A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) HELYI TANTERVE 2010.

Átírás

1 A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) HELYI TANTERVE 2010.

2 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A Németh Imre Általános Iskolában tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások rendszere, azok óraszámai, az elıírt tananyag és a követelmények A tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának közös elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minısítésének formái... 4 Elvek, követelmények... 4 A tanulói teljesítmények értékelése... 5 Megállapodásaink... 6 A NAT-ban megfogalmazott és a kerettantervi követelmények teljesítésének ellenırzése... 7 Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása... 8 A magatartás és szorgalom értékelése... 8 A tanulók jutalmazása és elmarasztalása Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése a Németh Imre Általános Iskolában: Fizikai állapotmérés a Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata által Fizikai állapotmérés testnevelés órákon A sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztı programja Nem szakrendszerő oktatás szervezésének alapelvei az 5-6. évfolyamon (kimenı rendszerben)... 12

3 3 1. A Németh Imre Általános Iskolában tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások rendszere, azok óraszámai, az elıírt tananyag és a követelmények A Németh Imre Általános Iskola nevelıtestülete a pedagógiai program felülvizsgálatának keretén belül elvégezte a helyi tanterv felülvizsgálatát is. Ebben a munkában megtörtént a tanított tantárgyak rendszerének az áttekintése is. Elkészült a módosított Közoktatási Törvény szabályozásához és a NAT ajánlásaihoz illeszkedı órakeret felosztás. Ez az órakeret tartalmazza a kötelezı és választható tanórai foglalkozások rendszerét évfolyam szintő bontásban. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei elvégezték a kerettantervek és a helyi tantervek összehangolásának munkáját, az órakeretben biztosított tantárgyi óraszámok és a tantárgyi témakörök óraszámainak összehangolását, a tantervi követelmények meghatározását (figyelembe véve a NAT és a kerettantervek fejlesztési követelményeit). Az ide vonatkozó dokumentumokat: az órakeretet, mely tartalmazza a kötelezı és választható tanórai foglalkozások rendszerét, a tantárgyak kerettantervekhez igazított helyi tanterveit a pedagógiai program mellékletében találhatók, természetesen azok pedagógiai programunk szerves részét képezik. 2. A tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának közös elvei Iskolánk oktatási tevékenységének így a pedagógiai program teljesülésének fontos tárgyi feltételei az alkalmazott tankönyvek, segédletek, egyéb taneszközök. Kiválasztásuk szempontjaiként a következı elveket óhajtjuk megfogalmazni: A NAT és a kerettantervek által karakteresen megfogalmazott követelményekhez igazított legyen Az alsó tagozaton az adott tanulócsoportban alkalmazott írás-olvasási, illetve matematikai módszerhez igazított legyen. Az esztétikusság nem feltétlenül színes, hisz pszichológusok véleménye, hogy a gyermek képzeletvilága annál jobban fejlıdik fıleg az alsóbb évfolyamokon minél többször kell képzeletével kiegészíteni a tanultakat. Fontos azonban az, hogy tanulóink szépérzéke ilyen módon is nevelıdjék. Elıtérbe helyezzük az aranymetszés szabályainak megfelelı formátummal rendelkezı tankönyveket, munkafüzeteket. A tartósság - fontos, hogy a tanulóink kezébe adott eszközök normál használat mellett viszonylag tartósak legyenek. A taneszköz(ök) ára tekintettel arra, hogy iskolánk elsısorban körzeti feladatokat lát el, tekintettel kell lennünk az anyagilag nehezebben élı családokra is, tartózkodnunk kell a kimagaslóan drága taneszközök alkalmazásától. Hitünk, hogy a jó pedagógus olcsóbb (de természetesen színvonalas) taneszközök segítségével is képes magas szintő tudást nyújtani. A fent vázolt szempontok az egyéb taneszközök kiválasztásánál is szerepet játszanak, de a szemléltetés eszközeinek megválasztásánál speciális szempontként jelentkezik a jól láthatóság, aminek meghatározásánál a szaktantermek méretét is be kell számítani. A számítástechnikai eszközök és programok vásárlásánál a korszerőség, az elévülés várható (lehetıleg minél távolabbi) ideje, a továbbfejleszthetıség, az oktatásban való felhasználás várható gyakorisága játszhat szerepet. A testnevelésben, technikában használt eszközöknél kiemelten fontos a tartósság az ún. nyúzhatóság, tekintettel arra, hogy az itt használt eszközök fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Az ének-zene speciális eszközei közül kiemelt szereppel bír a CD lejátszó és a magnó, melyeknek frekvenciaátvitele igen fontos szempont (alkalmasak legyenek zenei felvételek minıségi megszólaltatására). A vásárolt hangszereknek jó minıségőeknek kell lenniük. A vizuális és mozgóképkultúra szintén jó minıségő eszközöket igényel. 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei A követelményekben megfogalmazott és a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése - valamennyi tantárgyból.

4 Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenırizhetıen elérje a továbbhaladáshoz szükséges szintet. A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon a munkára. A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet. A NAT, illetve a kerettantervek minimum követelményeinek teljesítése (a továbbhaladás feltétele). Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelését A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Kiemelt szerepet kap a negyedik, és nyolcadik évfolyam, ahol évfolyamszintő mérések is segítik az értékelést. Az 1-2. évfolyam félévében és az 1. évfolyam év végén a minısítést szöveges értékeléssel adjuk meg. A 2-8. évfolyamok végén a tantárgyakból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. (Kivételt képeznek azok a tantárgyak, melyeknek heti óraszáma az adott tanévben 0,5. Ezeknél a helyi szaktárgyi tantervben meghatározott szöveges minısítést alkalmazunk.) Amennyiben a tanuló a tanév szorgalmi idıszakának végén elégtelen minısítést szerez, a következı tanév megkezdése elıtt (tehát augusztus hónapban) javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamra lépés jogának illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, amennyiben: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt. Az osztályozó vizsga tantárgyai a különbözı évfolyamokon a következık: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 1 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia és egészségtan, földrajz, fizika, kémia, informatika 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minısítésének formái 4 Elvek, követelmények Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerısítés szándékával történik. 1 Szöveges értékelést alkalmazunk az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, illetve a 2. évfolyam félévi osztályozóvizsgáján.

5 A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás-tanulás eredményérıl (cél tanítási-tanulási folyamat eredmény; visszajelzés: a tanuló felé, a tanítási-tanulási folyamatra, a célrendszerre). Az értékelés változatos módszereit használjuk (diagnosztikus, formatív, szummatív). Csak azt értékeljük (osztályozzuk), amit korábban megtanítottunk és a tanuló rendelkezik az otthoni tanuláshoz szükséges írásos anyaggal. Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintı, következetes, humánus (egyénre szóló). Igyekezzünk egyértelmően megfogalmazni a követelményeket és az értékelési módszereket. A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlıdést várunk el tıle. A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de ne minden tevékenységét és ne mindig osztályozzuk. Az új belépı tantárgyaknál egyes tantárgyaknál bevált gyakorlat szerint az elsı hónapban önként jelentkezés alapján feleltessünk. Használjuk fel a tanulók véleményét egymás feleletérıl a sajátos tanulási módszerek, követelmények tudatosítása érdekében. A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenırzı, önértékelı, képességének kialakításában. Az év végi osztályzatnak (szöveges értékelésnek) értékállónak kell lennie. Ezért gyızıdjünk meg az eredményességrıl a belsı értékelési módszereken kívül külsı felmérésekkel, vizsgálatokkal is. A gyermek szülıjének joga és kötelessége gyermeke tanulmányi elımenetelét figyelemmel kísérni. Pedagógus feladata: folyamatosan informálni a szülıt a tanuló teljesítményérıl. 5 A tanulói teljesítmények értékelése Célja Diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Módjai Szóbeli: az elızı tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenırzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli: írásbeli felelés, röpdolgozat feladatlap néhány óra anyagából, témazáró dolgozat. Gyakorlati: a kísérletek, mérések, készségek, munkafolyamatok egyes mőveleteiben elért gyakorlottság mérése. Helye a tanulás folyamatában Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán. Rendszeres szóbeli feleltetés az elızı órák anyagából. Írásbeli ellenırzés olyan tananyagrészek után, amelyeknél alapvetı követelmény az írásos dokumentálása a megszerzett tudásnak. Témazáró feladatlapok a témakörök lezárása után. Évfolyamszintő mérések (írásbeli és gyakorlati) a negyedik és a nyolcadik évfolyam végén. Súlypontjai A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenırzése. A kialakult képességek ellenırzése. A NAT és a kerettanterv továbbhaladási feltétel követelményeinek teljesítése. Minısítése Szöveges értékeléssel

6 (Azokon az évfolyamokon, ahol szöveges értékelés van érvényben) 6 A tanév közbeni szóbeli és írásbeli munkákhoz az elsı évfolyamon továbbra is alkalmazzuk az eddig is alkalmazott motiváló célzatú jeleket (csillag, mosolygós, piros pont stb.), késıbb a jeles, jó, közepes és gyenge minısítéseket alkalmazzuk azokon az évfolyamokon, amelyeken a szöveges értékelés van érvényben. A szöveges értékelést félévkor és tanév végén készítjük el a tanulókról. Pedagógusaink használhatják az oktatási kormányzat által kidolgozott és ajánlott értékelılapokat is, illetve a hivatalos naplónyomtatványokban, tájékoztató füzetben megjelenı értékelı lapokat, azzal a megkötéssel, hogy egy adott osztályban csak egyféle értékelılap alkalmazható. A félév végén az értékelı lapokat a tájékoztató füzethez csatolva juttatjuk el a szülıkhöz. A tanév végén az oktatási kormányzat által kiadott hivatalos bizonyítvány pótlapokat használjuk. Az oktatási kormányzati ajánlások a tanév végén kitöltési-értékelési segédletet alkotnak a tanítók számára. Félév végi és tanév végi osztályzatokkal (Azokon az évfolyamokon, ahol nem szöveges értékelés van érvényben) Az év közben 5 érdemjeggyel félévkor és tanév végén 5 osztályzattal történik (kivételt képez az elsıharmadik évfolyam minısítése). Az érdemjegy visszajelentı informatív jellegő, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményérıl a tanterv által elıírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is meg tudja fogalmazni a lényeget. Tud önállóan, összefüggıen beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. Kitőnı (év végén): a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentıs az ismeretanyaga a kiegészítı anyagból is, érdemjegyei az év közben jellemzıen 5-ösök. Bátran merjünk kitőnı minısítést adni olyankor is, amikor a tanulónak nem csak kizárólagosan 5-ös érdemjegyei vannak, ellenben tanulmányi versenyeken, egyéb megmérettetéseken bizonyította kitőnınek értékelhetı teljesítményét. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelıi segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Önállóan dolgozni, beszélni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelıi útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Megállapodásaink Érdemjegy adásakor a szóbeli értékelés, az ötfokú osztályozás mellett jelöljük különbözı módon a különbözı jellegő teljesítményekre szerzett eredményeket. A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, felmérık témakörét, értékelésének szempontjait elıre ismertetjük. A százalékosan értékelhetı írásbeli munkák esetén egységesen a következı százalékhatárokat alkalmazzuk:

7 7 91% 100% = 5 76% 90% = 4 51% 75% = 3 34% 50% = 2 0% 33% = 1 A tanulók és szüleik számára egyértelmően kell jelölni az írásbeli munkákon azt, hogy az elért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetésével, vagy a következı képlet alkalmazásával (esetleg a két jelölés együttesével) tesszük meg: elért pontszám / maximális pontszám Az osztályzatot egyidejőleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba. A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét. A beírt osztályzatot csak a szaktanár javíthatja (egy vonallal történı áthúzással, * jelöléssel, lapszélén szignálással). Dolgozatokat: mindenki igyekezzen a lehetı legrövidebb idın belül kijavítani, és értékeléssel együtt a tanulónak átadni, majd visszagyőjteni. A szülınek is joga, hogy a dolgozatokat fogadóórán, vagy szülıi értekezleten megtekintse. A témazárókat, a tanévben elıírt dolgozatokat a tanév végéig (a javítóvizsga befejezése utáni egy hétig) köteles minden szaktanár megırizni. Erre a célra azoknál a tantárgyaknál, ahol nincs szertár, a tanáriban alakítunk ki helyet. Félévkor, év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az osztályzatok jellegük súlya szerint kerüljenek beszámításra. Az elsı félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Vegyük figyelembe az elımenetel tendencia jellegét. 1 hónappal a félév értékelése elıtt a szülıt tájékoztatni kell arról, ha gyermeke bukásra áll (a minimum követelményeket nem tudja teljesíteni). A szaktanárok az osztályozó értekezlet elıtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit. A tantárgyi osztályzatok A tanulók félévente minimálisan a tantárgy heti óraszámánál kettıvel több osztályzatot kapnak. A tantárgyi osztályzatok száma félévente legalább három. Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Az elsı-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, illetve a negyedik évfolyam félévekor a tanulók szöveges értékelést kapnak. Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha Folyamatos, megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerő, nem kampányszerő Sokoldalú, méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, és feladat-meghatározó Változatos, vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi a mindenkori életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat és alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket Kiszámítható Tudatosított. A NAT-ban megfogalmazott és a kerettantervi követelmények teljesítésének ellenırzése A NAT-ban és a választott, illetve adaptált akkreditált kerettantervekben megfogalmazott követelmények teljesítésének ellenırzéséhez az intézményben rendszeresen zajló mérések rendszerét használjuk. Rendszeresen tervezettek az országos és a fenntartói mérések is. A megkapott eredményeket szakmai munkaközösségeken belül értékeljük, és a tapasztalatokat beépítjük a következı évi tervezı munkába. Minden évben a 4. évfolyam végén az angol és a matematika emelt szintre való kiválasztás érdekében felmérjük a tanulók tudását, és eredményeik alapján osztjuk be ıket az emelt szinten haladó csoportokba.

8 8 Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása A Köt. 46. értelmében az átjárhatóság érdekében biztosítjuk: a különbözeti vizsga lehetıségét az évfolyamismétlés lehetıségét esetenként amennyiben ez a megoldás a legcélravezetıbb a 12 % (Köt. 52. (11) c.) terhére, vagy az egyéb differenciált foglalkozások terhére szervezett felzárkóztató foglalkozást. A magatartás és szorgalom értékelése Kéthavonta (október, december, február; április végén) történik az osztályban tanító nevelık (alsó tagozaton a tanító, napközis nevelı és az osztályba esetleg betanító szaktanárok) véleménye alapján. Ennek célja, hogy a tanuló, illetve szülıje folyamatosan reálishoz közeli képet kapjon. A félévi és az év végi osztályozó konferencia alakítja ki a tanuló számára az adott félévre vonatkozó végleges osztályzatot. A magatartás értékelése Példás magatartású az a tanuló, aki - a közösségért sokat tesz (aktív, kezdeményezı) - a házirend elıírásait megtartja, másokat is erre ösztönöz, - pozitív hatást gyakorol a közösségre, - a felnıttekkel és társaival szemben példamutatóan, udvariasan és segítıkészen viselkedik. Jó magatartású az a tanuló, aki - figyelembe veszi a közösség érdekeit, részt vesz abban, - az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó követelményeit megtartja. Változó magatartású az a tanuló, aki - az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó szabályait nem mindig tartja meg, - a közösségi munkában nem mindig vesz részt (ingadozó, közömbös), - kifogásolható magatartása miatt intésben részesül. Rossz magatartású az a tanuló, aki - fegyelmezetlen magatartásával a közösséget demoralizálja, társainak több ízben rossz példát mutat (durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó), - a közösségi élet iránt közömbös, a közösségi munkát inkább hátráltatja, mint segíti, - tanárainak és társainak nem adja meg az ıket megilletı tiszteletet, - többször igazolatlanul mulaszt, - egy hónapon belül 2 intésben részesül. A szorgalom értékelése Példás szorgalmú az a tanuló, aki - kötelességeit kifogástalanul teljesíti (céltudatosan törekvı), - képességeihez mérten iskolai munkáját és a házi feladatát a legjobban ellátja (igényes) - munkájában kitartó és a tıle telhetı legjobb eredményre törekszik (megbízható, önálló), - pontos, esztétikai szempontból is tetszetıs, hiánytalan munkát igyekszik végezni, - a tanítási órákon aktív. Jó szorgalmú az a tanuló, aki - képességeihez mérten megfelelıen dolgozik, de többre nem törekszik (ösztönzésre végez többletmunkát), - iskolai munkáját és házi feladatát maradéktalanul elvégzi, de ezek esztétikuma esetleg már nem érdekli

9 Változó szorgalmú az a tanuló, akinek - a munkavégzésében törések mutatkoznak: hanyag és jó munkák váltogatják egymást, ami azt mutatja, hogy gyakran képességein alul dolgozik, és aki - esetenként nem készül az órákra. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki - rendszeresen mulasztja el kötelességeit, - képességei alatt teljesít, - munkái gondatlanok, hanyagságról árulkodnak, - a munkavégzésben megbízhatatlan; - megbukott. 9 A tanulók jutalmazása és elmarasztalása A tanulókat jutalomra és kitüntetésre elıterjeszthetik - az osztályközösség, diákönkormányzat, - a nevelıtestület, - az osztályfınök, - az igazgatóhelyettesek és az igazgató Jutalmat és kitüntetést adhat - iskolavezetés, - a pedagógus és - diákönkormányzat. Az elismerés formái - szaktanári dicséret - osztályfınöki szóbeli írásbeli dicséret - igazgatói elismerés (osztály- és iskolaközösség elıtt) - igazgatói dicséret (írásban) - nevelıtestületi dicséret - Németh Imre Díj Kimagasló eredményt elért tanulóink eredményeinek nyilvánosságra hozatala céljából iskolai faliújságunkon DICSİSÉGTÁBLÁT hozunk létre. Ezen mind az iskolában, mind az iskolán kívül bármely területen példamutató teljesítményt elért tanulóink helyet kapnak. Az elmarasztalás formái - szaktanári figyelmeztetés (szóbeli írásbeli) - osztályfınöki figyelmeztetés (szóbeli írásbeli) - osztályfınöki intés - osztályfınöki megrovás - igazgatói figyelmeztetés (szóbeli írásbeli) - igazgatói intés - igazgatói megrovás - nevelıtestületi megrovás - fegyelmi eljárás. A jutalmazásnál, elmarasztalásnál figyelembe kell venni a szaktanári magatartási dicséreteket, illetve büntetéseket, és az ellenırzı hiányokat. Jutalmazás és büntetés alkalmazásainál indokolt esetben nem kell fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazásokat, illetve büntetéseket a magatartási és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni, és attól csak nevelıtestületi határozattal lehet eltérni. A jutalmazások, büntetések minden esetben az ellenırzı mellett az osztálynaplóba is kerüljenek beírásra a Megjegyzés rovatba, akitıl, és amikor a gyermek azt kapta.

10 10 5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás formái a Németh Imre Általános Iskolában a következık lehetnek: Írásbeli felelet: nem a teljes tanulócsoport írja, hanem annak csak töredékrésze (maximum a csoport harmada). Célja, hogy elsısorban azoknál az elméleti ismereteket is tartalmazó tantárgyaknál, ahol a tantárgy óraszáma nem éri el a heti kettı órát, elısegíteni az elegendı lehetıséget a tanuló számára arra, hogy a tananyagban való jártasságát bizonyíthassa. Röpdolgozat-feladatlap: Az adott szaktárgyi témakör maximum felébıl (új anyag feldolgozó részek / 2) a teljes tanulócsoport írja. Kizárólag elızetes bejelentéssel megíratható. Témazáró dolgozat: egy adott témakör anyagából elızetes bejelentés és gyakorló rendszerezı ismétlés után íratott írásbeli munka. Egy tanítási napon egy tanuló maximum 2 témazáró dolgozatot írhat. Ennek egyeztetésére a tanáriban lévı faliújságon helyezünk el egyeztetésre alkalmas táblázatot. A táblázat kitöltése a szaktanárok feladata. A tanulók osztályzattal való értékelésénél a különbözı jellegő osztályzatok más és más színnel kerülnek be a naplóba. Egységesen alkalmazzuk a következı színjelölést: Témazáró dolgozatok: piros szín Szóbeli és írásbeli feleletek, röpdolgozatok: kék szín Egyéb érdemjegy (győjtımunka, kiselıadás, külalak, pontok): zöld szín A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró írásbeli dolgozatok hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerzett érdemjegyek számtani átlaga alapján nem lehet egyértelmően eldönteni a tanuló (félévi, illetve év végi) osztályzatát, a témazáró dolgozatok hangsúlyosabb értéke alapján döntünk a megérdemelt osztályzatról. 6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásáról a következı elveket valljuk, illetve a következı korlátozásokat fogalmazzuk meg: Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok egy átlagos/közepes képességekkel rendelkezı diák számára mind mennyiségben, mind minıségben elegendıek legyenek a tantervben elıírt továbbhaladási követelmények elsajátításhoz, illetve begyakorlásához. Otthoni szóbeli/írásbeli feladat a hétvégékre és a tanítási szünetek idejére sem lehet több annál, mint amikor a tanórák közt tanítási napok vannak. Tanítási szünetek (ıszi, téli, tavaszi) utáni elsı szakórán nem íratunk témazáró dolgozatot. 7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése a Németh Imre Általános Iskolában: a Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata segítségével együttmőködési megállapodásban rögzítetteknek megfelelıen Testnevelı tanáraink által összeállított, és az adott osztályban testnevelést tanító osztálytanító vagy testnevelı szakos tanár által tanévenként két alkalommal végzett állapotmérés a testnevelés szakórákon felmérve a tanulók fizikai állapotát. Fizikai állapotmérés a Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata által

11 11 Évfolyam A mérés célja Látásélesség X X X Színlátás X Hallás X X Mozgásszerv X X X X X Testsúly X X X X X X X X Testmagasság X X X X X X X X Tisztaságvizsgálat X X X X X X X X Fogszuvasodás X X X X X Golyvaszőrés X X X Vérnyomás X X X X X Tanulóink számára tanévenként legalább egy alkalommal van lehetıségük arra, hogy a gyermekfogászati rendelésen a szükséges kezeléseket ingyenesen, és a tanítási idı terhére megkapják. A kezelésektıl a szülınek erre vonatkozó írásos nyilatkozata esetén tekint el a Zuglói Egészségügyi Szolgálat, a szőrést és diagnosztikát azonban ebben az esetben is elvégzik. Fizikai állapotmérés testnevelés órákon Iskolánk testnevelıinek irányításával tanévenként két alkalommal (ısszel és tavasszal) elvégezzük a tanulók fizikai állapotának felmérését. A tanulókról az 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon adatlap készül (lásd mellékletben elhelyezve). Az adatlapokon 7 féle a fizikai állapot felmérésére alkalmas feladat közös, további feladatokat a szaktanár választhat meg. Az alsó tagozaton (1-4. évfolyamon) a következı 7 féle feladat közös felmérésére kerül sor: 30 méter futás 400 méter futás helybıl távolugrás kislabda hajítás kötélmászás labdavezetés ingafutással A felsı tagozaton (5-8. évfolyamon) a következı 7 féle feladat közös felmérésére kerül sor: 60 méter futás 400 méter futás helybıl távolugrás kislabda hajítás kötélmászás labdavezetés ingafutással Az adatlap mintákat a helyi tanterv mellékletében helyeztük el. A kitöltött és lezárt adatlapokat összegyőjtve irattározzuk. 8. A sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztı programja Alapító okiratunk július 1-tıl hatályos változata szerint iskolánkban beszédfogyatékos gyermekek számára 1-2. évfolyamon logopédiai osztályokat mőködtethetünk, a további évfolyamokon integráltan van mód az oktatásukra-nevelésükre. Mozgássérült tanulók esetében az alapító okirat szerint csak integrált oktatásranevelésre van lehetıség. A Közoktatási törvény 50. (b) pontja szerinti fejlesztı programokat a helyi tanterv 3. számú mellékletében helyeztük el. A fejlesztı programok összeállításánál figyelembe vettük a 2/2005. (III.1.) OM rendeletben foglaltakat a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelveirıl.

12 12 9. Nem szakrendszerő oktatás szervezésének alapelvei az 5-6. évfolyamon (kimenı rendszerben) A nem szakrendszerő oktatás idıkerete A szeptember 1-tıl hatályos közoktatási törvényi változás alapján az 5-6. évfolyamon kimenı rendszerben a rendelkezésre álló idıkeret kötelezı óraszámának 20 százalékában nem szakrendszerő oktatást, a fennmaradó idıkeretben szakrendszerő oktatást valósítunk meg az alábbi ütemezés szerint: A tanévben 5-6. évfolyamon, a tanévben csak a 6. évfolyamon valósul meg a nem szakrendszerő oktatás átlag heti 4,5 órában. A tanévtıl kezdıdıen a nem szakrendszerő oktatás intézményünkben a megváltozott törvényi szabályozás lehetıségeivel élve megszünik. A nem szakrendszerő oktatásra fordított óraszámok a lentiekben rögzített óraszámokkal tantárgyanként kijelölésre kerültek a helyi szaktárgyi tantervekben. A nem szakrendszerő oktatást végrehajtó pedagógusok A kimenı rendszerben megvalósuló nem szakrendszerő képzést az 5-6. évfolyamon a törvény elıírásainak megfelelı képzettségő pedagógusok végzik. A kimenı rendszerben megvalósuló nem szakrendszerő oktatás fejlesztési területei A fejlesztési területek a nem szakrendszerő oktatás idıkeretében az 5-6. évfolyamos tanulók vonatkozásában az alapkészségek: Az olvasáskészség, vagyis a szövegértı, élményszerzı olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Az íráskészség a kézírással mőködı írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapmővelet készségeit értelmezzük. Az elemi rendszerezı képesség, ezen belül az elemi kombinatív képesség. A fejlesztendı kompetenciák és fejlesztési területek meghatározásának módja A fejlesztendı kompetenciák hangsúlyainak meghatározásához figyelembe vesszük az alsó tagozatos tanítók által a 4. évfolyam végén készült felméréseket, a zuglói Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Csoport által végzett tantárgyi felméréseket az 5-7. évfolyamokon, a tanév rendje szerint végrehajtott országos kompetencia mérések eredményeit a 4-6. évfolyamokon. Tantárgyi szerkezet és az 5-6. évfolyamon kimenı rendszerben megvalósuló nem szakrendszerő oktatás A szeptember 1-tıl hatályos törvényi változásokhoz igazított helyi tantervünkben a kimenı rendszerő nem szakrendszerő oktatás szerkezetén nem változtatunk, a 2008 szeptember 1-tıl bevezetett szerkezetben mőködik teljes kivezetéséig, a tanév végéig. A nem szakrendszerő oktatást a kötelezı óraszám terhére az 5-6. évfolyamon következı tantárgyaknál valósítjuk meg: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, természetismeret és informatika. Mivel kötelezı óraszámban végzett fejlesztésrıl van szó, a nem szakrendszerő képzés valamennyi tanulót érinti, a differenciálás és esetenként a nívócsoportos oktatás (a csoportalkotás elveit lásd nevelési programunk 5. fejezetében az emelt szintő oktatásnál) eszközei segítségével azonban a tanulók különbözı fejlettségi szintjeihez igyekszünk alkalmazkodni.

13 13 Tantárgy Kompetencia Nem szakrendszerő éves óraszám 5. évf. / 6. évf. Magyar nyelv és irodalom Anyanyelvi kommunikáció, 47 / 44 Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia. Matematika Matematika kompetencia, 42 / 39 Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Történelem Anyanyelvi kommunikáció, 21 / 20 Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Matematikai kompetencia. Angol nyelv Idegen nyelvi kommunikáció, 31 / 29 Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia. Természetismeret Természettudományos kompetencia, 21 /24 Matematikai kompetencia, Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Idegen nyelvi kommunikáció, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Informatika Digitális kompetencia, 5 / 10 Természettudományos kompetencia, Matematikai kompetencia Hatékony, önálló tanulás, A nem szakrendszerő oktatás tartalma Helyi szaktárgyi tanterveinkben témakörönként jelöltük a témakörön belüli nem szakrendszerő oktatásra fordított óraszámot. Ezeken az órákon új ismeret oktatása nem zajlik, a nem szakrendszerő oktatást a fentebb jelzett kulcskompetenciák fejlesztésére fordítjuk. Felhasználjuk azonban a témakör ismeretanyagának mélyítésére, azzal, hogy a kulcskompetencia fejlesztéshez olyan gyakorló feladatokat adunk, melyek mélyítik a témakör anyagának elsajátítását. Figyelmet szentelünk: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl: mőfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erısítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, idıbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra.

14 Tanulásszervezés a nem szakrendszerő oktatás keretében 14 Tanulásszervezésben általánosságban az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munkára, a differenciált csoportmunkára, a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezésére, a szöveges értékelés következetes alkalmazására törekszünk. A matematika és az angol nyelv esetében alkalmazzuk a nívócsoportos oktatást. (Amennyiben az adott évfolyamon csak 2 tanulócsoport mőködik, a nem kötelezı órakeret és az egyéni fejlesztés órakerete terhére biztosítjuk a legalább 3 csoport lehetıségét tantárgyanként legalább heti 2 tanórában.) Az 5-6. évfolyamon az idegen nyelvi kompetencia és a kommunikáció minél jobb elsajátíttatása érdekében + 1 idegen nyelvi csoportot mőködtetünk. Az informatika tantárgynál kiscsoportban oktatunk, hogy a digitális kompetencia fejlesztése minél hatékonyabban valósulhasson meg. A helyi szaktárgyi tantervekben majd az ezek alapján készült tanmenetekben jelöljük a kulcskompetenciák fejlesztését, ezek értékelése a kiegészítı szöveges értékelés alkalmazásával valósul meg. (Lásd: a helyi tanterv 4. pontjában foglaltakat.) A nem szakrendszerő oktatás értékelése A Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák egyéni fejlıdésének alakulásáról, a tanulónak a nem szakrendszerő oktatásban elért eredményeirıl tanév végén szöveges értékelést készítünk, ezt mellékeljük a tanév végi bizonyítványhoz. A kiegészítı szöveges értékelésnél a fejlesztendı kulcskompetenciáknak megfelelıen a következı 4 kategóriának megfelelıen értékelünk: Az életkorának megfelelıen elvárható szinthez képest......további fejlesztésre szorul...megfelelıen teljesített jól teljesített...kiválóan teljesített A nem szakrendszerő oktatás dokumentálása Helyi szaktárgyi tanterveinkben a fentiekben rögzítetteknek megfelelıen dokumentáltuk a témakörökbe épített nem szakrendszerő órák számát, amelyeken a témakört mélyítı jelleggel zajlik a kulcskompetencia fejlesztése. A tanév elején elkészített tanmenetekben pontosan rögzítésre kerülnek azok az órák (összhangban a tantervben rögzített órák számával) melyeken nem szakrendszerő képzés zajlik. Az osztálynaplók haladási részében kerül dokumentálásra a tényleges teljesítés. A rendszer lényegébıl adódóan a heti 4,5 óra átlagban jelentkezik.