MÉRÉSEK NÉGYSZÖG KERESZTMETSZETŰ CSŐTÁPVONALON

Átírás

1 MÉRÉSI SEGÉDLET MÉRÉSEK NÉGYSÖG KERESTMETSETŰ CSŐTÁPVONALON (TÁP-1) V2 épüet VI.emeet 62. Fénytávközés Labor BUDAPESTI MŰSAKI és GADASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Mikrohuámú Híradástechnika Tanszék H-1111 Budapest, Godmann György tér 3. V2 épüet VI. emeet te.: (+36 1) , fax : (+36 1) Összeáította : dr. Lénárt Ferenc t. mts. 1996

2 Bevezetés , A távíró egyenet megodása, haadó és refektát huám , Bemeneti impedancia, refexió tényező, áóhuámarány , Bemeneti impedancia, refexió tényező , Áóhuámok, áóhuámarány , A refexió tényező meghatározása mérésse A méréshez hasznát eszközök A mérés épései , Az impedancia ábrázoása diagramon , A bemeneti impedancia szerkesztése , Mérési feadatok Köteező feadatok Szorgami feadat , Eenőrző kérdések , Irodaom

3 Bevezetés A mérés céja a tápvonaeméetben hasznát néhány aapvető fogaom megismerése, a hozzájuk kapcsoódó fizikai mennyiségek szemétetése, mérése. Egyszerű mérőeszközökke vizsgájuk a huámhosszat,tápvonaon kiaakuó áóhuámokat.smith diagram és számítógépes program segítségéve feszütség refexió tényezőt és tápvona impedanciát határozunk meg a mérési eredményekbő. 1., A távíró egyenet megodása, haadó és refektát huám Egy TEM módusú homogén távvezetékre feírt távíróegyenet megodása [1.] + γx - γx U(x) = U e + U e + x - x 1 I(x) = I e + I e = U e - U e + x - x ( ) γ γ γ γ (1.1.a), (1.1.b) aho a távvezeték huámimpedanciája és γ terjedési tényezője kifejezhető a hosszegységre eső 1 soros impedanciáva és Y 1 párhuzamos admittanciáva = Y 1 1 (1.2) γ = α + j β = 1 Y 1. (1.3) A terjedési tényező vaós része a vezeték hosszegységre eső csiapítását, képzetes része pedig a fázistoását adja. A fázistényező megadható a tápvonaon érvényes huámhossz segítségéve: β =2π λ t. (1.1) szerint mind a távvezeték adott heyén kiaakuó feszütség, mind az áram kifejezhető két feszütséghuám eredőjeként. Az összefüggések eső tagja egy - a generátortó a terheés feé - haadó huámot ír e. A haadás iránya veszteséges tápvona esetén értemezhető biztonságosabban, aho a terjedési tényezőben α, tehát egy csökkenő ampitúdójú huám terjed a generátortó a terheés irányába. A második tag a ezárásná refektát huámot adja. L A gyakoratban a ezárástó mérik a tápvona vizsgát heyének távoságát, mint ez az 1.1. ábrán is átható. Ezt figyeembe véve az (1.1) egyenetek a következőképpen módosunak ábra + γ - U( ) = U e + U e γ + γ - γ ( ) I( ) = 1 U e - U e (1.4.a) (1.4.b) 3

4 Így könnyen beátható, hogy U + és U a ezárásná kiaakuó haadó és refektát huámot jeenti. 2., Bemeneti impedancia, refexió tényező, áóhuámarány A továbbiakban is távvezetéken terjedő feszütséghuámokka dogozunk. Meg ke azonban jegyezni, hogy a vizsgát mennyiségekre kapott összefüggések huámvezetőkre és szabadtéri terjedés esetére is feírhatók ugyanoyan formában, ha a feszütség és áram heyett a terjedő huám eektromos és mágneses térerősségébő induunk ki. 2.1., Bemeneti impedancia, refexió tényező Az áram és a feszütség segítségéve kifejezhető a távvezeték heyen érvényes bemeneti impedanciája. ( ) U( ) = = I( ) U U + + γ e U γ + e (2.1) γ γ e U e Ha bevezetjük a refektát és a haadó feszütséghuám hányadosáva definiát Γ( ) = U e U e γ = U U + γ + e 2γ (2.2) feszütség refexió tényezőt, a bemeneti impedancia és a refexió tényező között a következő összefüggések adódnak. ( ) = 1 + Γ () 1 Γ() Γ( ) = ( ) ( ) + (2.3.a) (2.3.b) Az = heyen, vagyis a ezárásná () = L, meye a refexió tényező + L Γ L = L (2.4) A refexió tényező passzív ezárás esetén Γ 1 értéket vehet fe. Γ L segítségéve (2.2) az aábbi aakban is írható. Γ () = Γ e 2γ L (2.5) 4

5 Eszerint egy ismert γ terjedési tényezőve jeemzett homogén távvezeték esetében a refexió tényező - ha adott a ezárásná érvényes értéke - a ezárástó távoságra könnyen meghatározható. Fontos megjegyezni, hogy ez átaánosabban is érvényes a távvezeték egy tetszőeges síkjában ismert és a tőe távoságban meghatározandó refexió tényező között. A távvezeték heyén adódó bemeneti impedanciára is nyerhetünk egy transzformációs összefüggést (2.3.a), (2.5) és (2.4) fehasznáásáva. Átaános esetre a (2.6),veszteségmentes tápvonara pedig a (2.7) egyenet vonatkozik. ( ) = th L + γ + th γ L (2.6) ( ) = tg L + β (2.7) + Ltg β A refexió tényezőre megfogamazott átaánosítás a bemeneti impedanciára is érvényes. 2.2., Áóhuámok, áóhuámarány A tápvonaon terjedő haadó és refektát huám U vektoriáisan összegződik. Ezt szeméteti a U U Φ ábra. Ahogyan (1.3)-bó és (1.4)-bő átható, mind a haadó, mind a refektát kompex feszütséghuám λ t Umin szerint periodikus. Mive egymássa szemben terjedő huámokró van szó, az egymáshoz képest mutatkozó fázisetérésük kétsze- U max res sebességge vátozik. Vagyis a távvezetéken 2.1. ábra az eredő feszütség ampitúdója λ t 2 szerinti periodicitást mutat. Ezt fogamazza meg a 2.1. ábra mennyiségeive feírt (2.8) összefüggés is, aho a Φ fázistoást ahhoz a heyhez képest mérjük, aho a két feszütséghuám azonos fázisban taákozik α α + U = U e + U e + 2 U U cosφ (2.8) aho Φ=2β! Egyszerűbb az összefüggés, ha veszteségmentes tápvonaat téteezünk fe (α=). Ezen beü is + - cészerű megküönböztetni két áapotot. Extrém ezárás esetén ( Γ =1,ezért U = U ) trigonometriai összefüggések akamazásáva a (2.9.a), Γ <1 esetén a (2.9.b) egyenethez jutunk. ( ) ( ) U = 4 U cos Φ 2 = 4 U cos β Γ (2.9.a) = ( ) ( ) 2 2 Γ 1 U = U U +4U U cos β (2.9.b) Ezekbő megkaphatjuk a két esetre vonatkozó eredő feszütséget. ( ) + U Γ =1 =2U cos β (2.1.a) 5

6 ( ) ( ) U = U U +4U U cos Γ 1 β (2.1.b) A feszütségnek a távvezeték hossza mentén tapasztaható vátozását ábrázova megkapjuk a L ezárásra - az átaa okozott refexióra - jeemző áóhuámképet. Erre mutat pédát küönböző abszoútértékű refexiók esetén a 2.2.a-b. ábra 1. jeű görbéje. A diagramokon a tápvonaon történő emozduás normaizát hosszát tüntettük fe: = λ t. A távvezeték azon heyén, aho azonos fázisú a két huám, feszütség maximum, aho eenfázisúak, ott feszütség minimum aaku ki. Ha a vezeték veszteséges, heyi minimumokró és maximumokró ke beszéni meyek a (2.11) egyenetekke adhatók meg. α Umax = U e + U e min = + α α U U e U e + α Γ =1/ 3 (2.11.a) (2.11.b) a. ábra Γ= b. ábra 6

7 A maximáis és minimáis feszütség arányáva definiájuk a feszütség áóhuámarányt, mey kifejezhető a refexió tényező abszoútértékéve. Mive a két feszütség nem azonos heyen mérhető, az áóhuámarányt csak veszteségmentes tápvonara tudjuk egyérteműen definiáni. r= U U max min 1 = + Γ aho 1 r 1 Γ, (2.12) Mive feszütség maximumheyen a haadó és a refektát feszütséghuám fázisa megegyezik, ott a refexió tényező definíciójábó következően annak fázisa arcγ=. Minimumheyen arcγ=18 adódik. Ezen fázisszögek fehasznáásáva a (2.12) átrendezése után megadhatjuk a minimum- és maximumheyen érvényes kompex refexió tényező értékét, ha az áóhuámarányt ismerjük. Γ min = r 1 Γ = (2.13.a) r +1 Γ max = Γ r 1 = (2.13.b) r + 1 A (2.3.a) összefüggésbe heyettesítve Γ értékeit, a minimum- és maximumheyen érvényes kompex bemeneti impedanciára a következőt kapjuk: = (2.14.a) r min max = r (2.14.b) A minimumheyen érvényes értékekbő a (2.5) és (2.6) transzformációs egyenetek segítségéve a tápvona bármey síkjában meghatározhatjuk a refexió tényezőt, ietve a bemeneti impedanciát. 3., A refexió tényező meghatározása mérésse A mérési feadat az, hogy határozzuk meg egy egykapus eszköz, vagy egy többkapus eszköz vaameyik kapujának bemeneti refexióját. Lehetőségünk van a kompex refexió tényező közveten - definíció szerinti - mérésére. Az ehhez szükséges műszerek azonban bonyoutak, nagy értékűek. A mérendő kapu áta a gerjesztő tápvonaon megvaósított áóhuámarány egyszerűbb eszközökke mérhető mind távvezetéken a feszütség, mind tápvonaon a térerősség hossz menti etapogatása útján. A maximáis és minimáis feszütség, vagy térerősség (vaamint ezek hányadosának) értékén kívü a tápvonaon érvényes huámhosszat és a minimum heyét is meghatározhatjuk. Mint áttuk a 2.2. fejezetben, ezekbő az adatokbó kiinduva egy veszteségmentesnek fetéteezett tápvona bármey síkjában meghatározható a refexió tényező abszoútértéke és fázisa, vaamint a normaizát bemeneti impedancia ( = be be ). 7

8 Tehát fizikai aapmennyiségek (távoság, feszütség/áram) mérésén keresztü jutunk e a számunkra fontos paraméterek meghatározásáig. Ennek az ejárásnak további eőnye a szeméetessége: szinte kézze foghatóvá váik a tápvona hossza mentén kiaakuó eredő feszütség, vagy térerősség eoszása. Hátránya viszont, hogy egy mérés csak körüményesen, több épésben végezhető e. Ezért manapság már ritkábban hasznájuk A méréshez hasznát eszközök Az áóhuámarány méréséhez hasznát szokásos mérési összeáítás átható a 3.2. ábrán. A szignágenerátorbó ~5% kitötési tényezőjű négyszögge ampitúdómoduát nagyfrekvenciás jeet nyerünk. A moduáó frekvencia rendszerint 1 khz, de ettő etérő is ehet. Eváasztásra, a generátor feé irányuó visszahatás kivédésére szogá az izoátor. Ennek üzemi frekvenciasávja átaában jóva keskenyebb, mint a többi eszközé. Modern szignágenerátorok nem igényik akamazását. Szeektív erôsítô Detektor Lezárás Generátor Izoátor Csiapító Mérôvona L 3.2. ábra A csiapítóva a detektor számára optimáis tejesítményszintet áíthatjuk be. Ez a genrátorba beépített eem is ehet. Hitees csiapítóva a nagy áóhuámarányok mérésére szogáó hitees csiapító módszert is akamazhatjuk. Koaxiáis és csőtápvonaak esetén hasított mérővonaat hasznáunk.ez oyan égtötésű tápvona meynek faába a hossztengeye párhuzamosan keskeny rést vágtak és ezen kereszü egy szonda - a huámhosszhoz képest kis méretű botantenna - nyúik be a tápvona eektromágneses terébe. A rés oyan heyen van, aho nem keresztezi a tápvona beső feüetén kiaakuó faáramokat és ehetővé teszi, hogy a szonda párhuzamos egyen a beső eektromos erővonaakka. A szondát egy megfeeően pontos mechanikáva mozgatni ehet a tápvona hossza mentén és a pozíciója egy skááró eovasható. Egyes mérővonaakon a szonda benyúási méysége is vátoztatható. A szondához csatakozik - vee egybeépítve - egy detektor dióda, ami a moduáó jenek megfeeő frekvenciájú, a beső eektromos térerősségge arányos ampitúdójú négyszögjeet szogátat.kisjeű üzemmódban ( P D 5, mw) a detektor árama,ezze együtt a ezáró eenáásán eső feszütség négyzetesen arányos a térerősségge. ID = AE( ) 2, (3.1) aho A a detektáásra jeemző arányossági tényező. 8

9 Ideáis négyzetes detektor esetén a mérővona hossza mentén végzett etapogatás eredményeként a 2.2. ábra 2. görbéinek megfeeő tejesítmény áóhuámképet kapjuk. Az indikátor műszer kaibrációjáná ezt figyeembe véve aakítanak ki feszütség áóhuámarány (ango megfeeőjébő rövidítve VSWR) mérésére szogáó skáákat. A VSWR mérő egy bemeneti osztó után a demoduát négyszögje aapharmonikusára hangot szeektív erősítőve foytatódik. Ennek esődeges szerepe, hogy kis zajsávszéesség biztosításáva minimáis szinten tartsa az érzékeny erősítő bemenetére jutó zajtejesítményt. Hogy a mérés során a moduáó négyszögje frekvenciája biztosan a szektív erősítő sávközepére essen, frekvencia beáítási ehetőséget szoktak biztosítani a szignágenerátoron. Az erősítő kimenőjee szintbeáítás és detektáás után az indikátorra jut A mérés épései Eőször a tápvonaon érvényes λ t huámhosszat határozzuk meg. Mint áttuk a 2.2. fejezetben, a minimumheyek λ t /2 távoságonként követik egymást,tehát két szomszédos minimumheybő = 2( ). (3.2) λ t min2 min1 Kis refexiók esetén eőforduhat, hogy az áóhuámkép a 2.2.a. ábrához hasonóan assan vátozik,ezért nehéz pontosan meghatározni a minimum heyét. Iyenkor a huámhossz mérése során egy nagyobb refexiót okozó ezárást (átaában rövidzárat) teszünk a gerjesztő tápvona végére (ásd 2.2.b. ábra). U re ;db ~6dB 1 2 min min min 3.1. ábra min = zajszint min min 2 Méy minimumok mérésekor - ha az indikátor eszközünk zajhatára aatt keene mérni -a kétpontos módszert hasznájuk, ameyet a 3.1. ábra szemétet. A huámhossz mérése során egyútta a vizsgát L ezáró impedancia áta étrehozott áóhuámkép egyik minimumának heyét is fejegyezzük (cészerű a ezáráshoz egközeebb esőt váasztani).kis áóhuámarány esetén is hasznáható a kétpontos módszer a minimumhey meghatározására. Ekkor a két pontot a eggyorsabb vátozás heyén, a minimum és maximum között kb. féúton vegyük fe. A következő épés az áóhuámarány meghatározása. Ez a rendekezésre áó mérőeszközöktő és a megkívánt mérési pontosságtó függően többfée úton ehetséges. Az áóhuámaránymérő VSWR skáájáva történő mérés során eőször a szondát térerősség maximumra visszük, a VSWR mérő műszer mutatóját az erősítés szabáyozó gombokka végkitérésre (a VSWR skáán 1, a db skáán ) áítjuk, majd a szondáva megkeressük a minimumheyet. Az ekkor mutatott érték az áóhuámarány. A hitees csiapító módszerre nagy áóhuámarány mérése során kiküszöböhető a detektor nem ideáis négyzetes karakterisztikájábó eredő mérési hiba. Ha e módszer szerint mérünk, cészerű eőször a minimumheyet megkeresni a szondáva és a csiapító nua áása meett 9

10 egy jó azonosítható skáaosztásra áítani a VSWR mérő mutatóját. Ezután a maximumheyre visszük a szondát, miközben kizáróag a hitees csiapítás növeéséve ugyanazon skáaosztáson tartjuk a mutatót. Az így adódó a db csiapításbó már számoható a maximáis és minimáis térerősség aránya: r a 2 = 1. (3.3) Az áóhuámaránybó (2.13.a) szerint meghatározhatjuk a refexió tényezőnek a minimumheyen érvényes értékét. Ha ismert,hogy a minimumheytő miyen távo van a mérendő kapu, annak bemeneti refexióját a (2.5) transzformációs összefüggés átrendezése után nyerhetjük. A gyakorati esetekben nem tudjuk pontosan megadni a vizsgát minimum és a ezárás heye közötti távoságot. Ennek áthidaására a veszteségmentes homogén tápvonaon tapasztaható λ t /2 szerinti periodicitás tényét hasznájuk ki (ásd 2.2. fejezet). Ha a mérendő kapu heyére (=), a tápvona referencia síkjába rövidzárat csatakoztatunk, az eredő feszütség, vagy térerősség ampitúdójának mind a referencia síkban, mind az attó k λ t /2 távoságra évő referencia heyeken ( r k ) minimuma esz. Ha az így kijeöt referencia heyek vaameyikén határozzuk meg a refexió tényezőt, az egyenértékű esz a referencia síkban történő meghatározássa. Tehát a mérendő kapuva ezárt mérővona aktuáis minimumheyén adódó refexió tényezőt a egközeebbi referenciaheyre ke transzformáni. Ennek során nem szabad figyemen kívü hagyni a transzformáás irányát. Csökken a refexió tényező fázisa, ha a generátor feé mozgunk, növekszik, ha a ezárás feé haadunk. Ezt fogamazza meg a (3.4) összefüggés. min j2 β ( min r k) j2β( min r k) Γ = Γ e = Γe = L [ 2β( min r k ) + π] r = 1 j e r+1 (3.4) 4., Az impedancia ábrázoása diagramon A kompex impedancia megadható a vaós és képzetes részéve. Ennek megfeeően a 3. fejezetben bevezetett normaizát impedancia és a normaizát admittancia: = = R + j X (4.1.a) Y = Y 1 1 = = G + j B, aho Y =. (4.1.b) Y A normaizát impedanciáva a (2.3) egyenetek az aábbiak szerint módosunak. ()= 1+ Γ() 1 Γ() (4.2.a) 1

11 ( ) Γ( ) = 1 ( ) + 1 (4.2.b) Az átszámítás és Γ között hosszadamas, ha nem á rendekezésre számítógép. A számoás ekerüésére régebben grafikus ejárásokat dogoztak ki. A (4.2) összefüggés megjeenítésére négy ehetőség kínákozik. Ezek közü cészerűsége miatt a poáris impedancia-admittancia diagram, ismertebb nevén Smith diagram terjedt e szées körben, mey a Γ síkon ábrázot R =const és X =const görbékbő áó skáát haszná. arcγ=18 Γ = (r = 1) Γ= 1 (r = ) ezárás feé - arcγ= + generátor feé Ha passzív háózatta és ezárásokka dogozunk, igaz, hogy Γ 1 és R. Ezen értékkészetbe tartozó értékek a Γ sík egység sugarú körén beü taáhatók. Mive a 3. fejezetben bemutatott áóhuám és minimumhey mérésekbő a refexió tényező abszoútértéke és fázisa adódik, cészerű poár diagramon ábrázoni a Γ vektort (ásd 4.1. ábra). A Smith diagramban a Γ sík háózatát azonban nem tüntetik fe: a Γ skáa a diagram meett, az arcγ skáa pedig a küsején taáható (F1 függeék). Az arcγ értékek meett megtaáható 4.1. ábra az adott fázisvátozást eőidéző normaizát hossz skáája is. Ez - a (2.5) egyenette összhangban - azt tükrözi, hogy a diagram egyszeri körbejárása λ/2 emozduásnak fee meg a tápvona mentén. X 2 R =1 X = R X = Γ R = X = -1 -Γ -2 R = X = ábra A (4.2) egyenetek a 4.2. ábrán átható köcsönösen egyértemű eképezést vaósítják meg az R normaizát impedancia fésík és a Γ sík Γ 1 tartománya között. Mind az R =const, mind az X =const vonaak körökbe traszformáódnak. Ha tehát a Γ síkon ábrázounk egy Γ vektort, annak csúcspontjáva egyútta kijeöjük az adott refexiót okozó normaizát impedancia heyét is az R -X diagramon. 11

12 A Smith diagramon a normaizát impedanciának a tápvona egyik síkjábó a másikba transzformáása a refexió tényező (2.5)-ben eírt transzformációjára vezethető vissza. Ha a Γ vektort - miközben csúcspontja az abszoútértéknek megfeeő sugarú körön mozog - a két sík közötti normaizát hossznak megfeeő fázisszögge eforgatjuk, az így kijeöt pont a transzformát impedancia heyét is adja a diagramon. Egy másik hasznos ehetőség bemutatásához vizsgájuk meg, hogy miyen kapcsoat van a normaizát impedancia és admittancia, vaamint a refexió tényező között. jπ Y'= 1 ' = 1 Γ + = 1 + ( Γ e ) jπ 1 Γ 1 ( Γ e ) (4.3) Ebbő kiovasható,hogy egy impedanciának admittanciába történő átszámítása a Smith diagramon az impedanciához tartozó Γ vektor 18 -os eforgatását, vagyis a középpontra vonatkozó tükrözését jeenti (4.2. ábra). Egy további érdekességre a (4.4) egyenet viágít rá. Ha az ábrázot normaizát impedancia egyné nagyobb abszoútértékű tiszta vaós ( =R >), akkor R' Γ= 1 r = 1 R' +1 r+ 1, (4.4) vagyis a normaizát eenáás és az áóhuámarány számértéke megegyezik. Ez nagyban könnyíti a Smith diagramon végzett szerkesztést, ha az áóhuámaránybó és a minimumhey pozíciójábó kiinduva akarjuk meghatározni a mérendő impedanciát. Nem ke ugyanis számoni a (2.12) aapján a refexió tényező abszoútértékét, mert az adódik a diagram vaós (átaában vízszintesen eheyezkedő) tengeyén a középpont (R =1) és az áóhuámaránnya egyező számértékű vaós rész heye közötti távoságbó. 5., A bemeneti impedancia szerkesztése Ha egy egykapu (vagy a vizsgáaton kívüi kapuin iesztetten ezárt többkapu egyik kapujának) bemeneti refexióját és impedanciáját Smith diagramon akarjuk megszerkeszteni, a 3.2. pont szerint evégzett mérések eredményének birtokában az aábbi két épést ke megtenni. a., Az áóhuámaránybó számoássa, vagy a 4. fejezet szerint végzett szerkesztésse meghatározzuk a refexió tényező abszoútértékét, majd ennek megfeeő sugárra kört rajzounk a diagramban a középpont (R =1) körü. Ezze kijeötük Γ vektor csúcsának ehetsége heyeit. b., Mint áttuk a 3.2. részben, az aktuáis minimumheyen a refexió tényező fázisa 18, ami a diagram vaós tengeyén a középponttó az R <1 értékek feé mutató irányt jeenti. Tehát az eőbb megrajzot kör és a középpontbó húzott féegyenes metszéspontja jeöi ki az aktuáis minimumheyen érvényes refexió tényező vektorának csúcsát. Hogy a mérendő kapu bemeneti refexió tényezőjéhez jussunk, a kapott vektort e ke forgatni a minimumhey és a egközeebbi referenciahey távoságának megfeeő normaizát hossza, figyeembe véve, hogy a generátor, vagy pedig a terheés feé történt-e az 12

13 emozduás. A forgatás a diagram széén évő normaizát hossz skáa segítségéve történhet. Végezetü eovasható a mérendő kapu bemeneti refexió tényezőjének fázisszöge és a normaizát bemeneti impedancia vaós és képzetes része is. 6., Mérési feadatok 6.1. Köteező feadatok Mérje meg a szignágenerátor frekvenciaskáájának a mérésvezető áta megadott három áásáná a tápvonaon kiaakuó huámhosszat, eenőrizze frekvenciamérő üregge a tényeges frekvenciát. A frekvenciábó számot szabadtéri huámhosszat hasonítsa össze a tápvonaon mérhetőve Smith diagramon történő szerkesztés segítségéve határozza meg a fenti mérési frekvenciákon a mérésvezető áta megadott két egykapu bemeneti refexióját és normaizát impedanciáját Határozza meg az eőbbi paramétereket a meéket számítógépes program segítségéve is. Hasonítsa össze a két úton kapott eredményt Az egyik kétkapu bemeneti jeemzőit hitees csiapító módszerre is határozza meg Szorgami feadat A mérőkapura rövidzárat téve vegye fe a tápvonaon kiaakuó áóhuámképet mind az áóhuámarány mérő kezeőszerveit hasznáva, mind a hitees csiapító módszer segítségéve.az eredményt hasonítsa össze az eméeti értékekke(2.2.b. ára és (2.9.a.) összefüggés. 7., Eenőrző kérdések 1., Hogyan definiájuk a feszütség refexió tényezőt? 2., Hogyan definiájuk a feszütség áóhuámarányt? 3., Miyen egy végén rövidrezárt veszteségmentes tápvonaon a feszütség refexió tényező értéke a ezárástó λ/4 távoságban? 4., Mekkora a veszteségmentes tápvona impedanciája a feszütség minimum, ietve maximum síkjában? 5., Miyen detektort hasznának az áóhuámarány méréséhez? 6., Hogyan mérik a vizsgát tápvonaon a távoságot? 7., Mi a szeektív erősítő szerepe? 8., Hogyan adódik a normaizát impedancia és admittancia? 13

14 9., Hogyan szerkeszthető meg a Smith diagramon egy normaizát impedanciához tartozó admittancia? 1., Miyen görbéken heyezkednek e a Smith diagramon az azonos vaós, ietve képzetes réssze rendekező impedanciák pontjai? 8., Irodaom 1., Dr. Istvánffy Edvin: Tápvonaak, antennák, huámterjedés Tankönyvkiadó, , Fazekas K. - Szekeres B.: Mérési utasítás Tankönyvkiadó, , Dr. Novák István: Mérési utasítás Tankönyvkiadó,