TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)

Átírás

1 TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban jól áttekinthető: Vírusok (nem élők) SEJTES ÉLŐLÉNYEK PROKARIÓTÁK: Baktériumok törzse, Kékmoszatok törzse EUKARIÓTÁK: Egysejtűek: NÖVÉNYEK GOMBÁK ÁLLATOK Többsejtűek: NÖVÉNYEK telepes szerveződésű szövetes szerveződésű GOMBÁK (csak telepes szerveződésű) ÁLLATOK sejthalmazosak álszövetes/telepes szerveződésű szövetes szerveződésű A legfejlettebb élőlények a szövetes növények és a szövetes állatok, amelyek sejtjei már szöveteket alkotnak. A szövetek ( speciális feladatokat ellátó sejtekből állnak, amely sejtek alakja és származása azonos. o Az alábbi táblázat a növényi szervezet felépítését mutatja: növényi sejt növényi szövet: növényi szerv: növényi szervezet osztódószövetek vegetatív: állandósult szövetek gyökér o bőrszövet szár o szállítószövet levél (farész, háncsrész) reproduktív o alapszövetek virág szilárdító termés (mag) kiválasztó levegőztető víztartó táplálékkészítő táplálékraktározó Látható, hogy a szövetes élő szervezet felépítése alapvetően a következő: sejt szövet szerv (szervrendszer) szervezet 1. oldal / 8

2 Mi az ún. egyokuláros tanulói mikroszkóppal (ez egy fénymikroszkóp) fogunk ma kész növényi szöveti metszeteket vizsgálni. Ezeken a metszeteken a fénymikroszkóppal a sejtek alakja jól látszik, de az egyes sejtalkotók (pl.mitokondrium) csak az elektronmikroszkópokkal lennének láthatóak. A növényi szövetek ( A_novenyi_szovetek_I ) közül ezen a gyakorlaton az osztódószövetet és a bőrszövetet fogjuk megvizsgálni, összehasonlítani. Az osztódószövetek (merisztémák) jellemzői és fajtái: Általános jellemzői: o vékony sejtfal o dús sejtplazma o kis sejtméret o nagy sejtmag o az osztódás során létrejött utódsejtek közül az egyik megőrzi osztódóképességét, a másik állandóvá válik Előfordulása: hajtáscsúcs itt a hosszirányú növekedést biztosítja 1. ábra A gyökércsúcs 2. ábra A hajtáscsúcs szállítószövet elemei között található kambium itt az oldalirányú vastagodást biztosítja 3. ábra: Kambium (idős kétszikű szárban farkasalma) 2. oldal / 8

3 A bőrszövet jellemzői: Általános jellemzői: o a sejtek szorosan illeszkednek (általában egyrétegű) feladata: a védelem o a külső sejtek sejtfala gyakran U alakban vastagodik o rajta kutikula, viasz, szőr lehet o színtesteket nem tartalmaz, átengedi a fényt (kivéve vízi növények) o gázcserenyílásokat tartalmaz feladata: a gázcsere és a párologtatás o fásszárú növényeknél (más állandósult szövetekkel) héjkéreggé alakul a második évtől Előfordulása: az egyes növényi szerveken (azokat kívülről borítja) 4. ábra: 5.ábra: 6.ábra: vöröshagymalevél-epidermisz tulipánlevél-epidermisz száron epidermisz (farkasalma) A mikroszkóp használatánál a mikroszkóp nagyítását növelve ( 4x 10x 40x 100x) a sejtek egyre jobban látszódnak, bár a legnagyobb nagyításnál már nem biztos hogy éles képet kapunk. Például ezt láthatod a mikroszkóp különböző nagyításánál az osztódószövet (vöröshagyma gyökércsúcs) esetén: 4x 10x 40x 3. oldal / 8

4 a bőrszövet (tulipánlevél epidermisz) esetén: A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. 4x 10x 40x A vizsgálódás célja: A növényi szövetek, azon belül az osztódószövetek és a bőrszövet vizsgálata, azok egymással történő összehasonlítása. Eszközszükséglet: 1 db tálca, 1 db egyokuláros tanulói mikroszkóp, 1 db mikroszkóphasználati útmutató, 1 db növényi gyökér makett, 1 db növényi szár makett, 1 db növényi levél makett, kész növényi szöveti metszetek: osztódószöveti metszetek: vöröshagyma gyökércsúcs, vöröshagyma gyökércsúcs minden osztódási stádiummal, hársfa hajtás keresztmetszete, hársfa hajtás hosszmetszete, idős kétszikű szár (kambium) - farkasalma bőrszöveti metszetek: hagymalevél epidermisz nyúzata, tulipánlevél epidermisz nyúzata metszetek 4. oldal / 8

5 Eszközismertető, kísérletismertető: A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. Először átismételjük a mikroszkóp felépítését és a beállítás lépéseit. Másodszor a kész növényi szöveti metszeteken a sejteket beazonosítjuk, a jellemzőit megállapítjuk, illetve rajzot készítünk a látottakról. A mérés, kísérlet, megfigyelés menete: 1. feladat: Vedd magad elé a mikroszkópot és a mikroszkóphasználati-útmutatót! Röviden fusd át a használatát, ha nem emlékeznél rá! 2. feladat: Nézz végig az előkészített szöveti metszeteket az eszközlistában is megadott sorrendben! Próbáld a mikroszkópot beállítani a különböző nagyításoknál úgy, hogy éles képet kapj! o FIGYELEM! A tárgylemezeket két ujjal fogjuk meg, mert törékeny, vágási sérülést okozhat! o FIGYELEM! A szemünket óvjuk a nyomástól, ütéstől a mikroszkóphasználat során! Ha szemüveget hordasz, most VEDD LE, anélkül dolgozz! o FIGYELEM! KÖVESD a mikroszkóphasználat lépéseit! A 10X nagyításról készíts rajzot a munkafüzet 1. feladatánál! A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása A megfigyelés elvégzése után OLDD MEG az alábbi feladatokat! 1. feladat: Rajzold le a mikroszkópban látott képeket a különböző nagyításoknál! A rajzodon jól láthatóan jelölj meg egy tetszőleges sejtet! 1.1.A növényi szöveti metszet neve: 5. oldal / 8

6 1.2. A növényi szöveti metszet neve: 1.3.A növényi szöveti metszet neve: 1.4.A növényi szöveti metszet neve: 1.5.A növényi szöveti metszet neve: 6. oldal / 8

7 1.6.A növényi szöveti metszet neve: 1.7.A növényi szöveti metszet neve: 2. feladat: Egészítsd ki az alábbi szöveget! A szövetes növényi szervezet legkisebb anatómiai és működési egysége a, amelyekből szövetek épülnek fel. A szövetek alkotják a et, amelyekből létrejön a növényi szervezet. A növényi szöveteket az alábbi módon csoportosítottuk: o o o Az osztódószövetek sejtjei egész életükben, hiszen így tudnak a növények. Osztódószövetek találhatóak a ban, a ban és a szállítószövet elemei között. Ez utóbbit nak nevezzük. A bőrszövet sejtjei illeszkednek egymáshoz, hiszen alapvető feladatuk a. 7. oldal / 8

8 A bőrszöveti sejtek közül néhányan a nyílást alkotják, itt zajlik a és a is. A bőrszöveti sejtekben általában nincs, külső sejtfaluk alakban megvastagodik. A felszínét legtöbbször borítja, amelynek egyik feladata a víztaszítás. Felhasznált szakirodalom: nyomtatott szakirodalom: o Dr. Németh Endre: Biológiai kézikönyv (Szeged, 2003.) o Dr. Lénárd Gábor: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok (tankönyvkiadó, Budapest, 1987.) o Oláh Zsuzsa: Biológia II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.) internetes hivatkozások: o o o o 8. oldal / 8