K i n c s e s G y u l a

Átírás

1 A köz- és magán együttélése az egészségügyi ellátásban és az egészségbiztosításban Dr. Kincses Gyula egészségpolitikus 1/19

2 Mottó: Vannak problémák, amelyek már nem oldhatók meg abban a koordináta rendszerben, amelyben keletkeztek 2/19

3 Agenda A helyzet A szolgáltatói szektor átalakítása A biztosítási szektor átalakítása 3/19

4 Négy idézet Az egészségügy ma egy olyan, a szocializmusból örökül maradt csődtömeg, amivel akkor is kezdeni kell valamit, ha ehhez pillanatnyilag senkinek sincs bátorsága. Lantos Gabriella A körülöttünk levő világ erős átalakulásban van. Ennek a sodrásnak eddig egyedül a magyar (közfinanszírozott) egészségügy tudott ellenállni. Ez nem lesz tartható, a magyar egészségügyi rendszernek is új elvek szerint kell újraszerveződnie. A kollektív hazugságra épített egészségügy Patyomkin-paravánja nem tartható sokáig. Kincses Gyula "Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2017-től Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő néven az Emberi Erőforrások Minisztériuma kebelén belül működik tovább. Érdekes lesz látni, hogy az államigazgatás alkalmasnak bizonyul-e a szolidaritás elvén felépülő közös biztosítási rendszer működtetésére. Professzorok Batthyány köre Az egészségügy nemzeti ügy, erkölcstelen üzleti tárgyként kezelni Rétvári Bence, /19

5 Értékrendi és attitűd kérdés: az egyéni és köz-felelősség határainak újraértelmezése Képzeljünk el egy autóbiztosítást, ahol a biztosítás a töréskáron és a lopáson kívül kiterjed az autó meghibásodásának javítására is (pl. motorcsere), ugyanakkor nincs kötelező szerviz, nem kötelező az olajcsere, vagy az időszakos átvizsgáláson való részvétel, a biztosítás kiterjed az autó szándékos rongálásának helyreállítására is (baltával esek neki ), a KRESZ nem jogszabály, csak közlekedési szakemberek (néhol ellentmondásos) ajánlása. EZT HÍVJÁK EURÓPÁBAN KÖTELEZŐ EGÉSZSÉG-BIZTOSÍTÁSNAK. (Kincses, 2008.) 5/19

6 Nincs visszatérési pont. Ahhoz a modellhez (amit ma is hazudunk*) hogy mindenki ingyen, szabados hozzáféréssel hozzájut a létező egészségügyi technológiákhoz, a magánszolgáltatások és a magánfinanszírozás csak választékbővítő és kényelmi jellegűek nem lehet megvalósíthatóan visszatérni. A magánszolgáltatások, a szervezett magánfinanszírozás és az egyéni felelősség megjelenítése nélkül nincs fenntartható jövőkép. Az alapkérdés az, hogy ezt a jövőt hogyan lehet társadalmilag igazságossá, a populációs egészségnyereséget szolgálóvá, ügyfélbaráttá azaz társadalmi elégedettséget hozóvá és fenntarthatóvá tenni. * Lásd az EBTV 2015-től hatályos módosítása 6/19 Kincses Gyula Az alapkérdés

7 Az ellátórendszer minősége, hozzáférése igen egyenetlen. Nem jó, nem rossz, hanem orosz rulett. Az egészségügy egyre durvább munkaerőhiánnyal küzd. Ennek okai igen összetettek, a külföld elszívó hatása csak egy a sok összetevő közül. A genomika alapú személyreszabott orvoslás következményeivel még nem szembesültünk. A magyar lakosság igen sokat költ egészségügyre. (Az egészségügy kiadások kb. 37%-át mi fizetjük) De: Kincses Gyula A jelen helyzet I. a költés nagy része ú.n. OoP költés, azaz nincs mögötte szervezett kockázatkezelés, a beteg információ, segítő és fogyasztóvédelem nélkül, rossz hatásfokkal költ, hatalmas pénzek mennek el bizonyított hatás nélküli terápiákra, szerekre. A létező egészségbiztosítások zömmel párhuzamos (és nem kiegészítő, vagy alternatív) biztosítások, azaz olyan ellátást adnak, ami a társadalombiztosítás terhére is járna. (Biztosítás nélkül is zömmel olyan ellátást vásárolunk, ami járna) 7/19

8 Az egészségügyi kiadások összetételének változása 8/19 Forrás: KSH STADAT

9 A jelenlegi tétlen reformnak az a veszélye (következménye?), hogy az egészségügy kettészakad: a közösségi egészségügy egy egyre rosszabb szegényellátássá züllik, a tehetősebbek pedig egyre inkább a magánegészségügyet veszik igénybe, így kialakul egy második, párhuzamos egészségügyi és finanszírozási rendszer. Egy ekkora országban és ilyen jövedelmi szint mellett ez komoly kockázat, mert nincs két egészségügyre való orvosunk, és egy komplett, mindet megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég gazdag az elit, a magánforrások (és költségérzékenyítő hatása) nélkül nem működtethető a közösségi egészségügy. Így se a gazdag, se a szegény nem jut (itthon) megfelelő ellátáshoz. Ezért ahhoz, hogy az egészségügy fenntartható, működőképes és lakossági elégedettséget termelő legyen, a köz- és magán szembeállítása helyett itt és most a szervezett és ellenőrzött együttélését kell megvalósítani. 9/19 Kincses Gyula A jelen helyzet II.

11 Fő feladatok lehetőségek: Kincses Gyula A köz- és magán együttélése Az ellátási csomag pontosítása, önkéntes kiegészítő díj kérése. Ez az előfeltétele a legálisan megvásárolható szolgáltatások tényleges terjedésének, ez teszi lehetővé, hogy a jelentős magánforrások a közellátást is erősítsék. Területei: az igénybevételi rendtől való eltérés, beleértve a kezelőorvos megválasztását is, a finanszírozási protokolltól eltérő technológia (eljárás vagy anyag) alkalmazása, kényelmi szolgáltatások vásárlása. A partnerorvosi rendszer kialakítása (külön ábra) A partnerkórház rendszer támogatása (külön ábra) A részleges közfinanszírozás elszámolásának lehetősége a magánszolgáltatóknál (külön ábra) 11/19

12 A partnerorvos egy olyan, speciális szabályok szerint működő egészségügyi szolgáltató, aki Kincses Gyula Partnerorvosi rendszer a járóbeteg-szakellátás keretében főállásban dolgozik (mindegy, hogy köz- vagy magánszolgáltatóként) jogszabályi felhatalmazás szerint a kórházzal kötött szerződés alapján közreműködhet betegeinek a közfinanszírozás terhére történő kezelésében (vizsgálatot végezhet, szülést vezethet, megoperálhatja a beteget, közreműködhet a diagnózis és a terápia megállapításában stb.), a beteg ellátását a kórháznak a társadalombiztosítás teljes egészsében kifizeti, de a személyes közreműködésért a betegtől számla ellenben pénzt kér, emellett részt vesz a kórház általános közfeladatainak ellátásában (ügyelet, oktatás stb.), részt vesz a kórház képzési, továbbképzési rendszerében. 12/19

13 A partnerkórház egy olyan piaci alapon működő magánkórház, amely Kincses Gyula Partnerkórházi rendszer fizikailag egy közkórház területén, vagy közvetlen közelében, - de jól elkülönítetten- helyezkedik el, szakmai és technikai szolgáltatásokat vásárol az anyakórháztól (diagnosztikai szolgáltatások, műtő bérlés, intenzív ellátás vásárlása, mosatás, sterilizálás stb.), esetleg területet bérel másodállás lehetőséget biztosít az anyakórház dolgozóinak, betegeivel maga számol el, a vásárolt szolgáltatásokat ő fizeti az anyakórháznak (a beteg csak a partnerkórházzal áll jogviszonyban). A fentiekből következik, hogy itt a beteg (vagy biztosítója) a teljes ellátást fizeti, nemcsak a kiegészítő szolgáltatásokat (hotel, személyes ellátás stb.) Az anyakórház lehet tulajdonos vagy résztulajdonos a partnerkórházban, de ez nem feltétel. 13/19

14 A javaslat lényege: beteg saját döntéseként fordulhat erre akkreditált és OEP-pel is szerződött magánszolgáltatókhoz, akik piaci áron kezelik őket, és a beteg számla ellenében a kezelés OEP árának 70%-át az OEP-től utólag visszaigényelheti. A piaci körülmények között a fentiek szerint igénybe vehető ellátók lehetséges köre: a szakmai pénzügyi ellenőrzést vállaló, erre akkreditált magánszolgáltatók, a közszolgáltatások számára le nem kötött, elkülönített kapacitásokat áruló közszolgáltatók, a közszolgáltatások számára le nem kötött, elkülönített kapacitásokat a közszolgáltatótól bérlő, és azt működtető vállalkozások. 14/19 Kincses Gyula A magánszolgáltatók részleges közfinanszírozása

16 A biztosítási rendszer lehetséges fejlődési irányai Közelíteni, integrálni kell a társadalombiztosítás és az üzleti biztosítások rendszerét. A lehetőségek: 1. Jól definiált (elsősorban választásban, technológiákban korlátozott) alapcsomag + önkéntes kiegészítő biztosítás/finanszírozás 2. Kétszintű kötelező biztosítás (következő ábra) 3. Cenzus: a gazdagok kiengedése a kötelező egészségbiztosításból szolidaritási adó megfizetése mellett. 4. Az egybiztosítós modellen belül piaci technikákat, érdekeltségi rendszereket is alkalmazó szolgáltatásvásárlói közösségek engedélyezése (IBR modell, bónusz málusz betegek és szolgáltatók ösztönzése) Bármelyik rendszerhez illeszthető kiegészítő megoldások: Egészségkártya (MSA) a pénztárak mellett/helyett. Minden állampolgárnak, és ez fogadja a TB bónuszt is. Adó visszatérítés a magán egészségügyi szolgáltatások után. (A magánszolgáltatóktól hozott számlák 25%-a az adókedvezmény-plafonig visszaigényelhető az SZJA-ból) Közös plafonnal egységesíteni kell az egészség-célú adókedvezményeket. 16/19

17 Kétszintű kötelező biztosítás Megfontolható, kivitatandó alternatíva a kétszintű köztelező biztosítás is. Logikája az, hogy a betegségek így is feloszthatók: vannak drága nagybetegségek, mint pl. a súlyponti kórházak, centrumok ellátásai, daganatterápia, szerv-transzplantáció, magas költségű krónikus betegségek stb. (Csak hogy tudjuk: 2015-ben a legdrágább beteg 280 millió Ft-jába került az OEP-nek), és vannak kisköltségű rutin ( tucat )betegségek, ami az ellátási események nagy része. A megoldás: a drága betegségeknek kötelezően a szolidaritás elvű, egybiztosítós nemzeti kockázatközösségben kell maradniuk, a rutinellátások (és ez az esetek 80-90%-a!) tekintetében a lakos választhat, hogy marad-e az eddigi feltételek mellett az alap-biztosításban, vagy csökkentett alap-járulék mellett magánbiztosítást köt, és ezért cserébe magánellátást is igénybe vehet. Ez a megoldás az életet (a mai gyakorlatot) modellezi, legalizálja párhuzamos biztosítottság nélkül. A co-payment biztosítás (kötelező önrészt fedező biztosítás) csak akkor célszerű, ha ez választási lehetőségekhez társul. (Francia modell) 17/19

18 A gyógyítás tudományos - technológiai fejlődése, a demográfiai torzulás és a kulturális váltás (a kulturális különbségek növekedése a szolidaritás általános csökkenése mellett) miatt az egészségügy jelenlegi rendszere nem tartható fent. 25 év után újabb, rendszerszintű átalakításra lenne szükség. A spontán (hagyott) folyamatok az egészségügy kettészakadását okozzák, ami nemcsak igazságtalan, de működésképtelen is. A reális jövőben nincs magán és állami egészségügy: egy egészségügy van, amelynek mindkét szektor fontos szereplője. Köz- és magán merev szétválasztása helyett a szabályozott együttélését kell megoldani. Úgy az ellátórendszerben, mint a finanszírozásban. Ugyanakkor érdemi szemléletváltás kell: mindenképpen erősödnie kell az egyéni felelősségnek, a szolidaritás mellé a szubszidiaritás elve is felzárkózik, a gyógyítás tere és felelőssége kitágul, az eddigi egészségügyi/ közösségi tér felől az egyén felé mozdul el. 18/19 Kincses Gyula Összefoglalás

19 KÖSZÖNÖM A RÁM SZÁNT IDŐT 19/19