A vanyarci Veres Pálné Általános Iskola. Módosított Helyi Tanterve

Átírás

1 1 A vanyarci Veres Pálné Általános Iskola Módosított Helyi Tanterve

2 2 Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában Intézményünk helyi tanterve az óraszámok változatlanul hagyása mellett elıírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett mőveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmeneteken átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz. Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezetı és kezdı szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk az oktatási folyamatot irányító dokumentumként elıírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülı diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével a többi tanórán való kötelezı részvétel alól. Intézményünk az IPR bevezetésével fontosnak tartja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességő tanulók állandó és rendszerszerő felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerő képzés keretében, a többi tantárgyra kompetenciafejlesztı szakaszaiban, a méréseknek megfelelı egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

3 3 1. A Veres Pálné Általános Iskolában tanított tantárgyak a kötelezı és választható tanórai foglalkozások rendszere, azok óraszámai, az elıírt tananyag és a követelmények. A Veres Pálné Általános Iskola nevelıtestülete a Pedagógiai program vizsgálatának keretein belül elvégezte a Helyi tanterv felülvizsgálatát is. Ebben a munkában megtörtént a tanított tantárgyak rendszerének az áttekintése is. Elkészült a módosított Közoktatási törvény szabályozásához és a NAT ajánlásaihoz illeszkedı órakeret felosztása. Ez az órakeret tartalmazza a kötelezı és választható tanórai foglalkozások rendszerét évfolyamszintő bontásban. A nevelıtestület elvégezte a kerettantervek és a helyi tantervek összehangolásának munkáját az órakeretekben biztosított tantárgyi óraszámok és a tantárgyi témakörök óraszámainak összehangolását, a tantervi követelmények meghatározását (figyelembe véve a NAT és a kerettantervek fejlesztési követelményeit). Az idevonatkozó dokumentumokat: órakeret, mely tartalmazza a kötelezı és a választható tanórai foglalkozások rendszerét, a tantárgyak kerettantervekhez igazított helyi tanterveit, a pedagógiai program melléklete tartalmazza. 2. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának közös elvei. Iskolánk oktatási tevékenységének fontos tárgyi feltételei az alkalmazott tankönyvek, segédletek, egyéb taneszközök. Kiválasztásuk a következı szempontok figyelembevételével történik. A NAT és a kerettantervek által megfogalmazott követelményekhez igazított legyen Az alsó tagozaton az adott tanulócsoportban alkalmazott írás-olvasási, illetve matematikai módszerhez igazított legyen Az esztétikusság a tanulók szépérzékének kifejlesztéséhez, kialakításához szükséges A tartósság A tankönyvek ára Egyéb taneszközök kiválasztásánál a fent említett nézıpontok hasonló módon szerepet játszanak, illetve a jól láthatóság, szakmai helyesség A számítástechnikai eszközök és programok vásárlásánál a korszerőség, továbbfejleszthetıség. A testnevelésben, technikában használt eszközöknél kiemelten fontos a tartósság. Az ének-zene speciális eszközei közül fontos szereppel bír a CD lejátszó és magnó.

4 4 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei. A követelményekben megfogalmazott és továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése valamennyi tantárgyból. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenırizhetıen elérje a továbbhaladáshoz szükséges szintet. A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon. A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet. (250 óra/év) A NAT illetve a kerettantervek minimumkövetelményeinek teljesítése. Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelést. A követelmények teljesítését a tanárok a tanulók évközbeni tanulmányi munkájuk illetve eredményeik alapján bírálják el. Kiemelt szerepet kap a 8. évfolyam, ahol év végi vizsga van. Az elsı, második, harmadik évfolyam év végén illetve negyedik évfolyam félévében a minısítést szöveges értékeléssel adjuk meg. Ezeken az évfolyamokon azoknál a tanulóknál, ahol a tanuló valamely tantárgyból felzárkóztatásra szorul, a szülıvel együtt keressük meg azokat a módszereket, melyek biztosítják gyermeke számára a szükséges felzárkóztatást. A negyedik, nyolcadik évfolyamok végén a tantárgyakból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Amennyiben a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelenminısítést kapott a következı tanév megkezdése elıtt (augusztus) javítóvizsgát tehet. Amennyiben a tanuló három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot az adott évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamra lépés jogának illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének egyik formája az osztályozó vizsga. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie amennyiben: Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott Magántanuló volt Az osztályozó vizsga tantárgyai a különbözı évfolyamokon a következık: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, szlovák nyelv 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, szlovák nyelv, történelem, és állampolgári ismeretek 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, szlovák nyelv, történelem, és állampolgári ismeretek 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, biológia, szlovák nyelv, földrajz, történelem és állampolgári ismeretek, fizika, kémia, informatika, német nyelv 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, biológia, szlovák nyelv, földrajz, történelem és állampolgári ismeretek, fizika, kémia, informatika, német nyelv

5 5 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minısítésének formái. Elvek, követelmények a. Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Minden esetben a gyermek fejlesztése érdekében történik, illetve megerısítés szándékával. b. A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás, tanulás eredményérıl. c. Az értékelés változatos módszereit alkalmazzuk (diagnosztikus, formatív, szummatív) d. Az értékelés során csak azt értékeljük, osztályozzuk, amit korábban megtanítottunk. e. Az értékelés folyamatos, igazságos, körültekintı, következetes és egyénre szóló. f. Az értékelésünk egyik feltétele, hogy a követelményeket egyértelmően megfogalmazzuk, illetve az értékelési módszereket is. A tanuló tudja, értse, milyen teljesítményét, milyen irányú fejlıdést várunk el tıle. g. A tanév során a tanulók többféle tevékenységét értékeljük. Az értékelés nem mindig osztályzattal történik. h. Az új belépı tantárgyaknál az elsı hónapban önként jelentkezés alapján feleltetünk. A sajátos tanulási módszerek, követelmények tudatosítása érdekében felhasználhatjuk a tanulók véleményét egymás feleletérıl. i. Az év végi osztályzatoknak, szöveges értékeléseknek a valós értékeket, tudást kell tükröznie. Ezért belsı értékelési módszereken kívül külsı felmérésekkel, vizsgálatokkal is mérjük tanulóink tudását. j. A diákok szüleinek joga és kötelessége a gyermekek tanulmányi elımenetelét figyelemmel kísérni. A pedagógus feladata: folyamatosan informálni a szülıt a tanuló teljesítményérıl. A tanulók teljesítményének értékelése Célja: diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és tanuló számára. Módjai: Szóbeli: az elızı tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenırzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli: írásbeli felelés, röpdolgozat feladatlap, néhány óra anyagából témazáró dolgozat. Gyakorlati: kísérletek, mérések, készségek, munkafolyamatok egyes mőveleteiben elért gyakorlatosság mérése.

6 6 Helye a tanulás folyamatában Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán Rendszeres szóbeli feleltetés az elızı órák anyagából Írásbeli ellenırzés olyan tananyagrészek után, amelyeknél alapvetı követelmény az írásos dokumentálása a megszerzett tudásnak. Témazáró feladatlapok a témakörök lezárása után Évfolyamszintő mérések Év végi vizsga 6. és 8. osztályban A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlatosság ellenırzése. A kialakult képességek ellenırzése A NAT és a kerettanterv továbbhaladási feltételeinek teljesítése. Minısítése Szöveges értékeléssel évfolyamon (4. évfolyamon csak az elsı félévben) A tanév közbeni szóbeli és írásbeli munkákhoz az elsı évfolyamon továbbra is alkalmazzuk az eddig is alkalmazott motiváló célzatú jeleket (csillag, piros kör, korona). Év végén a jól megfelelt, megfelelt, gyengén megfelelt minısítést alkalmazzuk. A második- negyedik évfolyamokon a jeles, jó, közepes, gyenge minısítést használjuk. A szöveges értékelést negyedévente (tájékoztató füzetben), félévkor és tanév végén készítjük el a tanulóról. Az általunk használt, a különbözı tantárgyaknál alkalmazott szöveges értékelési lapokat a helyi tanterv mellékletében helyeztük el.. Saját értékelı lapjainkon kívül a pedagógusaink használják az OKM által kidolgozott és ajánlott értékelı lapokat is., illetve a hivatalos naplónyomtatványokban megjelenı értékelı lapokat is, azzal a megkötéssel, hogy egy adott osztályban csak egyféle értékelılap alkalmazható. A félév végén az értékelı lapokat a tájékoztató füzethez csatolva juttatjuk el a szülıkhöz. A tanév végén az OKM által kiadott hivatalos bizonyítvány pótlapokat használjuk. Az általunk készített értékelı lapok, illetve az OKM ajánlások a tanév végén kitöltésiértékelési segédletet alkotnak a tanítók számára. Félév végi és tanév végi osztályzatokkal (Azokon az évfolyamokon, ahol nem szöveges értékelés van érvényben) évfolyam (a 4. évfolyamon a Kt. rendelkezése értelmében csak a tanév végén) Év közben, félévkör, tanév végén 5 érdemjeggyel történik Az érdemjegy visszajelentı informatív jellegő, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményétıl a tanterv által elıírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében.

7 7 Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindezt alkalmazni is képes, pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is meg tudja fogalmazni a lényeget. Tud önállóan, összefüggıen beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. Kitőnı (év végén): a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentıs az ismeretanyaga a kiegészítı anyagból is, érdemjegyei az év közben jellemzıen 5-ösök. Abban az esetben, ha a tanulónak év közben nem csak 5-ökkel rendelkezik, de a tanulmányi versenyeken, egyéb megmérettetéseken bizonyította tudását, kitőnınek értékelhetı a tudása. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelıi segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Önállóan dolgozni, beszélni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önállóan feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem érti. Gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a tanári útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Kiegészítı szöveges értékeléssel (Az 5-6. évfolyamokon, ahol nem szöveges értékelés van érvényben felmenı rendszerben, a részben nem szakrendszerő oktatás bevezetésével). A Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák egyéni fejlıdésének alakulásáról, a tanulónak a nem szakrendszerő oktatásban elért eredményeirıl félévente szöveges értékelést készítünk, ezt mellékeljük a félévi értesítıhöz és a tanév végi bizonyítványhoz. A kiegészítı szöveges értékelésnél a fejlesztendı kulcskompetenciáknak megfelelıen (lásd tantárgyanként a helyi tanterv 9. fejezetében) a következı 4 kategóriának megfelelıen értékelünk: Az életkorának megfelelıen elvárható szinthez képest. további fejlesztésre szorul. megfelelıen teljesített jól teljesített. kivallóan teljesített Megállapodásaink Érdemjegy adásakor a szóbeli értékelés, az ötfokú osztályzás mellett különbözı módon jelöljük a teljesítményekre szerzett eredményeket. A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, felmérık témaköreit, értékelésének szempontjait elıre ismertetjük. A százalékos értékelı írásbeli munkák esetén-egységesen- a következı százalékhatárokat alkalmazzuk:

8 8 90% 100% = 5 75% 89% = 4 55% 74% = 3 36% 54%= 2 0% 35%= 1 A tanulók, és szüleik számára egyértelmően kell jelölni az írásbeli munkán az, hogy az élért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetetésével, vagy a következı képlet alkalmazásával (esetleg a két jelölés együttesével) tesszük meg. Elért pontszám/maximális pontszám Az osztályzatot egyidejőleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba. A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét A beírt osztályzatot csak a szaktanár javíthatja (egy vonallal, történı áthúzással, * jelöléssel, lapszélen szignálással. Dolgozatokat 10 munkanapon belül ki kell osztani kijavítva a tanulóknak, majd visszaszedni. A szülınek a fogadóórákon, szülıi értekezleteken joguk van a dolgozatokat megnézni. A témazárókat, a tanévben elıírt dolgozatokat a tanév végéig (a javítóvizsga befejezése után egy hétig) köteles minden szaktanár tanár megırizni. Félévkor, év végén a tanulók teljesítményének elbírálásának az osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra. Az elsı félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Figyelembe vesszük az elımenetel tendencia jellegét. 1 hónappal a félév értékelése elıtt a szülıt tájékoztatjuk arról, hogy a gyereke bukásra áll.(a minimum követelményeket nem tudja teljesíteni) A szaktanárok az osztályozó értekezlet elıtt lezárják az egyes tantárgyak jegyeit. A tantárgyi osztályzatok A tanulók félévente minimálisan a tantárgy heti óraszámánál kettıvel több osztályzatot kapnak. A tantárgyi osztályzatok száma félévente legalább három. Félévkor és év végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Az elsıharmadik évfolyamon félévkor és év végén, illetve a negyedik évfolyam félévkor a tanulók szöveges értékelést kapnak. Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha folyamatos, tervszerő, megjelenése rendszeres, aktuális, nem kampányszerő sokoldalú, méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást és feladat meghatározó változatos, vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi a mindenkori életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat és alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket kiszámítható tudatosított

9 9 A NAT-ban megfogalmazott és a kerettantervi követelmények teljesítésének ellenırzése A NAT-ban 2003-ban és a választott illetve adaptált akreditált kerettantervekben megfogalmazott követelmények teljesítésének ellenırzéséhez iskolánkban rendszeresen zajló mérések rendszerét használjuk. Az OKÉV Országos mérései is része a követelmények ellenırzésének. A kapott eredményeket értékeljük és a tapasztalatokat beépítjük a következı évi tervezı munkába. A 8. osztályban illetve 6. osztályban (szlovák) a tanulók év végi vizsgát tesznek. Vizsgatárgyak: - magyar nyelv és irodalom szóbeli - matematika írásbeli - történelem szóbeli - biológia írásbeli - kémia írásbeli - szlovák nyelv szóbeli Az elégséges érdemjegy eléréséhez a minimum követelményt teljesíteni kell. Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása A Köt. 46. értelmében az átjárhatóság érdekében biztosítjuk: különbözeti vizsgalehetıséget az évfolyamismétlés lehetıségét esetenként amennyiben ez a megoldás a legcélravezetıbb a 12 % (Köt. 52. (11.) c.) terhére, vagy az egyéb differenciált foglalkozások terhére szervezett felzárkóztatót foglalkozást A magatartás és szorgalom értékelése Kéthavonta történik az osztályban tanító nevelık (alsó tagozaton a tanító, napközis nevelı és az osztályba esetleg betanító szaktanárok) véleménye alapján. Ennek célja, hogy a tanuló illetve szülıje folyamatosan, a reálishoz közeli képet kapjon. A félévi és az év végi osztályozó konferencia alakítja ki a tanuló számára az adott félévre vonatkozó végleges osztályzatot. Magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlıdését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelı nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elısegíti és társait is erre ösztönzi, szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, nevelıivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, megbízható, pontos, segítıkész

10 10 Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, a házirendet és az egyéb szabályokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja meg, nevelıivel, társaival, szüleivel szemben nem mindig udvarias és nem mindig tisztelettudó, társai viselkedését közömbösen nézi nem segít, fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki munkájával a közösség fejlıdését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, a közösségi munkát nem végzi, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, a házirendet ismételt figyelmeztetésre sem tartja meg, nevelıivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle fegyelmezetlen, durván beszél A szorgalom minısítése tartalma Példás: Tanulmányi munkában figyelembe kell venni - életkörülményeket - a képességek szintjét - Igényli a tudása bıvítését: céltudatosan és ésszerően szervezi meg munkáját. - Munkavégzése pontos, megbízható. - Minden tantárgyban elvégzi feladatait. Önállóság szintje: Önálló a munkában, önellenırzése rendes. Kötelességtudata: Magasfokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészül, figyel, érdeklıdik Érdeklıdése: Az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.

11 11 Jó: Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen felkészül. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönzı hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenırzi önmagát. Tudja, mihez kell segítséget nyújtania. Érdeklıdése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó : Munkája ingadozó, idıszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításokra kezd munkához, nem ellenırzi önmagát. Munkája változékony. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag : Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törıdik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. A tanulók jutalmazásának formái A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedıen teljesítı, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erısítı tanulókat jutalomban részesítjük. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedıkön vagy bemutatókon részt vesz bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megırzéséhez, növeléséhez az iskola elismerésben részesíti.

12 12 1. Tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: szaktanári dicséret osztályfınöki dicséret igazgatói dicséret 2. Az egész évben kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi dicséret példamutató magatartás, szorgalom, több tantárgyból kiemelkedı teljesítmény esetén nevelıtestületi dicséretet kapnak. Errıl az osztályozó értekezleten a nevelıtestület dönt. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell írni. 3. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. 4. Az iskolai szintő versenyek elsı három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége elıtt vehetnek át. A megyei, területi, országos versenyeken helyezést elért ill. elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanuló szaktanári dicséretben vagy egyéb elismerésben részesülnek. Az iskolai elmarasztalás formái Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti a házirend elıírásait megszegi igazolatlanul mulaszt bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben kell részesíteni. Az iskola büntetés formái: szaktanári osztályfınöki igazgatói tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét kell érvényesíteni, azonban kirívó esetben ettıl el lehet térni. A büntetés a tájékoztató füzetbe és a naplóba egyaránt bejegyzésre kerül. Jutalmazásnál, elmarasztalásnál figyelembe kell venni a szaktanári dicséreteket, figyelmeztetéseket és az ellenırzı könyv hiányát. Jutalmazás és büntetés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazásokat illetve büntetéseket a magatartási és szorgalom osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni és attól csak nevelıtestületi határozattal lehet eltérni. A jutalmazások, büntetések minden esetben az ellenırzı mellett az osztálynaplóba is kerüljenek beírásra a megjegyzés rovatba, akitıl, és amikor a gyermek azt kapta.

13 13 5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. Az írásbeli beszámoltatás formái a Veres Pálné Általános Iskolában a következık lehetnek: Írásbeli felelet: nem teljes tanulócsoport írja, hanem annak csak töredékrésze. Célja: hogy elsısorban azoknál elméleti ismereteket is tartalmazó tantárgyaknál, ahol a tantárgy óraszáma nem éri el a heti 2 órát, elısegíteni az elegendı lehetıséget a tanuló számára, hogy a tananyagban való jártasságát bizonyíthassa. Feladatlap, írásbeli felelet: az adott szaktárgyi témakör maximum felébıl a teljes tanulócsoport írja. Kizárólag elızetes bejelentéssel írható meg. Témazáró dolgozat: egy adott témakör anyagából elızetes bejelentés és gyakorló rendszerezı ismétlés után íratott írásbeli munka. Egy tanítási napon egy tanuló maximum 2 témazáró dolgozatot írhat. Ennek egyeztetésére a tanáriban faliújságon helyezünk el egyeztetésre alkalmas táblázatot. A táblázatok kitöltése a szaktanárok feladata. A tanulók osztályzattal való értékelésénél a különbözı jellegő osztályzatok más és más színnel kerülnek be a naplóba. Egységesen alkalmazzuk a következı színjelölést: Témazáró dolgozatok: piros szín Szóbeli és írásbeli feleletek, röpdolgozatok: kék szín Egyéb érdemjegy (győjtımunka, kiselıadás, külalak, versek, pontok): zöld szín A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró írásbeli dolgozatok hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerzett érdemjegyek számtani átlaga alapján nem lehet egyértelmően eldönteni a tanuló osztályzatát a témazáró dolgozatok értéke alapján döntünk a megérdemelt osztályzatról. 6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásáról a következı elveket valljuk, illetve a következı korlátozásokat fogalmazzuk meg. Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok egy átlagos közepes képességekkel rendelkezı diák számára mind mennyiségben, mind minıségben elegendıek legyenek a tantervben elıírt továbbhaladási követelmények elsajátításához, illetve begyakorlásához. Otthoni szóbeli írásbeli feladat a hétvégére és a tanítási szünetek idejére sem lehet több annál, mint amikor a tanórák közt tanítási napok vannak. A tanítási szünetek (ıszi, téli, tavaszi) utáni elsı szakórán nem íratunk témazáró dolgozatot.

14 14 7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése a Veres Pálné Általános Iskolában. Évfolyam A mérés célja Látásélesség x x x x Színlátás x x x x Hallás x x x Mozgásszerv x x x x Testsúly x x x x Testmagasság x x x x Tisztaság x x x x x x x x Fogszuvasodás x x x x x x x x Golyvaszőrés x x x x Vérnyomás x x x x A tanulók számára tanévenként egy alkalommal lehetıségük van arra, hogy gyermekfogászati rendelésen a szükséges kezeléseket megkapják. A kezelésekrıl a szülıknek írásos nyilatkozatot adnak. Fizikai állapotmérés testnevelés órákon Iskolánk testnevelıjének irányításával tanévenként 2 alkalommal ( ısz, tavasz ) elvégezzük a tanulók fizikai állapotának felmérését. A tanulókról az elsı évfolyamon és az 5. évfolyamon adatlap készül. Az adatlapokon 7-féle a fizikai állapot felmérésére alkalmas feladat közös, további feladatokat a szaktanár választhat meg. Az alsó tagozaton (1-4. évfolyamon) a következı 7-féle közös felmérésre kerül sor: 30 m-es futás 400 m-es futás Helybıl távolugrás Kislabda hajítás Kötélmászás Labdavezetés Rajtversenyek, robbanékonyság mérés A felsı tagozaton (5-8. évfolyamon) a következı 7-féle közös felmérésre kerül sor: 60 m-es futás 400 m-es futás Cooper teszt Helybıl távolugrás Kislabda hajítás Távolugrás Labdavezetések

15 15 Az adatlap mintákat a helyi tanterv mellékletében helyeztük el. A kitöltött és lezárt adatlapokat összegyőjtve irattározzuk. 8. A sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztı programja A januárjában módosított Alapító okiratunk szerint iskolánkban sajátos nevelési igényő gyermekek számára fejlesztı, felzárkóztató foglalkoztatást tarthatunk. A tanulók integrált oktatásban vesznek részt. A közoktatási törvény 50. (b) pontja szerint fejlesztı programokat a helyi tanterv 3. számú mellékletében helyeztük el. A fejlesztı programok összeállításánál figyelembe vettük a 2/2005. (III.1.) OM rendeletben foglaltakat a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvérıl. 9. Nem szakrendszerő oktatás szervezésének alapelvei a 5-6. évfolyamon Iskolánk egyik kiemelten fontos feladatának tekinti a személyiségfejlıdéshez és az ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztését. Elıtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, a kooperatív technikákat, a differenciált a csoportmunkákat. Segítjük a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda-iskola, alsó tagozat-felsı tagozat közötti átmenet megvalósulását. A nem szakrendszerő oktatás idıkerete E törekvésünkkel összhangban illetve a Közoktatási törvény 128. (19. bek.) alapján biztosított lehetıségekkel az 5-6. évfolyamon tanévtıl felmenı rendszerben a rendelkezésre álló idıkeret kötelezı óraszámának 25 %- ában nem szakrendszerő oktatást a fennmaradó idıkeretben szakrendszerő oktatást valósítunk meg tanévtıl a Kt. 8. (3. bek. d. pontja) alapján a kötelezı és nem kötelezı tanórai keret 25 %- át fordítjuk majd nem szakrendszerő oktatásra. Helyi szaktárgyi tantervünkben a nem szakrendszerő képzést (a 2007-ben kidolgozott NAT) kompatibilitási felülvizsgálattal párhuzamosan teljes kötelezı óraszám 25 %- áig dolgoztuk be. Intézményünkben a nem szakrendszerő oktatás órakerete az 5-6. évfolyamon tanév végéig átlag heti 4,5 órában valósul meg. A nem szakrendszerő oktatásra fordított óraszámok a lentiekben rögzített óraszámokkal tantárgyanként kijelölésre kerültek a helyi szaktárgyi tantervekben.

16 16 A nem szakrendszerő oktatást végrehajtó pedagógusok A nem szakrendszerő képzést az 5-6. évfolyamon a törvény elıírásainak megfelelı képzettségő pedagógusok végzik. A nem szakrendszerő képzés biztosítására tanév végén tanáraink a következı törvényi feltételeknek megfelelıen alkalmasak. Tanítói diplomával is rendelkezı: 3 fı 120 órás akreditált pedagógusképzésen részt vett: 0 fı A fenti módon tanévtıl az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerő oktatásban 90 %- ban felelnek meg a képzettségi feltételeknek pedagógusaink. Határidı arra, hogy a Kt (20. bek.) haladékot kapott pedagógusok elvégezzék a szükséges 120 órás akreditált képzést tanév vége. (Az az idıpont, ameddig 1-4. évfolyamon szerzett korábbi gyakorlatuk alapján mentességet élveznek.) Ezen kívül azon szakos pedagógusok, akik határozatlan idejő közalkalmazotti szerzıdéssel kerülnek intézményünkhöz ill. nyugdíj elıtt állnak. A nem szakrendszerő oktatás kiemelt fejlesztési irányai A kiemelt fejlesztési irányok célzott készség, képességterületek a nem szakrendszerő oktatás idıkeretében az 5-6. évfolyamos tanulók vonatkozásában az alapkészségek: Az olvasáskészség, vagyis a szövegértı, élményszerzı olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség Az íráskészség, a kézírással mőködı írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét mértékegységváltás és a négy alapmővelet készségeit értelmezzük. Az elemi rendszerő képesség, ezen belül az elemi kombinatív képesség A helyi szaktárgyi tantervekben az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerő oktatásszervezés okán történı átdolgozásakor kiemelt figyelmet fordítunk a NAT-ban rögzített kulcskompetenciák fejlesztésére. A fejlesztı kompetenciák és fejlesztési területek meghatározásának módja A fejlesztı kompetenciák hangsúlyainak meghatározásához figyelembe vesszük az alsó tagozatos tanítók által a 4. évfolyam végén készült felméréseket, valamint az országos kompetenciamérések eredményeit. Tantárgyi szerkezet és az 5-6. évfolyamon megvalósuló nem szakrendszerő oktatás A nem szakrendszerő oktatást a kötelezı óraszám terhére az 5-6. évfolyamon a következı tantárgyaknál valósítjuk meg): Magyar nyelv és irodalom, Matematika, Német nyelv, Szlovák nyelv, Ének-zene, Rajz, Technika. Mivel kötelezı óraszámban végzett fejlesztésrıl van szó, a nem szakrendszerő képzés valamennyi tanulót érinti, a differenciálás eszközei segítségével azonban a tanuló különbözı fejlettségi szintjeihez igyekszünk alkalmazkodni.

17 17 Tantárgy Kompetencia Nem szakrendszerő éves óraszám Magyar nyelv és irodalom Matematika Német nyelv Szlovák nyelv Ének zene Technika Informatika Rajz Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Matematikai kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Matematikai kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Természettudományos kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia

18 18 A nem szakrendszerő oktatás tartalma A helyi szaktárgyi tanterveinkben témakörönként jelöltük a témakörön belüli nem szakrendszerő oktatásra fordított óraszámot. Ezeken az órákon új ismeret oktatása nem zajlik, a nem szakrendszerő oktatást a fentebb jelzett kulcskompetenciák fejlesztésére fordítjuk. Felhasználjuk azonban a témakör ismeretanyagának mélyítésére azzal, hogy a kulcskompetencia fejlesztéséhez olyan gyakorló feladatokat adunk, amelyek mélyítik a témakör anyagának elsajátítását. (Ismétlés, gyakorlás) Figyelmet szentelünk: Az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítására éves korban. Az információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére Kommunikációs képességek (mőfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotás a hétköznapi helyzetekben) erısítésére. Szociális kompetenciák fejlesztésére Térbeli, idıbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra Tanulásszervezés a nem szakrendszerő oktatás keretében Tanulás-szervezésben általánosságban az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munkára, a differenciált csoportmunkára, a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezésére, a szöveges értékelés következetes alkalmazására törekszünk. Az idegen nyelvi kompetencia és kommunikáció minél jobb elsajátítása érdekében a szlovák nyelvet emelt óraszámban oktatjuk. Az informatika tantárgynál kis csoportban oktatunk, hogy a digitális kompetencia fejlesztése minél hatékonyabban valósulhasson meg. A helyi szaktárgyi tantervekben majd az ezek alapján készült tanmenetekben jelöljük a kulcskompetenciák fejlesztését, ezek értékelése a kiegészítı szöveges értékelés alkalmazásával valósul meg. A nem szakrendszerő oktatás értékelése A NAT-ban rögzített kulcskompetenciák egyéni fejlıdésének alakulásáról a tanulóknak a nem szakrendszerő oktatásban elért eredményeirıl félévente szöveges értékelést készítünk, ezt mellékeljük a félévi értesítıhöz, és a tanév végi bizonyítványhoz. A kiegészítı szöveges értékelésnél a fejlesztendı kulcskompetenciáknak megfelelıen négy kategóriának megfelelıen értékelünk. Az életkorának megfelelıen elvárható szinthez képest További fejlesztésre szorul Megfelelıen teljesített Jól teljesített Kiválóan teljesített Megfelelı szint az osztályozó konferencián kulcskompetenciaként kerül meghatározásra, a fejlesztésben érintett pedagógusok elızetes írásbeli ajánlása alapján.

19 19 A nem szakrendszerő oktatás dokumentálása Helyi szaktárgyi tanterveinkben a fentiekben rögzítettnek megfelelıen dokumentáltuk a témakörökben épített nem szakrendszerő órák számát, amelyeken a témakört mélyítı jelleggel zajlik a kulcskompetenciák fejlesztése. A tanév elején elkészített tanmenetekben pontosan rögzítésre kerülnek azok az órák, összhangban a tantervben rögzített órák számával, melyeken nem szakrendszerő képzés zajlik majd. Itt kerülnek pontos meghatározásra a fentiek közül a ténylegesen fejlesztett kompetenciák, ill. egyéb módszertani kérdések. (alkalmazott segédeszközök, tanulásszervezési módok) Az osztálynaplók haladási részében kerül dokumentálásra a tényleges teljesítés. A rendszer lényegébıl adódóan heti 4,5 óra átlagban jelentkezik majd.