A projekt elméletben. Dr Litter Adrienn

Átírás

1 A projekt elméletben Dr Litter Adrienn

2 Projektpedagógia A A projekt egy sajátos tanulási egység,, amelynek a középpontjk ppontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen en a probléma megoldása vagy megválaszt lasztása, sa, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása sa, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. dik. Hortobágyi Katalin

3 Projektpedagógia Olyan tanulásszervez sszervezés,, melynek középpontjk ppontjában valamilyen elvégzend gzendő tevékenys kenység áll, és s a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A projekt végére v pedig olyan produktumot várunk el, mely lehető legszélesebb lesebb vonatkozásban tárja t fel az adott gondolatkört.

4 Projektpedagógia A projektoktatás s a megismerés s főf forrásává a gyerek tapasztalatát, t, érdeklődését, tevékenys kenységét teszi. A hagyományos tanítási stratégi giákkal szemben nem a tananyaghoz rendeli hozzá a gyereket, hanem a gyerekhez rendeli hozzá a tananyagot. A projektpedagógi giában a gyerek elsősorban sorban fejlődik dik, és s nem fejlesztik.

5 Projektpedagógia A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé,, módot m ad az ismeretek integrálására, ra, az iskolán n kívüli k világ megismerésére, re, kapcsolatok kialakítására ra,, az sikeres, önálló életvitelhez szüks kséges készségek, attitűdök elsajátítására.

6 Alapfogalmak Projekt: összetett, komplex feladat elvégzésének feltételeit, folyamatait meghatározó tevékenység Pedagógiai giai projekt: összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma feldolgozási célokkal, feladatok meghatározásával munkamenet megtervezésével eredmények bemutatásával

7 Alapfogalmak Pedagógiai projekt célrendszere: meghatározott végeredmv geredmény elérése (ugyanakkor a tevékenys kenység g folyamata is döntd ntő) megvalósítása sa önálló,, páros, p vagy csoportos tevékenys kenység g során n törtt rténik (munkamegosztáson son alapul - tanulás és s kooperáci ció)

8 Alapfogalmak Projektorientált oktatás: a projektoktatás több-kevesebb ismérvét felvonultató forma (A tanár határozza meg a témát, erőteljesebben részt vállal a feldolgozás folyamatában, stb.)

9 A projektpedagógia fejlődése Hagyományos iskola: szóbelis beliség g a döntd ntő Vizuális hatások szemléltet ltetés s változatos v formái Reformpedagógi giák a tanulók k tevékenys kenysége került a középpontba

10 Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál. (Dewey:Tapasztalat és nevelés 1912.)

11 A projektpedagógiai fejlődése Dewey, Richardson, Kilpatrick: közelebb hozni egymáshoz az intézm zményesített oktatást és s a szűkebb tágabb társadalmi t és s gazdasági gi környezetet

12 Dewey iskolamodellje ÜZLETI ÉLET termelés TUDOMÁNY (kutatás, egyetemi oktatás) ISKOLA OTTHONI környezet TERMÉSZET (kert, park, vidék)

13 A projektpedagógia fejlődése a megszerzett ismeretek és s kialakított készségek (azonnali) felhasználhat lhatóságának biztosítása sa az ismeretszerzés s készsk szségének megtanítása a korszerű iskola feladata ( Learning by doing )

14 Learning by doing kutatásalapú nevelés problémaalapú tanulás önálló erőfesz feszítéseksek az új j megismerésére re cselekvésre sre épülő feladatmegoldás problémahelyzet egyéni megoldása hipotézisek zisek,, s azok kipróbálása a gyakorlatban gyakorlatias, életszerű tudás megszerzése se a cél c l nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek kifejlesztése se tan/ismeret /ismeretanyag összefüggése a gyerek tapasztalatával

15 A projektpedagógia fejlődése William Heard Kilpatrick ( ) 1965) projektmódszer a reformpedagógia gia egyik legnépszer pszerűbb metodikai megoldása a ( The( Project Method című tanulmány ny 1918.) a hagyományos tanterv helyett az anyagot a gyerek érdeklődésén n alapuló, életszerű feladatok körék csoportosította totta

16 hagyományos oktatás az iskolába lépvel megszűnik a világ g komplexitása a világ g tantárgyakra oszlik, ezek néha n kapcsolódnak össze a tananyag passzív elfogadása a hangsúly a gyerekeken kívül l van projektoktatás a világ g koherens, a tananyag integráltan szervezett kevesebb tanulnivaló, minőségileg értékesebb és egységesebb gesebb tudás a gyermek kerül l a középpontba katalizáló tanári szerep

17 Módszerek hagyományos oktatás Előad adás, tanári magyarázat meghallgatása, rögzr gzítése, megbeszélése se Kérdések feltétele, tele, megválaszol laszolásasa Utasítások, sok, táblt blára írás Szemléltet ltetés Játék k kezdeményez nyezése Dicsér megró Páros / csoportos munka kezdeményez nyezése projektoktatás Elemzés, megért rtés, rendszerezés Ötletbörze, felidézett élmények Kreatív v felfedező,, kutató módszerek Tapasztalás, s, anyaggyűjt jtés Interjú,, vita, dramatizálás Mérés, kísérletk Eszközök k kipróbálása Mintavétel tel vizsgálódás

18 Kritériumok A kiinduló pont a tanuló problémafelvet mafelvető kérdése legyen, tervezés s közösen k törtt rténjék A projekt megoldása a tevékenys kenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez Adjon módot m individualizált lt munkára Adjon módot m csoportmunkára ra Kidolgozása összefüggő,, hosszabb időtartamra nyúljon el A cél c l az iskolán n kívüli k helyzet megismerésére re vagy megváltoztat ltoztatására vonatkozzék

19 Kritériumok Interdiszciplinaritás jellemezze A pedagógusok gusok és s a tanulók k egyenrangú, ám m különbk nböző kompetenciákkal kkal rendelkező partnerekként nt dolgozzanak együtt A tanulók önállóan döntsenek, d és s legyenek felelősek saját t döntd ntéseikért A pedagógus gus vonuljon vissza szervező, tanácsad csadó funkcióba A tanulók k közötti k kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek

20 További jellemzők Kooperativitás: tárgyalásos tervezés munkamegosztás egymástól l való tanulás s (informáci ciós s forrás és tanulási modell átvétele) tele) tolerancia más értékek szerint élők elfogadása, megért rtése

21 További jellemzők Kommunikáci ció széles skálája tanuló-tanul tanuló-pedag pedagógusgus tanuló-küls lső személyek

22 További jellemzők természetes tanulási / megtapasztalási si környezetk biztosítása sa a pedagógiai giai folyamatok kivitele az intézm zményen kívülre a külvilág behozatala nem didaktizált (autentikus) források és s nem tanításra készk szült eszközök k alkalmazása tantárgyközi / interdiszciplináris ris szemlélet let megvalósul sulásasa zárt és s nyílt oktatás s egyaránt jellemzi

23 Típusok, osztályozási szempontok Időtartama (projektszakasz hagyományos órakeretek szétfesz tfeszítése) se) Kisprojekt (2-6 6 tanóra) Közepes projektek (1-2 2 nap; legfeljebb egy hét t (projekthét; t; témaht mahét) Nagyprojekt (több hét, h illetve több t intézm zmény bekapcsolódása sa a munkába) Jellege Folyamatorientált lt (5-12 éves korosztály) Eredményorient nyorientált (13. életévtől)

24 Típusok, osztályozási szempontok Folyamatorientált lt (5-12 éves korosztály egyszerű,, konkrét a folyamat kerül l a középpontbak ismerős s dolgok az eredmény szinte nem láthatl tható előre szakaszok spontán ötletek alapján a közös k s munka a fontos cél l a tapasztalatszerzés játékos

25 Típusok, osztályozási szempontok Eredményorient nyorientált (13. életévtől) távoli célokc összetett, elvont komoly és s céltudatosc jól l definiált kezdeti célokc produktumok előáll llítása a gondolkodás s helyességét t teszi kipróbálhat lhatóvá

26 Típusok, osztályozási szempontok Témaválasztás s módjam dja: pedagógus gus hirdeti (kínálat) a gyerekek érdeklődése alapján adott témára t szerveződik (tantárgyak, műveltségterületek, rendezvények) nyek) A téma t alapján: Egy tantárgy / műveltsm veltségi terület anyaga, csak részben r kapcsolható az anyaghoz, tantárgyk rgyközi, ill. a hétköznapi életből l származ rmazó témák

27 Típusok, osztályozási szempontok Megvalósul sulásának színtere Tanórai / foglalkozás hagyományos környezete nem hagyományos szervezésű iskolai / kollégiumi környezetben szakköri keret erdei iskola, kirándul ndulások, szaktáborok más s intézm zményekben

28 Típusok, osztályozási szempontok Résztvevők k száma egyéni kis-, és s nagyobb csoportok

29 Típusok, osztályozási szempontok Produktuma tárgy modell írásmű plakát kiállítás előadás játék rendezvény, ny, kirándul ndulás

30 A projektkészítés lépései I. Téma meghatározása A projektmunka tervezése ( érlelés, gondolkodás) részproblémákon megválaszolandó kérdéseken a lehetséges munkamegosztáson a rendelkezésre álló tárgyi feltételeken a prezentáció lehetséges megoldásmódjain A konkrét tervezés időszaka a projekttéma összekapcsolása az oktatás / nevelés tartalmával a feladatterv dátumai a névre szóló munkamegosztás a felhasználandó eszközök listája a prezentáció módja

31 A projektkészítés lépései II. A téma feldolgozása (párhuzamos egyéni és csoportos munka) projektnapló (pedagógus) A projektmunka eredményeinek prezentálása (produktum) A projektmunka eredményeinek értékelése

32 MI A PROJEKTOKTATÁS? PROBLÉMACENTRIKUS, REFORMPEDAGÓGIAI ELEMEKBŐL ÉPÍTKEZŐ OLYAN ÚJSZERŰ SZERVEZÉSI MÓD, MELYNEK A JÁTÉK IS RÉSZE LEHET, AZ EGYÉNI MUNKA IS FONTOS ELEME, DE KIS CSOPORTOKBAN IS TÖRTÉNHET A TANULÁS.