Klauzál Gábor Általános Iskola. Pedagógiai programja

Átírás

1 Klauzál Gábor Általános Iskola Pedagógiai programja Igazán jó nevelő-oktató munkáról csak abban az iskolában beszélhetünk, ahol nemcsak a tanulmányi eredmények jók, hanem gondot fordítanak a nevelés más formáinak, módszereinek kialakítására, meggyökereztetésére. Ahol a tanulók szokásai, képességei tevékenységeken keresztül fejlődnek, és figyelembe veszik a tanulói érdeklődést is (Joanna Guze) 2007

2 Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az iskola bemutatása 4 A munkánkat meghatározó külső körülmények 5 A munkánkat meghatározó belső körülmények 8 Klauzálos tanulók kompetencia alapú oktatása, nevelése- új szemlélettel Szentesért és egy élhetőbb jövőért- HEFOP Adj esélyt! - Kéttanítós modell bevezetése a SNI gyermekek együttnevelése intézményi együttműködés keretében HEFOP-2.1.6/05/ / I. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 19 3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenysége A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 33 II. Az iskola helyi tanterve Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az évfolyamon A nem szakrendszerű oktatás óraszámai az évfolyamon Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervekben folyik az oktatás A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma Az iskola 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet alapján elkészített alapóraterve Az iskola 243/2003. (XII. 17.) sz. Kormány rendelet alapján elkészített alapóraterve Kötelező óratervi órák (Kt. 52. (3)) Választható tanórák (Kt. 52. (7)) Egyéni szervezett foglalkozásra, tehetséggondozásra fordítható órák (Kt. 52. (11) Kt. 1.sz. mell. 3/II/7. alapján meghatározott óraszám, órakedvezményekre Napközis, tanulószobai foglalkozások óraszáma (Kt. 53. (3), (4)) A törvény által biztosított összes órakeret. A KJT és KT alapján biztosított órakedvezmény Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei (K.t. 71. (1)-(3), Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája (K.t. 70. (1)-(4)) A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei (büntetés, kártérítés, jutalmazás) A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 70 2

3 Bevezető Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A jelenleg érvényben lévő, jén hatályba lépett pedagógiai program felülvizsgálatát a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény évi módosítása rendelte el. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az évi LXXIX.törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - a 11/1974. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, - az intézmény alapító okirata. - Szentes Város Önkormányzata oktatási koncepciója. - Szentes Város Önkormányzata éves költségvetési rendeletei A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot, egészségnevelési programot, környezeti nevelési programot, - a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25%-ban nem 3

4 szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. Az iskola bemutatása Név: Klauzál Gábor Általános Iskola Cím: 6600 Szentes, Klauzál utca Telefon: 63/ Fax: 63/ Fenntartó: Működési engedély: Alapító okirat: Működési terület: klauzal@szentes.hu Szentes Város Önkormányzatának Képviselőtestülete III / 1984 Műv. sz. 192/2007.(VIII.22) Kt. Szentes város Helyrajzi szám: 1133 Teljes terület: 9922 m 2 Beépített terület: 1944 m 2 Sportudvar / beton /: 1600 m 2 Zöldterület: 6378 m 2 Az iskola terv szerinti típusa: Egyéb helyiségek: 16 tantermes általános iskola 16 + vizesblokkok Az intézményben két Európai Unió által támogatott pályázat megvalósítása folyik: 1. Kompetencia alapú oktatás bevezetése HEFOP Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése kéttanítós módszerrel HEFOP

5 Makró környezet 1. A munkánkat meghatározó külső körülmények Szentes város, Csongrád megye északi felének központja. Meghatározó szellemiségű regionális központ. Jelentős oktatási, kulturális és sport hagyományokkal rendelkező település. A városban kevés a komoly gazdasági eredményeket felvonultató vállalkozás, ezért a város lakossága többségében szegény és az önkormányzat is folyamatosan forráshiánnyal küzd. Mikró környezet Az iskola a város központi lakótelepén épült. Az oktatás szeptember 1-jén kezdődött el. A 450 tanulóra tervezett épület kezdettől fogva zsúfolt, időnként túlzsúfolt. (1989-ben 750 tanuló). A gyermekszám csökkenéssel megszűnt a zsúfoltság, jelenleg inkább a megfelelő létszám csökkenése okoz gondot. Az a tény, hogy az iskola a város olyan területén került felépítésre, ahol több oktatási intézmény van egymás mellett, lehetővé teszi az eredményes együttműködést is. A lakótelepi helyzet kihívásainak a megnyitás óta igyekszünk megfelelni. A város szinte minden részéről, és a környék tanyavilágából, falvaiból bejáró tanulóink többsége, egész napját az iskolában tölti. Értelmes elfoglaltságot kell nekik biztosítanunk. A gyerekek szülei döntően kétkezi dolgozók. A családoknak a társadalmi megbecsültsége és főleg anyagi helyzete nem teszi lehetővé az iskolai oktatás korszerű otthoni kiegészítését (pl. kevés a családoknál a korszerű ismereteket hordozó házi könyvtár, kevés a számítógép, stb.) Az összlétszám 60-65% hátrányos helyzetű, sok a segélyezésre szoruló. A szülők sokat dolgoznak többségüknek sem ideje, sem türelme nincs ahhoz, hogy megfelelően foglalkozzon a gyermekével. A rájuk háruló feladatokból egyre többet szeretnének az iskolára hárítani. Pedagógiai törekvések Az iskola nyitott a korszerű törekvések iránt óta testnevelés tagozatos oktatást folytatunk 1985-óta folytatjuk az egész napos oktatást korszerűsített változatban től 2 évig részt vettünk a Minisztérium Rugalmas óraterv kísérletében ben csatlakoztunk az Egészséget mindenkinek 2000-re felhíváshoz. Az elkészült egészségnevelési program része lett a Mindennapos testnevelés ben komplex tárgyak kísérleti bevezetésére kaptunk engedélyt. Az iskola könyvtárát médiaközponttá, majd forrásközponttá fejlesztettük ben a minisztériumi szakértői elismerést kapott emelt szintű matematika programunk alapján bevezettük a nívószintes oktatást. 5

6 1989-ben megkezdődött az orosz szakos tanárok átképzése ben emelt óraszámban kezdtük oktatni az angol, a német, majd később a francia nyelvet től kiemelten foglalkozunk a részképesség zavarral küszködő kisiskolások hiányosságainak pótlásával és felzárkóztatásával tól Erdei iskola program keretében nagy hangsúlyt fektettünk a környezeti nevelésre és a természetvédelemre. Ehhez a tevékenységhez egyre több osztály csatlakozik ben felkészültünk az informatikai oktatás bevezetésére ben Európa tanterem megnyitása. Az EU-hoz csatlakozás jegyében. Tanórán kívüli programok szervezése ben. Socrates alapítvány Comenius 1 akciója keretében nemzetközi kapcsolatok kiépítése ben. Pályázaton nyert pénzből kialakítottuk a kor színvonalának megfelelő számítástechnikai szaktantermet. Mikrohullámú internet hozzáférésünk lett támogatói segítséggel ban a Világnyelv program keretében idegen nyelvi forrásközpontot nyitottunk az iskolai könyvtárban ben sikeresen pályáztunk a Deák Ferenc Általános Iskolával konzorciumban a HEFOP Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése kéttanítós rendszerben - című EU-s projektre ben szintén sikeresen pályáztunk a HEFOP Kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése - című EU-s projektre ban elkezdtük a két nyertes pályázat megvalósítását ban bevezettük a nem szakrendszerű oktatást az 5. évfolyamon. Mindezekhez kiképeztettük a megfelelő felkészültségű pedagógusokat. Ezek a programok mind azt célozzák, hogy amennyire a rendeletek lehetővé teszik, segítsük a nálunk folyó oktató-nevelő munkát. Ezt szolgálja az iskola gyerekközpontú nevelési rendszerének liberális szelleme is, mellyel reméljük, közelebb jutunk a gyermeki jogok gyakorlásának megvalósításához. A szülők elvárásai Kérdőíves felmérést végeztünk, melyre a szülők 84%-a válaszolt. Ezek és az osztályfőnökszülő kapcsolatok alapján tudjuk, hogy a szülők többsége elégedett az iskola oktató- nevelő 6

7 munkájával, megjelenésével, felszereltségével. Megfelelőnek, arányosnak tartják a tanulók szellemi és fizikai megterhelését. Elvárják, hogy az oktatás-nevelés megfelelő összhangban legyen. Esetenként azt is, hogy kényes helyzetekben (serdülőkor problémái, szexuális felvilágosítás, drogkérdés, agresszivitás, stb.) az iskola a családi feladatokat is vállalja át. A szülők kétharmada a reáltárgyak oktatását tartja fontosabbnak. Nagyrészük ebben segíteni nem tud, azt szeretné, ha a tanuló az órán mindent elsajátítana. A tantárgyi rendszeren és a kötelező szolgáltatáson túl jelentős szülői igény van: számítógépes oktatásra, nyelvoktatásra, úszásoktatásra. A szülők természetesen abban érdekeltek, hogy gyermekeik felkészülten hagyják el az iskolát. Többéves rendszeres előkészítő munkával sikerült biztosítani, hogy tanulóink a 8. évfolyam elvégzése után felvételt nyernek a választott középfokú intézményben, és ott megállják a helyüket. Az igazán jó tanulók kiváló eredménnyel végeztek az ország számos középiskolájában, és sokan tanulnak tovább főiskolákon és egyetemeken. A szülők ezt el is várják, és sokan el is ismerik. A tanulók elvárásai Kérdőíves felmérést végeztünk, melyre a tanulók 94%-a válaszolt. A felmérés-, - az osztályfőnökök, - a diákönkormányzat jelzései alapján tudjuk, hogy a tanulók többsége jól érzi magát az iskolánkban. Tanulási problémáikat a tanárokkal, kisebb korban a szülőkkel beszélik meg. Az egyéni problémáikra döntően a szülőktől szeretnének segítséget kapni. Nagyrészük szereti, ha rendszeresen ellenőrzik felkészültségüket. Elfogadják a jelenleg kialakult ellenőrzési módszereket, de a szóbeli feleléstől szoronganak. A jó jegynek nevelő hatást tulajdonítanak, és szeretik, ha lehetőség nyílik a dolgok megbeszélésére. Jelentős érdeklődést mutatnak a számítógépes oktatás és az idegen nyelvek iránt. Szabadidejükben szívesen sportolnak, kirándulnak. Az iskola tekintélye Az intézményt még nem veszi körül több évtizedes, esetleg évszázados hagyomány patinája. A tekintélyt egyelőre döntően a gyermekközpontúság és az eddig elért eredmények adják. Az elmúlt alig több mint két évtized arra volt elég, hogy létrejöjjenek annak a műhelymunkának a feltételei, amelyek majd a hagyományok tartalmának megerősítésével még több belső értéket teremtenek. Az iskolánkban évente több főiskolás is teljesíti a szakmai gyakorlatát. Ez is elismerése a pedagógiai munkánknak. Irányítás Az iskola szakmai irányítását az érvényben lévő törvények és rendeletek keretein belül az Oktatási Minisztérium végzi. A fenntartási irányítást Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, továbbá a Polgármesteri Hivatal Művelődési Irodája gyakorolja. Az önkormányzati törvény szerinti felelőssége az alapellátáshoz tartozó iskola eredményes működését biztosítani. Ezért kötelessége az alapító okiratban elfogadott és az e programban jóváhagyott feladatok megoldásának anyagi feltételeit biztosítani, az iskola törvény szerinti 7

8 működését ellenőrizni. Joga az anyagi eszközökkel történő gazdálkodást ellenőrizni, az iskola szakmai tevékenységét, eredményességét figyelemmel kísérni, szakértőkkel ellenőriztetni és minősíteni. Az anyagi lehetőségek Az iskola részben önálló költségvetési intézmény. Gazdálkodásunkat a fenntartó önkormányzat az aktuális normatíva és a tanulói létszám alapján határozza meg. A szűkülő források csak a legszükségesebbeket fedezik. Fejlesztésre, felújításra csak pályázati források bevonásával nyílhat lehetőség. A munkánkat meghatározó belső körülmények: Fajlagos mutatók a október 1-jei állapot szerint: tanulólétszám: 353 napközis létszám: 200 egy tanárra jutó tanuló létszám 11,4 egy osztályra jutó tanulólétszám 25,2 egy napközis csoportra jutó tanulólétszám 25,0 Az iskola tanulói közössége Az iskola tanuló létszáma jelenleg 353 fő. Ezzel, létszámát tekintve a város 3 oktatási intézménye. A tanulók döntő többsége az iskolában kell, hogy megkapja azokat a háttértámogatásokat, melyekre a nyugodt előmenetelhez szüksége van. A kiegészítő ismeretek megszerzéséhez rendelkezésre áll a mintegy egységet magába foglaló könyvtár, ahol mindig megoldottuk, hogy szakkönyvtáros irányítsa a munkát. A lehetőségekhez képest megoldottuk az audi-vizuális lehetőségek kihasználását. Rendszeresek a tanulmányi kirándulások. Sajnos a családok vagy konkrétan, vagy funkcionálisan egyre kevésbé tudják biztosítani a részvételhez szükséges anyagiakat. A tanulók kb. egynegyede jó tanuló (jeles-kitűnő)! Közülük is többen kimondottan tehetségesek a szellemi tevékenységekhez. A velük való foglalkozás rendszeres. Számukra a lehetőségeinkhez mérten indítunk szakköröket, tanulmányi versenyekre nevezzük és készítjük fel őket. Ezzel segítjük a kiváló tanulóinkat, hogy valóban oda menjenek továbbtanulni, ahova szeretnének. 15 éve figyeljük bemeneti mérésekkel, hogy a beérkező első osztályos tanulók közül egyre többen olyan zavarokkal küzdenek, melyek kezelése, kiküszöbölése, elengedhetetlen. Számos gyermek küzd részképesség zavarral, tanulmányi nehézségekkel, ez később beilleszkedés és esetleg magatartászavarhoz vezethet. Ez társadalmi probléma is. Ezért is gondoltuk, hogy több lehetőséget tudunk biztosítani a problémával küzdőknek akkor, ha pályázati forrást szerzünk a felzárkóztatásukra. Gyógy- és fejlesztő pedagógusok segítik a munkánkat. 8

9 Az iskola dolgozóiról általában Az iskola megnyitása óta az itt tanítók közül többen szereztek második, illetve harmadik diplomát. A nyertes pályázataink jóvoltából több mint 30 fő végzett olyan tanfolyamot, ahol módja nyílt szakképzettségének megújítása, illetve olyan ismeretek megszerzésére, mely a tanulókkal való foglalkozás új lehetőségeit biztosítja. A nevelők továbbképzéséről az iskola anyagi lehetősége függvényében folyamatosan gondoskodik, és azt ösztönzi. Részt veszünk a pedagógus jelöltek nevelésében. Évente több végzős főiskolás tölti nálunk szakmai gyakorlatát. Velük is szakmai hozzáértéssel foglalkozunk. A nevelőink emberileg is alkalmasak feladataik ellátására. Szeretik a gyermekeket, és felelősséget éreznek tanítványaink iránt. Az óráik szakmai felkészültségről, módszertani jártasságról tanúskodnak. Az eredményességet a tanulók többségének a tudása igazolja. Folyamatos a lemaradók felzárkóztatása is. Ezeknek csak egy részét tudjuk saját erőből megvalósítani, a nagyobbik hányadot a pályázaton nyert fejlesztő-pedagógus és logopédus segítsége jelenti. A gondunk csak az, hogy a pályázati finanszírozás 2008-ban letelik, a folytatást, a fenntarthatóságot minimum 5 évig szavatolni kell. A pedagógusok közül többen foglalkoznak a szakmai fejlesztés kérdéseivel óta mintegy pályamunka, szakdolgozat született. Ezek zöme kimondottan az általános iskolai oktatás kérdéseivel foglalkozott. A többi tábori, szakköri, művészeti jellegű volt, melynek pedagógiai értéke szintén jelentős. Azon túl, hogy több millió forinttal gyarapította az iskola költségvetését, e munka fontossága a szakmai fejlődés szempontjából óriási jelentőségű. Nagyon jelentős a pályázatokon nyert pénzek hasznosítása. Tárgyi feltételek Az 1984-es megnyitáskor az iskola akkori szemléltető eszköz alapnorma alig 50%-át kapta meg. Ezt a hiányt azóta sem sikerült pótolni. Beszerzési összegeink csak az alapeszközökre voltak elégségesek. Ezért sokat a kollégák maguk készítettek. Összeszedtük a megszűnő iskolák használt eszközeit. Felszereléseink elhasználódtak, ténylegesen vagy erkölcsileg elavultak. Korszerűsítésre anyagi lehetőségünk alig van. Eszközfejlesztési pályázatokat rendszeresen nyújtunk be. Erre nagy szükség van, egyrészt a követelmények teljesítése miatt, másrészt szeretnénk elkerülni az oktatás elszürkülését. Igyekszünk barátságossá, otthonossá alakítani iskolánkat. Pedagógiai munkánk 1-4 évfolyamon legfontosabb feladatunk, hogy a tanulók valóban készségszinten sajátítsák el az olvasás, az írás és a számolás alapjait. Elsősorban az értő olvasáskészsége a cél. Az első osztályt indító nevelők mindig maguk választják meg az olvasás tanításának módszerét és taneszközét. Ez eddig feszültséget akkor sem okozott, ha tanulónak osztályt, iskolát kellett váltani. Az alsó tagozatos évfolyamokon rendszeres felmérésekkel ellenőrizzük a bemenetet, a kimenetet, ezek ismeretében határozzuk meg a tennivalókat. Tanulóinkat úgy készítettük fel, hogy az alsó osztályokban ne kényszerüljenek évismétlésre. Jelentős feladatot vállaltunk a különböző hátrányokkal érkező elsősök korrekciós gondozásával. Igyekszünk meggyőzni a fenntartót, a szülőket ennek a munkának a szükségességéről, nem mindig eredménnyel. 9

10 Felső tagozatunkban is az a gyakorlat, hogy a módszert, a taneszközt a szaktanár maga választja meg. A humán, a reál, és a készség tárgyak oktatásának egészséges egyensúlyát igyekszünk megvalósítani. Csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelveket, az informatikát és a technikát (lány, fiú). Mint régi tagozatos iskola emelt szintű testnevelés oktatást folytatunk testnevelés szakos pedagógusok irányításával. Ennek megfelelően emelt óraszámban tanítjuk a testnevelést (alsó tagozat heti 5 óra, 5. és 6. évfolyamon heti 4 óra). A gyermekeknek lehetősége van, hogy minden nap testnevelés órán, vagy sportfoglalkozáson vegyen részt. Az alsós osztályok minden héten egyszer úszóoktatáson vesznek részt. Az egészséges életmódra nevelés programszerű tervezését 1987 óta folytatjuk. Egy pedagógus mentálhigiénés végzettséggel segíti ezt a munkát. DADA programot a rendőrség alkalmazottja oktatja nagy sikerrel. A környezetvédelem, a mentálhigiénés problémák kezelése az oktatásban is helyet kap. Az informatika oktatását új számítógépek beszerzésével szélesíteni kell. A jelenlegi számítógépes terem mellett az alsó tagozatosoknak is tervezünk egy gépterem kialakítását. Az interaktív táblák (5 db), a projektorok, a laptopok a modern oktatási lehetőségek kihasználását segítik. Az internet használatát még lehet szélesíteni, többet alkalmazni a szaktárgyi oktatásban. Két csoportban könyvtárhasználat és informatika-oktatás folyik. Az oktató tevékenység legfontosabb szervezetei a pedagógusok munkaközösségei, amelyekből öt működik az iskolában. Szervezik a módszertani foglalkozásokat, továbbképzéseket. Kialakítják az egységes követelmény és értékelési rendszert. Felméréseket terveznek, végeznek és ezek elemzése alapján feladatokat határoznak meg. Ösztönzik a szakmai fejlesztéseket. Szervezik az órán kívüli tevékenységeket (tanulói versenyek, pályázatok, bemutatók). Véleményezik az iskola munkáját, annak dokumentumait. Szakmai téren jelentős segítséget nyújtanak az iskolavezetésnek. 1 fő városi munkaközösség vezetői tisztet is betölt. Nevelési feladataink közül talán legfontosabb a közösség, mint érték kialakítása és elfogadtatása. Ez a mai társadalmi környezetben nagyon nehéz. Ha kisiskolás korban a tanuló nem jut el odáig, hogy tisztelje az iskolatársát, hogy elfogadja annak másságát, hogy becsülje azt a munkát, amit közösségének tagjai végeznek, akkor szinte biztos, hogy önző, magánakvaló felnőtt lesz belőle. Hasonlóképp fontos a kisgyermekkori agresszivitás okainak feltárása a szülővel közösen és az ennek visszaszorítására teendő intézkedések. Nevelőmunkánkban nagy jelentőségű a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, irányítása. Tanulóink részére sokrétű órán kívüli tevékenységi formát ajánlunk, amit szívesen vesznek igénybe. Több éve kezdődött a jó kapcsolat kialakítása a Szilver Alapfokú Művészeti Iskolával. Közreműködésükkel lehetősége van tanulóinknak a társastánc elsajátítására és versenyszerű folytatására is. Természetesen támogatjuk azok törekvését is, akik iskolán kívül keresnek maguknak hasznos elfoglaltságot (gyermekkönyvtár, zeneiskola, Művelődési központ, sportegyesületek, stb.) Évente 2-3 osztály szervez erdei iskola programot, melynek keretében nagy hangsúlyt fektetünk a környezetbarát magatartás kialakítására, a természet megszerettetésére. Az intézmény 1994-ben felvette Klauzál Gábor nevét. A névadó hagyomány őrzése eddig is sok élményt és hasznos tapasztalatot hozott, de tartalmas formái még csak most alakulnak. Klauzál Gábor születésnapján, vagy névnapján diák-önkormányzati napot tartunk. 10

11 Hagyomány az iskolában az alsó tagozatos Apróka-hét, a felső tagozatos Társadalomtudományi hét és Természettudományi hét, a tanulóink részére és részvételével szervezett kiállítások és a rendszeres házi sportversenyek. Fogadjuk az óvodásokat, kialakítunk számukra programokat, amellyel segítjük a szülők iskolaválasztását. Többnapos tanulmányi/osztály kirándulás alkalmával (ha a szülők anyagilag vállalni tudják) igyekszünk tanulóinkkal megismertetni Magyarország nevezetes tájegységeit és nemzeti, kulturális értékeinket. A nyári szünidőben az igények és az anyagi lehetőségek függvényében tábort szervezünk az ország különböző vidékeire diákjaink számára. Az iskola kapcsolatai: - Az Oktatási Minisztérium a kapcsolat informális jellegű. - A Megyei Pedagógiai Intézettel sokoldalú együttműködés alakult ki az évek során. - A Városi Önkormányzattal, mint fenntartóval, a kapcsolat rendezett, a Művelődési Irodával mindennapos. - A város általános iskoláival együttesen szervezünk megbeszéléseket, továbbképzéseket, működtetjük a szakmai munkaközösségeket, helyet adunk rendezvényeiknek. - A középiskolákkal a beiskolázás előtt élénk a kapcsolat. - A szomszédos általános és középiskolai kollégiummal jószomszédi viszony alakult ki. - Keressük az együttműködést az óvodákkal - a Pedagógiai Szakszolgálat segítségével foglalkozunk a problémával küzdő gyermekekkel, - a Lajtha László Zeneiskola biztosítja tanulóink zenei és hangszeres képzését.. - A helyi közművelődési intézményekkel összehangolva szervezzük a gyermekprogramokat. - Kapcsolatunk van a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetséggel, a Dráma Pedagógus Szövetséggel, a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, a városban működő sportegyesületek többségével. - Az iskola orvosa az intézményben tartott heti rendelésein és azon kívül is nagyon fontos munkát végez a megelőző és gyógyító tevékenységben egyaránt. - A szülőkkel a sokoldalú kapcsolattartás több éve kialakult hagyományai élnek /családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezletek, Iskolaszék, Szülői Szervezet, stb./ - Jó és rendszeres kapcsolatunk van a szülőket foglalkoztató cégekkel, különösen azokkal a munkahelyekkel, ahol több gyermek szülője dolgozik amelyek többféle formában segítik céljaink, megvalósítását. - A Városi Sportcsarnok rendelkezésünkre áll szükség esetén - Igénybe vesszük a Tóth József színháztermet is. - Együttműködünk az azt igénylő egyházakkal. Közülük a római katolikus és a református egyház munkatársai igény szerint fakultatív hitoktatást végeznek az iskolában. Az iskola szolgáltatásai: Kötelező tanulási időn kívül igénybe vehető iskolai szolgáltatások: 1. Egyéni beszélgetés tanárral tanulási vagy egyéb kérdésekről. 2. Felkészítés versenyekre. 11

12 3. Az iskolai közösségben részvétel. 4. Könyvtárhasználat. 5. Számítógép használat 6. Tornaterem használat 7. Sportudvar használat Ezek a szolgáltatások ingyenesek. Egyéb szolgáltatás programba állítására is van lehetőség az iskolavezetés előzetes jóváhagyása alapján. Szociális szolgáltatások: 1. Reggeli ügyelet ig 2. Napközis étkezési lehetőség / tízórai, ebéd, uzsonna / 3. Ebédelési lehetőség / vendégebéd / 4. Segélyezési lehetőség elősegítése 5. Egészségügyi szűrővizsgálat, iskolaorvosi szolgáltatás 6. Szükség szerint délutáni ügyelet biztosítása 7. Tanítás nélküli munkanapokon ügyeletet szervezünk 8. Mentálhigiénés ellátási szolgáltatás biztosítása 9. Az iskolai büfé lehetőségének biztosítása Ezek a szolgáltatások jellegüknél fogva vagy ingyenesek, vagy az érvényben levő díjak alapján önköltségesek. Klauzálos tanulók kompetencia alapú oktatása, nevelése - új szemlélettel Szentesért és egy élhetőbb jövőért- HEFOP A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hosszú távú célként tűzte ki a pályázat meghirdetésével, az egész életen át tartó tanulás iránti igény kialakítását a fiatalokban, hogy általános iskolai tanulmányaik befejezése után egy versenyképes tudás birtokában eredményesen tudják teljesíteni a középiskolai és a további tanulmányaik követelményét, s később megfelelő módon tudjanak érvényesülni a munkaerőpiacon. Fontos, hogy a ma jellemző, lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertannak, melyet a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell, hogy kísérjen. A bíráló bizottság döntése alapján iskolánk 18 millió Ft támogatást nyert el a benyújtott programunk megvalósítására. A projekt rövid ismertetése: 1. Felvesszük a kapcsolatot az irányító hatóságokkal, SULINOVA Kht-vel, a Dél- Alföldi TIOK-al, a szentesi Koszta József Általános Iskolával (TIOK program megvalósítói) és a programmentorokkal. 12

13 2. Az igazgató és az igazgató helyettes (egyben projektmenedzser), valamint 6 fő pedagógus megkezdi a felkészülést a kompetencia alapú oktatásra. 4x 30 órás tanfolyamon vesznek részt. 3. Közbeszerzés útján megvásároljuk a kötelezően előírt digitális eszközöket 5,4 millió Ft értékben. Digitális eszközök 6db multimédiás számítógép 5db notebook 3db digitális tábla 2db mobil digitális tábla 5db projektor 4. A továbbképzéseken tanultak alapján, megtervezzük a vállalt kompetencia területek hatékony és színvonalas oktatásához szükséges adaptációs tevékenységet. 5. Az implementációs tevékenységet három kompetencia területen vezetjük be: - szövegértési-szövegalkotási, - matematikai-logika, - életpálya építés Az első évben szeptember 01-én és 5-es osztályokban (összesen kb. 76 tanuló), megkezdjük a kompetencia alapú oktatást, melyet a programmentorok segítik szakmai tapasztalatukkal. Az adaptáció mellett és azzal összhangban elkészítjük a hátrányos helyzetű, a roma származású és SNI tanulók esélyeinek növelése érdekében az integrációs fejlesztési tervet, összeegyeztetve a HEFOP nyertes pályázatunk programjával. Így a két első osztályban az uniós elvárások szellemében kezdjük meg az oktatást és nevelést. 6. Az első tanév befejezése után a projekt megvalósításába bevont pedagógusok átdolgozzák a pedagógiai programunkat, helyi tantervünket, és tanmeneteinket, kidolgozzák az általuk vállalt kompetencia területekhez illeszkedő fejlesztési témákat, területek programjait 7. A projekt lehetőséget biztosít belső továbbképzések szervezésére, ahol a képzésben részt nem vevő kollégák is megismerkedhetnek az új eljárásokkal, módszertani kultúrával és a korszerű digitális eszközök használatával. 8. A második évben az és 6. évfolyamokon (kb. 176 tanuló) folytatjuk a program megvalósítását, s végül a kompetencia-alapú oktatást kiterjesztjük január 31-ig az iskola minden tanulócsoportjára. Ezzel lehetőséget kapunk, hogy tanulóink szövegértése, matematikai eszköztudása, logikus gondolkodása fejlődjön, s az évek során elérjük az országos átlagot, esetleg azt meg is haladjuk. 9. A program megvalósításáról legalább kétszer kell beszámolót tartani a nyilvánosság számára. 10. A pályázat 24 hónapig támogatja a kompetencia alapú oktatás bevezetését iskolánkba és Szentes Város Önkormányzata pedig vállalta, hogy további öt évig (2013. január 31-ig) fenntartja a program megvalósítását és az intézményt. 11. A költségvetés finanszírozza: 13

14 - az emberi erőforrásokkal kapcsolatos kiadásokat (bérek, továbbképzések, útiköltségek) - kis- és nagy értékű eszközök beszerzését ( közbeszerzési eljárás) - szakmai szolgáltatások (adaptáció, tanácsadás) - adminisztrációs költségek - egyéb szolgáltatások - rendkívüli tartalék Összességében úgy gondoljuk, hogy a kompetencia alapú oktatás bevezetése után jelentős mértékben megújul a pedagógusok módszertani kultúrája és fejlődik majd tanulóink szövegértése, matematikai logikája. Bővül az egyéni előrehaladást segítő számítógépes programállományunk, feladatlapjaink, digitális és egyéb eszközeink. A kompetencia alapú oktatás bevezetése és terjesztése 1. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület: A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. Tevékenységcentrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. 2. Matematikai-logika kompetenciaterület A fejlesztés célja 14

15 A számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004). Készségek (számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); Tanulási képességek (figyelem, emlékezet). 3. Életpálya-építési kompetenciaterület A fejlesztés célja Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Intézkedési terv Ütemezés 1. év I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Tevékenység Felkészülés a kompetencia-alapú oktatásra, feltételek megteremtése, továbbképzések, kapcsolatfelvétel a Dél-alföldi TIOK-kal, a szentesi Koszta József Általános Iskolával és a programmentorokkal. Adaptációs tevékenység, dokumentumok, integrációs fejlesztési terv elkészítése az 1; 2. és 5. osztályokra. Az iskolavezetés és tantestület tájékoztatása, felkészítése a feladatokra. A szükséges eszközök beszerzése. Tájékoztató rendezvények, információs napok rendezése. A partnerekkel az együttműködés megkezdése. Az implementációs tevékenység megkezdése. Bemeneti mérések elkészítése. Az első osztályosok szűrővizsgálata, programok megkezdése. A partner oktatási intézményekkel a folyamatos kooperáció beindítása. Belső továbbképzések, bemutatók szervezése. A digitális eszközrendszer használatának bemutatása. 15

16 2. év V. negyedév VI. negyedév VII. negyedév VIII. negyedév Az implementációs tevékenység folytatása. A tapasztalatok összegyűjtése. A szülőkkel és partnerekkel a tapasztalatok megismertetése, közvetlen visszajelzések igénylése. Az új tartalmakkal, módszerekkel és eszközökkel való új tanulás-tanítási folyamatok elmélyítése. Kimeneti mérések elvégzése, összegzése. Záró konferencia rendezése, sajtótájékoztató tartása, kiadvány megjelentetése. A következő tanév előkészítése: az új tanulócsoportok, osztályok kiválasztása, a pedagógusok felkészülése az új tanévre. Az implementációs tevékenység kiterjesztése az újonnan belépő tanulócsoportokra, osztályokra, a pályázati program befejezése. Adj esélyt! - Kéttanítós modell bevezetése a SNI gyermekek együttnevelése intézményi együttműködés keretében A program célkitűzése: HEFOP-2.1.6/05/ /1.0 - a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat a közoktatásban, javítva a továbbtanulási esélyeiket, - az inkluzív nevelés térnyerése, a diszkrimináció-mentesség biztosítása, a tanulási esélyeket javító oktatási gyakorlat elterjesztése, - kompetenciafejlesztése beépülése, - személyközpontú, differenciáló, az egyénhez alkalmazkodó nevelés, oktatás és a kulcskompetenciák fejlesztése segíti a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését. A program végrehajtása: - kéttanítós modellben, gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus segítségével történik. - a fokozatosan kiterjedő integrációban dominánssá válik a csoportmunka, a csoportok átjárhatósága, a különböző szintű tananyag megjelenítés és elsajátítás. - a gyermekek megtanulnak együtt dolgozni gyengébb képességű társaikkal, és segítőkészebbek lesznek. - az SNI gyermekeknek nem kell külön nevelődniük - a pedagógus elsajátítja a differnciálást 16

17 I. fejezet Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Alapelvek: - A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal, technikával és informatikával a tanuló személyes szabadságát kell szolgálni. - Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában. - Tiszteletben kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket. Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. - Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárást. - A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésre kell nevelni. - Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása. - Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. - A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. - Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit. - Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek. - Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra vonatkozó ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. - Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni. - Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. - A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására. - Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére. - Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Célok, feladatok: - Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását. 17

18 - Gondoskodni kell: az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál, tanulási kudarcok megelőzéséről, a sikeres beilleszkedés elősegítéséről, a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról, Önismeret fejlesztéséről, Önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.), a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg, a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről, arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre. - Fontos: a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés, az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. Magyarország megismerése, szeretete és megóvása, a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. - A tanulók legyenek képesek: az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani, saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból: - Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. - Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. - Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. - Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. - A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. 18

19 - Fontos: a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. - Módszerek: a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.). 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok Feladatok: - Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia: változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie, amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítására. - Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. - Figyelmet kell fordítani: a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőségek formájában), az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. - Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. - A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközének kell lennie. - A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. - Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb 19

20 mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: - Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. - Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. - A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. - Lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban vagy nívócsoportban történő oktatást idegen nyelv és matematika tantárgyakból. - Emelt szintű képzést kell biztosítani testnevelésből 1-6. évfolyamokon 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A kortárs csoport: - lehetőséget ad az én-érvényesítésre, - biztosítja a valakihez tartozás érzését, - emocionális biztonságot nyújt. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is Az iskolai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. 20

21 3.3. Az osztályközösség A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. Az osztályközösség feladata: - valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, - a másság elfogadása, a tolerancia, - társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, - mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek A tanítási órán kívüli tevékenységek A tanítási órán kívüli tevékenység közé tartozik minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálhatók, de nem kerül a tanítási naplóba. Tanítási órán kívüli tevékenységek lehetnek: - szakkörök, - táborok, kirándulások, - takarítási akciók (iskola, környék stb.), - gyűjtési akciók (papír, fém, elem stb.) Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ide tartozik: a szakkörök, az előkészítők és a sportfoglalkozások. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnöknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. 21