SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása

Átírás

1 A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása Siófok,

2 Készítette: Gáthy Péterné minőségügyi vezető, alsós munkaközösségvezető Részt vettek: alsó tagozat: Szalai Zoltánné, Psenákné Ferenczi Marianna felső tagozat: matematika:csepreginé Kovács Erzsébet munkaközösségvezető magyar: Nagyné Molnár Sarolta 2

3 Bevezetés A nemzetközi és hazai kompetenciamérések óta nagy hangsúlyt helyezünk a magyar és a matematika tantárgyak oktatására, a matematikai logika és a szövegértés kompetenciaterületek fejlesztésére. Alsó tagozaton lehetőséget biztosítunk a felzárkóztatásra (korrep.), a tehetséggondozásra (szakkör). Felső tagozatban nívócsoportban történik a matematika, magyar nyelv oktatása. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni diákjaink képességeinek kibontakoztatását. Az előző évek országos kompetenciamérés eredményeit látva az iskolavezetés a nevelőtestület egyetértésével úgy döntött, tudatosabban kell készülnünk ezekre a megmérettetésekre. Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kapott az idegen nyelv, a matematika, az olvasás-szövegértés, valamint az informatika oktatása. Reméljük, ezek a fejlesztési irányok a tanulói teljesítmények növekedését fogják szolgálni. Munkánk során szem előtt tartottuk a Nat, a kerettanterv követelményeit, ezek figyelembevételével készítettük el a helyi tantervünket. Az intézmény pályázati úton elsők között csatlakozott a kompetencia alapú oktatás tanulásához, tanításához; ezt továbbra egyik is legfontosabb megőrzendő értékünknek tartjuk. Ebből következett a nevelőtestület módszertani megújulása, a korszerű tanulási formák bevezetése. Tanítási gyakorlatunk során elsődleges szempont a tevékenykedtetés, a tanulók minden irányú motiválása. A hagyományos munkaformákat felváltotta a csoportmunka, páros munka; természetesen megőriztük a képességekhez igazodó egyéni haladást segítő differenciálás lehetőségét is. A nem szakrendszerű oktatás keretein belül is megvalósul felső tagozaton a készség- és képességfejlesztés. Az eredmények Mi a kompetencia? Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, képességeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetencia alapú oktatás ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. Az Európai Unió arra törekszik, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasága legyen. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amelyek a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlenek. A kompetencia a készségek, ismeretek és attitűdök együttese. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely az élet három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: o a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke); o aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke); o foglalkoztathatóság (emberi tőke). 3

4 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai referenciakerete: o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák o digitális kompetencia o a hatékony, önálló tanulás o szociális és állampolgári kompetenciák o vállalkozói kompetencia o kulturális kompetencia Ma, amikor csökken a gyereklétszám, létérdekünk, hogy jó eredményeket mutassunk fel, amelyek arra indítják a szülőket, hogy hozzánk írassák be gyermekeiket. Az intézményről: Tanulói adatok: 2007/2008 tanév: 4. évfolyam : Két tanulócsoport/fő: Az adatok elemzése 2008/2009 tanév (2008-as mérés) : 4. évfolyam Területek: Elemi olvasási Képes szóolvasás Szinonímaolvasás Szójelentésolvasás képesség 4.a 87,6% 87,9% 80,5% 4.b 89% 87% 82% Íráskészség Olvashatóság (átlag) Külalak (átlag) Leírt betűk száma (átlag) 4.a 4 3, b 3,4 3,2 193 Elemi számolási készség Számírás Mértékváltás Összeadás Kivonás Szorzás Osztás Idő 4.a 97% 78% 98% 97% 99% 99% 10 perc 4.b 95% 69% 98% 90% 98% 98% 13 perc Elemi gondolkodási képesség Rendszerezés Kombinatorika Idő 4

5 Összesített: % 4.a 51% 77% 15 perc 4.b 49% 64% 24 perc Elemi olvasási képesség Íráskészség Elemi számolási készség 4.a 85,3% 3,95 96% 58% 4.b 87% 3,3 94% 53% Elemi gondolkodási képesség Az előző jelentésből is, ebből a mérésből is az intézmény számára kiderült, hogy a tanulóink elemi gondolkodási képességének fejlesztése, ezen belül a rendszerezés képességének a fejlesztése a fő feladatunk. Az előző tanév során (2007/2008) egyik munkaközösségi foglalkozás témája volt ennek a területnek az elemzése; a fejlesztési pontok meghatározása. Megállapítható az is, hogy különbségek vannak az osztályok között a felhasznált időt tekintve (matematika), valamint az egyes feladatok átlagai között (magyar). Feladatunk továbbra is: a jó eredmények megtartása a továbbiakban is az egyéni képességekhez igazodó, személyre szabott fejlesztés megvalósítása a rendszerezés képességének fejlesztése a logikus gondolkodás fejlesztési lehetőségeinek kihasználása minden tanítási órán valamint tanítási órán kívüli időben is: versenyek, vetélkedők, könyvtári foglalkozások stb. kiaknázása; a mozgás fejlesztésén át történő lehetőségek erősítése mértékváltás erősítése csoportonként/egyénileg: szükségletek és igények szerint 6. évfolyam: Tanulócsoportok 6.a 6.b 6.c Tanulók száma Matematika 1. Az iskolák átlageredményeinek összehasonlítása: Az összes intézménnyel való összehasonlítás során a városi iskolák lényegesen jobban teljesítettek, átlag fölött, míg a községi iskolák ehhez képest: átlag alatt. A tanulók átlageredménye: Országos átlag 499 (498; 499) 5

6 A mi intézményünk 497 (482; 510) átlaga Községi ált. isk. 451 (429; 476) Városi ált. isk. 509 (497, 527) 2. A tanulók képességeloszlása: 3. Képességeloszlás a mi intézményünkben : Csökkenteni szükséges az első szint alatti, valamint az első szinten elhelyezkedő tanulók számát, arányát. a) A tanulók képességszintek szerinti %-os megoszlása 6

7 Képességeloszlás: átlag: 509 (492; 527) Míg az első szint alatt teljesítők %-os aránya kedvezőbb, mint az országos átlag, valamint a városi iskolák aránya; addig az első szinten teljesítők aránya magasabb a városi átlagnál. A második szinten teljesítők kevesebben vannak; azonban a harmadik szintet elérők aránya meghaladja a többit; valamint a 4. szintet teljesítők aránya is magasabb. 4. A telephelyünk eredménye a becslés alapján elvárható eredmény tükrében: Tényleges eredmény 509 (492;509) Várható eredmény 532 (a tényleges eredmény ennél szignifikánsan gyengébb) 5. A képességeloszlás néhány jellemzője telephelyenként Az A a mienk, a B Nagyberény. 6. Átlageredmény a CSH-index tükrében telephelyenként 7

8 ( A telephely: Széchenyi I. Ált. Isk. B telephely: Nagyberény) 7. Képességeloszlás a saját intézményben: 8

9 a) A tanulók képességeloszlása az egyes osztályokban: b) Képességeloszlás osztályonként: 9

10 Jól látható az egyes osztályok teljesítménye közötti különbség. Feladat: A beiratás során a tanulók osztályba sorolásánál az előre látható képességek /hiányok figyelembe vétele; a tanulók képességeinek alapos megismerése, személyre szabott fejlesztés, differenciált foglalkozás a 6.-os matematika tekintetében az átlag növelése, közelítés az elvárhatóhoz (2. szint) a matematika tanítása során a nívócsoport, az egyéni fejlesztés, a tehetséggondozás minden eszközét megragadva az első szint alattiak, az első szinten lévők számának csökkentése; törekednünk kell továbbá a harmadik, negyedik szinten teljesítők arányának növelése. Szövegértés 1. Az iskolák átlageredményeinek összehasonlítása: 10

11 A tanulók átlageredménye: Országos átlag 519 (519; 520) A mi intézményünk átlaga 526 (511;539) Községi ált. isk. 460 (431;488) Városi ált. isk. 543 (525; 558) A 6.-os szövegértés jobb az országos átlagnál, míg elmarad a városi átlaghoz képest. 2. A tanulók képességeloszlása: 3. Képességeloszlás a mi intézményünkben : Pozitívum, hogy első szint alatti nincs, továbbá kis számú tanuló teljesített az első szinten. 11

12 a) A tanulók eredményei az egyes osztályokban: Szövegértésből jobbnak mondható a teljesítmény, mint matematikából, az egyes szint alattiak, valamint az egyes szintet elérők tekintetében. 12

13 4. A telephely átlageredményei 5. A tanulók képességeloszlása 6. Várható teljesítmény a CSH-index alapján Tényleges eredmény 543 (525;558) Elvárható eredmény 555 (a tényleges eredmény ennél nem különbözik 13

14 szignifikánsan) A szövegértést illetően jónak látszik a megkezdett út folytatása. 8.évfolyam Tanulócsoportok 8.a 8.b 8.c Tanulók száma A tanulók átlageredménye: Országos átlag: 497 (497;498) A mi intézményünk átlaga: 525 (513; 539) 2. A tanulói képességeloszlás: Matematika 8. évfolyam A tanulói képességeloszlás az országos átlag fölött van. 3. Képességeloszlás: 14

15 Mivel a 2. szinttől kívánatos az alkalmazható tudás szintje, csökkentenünk kell az 1. szint alatti, valamint az 1. szinten lévők számát! a) A tanulók képességszintek szerinti megoszlása: Kedvező az első szint alatti, első szinten lévők aránya- egyaránt jobb az országos, valamint a városi átlagnál. Nagyobb arányú a 2., 3., 4. szinten teljesítők száma. Egyértelmű pozitívum. 4. A telephely átlageredménye 5. A tanulók képességeloszlása 6. Átlageredmény a CSH-index alapján 15

16 Tényleges eredmény 532 (516; 545) Várható eredmény (a tényleges eredmény ennél nem különbözik szignifikánsan) 528 A tényleges eredmény jobb, mint a várható eredmény. 7. Képességeloszlás: Csökkent a 6.-hoz képest az első szint alatti, valamint az első szinten teljesítők aránya (fele), tehát a kimenetre közelít a megfelelőhöz a tanulók alkalmazható tudása. Szövegértés 8. évfolyam 1. Átlageredmények országos átlag: 506 (506; 506) A mi átlagunk: 538 (523; 550) 2. Tanulói képességeloszlás: 16

17 3. Képességeloszlás: Kevesebb az első szint alatt és az első szinten teljesítők aránya; lényegesen nagyobb a 2., 3., 4. szinten teljesítők aránya. 4. Átlageredmények: Átlag: A 545; B 505 (A: SZIÁI; B:Nagyberény) 17

18 5. Képességeloszlás 6. Átlageredmény a csh-index tükrében A tényleges eredmény: 545 Várható eredmény: 539 Nem különbözik szignifikánsan, bár az elért jobb a várhatónál. 7. A tanulók eredményei A 8.- os magyar tekintetében szintén jónak látszik az eddigi munka, a megkezdett út folytatása. 18

19 Tervezett intézkedések: A munkaközösségek részletesebben, alaposabban megismerik a mérési eredményeket. Munkaközösségi szinten történjen meg a következő tanév elején az egyes tantárgyakra, egyes évfolyamokra vonatkozó konkrét feladat- meghatározás. Az intézmény által egyéni fejlesztésre, tehetséggondozásra szánt lehetőségek megtartása (korrep., fejlesztő órák, nívócsoport, szakkörök, tehetséggondozás) Az egyes évfolyamokra, tantárgyakra vonatkozó javaslatokat az anyag tartalmazza 4. évfolyam: Feladatunk továbbra is: a jó eredmények megtartása a továbbiakban is az egyéni képességekhez igazodó, személyre szabott fejlesztés megvalósítása a rendszerezés képességének fejlesztése a logikus gondolkodás fejlesztési lehetőségeinek kihasználása minden tanítási órán valamint tanítási órán kívüli időben is: versenyek, vetélkedők, könyvtári foglalkozások stb. kiaknázása; a mozgás fejlesztésén át történő lehetőségek erősítése mértékváltás erősítése csoportonként/egyénileg: szükségletek és igények szerint 6.évfolyam: Feladat: Matematika: a beíratás során a tanulók osztályba sorolásánál az előre látható képességek /hiányok figyelembe vétele a tanulók képességeinek alapos megismerése, személyre szabott fejlesztés, differenciált foglalkozás a 6.-os matematika tekintetében az átlag növelése, közelítés az elvárhatóhoz (2. szint) a matematika tanítása során a nívócsoport, az egyéni fejlesztés, a tehetséggondozás minden eszközét megragadva az első szint alattiak, az első szinten lévők számának csökkentése a tanulók teljesítményének nyolcadikos mérésig történő javítása törekednünk kell továbbá a harmadik, negyedik szinten teljesítők arányának növelésére. 19

20 8. évfolyam: matematika: Csökkent a 6.-hoz képest az első szint alatti, valamint az első szinten teljesítők aránya (fele), tehát a kimenetre közelít a megfelelőhöz a tanulók alkalmazható tudása. szövegértés: A 8.-os magyar tekintetében szintén jónak látszik az eddigi munka, a megkezdett út folytatása; ezen felül konkrét javaslatok: o Mondatalkotás gyakorlása írásban és szóban (Fejezd be az elkezdett mondatot!) o Írjon a tanuló egy-két mondatos szöveget az adott egyszerű témáról o Szókincsbővítés (szóértelmezés párosítással, szöveg- kiegészítés, szinonímagyűjtés) o A szöveg stílusának felismerése gyakorlással (csak 8. osztályban) o A hangnem felismerés gyakoroltatása irodalmi alkotások alapján (pl. irónia: nehéz felismerni a diákoknak) 20