GEO-FIFIKA. Földtudományi ismeretterjesztõ füzet. 8. A Föld mélye. A kéregtõl a földmagig

Átírás

1 8 GEO-FIFIKA Födtudományi ismeretterjesztõ füzet MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400 Sopron Csatkai E. u Te.: 99/ A Föd méye. A kéregtõ a födmagig

2 2008-ban az ENSZ Föd Boygó Nemzetközi Éve keretében a födtudományok mûveõi szerte a viágon ismeretterjesztõ programokat szerveznek annak bemutatására, hogy a födtudományok hogyan szogáják az emberiség, a társadamak javát. Az egyik iyen magyarországi kezdeményezés a GEO-FIFIKA címû füzetsorozat. 12 számának témája: 1. Nemzetközi födtudományi kezdeményezések 2. Feszín aatti vizek ( Tartaék egy szomjas boygónak? ) 3. Természeti veszéyforrások ( A ehetõ egkisebb kockázat, a ehetõ egnagyobb odafigyeés ) 4. Föd és egészség ( Biztonságosabb környezet építése ) 5. Éghajatvátozások ( Kõbe vésett magnószaag ) 6. Nyersanyag- és energiakincs. ( A fenntartható fehasznáás feé ) 7. Óriásvárosok ( Méyebbre hatoni, biztonságosabban építkezni) 8. A Föd méye ( A kéregtõ a födmagig ) 9. Óceánok ( Az idõ méye ) 10. Taaj ( A Föd eeven bõre ) 11. Föd és éet ( A sokféeség eredete ) 12. A födi mágneses tér ( Védõpajzsunk ) GEO-FIFIKA FÖLDTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTÕ FÜZET 8. A Föd méye. A kéregtõ a födmagig Készüt: a Föd Boygó Nemzetközi Éve akamábó az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetben az NKTH támogatásáva, a Magyar Geofizikusok Egyesüete, a Magyarhoni Födtani Társuat, hazai intézmények és magánszeméyek együttmûködéséve, a Coördesign ( áta tervezett Internationa Year of Panet Earth prospektusok tartami és formai eemeinek aapu véteéve Szerkesztette: Szarka Lászó Feeõs kiadó: Závoti József Magyarország és az Apok Kárpátok Dinári hegység egy ehetséges nagyszerkezeti képe (Brezsnyánszky et a. 2000) Egyszerûsített színskáa: citromsárga: api-kárpáti fish; fekete: Pienini szirtöv ( kippen bet ); zöd árnyaatok: feszíniek, ietve a pre-tercier ajzatban évõ ofioit; szürke: a Neo-Thetys É-i, ÉK-i szegéye; kék: a Neo-Thetys D-i, DNy-i szegéye (Forrás: Brezsnyánszky Károy, MÁFI) ISBN Ö ISBN Megjeenik: havonta, január és december között Terjesztés: Középiskoákon, ietve a Föd Boygó Nemzetközi Éve magyarországi rendezvényein, a Magyarhoni Födtani Társuaton és a Magyar Geofizikusok Egyesüetén keresztü. Az eektronikus vátozat etöthetõ a hivataos magyar webapró: A GEO-FIFIKA ingyenes kiadvány. A füzetek anyaga szabadon másoható, terjeszthetõ. Nyomtatott pédányok az aábbi címen igényehetõk: Rokob Krisztina NYME EMK Környezetés Födtudományi Intézet 9400 Sopron, Csatkai E. u E-mai: rokob@ggki.hu Nyomdai munkák: Hiebrand Nyomda Kft Sopron, Csengery u. 51. Feeõs nyomdavezetõ: Hiebrand Imre

3 A Föd méyének titkai megehetõsen távo esnek a mindennapoktó, de tudnunk ke, hogy a méybei foyamatok aapvetõen határozzák meg éetünket A Föd méye: a Födrendszer része Bevezetõ Az emút évtizedek gyors technikai fejõdése a Föd besõ szerkezetének megismerésében is jeentõs eõreépést hozott. A Föd méyének szerkezetéve és foyamataiva kapcsoatos kérdések ugyan távo esnek a mindennapoktó, de az emberiség aapvetõ szükségetei (pédáu vízeátás, erõforrások), a természeti katasztrófák eeni védeem és a födi környezet romásának nyomon követése szempontjábó e kérdéskörnek mégis meghatározó jeentõsége van. A Föd méye témakör két kucskérdésre összpontosít: Hogyan érthetõ meg még jobban a Föd feszínén zajó tömegmozgás és annak visszahatása a Föd méyének körfoyamataira? A Föd foyamatairó szerzett egyre részetesebb ismereteink miként hasznosíthatók a jövõbeni foyamatok eõrejezésében? Küönösen intenzív kutatások foynak többek között az aábbi terüeteken: in situ és rea time (vaós heyû és -idejû) monitoring (környezet-megfigyeési) vizsgáatok, beeértve a mûhodas, feszíni- és fúróyukbei megfigyeéseket, geomechanikai és geokémiai aboratóriumi eszközök, gobáis és okáis vátozásokró történeti- és sérüékenységi adatokat egyaránt tartamazó geoinformációs adatbázisok, födtani mozgások modeezése és szimuációja, vaamint azok kockázat- és hatásbecsése. A sziárd kõzetek átviágításának küönfée módszerei (azaz a geofizikai kutatómódszerek, esõsorban a szeizmika) fetárták a födköpeny és -kéreg térbei viszonyait. A medencékben geoógiai idõk során fehamozódott üedékek szerkezete (az üedékekbe íródott vátozások sorozata) a Föd méyének foyamatait tükrözi. A geoógusok ma már megehetõsen pontosan meg tudják határozni a födtani képzõdmények korát. A tektonikai és feszíni foyamatok sebességének megáapítása, következésképp a feszínt formáó küönfée erõk megküönböztetése is ehetségessé vát. A mesterséges hodak révén mind pontosabban vizsgáhatók a függõeges mozgások is. A feszín idõbei vátozásait ma már oyan megbízhatóan ismerjük, hogy az üedékképzõdés és az erózió (epusztuás) térben és idõben együttesen tanumányozható. Az üedékek szerkezetének megismerésére (az emberi test átviágításához hasonóan) hanghuámokon vagy eektromágneses tereken aapuó geofizikai mérési módszereket akamaznak. A kõzetek a Föd feszínközei részének bizonyos heyein epusztunak, másho pedig újra fehamozódnak. Az anyagvándorás kutatása két korábban küönáó megközeítést egyesít: az egyes feszínközei és kis térrészre vonatkozó adatsorok nagy idõfebontású vizsgáatát, vakamint az egész medencére kiterjedõ és hosszú idõtar-tamú adatok tanumányozását. A négydimenziós (4D, azaz a három térkoordinátát és az idõt is figyeembe vevõ) szeméet a sziárd Föd foyamatainak oyan modeezését igényi, amey a geofizikai eképezés meett egyéb heyi adatokat is figyeembe vesz. A kéregemezeket mozgató foyamatok mennyiségi eírásához a Föd méyének szer-kezetérõ és foyamatairó részetes ismeretekke ke ren-dekeznünk. A egmodernebb módszerek (többek között a szeizmikus tomográfia, a Föd-megfigyeõ ûrobszervatóriumok, az óceáni és kontinentáis fúrások, a Föd-modeek és az eemzési módszerek) e terüeten újabb áttörésse kecsegtetnek.

4 A kontinensek feszíne méybei és feszíni foyamatok közötti A fiataok födtudományi képzése beruházás a jövõbe köcsönhatások eredménye Kucskérdések A topográfia, vagyis a feszín fizikai aakja a Föd méyében, a feszínen és a égkörben végbemenõ foyamatok köcsönhatásainak következménye. A topográfia hatássa van a társadaomra, nem csupán a feszínvátozás assú foyamatai révén, hanem a rajta kiaakuó éghajat miatt is. A feszíni ingadozások (a szárazfödön, a vízborítottságban és a tengerszintben végbemenõ áandó vátozások) az emberi étet, a növény- és áatviágot egyaránt befoyásoják. Ha az édesvíz vagy a tenger szintje emekedik, ietve ha a szárazföd süyed, az árvizek kockázata megnõ, és ez közveten hatássa van a heyi ökoszisztémákra és a teepüésekre. A vízszintcsökkenés, ietve a szárazföd kiemekedése ugyanakkor növei az erózió kockázatát, sõt az esivatagosodásét is. A Föd feszín közei részének mai áapota és a jeeneg megfigyehetõ jeenségek igen etérõ idõtartamú foyamatok eredményei. E foyamatok a következõk: emekedés, süyedés és a foyórendszerekre ható hosszú idejû tektonikai hatások, a jégkorszak kéregmozgásban megnyivánuó következményei (a jégfehamozódás súya enyomja a Föd kérgét, és az eredeti heyzet visszaáásához az eovadástó számítva több 10 ezer évre van szükség), természetes éghajati és környezeti vátozások az emút évezredekben, erõtejes emberi beavatkozások a 20. században. A födtudományra háru a rendszer áapotának eírása, a vátozások nyomon követése, az eõrejezés és más tudományágakka együttmûködésben az emberi ét fenntarthatóságát biztosító teendõk kidogozása is. Eõrejezés Az eõrejezéshez megfigyeés, rekonstrukció és foyamatmodeezés szükséges. A sziárd Föd foyamatainak ismerete az óceán- és égkörtudományi eõrejezéseket, így az éghajati vátozékonyság eõrejezését is befoyásoja. A számszerûsített eõrejezésben a egnagyobb fejõdés a modeezés és a megfigyeés terén reméhetõ, ugyanis a tudományos fetéteezés e ponton taákozik a megfigyet vaóságga. A megfigyeés, modeezés, foyamatszámítás, optimaizáás és eõrejezés sorozatot egymás után többször végrehajtják, térben és idõben is. Koncepcionáis eõreépés e foyamat eredményeként aakuhat ki. A jeen megfigyeése A feszín aatti (feszínközei és méyebb) térség jeenkori szerkezetének megismerése bármey éptékrõ van szó a födtudományok egyik egfontosabb terüetét jeentik. E megáapítás egyformán érvényes mind a ma is aktív, mind pedig a már nem mûködõ, de a mai szerkezet kiaakuásáb a n e g y ko r s z e r e p e t j á t s z o t t f o y a m a t o k tanumányozására. Az aktív foyamatok vizsgáata küönösen fontos, mert a foyamatkövetõ megfigyeések (mint p. födrengés-tevé-kenység, a feszín vátozásai és gravitációs tér) a mode-ezésben kényszerfetétet jeentenek. Az effée méré-sekbõ és megfigyeésekbõ nyert kép eõsegíti a mútbei foyamatok rekonstrukcióját is. E füzet 4 9. odaain az eredeti Födév-füzetsorozat 8. számának magyar összefogaója ovasható. A második rész hazai és küfödi

5 A emeztektonika eméetének átütõ sikere eenére még jócskán vannak megváaszoatan aapkérdések A modern Födrendszer-szeméet a megévõ adatrendszerek együttes fehasznáását igényi A mút rekonstrukciója A Föd foyamatosan vátozott, de a korábbi áapotok sok nyoma mindmáig megmaradt. Kérdés, hogy a itoszféra besõ foyamatai, továbbá a küsõ erõk miyen szerepet játszottak az erózió és az üedék-fehamozódás vezérésében. A itoszféra üedéktakarója nem más, mint a vátozó környezet visszatükrözõdése, ami egyszersmind eképezi a feszínen, vaamint a kéreg, a itoszféra és a köpeny küönbözõ méységeiben végbemenõ deformációkat ietve anyagáramásokat. A egújabb fefedezések fetárták a itoszféra tektonikai foyamatai és az üedékképzõdés közötti összefüggéseket. Lemezfeszütségek aakítják ki pédáu a fehamozódó üedéksorozatot, vaamint az üedékes medencékben végbemenõ tengerszint-vátozásokat. Ma már az is ismert, hogy az aktív tektonikai foyamatok miként hatnak a foyadékáramásra és a függõeges kéregmozgásra. E jeenségek annak az összetett rendszernek a keretei között vaósunak meg, amey összekapcsoja a Föd méyének foyamatait a feszíniekke. Mindezek aapján a itoszféra üedéktakarója információt szogátat a környezet vátozásairó, beeértve a feszínen, vaamint a kéreg, a itoszféra, ietve a födköpeny küönbözõ méységeiben zajó deformációkat és anyagáramásokat is. Az utóbbi néhány évtizedben az üedékes medencék eemzése révén kapcsoódtak össze a geoógiai és geofizikai szakterüetek korábban küönáó üedéktani és itoszférabei eemei. Az aktív tektonika, a feszíni foyamatok és a itoszféra-dinamika egybekapcsoása kucsszerepet játszik a medencék és a medencéket körüvevõ terüetek egykori topográfiájának meghatározásában. Az integrát megközeítésben a medencék nyersanyag és energiaforrásként (p. CH-tároóként, ietõeg -forráskõzetként) játszott tár- Litoszféra-deformáció Aapvetõen a köpenyáramás határozza meg a itoszféraemezek vastagságát, sziárdságát, a emezmozgások és a Föd besejében végbemenõ áramások közötti csatoások mértékét, az asztenoszférabei áramások jeegét és sebességét, továbbá az affée okáisabb jeenségeket is, mint pédáu az óceánközepi hátságokban a köpenyáramás jeege és sebessége, vaamint az ovadék kiváasztódása. Annak érdekében, hogy megértsük a sziárd Föd küsõ részeinek dinamikus visekedését, nevezetesen a itoszféra-kiterjedés dinamikáját és a kapcsoódó riftesedési és üedékes medencebei fejeményeket, részetesen meg ke ismerni a köpenyáramás küönbözõ zónáit. Foyamatmodeezés A sziárd Föd foyamatainak modeezése ma még átmeneti áapotban van a kinematikai és a dinamikai modeezés között. A továbbépéshez szükség enne a Föd szerkezetéve, a rajta és benne ejátszódó mozgásokka, vaamint a födtani foyamatok rekonstrukciójáva fogakozó szakterüetek együttmûködésére. A szerkezet-kutatásban történt eõrehaadás (küönösképpen a térbei sebességmodeek megjeenése) megnyitja az utat a Föd méyében zajó dinamikus foyamatok kutatása eõtt. A szerkezet ismerete néküözheteten eõfetéte a méybei foyamatok modeezéséhez. A ma végbemenõ vízszintes és függõeges mozgásokró, a rekonstruát mútbéi mozgásokró, a hõmérséketi és egyéb foyamatjeemzõkrõ összegyûjtött adatok fehasznáhatók a dinamikus foyamatokró akotott eképzeésekhez és azok eenõrzéséhez. A foyamatmodeezés eredményei ugyanakkor keretet adnak a jeen megfigyeésére és a mút rekonstrukciójára irányuó kutatásoknak.

6 A Ság-hegyi Eötvös-inga mérés (1891) A geofizika néhány hazai eredménye Az egységnyi tömegre ható gyorsuássa, röviden a g -ve jeemezhetõ nehézségi (gravitációs) térerõ mindenkire hat 2 és hétköznapi éetben áandónak: g = 9,81 m/s értékûnek szokták tekinteni. Ez azonban igen durva közeítés. A gravitációs kutatási módszer a nehézségi gyorsuás pontos méréséve azt vizsgája, hogy a födkéreg (itoszféra) küönbözõ sûrûségû képzõdményei a tömegvonzásnak köszönhetõen miyen etérést ( anomáiát ) idéznek eõ a g értékében. Itt ábaink aatt terjed e, hegyek koszorújáva övezve, az Aföd rónasága. A nehézség esimítván, kedve szerint formáta feüetét. Vajjon miyen aakot adott neki? Micsoda hegyeket temetett e és méységeket tötött ki azább anyagga, a míg étrejött ez az aranykaásztermõ, a magyar nemzetet étetõ róna? A míg rajta járok, a míg kenyerét eszem: erre szeretnék még megfeeni, erre kérek támogatást. (Idézet B. Eötvös Loránd MTA-enöki nyitóbeszédébõ, május 12.) A mágneses mérésekbõ a födmagbó származó mágneses tér térbei eoszását és a küsõ eredetû idõbei vátozásokat kikompenzáva megismerhetõ a födkéreg mágneses kõzeteinek heyzete. Az Országos Mágneses Adatbázis aapja az a födi mágneses mérési adatrendszer, ameyet a hatvanas években, 1,5 km-es szabáytaan háózatban mértek e. A hagyományos színekben megjeenített mágneses térkép a mágneses födtani képzõdmények (magmás és metamorf kõzetek) heyzetét mutatja, átaában kettõs (eseteg hármas) pozitív-negatív anomáiák formájában. A koozsvári Süss Nándor egyik mágneses mérõmûszere (dekinométere) Magyarország gravitációs (Bouguer) térképe. A barnás részek (a maximumok) a nagy sûrûségû, kristáyos kõzeteket jezik, a zödes minimum zónák a kis sûrûségû üedékekke hozhatók kapcsoatba. (Forrás: Kiss János, ELGI) A függõeges mágneses térkomponens ( Z) térképi ábrázoása Magyarország terüetén. (Forrás: Kiss János, ELGI)

7 Csak az az igazi tudomány, amey viágra szó; s azért, ha igaz tudósok és amint ke jó magyarok akarunk enni, úgy a tudomány zászaját oyan magasra ke emenünk, hogy azt hazánk határain tú is megássák, és megadhassák neki az iõ tiszteetet. (Eötvös Loránd, 1902) A Kárpát-medencét érintõ egyik egimpozánsabb terepi geofizikai kutatás mindezidáig egy 28 tagbó áó nemzetközi konzorcium áta végzett itoszférakutató szeizmikus mérési kampány, az ún. CELEBRATION 2000 ( Centra European Lithospheric Experiment Based on RefrAcTION ) vot. A mérési adatrendszer nem csupán szevénymenti, hanem térbei ( tomográfiás ) szeizmikus sebességkép meghatározására is ehetõséget adott. A konzorcium magyar tagja az ELGI vot. A küönfée eektromágneses geofizikai módszerek az eektromos fajagos eenáás térbei eoszásának megismeréséhez visznek közeebb. E módszerek közü a méyszerkezet-kutatásban az ún. magnetoteurika a egnagyobb jeentõségû. A szevény a Barcs és Szentgotthárd közötti 140 km-es szakaszon 15 km-es méységig ábrázoja az eektromos fajagos eenáás bizonyos fetéteek fennáása esetén vaószínûsíthetõ eoszását. A nagyszerkezeti vonaak átaában jóvezetõ zónaként jeentkeznek. A gravitációs, mágneses, eektromágneses, szeizmikus, sõt más további geofizikai adatok: (p. feszíni hõáram-térkép) és geodinamikai információk a geoógiai megfigyeésekke, modeekke együttesen aapu szogának a küönfée nagyszerkezeti eképzeések kiaakításához. L M PA Déi -Apok Pó-síkság ADRIA NYOMÁSA ÉS FORGÁSA K.- i Apok M ASZTENOSZFÉRA BOLTOZAT L á K TT-zóna P a n n o n - medence r p á 1, 2 3 t o o k k Vr a n c e a KIEMELKEDÉS LITOSZFÉRA-NYELV LESZAKADÁSA M Háromdimenziós geodinamikai mode a Pannon-medence kiaakuásának és fejõdésének iusztráására: negyedidõszaki (2 0 Ma) áapot. Jekucs: 1 = Európai eõtér a Transzeurópai Szutura Zónáva (TT); 2 = Eõtéri moasz-medence; 3 = Api orogén ék feszíni része; 4 = Tektonikus abak; 5 = A medence emekedõ terüetei; 6 = A medence süyedõ terüetei; 7 = Inaktív és aktív vukánok; 8 = Transzpressziós odaemozduás i. inaktív és aktív fetoódás; 9= Mozgási irány Forrás: Horváth Ferenc. ELTE Eektromos fajagos eenáás-eoszás Szentgotthárd (ba odaon) és Barcs (jobb odaon) között, az ún. CELEBRATION 7 szevény mentén 2003-ban 2 km-es áomásközze mért magnetoteurikus (MT) adatok aapján. Az ábra az E-poarizációs vátozatot mutatja. Az MT méréseket egy OTKA-projekt (37694) keretében az MTA GGKI és az ELGI közösen végezte. Forrás: Novák Attia, MTA GGKI

8 Átaános és akamazott geofizika, geoógia Beküdési (beérkezési) határidõ: október 31. Beküdés módja: evében vagy e-maiben Cím: Rokob Krisztina (NYME Környezet- és Födtudományi Intézet) 9400 Sopron Csatkai u E-mai: rokob@ggki.hu A Föd hõje A Föd dinamikus mûködéséhez a besõ hõ szogátatja az energiát: biztosítja a emeztektonika hajtóerejét (beeértve a veejáró katasztrófák: födrengések és vukánkitörések energiáját), fenntartja a födi mágneses teret. A kezdeti nagy hõtartaom a radioaktív eemek nagy arányának, a becsapódások gyakoriságának és a korai gravitációs tömörödésnek vot köszönhetõ. A részecskék gyarapodásábó eõször egy nagyjábó homogén gömb jött étre: fémes, köves és jeges részek aza keveréke. A Föd beseje a hõ következtében megovadt, majd sûrûségi differenciáódás következett be: a egnehezebb anyagok középre kerütek, a egkönnyebbek pedig a feszínre. A egesegkönnyebb iékony anyagok (ameyek vaószínûeg üstökösökbõ származtak) könnyen megovadtak és epároogtak, a kõfeszínt beborítva étrehozták az óceánt és a égkört. A besõ hõgép áta megovasztott és mozgásba hozott anyagok következményeként a Föd-anyag differenciáódott. Számos koncentrikus réteg aakut ki, ezek sûrûség és összetéte aapján is eküönünek egymástó. A födköpenyt újabb vizsgáatok aapján hatamas oszopszerû áramások ( superpume -ok) járják át. Az ábrák Yuen et a: Superpumes: Beyond Pate Tectonics c. (Springer, 2007) mûvébõ vaók. E könyv bevezetõje a köpenyáramás eismert magyar modeezõje, Cserepes Lászó ( ) eméke eõtt is tiszteeg. Feadat A Föd térfogatának hányad részét fogaja e a kéreg, a köpeny, a küsõ- és a besõ mag? (A Föd sugara: 6378 km. A kéreg aja átagosan 60 km, a köpenyé 2900 km, a küsõ magé 5100 km méységben van.) Az átaános geofizika a Föd (azaz a Naprendszer harmadik boygója) fizikai jeenségeit és foyamatait vizsgája. Ágai: szeizmoógia (födrengések vizsgáata), a Föd aakja és nehézségi erõtere, a födmágnesség és a Föd körüi térség fizikája, a Föd hõfoyamatai és a geodinamika. Az érdekõdõ ovasónak magyar nyeven eginkább Kis Károy: Átaános geofizikai aapismeretek címû könyve (ELTE Eötvös Kiadó, 2002, 2007) ajánható. Az akamazott geofizika gyakorati (nyersanyag-, víz- és szerkezetkutató, mérnöki, környezeti, régészeti, stb.) feadatok megodásáva fogakozik. A kutatás céját a geofizika átaában a geoógiáva (és más társtudományokka, p. geokémiáva, stb.) együtt, de küönbözõ megközeítésse éri e. A geoógia a feszínen évõ kõzetek vizsgáatábó, s egyéb, a feszínen megfigyehetõ jeegzetességekbõ, ietve fúrási adatok fehasznáásáva, spekuatív úton jut e következtetéseihez. A geofizika közvetett úton, fizikai mérésekke, a fizikai paraméterek aapján vaószínûsített födtani szerkezetek és födtani képzõdmények segítségéve teszi ugyanezt. (Forrás: Magyarország a XX. században. Geofizika. ) GEOMEGA Födtani és Környezetvédemi Kutató-Szogátató Kft Budapest, Mester u. 4. I/2. Te.: Fax: < A GEOMEGA Kft.-t e füzet résztámogatóját sokéves gyakorati és eméeti tapasztaatta rendekezõ szakemberek aapították 1992-ben. Cékitûzésük a egújabb tudományos ismeretek és a egmodernebb geofizikai ejárások akamazása az egyre égetõbb környezeti probémák megodására, hagyományos és aternatív energiaforrások kutatására és geotechnikai feadatok evégzésére. Mindennek aapvetõ biztosítéka az aapítás óta tartó szoros kapcsoat az ELTE Geofizikai Tanszékéve. Eredeti szöveg: S. Coething, R. Emmermann, J. Ludden, H. Thybo, M. Zoback, F. Horváth Fordították: a NYME hagatói Lektoráták: Ádám Anta, Szarka Lászó, Verõ József Magyar vátozat: Ádám Anta (magnetoteurika), Brezsnyánszky Károy (Magyarország nagyszerkezete), Dombrádi Endre (geodinamikai mode), Haas János (Magyarország nagyszerkezete), Horváth Ferenc (geodinamikai mode), Kiss János (gravitáció, mágnesség), Novák Attia (magnetoteurika), Szarka Lászó (a Föd hõje, szerkesztés)