Matematika kompetenciaterület

Átírás

1 Matematika kompetenciaterület

2 MONDD EL, ÉS S ELFELEJTEM, TANÍTSD TSD MEG, ÉS S EMLÉKEZEM RÁ, R LEHESSEK RÉSZESE, R ÉS S MEGTANULOM. (KÍNAI BÖLCSESSB LCSESSÉG)

3 A matematikai kompetenciáról Olyan felkész szültség, amely alkalmassá tesz arra, hogy különbk nböző helyzetekben hatékonyan cselekedjünk Olyan felkész szültség, amely tudásra, készségekre, tapasztalatokra, értékekre, beáll llítódásokra épül

4 Milyen céllal? c llal? és s a Hogyan? Hogyan? A kérdk rdésekre a választ v ki-ki maga próbálja megkeresni tudatosság g hiánya esetlegessé teheti a tanár r munkájának nak hatékonys konyságát kerékk kkötője lehet a tantestület együttm ttműködésének matematikatanítás s csökken kkenő hatékonys konyságának nak is egyik okozója lehet

5 A matematika tanításának nak legfontosabb célja c és s feladata alsó tagozaton A matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Megismertesse a tanulókat környezetk rnyezetük k mennyiségi és s térbeli t viszonyaival Fejleszti a tanulók kreatív gondolkodását, modellalkotó tevékenységét Kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét Megalapozza korszerű,, alkalmazásra képes k matematikai műveltsm veltségüket Felső tagozaton pedig tovább biztosítsa tsa a tanulók önálló,, rendszerezett gondolkodásának nak fejlesztését, t, a matematika alkalmazásának képessk pességét Megmutatja a matematika hasznosságát, az emberi kultúrában betöltött szerepét

6 A matematikai kompetencia matematikai ismeretek, matematika-specifikus készsk szségek és képességek, általános készsk szségek és s képessk pességek, valamint motívumok és s attitűdök k együttese. A fogalom pontos tartalma a matematikai kompetencia komponensrendszerként nt való értelmezésével írható le.

7 Matematikai kompetenciaterületek Algoritmikus gondolkodás Függvényszerű gondolkodás Értelmes, elemző olvasás Következtetésekre való képesség Ítéletalkotásra, döntd ntésre való képesség Számol molási készsk szség Problémamegold mamegoldó képesség A megoldás s megtervezésének képessk pessége Konstrukciós s képessk pesség Ismeretek gyakorlati alkalmazása Motiválts ltság Teljességre törekvt rekvés

8 A matematikatanítás fejlesztésére szüks kség g van, mert: Gyorsan változik v a releváns tudás, a hangsúlyok eltolódnak Megváltoztak a tudásátad tadás s helyszínei A gyakorlatban alkalmazható tudásra van szüks kség A nemzetközi zi mérések m céljai c megváltoztak

9 A programcsomagok típusai AA BB vertikális (műveltségterületi) rendszer vertikális (műveltségterületi) rendszer horizontális (kereszttantervi) rendszer horizontális (kereszttantervi) rendszer kompetencia: kompetencia: a a műveltségterület műveltségterület (egyik) (egyik) elsődleges elsődleges fejlesztési fejlesztési célja célja kompetencia: kompetencia: a a műveltségterületnek műveltségterületnek nem nem elsődleges elsődleges fejlesztési fejlesztési célja célja szövegértés-szövegalkotás: szövegértés-szövegalkotás: magyar magyar nyelv nyelv és és irodalom irodalom matematikai matematikai kompetencia kompetencia matematika matematika szövegértés-szövegalkotás: szövegértés-szövegalkotás: matematika matematika matematikai matematikai kompetencia kompetencia magyar magyar nyelv nyelv és és irodalom irodalom CC tanórán kívül feldolgozható programok tanórán kívül feldolgozható programok ember és társadalom ember a természetben művészetek testnevelés

10 Mitől l kompetencia alapú a matematika oktatás? Nem mechanikus begyakorlás, Hanem a gyerekek igényeit Képességeit figyelembe vevő Tevékenykedtet kenykedtetés Játékos Gondolkodást, kreativitást fejleszt, Módszeriben:kooperatív és s differenciált elemek megjelennek a szüks kséges helyeken

11 A tanár szerepe a kompetenciák fejlesztésében Szakmai műveltség, nagy tárgyi tudás Módszertani kulturáltság Pedagógiai pszichológiai felkészültség Jó kérdéskultúra Pedagógiai tapintat, pozitív érzelmi töltés Következetesség, rendszeresség Lényeglátás, lényegkiemelő képesség Jó kommunikációs készség Egyszerűség, célszerűség, érthetőség

12 Eszközök Tanári kézikk zikönyv, programterv, tanári eszközk zkészlet Tanulói i munkafüzet, tanulói i eszközök Kártyák, játékok, j szemléltet ltető eszközök Programok Digitális eszközök

13 A munkaformák, módszerek, eszközök szerepe a kompetenciák fejlesztésében Minimális mennyiségű tanári előadás Jelentős mennyiségű és minőségű tanár diák dialógus, felfedeztetés Sok közös tanulói tevékenység kooperatív tanulási - tanítási technikák A tanulók fejlettségéhez igazodó eszközök Követendő stratégia: Csökkenő mennyiségű frontális munka, növekvő mennyiségű csoport és egyéni munka; egyénre szabott tanári segítség

14 Legfontosabb: a Motiváció Az életkori sajátosságok és a tanulói érdeklődési kör maximális fegyelembevétele A tanulói képzettségnek megfelelő kidolgozott mintapéldák Gyakorlati alkalmazhatóság Megfelelő színezettség, kiemelések, érdekességek

15 Programterv

16 Tanmenet

17 A tanmenetbe illesztés módja: 1./Ha a P.Cs-t t teljesen alkalmazza: Kövesse a tantervet Vegye figyelembe a tananyag elrendezést Könnyítse vele saját t munkáját t lehetőleg, leg, írjon bele óraszámot, tananyagot, képességfejlesztést, st, eszközt zt munkaformát és s módszereketm Hagyjon helyet saját t megjegyzéseinek Támaszkodjon a modulokra.

18 Modulleírás

19 Modulvázlat

20 Feldolgozás s menete

21 Feladatok

22 Melléklet

23 Pillanatképek

24 Differenciálás!!! Az elsajátítand tandó ismereteket bontjuk le több t szintre, közelk zelítjük k meg több t oldalról l a diákok tanulási stílus lusához igazodva. A differenciálás s minden tanórán alapkövetelm vetelmény. Nem a tananyagot, a gyereket kell tanítani tani

25 IPR 100%-ban IPR eszköz z elemek kerülnek alkalmazásra Kiemelten alkalmazandóak: ak: - Differenciálás - Kooperatív v technikák - IKT alkalmazása - Egyénre szabott szöveges értékelés - Tevékenys kenység g központk zpontú oktatás

26 IKT eszközök Manó Matek cd Matematikai gyakorló cd Kis kezek, nagy számok Számtanmes mtanmesék

27 Interaktív tábla

28

29

30

31 Notebook ook

32 Tapasztalataink A program előnyei Új j szemlélet letű tankönyv, nyv, ötletes, gyakorlatias feladatokkal Az új j módszerek m fejlesztik az együttm ttműködési készsk szséget A tanulók k aktívabbak, érdeklődőbbek

33 Problémák Tankönyvell nyvellátás Kevés s jój digitális segédanyag van (eddig) A módszer m időig igényesebb Nagy létszl tszámú csoportok A tanár r nehezen követi k a munkájukat Nem lehet megbeszélni a megoldásokat, megunják a gyerekek

34 Tanulságok: Szánd ndék és s tartalom fegyelmezett motiváci ció Kapcsolatok - közös s tanulás - szakmai kultúra Együttm ttműködés, tapasztalatcsere az eredményesebb munka érdekében.

35 Köszönöm a figyelmet!

36 Olyan lesz a jövő, j, mint amilyen a ma iskolája. Szent-Gy Györgyi Albert