A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) HELYI TANTERVE 2007.

Átírás

1 A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) HELYI TANTERVE 2007.

2 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A Németh Imre Általános Iskolában tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere, azok óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények A tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának közös elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formái... 5 Elvek, követelmények... 5 A tanulói teljesítmények értékelése... 5 Megállapodásaink... 7 A NAT-ban megfogalmazott és a kerettantervi követelmények teljesítésének ellenőrzése... 8 Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása... 8 A magatartás és szorgalom értékelése... 9 A tanulók jutalmazása és elmarasztalása Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése a Németh Imre Általános Iskolában: Fizikai állapotmérés a Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata által Fizikai állapotmérés testnevelés órákon A sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja Nem szakrendszerű oktatás szervezésének alapelvei az 5-6. évfolyamon... 12

3 3 1. A Németh Imre Általános Iskolában tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere, azok óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények A Németh Imre Általános Iskola nevelőtestülete a pedagógiai program felülvizsgálatának keretén belül elvégezte a helyi tanterv felülvizsgálatát is. Ebben a munkában megtörtént a tanított tantárgyak rendszerének az áttekintése is. Elkészült a módosított Közoktatási Törvény szabályozásához és a NAT ajánlásaihoz illeszkedő órakeret felosztás. Ez az órakeret tartalmazza a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszerét évfolyam szintű bontásban. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei elvégezték a kerettantervek és a helyi tantervek összehangolásának munkáját, az órakeretben biztosított tantárgyi óraszámok és a tantárgyi témakörök óraszámainak összehangolását, a tantervi követelmények meghatározását (figyelembe véve a NAT és a kerettantervek fejlesztési követelményeit). Az ide vonatkozó dokumentumokat: az órakeretet, mely tartalmazza a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszerét, a tantárgyak kerettantervekhez igazított helyi tanterveit a pedagógiai program mellékletében találhatók, természetesen azok pedagógiai programunk szerves részét képezik. 2. A tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának közös elvei Iskolánk oktatási tevékenységének így a pedagógiai program teljesülésének fontos tárgyi feltételei az alkalmazott tankönyvek, segédletek, egyéb taneszközök. Kiválasztásuk szempontjaiként a következő elveket óhajtjuk megfogalmazni: A NAT és a kerettantervek által karakteresen megfogalmazott követelményekhez igazított legyen Az alsó tagozaton az adott tanulócsoportban alkalmazott írás-olvasási, illetve matematikai módszerhez igazított legyen. Az esztétikusság nem feltétlenül színes, hisz pszichológusok véleménye, hogy a gyermek képzeletvilága annál jobban fejlődik főleg az alsóbb évfolyamokon minél többször kell képzeletével kiegészíteni a tanultakat. Fontos azonban az, hogy tanulóink szépérzéke ilyen módon is nevelődjék. Előtérbe helyezzük az aranymetszés szabályainak megfelelő formátummal rendelkező tankönyveket, munkafüzeteket. A tartósság - fontos, hogy a tanulóink kezébe adott eszközök normál használat mellett viszonylag tartósak legyenek. A taneszköz(ök) ára tekintettel arra, hogy iskolánk elsősorban körzeti feladatokat lát el, tekintettel kell lennünk az anyagilag nehezebben élő családokra is, tartózkodnunk kell a kimagaslóan drága taneszközök alkalmazásától. Hitünk, hogy a jó pedagógus olcsóbb (de természetesen színvonalas) taneszközök segítségével is képes magas szintű tudást nyújtani. A fent vázolt szempontok az egyéb taneszközök kiválasztásánál is szerepet játszanak, de a szemléltetés eszközeinek megválasztásánál speciális szempontként jelentkezik a jól láthatóság, aminek meghatározásánál a szaktantermek méretét is be kell számítani. A számítástechnikai eszközök és programok vásárlásánál a korszerűség, az elévülés várható (lehetőleg minél távolabbi) ideje, a továbbfejleszthetőség, az oktatásban való felhasználás várható gyakorisága játszhat szerepet. A testnevelésben, technikában használt eszközöknél kiemelten fontos a tartósság az ún. nyúzhatóság, tekintettel arra, hogy az itt használt eszközök fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Az ének-zene speciális eszközei közül kiemelt szereppel bír a CD lejátszó és a magnó, melyeknek frekvenciaátvitele igen fontos szempont (alkalmasak legyenek zenei felvételek minőségi megszólaltatására). A vásárolt hangszereknek jó minőségűeknek kell lenniük. A vizuális és mozgóképkultúra szintén jó minőségű eszközöket igényel. 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei A követelményekben megfogalmazott és a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése - valamennyi tantárgyból.

4 Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrizhetően elérje a továbbhaladáshoz szükséges szintet. A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon a munkára. A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet. A NAT, illetve a kerettantervek minimum követelményeinek teljesítése (a továbbhaladás feltétele). Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelését A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Kiemelt szerepet kap a negyedik, és nyolcadik évfolyam, ahol évfolyamszintű mérések is segítik az értékelést. Az évfolyam félévében és az évfolyam év végén a minősítést szöveges értékeléssel adjuk meg. 1 Ezeken az évfolyamokon azoknál a tanulóknál, ahol a tanuló valamely tantárgyból felzárkóztatásra szorul a szülővel együtt keressük meg azt a módszert, mely biztosítja gyermeke számára a szükséges felzárkózást. A 4-8. évfolyamok végén a tantárgyakból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. (Kivételt képeznek azok a tantárgyak, melyeknek heti óraszáma az adott tanévben 0,5. Ezeknél a helyi szaktárgyi tantervben meghatározott szöveges minősítést alkalmazunk.) Amennyiben a tanuló a tanév szorgalmi időszakának végén egy vagy két tantárgyból elégtelen minősítést szerez, a következő tanév megkezdése előtt (tehát augusztus hónapban) javítóvizsgát tehet. Amennyiben a tanuló három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönthet a javítóvizsga esetleges engedélyezéséről. Amennyiben a nevelőtestület a javítóvizsgát nem engedélyezi, a tanuló az adott évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamra lépés jogának illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, amennyiben: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt. Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 2 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia és egészségtan, földrajz, fizika, kémia, informatika 4 1 Először a tanévben első évfolyamot kezdett tanulókra alkalmazandó. Az ezt megelőző évfolyamokon a 2001-ben elfogadott pedagógiai programunkban leírtak vonatkoznak. 2 A tanévtől (és ezután) első évfolyamot kezdettek esetében az osztályozóvizsgák értékelésénél a szöveges értékelés módszerét alkalmazzuk egészen a 4. évfolyam félévéig bezárólag.

5 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formái 5 Elvek, követelmények Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik. A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás-tanulás eredményéről (cél tanítási-tanulási folyamat eredmény; visszajelzés: a tanuló felé, a tanítási-tanulási folyamatra, a célrendszerre). Az értékelés változatos módszereit használjuk (diagnosztikus, formatív, szummatív). Csak azt értékeljük (osztályozzuk), amit korábban megtanítottunk és a tanuló rendelkezik az otthoni tanuláshoz szükséges írásos anyaggal. Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, humánus (egyénre szóló). Igyekezzünk egyértelműen megfogalmazni a követelményeket és az értékelési módszereket. A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de ne minden tevékenységét és ne mindig osztályozzuk. Az új belépő tantárgyaknál egyes tantárgyaknál bevált gyakorlat szerint az első hónapban önként jelentkezés alapján feleltessünk. Használjuk fel a tanulók véleményét egymás feleletéről a sajátos tanulási módszerek, követelmények tudatosítása érdekében. A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenőrző, önértékelő, képességének kialakításában. Az év végi osztályzatnak (szöveges értékelésnek) értékállónak kell lennie. Ezért győződjünk meg az eredményességről a belső értékelési módszereken kívül külső felmérésekkel, vizsgálatokkal is. A gyermek szülőjének joga és kötelessége gyermeke tanulmányi előmenetelét figyelemmel kísérni. Pedagógus feladata: folyamatosan informálni a szülőt a tanuló teljesítményéről. A tanulói teljesítmények értékelése Célja Diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Módjai Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli: írásbeli felelés, röpdolgozat feladatlap néhány óra anyagából, témazáró dolgozat. Gyakorlati: a kísérletek, mérések, készségek, munkafolyamatok egyes műveleteiben elért gyakorlottság mérése. Helye a tanulás folyamatában Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán. Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából. Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek után, amelyeknél alapvető követelmény az írásos dokumentálása a megszerzett tudásnak. Témazáró feladatlapok a témakörök lezárása után. Évfolyamszintű mérések (írásbeli és gyakorlati) a negyedik és a nyolcadik évfolyam végén. Súlypontjai

6 A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. A kialakult képességek ellenőrzése. A NAT és a kerettanterv továbbhaladási feltétel követelményeinek teljesítése. Minősítése Szöveges értékeléssel (Azokon az évfolyamokon, ahol szöveges értékelés van érvényben) évfolyam évfolyam évfolyam tól 1-4. évfolyam (a 4. évfolyamon a Kt. rendelkezése értelmében csak félévkor) 6 A 2004/2005-ös tanévben első évfolyamon, majd a továbbiakban tanévenként felmenő rendszerben a negyedik évfolyam félévi értékeléséig szöveges értékelést alkalmazunk. A tanév közbeni szóbeli és írásbeli munkákhoz az első évfolyamon továbbra is alkalmazzuk az eddig is alkalmazott motiváló célzatú jeleket (csillag, mosolygós, piros pont stb.), később a jeles, jó, közepes és gyenge minősítéseket alkalmazzuk azokon az évfolyamokon, amelyeken a szöveges értékelés van érvényben. A szöveges értékelést félévkor és tanév végén készítjük el a tanulókról. Az általunk a különböző tantárgyakhoz alkalmazott szöveges értékelési lapokat a helyi tanterv mellékletében helyeztük el. Saját értékelőlapjainkon kívül pedagógusaink használhatják az OKM által folyamatosan kidolgozott és ajánlott értékelőlapokat is, illetve a hivatalos naplónyomtatványokban megjelenő értékelő lapokat, azzal a megkötéssel, hogy egy adott osztályban csak egyféle értékelőlap alkalmazható. A félév végén az értékelő lapokat a tájékoztató füzethez csatolva juttatjuk el a szülőkhöz. A tanév végén az OKM által kiadott hivatalos bizonyítvány pótlapokat használjuk. Az általunk készített értékelő lapok, illetve az OKM ajánlások a tanév végén kitöltési-értékelési segédletet alkotnak a tanítók számára. Félév végi és tanév végi osztályzatokkal (Azokon az évfolyamokon, ahol nem szöveges értékelés van érvényben) Évfolyam Évfolyam Évfolyam (a 4. évfolyamon félévkor és tanév végén is) tól 4-8. Évfolyam (a 4. évfolyamon a Köt. rendelkezése értelmében csak tanév végén) Az év közben 5 érdemjeggyel félévkor és tanév végén 5 osztályzattal történik (kivételt képez az elsőharmadik évfolyam minősítése). Az érdemjegy visszajelentő informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is meg tudja fogalmazni a lényeget. Tud önállóan, összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. Kitűnő (év végén): a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentős az ismeretanyaga a kiegészítő anyagból is, érdemjegyei az év közben jellemzően 5-ösök. Bátran merjünk kitűnő minősítést adni olyankor is, amikor a tanulónak nem csak kizárólagosan 5-ös érdemjegyei vannak, ellenben tanulmányi versenyeken, egyéb megmérettetéseken bizonyította kitűnőnek értékelhető teljesítményét.

7 Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Önállóan dolgozni, beszélni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Kiegészítő szöveges értékeléssel 7 (Az 5-6. évfolyamokon, ahol nem szöveges értékelés van érvényben felmenő rendszerben, a részbeni nem szakrendszerű oktatás bevezetésével) től 5. Évfolyam től 6. Évfolyam A Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák egyéni fejlődésének alakulásáról, a tanulónak a nem szakrendszerű oktatásban elért eredményeiről félévente szöveges értékelést készítünk, ezt mellékeljük a félévi értesítőhöz és a tanév végi bizonyítványhoz. A kiegészítő szöveges értékelésnél a fejlesztendő kulcskompetenciáknak megfelelően (lásd tantárgyanként a helyi tanterv 9. fejezetében) a következő 4 kategóriának megfelelően értékelünk: Az életkorának megfelelően elvárható szinthez képest......további fejlesztésre szorul...megfelelően teljesített jól teljesített...kiválóan teljesített Megállapodásaink Érdemjegy adásakor a szóbeli értékelés, az ötfokú osztályozás mellett jelöljük különböző módon a különböző jellegű teljesítményekre szerzett eredményeket. A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, felmérők témakörét, értékelésének szempontjait előre ismertetjük. A százalékosan értékelhető írásbeli munkák esetén egységesen a következő százalékhatárokat alkalmazzuk: 91% 100% = 5 76% 90% = 4 51% 75% = 3 34% 50% = 2 0% 33% = 1 A tanulók és szüleik számára egyértelműen kell jelölni az írásbeli munkákon azt, hogy az elért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetésével, vagy a következő képlet alkalmazásával (esetleg a két jelölés együttesével) tesszük meg: elért pontszám / maximális pontszám Az osztályzatot egyidejűleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba.

8 A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét. A beírt osztályzatot csak a szaktanár javíthatja (egy vonallal történő áthúzással, * jelöléssel, lapszélén szignálással). Dolgozatokat: mindenki igyekezzen a lehető legrövidebb időn belül kijavítani, és értékeléssel együtt a tanulónak átadni, majd visszagyűjteni. A szülőnek is joga, hogy a dolgozatokat fogadóórán, vagy szülői értekezleten megtekintse. A témazárókat, a tanévben előírt dolgozatokat a tanév végéig (a javítóvizsga befejezése utáni egy hétig) köteles minden szaktanár megőrizni. Erre a célra azoknál a tantárgyaknál, ahol nincs szertár, a tanáriban alakítunk ki helyet. Félévkor, év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az osztályzatok jellegük súlya szerint kerüljenek beszámításra. Az első félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Vegyük figyelembe az előmenetel tendencia jellegét. 1 hónappal a félév értékelése előtt a szülőt tájékoztatni kell arról, ha gyermeke bukásra áll (a minimum követelményeket nem tudja teljesíteni). A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit. 8 A tantárgyi osztályzatok A tanulók félévente minimálisan a tantárgy heti óraszámánál kettővel több osztályzatot kapnak. A tantárgyi osztályzatok száma félévente legalább három. Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Az első-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, illetve a negyedik évfolyam félévekor a tanulók szöveges értékelést kapnak. Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha Folyamatos, megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű, nem kampányszerű Sokoldalú, méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, és feladat-meghatározó Változatos, vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi a mindenkori életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat és alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket Kiszámítható Tudatosított. A NAT-ban megfogalmazott és a kerettantervi követelmények teljesítésének ellenőrzése A NAT 2003-ban és a választott, illetve adaptált akkreditált kerettantervekben megfogalmazott követelmények teljesítésének ellenőrzéséhez az intézményben rendszeresen zajló mérések rendszerét használjuk. Rendszeres, évente szervezett méréseket végez a Zuglói Pedagógiai Szakmai Központ (a mérések anyaga a NAT, illetve a kerettantervi minimumszint teljesítését hivatott ellenőrizni), rendszeresen tervezettek az OKÉV országos mérései is. A megkapott eredményeket szakmai munkaközösségeken belül értékeljük, és a tapasztalatokat beépítjük a következő évi tervező munkába. Minden évben a 4. évfolyam végén az angol és a matematika emelt szintre való kiválasztás érdekében felmérjük a tanulók tudását, és eredményeik alapján osztjuk be őket az emelt szinten haladó csoportokba. Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása A Köt. 46. értelmében az átjárhatóság érdekében biztosítjuk: a különbözeti vizsga lehetőségét az évfolyamismétlés lehetőségét esetenként amennyiben ez a megoldás a legcélravezetőbb a 12 % (Köt. 52. (11) c.) terhére, vagy az egyéb differenciált foglalkozások terhére szervezett felzárkóztató foglalkozást.

9 A magatartás és szorgalom értékelése 9 Kéthavonta (október, december, február; április végén) történik az osztályban tanító nevelők (alsó tagozaton a tanító, napközis nevelő és az osztályba esetleg betanító szaktanárok) véleménye alapján. Ennek célja, hogy a tanuló, illetve szülője folyamatosan reálishoz közeli képet kapjon. A félévi és az év végi osztályozó konferencia alakítja ki a tanuló számára az adott félévre vonatkozó végleges osztályzatot. A magatartás értékelése Példás magatartású az a tanuló, aki - a közösségért sokat tesz (aktív, kezdeményező) - a házirend előírásait megtartja, másokat is erre ösztönöz, - pozitív hatást gyakorol a közösségre, - a felnőttekkel és társaival szemben példamutatóan, udvariasan és segítőkészen viselkedik. Jó magatartású az a tanuló, aki - figyelembe veszi a közösség érdekeit, részt vesz abban, - az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó követelményeit megtartja. Változó magatartású az a tanuló, aki - az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó szabályait nem mindig tartja meg, - a közösségi munkában nem mindig vesz részt (ingadozó, közömbös), - kifogásolható magatartása miatt intésben részesül. Rossz magatartású az a tanuló, aki - fegyelmezetlen magatartásával a közösséget demoralizálja, társainak több ízben rossz példát mutat (durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó), - a közösségi élet iránt közömbös, a közösségi munkát inkább hátráltatja, mint segíti, - tanárainak és társainak nem adja meg az őket megillető tiszteletet, - többször igazolatlanul mulaszt, - egy hónapon belül 2 intésben részesül. A szorgalom értékelése Példás szorgalmú az a tanuló, aki - kötelességeit kifogástalanul teljesíti (céltudatosan törekvő), - képességeihez mérten iskolai munkáját és a házi feladatát a legjobban ellátja (igényes) - munkájában kitartó és a tőle telhető legjobb eredményre törekszik (megbízható, önálló), - pontos, esztétikai szempontból is tetszetős, hiánytalan munkát igyekszik végezni, - a tanítási órákon aktív. Jó szorgalmú az a tanuló, aki - képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik (ösztönzésre végez többletmunkát), - iskolai munkáját és házi feladatát maradéktalanul elvégzi, de ezek esztétikuma esetleg már nem érdekli Változó szorgalmú az a tanuló, akinek - a munkavégzésében törések mutatkoznak: hanyag és jó munkák váltogatják egymást, ami azt mutatja, hogy gyakran képességein alul dolgozik, és aki - esetenként nem készül az órákra. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki - rendszeresen mulasztja el kötelességeit, - képességei alatt teljesít, - munkái gondatlanok, hanyagságról árulkodnak, - a munkavégzésben megbízhatatlan; - megbukott.

10 A tanulók jutalmazása és elmarasztalása 10 A tanulókat jutalomra és kitüntetésre előterjeszthetik - az osztályközösség, diákönkormányzat, - a nevelőtestület, - az osztályfőnök, - az igazgatóhelyettesek és az igazgató Jutalmat és kitüntetést adhat - iskolavezetés, - a pedagógus és - diákönkormányzat. Az elismerés formái - szaktanári dicséret - osztályfőnöki szóbeli írásbeli dicséret - igazgatói elismerés (osztály- és iskolaközösség előtt) - igazgatói dicséret (írásban) - nevelőtestületi dicséret - Németh Imre Díj Kimagasló eredményt elért tanulóink eredményeinek nyilvánosságra hozatala céljából iskolai faliújságunkon DICSŐSÉGTÁBLÁT hozunk létre. Ezen mind az iskolában, mind az iskolán kívül bármely területen példamutató teljesítményt elért tanulóink helyet kapnak. Az elmarasztalás formái - szaktanári figyelmeztetés (szóbeli írásbeli) - osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli írásbeli) - osztályfőnöki intés - osztályfőnöki megrovás - igazgatói figyelmeztetés (szóbeli írásbeli) - igazgatói intés - igazgatói megrovás - nevelőtestületi megrovás - fegyelmi eljárás. A jutalmazásnál, elmarasztalásnál figyelembe kell venni a szaktanári magatartási dicséreteket, illetve büntetéseket, és az ellenőrző hiányokat. Jutalmazás és büntetés alkalmazásainál indokolt esetben nem kell fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazásokat, illetve büntetéseket a magatartási és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni, és attól csak nevelőtestületi határozattal lehet eltérni. A jutalmazások, büntetések minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynaplóba is kerüljenek beírásra a Megjegyzés rovatba, akitől, és amikor a gyermek azt kapta. 5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás formái a Németh Imre Általános Iskolában a következők lehetnek: Írásbeli felelet: nem a teljes tanulócsoport írja, hanem annak csak töredékrésze (maximum a csoport harmada). Célja, hogy elsősorban azoknál az elméleti ismereteket is tartalmazó tantárgyaknál, ahol a tantárgy óraszáma nem éri el a heti kettő órát, elősegíteni az elegendő lehetőséget a tanuló számára arra, hogy a tananyagban való jártasságát bizonyíthassa. Röpdolgozat-feladatlap: Az adott szaktárgyi témakör maximum feléből (új anyag feldolgozó részek / 2) a teljes tanulócsoport írja. Kizárólag előzetes bejelentéssel megíratható. Témazáró dolgozat: egy adott témakör anyagából előzetes bejelentés és gyakorló rendszerező ismétlés után íratott írásbeli munka. Egy tanítási napon egy tanuló maximum 2 témazáró dolgozatot írhat. Ennek

11 11 egyeztetésére a tanáriban lévő faliújságon helyezünk el egyeztetésre alkalmas táblázatot. A táblázat kitöltése a szaktanárok feladata. A tanulók osztályzattal való értékelésénél a különböző jellegű osztályzatok más és más színnel kerülnek be a naplóba. Egységesen alkalmazzuk a következő színjelölést: Témazáró dolgozatok: piros szín Szóbeli és írásbeli feleletek, röpdolgozatok: kék szín Egyéb érdemjegy (gyűjtőmunka, kiselőadás, külalak, pontok): zöld szín A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró írásbeli dolgozatok hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerzett érdemjegyek számtani átlaga alapján nem lehet egyértelműen eldönteni a tanuló (félévi, illetve év végi) osztályzatát, a témazáró dolgozatok hangsúlyosabb értéke alapján döntünk a megérdemelt osztályzatról. 6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásáról a következő elveket valljuk, illetve a következő korlátozásokat fogalmazzuk meg: Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok egy átlagos/közepes képességekkel rendelkező diák számára mind mennyiségben, mind minőségben elegendőek legyenek a tantervben előírt továbbhaladási követelmények elsajátításhoz, illetve begyakorlásához. Otthoni szóbeli/írásbeli feladat a hétvégékre és a tanítási szünetek idejére sem lehet több annál, mint amikor a tanórák közt tanítási napok vannak. Tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) utáni első szakórán nem íratunk témazáró dolgozatot. 7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése a Németh Imre Általános Iskolában: a Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata segítségével együttműködési megállapodásban rögzítetteknek megfelelően Testnevelő tanáraink által összeállított, és az adott osztályban testnevelést tanító osztálytanító vagy testnevelő szakos tanár által tanévenként két alkalommal végzett állapotmérés a testnevelés szakórákon felmérve a tanulók fizikai állapotát. Fizikai állapotmérés a Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata által Évfolyam A mérés célja Látásélesség X X X Színlátás X Hallás X X Mozgásszerv X X X X X Testsúly X X X X X X X X Testmagasság X X X X X X X X Tisztaságvizsgálat X X X X X X X X Fogszuvasodás X X X X X Golyvaszűrés X X X Vérnyomás X X X X X Tanulóink számára tanévenként legalább egy alkalommal van lehetőségük arra, hogy a gyermekfogászati rendelésen a szükséges kezeléseket ingyenesen, és a tanítási idő terhére megkapják. A kezelésektől a

12 szülőnek erre vonatkozó írásos nyilatkozata esetén tekint el a Zuglói Egészségügyi Szolgálat, a szűrést és diagnosztikát azonban ebben az esetben is elvégzik. 12 Fizikai állapotmérés testnevelés órákon Iskolánk testnevelőinek irányításával tanévenként két alkalommal (ősszel és tavasszal) elvégezzük a tanulók fizikai állapotának felmérését. A tanulókról az 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon adatlap készül (lásd mellékletben elhelyezve). Az adatlapokon 7 féle a fizikai állapot felmérésére alkalmas feladat közös, további feladatokat a szaktanár választhat meg. Az alsó tagozaton (1-4. évfolyamon) a következő 7 féle feladat közös felmérésére kerül sor: 30 méter futás 400 méter futás helyből távolugrás kislabda hajítás kötélmászás labdavezetés ingafutással A felső tagozaton (5-8. évfolyamon) a következő 7 féle feladat közös felmérésére kerül sor: 60 méter futás 400 méter futás helyből távolugrás kislabda hajítás kötélmászás labdavezetés ingafutással Az adatlap mintákat a helyi tanterv mellékletében helyeztük el. A kitöltött és lezárt adatlapokat összegyűjtve irattározzuk. 8. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja Alapító okiratunk július 1-től hatályos változata szerint iskolánkban beszédfogyatékos gyermekek számára 1-2. évfolyamon logopédiai osztályokat működtethetünk, a további évfolyamokon integráltan van mód az oktatásukra-nevelésükre. Mozgássérült tanulók esetében az alapító okirat szerint csak integrált oktatásranevelésre van lehetőség. A Közoktatási törvény 50. (b) pontja szerinti fejlesztő programokat a helyi tanterv 3. számú mellékletében helyeztük el. A fejlesztő programok összeállításánál figyelembe vettük a 2/2005. (III.1.) OM rendeletben foglaltakat a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről. 9. Nem szakrendszerű oktatás szervezésének alapelvei az 5-6. évfolyamon Intézményünk kiemelten fontos feladatának tekinti a személyiségfejlődéshez és az ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztését. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat. Segítjük a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda iskola, alsó tagozat felső tagozat közötti átmenet megvalósulását. A nem szakrendszerű oktatás időkerete E törekvésünkkel összhangban, illetve élve a Közoktatási törvény 128. (19) bekezdés alapján biztosított lehetőséggel az 5-6. évfolyamon a tanévtől felmenő rendszerben a rendelkezésre álló időkeret kötelező óraszámának 20 százalékában nem szakrendszerű oktatást, a fennmaradó időkeretben szakrendszerű oktatást valósítunk meg. A tanévtől a Közoktatási törvény 8. (3) bekezdés d)

13 13 pontja alapján a kötelező és nem kötelező tanórai keret 25 %-át fordítjuk majd nem szakrendszerű oktatásra. Helyi szaktárgyi tantervünkben a nem szakrendszerű képzést a 2007-ben esedékes NAT-kompatibilitási felülvizsgálattal párhuzamosan a teljes kötelező óraszám 20 %-ig dolgoztuk be, a végleges óraszámoknak megfelelő átdolgozásra a NAT 2010-ben esedékes következő felülvizsgálatakor kerül majd sor. Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatás órakerete az 5-6. évfolyamon tanév végéig átlag heti 4,5 órában valósul meg. A nem szakrendszerű oktatásra fordított óraszámok a lentiekben rögzített óraszámokkal tantárgyanként kijelölésre kerültek a helyi szaktárgyi tantervekben. A nem szakrendszerű oktatást végrehajtó pedagógusok A nem szakrendszerű képzést az 5-6. évfolyamon a törvény előírásainak megfelelő képzettségű pedagógusok végzik. A nem szakrendszerű képzés biztosítására a 2007/2008. tanév végén tanáraink a következő törvényi feltételeknek megfelelően alkalmasak: tanítói diplomával is rendelkező: 4 fő 120 órás felkészítő akkreditált pedagógusképzésen részt vett: 4+4 fő szeptember 1-ig legalább 5 év gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon: 3 fő A fenti módon a 2008/2009. tanévtől az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű képzésben 100 %-ban felelünk meg a képzettségi feltételeknek. Határidő arra, hogy a Közoktatási törvény 128. (20) bekezdésben haladékot kapott pedagógusok elvégezzék a szükséges 120 órás akkreditált képzést, a 2012/2013. tanév vége. (Az, az időpont, ameddig 1-4. évfolyamon szerzett korábbi gyakorlatuk alapján mentességet élveznek.). Ezen kívül, azon szakos pedagógusok, akik határozatlan idejű közalkalmazotti szerződéssel kerülnek intézményünkhöz, és szakjuk, illetve a tantárgyfelosztás alapján érintettek a nem szakrendszerű képzésben, beiskolázásra kerülnek a következő évi pedagógus beiskolázási tervünkben, a szükséges 120 órás tanfolyamra. A nem szakrendszerű oktatás kiemelt fejlesztési irányai A kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség, képesség területek a nem szakrendszerű oktatás időkeretében az 5-6. évfolyamos tanulók vonatkozásában az alapkészségek: Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet készségeit értelmezzük. Az elemi rendszerező képesség, ezen belül az elemi kombinatív képesség. A helyi szaktárgyi tanterveknek az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet fordítottunk a Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák fejlesztésére. A fejlesztendő kompetenciák és fejlesztési területek meghatározásának módja A fejlesztendő kompetenciák hangsúlyainak meghatározásához figyelembe vesszük az alsó tagozatos tanítók által a 4. évfolyam végén készült felméréseket, a ZPSZK által végzett tantárgyi felméréseket az 5-7. évfolyamokon, a tanév rendje szerint végrehajtott országos kompetencia mérések eredményeit a 4-6. évfolyamokon. Tantárgyi szerkezet és az 5-6. évfolyamon megvalósuló nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatást a kötelező óraszám terhére az 5-6. évfolyamon következő tantárgyaknál valósítjuk meg: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, természetismeret és informatika. Mivel kötelező óraszámban végzett fejlesztésről van szó, a nem

14 14 szakrendszerű képzés valamennyi tanulót érinti, a differenciálás és esetenként a nívócsoportos oktatás (a csoportalkotás elveit lásd nevelési programunk 5. fejezetében az emelt szintű oktatásnál) eszközei segítségével azonban a tanulók különböző fejlettségi szintjeihez igyekszünk alkalmazkodni. Tantárgy Kompetencia Nem szakrendszerű éves óraszám 5. évf. / 6. évf. Magyar nyelv és irodalom Anyanyelvi kommunikáció, 47 / 44 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia. Matematika Matematika kompetencia, 42 / 39 Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Történelem Anyanyelvi kommunikáció, 21 / 20 Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Matematikai kompetencia. Angol nyelv Idegen nyelvi kommunikáció, 31 / 29 Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia. Természetismeret Természettudományos kompetencia, 21 /24 Matematikai kompetencia, Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Idegen nyelvi kommunikáció, Hatékony, önálló tanulás, Szociális és állampolgári kompetencia, Informatika Digitális kompetencia, 5 / 10 Természettudományos kompetencia, Matematikai kompetencia Hatékony, önálló tanulás, A nem szakrendszerű oktatás tartalma Helyi szaktárgyi tanterveinkben témakörönként jelöltük a témakörön belüli nem szakrendszerű oktatásra fordított óraszámot. Ezeken az órákon új ismeret oktatása nem zajlik, a nem szakrendszerű oktatást a fentebb jelzett kulcskompetenciák fejlesztésére fordítjuk. Felhasználjuk azonban a témakör ismeretanyagának mélyítésére, azzal, hogy a kulcskompetencia fejlesztéshez olyan gyakorló feladatokat adunk, melyek mélyítik a témakör anyagának elsajátítását. Figyelmet szentelünk: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére,

15 a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra. Tanulásszervezés a nem szakrendszerű oktatás keretében 15 Tanulásszervezésben általánosságban az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munkára, a differenciált csoportmunkára, a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezésére, a szöveges értékelés következetes alkalmazására törekszünk. A matematika és az angol nyelv esetében alkalmazzuk a nívócsoportos oktatást. (Amennyiben az adott évfolyamon csak 2 tanulócsoport működik, a nem kötelező órakeret és az egyéni fejlesztés órakerete terhére biztosítjuk a legalább 3 csoport lehetőségét tantárgyanként legalább heti 2 tanórában.) Az 5-6. évfolyamon az idegen nyelvi kompetencia és a kommunikáció minél jobb elsajátíttatása érdekében + 1 idegen nyelvi csoportot működtetünk. Az informatika tantárgynál kiscsoportban oktatunk, hogy a digitális kompetencia fejlesztése minél hatékonyabban valósulhasson meg. A helyi szaktárgyi tantervekben majd az ezek alapján készült tanmenetekben jelöljük a kulcskompetenciák fejlesztését, ezek értékelése a kiegészítő szöveges értékelés alkalmazásával valósul meg. (Lásd: a helyi tanterv 4. pontjában foglaltakat.) A nem szakrendszerű oktatás értékelése A Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák egyéni fejlődésének alakulásáról, a tanulónak a nem szakrendszerű oktatásban elért eredményeiről félévente szöveges értékelést készítünk, ezt mellékeljük a félévi értesítőhöz és a tanév végi bizonyítványhoz. A kiegészítő szöveges értékelésnél a fejlesztendő kulcskompetenciáknak megfelelően a következő 4 kategóriának megfelelően értékelünk: Az életkorának megfelelően elvárható szinthez képest......további fejlesztésre szorul...megfelelően teljesített jól teljesített...kiválóan teljesített A megfelelő szint az osztályozó konferencián kulcskompetenciánként kerül meghatározásra, a fejlesztésben érintett pedagógusok előzetes írásbeli ajánlása alapján. A nem szakrendszerű oktatás dokumentálása Helyi szaktárgyi tanterveinkben a fentiekben rögzítetteknek megfelelően dokumentáltuk a témakörökbe épített nem szakrendszerű órák számát, amelyeken a témakört mélyítő jelleggel zajlik a kulcskompetencia fejlesztése. A tanév elején elkészített tanmenetekben pontosan rögzítésre kerülnek azok az órák (összhangban a tantervben rögzített órák számával) melyeken nem szakrendszerű képzés zajlik majd. Itt kerülnek pontos meghatározásra a fentiek közül, a ténylegesen fejlesztett kulcskompetenciák, illetve egyéb módszertani kérdések (alkalmazott segédeszközök, tanulásszervezési módok stb.). Az osztálynaplók haladási részében kerül dokumentálásra a tényleges teljesítés. A rendszer lényegéből adódóan a heti 4,5 óra átlagban jelentkezik majd.