Nevel-e vállalkozókat a magyar iskola? A magyar közoktatás a PISA adatok tükrében

Átírás

1 Nevel-e vállalkozókat a magyar iskola? A magyar közoktatás a PISA adatok tükrében Lannert Judit Magyar Közgazdasági Társaság 54. Közgazdász-vándorgyűlése, Kecskemét,

2 Forrás: McKinsey survey,

3 Kreatív problémamegoldó készség PISA 2012 Forrás: PISA,

4 Forrás: PISA,

5 A tanórai tanulásra, az önálló tanulásra és a különórára szánt idő (órában) a matematika vonatkozásában a különböző képességszinteken öt közép-európai országban Forrás: PISA, 2012 alapján saját számítás

6 Matematika tanulási stratégiák képességszint szerint öt közép-európai országban, 2012 Elaborációs stratégia Memorizálási stratégia CZE DEU HUN CZE DEU HUN 0.20 POL SVK POL SVK Matematika képességszint Matematika képességszint Forrás: PISA, 2012 alapján saját számítás 6

7 Forrás: PISA,

8 Az iskola feladatai/1 rangsor számok Az iskola feladatai Lakos Diplomás Pedagógus Szakértő Amit mindenki ugyanolyan fontosnak tart Idegen nyelvek tanítása Az anyanyelv megfelelő elsajátítása Szeretetteljes bánásmód Amit senki nem tart túl fontosnak Versenyszellem erősítése Fogyasztói tudatosságra nevelés Szexuális nevelés Játék, szórakozás, kellemes elfoglaltságok A magyar hagyományok megismertetése Tudományos ismeretek átadása Vallásos nevelés Forrás: Pedagógus és lakossági közvéleménykutatás, 2012, TÁRKI

9 Az iskola feladatai/2 rangsor számok Lakos Diplomás Pedagógus Szakértő Amit a lakosság tart fontosabbnak Tisztességre, erkölcsre nevelés Egy jó szakma elsajátíttatása Rendre, fegyelemre nevelés Amit a pedagógus és szakértő tart fontosabbnak A gondolkodás, az értelem fejlesztése Az egyéni képességek fejlesztése A tanulás tanítása Amit a szakértők tartanak fontosabbnak Másokkal való együttműködésre nevelés A közösségi szellem fejlesztése Politikai, állampolgári nevelés Forrás: Pedagógus és lakossági közvéleménykutatás, 2012, TÁRKI

10 A foglalkoztathatóság szempontjából fontos kompetenciák a Delphi kutatás résztvevői szerint (osztályzás 5-ös skálán) Szakértő Laikus Digitális kompetencia 4,76 5,00 A tanulás megtanulása 4,96 4,92 Anyanyelven folytatott kommunikáció 4,84 4,85 Interperszonális, interkulturális és szociális kompetencia 4,75 4,69 Idegen nyelveken folytatott kommunikáció 4,61 4,69 Matematikai kompetencia 3,82 3,85 Alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 3,76 3,77 Vállalkozói kompetencia 3,75 3,46 Művészeti-esztétikai kifejezőkészség 3,30 3,08 Forrás: Delphi kutatás, 2012, Budapest Intézet

11 A legkeresettebb készségek 2020-ra 11

12 Foglalkoztatási kilátások A jelenlegi diákok által végzett jövőbeni munkák 60%-a még nem is létezik Creative Partnerships London East Raw Skills Dance project Fényképész: Dee Conway

13 Nem álláskeresők: munkahelyteremtők Creative Partnerships London South Drawing with Light Photographer: Robert Taylor

14 Milyen készségek szükségesek a sikerhez a 21. században? - Fantáziadús gondolkodás/ötletek - Magabiztos döntéshozatal - Kockázatvállalás és kezelés - Kihívást jelentő kérdések alkotása - A tudás és a képességek átültetése - Magas érzelmi intelligencia, hatékony csapatmunka - Váratlan dolgok érzékelése - Kitartás/ellenállóképesség - Kritikai gondolkodás Creative Partnerships Slough Montem School project Fényképész: Lesley Young

15 Kritikai gondolkozás Problémamegoldás Magasrendű gondolkozási képesség Interdiszciplináris megközelítés Életszerű problémák kezelése Projektalapú tanulás Kapcsolatok feltárása Interdiszciplináris megközelítés Együttműködések támogatása Technológiai háttér megteremtése Információs műveltség Visszajelzések támogatása 6 K a jövő Közvetlen kommunikáció Hatékony kommunikáció Önreflexió és közösségi visszajelzés Információs műveltség Médiaműveltség Digitális műveltség iskolájáért Kreativitás-fejlesztés Képzelőerő Szerves tervezési folyamat Szerepkörök egyesítése Interdiszciplináris megközelítés A matek, természettudományok és a művészetek közös használata a tanulás kiindulópontjaként Kulturális befogadás Az információk kontextusba helyezése Egymás iránti tisztelet Életszerű problémák kezelése Együttműködés Közösségépítés Közös munka Csapatépítés Hatékony kommunikáció Önértékelés és közösségi értékelés Együttműködést segítő felületek Megfelelő technológiai háttér

16 Kulcskompetenciák Tradicionális és transzverzális tantárgyhoz kapcsolódó és interdiszciplináris átfedő és illeszkedő felerősíti hatással van Anyanyelv Idegen nyelvek Matek, term.tudomány Számítástechnika Tanulás elsajátítása Társadalomismeret Vállalkozó szellem Kultúra Kritikai gondolkodás Kreativitás Kezdeményezőkészség Problémamegoldás Kockázatvállalás Döntéshozatal Érzelmek kezelése Iskolai tanterv Iskola mint szervezet Tanárképzés A tanárok munkamódszere

17 Mik a jól működő tanulási tér jellemzői? Alacsony teljesítmény Magas teljesítmény Irányított Konstruált Kötött Osztály Egyéni Rejtett Statikus Mellőzve Mellőzve Nem jellemző Vezérelt Tanár szerepe A foglalkozás jellege Időbeosztás Térhasználat Feladat-megközelítés Folyamatok láthatósága Tevékenység helyszíne Én mint a tanulás forrása Érzelmek Befogadás A tanuló szerepe Kihívásokkal teli Valódi Rugalmas Workshop Csoportos Látható Változó Központi Elismerve Jellemző Önirányító

18 Problémamegoldás fejlődéséhez idő, játék és a tanulók bevonása szükséges A problémamegoldás fejlődése hosszú folyamat, amire természetesen hat az iskolai oktatás minősége. Nagyjából két olyan hatásrendszert lehet azonosítani, ami hozzájárulhat a problémamegoldás fejlődéséhez. Az egyik a gondolkodás olyan alapvető készségeinek kialakítása kisiskoláskorban végzett gyakorlatokkal, amelyek később bonyolultabb problémamegoldási folyamatokban is szerepet játszanak. Ilyenek például a matematikai műveletek, a rendszerezés, csoportosítás, kombinativitás, valószínűségi gondolkodás. A másik hatást olyan tanítási módszerek alkalmazása jelenti, amelyek a tanulók aktivitására és együttműködésére épülnek, például a problémaalapú tanulás, a projektmódszer, a felfedező módszerek, a kutatásalapú tanulás. Nálunk miként a régió többi országában is alig van szerepük az önálló tanulói munkára épülő módszereknek. Ez kiderült abból is, hogy ezekben az országokban a legnagyobb a problémamegoldásban nyújtott teljesítmények elmaradása attól, amit a három fő mérési területen mért teljesítmények alapján várhatnánk. Forrás: Origo, 2014, Csapó Benővel készített interjú 18

19 Köszönöm a figyelmet! lannert.judit@t-tudok.hu 19