Az otthoni felkészüléshez a tanórán kapja meg az elvégzendő feladatokat.

Átírás

1 Házi feladatok szabályai Az otthoni felkészüléshez a tanórán kapja meg az elvégzendő feladatokat. Ennek mennyisége, tartalma és formája a tantárgy és a tananyag függvénye. A hétvégekre, szünetekre (kivéve nyári szünet) ugyanannyi (nem több!) házi feladat adható, mint más napokon, a kötelező és az ajánlott olvasmányokat és feldolgozásuk határidejét a tanév elején közöljük a tanulókkal, a hosszabb felkészülést igénylő munkák (házi dolgozatok, kiselőadások, projektek stb.) feldolgozásához, elkészítéséhez szükséges időt az adott tantárgyat tanító tanár határozza meg. Az otthoni felkészülés célja - az ismeretek elsajátítása, rögzítése - gyakorlás, ismétlés - feladatmegoldó készség kialakítása, fejlesztése - az órán el nem végezhető, a tananyaghoz szorosan kapcsolódó ismeretek megszerzése (pl. kötelező olvasmány elolvasása) Alapelvek - a tanulók képességeinek figyelembevétele (differenciált feladatok) - a tanulásra fordítható idő figyelembevétele - rendszeresség, következetesség, ellenőrzés - hosszabb időt igénybe vevő feladatok időbeni kijelölése - az otthoni felkészülés fontosságának, szerepének tudatosítása - a tanórán és az otthon tanultak ellenőrizhetők - a tanuló szorgalmának értékelését jelentősen befolyásolja, hogy az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatait milyen rendszerességgel végzi el Korlátok - nem lehet túlságosan megterhelő az otthoni felkészülés a tanulók számára. - nem adható olyan házi feladat, ami anyagi ráfordítást igényel (a szükséges taneszközökön kívül) - hét végére ne kapjanak a tanulók a szokásostól eltérő mennyiségű tanulnivalót a szünidők, ünnep miatti szabadnapok idején a legközelebbi órákra való felkészüléshez szükséges tananyagot kell elsajátítaniuk minden tantárgyból

2 Iskolai dolgozatok szabályai A tanuló a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 munkanappal hamarabb kell, hogy megismerje, és azt a szaktanár 5 munkanappal hamarabb a naplóba ceruzával beírja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon ne kerüljön sor kettőnél több témazáró dolgozat íratására. A tanulónak joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit 10 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Ha a tanulónak a dolgozat javításával kapcsolatban problémája van, akkor kérheti a javító tanártól a probléma orvoslását. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a tanuló a tagintézmény-vezetőjéhez fordulhat, aki a dolgozat felülvizsgálata céljából egy másik szaktanárt jelöl ki. A 10 munkanapon túl értékelt írásbeli munkájának eredménye csak a tanuló beleegyezésével kerülhet a naplóba. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai írásbeli, gyakorlati szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az iskolai írásbeli beszámoltatások témáját, formáit a szaktanár állapítja meg a helyi tanterv alapján, az értékelést is ő végzi. A beszámoltatás célja, hogy a tanítási-tanulási folyamat közben minősítő információkat adjon a tanár a tanulónak felkészülése eredményéről. Az írásbeli beszámoltatás módja: - az írásbeli beszámoltatás gondos előkészületeket követel - írásbeli beszámoltatás előtt a tanár időben ismerteti a tanulókkal a konkrét követelményeket - ismertetni kell a tanulókkal az írásbeli munka formai követelményeit - írásbeli számonkéréshez optimális körülményeket kell teremteni (hely, idő, zavaró tényező kiiktatása) - feladatkijelölés papírlapon, táblán, írásvetítőn, elektronikus adathordozón történik egyértelmű utasítással - biztosítani kell az egyenlő feltételeket, esélyeket a tanulóknak - a kidolgozás előtt pontosan ismertetni kell, hogy milyen segédeszközöket vehetnek igénybe a tanuló Az írásbeli beszámoltatások formái Az írásbeli számonkérések célja: - diagnosztikus felmérések (9. osztályosok előzetes tudásának megállapítására egyes tantárgyakból) - formatív felmérések (röpdolgozatok egy-egy óra anyagából részletekre kiterjedően, óra végi ellenőrző felmérés, témazáró dolgozatok átfogó, az anyag súlyponti részét tartalmazó feladatokkal, házi dolgozatok)

3 - szummatív felmérés (a tanítási-tanulási folyamat végén érettségi vizsgák, szakmai vizsgák írásbeli dolgozatai)

4 Feladattípusok: - tesztek, feladatsorok (alternatív választás, feleletválasztás, szelektálás, párosítás, csoportosítás, relációválasztás, sorrendképzés, kiegészítés-konstrukció, átalakítás, értelmezés, magyarázat) - esszék - bővebb összefoglaló, értelmező, logikai összefüggéseket feltáró feladatok - feladatmegoldások - idegen nyelvből szódolgozat, nyelvtani tesztek, fordítások magyarról idegen nyelvre és fordítva - rajzok, szerkesztések Az írásbeli munkák értékelése A pedagógus az értékelést tárgyilagosan, a követelményeket figyelembe vételével végzi. A kiegészítő anyagrészek ismeretét, pluszteljesítményt jutalmazhatja - de nem a törzsanyaggal összevontan. A jutalmazás szempontjait, módját maga tervezheti meg, döntheti el. Az értékelés történhet: írásban vagy szóban, szövegesen vagy érdemjeggyel (1-5 fokú skálán). Az írásbeli munkák kijavításának értékelésének határideje a mindenkori érvényes házirendben megtalálható. Az értékelés szerepe a tanulók fejlesztésében: - tudatos visszacsatolást jelent a tanulónak, szülőnek a tanulás eredményességéről a követelmények tükrében - önellenőrzés, megerősítés - teljesítményorientáció - motiválás az eredményes továbbhaladásra és/vagy a hiányosságok pótlására - az önértékelés képességének kialakítása - visszacsatolás a tanárnak a tanítási folyamat minőségéről - az ismeretek elsajátításának, megértésének ellenőrzése - helyzetfeltárás osztály és egyéni szinten (mennyire sikerült elsajátítani a tanulóknak a tananyagot, mennyire alkalmas a jelenlegi tudás a továbblépéshez) - tanítási és tanulási hibák differenciált feltárása, amely lehetővé teszi a javítást, pótlást Az iskolai írásbeli beszámoltatások korlátai Az írásbeli beszámoltatás megszervezése során figyelembe kell venni az alábbiakat: - témazáró dolgozatok rendjét, követelményeit, az értékelés módját, formáját, elfogadhatósági kritériumát a helyi tantervek rögzítik - a témazáró dolgozatok időpontját előre be kell jelenteni - nem lehet olyan feladatot adni a tanulóknak, amit még nem tanultak, illetve a felkészüléshez nem állt rendelkezésükre a megfelelő taneszköz - a tanár az év elején (tanítási-tanulási folyamat elején) közölje, hogy bármikor ellenőrizheti röpdolgozattal a tanórára való felkészülést - dolgozat, írásbeli számonkérés büntető céllal nem íratható - egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhat egy tanuló Az érdemjegyek kialakításának módja

5 Az érdemjegyek, az osztályzatok nem egyenértékűek. A témazárók, az összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi, tanév végi végső jegyek alakításában nagyobb szerepet játszanak. Érdemjegyet kaphat a tanuló: - Szóbeli feleletre (tartalma lehet részismeret pl. egy órai tananyag, lehet nagyobb témaismeret, illetve összefoglaló jellegű, tételszerű felelet): A szóbeli számonkérés tanulásra szoktatja a diákokat, javítja beszédkészségüket és a tantárgyi szaknyelv elsajátítását is szolgálja. - Írásbeli munkára (írásos felelet, teszt, házi dolgozat, esszé, iskolai dolgozat). - Önálló kiselőadásra. - Tanórai munkára. - Tárgyi tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésre. - A gyűjtőmunkára, album- és tablókészítésre. - Egyéni kutató munkára. - A házi dolgozatokra. Tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. Tanulmányok alatti vizsga lehet: különbözeti vizsga, előre hozott vizsga, osztályozó vizsga, pótló vizsga, javító vizsga. A szakképzési évfolyamokon előírt modulzáró vizsgák szervezése a szakképzést szabályozó további jogszabályok szerint történik. A továbbhaladás feltételei A tanuló magasabb évfolyamra léphet, ha tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. Tantárgyi elégtelen év végi osztályzat/osztályzatok esetén a tanuló javítóvizsgára bocsátható.