.. Elméleti bevezető Egy test elmozdulását, egy egyenes vagy egy görbe mentén, három paraméterrel jellemezhetünk: pillanatnyi helyzet, sebesség és gyorsulás az adott pillanatban. Rezgőmozgás esetén a három paraméter összefüggő. Ha a rezgőmozgásnak csak egy összetevője van, a jel formája és periódusa nem változik függetlenűl attól, hogy elmozdulásról, sebességről vagy gyorsulásról beszélünk (1. ábra). Különbségek csak a jelek fázisaiban adódnak. Ismerve a mozgást leiró egyenletet, a másik két paraméter deriválással meghatározható. Ha elhanyagoljuk a fázis különbségeket, a sebesség valamint a gyorsulás értékeit szorzással megkapjuk. 1. Ábra. Egyenletes rezgőmozgás szemléltetése. Az 1-es ábrán feltüntetett mennyiségek: d pillanatnyi elmozdulás, D amplitudó vagy maximális elmozdulás, T 0 [s] periódus, f 0 =1/T 0 [Hz] a rendszer saját frekvenciája és ω = f = k 0 π 0 m [rad/s] szögsebesség. Egy tömegből és rugóból álló ideális rendszert ha mozgásba hozunk, egy szinuszos egyenlettel lerirható rezgőmozgást fog végezni, melynek frekvenciája és amplitudója állandó. A valós rendszernek veszteségei vannak, ezért a rezgések frekvenciája és amplitudója változik. A veszteségeket, mint csillapitás foghatunk fel. Rendszerek elmozdulásának, rezgésének megállapitására, valamint a rezgés paramétereinek, összetevőinek meghatározására, a rendszer gyorsulását mérjük. A másik két paramétert, sebességet, elmozdulást integrálással kapjuk. Mivel integráló áramkörök megvalósitása sokkal könnyebb, a gyorsulás mérése előnyösebb. A. ábra ezt az átalakitást szemlélteti. 74
2 . Ábra. Sebesség és elmozdulás meghatározása a gyorsulásból. A valóságban a rezgések sokkal összetetebb mozgások. A rezgések dinamikus jelenségek, melyek rugalmas közegekben jönnek létre helyi gerjesztés során és a rugalmas közegben hullámok formájában terjednek. A rezgés meghatározza a mehanikus rendszer mozgását. A rezgések lehetnek gerjesztett rezgések, meghatározott paraméterekkel, vagy káros, romboló hatásuak. A rezgések kimutatására, valamint hatásuk megállapitására, következő méréseket végezhetjük: *A rendszer kimenetén a rezgést, hogy összehasonlithassuk a megengedett maximális értékekkel. Ebben az esetben a zajokat határozzuk meg. *A rendszer bemenetén a rezgést, hogy ezeket a kért paramétereken tudjuk tartani. Ilyenkor hasznos rezgésekről beszélünk. *A rendszer bemenetén és kimenetén egyaránt mérjük a rezgéseket, hogy a rendszer viselkedését határozzuk meg. Ha a rendszer egy F(t) erő hatására rezgőmozgást végez, a rendszer mozgásegyenletét a következőképpen adhatjuk meg: d d dd m + c + kd = F ( t ) egyenesvonalú mozgás (1) dt dt d ϕ dϕ J + c + kϕ = F ( t ) körmozgás () dt dt ahol: m-a tömeg [kg], c-csillapitási tényező [Ns/m],[Nsm], J-tehetetlenségi nyomaték [kgm ], k-rugalmassági együttható [N/m],[Nm], d-egyenesvonalú mozgás, ϕ-köriv mentén való d d d ϕ elmozdulás, dd/dt és dϕ/dt-lineáris- és szög-sebesség [m/s],[grad/s],, dt - gyorsulás dt [m/s ],[grad/s ]. A rezgések paramétereinek ismerete nagyon fontos az iparban. A rezgések amplitudója meghatározza az alkatrészek közti játékot. A rezgések gyorsulásából a ható erők nagyságára következtethetünk. A rezgések sebessége pedig meghatározza a rezgésben lévő környezet hatását a rendszerre, valamint a rezgés energiáját. A gyorsulásérzékelők úgynevezett szeizmikus tömeg köré vannak felépitve (3. ábra). Ezt ráhelyezik a rezgőmozgást végző testre és igy átveszi annak rezgéseit. Ha a rezgést x(t) irjuk le, az m szeizmikus tömeg mozgását y(t) egyenlettel jellemezzük. Mivel mindkettő az F(t) erő hatására jön létre, a mozgásegyenlet a következő: 75
3 d y dy d x m + c + ky = F a = m (3) dt dt dt Az egyenletet megoldásánál három esetet különböztetünk meg, annak fügvényében, hogy az egyenletben szereplő paraméterek (m, c, k), milyen összefüggésben állnak egymással. Ha k nagy, m és c kicsi (elhanyagolható), a szeizmikus tömeg elmozdulása arányos a gyorsulással. 3. Ábra. Gyorsulásérzékelők szerkezetének szemléltetésére. A fentiekből következik, hogy a rezgést elmozdulássá alakitjuk át, mely szintén egy nemelektromos mennyiség. Hogy az érzékelő kimenetén elektromos mennyiséget, feszültséget, kapjunk, egy közbeliktatott átalakitóra van szükség, mely lehet rezisztiv, induktiv vagy kapacitiv (4. ábra). 4. Ábra. Gyorsulásérzékelők közbeliktatott átalakitókkal. A rezgések mérésére, frekvenciájuk, amplitudójuk meghatározására az érzékelőt a rezgésben lévő testre kell rögziteni, oly módon, hogy az minden mozgást tökéletesen átvegyen. Mivel az érzékelőnek is saját tömege van, ez nagymértékben befolyásolhatja a mozgásban lévő rendszer tömegét és igy a rezgés paraméterei is. Ezért fontos, hogy az érzékelő minél kissebb legyen, ne hozzon változásokat a mérendő rendszerbe. A technika fejlődése lehetővé tette az SMD integrált áramköri kivitelezésű gyorsulás mérők létrehozását. Az ANALOG DEVICE különböző frekvencia tartományokban működő gyorsulás mérőket gyárt, például az ADXL10 tipust. Az ADXL10 egy két irányú gyorsulásmérő IC, mely egy polisilicon érzékelőt és kondicionáló áramkört tartalmaz. Mindkét iránynak (x és y) megfelelő analóg jelet a kimeneti áramkör egy változó töltéstényezőjű négyszögjellé alakitja, melyet könnyen mérhetünk számlálóval, microprocesszorral. Az ADXL10 gyorsulásmérő egyaránt érzékel pozitiv és negativ gyorsulásokat ±10g tartományban, valamint sztatikus erők által előidézett gyorsulásokat. Az érzékelő egy polisilicon szerkezet rugókra felfüggesztve, mely ellenáll a gyorsulási erőknek. A polisilicon struktura elhajlását (elmozdulását) egy diferenciális kondenzátor méri. A diferenciális kondenzátor áll két fix fegyverzetből és egy központi fegyverzetből mely a mozgó tömeghez kapcsolódik. A fix fegyverzetekre négyszögjeleket kapcsolunk, melyek fáziskülönbsége 180. Gyorsulásierő hatására a diferenciális kondenzátor kibillen az egyensúlyból és a kimeneten egy négyszögjelet kapunk, melynek amplitudója arányos a gyorsulással. Ezután következik egy fázisérzékeny egyenirányitó, mely egyben a gyorsulás irányát is meghatározza. 76
4 Az igy kapott analóg jelet változó töltési tényezőjű négyszögjellé alakitja egy moduláló átamkör (Duty Cycle Modulator-DCM). Ennál a pontnál a felhasználó beavatkozhat és külső kondenzátor hozzákapcsolásával (X FILT és Y FILT kimenetekre kapcsolt C X és C Y kondenzátorokkal) meghatározhatja az érzékelő frekvenciasávját (lásd 5. ábra). 5. Ábra. Az ADXL10 gyorsulásmérő tömbrajza. A T kimenetre kötött R SET ellenállás segitségével a kimeneti négyszögjel periódusát állithatjuk, mely 0,5ms és 10ms között változhat. Az igy beállitott periódusidő mindkét kimenetre vonatkozik. Az R SET ellenállásra akkor is szükség van, ha csak az analóg kimeneteket használjuk. Ebben az esetben az értéke 500kΩ és MΩ között változhat és a lehető legközelebb kell elhelyezni a T kimenethez, hogy a parazita kapacitások minél kissebbek legyenek. Nyugalmi helyzetben (0g gyorsulás) a töltés tényező 50%. A gyorsulás a T 1 időtartammal arányos (6. ábra). 6. Ábra. A T 1 és T időtartamok és a gyorsulás meghatározása. A kimeneti jeleket az X és Y irányú gyorsulásnak megfelelően, levehetjük az X FILT és Y FILT kimenetekről, melyeken a gyorsulással arányos egyenfeszültséget kapunk (100mV/g érzékenységgel), vagy az X OUT és Y OUT kimenetekről, melyeken állandó periódusú változó töltéstényezőjű négyszögjelet kapunk (4%/g érzékenységgel). Az áramkör 3V és 5,5V közötti tápfeszültséggel működik. 77
5 3. A dolgozat menete Az SMD kivitelezésű ADXL10 tipusú gyorsulás érzékelő egy olyan nyomtatott áramkörön található, mely a forgási tengelyre merőlegesen helyezkedik el. Az érzékelő által szolgáltatott jeleket egy csúszógyűrüs érintkező közvetitésével kapjuk. A berendezés tömbrajza, valamint a bekötési rajz a 7 ábrán látható. 7. Ábra. A berendezés tömbrajza és a bekötési rajz. Az egyenáramú motort és az érzékelőt a 7 ábra szerint egy Hameg tipusú tápfeszültségre kapcsoljuk a rajzon megadott értékekre beállitva. A kimeneti jeleket X out, Y out és X filt digitális oszciolszkópon figyeljük. A) Az oszciloszkóp segitségével megmérjük a kimeneti négyszögjel periódusát T majd a 6-os ábrán feltüntetett összefüggéssel meghatározzuk az R SET ellenállás értékét. T = R SET = Kézzel forgatva a tengelyt figyeljük a kimeneti jelek X out, Y out valamint X out X filt változását. Ebben az esetben az érzékelőre csak a gravitációs gyorsulás hat (1g). B) Az érzékelő által meghatározott sikban az érzékelőt négy egymásra merőleges pozicióba helyezzük, a 8-s ábrának megfelelően, melyekben az egyes kimeneteken a négyszögjel töltéstényezője T 1 az 1g gyorsulásnak megfelelő 4%-os változást mutatja. 78
6 8. Ábra. A négyszögjel töltéstényezőjének változása az érzékelő különböző helyzeteiben. Az oszciloszkóp segitségével meghatározzuk a T 1 időt X out, Y out kimeneteken, kiszámitjuk az eltérést a nyugalmi helyzethez viszonyitva (0g δ=50%) százalékban, majd összehasonlitjuk a 8-as ábrán megadott értékekkel. A mért és számitott adatokat az alábbi táblázatba irjuk. Az X filt kimenetet egy digitális voltmérőre kötjük és a fent emlitett poziciókban mért feszültség értékekkel kitöltjük a táblázat megfelelő sorát. T 1 [ms] 1. Táblázat X Y X Y X Y X Y T δ = [%] T m X filt [V] =δ sz δ m [%] A δ sz értékei az X out és Y out kimeneteken a 8-as ábrán vannak feltüntetve, melyeknél 4%-os nominális érzékenységgel számoltunk. Az érzékenység változhat 3,%/g és 4,8%/g között. C) Egyenletes körmozgás esetén a szögsebesség állandó, illetve a kerületi sebesség vektora állandó nagyságú, de változó irányú. A sebességváltozásnak megfelel egy gyorsulás, melynek iránya a forgási középpont felé mutat. Ezt centripetális gyorsulásnak nevezzük és függ a szögsebességtől, valamint a körpálya sugarától: 79
7 a = v ω = R ω (4) n = R π 60 Az ω szögsebesség egyenesen arányos a motor fordulatszámával (n [ford/perc]), amit a motor tápfeszültségének változtatásával módosithatunk. Igy a 4-es összefüggéssel különböző fordulatszámnak megfelelő gyorsulás értékeket számolhatunk (a sz ). A sugár amin az érzékelő található R=4,5cm (lásd 7-es ábra). Ezt a gyorsulást mérjük az ADXL10 tipusú érzékelővel is, melynek X out és Y out kimenetein a gyorsulással arányosan változó kitöltéstényezőjű négyszögjelet kapunk. A T 1 időtartamot (lásd 6-os ábra) az oszciloszkóp segitségével mérjük. Ennek megfelelően a mért gyorsulás, amit a gravitációs gyorsulás függvényében kapunk: a m T T T T ( g ) = 0,5 4% g = 0,5 g (5) a gravitációs gyorsulás g=9,81m/s. Az X filt kimeneten a feszültséget egy digitális voltmérővel mérjük. A -es táblázatban megadott motor, illetve a tengely fordulatszámainál mérjük és számoljuk a gyorsulást. A mért (a m ) és számolt (a sz ) gyorsulás értékeket ábrázoljuk grafikusan a fordulatszám függvényében ugyanabban a koordináta rendszerben. A relativ hibát a következő képlet adja: asz am ε r = 100 [%] (6) a m Motor tápfeszültsége n [ford/perc] 5V 3 5,5V 95 6V 380 7V 550 8V 705 8,5V 785 a sz [m/s ] T 1 [ms] a m [m/s ] ε r [%] X filt [V]. Táblázat N [imp.] Ábrázoljuk grafikusan X filt =f(n) függvényt. D) Sebesség és fordulatszám mérésnél használt módszer az időegység alatt érkező impulzusok számlálása. Ez a módszer alkalmazható a gyorsulás mérésre is. Számoljuk, hogy az ADXL10 tipusú gyorsulás érzékelő kimenetén mérhető változó töltéstényezőjű négyszögjel T 1 időintervalluma hány konstans f 0 frekvenciájú impulzust fed le. A T 1 időintervallum forditattan arányos a gyorsulással, a T -T 1 időintervallum viszont arányosan változik a gyorsulással. Az f 0 konstans frekvenciájú impulzusokat számolhatjuk egyik, vagy másik időintervallumban (9. ábra). 80
8 9. Ábra. Konstans frekvenciájú impulzusok számlálása változó időintervallumban. A fenti ábrán látható, hogy mig a T 1 csökken a gyorsulás növekedésével, a beolvasott N 1 impulzusok száma is csökken, viszont az N impulzusok száma nő. Ebből következik, hogy előnyösebb a második változat használata. A 10-es ábrán lévő áramkör tartalmaz egy f 0 = 1MHz frekvenciájú oszcilátort, melynek impulzusait a T -T 1 idő alatt egy számláló felé küldjük. A T -T 1 időintervallumot az Enable bit határozza meg. 10. Ábra. Kitöltésitényező mérésére szolgáló áramkör. Az alábbi idődiagramon a következő jelek vannak feltüntetve: Cx az érzékelőtől kapott négyszögjel fo az 1MHz-es órajel Enable a Cx első periodusát veszi figyelembe Count a megszámlálandó impulzusok 81
9 11. Ábra. A mérőáramkör idődiagramja. A -es táblázatban megadott különböző fordulatoknál számolt impulzusokat is lejegyezzük. Ábrázoljuk grafikusan N=f(a sz ) függvényt, majd keressünk egy analitikus összefüggést a beolvasott impulzusok és a gyorsulás között (hasonlóan az 5-ös összefüggéshez). 4. Kérdések, feladatok 1. A mért adatok alapján ellenőrizzük a g=9,81m/s értékét.. Kalibráljuk, illetve számitsuk ki a gyorsulásmérő érzékenységét. Legyen A az érzékelő egyik kimenete amikor az ennek megfelelő tengelye a föld felé irányúl (+1g). Forditsuk el az érzékelőt 180 -kal (-1g), ekkor a kimenet legyen B. Az érzékenységet az alábbi összefüggés adja: Érzékenység = [ A B] / g (7) Határozzuk meg az érzékenységet mindkét tengelyirányra, majd hasonlitsuk össze ezt az értéket a katalógusadattal. 3. Felhasználva az érzékelő kimeneteit, X out és Y out, hogyan határozzuk meg a forgásirányt? 4. Hogyan lehet az érzékelővel elfordulást (szöget) mérni, használva akár az analóg, akár a digitális kimeneteket? 8
8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ
8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 1. A gyakorlat célja: Az inkrementális adók működésének megismerése. Számítások és szoftverfejlesztés az inkrementális adók katalógusadatainak feldolgozására
Részletesebben7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL
7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenÁramköri elemek mérése ipari módszerekkel
3. aboratóriumi gyakorlat Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel. dolgozat célja oltmérők, ampermérők használata áramköri elemek mérésénél, mérési hibák megállapítása és azok függősége a használt mérőműszerek
RészletesebbenKÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenMechanika I-II. Példatár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenTömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások
2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenEGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK
dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenRezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?
Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenPasszív és aktív aluláteresztő szűrők
7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenMechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó
Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:
RészletesebbenMinden mérésre vonatkozó minimumkérdések
Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a
Részletesebbena) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása
Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30
RészletesebbenRezgőmozgás, lengőmozgás
Rezgőmozgás, lengőmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus mozgást
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
RészletesebbenMechanika - Versenyfeladatok
Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális
RészletesebbenMűveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?
Műveleti erősítők Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Milyen kimenő jel jelenik meg a műveleti erősítő bemeneteire adott jel hatására? Nem invertáló bemenetre
RészletesebbenFourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata
Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés 2015.05.13. RC tag Bartha András, Dobránszky Márk 1. Tanulmányozza át az ELVIS rendszer rövid leírását! Áttanulmányoztuk. 2. Húzzon a tartóból két
RészletesebbenA nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p
Jedlik 9-10. o. reg feladat és megoldás 1) Egy 5 m hosszú libikókán hintázik Évi és Peti. A gyerekek tömege 30 kg és 50 kg. Egyikük a hinta végére ült. Milyen messze ült a másik gyerek a forgástengelytől,
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE
5. Laboratóriumi gyakorlat A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 1. A gyakorlat célja: A p-n átmenet hőmérsékletfüggésének tanulmányozása egy nyitóirányban polarizált dióda esetében. A hőmérsékletváltozási
RészletesebbenLogaritmikus erősítő tanulmányozása
13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenFizika feladatok - 2. gyakorlat
Fizika feladatok - 2. gyakorlat 2014. szeptember 18. 0.1. Feladat: Órai kidolgozásra: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel s 1 utat, második szakaszában
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenAnalóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)
9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk
Részletesebben2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
RészletesebbenElektromechanikai rendszerek szimulációja
Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG
RészletesebbenMérnöki alapok 2. előadás
Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenRC tag mérési jegyz könyv
RC tag mérési jegyz könyv Mérést végezte: Csutak Balázs, Farkas Viktória Mérés helye és ideje: ITK 320. terem, 2016.03.09 A mérés célja: Az ELVIS próbapanel és az ELVIS m szerek használatának elsajátítása,
RészletesebbenSzámítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.
Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenPÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenAz erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2
Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA A kapacitív ellenállás. Váltakozó áramú helyettesítő kép. Alsó határfrekvencia meghatározása. Felső határfrekvencia
RészletesebbenA 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória
Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
Részletesebben2. Elméleti összefoglaló
2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges
RészletesebbenRugalmas tengelykapcsoló mérése
BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Jármőelemek és Hajtások Tanszék Jármőelemek és Hajtások Tanszék
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenSzámítási feladatok a 6. fejezethez
Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz
RészletesebbenFizika alapok. Az előadás témája
Az előadás témája Körmozgás jellemzőinek értelmezése Általános megoldási módszer egyenletes körmozgásnál egy feladaton keresztül Testek mozgásának vizsgálata nem inerciarendszerhez képest Centripetális
RészletesebbenMérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)
Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) 1. A D/A átalakító erısítési hibája és beállása Mérje meg a D/A átalakító erısítési hibáját! A hibát százalékban adja
RészletesebbenFIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata
Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:
RészletesebbenFelvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Minden tétel kötelező. Hivatalból 10 pont jár. Munkaidő 3 óra. I. Az alábbi kérdésekre adott
RészletesebbenSzámítási feladatok megoldással a 6. fejezethez
Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5
RészletesebbenM ű veleti erő sítő k I.
dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenHázi Feladat. Méréstechnika 1-3.
Házi Feladat Méréstechnika 1-3. Tantárgy: Méréstechnika Tanár neve: Tényi V. Gusztáv Készítette: Fazekas István AKYBRR 45. csoport 2010-09-18 1/1. Ismertesse a villamos jelek felosztását, és az egyes csoportokban
Részletesebben2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel!
1.) Hány Coulomb töltést tartalmaz a 72 Ah ás akkumulátor? 2.) Fajlagos ellenállásuk nagysága alapján állítsd sorrendbe a következő fémeket! Kezd a legjobban vezető fémmel! a.) alumínium b.) ezüst c.)
RészletesebbenMérési útmutató Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁYI EGYETEM VILLAMOSMÉRÖKI ÉS IFORMATIKAI KAR VILLAMOS EERGETIKA TASZÉK Mérési útmutató Periodikus, nem szinusz alakú jelek értékelése, félvezetős egyenirányítók vizsgálata
RészletesebbenGÉPEK DINAMIKÁJA 7.gyak.hét 1. Feladat
Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Mechanika Műszaki Tudományi Kar Tanszék GÉEK DINAMIKÁJA 7.gyak.hét 1. Feladat (kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus) 7.gyak.hét 1. feladat: RUGALMASAN ÁGYAZOTT
Részletesebben1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel
1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel Munkavégzés, teljesítmény 1.1. Feladat: (HN 6B-8) Egy rúgót nyugalmi állapotból 4 J munka árán 10 cm-rel nyújthatunk meg. Mekkora
RészletesebbenPeriódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények
Periódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periódikus mozgásnak nevezzük. Pl. ingaóra ingája, rugó
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
Részletesebben3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:
1. A mellékelt táblázat a Naphoz legközelebbi 4 bolygó keringési időit és pályagörbéik félnagytengelyeinek hosszát (a) mutatja. (A félnagytengelyek Nap- Föld távolságegységben vannak megadva.) a) Ábrázolja
RészletesebbenEGYFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM
VANYSEEŐ KÉPÉS 0 5 EGYFÁSÚ VÁTAKOÓ ÁAM ÖSSEÁÍTOTTA NAGY ÁSÓ MÉNÖKTANÁ - - Tartalomjegyzék Váltakozó áram fogalma és jellemzői...3 Szinuszos lefolyású váltakozó feszültség előállítása...3 A szinuszos lefolyású
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
RészletesebbenBevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv
Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Lódi Péter(D1WBA1) 2015 Március 18. Bevezetés: Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2015.03.25. 13:15-16:00 Mérés
RészletesebbenIrányításelmélet és technika I.
Irányításelmélet és technika I. Mechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 2010
RészletesebbenKÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:
GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÉRFOGATÁT TÉRFOGATÁRAM MÉRÉS q v = dv dt ( m 3 / s) AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÖMEGÉT
RészletesebbenElektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás
Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés
RészletesebbenMérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.
Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók. 1.Ellenállás változáson alapuló jelátalakítók -nyúlásmérő ellenállások
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
RészletesebbenAnalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások
nalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások Informatika/Elektronika előadás encz Márta/ess Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék 07-nov.-22 Témák Műveleti erősítőkkel kapcsolatos alapfogalmak
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenFIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok
Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35
RészletesebbenIpari kemencék PID irányítása
Ipari kemencék PID irányítása 1. A gyakorlat célja: Az ellenállással melegített ipari kemencék modelljének meghatározása. A Opelt PID tervezési módszer alkalmazása ipari kemencék irányítására. Az ipari
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenElektronika 2. TFBE5302
Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
Részletesebben