Kombinációs hálózatok Karnaugh-Veitch-diagram

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kombinációs hálózatok Karnaugh-Veitch-diagram"

Átírás

1 Karnaugh-Vetch-dagram Egy általános logka üggvény ábrázolása gazságtáblázattal: a b c d.. x (a,c,d,...,x) => aktív : : : : : : : => passzív A üggvény kmenetként mnden bemenet változó-varácó esetében általában két értéket vehet el: 0 vagy 1. Emellett a gyakorlatban előordul még két tovább különleges eset: a üggvényérték tetszőleges lehet ( 0 vagy 1 ) a bemenet rreleváns, a üggvényérték vszont meghatározott. a b c d.. x (a,c,d,...,x) ? => tetszőleges '0' ll. '1'????..? 1 => rreleváns A Boole-üggvények ábrázolására alkalmas ent táblázatos módszer a gép eldolgozásban használható. Hátránya, hogy nehezen átteknthető és belőle az adott üggvény jellegzetessége nehezen elsmerhetőek. Az ember számára átteknthetőb az adott üggvény jellemző tulajdonságanak jobban elsmerhetővé tételét elősegítő grakus megadás módot dolgozott k M. Karnaugh és E. W. Vetch, mely ma Karnaugh-Vetch-dagramként (KV-dagram) smert. (Az ábrázolásmód korlátja, hogy növekvő változószámmal a komplextása s jelentősen növekszk. 6-nál több operandusú üggvények ábrázolására már más módszereket kell alkalmazn.) 1

2 Karnaugh-Vetch-dagram Egy üggvény egyértelmű denálásához meg kell adn a bement változók összes lehetséges varácójához tartozó üggvényértékeket. Bemenet változók érték-kombnácó: A üggvény denícója (példa) Tartalom: üggvényérték 0 ll. 1 Az egyes kereteket célszerűbben, rendezetten elhelyezve egy átteknthetőb egységesebb rendszert kapunk: Halmaz-ábrázolás (Vetch) Koordnáta-ábrázolás (Karnaugh) (a,b) kétváltozós üggvény grakus ábrázolása Fontos szabály: A (üggőleges ll. vízszntes rányban) szomszédos mezők egymástól csak egy változóértékben különbözhetnek. szomszéd-kapcsolat Kétváltozós üggvény: Kétváltozós üggvény továbbejlesztése háromváltozóssá duplázással: 2

3 Karnaugh-Vetch-dagram Szomszéd-kapcsolat a KV-dagram szélen: KV-dagram négy változóra: Síkbel KV-dagram hat változóra: ab c de Háromdmenzós KV-elrendezés hat változóra ab cd e 3

4 Karnaugh-Vetch-dagram Példa: (a,c) Boole-üggvény adott az alább kapcsolás révén: Feladat: KV-dagram segítségével egyszerűsíten Eredmény: (a, c) = a + b + c 4

5 Mntermek és maxtermek A KV-dagram jól használható komplex üggvények legegyszerűbb algebra alakjának kolvasására. A legegyszerűbb üggvények azok, melyek a KV-dagramban csak egy 0 -t vagy 1 -et tartalmaznak. Azok a logka üggvények, melyek csak egyetlen 1 -est tartalmaznak mnmáls, melyek egyetlen 0 -t maxmáls üggvényeknek teknthetők, üggetlenül a bemenet változók számától. Ezeket mnterm-üggvényeknek ll. maxterm-üggvényeknek nevezzük. (rövden mnterm ll. maxterm) Mntermek - jelölése: m, ahol ndex a mntermet jellemző cella (értéke: 1 ) koordnátát (x,,c,a) jelent kettes számrendszerbel értelmezéssel (koordnáta: változók vektora) - algebra leírása:a mntermet jellemző cella koordnátá ÉS művelettel összekapcsolva Maxtermek - jelölése: M, ahol ndex a maxtermet jellemző cella ( 0 ) koordnátát (x,,c,a) jelent kettes számrendszerbel értelmezéssel - algebra leírása:a maxtermet jellemző cella negált koordnátá VAGY művelettel összekapcsolva Mnterm-üggvény Maxterm-üggvény abc abc Mnterm-üggvény algebra alakja: Maxterm- üggvény algebra alakja: m M 5 (a,c) = a b c 2 (a,c) = a + b + c 5

6 Mntermek és maxtermek Egy általános üggvény elírható bzonyos számú mnterm-üggvény dszjunkcójaként, vagy bzonyos számú maxterm-üggvény konjunkcójaként s. Ha a KV-dagramban az 1 -esből van keveseb célszerű a mntermek dszjunkcóját választan, ha a 0 -kból van keveseb akkor pedg a maxtermek konjunkcóját. Példa egy adott üggvény mnterm- ll. maxterm-ábrázolására: 7 mnterm: 1 maxterm: Egyszerűbben kejezve: 6

7 Függvények normálalakja Denícó: Kanonkus dszjunktív normálalak-ban van a logka üggvény ábrázolva, ha az m mntermje dszjunktív (VAGY) művelettel vannak összekötve. Kanonkus konjunktív normálalak-ban van a logka üggvény, ha az M maxtermje konjunktív (ÉS) művelettel vannak összekötve Kanonkus: az egyes termek az összes változót tartalmazzák, azaz teljes konjunkcó ll. dszjunkcó áll enn.a üggvényalak ekkor kétlépcsős kapuhálózat, és ez bár logkalag egyszerű, de elépítését tekntve nem a legoptmálsabb. Különböző egyszerűsítéseket alkalmazva elérhető, hogy az első lépcsőben már nem mndg szerepel az összes változó, így ezek a üggvények már nem kanonkusak, és ekkor csak egyszerűen dszjunktív normálalak-ban, ll. konjunktív normálalak-ban vannak. Angolul:"sum o products" (SOP) ll. "product o sums" (POS) Példa: KV-dagramban adott (a,c) üggvény kanonkus konjugált normálalakjának meghatározása: (a, c) = (a + b + c) (a + b + c) 7

8 Függvények normálalakja a b c (a,c) Példa egy háromváltozós üggvény normálalakjanak meghatározására Kanonkus dszjunktív normálalak: Ugyanez mntermekkel kejezve: Kanonkus konjunktív normálalak: Ugyanez maxtermekkel kejezve: D = abc + ab c + abc + abc D = m + m + m + m = m ,, 4, 6 K = ( a + b + c)( a + b + c)( a + b + c)( a + b + c) D = M M M M = M 2,3,5,7 Összeoglalás: adott (x 1,,x n ) üggvény, melynek kanonkus normálalakja az alábbak: K D n 2= 1 = 0 k m ahol: k = 0 vagy 1 n n = ( k m ) = ( k M ) ahol: k = 0 vagy 1 = 0 = 0 érvényes továbbá: m = M ahol m = mnterm (teljes konjunkcó), és M = maxterm (teljes dszjunkcó) Egy kanonkus kejezésből akkor lesz nem kanonkus, ha legalább egy (konjunktív ll. dszjunktív) term már nem elel meg többé a mnterm ll. maxterm denícójának. 8

9 Függvények egyszerűsítése A KV-dagramban két szomszédos mezőt csak egy vektorelem (változó), x különböztet meg egymástól. Amennyben ezen szomszédos cellák üggvényértéke megegyezk, akkor ettől az x változótól a két cella értéke nem ügg és ezen szomszédos cellákat össze lehet vonn, és egy közös - a 2 cellát átogó - vektorral leírn. Az összevont cellákat leíró vektor x -t már nem tartalmazza. Ez a módszer egyszerűsítésre ad lehetőséget. Nemcsak az egyes cellákat, hanem magukat a ent módon összevont cellatartományokat s össze lehet vonn. (2 4, 4 8, stb.) A z összevont cellák számának mnden egyes megduplázásakor kesk egy tovább változó. Az összevont cellák száma 2 n lehet, ahol n a kesett változók száma. A grakus összevonásnál algebralag tulajdonképpen az alább összeüggést alkalmazzuk: ab ab = a Példa cellák összevonására: 4-es mező:m 0,m 1,m 4,m 5 2-ős mező:m 1,m 3 m 4,m 6 A üggvény megvalósítása a ent összevonásokkal: A XOR-üggvény bevezetésével: ( a, c) = b ac ac ( a, c) = b ( a c) Ebben a példában nem lehetséges 0 -cellák összevonása, ezért a konjunktív normálalakban csak a kanonkus változat létezk: ( a, c) = M M 2 7 9

10 Prímmplkánsok Az összevont cellatartományokkal jellemezhető üggvény-tulajdonságok tárgyalásához a cellatartományokat az alább csoportokba soroljuk: Implkánsoknak nevezzük általában a cellatartományokat. (Melyeket egyébként vagy a graka ábrázolásmóddal, vagy pedg az ezeknek megelelő algebra kejezéssel, termekkel határozhatunk meg.) Prímmplkánsoknak nevezzük egy logka üggvény azon mplkánsat, melyek teljes egészükben semelyk másk mplkánsban sem oglaltatnak benne. Mag- prímmplkánsoknak nevezzük azokat a prímmplkánsokat, melyek legalább egy olyan teljes konjunkcót (cellát) tartalmaznak, amely nem található meg semelyk másk prímmplkánsban sem. Implkáns Prímmplkáns Teljes konjunkcó Mag-prímmplkánsoknak a kapcsolásban mndg szerepelnük kell A prímmplkánsok a megvalósítás során gyakran elhagyhatóak, ez vszont tovább tulajdonságoktól ügg. -Egy prímmplkáns akkor hagyható el mnden tovább nélkül a kapcsolásból, ha az adott üggvénynél létezk olyan dszjunkcója mag-prímmplkánsoknak, amely dszjunkcó ezt a prímmplkánst teljes egészében tartalmazza. -Azon prímmplkánsok, melyek a enteknek nem elelnek meg, eltételesen elhagyhatóak 10

11 Prímmplkánsok Példa: cellatartományok osztálybasorolása mag-prímmplkáns abszolút elhagyható eltételesen elhagyható A logka üggvény leírására két lehetséges mnmáls alak adódk: ( a, c, d) = bc b d acd ( a, c, d) = bc b d abd ab c Az összes 1 -es cellatartományokra megogalmazott szabály érvényes a 0 -cellatartományokra s. Kombnácós hálózatok Qune-McCluskey-éle (QC) táblázatos egyszerűsítés A Karnaugh-Vetch.módszer hátránya, hogy a graka ábrázolásmód matt csak maxmum 5-6 változós üggvények egyszerűsíthetőek. A QC módszer kndulás alapja az egyk kanonkus normálalak.az alább példában a kanonkus dszjunktív normálalakból ndulunk k. A KV-dagramban használt példa (d,c,a) négyváltozós üggvényének teljes konjunkcó (mntermje): 1000, 1100, 1110, 0110, , 1111, 0111, 0001,

12 Qune-McCluskey-éle (QC) táblázatos egyszerűsítés A Karnaugh-Vetch.módszer hátránya, hogy a graka ábrázolásmód matt csak maxmum 5-6 változós üggvények egyszerűsíthetőek. A QC módszer kndulás alapja az egyk kanonkus normálalak.az alább példában a kanonkus dszjunktív normálalakból ndulunk k. A KV-dagramban használt példa (d,c,a) négyváltozós üggvényének teljes konjunkcó (mntermje): 1000, 1100, 1110, 0110, , 1111, 0111, 0001, 1001 Kombnácós hálózatok Qune-éle táblázatos prímcellatartomány-meghatározás csoport teljes konjunkcó dcba érték 0 nncs lyen állapot Qune-eljárással az összes prímterm (prímmplkáns) meghatározható egy egzakt táblázatos eljárással, ahol az egyszerűsítéshez a már smert összeüggést használjuk. Az állapot oszlopban azon mntermek vannak megjelölve, melyek valamelyk szomszédos csoport valamelyk mntermjével összevonhatók, azaz csak egy változóban különböznek. 12

13 Qune-éle táblázatos prímcellatartomány-meghatározás csoport dcba decmáls állapot Az összevonás lehetőségek gyelembevételével újabb táblázatot készítünk, a kesett, azaz rreleváns változók helyét kötőjellel jelölve. Ezt megsmételve újabb táblázat keletkezk (amelyben a kesett változók száma eggyel növekszk). A olyamatot addg olytatjuk, míg tovább összevonás már többé nem lehetséges. A csoportok megnevezésénél megtartjuk a legelső táblázat csoportnevet, jelölve az összevonást. csoport dcba decmáls állapot , , , , , , , ,13-15 Végeredményként olyan táblázatot kapunk, amelyben tovább összevonások már nem lehetségesek. A táblázatokban nem megjelölt termek lesznek az adott üggvény prímmplkánsa: ( a, c, d) = bc b d cd acd ab c abd Mvel ent egyenlet az összes prímmplkánst tartalmazza, kell még egy módszer, mellyel k lehet választan a üggvény megvalósításához eltétlenül szükséges prímmplkánsokat. 13

14 McCluskey-éle táblázatos prímtartomány-kválasztás Prímmplkánsok Mntermek m 0 m 1 x x m 2 m 3 x x m 4 m 5 m 6 x* m 7 x x m 8 x* m 9 x x m 10 m 11 m 12 x x m 13 x x m 14 x x m 15 x x Prímmplkánsok Mnterm m 0 m 1 x x m 2 m 3 x x m 4 m 5 m 10 m 11 Az X*-el bejelölt mntermek csak egy prímmplkánsban ordulnak elő, ezért ezek mag-prímmplkánsnak számítanak és a kapcsolásban eltétlenül szerepelnük kell. A maradék ( a cd, ab c, abd ) prímmplkánsok eltételesen elhagyhatóak: a cd vagy az, vagy pedg az a b c, abd együttesen szükségesek az m1 és m 3 mntermek megvalósításához. A példában szereplő logka üggvény legegyszerűbb (legoptmálsabb) alakja: ( a, c, d) = bc b d acd 14

15 Elem megadás módok, összeoglalás Logka üggvények egyszerűsítése KV-dagrammal: a) 1 -es cellák mezőnek összevonása Logka üggvény leírása az 1 -es mezőkkel = Dszjunktív normálalak (AND/OR) Ugyanez de Morgan -átalakítással: = (NAND) Logka üggvény leírása az 1 -es mezők komplemensevel = ( ) ( (OR/AND) A de Morgan -tétellel átalakítva: = ( ) ( (NOR/OR) 15

16 Elem megadás módok, összeoglalás Logka üggvények egyszerűsítése KV-dagrammal: b) 0 -ás cellák mezőnek összevonása Logka üggvény leírása a 0 -ás mezőkkel = (AND/OR) A de Morgan -tétellel átalakítva: = (NAND/AND) Logka üggvény leírása a 0 -ás mezők komplemensevel = ( ) ( Konjunktív normálalak (OR/AND) A de Morgan -tétellel átalakítva: = ( ) ( (NOR) A ent kétokozatú kombnácós hálózatok közül az AND/OR (dszjunktív normálalak) és az OR/AND (konjunktív normálalak) átteknthetőségüknél ogva kemelt jelentőségűek. 16

17 AND/OR hálózatok átalakítása AND/OR hálózatnak nevezzük azokat a többokozatú, több be- és kmenettel rendelkező kombnácós hálózatokat, amelyeknél a jel az összes útvonalon AND és OR üggvényeken elváltva halad keresztül. A gyakorlatban a NAND és NOR kapuáramkörök terjedtek el előnyösebb technológa megvalósíthatóságuk matt. átalakítás szükséges Az átalakítás egy egyszerű háromlépéses eljárás, mely a De Morgan -éle tételen alapszk. Példa kétokozatú hálózatok átalakítására: Dszjunktív normálalak: a + bc + ad + abcd a bc ad abcd Konjunktív normálalak: a (b + c) (a + b + c + d) a + b + c + a + b + c + d 17

18 Függvényegyszerűsítés egyed esete 1. NAND- csípőogó Logka üggvények megvalósítása és egyszerűsítése során előordulhat a következő helyzet: A kapcsolás dszjunktív normálalakban lett kejlesztve Csak NAND kapukat lehet elhasználn A KV-dagramban nagy cellatartományokat (prímmplkánsokat) lehet képezn, amelyekben vszont néhány zavaró 0 -mező s van Példa: NAND- csípőogó A szaggatott vonallal bejelölt cellatartományok az alább dszjunktív normálalakot adják: ( a, c, d) = d ac Az eredet üggvény megvalósításához szükség van egy NAND- csípőogóra, am az előbb üggvényből a két nem kívánt 1 -est kcsíp. ( a, c, d) = ( d ( abc)) ( ac( abc)) (abc) - csípőogó NAND megvalósítás: ( a, c, d) = ( d ( abc)) ( ac( abc)) 18

19 Függvényegyszerűsítés egyed esete 2. Egyszerűsítés don't care -cellákkal Valós problémák megoldása során előadódhatnak olyan üggvények, melyeknél bzonyos bemenet varácókhoz nncs egyértelmű üggvényérték speckálva. don't care eset (többnyre akkor, ha a bemenet változók adott értéke a probléma jellegéből adódóan nem ordulhatnak elő.) Az adott cella értékének tetszőleges megválasztása lehetővé tesz a nagyobb prímmplkánsok kalakítását és ezzel az egyszerűbb üggvénymegvalósítást. Példa: ( a, c, d) = m0 m1 m2 m5 m6 m7 m11 valamnt m 9 - don'care Megoldás I: m 9 (d = 1 ) ( a, c, d) = acd acd ab d bcd Megoldás II: M 9 (d = 0 ) ( a, c, d) = ( c d )( b d )( a d )( a b c)( a b c d) Megvalósítás pn count kdna (összehasonlítás) c = = 35 DNA c = = 16 KNA c = = 18 19

20 Függvény-csoportok Ha több üggvény közös adottságokkal (pl. azonos bemenő változókkal) rendelkezk, lehetőség van ezeket egy közös hálózatban megvalósítan, am egyszerűsítésekre ad lehetőséget. A üggvénycsoportot megvalósító közös kombnácós hálózatnak ekkor természetesen több kmenete van. Az egyszerűsítés alapja, hogy olyan részüggvények alakíthatók k, melyeket aztán több üggvény s használn tud. Részüggvény g Belső csomópont Használják a g részüggvényt A jelelosztáshoz szükséges belső csomópontok hátránya, hogy növelk a kmenet terhelhetőséget (an out) és növelk a jelterjedés dőt Példa: A példában van közös részüggvény, vszont a don t care esetet célszerű a két üggvénynél eltérő módon megvalósítan: (1,0,0,1) = 1 g(1,0,0,1) = 0 20

21 Példák kombnácós hálózatok tervezésére 1. Példa: BCD GRAY kódoló hálózat tervezése Feladat: Mnden kmenő változóhoz elállítan a KV-dagramot, ebből egyszerűsítés után az adott kmenet üggvényét megvalósító kapcsolás lehetőségeket meghatározn. Az összes lehetséges 16 cellából a KV-dagramban csak az 1 -eket és don t care cellákat jelöltük be (d: pszeudotetrádok). BCD-kód Gray-kód bemenőváltozók kmenőváltozók A B C D O P Q R O = A P = A + B vagy P = A B + P = A B A B 21

22 Példák kombnácós hálózatok tervezésére 1. Példa: BCD GRAY kódoló hálózat tervezése (olytatás) Q Q = ( C B) + ( C B) = C B R R = ( C D) + ( C D) = C D vagy Mndkét megvalósítás működését tekntve egyenértékű, vszont a másodk változatnak az azaz előnye, hogy csak egyajta kapuáramkörre (XOR) van szükség. 22

23 Példák kombnácós hálózatok tervezésére 2. Példa: Kombnácós hálózat tervezése hétszegmenses decmáls kjelzőhöz Összerendelés: Szegmensek decmáls szám A kapcsolás elépítése: Kombnácós hálózat 7-szegmenses kjelző Igazságtáblázat: BCD-kód Bemenet változók Hétszegmenses-kód Kmenet változók d c b a A B C D E F G

24 Példák kombnácós hálózatok tervezésére 2. Példa: Kombnácós hálózat tervezése hétszegmenses decmáls kjelzőhöz (olytatás) KV-dagramok: 24

25 Függvények eldarabolása Függvények részüggvényekre bontásával s elérhető optmalzálás, különösen komplex, átteknthetetlen hálózatok esetében. A szétdarabolásnál az alább vezérelveket kell gyelembe venn: A részüggvények kevesebb bemenet változóval rendelkezzenek A részüggvények (-hálózatok) többszörösen elhasználhatók legyenek ( a, b,...) = F ( g 1( Q 1),... g k ( Q k )) ahol g (Q ) az -dk részüggvény =1,,k és Q {a, } a) Függvényeldarabolás módszer I.: Dszjunktív üggvényszétbontás Az ( a, b,...) = F ( g 1( Q 1),... g k ( Q k )) üggvény akkor dszjunktív eldarabolható, ha az összes,j= 1,,k és j megelel az alább eltételnek: U { a, } Q I Q j = 0, Q =... k = 1 b) Függvényeldarabolás módszer II.: Iteratív üggvényszétbontás Egy logka üggvény akkor teratívan szétdarabolható m db részüggvényre, ha létezk egy olyan g (Q ) logka üggvény (=1,,m), melyre gaz az alább eltétel: (... g ( g ( Q ), Q ) )..., ahol ( a,...) = gm Q m g ( Q ), = 1,..., m 25

26 Függvények eldarabolása b) Függvényeldarabolás módszer II. (olytatás): Iteratív üggvényszétbontás Egy logka üggvény akkor teratívan szétdarabolható m db részüggvényre, ha létezk egy olyan g (Q ) logka üggvény (=1,,m), melyre gaz az alább eltétel: (... g ( g ( Q ), Q ) )..., ahol ( a,...) = gm Q m g ( Q ), = 1,..., m Példa: teratív üggvényszétbontás 2 részüggvényre: Példa: teratív üggvényszétbontás 3 részüggvényre: ( a,...) = g2( g1( Q1 ), Q2 ) ( a,...) = g3( g2( g1( Q1 ), Q2 ), Q3 ) Ezen kapcsolások lánc-szerkezetűek (ppelne archtecture): Köztes értékek Külső héj Belső héj Rész-eredmények 26

27 Függvények eldarabolása, példák 1. Példa: Partásvzsgálat ( dszjunktív eldarabolás) Kmutatja, hogy egy adott számú jelből az 1 -es értékűek száma páros (even party) vagy páratlan (odd party). Az 1 -esek azokat a cellákat jelölk, amelyeknél az 1 -es értékű bement változók darabszáma páratlan. DNA: ( a, c, d) = = m 1 m 2 m 4 m 7 m 8 m 11 m 13 m 14 Függvénymegvalósítás értékelése: kapu-okozatok száma (jelterjedés dő) : 2 (normálalak!) pn count : c = 40 (c = ) Egyszerűbb megoldás adódk, ha a XOR üggvényt használjuk: ( a, c, d) = a b c d és az asszocatvtás matt: ) a, c, d) = ( a b) ( c d) Értékelés: kapu-okozatok száma : 5 (nem normálalak!) pn count : c = 2027 (c = stb.)

28 Függvények eldarabolása, példák 2. Példa: Összeadó kapcsolások (teratív eldarabolás) Két bnárs számot összeadó kapcsolást lánc-szerkezetben lehet megvalósítan. c IN b a s c OUT Teljes-összeadó áramkör gazságtáblázata. a,b - összeadandó btek s - eredmény c - átvtel-bt (carry bt) A zárójellel jelölt tartomány a él-összeadó áramkört jelöl (nncs carry n = megelőző okozat c out -ja): n-helyértékes teljes-összeadó lánc-szerkezete: s c out = a b c = a b a b c a c a b c b c a b c ahol (c = c n ) Fent üggvényekkel egyenértékű: s c out = a b c = majortás(a, b,c ) 28

29 Függvények eldarabolása c) Függvényeldarabolás módszer III.: Shannon éle üggvényszétbontás Mnden logka üggvény elbontható az alább módon: ( a,..., x,...) = x ( a,...,1,...) x ( a,...,0,...) (a,,1, ) üggvény szolgáltatja a kmenet értéket ha x=1 (a,,0, ) üggvény szolgáltatja a kmenet értéket ha x=0 Mvel a módszer mnden üggvényre alkalmazható, a elbontott (kettéválasztott) üggvény részüggvénye ezzel a módszerrel tovább bonthatóak. (a, b) = a (1, b) a (0, b) = a b (1,1) a b (1,0) a b (0,1) a b (0,0) Háromváltozós üggvény szétbontása: (a,c) = a (1,c) a (0,c) = a b (1,1,c) a b (1,0,c) a b (0,1,c) a b (0,0,c) = a b S3(c) a b S1(c) a b S2(c) a b S a b 0 (c) c c d d S 0 (c,d) S 1 (c,d) S 3 (c,d) S 2 (c,d) S 0 (c,d) = c S 1 (c,d) = 1 _ S 2 (c,d) = d S 3 (c,d) Dgtáls kapcsoló 29

30 Függvényszétbontás, Multplexer A multplexer jelvezetékek között kapcsolás eladatot tölt be. Alapeladatához szükséges: 1 db kmenet, y n db kválasztó (cím)bemenet, s 2 n db adatbemenet, d k Adatok Kválasztás a) adat-kapcsoló b) DIN-jelölés c) KV-dagram Shannon-üggvénybontással (és multplexerrel) megvalósított OR üggvény: 30

31 Függvényszétbontás, Multplexer Példaüggvény megvalósítása multplexerrel A Shannon-üggvénybontás kétlépcsős alkalmazása: 31

Előadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 3

Előadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 3 Előadó: Dr. Oniga István DIGITÁLIS TEHNIK 3 Logikai függvények logikai függvény olyan egyenlőség, amely változói kétértékűek, és ezek között csak logikai műveleteket végzünk függvények megadása történhet

Részletesebben

Logikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104.

Logikai hálózatok. Dr. Bede Zsuzsanna St. I. em. 104. Logikai hálózatok Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St. I. em. 04. Tanszéki honlap: www.kjit.bme.hu/hallgatoknak/bsc-targyak-3/logikai-halozatok Gyakorlatok: hétfő + 08:5-0:00 J 208 HF: 4.

Részletesebben

Fuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika

Fuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika Fuzzy rendszerek A fuzzy halmaz és a fuzzy logka A hagyományos kétértékű logka, melyet évezredek óta alkalmazunk a tudományban, és amelyet George Boole (1815-1864) fogalmazott meg matematkalag, azon a

Részletesebben

1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS:

1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS: 1. Az adott kapcsolást rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. MEGOLDÁS: A legegyszerűbb alak megtalálása valamilyen egyszerűsítéssel lehetséges (algebrai, Karnaugh, Quine stb.). Célszerű

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Technika Elméleti

Részletesebben

Digitális Rendszerek (BSc)

Digitális Rendszerek (BSc) Pannon Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Digitális Rendszerek (BSc) 2. előadás: Logikai egyenletek leírása II: Függvény-egyszerűsítési eljárások Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02

Digitális technika VIMIAA02 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 Fehér Béla BME MIT Digitális Technika Elméleti

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I

DIGITÁLIS TECHNIKA I DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 6. ELŐADÁS Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése, Tankönyvkiadó,

Részletesebben

Kombinációs hálózatok Adatszelektorok, multiplexer

Kombinációs hálózatok Adatszelektorok, multiplexer Adatszelektorok, multiplexer Jellemző példa multiplexer és demultiplexer alkalmazására: adó egyutas adatátvitel vevő adatvezeték cím címvezeték (opcionális) A multiplexer az adóoldali jelvezetékeken jelenlévő

Részletesebben

Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna. Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár

Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna. Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár Irányítástechnika I. Előadó: Dr. Bede Zsuzsanna, adjunktus Összeállította: Dr. Sághi Balázs, egy. docens Dr. Tarnai Géza, egy. tanár Irányítástechnika I. Dr. Bede Zsuzsanna bede.zsuzsanna@mail.bme.hu St.

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Technika Elméleti

Részletesebben

ALAKOS KÖRKÉS PONTOSSÁGI VIZSGÁLATA EXCEL ALAPÚ SZOFTVERREL OKTATÁSI SEGÉDLET. Összeállította: Dr. Szabó Sándor

ALAKOS KÖRKÉS PONTOSSÁGI VIZSGÁLATA EXCEL ALAPÚ SZOFTVERREL OKTATÁSI SEGÉDLET. Összeállította: Dr. Szabó Sándor MISKOLCI EGYETEM Gépgyártástechnológa Tanszék Mskolc - Egyetemváros ALAKOS KÖRKÉS PONTOSSÁGI VIZSGÁLATA EXCEL ALAPÚ SZOFTVERREL OKTATÁSI SEGÉDLET Összeállította: Dr. Szabó Sándor A orgácsoló megmunkálásokhoz

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 2. EA Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA02 2. EA Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 2. EA Fehér Béla BME MIT Digitális Technika

Részletesebben

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA GYAKORLÓ FELADATOK 2. Megoldások

DIGITÁLIS TECHNIKA GYAKORLÓ FELADATOK 2. Megoldások DIGITÁLIS TECHNIKA GYAKORLÓ FELADATOK 2. Megoldások III. Kombinációs hálózatok 1. Tervezzen kétbemenetű programozható kaput! A hálózatnak két adatbenemete (a, b) és két funkcióbemenete (f, g) van. A kapu

Részletesebben

Digitális Technika I. (VEMIVI1112D)

Digitális Technika I. (VEMIVI1112D) Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék Digitális Technika I. (VEMIVI2D) 3. hét - Grafikus minimalizálás. Quine-McCluskey féle számjegyes minimalizálás Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu

Részletesebben

Alapkapuk és alkalmazásaik

Alapkapuk és alkalmazásaik Alapkapuk és alkalmazásaik Bevezetés az analóg és digitális elektronikába Szabadon választható tárgy Összeállította: Farkas Viktor Irányítás, irányítástechnika Az irányítás esetünkben műszaki folyamatok

Részletesebben

2019/02/11 10:01 1/10 Logika

2019/02/11 10:01 1/10 Logika 2019/02/11 10:01 1/10 Logika < Számítástechnika Logika Szerző: Sallai András Copyright Sallai András, 2011, 2012, 2015 Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 Web: http://szit.hu Boole-algebra A Boole-algebrát

Részletesebben

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: Kombinációs logikai hálózatok 1. rész 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog

Részletesebben

I.5. A LOGIKAI FÜGGVÉNYEK EGYSZERŰSÍTÉSE (MINIMALIZÁCIÓ)

I.5. A LOGIKAI FÜGGVÉNYEK EGYSZERŰSÍTÉSE (MINIMALIZÁCIÓ) I.5. LOGIKI FÜGGVÉNEK EGSERŰSÍTÉSE (MINIMLIÁCIÓ) Nem mindegy, hogy a logikai függvényeket mennyi erőforrás felhasználásával valósítjuk meg. Előnyös, ha kevesebb logikai kaput alkalmazunk ugyanarra a feladatra,

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 4 Kombinációs logikai hálózatok Logikai hálózat = olyan hálózat, melynek bemenetei és kimenetei logikai állapotokkal jellemezhetők Kombinációs logikai hálózat: olyan

Részletesebben

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben.

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. 1 1. z adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb eleel, a legegyszerűbben. F függvény 4 változós. MEGOLÁS: legegyszerűbb alak egtalálása valailyen egyszerűsítéssel lehetséges algebrai,

Részletesebben

Kvantum-tömörítés II.

Kvantum-tömörítés II. LOGO Kvantum-tömörítés II. Gyöngyös László BME Vllamosmérnök és Informatka Kar A kvantumcsatorna kapactása Kommunkácó kvantumbtekkel Klasszkus btek előnye Könnyű kezelhetőség Stabl kommunkácó Dszkrét értékek

Részletesebben

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) 1. Számítsd ki a következő kifejezések pontos értékét!

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) 1. Számítsd ki a következő kifejezések pontos értékét! Megoldások. Számítsd ki a következő kifejezések pontos értékét! 8 8 ( ) ( ) ( ) Használjuk a gyökvonás azonosságait. 0 8 8 8 8 8 8 ( ) ( ) ( ) 0 8 . Határozd meg a következő kifejezések értelmezési tartományát!

Részletesebben

1.1 A függvény fogalma

1.1 A függvény fogalma 1.1 A üggvény ogalma Deiníció: Adott két (nem üres) halmaz H és K. Ha a H halmaz minden egyes eleméhez valamilyen módon hozzárendeljük a K halmaznak egy-egy elemét, akkor a hozzárendelést üggvénynek nevezzük.

Részletesebben

2. hét Kombinációs hálózatok leírási módjai

2. hét Kombinációs hálózatok leírási módjai 2. hét Kombinációs hálózatok leírási módjai 2.1. A kombinációs hálózat alapfogalmai Logikai hálózatnak nevezzük azokat a rendszereket, melyeknek bemeneti illetve kimeneti jelei logikai jelek, a kimeneti

Részletesebben

Digitális technika 1. Tantárgykód: VIIIA105 Villamosmérnöki szak, Bsc. képzés. Készítette: Dudás Márton

Digitális technika 1. Tantárgykód: VIIIA105 Villamosmérnöki szak, Bsc. képzés. Készítette: Dudás Márton Digitális technika 1 Tantárgykód: VIIIA105 Villamosmérnöki szak, Bsc. képzés Készítette: Dudás Márton 1 Bevezető: A jegyzet a BME VIK első éves villamosmérnök hallgatóinak készült a Digitális technika

Részletesebben

Példa:

Példa: Digitális információ ábrázolása A digitális technika feladata: információ ábrázolása és feldolgozása a digitális technika eszközeivel Szakterület Jelkészlet Digitális technika "0" és "1" Fizika Logika

Részletesebben

Példák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán):

Példák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán): F NIK INÁRIS RLÁIÓK INÁRIS RLÁIÓK (és hasonló mátrxok s tt!) Defnícó: z R bnárs relácó, ha R {( a, b) a, b } nárs relácók lehetséges tuladonsága:. Reflexív ha ( x,.(a). Szmmetrkus ha ( x, y) ( y,.(b).

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I FÜGGVÉNYEK KANONIKUS ALAKJAI MINTERMEK ÉS MAXTERMEK DISZJUNKTÍV KANONIKUS ALAK, MINTERM

DIGITÁLIS TECHNIKA I FÜGGVÉNYEK KANONIKUS ALAKJAI MINTERMEK ÉS MAXTERMEK DISZJUNKTÍV KANONIKUS ALAK, MINTERM IGITÁLIS THNIK I r. Pıdör álint MF KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 4. LİÁS 4. LİÁS. Logikai üggvények kanonikus algebrai alakjai, diszjunktív és konjunktív normálalakok 2. Logikai üggvények

Részletesebben

Konvexitás, elaszticitás

Konvexitás, elaszticitás DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSAI Konveitás, elaszticitás Tanulási cél A másodrendű deriváltat vizsgálva milyen következtetéseket vonhatunk le a üggvény konveitására vonatkozóan. Elaszticitás ogalmának

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I LOGIKAI FÜGGVÉNYEK KANONIKUS ALAKJA

DIGITÁLIS TECHNIKA I LOGIKAI FÜGGVÉNYEK KANONIKUS ALAKJA 206.0.08. IGITÁLIS TEHNIK I r. Lovassy Rita r. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 5. ELŐÁS 5. ELŐÁS. z előzőek összefoglalása: kanonikus alakok, mintermek, maxtermek,

Részletesebben

Hazárdjelenségek a kombinációs hálózatokban

Hazárdjelenségek a kombinációs hálózatokban Hazárdjelenségek a kombinációs hálózatokban enesóczky Zoltán 2004 jegyzetet a szerzői jog védi. zt a ME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb elhasználáshoz a szerző belegyezése

Részletesebben

Relációk. Vázlat. Példák direkt szorzatra

Relációk. Vázlat. Példák direkt szorzatra 8.. 7. elácók elácó matematka fogalma zükséges fogalom: drekt szorzat Halmazok Descartes drekt szorzata: Legenek D D D n adott doman halmazok. D D D n : = { d d d n d k D k k n } A drekt szorzat tehát

Részletesebben

Vázlat. Relációk. Példák direkt szorzatra

Vázlat. Relációk. Példák direkt szorzatra 7..9. Vázlat elácók a. elácó fogalma b. Tulajdonsága: refleív szmmetrkus/antszmmetrkus tranztív c. Ekvvalenca relácók rzleges/parcáls rrendez relácók felsmere d. elácók reprezentálása elácó matematka fogalma

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I

DIGITÁLIS TECHNIKA I DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1

Részletesebben

28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK

28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK 28. EGYSZERŰ DIGITÁLIS ÁRMKÖRÖK Célkitűzés: z egyszerű kombinációs digitális áramkörök elvi alapjainak, valamint ezek néhány gyakorlati alkalmazásának megismerése. I. Elméleti áttekintés digitális eszközök

Részletesebben

Digitális Rendszerek (BSc)

Digitális Rendszerek (BSc) Pannon Egyetem Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Digitális Rendszerek (Sc) 1. előadás: Logikai egyenletek leírása I. oole-algebra axiómái és tételei Előadó: Vörösházi Zsolt voroshazi@vision.vein.hu

Részletesebben

Digitális Áramkörök. Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék. (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc)

Digitális Áramkörök. Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék. (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc) Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Tanszék Digitális Áramkörök (Villamosmérnök BSc / Mechatronikai mérnök MSc) 3. hét - Grafikus minimalizálás. Quine-McCluskey féle számjegyes minimalizálás

Részletesebben

Gépészmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Kommunikáció- Technológiai Tanszék

Gépészmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Kommunikáció- Technológiai Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar 2019/2020. tanév I. félév Automatizálási és Kommunikáció- Technológiai Tanszék Digitális rendszerek I. c. tantárgy előadásának és gyakorlatának ütemterve

Részletesebben

Egyenáramú szervomotor modellezése

Egyenáramú szervomotor modellezése Egyenáramú szervomotor modellezése. A gyakorlat élja: Az egyenáramú szervomotor mködését leíró modell meghatározása. A modell valdálása számításokkal és szotverejlesztéssel katalógsadatok alapján.. Elmélet

Részletesebben

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 2. gyakorlat: Boole algebra, logikai függvények, kombinációs hálózatok alapjai Elméleti anyag: Az általános digitális gép: memória + kombinációs hálózat A Boole

Részletesebben

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 3. gyakorlat: Kombinációs hálózatok minimalizálása, hazárdok, a realizálás kérdései

Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 3. gyakorlat: Kombinációs hálózatok minimalizálása, hazárdok, a realizálás kérdései Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 3. gyakorlat: Kombinációs hálózatok minimalizálása, hazárdok, a realizálás kérdései Elméleti anyag: Lényegtelen kombináció (don t care) fogalma Kombinációs hálózatok

Részletesebben

Algoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések

Algoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések Algortmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések Néhány órával ezelőtt megsmerkedtünk már a Merge Sort rendező algortmussal. A Merge Sort-ról tuduk, hogy a legrosszabb eset dőgénye O(n log n). Tetszőleges

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I. IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I. A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői: KECSKEMÉTI FŐISKOLA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Bit: egy bináris számjegy, vagy olyan áramkör, amely egy bináris számjegy ábrázolására alkalmas. Bájt (Byte): 8 bites egység, 8 bites szám. Előjeles fixpontok számok: 2 8 = 256 különböző 8 bites szám lehetséges.

Részletesebben

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematka tanár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajnal Péter 2015. 1. Bevezető példák 1. Feladat. Hány olyan sorbaállítása van a a, b, c, d, e} halmaznak, amelyben

Részletesebben

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016

Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016 Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k

Részletesebben

4. hét: Ideális és valódi építőelemek. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök

4. hét: Ideális és valódi építőelemek. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök 4. hét: Ideális és valódi építőelemek Steiner Henriette Egészségügyi mérnök Digitális technika 2015/2016 Digitális technika 2015/2016 Bevezetés Az ideális és valódi építőelemek Digitális technika 2015/2016

Részletesebben

Mikroszámítógépes program logikai függvények minimalizálására

Mikroszámítógépes program logikai függvények minimalizálására Mkroszámítógépes program logka függvények mnmalzálására KÁLDI TIBOR Országos Mérésügy Hvatal SZENT IDA Y KLÁRA Kandó Kálmán Vllamospar Műszak Főskola Illl WKM ÖSSZEFOGLALÁS A kombnácós hálózatok tervezésének

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I. IRÁNÍTÁSTEHNIK I. 5 éves Sc kurzus Összeállította: Dr. Tarnai Géza egetemi tanár udapest, 8. Rendszer- és iránításelméleti ismeretek. félév. félév Diszkrét állapotú rendszerek, logikai hálózatok Foltonos

Részletesebben

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK

6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK 6. LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a logikai algebra elemeivel, és képesek legyenek egyszerű logikai függvények realizálására integrált áramkörök (IC-k) felhasználásával.

Részletesebben

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak

Részletesebben

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet:

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet: Fő cél: jóslás Történhet: Regresszó 1 változó több változó segítségével Lépések: Létezk-e valamlyen kapcsolat a 2 változó között? Kapcsolat természetének leírása (mat. egy.) A regresszós egyenlet alapján

Részletesebben

Tartalomjegyzék Feltétel nélküli szélsőérték számítás

Tartalomjegyzék Feltétel nélküli szélsőérték számítás Dr. Vincze Szilvia Példa Egy adott talajtípuson az átlagosnak megelelő időjárási viszonyok között a búza hozamát hektáronként a elhasznált nitrogén és oszor hatóanyag erősen beolyásolja. A hektáronként

Részletesebben

Logikai függvények osztályai. A függvényosztály a függvények egy halmaza.

Logikai függvények osztályai. A függvényosztály a függvények egy halmaza. Logikai függvények osztályai A függvényosztály a függvények egy halmaza. A logikai fügvények egy osztálya logikai függvények valamely halmaza. Megadható felsorolással, vagy a tulajdonságainak leírásával.

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40.) Töltse ki a táblázat üres celláit! A táblázatnak

Részletesebben

Digitális Technika 2. Logikai Kapuk és Boolean Algebra

Digitális Technika 2. Logikai Kapuk és Boolean Algebra Digitális Technika 2. Logikai Kapuk és oolean lgebra Sütő József Egyetemi Tanársegéd Referenciák: [1] D.M. Harris, S.L. Harris, Digital Design and Computer rchitecture, 2nd ed., Elsevier, 213. [2] T.L.

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Összeadó áramkör A legegyszerűbb összeadó két bitet ad össze, és az egy bites eredményt és az átvitelt adja ki a kimenetén, ez a

Részletesebben

Az elektromos kölcsönhatás

Az elektromos kölcsönhatás TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy

Részletesebben

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1. Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés

Részletesebben

Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest Az előadások ezen könyvek megfelelő fejezetein alapulnak.

Rőmer Mária: Digitális technika példatár, KKMF 1105, Budapest Az előadások ezen könyvek megfelelő fejezetein alapulnak. 06.0.. DIGITÁLIS TECHNIKA Dr. Lvassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikrelektrnikai és Technlógia Intézet. ELŐADÁS: LOGIKAI (BOOLE) FÜGGVÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSAIK IRODALOM Arató Péter: Lgikai rendszerek

Részletesebben

Analóg és digitális mennyiségek

Analóg és digitális mennyiségek nalóg és digitális mennyiségek nalóg mennyiség Digitális mennyiség z analóg mennyiségek változása folyamatos (bármilyen értéket felvehet) digitális mennyiségek változása nem folyamatos, hanem ugrásszerű

Részletesebben

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

Digitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 2. Laboratóriumi gyakorlat gyakorlat célja: oolean algebra - sszociativitás tétel - Disztributivitás tétel - bszorpciós tétel - De

Részletesebben

8. Programozási tételek felsoroló típusokra

8. Programozási tételek felsoroló típusokra 8. Programozás tételek felsoroló típusokra Ha egy adatot elem értékek csoportja reprezentál, akkor az adat feldolgozása ezen értékek feldolgozásából áll. Az lyen adat típusának lényeges jellemzője, hogy

Részletesebben

Zalotay Péter Digitális technika

Zalotay Péter Digitális technika Zalotay Péter Digitális technika Elektronikus jegyzet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tartalomjegyzék Bevezetés...3 1. A DIGITÁLIS TECHNIKA ELMÉLETI ALAPJAI...7 1.1. Logikai alapismeretek...7 1.2. Halmazelméleti

Részletesebben

Matematikai statisztika 1.

Matematikai statisztika 1. Matematikai statisztika 1 segédanyag Daróczi Gergely Szociológia Intézet 2010 Matematikai statisztika 1 01 Mátrixok A mátrix vízszintes vonalban elhelyezked elemei sorokat, függ leges vonalban elhelyezked

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr.

DIGITÁLIS TECHNIKA I BINÁRIS SZÁMRENDSZER BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS BINÁRIS SZÁMRENDSZER HELYÉRTÉK. Dr. Lovassy Rita Dr. 26..5. DIGITÁLIS TEHNIK I Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör álint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet INÁRIS SZÁMRENDSZER 5. ELŐDÁS 2 EVEZETŐ ÁTTEKINTÉS 6. előadás témája a digitális rendszerekben

Részletesebben

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása /Mechatronikai Projekt II. házi feladat/ Bodogán János 2005. április 1. Néhány szó a kódoló átalakítókról Ezek az eszközök kiegészítő számlálók nélkül közvetlenül

Részletesebben

Számítógép-architektúrák II.

Számítógép-architektúrák II. Várady Géza Számítógép-archtektúrák II. Pécs 2015 A tananyag a azonosító számú, A gépészet és nformatka ágazatok duáls és modulárs képzésenek kalakítása a Pécs Tudományegyetemen című projekt keretében

Részletesebben

Összeadás BCD számokkal

Összeadás BCD számokkal Összeadás BCD számokkal Ugyanúgy adjuk össze a BCD számokat is, mint a binárisakat, csak - fel kell ismernünk az érvénytelen tetrádokat és - ezeknél korrekciót kell végrehajtani. A, Az érvénytelen tetrádok

Részletesebben

4 2 lapultsági együttható =

4 2 lapultsági együttható = Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.

Részletesebben

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz 2018/2019 ősz Elérhetőségek Előadó: (safaro@math.bme.hu) Fogadóóra: hétfő 9-10 (H épület 3. emelet 310-es ajtó) A pontos tárgykövetelmények a www.math.bme.hu/~safaro/kalkulus oldalon találhatóak. A mátrix

Részletesebben

Zalotay Péter DIGITÁLIS TECHNIKA

Zalotay Péter DIGITÁLIS TECHNIKA Zalotay Péter DIGITÁLIS TECHNIKA 3oldal BEVEZETÉS 5 DIGITÁLISTECHNIKA ALAPJAI 7 LOGIKAI ALAPISMERETEK 7 2 A LOGIKAI ALGEBRA 8 2 Logikai változók, és értékük 8 22 A Boole algebra axiómái 9 23 Logikai műveletek

Részletesebben

Injektív függvények ( inverz függvény ).

Injektív függvények ( inverz függvény ). 04 október 6 3 Függvényábrázolások, Függvények kompozíciója ( összetett üggvény ), Bev Mat BME Injektív üggvények ( inverz üggvény ) 0 0 0 0 ( ) ( ) 5 5 5 5 Ábrázolás Függvénytranszormációval : 3 y y 5

Részletesebben

Statisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.

Statisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás. Statsztka próbák Paraméteres. A populácó paraméteret becsüljük, ezekkel számolunk.. Az alapsokaság eloszlására van kkötés. Nem paraméteres Nncs lyen becslés Nncs kkötés Ugyanazon problémára sokszor megvan

Részletesebben

Zalotay Péter Digitális technika I

Zalotay Péter Digitális technika I Zalotay Péter Digitális technika I Távoktatás előadási anyaga Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. LOGIKAI ALAPISMERETEK...8 1.1. Halmazelméleti alapfogalmak...8 1.2. A logikai

Részletesebben

INFORMATIKA ALAPJAI-II

INFORMATIKA ALAPJAI-II INFORMATIKA ALAPJAI-II Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... RELÁCIÓ- ÉS LOGIKAI EGYENLETEK... 4. RELÁCIÓ EGYENLETEK... 4. LOGIKAI EGYENLETEK... 4.. Egyszerű logikai művelet... 5.. Elemi logikai függvények azonosságai...

Részletesebben

2. Algebrai átalakítások

2. Algebrai átalakítások I. Nulladik ZH-ban láttuk: 2. Algebrai átalakítások 1. Mi az alábbi kifejezés legegyszerűbb alakja a változó lehetséges értékei esetén? (A) x + 1 x 1 (x 1)(x 2 + 3x + 2) (1 x 2 )(x + 2) (B) 1 (C) 2 (D)

Részletesebben

1. hét: A Boole - algebra. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök

1. hét: A Boole - algebra. Steiner Henriette Egészségügyi mérnök 1. hét: A Boole - algebra Steiner Henriette Egészségügyi mérnök Digitális technika 2015/2016 Elérhetőségek Dr. Steiner Henriette steiner.henriette@nik.uni-obuda.hu Féléves követelmények Heti óraszámok:

Részletesebben

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és informatikai alkalmazásai Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás

Részletesebben

Számlálók és frekvenciaosztók Szinkron, aszinkron számlálók

Számlálók és frekvenciaosztók Szinkron, aszinkron számlálók Szinkron, aszinkron számlálók szekvenciális hálózatok egyik legfontosabb csoportja a számlálók. Hasonlóan az 1 és 0 jelölésekhez a számlálók kimenetei sem interpretálandók mindig számként, pl. a kimeneteikkel

Részletesebben

Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1 Halmazok 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 2 A fejezet legfontosabb elemei Halmaz megadási módjai Halmazok közti műveletek (metszet,

Részletesebben

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők 7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.

Részletesebben

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel

Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Kombinációs hálózatok és sorrendi hálózatok realizálása félvezető kapuáramkörökkel Segédlet az Irányítástechnika I.

Részletesebben

Logika és informatikai alkalmazásai

Logika és informatikai alkalmazásai Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás

Részletesebben

Az entrópia statisztikus értelmezése

Az entrópia statisztikus értelmezése Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DUÁLIS KÉPZÉS. Somogyi Miklós DIGITÁLIS HÁLÓZATOK

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DUÁLIS KÉPZÉS. Somogyi Miklós DIGITÁLIS HÁLÓZATOK SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DUÁLIS KÉPZÉS Somogyi Miklós DIGITÁLIS HÁLÓZATOK A tantárgy célja: a kapu szintű digitális hálózatok tervezési elveinek bemutatása és az elvek gyakorlati alkalmazásának elsajátítatása

Részletesebben

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek

Hobbi Elektronika. A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek Hobbi Elektronika A digitális elektronika alapjai: További logikai műveletek 1 Felhasznált anyagok M. Morris Mano and Michael D. Ciletti: Digital Design - With an Introduction to the Verilog HDL, 5th.

Részletesebben

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell

Részletesebben

Függvény fogalma, jelölések 15

Függvény fogalma, jelölések 15 DOLGO[Z]ZATOK 9.. 1. Függvény fogalma, jelölések 1 1. Az alábbi hozzárendelések közül melyek függvények? a) A magyarországi megyékhez hozzárendeljük a székhelyüket. b) Az egész számokhoz hozzárendeljük

Részletesebben

3. gyakorlat. Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F}

3. gyakorlat. Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F} 3. gyakorlat Számrendszerek: Kettes számrendszer: {0, 1} Tízes számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} 16-os (hexadecimális számrendszer): {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F} Alaki érték: 0, 1, 2,..., 9,... Helyi

Részletesebben

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása 11 modul: EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK MEGOLDÁSA 6 I Egyenlet fogalma, algebrai megoldása Módszertani megjegyzés: Az egyenletek alaphalmazát, értelmezési tartományát később vezetjük be, a törtes egyenletekkel

Részletesebben

10. tétel Függvények lokális és globális tulajdonságai. A differenciálszámítás alkalmazása

10. tétel Függvények lokális és globális tulajdonságai. A differenciálszámítás alkalmazása . tétel Függvények lokális és globális tulajdonságai. A dierenciálszámítás alkalmazása FÜGGVÉNY De: A üggvény egyértelmű hozzárendelés két halmaz elemei között. A halmaz minden eleméhez B halmaz legeljebb

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Sándor Tamás, sandor.tamas@kvk.bmf.hu Takács Gergely, takacs.gergo@kvk.bmf.hu Lektorálta: dr. Schuster György PhD, hal@k2.jozsef.kando.hu

Részletesebben