Rendszerezés, evolúció

Átírás

1 Redszerezés, evolúció 8. Egyéi vállakozásból részvéytársaság Az egyszerű eukarióták 8.1. Egyszerű eukarióták sokfélesége Miért előyös az örökítőayagot öálló membráal védei? 8.2. A sejt belső membráredszeréek kialakulása Miért volt előyös a sejt számára, ha egy kékbaktériumot bekebelezés utá em botott le? 8.3. Az edoszimbiota elmélet Prokarióta sejtek valóba mideütt előfordulak, vagyis sikerese alkalmazkodtak sokféle köryezeti feltételhez az evolúció sorá. Hogya lehettek mellettük sikeresek az eukarióta sejtek (8.1. ábr? Az eukarióta sejtek kb. 2 milliárd évvel ezelőtt jeletek meg a Földö. Kialakulásuk törtéetét sokáig homály fedte. A kutatókak két kérdést kellett tisztáziuk. Az egyik, hogy mi adta az összetettebb szerveződésű sejtek szelekciós előyét. A másik kérdés pedig, hogy milye módo alakultak ki az eukarióta sejtek. Az eukarióta sejtekbe számos sejtalkotót találuk, amelyek a prokariótákból hiáyozak. Ezek egy része a sejthártya betüremkedéséből létrejött belső membráredszer (8.2. ábr. Felépítésük ezért a sejthártyához hasoló, azaz bizoyos tereket elhatárolak a citoplazmától a sejte belül. Ez a fajta szerveződés lehetőséget adott arra, hogy a sejtbe zajló folyamatok külöálló térrészekbe mejeek végbe. Így a jeletőse külöböző körülméyeket igéylő reakciók is egyszerre zajlaak. A belső membráredszer szerepet játszik az eukarióta sejtek emésztési folyamataiba és a fehérjék előállításába is. Az eukarióta sejtek örökítőayagát maghártya veszi körül, így alakult ki a sejtmag. Korábba szó volt a mitokodriumokról és a zöld szítestekről. Az ábrá jól látszott, hogy ezek a sejtalkotók kettős hártyaredszerrel redelkezek. Vajo hogya alakult ki a felépítésük? A mitokodriumok és zöld szítestek kialakulását az edoszimbiota elmélet magyarázza (8.3. ábr. Eek léyege, hogy egyes agyméretű ősi prokarióták bekebeleztek áluk kisebb méretű prokarióta sejteket. Ezutá azoba em haszálták fel a bekebelezett sejt szerves ayagait, azaz em botották le őket. A bekebelezett sejtek így tovább működhettek. A bekebelezett sejtek között voltak olyaok, amelyek agyo hatékoy eergiatermelő ezimredszerrel redelkeztek. Ezekből alakultak ki a mitokodriumok. A fotoszitézisre képes bekebelezett prokarióta sejtekből pedig a zöld szítestek jöttek létre. A mitokodriumot és a zöld szítestet közös éve edoszimbiota sejtalkotóak evezzük. Az edoszimbiózis kifejezés jeletése belső, kölcsööse előyös együttélés. Ez arra utal, hogy a szimbiózis egyik résztvevője a másik sejtplazmájába található. Az edoszimbiota elméletet igazolja, hogy a mitokodriumokat és zöld szítesteket kettős hártyaredszer határolja. A két hártya kö- 116

2 zül a belső a bekebelezett sejt saját sejthártyájából, míg a külső a bekebelező sejt sejthártyájából alakult ki. További bizoyítékak számít az is, hogy e két sejtalkotó öálló örökítőayaggal és fehérje-előállító redszerrel redelkezik. Az edoszimbiota elmélet leírása Ly Margulis (1938 ) (8.4. ábr evéhez fűződik. A több sejtalkotó valóba összetettebb szerveződéshez vezetett. Azoba érdekes kérdés az is, hogy milye módo csoportosíthatók az eukarióta élőléyek, hisze az általam eddig ismert fajok agy része eukarióta Ly Margulis (1938 ) Az élővilág mely agy csoportjai hiáyozak még az ábráról? go mbák ö véy yek Az eukarióta élőléyeket égy agyobb csoportba szokás soroli. A törzsfejlődés sorá az egyszerű eukariótákból k alakult ki a övéyek, az állatok és a gombák világa (8.5. ábr. Az egyszerű eukarióták evüket egyszerű testfelépítésükről kapták. Ez azt jeleti, hogy ide tartozak az egysejtű eukarióták, valamit azok a többsejtű fajok, amelyek sejtjei között ics léyeges mukamegosztás. Fajaikat állatszerű, övéyszerű és gombaszerű életmódjaik alapjá csoportosíthatjuk tovább. A tudósok által haszált redszerük elsősorba örökítőayaguk vizsgálatá és életmódjuko alapul. Az állat- és gombaszerű egyszerű eukariótákra jellemző, hogy heterotróf életmódot folytatak. Általába helyváltoztató mozgáshoz szükséges sejtszervecskékkel is redelkezek. Csoportosításuk eek típusa alapjá is lehetséges. A sejthártyával borított időleges sejtplazmayúlváyokat állábak evezzük. Az állábas mozgáshoz szilárd aljzatra va szükség. Állábbal mozog például a legtöbb természetes vizükbe megtalálható óriás amőba (8.6. ábr. Az állábas mozgás a szövetes állatokba is előfordul. Így mozogak például egyes fehérvérsejtek. Az álláb emcsak az amőba mozgásába, haem táplálkozásába is fotos szerepet játszik. Az óriás amőba szerves törmelék vagy baktériumok bekebelezésével táplálkozik. Ha egy táplálékszemcse közelébe ér, ott állábakat öveszt. Ezek segítségével körbefolyja táplálékát, így egy sejthártyával körülvett gömb keletkezik, amely tartalmazza a táplálékot. Ez a gömb azutá lefűződik a sejtplazma felé. Ebből jö létre az emésztő űröcske (8.6. ábr. Az itt zajló lebotó folyamatok eredméyekét a bekebelezett táplálék szerves ayagai kisebb molekulákra bomlaak. Az emésztő űröcske kémhatása kezdetbe savas, majd lúgossá válik. Ez a változás láthatóvá tehető, ha savbázis idikátorral festjük meg a táplálékot. Ilye festék például a kármivörös, amelyek vörös-kék szíátmeete jelzi a folyamatot. Az óriás amőba rokoai között kórokozókat is találuk. A vérhas amőba súlyos hasmeéssel járó megbetegedést okoz. A trópusoko gyakori betegségek egy részét is állatszerű egysejtűek okozzák. Ezek em állábbal mozogak, de az állábasok rokoai. Az álomkórt az álomkórostoros, a maláriát a lázállatka okozza. Midkét betegség terjedésébe fotos szerepet játszaak olya rovarok, amelyek az em- egys ysze rű ű eu kari riót óták állatok 8.5. Az egyszerű eukarióták evolúciós jeletősége 8.6. Az óriás amőba a féymikroszkópos képe és táplálkozása 117

3 Redszerezés, evolúció Milye godok sújtják a betegségeke kívül az Egyelítő köryéki afrikai országokat? 8.7. A malária elterjedtsége (a fertőzöttebb területek sötétebbek) és a maláriaszúyog 1. lüktető űröcske 2. emésztő űröcske 3. agyobb sejtmag 4. kisebb sejtmag 5. sejtplazma exocitózis 7. sejtgarat 8. sejtszáj 9. csillók 8.8. A papucsállatka felépítése Hogya redeződek a papucsállatka csillói? ber vérével táplálkozak. A maláriát a maláriaszúyog (8.7. ábr, az álomkórt a cecelégy terjeszti. A malária külööse sok embert fertőz meg Afrika trópusi területei, Ázsia déli részé és Dél-Amerika egyelítői területei (8.7. ábr. A magas lázzal járó betegség gyakra végződik halállal, külööse a legyegült szervezetű emberek számára. A fejlődő országok ezért számos erőfeszítést teszek aak érdekébe, hogy ezeket a járváyokat leküzdjék. Az állábas mozgás aljzathoz kötött. Vaak olya egysejtűek, amelyek úszi is képesek a vízbe? A vízbe élő egysejtű eukarióták agyobbik háyada csillóval vagy ostorral mozog. Ezekek a sejtszervecskékek a kialakulását is az edoszimbiota elmélet magyarázza. Az eukarióta csillók és ostorok alapfelépítése hasoló. Midkettő sejthártyával borított álladó sejtfüggelék, amelybe fehérjecsövek szabályos elredeződése biztosítja a mozgást. A csillókból általába sok, az ostorokból egy vagy éháy található egy-egy sejte. A csillók ugyaakkor rövidebbek, az ostorok pedig hosszabbak. Az emberbe csillós sejtek borítják a légutak egy részét és a petevezeték belső falát. Az állati hímivarsejtek általába ostorral mozogak. A papucsállatkákk gyakori csillós egysejtűek hazai vizeikbe (8.9. ábr. Táplálkozásuk sorá a szájmezőek evezett területe veszik fel a baktériumokat vagy a szerves törmeléket. Kétféle sejtmagot is tartalmazak (8.8. ábr. A kisebbik sejtmag a teljes örökítőayagot tartalmazza és az ivaros szaporodásba játszik fotos szerepet. A agyobbik sejtmag elsősorba az ayagcsere-folyamatokra voatkozó iformációt tartalmazza. A papucsállatkáko jól megfigyelhető az édesvízi egysejtűekre általáosa jellemző lüktető űröcske. Eek a legfotosabb feladata, hogy vizet ávolítso el a sejtből. Erre azért va szükség, mert a sejtplazmába található ayagok kocetrációja jóval agyobb, mit azé a vízé, amelybe élek. Az emiatt lejátszódó ozmózis következtébe folyamatosa áramlik a sejtbe víz, amely képes azt kipukkasztai is, ha a lüktető űröcske em távolítja el. A tegeri egysejtűekbe em találuk lüktető űröcskét, mert a tegervíz kocetrációja közel azoos a sejtplazmáéval. Lüktető űröcskét a legtöbb édesvízi egysejtűbe találhatuk Papucsállatkák térbeli elektromikroszkópos felvétele és féymikroszkópos képe 118

4 Az ormáyos csillós akár egy papucsállatka bekebelezésére is képes, tehát ragadozó életmódú egysejtű. A haragállatka helytülő életmódot folytat, vagyis em végez helyváltoztató mozgást. A csillóval körülvett haragszerű részé található a sejtszája (8.10. ábr. A csillók feladata, hogy a táplálékot ide tereljék. Ha valamilye kellemetle iger éri a sejtet, akkor a yelébe lévő sejtizom segítségével távolodik el a hatástól. Az állatszerű egyszerű eukarióták em képesek fotoszitézisre, a övéyszerűek ige. Ezek szerit a övéyszerű egyszerű eukarióták mid zöldek? A övéyszerű egyszerű eukariótákat szokás jellegzetes szíayagaik alapjá csoportosítai. Hazai vizeikbe a leggyakrabba zöldmoszatokkal találkozuk. A zöldmoszatok szíayagai a szövetes övéyekkel megegyező klorofill-a, klorofill-b, karoti és xatofill. A zöldmoszatok jeletős része egyetle sejtből áll, azoba találuk közöttük többsejtű élőléyeket is. A többsejtű élőléyek olya módo alakultak ki, hogy az egysejtűek osztódása sorá képződött sejtek együtt maradtak. A többsejtű élőléyek a sejtek közötti mukamegosztás mértéke alapjá csoportosíthatók (8.11. ábr. Ha egy többsejtű élőléy sejtjei között ics mukamegosztás, testfelépítését sejttársulásak evezzük. Sejttársulásos fajok például a harmoikamoszatok, a fogaskerék moszatok és a gömbmoszatok (8.12. d) ábr. Ha egy faj sejtjei között létezik mukamegosztás, de eek foka em éri el a szövetes szerveződést, akkor telepes vagy álszövetes felépítésűek evezzük. A legegyszerűbb telepes felépítésű moszatok úgy jöttek létre, hogy midig csak egy iráyba törtét osztódás. Az így létrejövő szerveződést foalas testfelépítések evezzük. Az állóvizeikbe gyakori békayálmoszatok ilye felépítésűek (8.12. és ábr. Fajaik jellemző bélyege zöld szítesteik alakja. Ha több iráyba is osztódak a sejtek, akkor összetettebb felépítésű teleptest jö létre. Egy felületet alkotak a tegeri saláta sejtjei. A csillárkamoszatok térbeli szerkezetét a több iráyba is osztódi képes sejtek hozzák létre (8.12. c) ábr. A zöldmoszatoko kívül más szíű moszatok is vaak. A tegerbe láttam vörös szíű moszatokat is Haragállatka féymikroszkópos képe Mit jelölhet a kék yíl? egys ejtű sejt társul ás testszerve ző ő dés foalas többsejt ű telepes teleptestű tű Testszerveződési típusok c) d) Zöld szíű moszatok: békayálmoszat féymikroszkópos képe; békayálmoszat burjázása; c) csillárkamoszat; d) gömbmoszat 119

5 Redszerezés, evolúció Teleptestű vörösmoszat Ez a baramoszat 35 cm-t ő apota. Meyit ő egy év alatt? Miért em övi ki az élőhelyét? Baramoszat Kovamoszatok vázáak térbeli elektromikroszkópos felvétele piros szemfolt sejtszáj zöld szítest sejtmag sejtplazma ostor mitokodrium Zöld szemesostoros sejtszervecskéi és féymikroszkópos képe Vörös- és baramoszatokat elsősorba tegerekbe találuk. A vörösmoszatok melegebb tegerek mélyebb vizeibe is megélek, míg a baramoszatok hideg és mérsékelt övi tegerek felszíi rétegeibe. A vörösmoszatok között találhatóak egysejtűek és teleptestű szerveződésű fajok is (8.13. ábr. A baramoszatok fajai általába teleptestűek (8.14. ábr. Hosszuk akár a 300 métert is elérheti, ezért gázzal teli hólyagok tartják őket a víz felszíé. Ez az elágazó teleptestű szerveződés kedvező életkörülméyeket biztosít számos állat számára is. Egyes vörösmoszatok sejtfalából voják ki az agar-agar evű széhidrátot. Az agar-agart vízbe duzzadó tulajdosága miatt táptalajok készítésére haszálják. A táptalajok alkalmasak a laboratóriumokba baktériumok és más élőléyek teyésztésére. A baramoszatok szervezetébe felhalmozódik a tegervíz jód- és brómtartalma, ezért ezeket a kémiai elemeket belőlük voják ki. A tegeri moszatok egy részét állatok takarmáyozására és emberi táplálkozás céljára is felhaszálják. A vörösmoszatok szíayagai a klorofill-a mellett klorofill-d-t és vörös szíű fikoeritrit is tartalmazak. A baramoszatokba a klorofill-a mellett klorofill-c és bara szíű fukoxati található. Azt hallottam, hogy a diamitba haszált kovaföld is moszatok terméke. Hogya keletkezik a kovaföld és milye élőléyek ayagait tartalmazza? A kovamoszatok k tegerekbe és édesvizekbe egyarát előforduló egysejtűek. Külső vázuk cellulózo kívül agy meyiségű szilícium-dioxidot is tartalmaz. A váz alakja agyo sokféle lehet. A kovamoszatok a mozgásukhoz a váz rései keresztül kipréselt folyadék tolóerejét haszálják fel. Az elpusztult kovamoszatok a természetes vizek aljzatára kerülek. Lyukacsos vázuk em bomlik le, így a kovamoszatvázba gazdag iszap agy belső felszíel redelkezik (8.15. ábr. Ez lehetővé teszi, hogy egyebek mellett folyadékok elyeletésére és szállítására haszálják. Vaak olya moszatok is, amelyek úgy jöttek létre az evolúció sorá, hogy eukarióta sejt kebelezett be egy szité eukarióta moszatot. Ezek közé tartozak azok az élőléyek, amelyek a fotoszitetizáló képességük mellett ostorral is redelkezek. Ilyeek például a barázdás moszatok, amelyek cellulózvázába általába két ostor számára is va hely. Szíayagaik elsősorba a baramoszatokéhoz hasolóak. A tegerekbe gyakoriak a mészmoszatok is, amelyek a víz hőmérséklet emelkedésekor itezíve elszaporodhatak. A moszatok túlzott mértékű elszaporodását vízvirágzásak evezzük (8.22. ábr Ősi kialakulású az ostoros moszatok csoportja. Közéjük tartozik a zöld szemesostoros (8.16. ábr. Ez az élőléy féybe fotoautotróf életmódot folytat, hisze redelkezik zöld szítestekkel. Sötétbe azoba a papucsállatkához hasolóa sejtszájá keresztül, bekebelezéssel táplál- 120

6 kozik, ami a heterotróf élőléyekre jellemző. Kettős életmódját a fetiek miatt mixotrófak evezzük. A fűzfalevél alakú sejt bemélyedésé egy agyméretű ostor található, amellyel aktív mozgásra képes. Mozgását legikább a féy itezitásáak érzékelése befolyásolja. Erre az ostor mellett elhelyezkedő piros szemfoltja segítségével képes. Az egyszerű eukarióták fajgazdagsága agyo hatékoy alkalmazkodásra utal. Vajo hogya szaporodak ezek a sikeres élőléyek? Az egysejtű állatszerűek osztódással szaporodak ivartalaul. Az örökítőayag megkettőződése utá az osztódó sejt mide ayaga megfeleződik a két utódsejt között. Ivaros szaporodásuk sorá két sejt összetapadásakor cserélek örökítőayagot egymással. A szétválás utá így midkét résztvevő a kiidulási állapothoz képest eltérő örökítőayaggal redelkezik majd. A moszatok emzedékváltakozással fejlődek. Az ivaros emzedék hozza létre az ivarsejteket, vagyis az öálló mozgásra képes hímivarsejtet és az általába mozgásképtele petesejtet. Az ivarsejtek egybeolvadását megtermékeyítések evezzük. A megtermékeyített petesejt a zigóta. Ebből a sejtből képződik a spóraképző ivartala emzedék (8.17. ábr. Azt olvastam, hogy a moszatok szaporodása ige összetett folyamat. Sejtjeik örökítőayag-tartalma, valamit az osztódások is fotos szerepet játszaak bee. Az eukarióta sejtek kétfélék lehetek abból a szempotból, hogy örökítőayaguk háy példáyba tartalmazza a fajra jellemző iformációt. Az egyszeres iformációtartalmú örökítőayaggal redelkező sejteket haploidak, a kétszeres iformációtartalmúakat diploidak evezzük. A haploid sejteket -el, a diploid sejteket 2-el jelöljük. Az ivarsejtek haploidok (8.18. ábr. A moszatok és a övéyek szaporodási folyamatába kulcsszerepe va az osztódásokak is. Az osztódó sejtet ayasejtek, az osztódás sorá létrejövő sejteket utódsejtekek evezzük. A többsejtű élőléyekbe kétféle osztódás törtéik. A számtartó osztódás (8.19. ábr (mitózis) sorá az örökítőayag megkettőződése utá egy sejtből két sejt keletkezik. A mitózissal keletkezett két utódsejt örökítőayaga meyiség és iformációtartalom szempotjából is megegyezik, és azoos az ayasejtével is. Mitózissal osztódhat haploid és diploid sejt is. A számfelező osztódás (meiózis) sorá az ayasejt diploid, míg a keletkező égy utódsejt haploid. Természetese a meiózist is megelőzi az örökítőayag megkettőződése (8.20. ábr. A moszatok és a övéyek szaporodása a spórák, vagyis haploid ivartala szaporító képletek képződésével kezdődik. A spóraképződés ivar arta tala la emz edék zi góta spór órák ivaros emzedék pe tesejt hí mivarsej ejt A moszatok szaporodásáak általáos sémája as ejt if for orm ációta arta rtalm lma egy gysze szeres () HAPLOID két étsze zeres (2) DIPLOID A sejtek csoportosítása örökítőayaguk iformációtartalma alapjá 2 2 szá zámta rtó os ztó dás (mi tózis is) 2 ayasejt utódsejt A számtartó osztódás folyamata ayasejt 2 utódsejt szá mfe felez lező ő o szt ódá s (me ióz is) A számfelező osztódás folyamata 121

7 Redszerezés, evolúció mitózis IVAROS NEMZEDÉK spórá rák HAP LOI D( () meiózis DIPLOID ( 2) IVARTALAN A NEMZEDÉK mit ózis ivarsejtek megtermékeyíté er mékeyíté és zigóta mit ózis A moszatok szaporodási cik- kiiduló sejtje a diploid spóraayasejt, amelyből számfelező osztódással jöek létre a spórák. A haploid spórák számtartó osztódások sorozatával hozzák létre az ivarsejtképző, vagy rövide ivaros emzedéket. E emzedék mide sejtje is haploid. Az ivaros emzedék hozza létre az ivarsejteket számtartó osztódással (8.21. ábr. A spóraképző ivartala emzedék élete a megtermékeyítéssel kezdődik. A két haploid ivarsejt egybeolvadásával jö létre a diploid zigóta. A zigóta számtartó osztódások sorozatával hozza létre az ivartala emzedéket, ezért aak mide sejtje diploid. Az ivartala emzedékhez tartozik a spóraayasejt is, amely a spóraképzéssel zárja a szaporodási ciklust. Az eukarióta egysejtűek 2 milliárd évvel ezelőtt jeletek meg a Földö. A prokarióta sejtekhez képest jeletős újítás volt a belső membráredszer, valamit itokodrium, a zöld szítest és a csillók, ostorok kialakulása. A mitokodriumok és a zöld szítestek kialakulását az edoszimbiota elmélet magyarázza. Eek léyege, hogy egy ősi prokarióta sejt más prokariótákat kebelezett be, amelyek tovább éltek bee. Az edoszimbiota elmélet bizoyítéka a mitokodrium és a zöld szítest kettős hártyaredszere, saját örökítőayaguk és saját fehérje-előállító redszerük. Az állatszerű eukarióták a mozgásuk alapjá csoportosíthatók. Az álláb időleges sejtfüggelék, amelyek mozgását a citoplazmába törtéő változások hozzák létre. Az állábas mozgáshoz szilárd aljzat szükséges. Az állábas állatok bekebelezéssel veszik fel táplálékukat, amelyet az emésztő űröcskébe emészteek meg. A leggyakoribb trópusi betegségeket, az álomkórt és a maláriát is egysejtű állatok okozzák. Az ostorok és a csillók álladó sejtfüggelékek. A papucsállatka csillókkal mozog. Táplálékát a sejtszájo keresztül veszi fel és az emésztő űröcskébe emészti meg. Az ozmózis miatt a sejtbe beáramló vizet a lüktető űröcske távolítja el. A övéyszerű egyszerű eukariótákat testfelépítésük alapjá egysejtű, sejttársulásos és telepes csoportokba sorolhatjuk. A telepes élőléyek lehetek foalasak vagy teleptestűek. Zöld szíayagot tartalmaz a sejttársulásos harmoikamoszat, a foalas békayálmoszat és a teleptestű csillárkamoszat. A baramoszatok teleptestű tegeri élőléyek, amelyekből jódot lehet kivoi. A vörösmoszatok között vaak édesvízi és tegeri fajok is. Sejtfalukból agar-agart voak ki. Az ostorosmoszatok egyetle sejtből állak. Fotoszitézisre és heterotróf életmódra egyarát képesek, ezért életmódjukat mixotrófak evezzük. Az állatszerű egyszerű eukarióták ivartalaul kettéosztódással szaporodak. Ivaros folyamataik sorá örökítőayagot cserélek fajtársaikkal. A moszatok emzedékváltakozással szaporodak. Az ivaros emzedék hozza létre az ivarsejteket. Az ivarsejtek egybeolvadását megtermékeyítések evezzük. A megtermékeyített petesejt a zigóta. A zigótából képződik a spóraképző ivartala emzedék. 122

8 1.Add meg, hogy a sorszámokkal jelölt állításokhoz mely betű vagy betűk párosíthatók! A) zöld szemesostoros B) kékbaktérium C) óriás amőba D) papucsállatka E) egyik sem 1. Prokarióta 2. Nem képes fotoszitézisre 3. Heterotróf táplálkozásra képes 4. Sejtfallal redelkezik 5. Időleges sejtfüggelékkel mozog 6. Tartalmaz mitokodriumot 7. Álladó sejtfüggelékkel mozog 8. Bekebelezéssel táplálkozik 9. Csillókkal mozog 10. Sejtmagvas élőléy 2. Az óriás amőba átlagos mérete százszorosa egy baktériuméak. Háyszor agyobb a térfogata? A megoldáshoz modellezzük midkét sejtet egy kockával! Mészmoszat szíezett térbeli elektromikroszkópos felvétele és az általa okozott vízvirágzás a Brit-szigetek délyugati partjaiál (Biscaye-öböl) 1.Vizsgálj élővizeket mikroszkóppal! Milye egyszerű eukariótákat fedezel fel a mitába? 2. Nézz utáa, hogy melyik már tault elmélet kidolgozásába volt még szerepe Ly Margulisak! 3. Töméyebb vagy hígabb vizes oldatba ritkább a lüktető űröcske működése? Milye oldatba áll le? A fetiek alapjá rajzolj grafikot, amelye a lüktető űröcske két összehúzódása között eltelt időt ábrázolod a köryező vizes közeg kocetrációjáak függvéyébe! 4. Nézz utáa az iterete, hogy a foalas zöldmoszatokak milye alakú zöld szítestei vaak! 5. K észíts táblázatot a vörös- és baramoszatok összehasolítására! Táblázatszerkesztés Mikroszkópos vizsgálat 123