Pedagógiai Program 2009

Átírás

1 2009

2 Intézmény neve: Pitypang Utcai Általános Iskola Budapest, 1025 Pitypang u. 17. Tel: , OM: Készítették: Indráné Matolcsy Gabriella igazgató vezetésével a Minőségi kör tagjai Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: április aug.25. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat dátuma: december 22-ig augusztus 25-ig Készült: április december augusztus 25. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. NEVELÉSI PROGRAM BEVEZETÉS AZ ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE A TÁRSADALMI KÖRNYEZET ELVÁRÁSAI AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI NEVELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK OKTATÁSI ALAPELVEK, CÉLOK SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLÁSA AZ OKTATÁSI CÉL ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A CÉLCSOPORT SAJÁTOSSÁGAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS CÉLJAI ÉS FELADATAI ISKOLÁNKBAN A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI ISKOLÁNKBAN A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZINTEREI BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK GYERMEKVÉDELMI FELADATOK PARTNEREINK A GYERMEKVÉDELEMBEN A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOKAT ENYHÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

4 12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A MINDENNAPI TESTEDZÉS PROGRAMJA...52 II. NEMZETI ALAPTANTERVRE ÉPÜLŐ HELYI TANTERV AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMÁN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS FORMÁI A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI KÖVETELMÉNYSZINTEK, ÍRÁSBELI, SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS ÉRDEMJEGYEK MEGHATÁROZÁSA AZ ÉRDEMJEGYEK OSZTÁLYKÖNYVI BEJEGYZÉSÉNEK MÓDJA A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE VERSENYEKEN ELÉRT HELYEZÉSEKÉRT ADHATÓ DICSÉRETEK JUTALMAZÁSI- ÉS BÜNTETÉSI RENDSZER A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK BELSŐ ELLENŐRZÉSE AZ INTÉZMÉNY EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓI A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5-6. ÉVFOLYAMON

5 I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezetés Iskolánk jellegét, céljait, feladatait és lehetőségeit döntően meghatározza alapfokú, 8 évfolyamon képző struktúrája, a fenntartó és a nevelő - oktató szolgáltatásainkat igénybevevő helyi társadalmi környezet elvárása. A célok és feladatok kijelölésekor elsőrendű szempontonként vesszük figyelembe a jogszabályi előírásokat, a hatályos törvények törvénymódosításait, a hozzákapcsolódó rendeleteket, szabályozó dokumentumokat, a fenntartó oktatáspolitikai koncepcióját és gazdasági lehetőségeit, személyi és tárgyi feltételeinket, iskolánk élő hagyományait, szokásrendszerét. A Pitypang Utcai Általános Iskola alapdokumentuma 1998-ban készült. Majd 2001, 2004, és 2007-ben átdolgozásra került. A jelenlegi Pedagógiai Programunk (2009) a korábbi munkákból mindazt, ami jól bevált és hasznosítható volt, megtartja, de a szükséges, a kornak megfelelő változtatások is beépítésre kerültek. Az MKM hatályos rendelet értelmében 2009 szeptemberétől iskolánk a fenntartói elvárásoknak megfelelően új oktatási - szervezési formával bővül, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló (a szociális helyzetéből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó) iskolai nevelés-oktatás megszervezését. Iskolánk a hallássérült gyermekek és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók habilitációs és rehabilitációs fejlesztését végzi. Az integrált tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez a Sulinova Kht Életpálya építés inkluzív nevelés szakanyagát használjuk Az iskola és környezete A Pitypang Utcai Általános Iskola a II. kerület egyik legszebb helyén, a Látó hegy lábánál helyezkedik el. Az 1980-ban épített és 1999-ben csodálatosan kívül-belül felújított épület a XXI. század iskolájának minden igényét kielégíti. Egy épületben, de külön irányítással hat csoportos óvoda működik az iskola alsó szintjén. A felújításkor minden tanterem új bútorzatot kapott. Nagyon szép könyvtár, olvasóterem ill. természettudományos, számítástechnikai, életvitel-technika és rajz szaktanterem lett kialakítva. 5

6 Az iskola varázsa leginkább abban áll, hogy családias jellege ebben a hangulatosan szépen felújított épületben különleges lehetőséget nyújt a neveléshez azon gyermekek számára, akik egyéni odafigyelést igényelnek. A Pitypang Iskola a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő, körzeti feladatot ellátó, alapfokú nevelési - oktatási intézmény. Nyolc évfolyamán max. 16 tanulócsoportban és a kapcsolódó napközis csoportokban környezetünk egyre magasabb igényeinek megfelelve folyik a nevelő-oktató munka, gondoskodunk a ránk bízott gyermekek szellemi, lelki, testi fejlődéséről. A tantestületünk harmada több mint két évtizede az iskola dolgozója, a pedagógus fluktuáció kicsi. Egy ilyen összeszokott csapat könnyebben tud a kor kihívásaira együttesen válaszolni. A szakos ellátottság évek óta teljes. Nagyon jó a tantestület belső klímája, amit együttes továbbképzésekkel, közös kirándulásokkal, ünnepségekkel folyamatosan fejlesztünk. Az iskolai munkánk szolgáltatás, ezért pedagógiai programunk összeállításánál nagyon fontos tényező volt a megrendelői kör (szülők, fenntartó) és a használók (diákok) megvalósítható elvárásainak mind magasabb szintű kielégítése A társadalmi környezet elvárásai A Pitypang Utcai Általános Iskola céljait és törekvéseit döntően befolyásolják a szolgáltatásainkat igénylő társadalmi környezet elvárásai. Munkánkkal a reális kihívásoknak kívánunk megfelelni, és előrelátó tervezéssel felkészülünk a folyamatosan megújuló és növekvő környezeti igényekre. Tanulóink többsége a II. kerületben lakik, ha nem is az iskola közvetlen vonzáskörzetében. A szülők jelentős része korábbi kedvező tapasztalatai alapján, és ismerőseik ajánlására választja intézményünket. Diákjaink nagy része a társadalmi-gazdasági élet felsőbb rétegeihez, magasan kvalifikált családokhoz tartozik. A szülők iskolázottsága rendkívül magas, több mint 80%-uk felsőfokú végzettségű. Gyermekeikkel szemben komoly szülői elvárásokkal lépnek fel, és ezen elvárások tükröződnek iskolánkkal szemben is. Jogos igény, hogy gyermekeik megfelelő felkészültséggel és eséllyel célozhassák meg a népszerűnek tekintett és magas színvonalon oktató középfokú intézményeket, elsősorban a gimnáziumokat. 6

7 Kevésbé különbözik a fentiektől az átlagos körülmények között élő családokból kikerülő tanulóinkkal szembeni elvárás. Többségüknél szintén a gimnáziumba, illetve a keresett közgazdasági és számítástechnikai jellegű szakközépiskolákba való bejutás a cél. Nehezebb helyzetűek és kevésbé célorientáltak a Gyermekotthonból hozzánk járó, diákságunk kb. 2%-át kitevő tanulóink. Gyakori a tanulási nehézségekkel küszködő diák, de természetesen találkozunk közöttük jó képességű tanulókkal is. Céljuk elsősorban az általános alapműveltség megszerzése. Többségük szakképző intézményekbe készül. Bár délutánjaikat hivatalosan a Gyermekotthonban töltik, egyre nagyobb számban látogatják az iskola szabadidős programjait. A szülők elvárása az iskolával szemben, hogy stabil alapműveltség mellett az emeltszintű választhatóságra is lehetőséget adjon, ugyanakkor gyermekeik kellemes légkörben éljék meg diák-éveiket. Az iskolánk vonzáskörzetében megtalálható természetvédelmi területek és barlangok sajátos lehetőséget biztosítanak a természettel való közvetlen megismerkedésre, mely kedvező feltételeket teremt Ökoiskola és UNESCO Társult Iskola Programunk megvalósítására. Iskolaépületünket nagy kiterjedésű sportudvar veszi körül műfüves pályával, mely jól szolgálja tanulóink kulturált mozgásigényének kielégítését. Az iskola körül szépen kiépített játszó- és pihenőkert található, ahol lehetőség van szabadtéri tanórák tartására is és kiváló helyszín a délutáni napközis szabadidős foglalkozásokra. Egyre nagyobb igény merül fel a szabadidő kulturált eltöltésével kapcsolatban és jogos elvárás, hogy intézményünkben az egészséges életmódra neveljük a gyermekeket. Legfontosabb célunk, hogy a Pitypang Iskola a vele szemben támasztott igényeknek, követelményeknek mind magasabb szinten tudjon megfelelni, s eközben gyermekek életük talán legszebb éveit töltsék el benne. 7

8 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 2.1. Nevelési alapelvek, célok Bevezető A család biztonságot ad, véd, segítő kezet nyújt, táplál, példát mutat, sokszor erején felül is támogat, szerető burok a gyermek számára. Mi, a Pitypang Utcai Általános Iskola tanárai, ugyanezt szeretnénk adni. Szándékunk, hogy iskolánk meleg, védő fészek legyen, ahová a szülők is kiterjeszthetik szárnyaikat, s együtt tanítsuk repülni gyermekeinket. Aki belép hozzánk, biztosan megérinti ez a kisugárzás, mert tanáraink még a falak színeivel, a nagy terek bensőséges hangulatával, rengeteg zöld növénnyel, télikerttel, klubbal, mindig vidám pitypangos dekorációval, az osztályokban folyó munkával, de még a csengő zenéjével is tudatosan törekszenek arra, hogy diákjaink jól érezzék magukat második otthonukban. A külső környezet, irigylésre méltó szép kertünk zöldje körbeveszi iskolánk falait. Mindezzel óhatatlanul is: nevelünk. Innen már csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen Céljainkat a család, gyermek, pedagógus harmonikus egységében kívánjuk magvalósítani. Mit szeretnénk? Őrizze meg a gyermek egyéniségét, személyisége megfelelő segítségnyújtással, neveléssel szabadon fejlődjön. A XXI. század információs áradatából segítünk kiválasztani, eligazodni, válogatni, érdeklődésüket irányítani, helyes mederbe terelni. Felkészítjük és támogatjuk tanulóinkat, hogy megfeleljenek a jövő kihívásainak. A tanításon túlmenően segítünk megszervezni délutáni programjaikat. Annak érdekében, hogy ez a folyamat a lehető legjobban sikerüljön és tükrözze partnereink valós igényeit, a minőségfejlesztési program keretében rendszeresen igényt és elégedettséget mérünk. Ennek eredményét visszacsatoljuk az iskolai élet minden területére. A Pitypang Iskola nevelési-oktatási alapelveit, céljait, feladatait és siker kritériumait a partnerek mindenkori elvárásainak és igényeinek megfelelően határozzuk meg. 8

9 Nevelési alapelvek Ép testi, lelki személyiség alakítása Jól kommunikáló, tudása birtokában helytálló diákok nevelése Helyes viselkedés kultúrájú, az alapvető emberi normákat tiszteletben tartó tanulók nevelése Esélyegyenlőség, integráció biztosítása Kiemelt célok Testi - lelki egészség tudatos ápolása Komplex személyiségfejlesztés Kommunikációs készségfejlesztés, konfliktuskezelés Neveltségi szint javítása, toleráns viselkedéskultúra Hagyományőrzés, értéktisztelet, hazaszeretetre nevelés A természeti, a társadalmi és a technikai környezetünk óvása, gondozása Érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés Demokratikus jogait és kötelességeit ismerő diákközösség nevelése A hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók integrációja 9

10 Sorszám Célok Feladatok Sikerkritériumok 1. Testi, lelki egészség ápolása osztályfőnöki órák témaválasztása sportszakkörök szervezése (mindennapos testnevelés) büfében egészséges ételek Egészségnap szervezése Pitypang nap (sportnap) lélekemelő történetek olvasása a gyerekeknek, példamutatás segélyakciókon való részvétel nincsen káros szenvedély Cooper-teszt eredményei orvosi eredmények javulása belső igény az egészséges táplálkozás empatikus készség fejlődik kulturált öltözködés, viselkedés akciókban való részvétel számának növelése 2. Komplex személyiségfejlesztés változatos ped. módszerek alk. közel 20-féle tanfolyam, szakkör kreatív foglalkoztatás korszerű oktatástechnikai eszközök csoportos és egyéni feladatmegoldás feszültség csökkentés érzelmek helyes kifejezése, kezelése problémamegoldó gondolkodás elégedettségmérés eredménye 3. Kommunikációs készség fejlesztése, konfliktuskezelés színjátszó szakkör szervezése rendszeres szóbeli felelés szituációs játékok irodalomórákon, nyelvórákon vers- és prózamondó verseny szervezése kiselőadások tartása hatékony együttműködés jobb kommunikálás verbális és non-verbális kifejezőkészség fejlettebb a versenyeken magasabb részvételi arány 10

11 Sorszám Célok Feladatok Sikerkritériumok 4. Neveltségi szint javítása, toleráns viselkedéskultúra biztonságot teremtő, elfogadó légkör kialakítása of. órákon beszélgetés közös programok szülőkkel tanulmányi kirándulások példamutatás iskolán kívüli közös programok mentálhigiénés foglalkozások viselkedéskultúra javítása az iskola különböző szinterein (ebédlő, folyosó, iskolaudvar) kevesebb fegyelmezetlenség magatartás jegyek javulása kevesebb konfliktus a gyerekek között osztályklíma javulása kulturált étkezés, közlekedés tisztelettudó magatartás 5. Hagyományőrzés, értéktisztelet hazaszeretetre nevelés tájegységeket bemutató programunk néptánc estek népdaléneklési versenyek szervezése rendhagyó irodalom és történelem órák rajz, kerámia szakkör oszt. kirándulások, múzeumlátogatás műveltségi versenyek népművészeti versenyeken elért helyezések bemutató órák sikere érdeklődés fokozódása iskolai kiállítások és versenyeredmények szakkörök látogatottsága szépen díszített tantermek 6. A természeti-, a társadalmi és a technikai környezetünk óvása, gondozása gyerek bevonása az iskola festésébe (évente) firkamentes iskola szemétszedési akciókon részvétel teremtisztasági verseny évenkénti fa-, bokorültetés papírgyűjtés környezetvédelemre és igényes szépen rendezett környezet és épület nincs firkálás sehol! tiszta környezet belső igény kialakulása a tisztaság iránt ANTSZ elégedettség takarékosság 11

12 takarékosságra nevelés Sorszám Célok Feladatok Sikerkritériumok 7. Érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés természettudományos szakkörök tanulmányi kirándulások faliújság verseny tanulmányi versenyek házi versenyek szervezése egyéni ötletek támogatása tehetséggondozás szakkörökön való részvétel versenyek iránti érdeklődés kirándulásokról készülő albumok, beszámolók színvonala szóbeli visszajelzés eredmények, elismerések 8. Demokratikus jogait és kötelességeit ismerő diákközösség nevelése DÖK gyűlések iskolagyűlés jogi alapismeretek óra 8. osztályban osztályfőnöki órán házirend betartatása kötelességtudó diákok jó iskolai légkör név nélküli vélemények figyelembe vétele, értékelése 9. Hallássérült tanulók integrációja az érzékszervi fogyatékosságból fakadó funkciók megismerése, megismertetése a tanulókkal meglévő ép funkciók bevonása egyéni sikereket segítő, a társ. együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejl. több vizuálisan érzékelhető élmények adása vizuális emlékezet, megfigyelőképesség, kézügyesség fejlesztése, tehetségre utaló személyiségjegyek fejlesztése ismerjük a gyermek készségeit, képességeit, hátrányait, nő az elfogadás, a tolerancia az ép érzékszervei fejlődnek egyéni, önmagához mért sikerek elérése fejlődik a kézügyessége, kommunikációja személyisége harmonikusan fejlődik önálló életvitelre képes, magabiztos személyiség kialakulása jól érzi magát 12

13 10. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók integrációja biztonságot adó, elfogadó légkör megteremtése egyéni bánásmód biztosítása egészséges énkép, önbizalom kialakítása, több megerősítés önállósságra nevelés az estelegesen kialakult részképességzavarok feltérképezése egyéni terápia biztosítása több cselekvéses tanulási helyzet megteremtése a számonkérés, értékelés, minősítés egyéni szükségletek, sajátosságokhoz való igazítása együttműködés a családdal és más szakemberekkel a tanuló képessé válik a kortárs csoportba való beilleszkedésre, nem alakul ki deviáns viselkedés maga is elfogadóbb lesz sikerélményhez jut saját képességeinek ismeretében magabiztosabbá válik, énképe fejlődik képességei fejlődnek sikeresebb lesz a tanulási helyzet aktív részesévé válik 13

14 Oktatási alapelvek, célok Oktatási alapelvek A tanulók életkorának megfelelő készségfejlesztés stressztől mentes légkörben Tanulás iránti igény felkeltése élethosszig tartó tanulásra való felkészítés (LLL) Egyénre szabott differenciált, integrált oktatás, ahol mindenki sikereket érhet el Kiemelt célok Tanulóink képességeinek kibontakoztatása, a további ismeretanyagok befogadásához, feldolgozásához szükséges készségek elsajátíttatása Az ismeretek tárgyilagos, többoldalú közvetítése Az önálló tanulás iránti igény felkeltése, technikájának elsajátíttatása Egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált, integrált fejlesztés Tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása A mai kor elvárásaihoz igazodó nyelvtudás és informatikai alapismeretek nyújtása, elvárása Pályairányítás, a továbbtanulásra való eredményes felkészítés 14

15 Sorszám Célok Feladatok Sikerkritériumok 1. Életkori és egyéni sajátosságoknak, képességeknek megfelelő készségfejlesztés tanítói, tanári továbbképzések bemutató foglalkozások módszertani továbbképzések korszerű módszerek és eszközhasználat partneri elégedettségmérésnél 80 % feletti érték (szülők, diákok esetén is) verseny eredmények javulása (több 1-6. helyezés) 2. Ismeretek tárgyilagos, többoldalú közvetítése differenciált módszerek okt. techn. eszközök használata nyíltórák, vendégelőadók tanórai elégedettségmérés óralátogatásokon vezetői elégedettség 3. Tanulás iránti vágy felkeltése, önálló tanulási technikák kialakítása közös könyvtárlátogatások értő olvasás fejlesztése (szövegértést ell. feladatlapok) bevezetés az Internet használatába tanulási technikák megismertetése könyvtári könyvek kölcsönzésének emelkedése internethasználat ismerete kompetenciamérés eredményének javulása házi versenyek eredményességének emelkedése 4. Differenciált, integrált fejlesztés tanórán belüli differenciálás, cselekvéses tanulás, az IKT fokozott alkalmazása házi feladatok differenciált adása csoportfoglalkozások, egyéni foglalkozások, beillesztés szakkörök, tanfolyamok házi feladatok minősége javuló tanulmányi eredmények elégedettség a diákok részéről 80 % felett javuló hozzáállás, a motiváció növekedése 15

16 Sorszám Célok Feladatok Sikerkritériumok 5. A tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása (kognitív funkciók) különösen az integrált tanulók oktatásánál szókincsfejlesztés, szómagyarázatok készítése összefüggések meglátása, megláttatása, alkalmazása szurdopedagógus szakszerű foglalkozása megértés, feldolgozás, lényegkiemelés erősítése jól sikerült tesztek, visszacsatolás kulcskompetenciák fejlődnek az integrált tanuló lépést tart többiekkel 6. Nyelvtanulás alapjainak lerakása Informatikai képzés 1. osztálytól angol, német választható nyelv Szintek szerint bontott nyelvcsoportok 2. idegen nyelv tanulásának lehetősége nemzetközi kapcsolatok (német, angol csereiskola) mindenki az általa választott nyelvet tanulhatja nincs 15 főnél nagyobb csoport minden évben min. két csoport külföldön 7. Továbbtanulásra való felkészítés, integrált tanulókat is Minden évben 8. osztályosoknak matematika, magyar előkészítő szervezése Próba-felvételik szervezése Pályaorientáció szülőknek, tanulóknak 100%-os felvétel (lehetőség szerint az helyen megjelölt iskolába) A pályaválasztás integrált tanulóknál is sikeres 16

17 2.2. Sajátos nevelési igényű tanulók integrálása Iskolánk a es tanévtől fenntartói kérésre a hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók integrációját látja el. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során figyelembe vesszük a Nemzeti Alaptantervet (NAT-ot), amely a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek, ill. a Közoktatási Törvény ide vonatkozó előírásait. A számunkra biztosítható rehabilitációs órakeret sérüléstől függően % lehet. Emellett figyelembe vesszük a 2/2005 (III.1.) OM rendelet irányelveit, a fenntartó ÖMIP-jét a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit, lehetőségeit, a szülők elvárásait, ill. a tanulók sajátosságait. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító iskola természetesen többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják iskolánkban: - a pedagógusok, szülők felkészítése az SNI-s tanulók fogadására - habilitáció, rehabilitáció, sérülés specifikus módszerek alkalmazása - korszerű módszerek, terápiák, eljárások eszközök alkalmazása - jól képzett, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus személyiség biztosítása, aki egyéb tulajdonságokkal is rendelkezik (tolerancia, empátia, hitelesség, elfogadás) Nevelési-oktatási elveink: - hogy a fejlesztés a sajátos nevelési igényű tanulók számára a megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való minél teljesebb beilleszkedést. - biztosítsuk a sérült tanulóknak a különleges igényeinek (biológiai, pszichológiai, szociális) megfelelő gondozást 17

18 - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak tanulók fejlődési üteméhez. - fokozottan ügyelünk, hogy a tanulók ne legyenek túlterhelve - változatos módszerekkel, az egyéni problémák figyelembe vételével lassúbb ütemben fejlesszük a gyermekeket Szakmai együttműködésünk A törvény által előírtakat és biztosított órakeretet a tanulók fejlesztésére fordítjuk: - szurdopedagógus segítségét is igénybe vesszük, akik egyéni fejlesztési terv segítségével foglalkozik a rászorulókkal - utazó gyógypedagógust is igénybe veszünk A rehabilitáció célja - hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása - ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása - az együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése A rehabilitációt meghatározza - az SNI-s gyerek életkora, pszichés állapota - a fogyatékosság típusa, súlyossága - a fogyatékosság kialakulásának ideje - műtétei, orvosi beavatkozások - a tanulók készségei, kognitív funkciói, ismeretei - lehetséges egyéni életútja, pályaválasztása, életvitele A szakirányú gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: - programok, program csomagok összeállítása - hab/rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés - közreműködés a tanítási órákba beépülő fejlesztő tevékenység tervezésében, az ezt követő konzultációban Az integrált nevelő-oktató munkánkhoz szükséges pedagógiai feltételek - az egyéni különbségeket elfogadó, toleráns légkör biztosítása 18

19 - speciális tanterv, tankönyv, tanulási segédletek biztosítása - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök biztosítása - a pedagógiai munka minden színterén sérülés specifikus módszertani eljárások kidolgozása, alkalmazása az adott tanuló egyéni szükségleteinek figyelembevételével - differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanuló/tanulócsoport igényeihez alkalmazkodva - magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességek, az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte a pedagógusok részéről Az integrált nevelő-oktató munkához olyan pedagógusra van szükség, aki : - képes figyelembe venni a tananyag-feldolgozásnál az egyéni sajátosságokból fakadó szükségleteket - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít - ez alapján egyéni haladási ütemet biztosít, differenciált módszereket alkalmaz - tervezői, fejlesztői tevékenységét, a tanulói teljesítményt vizsgálja, méri, folyamatosan elemzi, szükség esetén módosítja, a szükségletekhez igazítja eljárásait - alternatívákat keres - együttműködik a szakemberekkel, gyógypedagógussal Feladatok a szakemberek részéről - segítik a pedagógust a diagnózis értelmezésében - javaslatokat tesznek - a segítő környezet kialakítására a megfelelő eszközök kiválasztására, beszerzésére - specifikus módszereket választanak, és a gyakorlatban alkalmaznak - figyelemmel kísérik a tanulók haladását, segítenek a mérési eredmények elemzésében, ez alapján az esetleges módszerváltásban - terápiás fejlesztő tevékenységeket végeznek Tudatos integrálásról akkor beszélhetünk, ha - a sérülés tényével, mértékével, a fejlesztés irányával és lehetőségeivel a tanító és a szülő tisztában vannak; - biztosított a szakember, gyógypedagógus, vagy pszichológus segítsége; 19

20 - az integrált tanuló fejlődése objektíven, meghatározott időnként ellenőrizhető. A helyi tantervünk módosítása a hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulókra vonatkozó iskolai fejlesztés elvei szerint: A hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók követelményszintje megegyezik a Kerettanterv 1-8. évfolyamra tervezett általános fejlesztési követelményekkel. A sérülésből adódó hátrányok kompenzálása érdekében a sajátos nevelési igényű tanulók - egyéni igénytől függően - heti óraszámuk 15-40%-nak megfelelő időben rehabilitációs célú fejlesztő terápián vesznek részt gyógy-pedagógus (szurdopedagógus) szakemberek közreműködésével. Az iskolai kompetencia alapú tantervek alapján működtetett tantárgyak részletes követelményeinek meghatározásánál az alábbiakat vesszük figyelembe: - A fejlesztési követelmény és a minimális teljesítmény elérésére hosszabb időt kell biztosítani - A követelmények egymásra épülése a fokozatosság, a megfelelő gyakorlás, az ismétlés, rendszerezés kiemelten fontos - Az integráltan nevelt gyerekeket, akik érzékszervi sérültek, és/vagy pszichés fejlődés zavara miatt részképesség gyengeségeik vannak eltérő követelményekkel, és módszerekkel kell oktatni - A tananyag elsajátítása egyénre szabott módszerrel és ütemezéssel történik. A követelmények évfolyamonként csak irányadóak. - A célok, feladatok meghatározásánál a tananyag-feldolgozás során figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű (hallássérült) tanulókra jellemző módosításait. - Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítunk. - A differenciált tananyag-feldolgozás lehetővé teszi az eltérő ütemben haladást, az egyéni képességekhez való alkalmazkodást. - A hallássérült tanulóinkra az általános célok, feladatok is vonatkoznak. A hallássérült tanulók fejlesztésének elvei, konkrét fejlesztési feladatok: 20

21 - Komplex nyelvi fejlesztés, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. - Az egyéni adottságokat figyelembe véve a beszédhallás, a hangos beszéd, a helyes ejtés fejlesztése. - A szájról olvasási készség fejlesztése, a vizuális emlékezet fejlesztésének gyakorlásával. - Az anyanyelvi készség intenzív fejlesztése szóbeli és írásbeli közlés, a beszéd- és szövegértés készségei, az aktív és passzív szókincs gyarapítása. A passzív szókincs aktivizálási folyamatának gyorsítása. - A manuális, alkotó tevékenységek szocializációs szerepének erősítése - Az ismeretszerzésben fokozott szerep biztosítása a vizuális csatornáknak. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók fejlesztésének elvei, konkrét fejlesztési feladatok: Iskolánknak szintén feladata a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók ellátása Ezen tanulók jellemzői: - A súlyos tanulási beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kórós aktivitászavar és/vagy figyelemzavar áll fenn. - A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás elsajátításának nehézségei állnak fenn - A kórós hiperkinetikus vagy kórós aktivitás-zavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. - Ezek a diákok állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak - Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei: érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak az átlagnál, nehezebben tűrik a zajokat, nehezen viselik a várakozási feszültségeket, gyakrabban van szükségük szünetekre, pihenésre, egyedüllétre, fokozottabban igénylik a tevékenységeket meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. 21

22 Fejlesztés alapelveink: - a részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése a gyógypedagógiai tanár vagy pszichológus közreműködését igényli - egyéni haladási ütemet igényelnek - a módszerek folyamatos váltogatásával lehet a figyelműket leginkább lekötni - minden gyermek egyéni problémamegoldást igényel - az értékelésüket önmagukhoz viszonyítva végezzük - a részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése csak súlyos állapotban célszerű Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése - az önállóságra nevelés A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai: Diszlexia, diszgráfia esetén a fontos feladatok: a testséma biztonságos kialakítása, téri és időrelációk kialakítása, látás, mozgás hallás koordinált működtetése, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, lassított tempójú, nyújtott ütemű hangoztató, elemző szótagoló módszer alkalmazása. Diszkalkulia esetén a fejlesztés feladatai: érzékelés észlelés, a figyelem, emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, téri relációk biztonsága, relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított segítő eljárások technikák megtalálása, alkalmazása Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar esetén fontos: a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt 22