A szarvasmarha törzskönyvezése.

Átírás

1 A szarvasmarha törzskönyvezése. Aki a törzskönyvezés feladatával tisztában van, az fogja megtalálni azt az útat, melyen czélját leghamarább elérheti; jól tudom azonban, hogy a keresést, az eszközökben való válogatást sokan csakhamar megúnják; ezért - a törzskönyvezés ügyének érdekében - kéretlenül is kalauznak szegıdöm. Úgy hiszem, a tisztelt szerkesztıséget senkise fogja azzal vádolni, hogy laptölteléknek ad helyet, ha megengedi, hogy a szarvasmarha törzskönyvezésének egy egyszerü és azután (B. Martiny: Die Zuchtbuchführung für Rindvieh, Bremen, Heinsius után) egy körülményesebb módját bemutassam. Az elmondandók megértésére, a törzskönyvezés munkájának könnyitése s a kivitel egyformásitása czéljából, szükségesnek, tartom némely dolgokat elıre megbeszélni. Valamint általában a törzskönyvezésnél, úgy a szarvasmarha törzskönyvezésénél is, azok a nıstény tenyészállatok, tehát a tehenek, melyekkel a törzskönyvezést elkezdjük s azok, amelyek késıbb, idegen helyrıl beszerezve, a törzsnyájba soroltatnak, külön családokat alapitanak; és hogy mindig tudhassuk, melyik állat melyik családhoz tartozik, különbözı nevet, betőt vagy számot kapnak: ez a családnév, családbetü, családszám, mely átszáll az utódok mindenikére. Szükséges azonban, hogy az egyes családokhoz tartozó egyéneket egymástól megkülönböztetni lehessen, s ezért a családanya mindenik származéka egy további külön számot egyénszámot - kap. Ezen két jegyen kivül mindenik tenyészállat még egy harmadik, negyedik, sıt egy ötödik jegyet - számot - is kaphat, t. i. a születési év számát (rendesen csak a két utolsó számot), esetleg az országos törzskönyvi számot s a tulajdonos bélyegét. Természetes, miszerint mindenik számnak - jegynek - külön meghatározott helye kell hogy legyen, és pedig vagy csak a törzsre sütik azokat - péld. a vad, nehezen megközelíthetı gulyamarhánál - vagy egyik-másik számjegy a szarvakra süttetik, illetıleg a fülekbe metszetik. Ott, ahol a családok külön betükkel lesznek megjelölve, a család mindenik tagjának a jelzıbetüvel kezdıdı nevet szokás adni, vagy pedig a családnév átszáll az utódokra s az egyénszám, születési évszám stb. alapján történik a megkülönböztetés. Mindkét esetben az egyén- vagy a születési évszám - egyik a kettı közül - elmaradhat. Éppen így a családszám mellett elegendı az egyén- vagy csak a születési évszám. Mind a három szám együtt megkönnyíti a leszármazás kimutatásának munkáját és határozottan megjelöli az egyént, péld. a netaláni ikreknél. Az országos magyar gazdasági egyesület illetı szakosztálya a szarvasmarhának az országos törzskönyvezés czéljából való bélyegezését a következı módon ajánlja: mindenik családalapitó tehén külön számot vagy betőt kap (mely utóbbi esetben a családhoz tartozó egyének mind ezen betüvel kezdıdı nevet kapnak); ezen betü, megtörve az évszámmal, a lapoczkára süttetik; a nyakra az ellett állatok az évi folyó száma - mint egyénszám -, a konczra pedig a tulajdonos bélyege süttetik. (Lásd: Állattenyésztési Füzetek, I. füzet.) A B. Martiny után ismertetendı törzskönyvezésnél a tenyésztésben szerepelı tenyészállatok bika, tehén - folyó számmal jelöltetnek, úgy amint egymásután besorolva lesznek; az elnevezés akként történik, hogya törzskönyvezés megkezdésének elsı évében ellett borjak mind A betüvel kezdıdı nevet kapnak; a második évben B, a harmadikban C a nevek kezdıbetüje s így tovább. Ekként csak egy számmal - a folyó számmal - kell az állatokat megjelölni (esetleg az országos törzskönyv számát sütik a szarvra, vagy - nagy számnál - elosztva mindkét szarvra), még pedig a fülbe való bemetszésekkel, s ez nagy elıny. A folyó szám azonban idık folytán igen nagy lesz; nagy állomány mellett sok ugyanazon betüvel kezdıdı nevet összehordani nehéz s a születési évet a névbıl kicalculálni nehézkes; továbbá a leszármazás összeállitása sok keresést igényel, s ekként annak, hogy a bélyegzés nagyon egyszerü, megvan a maga árnyoldala.

2 A fülbe való jegyzésnél - melyet kezes állatoknál leghelyesebbnek tartok - egyes V- vagy U-alaku bevágások és lyukakból állítjuk össze a számokat. A bevágások a fül széleire és hegyére, a lyukak pedig a fül közepére jönnek, ügyelve arra, hogy elıször a bevágások és lyukak se igen nagyok; se igen kicsinyek ne legyenek (Fischer Péter - Budapest, Hatvaniutcza - a mondott czélra igen jó jegyzıfogókat árul); és másodszor, hogy se a bevágások, se a lyukak igen közel egymáshoz ne készíttessenek, mivel a jegyek összefolynak s ekkor olvashatlanok lesznek. A szarvasmarhának nagyfülébe összesen hét (a kettıbe tehát 14) jegyet csinálhatunk, t. i. az alsó és felsı szélre 2-2, a hegyre egy kivágást, a középre pedig két lyukat. Az illetı egyes jegyek a következı számokat jelentik: a jobb fül alsó szélén az elsı kivágás (a fül tövéhez közelebb) egy, a második kivágás (a fül hegyéhez közelebb) két; a fül felsı szélén az egyik kivágás (a fül hegyéhez közelebb) négy, a második kivágás (a fül tövéhez közelebb) hét, a fül hegyén a kivágás pedig 15; azután az egyik lyuk (a fül hegyéhez közelebb) 30, a második lyuk pedig 60 számnak felel meg; a bal fülön vagy ugyanazon számokat jelentik az illetı bevágások és lyukak, vagy pedig mindenik nagyobb és nagyobb számokat jelez. Az elıbbi esetben 119-ig számolhatunk (l =119) s ez nekünk elegendı lesz; vagy ha még nagyobb számra van szükségünk, a másik fület is megjegyezzük ugyanolyan számokkal, amikor is 238-ig fölmehetünk. Példa gyanánt vegyük, hogy 79 számmal kell az állatot megjegyezni: a második lyuk = 60, kivágás a fül hegyén = 15, elsı kivágás a fül felsı szélén = 4, tehát összesen ( ) 79. B. Martiny a következı kulcs szerint használja a jegyeket: a jobb fül alsó szélén 1-2 kivágás, mindenik jelent 1 = 2 felsı szélén = 9 hegyén 1 jelent = 100 közepén 1 lyuk = 400 a bal fül alsó szélén 1-2 kivágás, mindenik jelent 10 = 20 felsı szélén = 90 hegyén 1 jelent = 200 közepén 1 lyuk = 1000 Tehát, ha péld. 336-al kell az állatot megszámozni, csinálunk: a bal fül hegyén egy kivágást = 200, a jobb hegyén egy kivágást = 100 a bal fül felsı szélén egy kivágást = 30, a jobb fül felsı szélén két kivágást = (3 + 3) 6; összesen =336. Ezen utóbbi kulcs egyszerőbb az elıbbeninél és szerinte kevesebb jegygyel nagyobb számokat lehet alkalmazni; azonban hibája az, hogy mindkét fület igénybe veszi. Az elıbbi mód szerint az igaz, hogy csak 119-ig számozhatunk, de a két fület különféle számok (jobb fül családszám, bal fül egyénszám) följegyzésére használhatjuk, s ez bizonyos körülmények között - péld. ha sem a szarvakra, sem a törzsre bélyeget sütni nem akarunk - igen kivánatos lehet. Különbözı minták felhasználásával a következı törzskönyyet állitottam össze és hiszem, hogy az egyszerőbb viszonyok között a czélnak megfelelni fog. Az I. alatti minta a fıtörzskönyv vagyis a tenyészállatok jegyzéke. Mindenik törzskönyvezendı tenyészállat egy külön ívet kap (természetesen nagy ívpapirost kell használni, hogy az egyes rovatoknak sok hely jusson, s így sokat és kényelmesen lehessen bejegyezni); az ív külsı elılapjára jön a czím (tenyészállatok jegyzéke) folyó számmal s alatta a bent fölvett állat megjelölése; péld. VI/3. számu magyar-erdélyi tehén vagy pedig a tehén folyó száma, aszerint t. i., amiként a jelzést eszközöljük. Az ívnek egész belsı felére az 1-18-ig jelölt rovatok jönnek; hogy miket kell ezen rovatokba vezetni, azt a rovat feje dictálja ugyan, mindazonáltal mégis szükségesnek tartom némelyeket itt is megemliteni.

3 Az 1. rovatba vezettetik az állat neve, születési éve, és ha más helyrıl lett beszerezve - vétel stb. útján - a mikor, honnét, mely áron, a kornak megjelölésével. Valamennyi rovat közül a másodiknak helyes betöltésére, a tenyészállat pontos leirására kell a legnagyobb ügyelettel, figyelemmel lenni. E hely nem alkalmas arra, hogy a tenyészállatok leirására vonatkozólag a részletekbe bocsátkozzam; ezért csak az általános elveket akarom érinteni, és pedig mindenekelıtt azt, hogy a leirásnál azon testrészekre, tulajdonságokra fektessük a fısúlyt, awélyek a tenyésztéssel, a tenyésztendı állatokkal elérni szándékolt haszonczél szempontjáhól a legfontosabbak. Azaz, ha péld. tejelıteheneket akarunk tenyészteni, akkor azokra a point-okra, jelekre vagy alakulásokra ügyeljünk, melyek a tejelıképesség mellett (a tejelıképesség jósága mellett) bizonyitanak. Azonban így járva el, sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy egy tenyészállatnak külemén az egyes részek és szervezetében az egyes szervek egymással megfelelı harmoniában kell hogy legyenek, és pedig nem a szép -nek, hanem az ıs-szervezet épsége fentartásának miatta. Egy keskeny, nem mély mellkasu, de nagytıgyü tehén lehet kitünı tejelıállat, mint tenyészállat azonban bizonyosan nem ér sokat. Az állatok külsıjének a harmonia és a point-ok - az arányosság s az értékjegyek - szerint való megitélése a leghelyesebb; az egyik nem zárja ki a másikat, sıt egymást kiegészítik - föltéve, hogy az arányosság az összehangzásnak megitélésénél a czélszerüséget vesszük alapul. A tenyészállat leirásánál egynémely méretre is szükségünk van; ezt a mértékvevést manapság már nem szabad elhagyni - nem azért, mivel talán a divat kivánja, hanem mivel az állattenyésztés napjainkban oly fokra emelkedett, hogy üzleti okokból a részletesebb ismertetést, a pontosabb adatokat nem nélkülözheti. Egyelıre elégnek tartom azokat a méreteket, melyeknek segélyével az állát magassága, hosszusága és törzsének alakulásáról helyes fogalmat alkothatunk magunknak. Ilyenek: a magasság a martól a földig, a törzs hossza a vállszögtıl a fargumóig (farcsont), a törzs körmérete a vállak mögött, a mellkas mélysége a martól a szőgycsont legmélyebben fekvı pontjáig, a far hosssza a csipıtıl a fargumóig s a far szélessége a csipık között.

4 A leirásnál továbbá a rasszöt, a varietást stb. jellemzı alakulásról, tulajdonságokról sem szabad elfeledkezni. A 3. rovatba nemcsak a közvetlen szülok, hanem a nagy-ısszülık is bevezetendık név-, szám- és az illetı tenyészállatok jegyzéké -nek számával együtt; természetesen aszerint, amint ez az idı folyamán lehetségessé válik. A rovatokba hogy miket kell bejegyezni, a felirásból kitünik; éppen úgy az is, hogy annyi függélyes elosztásnak kell helyet hagyni, ahány borjura számíthatunk. Az 5. és 12. rovatnak összevetésébıl a tejelési idıtartamot lehet kiszámitani, mivel a fejés a leborjazástól a 12. rovatba vezetett napig tart. Az ezen idı alatt adott összes tejmennyiség a 13. rovatba vezettetik be. Az élısúly mindig a leellések után határoztatik meg. A 14. és 15. rovatokban a mikor? kinek? mely áron? miért? kérdésekre kell megfelelni. Éppen így, ha hízlalva lesz a kimustrált állat: az idıt, a kezdetben kapott élısúlyt, a föletetett takarmányt (vagy hogy mennyi szárazanyagot, proteint, szénhydrátot és zsírt adagoltunk), az elért élısúlyt, az eladási árt stb. följegyezni kell.

5 Ha elpusztult a jószág, akkor a betegségrıl, okairól, az esetleges bonczolásról, amennyire lehet, részletesen emlékezzünk meg. Sıt ha el is adtuk az állatot: jó lesz a netaláni hízlalás eredményének, a bekövetkezett betegségeknek, az elpusztulás okának utánnajárni. A jegyzetek alá az állat életének minden fontosabb mozzanatát (betegségek, elvetélés), a fejlıdést, táplálkozást, szoptatást, a tej minıségét, tejhibákat, a folyatást, az ellést stb, érdeklı tudnivalókat híven bevezetni kell. A rovatokat egybevonni is lehet, s akkor a jegyzetek -rovatba jönne bevezetve mindaz, amit elısoroltam. A bikák számára szerkesztett tenyészállatok jegyzéké -ben az rovatok természetesen elmaradnak s ezek helyett a következık jönnek: 5. rovat -tıl -ig megfolyatott drb tehenet; 6. rovat: a megfolyatott tehenek közül vemhes lett drb; 7. rovat: a megfolyatott tehenek közül megborjazott drb bikaborjuval, drb üszıborjuval, összesen. drb. Hogy ezen rovatokat kitölthessük, külön folyatási jegyzék -et kell vezetni akkor, ha idegen tehenekre is rábocsátjuk bikáinkat; ellenkezı esetben a - késıbb ismertetendı folyatás és borjazás jegyzéké -bıl is összeállíthatjuk az adatokat. Látni való, hogy a tenyészállatok jegyzékét mindaddig nyilvántartani kell, míg az illetı állat szerepel; tehát lezárni csak ennek halála után lehet. A tenyészállatok jegyzéké -nek rovataiból azonban kiolvasni lehet azt is, hogy még más jegyzékekre, naplókra is van szüksége a törzskönyvezésnek. Ezek a segédjegyzékek: a folyatás és borjazás jegyzéke, a borjak jegyzéke, a fejési jegyzék; a takarmányozás, borjuitatás, burjuhízlalás jegyzékei. Én - tekintve a nálunk divatos gazdálkodás átlagos mikéntjét, és föltéve, hogy a fejésrıl, takarmányozásról, hízlalásról rendes naplókat, jegyzékeket vezetnek - csupán a folyatás, borjazás és a borjakról különösen szóló jegyzékeket akarom a segédjegyzékek közé sorolni. Az elıbbi a II. minta szerint rovatolt és könyvbe kötött lapokból áll; a bevezetés sorban történik, amint a tehenek megfolyatnak s azután a többi adatok is hozzáiratnak. A borjunak ily fiatal korában való leirására súlyt fektetek, mivel ezen az alapon - összevetve a borju leirását a késıbb eszközölt, a már kifejlıdött állatnak leirásával - gyakorlatot szerez magának a tenyésztı a még nem kifejlıdött állat értékének meghatározásában; gyakorolja szemét, hogy beláthasson a jövıbe, s így megmondani tudhassa: mily tehén vagy bika lesz az elıtte álló borjuból. Hogy mily nagy elıny az, ha valaki a borjukat jól kiválasztani tudja: azt alig szükséges bizonyitani. Ha a tordai állami bikanevelı-telep hivatalos adatait most hirtelen közölni tudnám, számok bizonyitanák, hogy az elsı években oda-küldött bikaborjak (talán drb) nagy részét késıbb kimetszeni kellett.

6 A folyatás és borjazás jegyzéké -nek utolsó rovatában - a jegyzetek alá - a folyatásra, az ellésre, a szoptatásra, esetleg a borju itatására, fejlıdésére, betegségeire vonatkozó adatok lesznek följegyezve. Ezen jegyzéknek egyes hasábjait az oda bevezetett borjunak elválasztásakor kell lezárni, s ekkor mindenik borju külön-külön a második segédjegyzékbe - a borjak jegyzéké -be - lesz átvezetve. Ugyanekkor történik a bélyegezés, a megjegyzés, megszámozás is. A III. alatt mellékelt második segédjegyzék a borjút az elválasztástól egészen a tenyészállatok közé való sorolásig tartja evidencziában, s igy helyesebben a növendékállatok jegyzékének volna nevezhetı. Rovatai közül szintén az a legnevezetesebb, mely az elválasztott állat leirására van szánva, sennek kiegészitı részét képezik az élısúly gyarapodását elıtüntetı rovatok. A jegyzetek alá ama fontos mozzanatok jönnek, amelyekrıl már szólottunk. Dr. Szentkirályi Ákos.

7